A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium HÁZIRENDJE 2009.

Átírás

1 A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium HÁZIRENDJE 2009.

2 I. JOGI STÁTUSZ, ALAPADATOK: Az intézmény neve: Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Az intézmény székhelye: 1138 Budapest, Váci út 107. Telefon/fax: Postacím: 1391 Budapest, Postafiók: 232 cím: Honlap: Az intézmény fenntartója: Budapest Fővárosi Közgyűlése Budapest, V. ker. Városház u A fenntartó képviselője: Oktatási Ügyosztály Budapest, V. ker. Városház u Telefon: / Oktatási Ügyosztály Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V. ker. Városház u Az intézmény típusa: Összetett iskola /Szakiskola, Szakközépiskola és Gimnázium 2

3 Az intézmény fontosabb adatai Igazgató: Dr. Solymosiné Vatai Emília Telefonszám: Fax: cím: Oktatási és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes: Körtési Erzsébet Telefonszám: Fax: cím: Nevelési és pedagógiai igazgatóhelyettes: Körmendiné Imre Erzsébet Telefonszám: Fax: E-mali cím: Informatikai igazgatóhelyettes: Horváth Gyula Telefonszám: Fax: cím: Műszaki és közlekedési igazgatóhelyettes: Nagy Beáta Telefonszám: Fax: cím: Felnőttoktatási igazgatóhelyettes: Tajti Zsuzsanna Telefonszám: Fax: cím: Gazdasági igazgatóhelyettes: Gerzsenyi Péterné Telefonszám: Fax: cím: PR-marketing- Tajti Zsuzsanna Telefonszám: /275 vezető: Fax: cím: Gyermek- és ifjúság- Szántóné Horváth Telefonszám: /114 védelmi felelős: Magdolna Fax: cím: Diákönkormányzatot segítő pedagógus: Solymosiné Bakcsi Vera Telefonszám: /131 Fax: cím: Iskolaszék tanári összekötője: Szabó Jenőné Telefonszám: / 107 Fax: cím: szabojenon@katonaj-bp.sulinet.hu Szabadidőszervező: Somogyi Péterné Telefonszám: /275 Fax: cím: somogyine@katonaj-bp.sulinet.hu 3

4 II. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ALAPELVEK 2.1 A házirend célja Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan belső szabályozás kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a nevelő-oktató munka magas színvonalon történő végzését és a demokratikus légkörű közösségi életet biztosítja. 2.2 A házirend jogi háttere és egyéb forrásai A közoktatásról szóló évi többször módosított LXXIX. törvény (a továbbiakban Ktv.) vonatkozó paragrafusai A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló XX. törvény Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM (továbbiakban R), Az évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabálya. Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláról / / A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. Törvény (továbbiakban: Tpr) A nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. Törvény A tankönyvvé nyilvánítása, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 73/1996. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelet A fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjról szóló 5/1997. (II. 14.) Főv. Kgy. Rendelet Az iskolai egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolánk Pedagógia Programja. Az iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata. Az iskolánk korábbi Házirendje. A felsorolt dokumentumok az iskola könyvtárában megtalálhatók. 2.3 A házirend hatálya Személyi hatály: Területi hatály: Időbeli hatály: A házirend vonatkozik minden, az iskolával tanulói jogviszonyba álló tanulóra, a pedagógusokra, nem pedagógus dolgozókra, kiskorú tanulók esetén a szülőkre A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve tanműhelyére; valamint a tanulók tanórán kívüli tevékenységére (szakkör, sportkör); az iskola által szervezett tanítási időn kívül- ill. tanítási időn belüli programokra (szabadidős programok, kirándulások, színházlátogatás stb.) vonatkoznak. A házirend csak arra az időszakra vonatkozik, amikor iskolánk ellátja a tanulók felügyeletét, illetve amikor az iskola által szervezett programokon vesznek részt a diákok, tanárok. 4

5 2.4 A házirend elfogadásának szabályai (Ktv. 40. (9)) A házirendet az iskola igazgatója készíti el. A házirend tervezetét megvitatja az iskola nevelőtestülete, a tanulói közösségek (osztályok, diákkörök, szakkörök) képviselői, az iskolaszék és a diákönkormányzat. A házirendet az iskolaszék, illetve a diákönkormányzat egyetértésével az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti és a nevelőtestület dönt annak elfogadásáról. Ha az egyetértési jog gyakorlói iskolaszék, diákönkormányzat bármelyike nem ért egyet a házirend tartalmával, akkor azt írásban meg kell indokolnia. A vitatott kérdést a nevelőtestületnek 30 napon belül újból kell tárgyalnia. Vita esetén bizottságot kell létrehozni - melynek tagja a nevelési igazgatóhelyettes, az iskolaszék, illetve a diákönkormányzat képviselője - a kérdések végleges rendezése érdekében. A házirend aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását. 2.5 A házirend felülvizsgálata, módosítása Az érvénybe lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be, illetve ha az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, és az iskolaszék együttesen igényt tartanak erre. A házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév június 30-ig javasolhatja: az iskola igazgatója a nevelőtestület az iskolaszék a diákönkormányzat A javaslatot írásban kell benyújtani, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az iskola igazgatójának, igazgatói kezdeményezés esetén az igazgató a tanévzáró értekezleten kezdeményezheti a módosítást. A javaslatot a beterjesztést követően a következő tanév nyitóértekezletét követő 30 napon belül kell elbírálni, s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell. 2.6 A tanulók közösségeinek meghatározása a véleményezési és egyetértési jog gyakorlása szempontjából (Ktv. 59. és 62. (5) és R ) Iskolánkban a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt: - diákönkormányzat - osztály - szakkör - sportkör - diákkör, érdeklődési kör 5

6 Diákönkormányzatot illetve diákkört a tanulók saját maguk is alapíthatnak. Új diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját írásban haladéktalanul értesíteni kell. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola WEBoldalán megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi. Véleményezési jog szempontjából az iskolában a nappali tagozaton a képzési típusnak megfelelően minimum egy osztály, vagy minimum 50 fő minősül a tanulók nagyobb közösségének. 2.7 A házirend nyilvánosságra hozatala (Ktv. 40. (12)) A házirendet az elfogadástól számított 5 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az igazgató köteles intézkedni. A házirend az alábbi helyeken található meg: az igazgatói titkárságon az igazgatóhelyetteseknél a tanári szobában a diákönkormányzatnál a könyvtárban az iskola WEB-lapján az osztályfőnököknél osztálytermekben 1-1 kivonat Beiratkozáskor a házirend egy kivonati példányát a diákok és a szülők választásuk szerint digitális vagy nyomtatott formában kapják meg. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell: osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal szülői értekezleten a szülőkkel az új belépő dolgozókkal III. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK (Ktv. 10, 11, 12. és 66. ) Az iskola tanulói a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Kiskorú tanulók esetén csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük írásbeli nyilatkozata: magántanulói jogviszony kérése tanulószobai foglalkozásra felvétel iránti kérelem független vizsgabizottság előtti vizsga kérése osztályozó-, ill. különbözeti vizsga kérése egyes tantárgyak alóli mentesítés kérelem ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul ha a tanulói jogviszony megszűnik vagy szünetel 6

7 tankönyv támogatási kérelem a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés A tanuló joga, hogy a beiratkozás napjától vagy a tanév megkezdésétől: (Ktv. 10, 11. ; 66 8.) megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit. A dokumentumok az iskola könyvtárában illetve az iskola WEB-lapján olvashatók; személyiségi jogait, személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. E jogának gyakorlása nem korlátozhatja másokat e jogainak érvényesítésében, nem veszélyeztetheti a saját és társai, az iskola alkalmazottai egészségét, testi épségét, ill. a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. vallási meggyőződését, nemzeti, vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. E jogok gyakorlása nem ütközhet érvényes jogszabályokba, és nem sértheti más tanulók ugyanezen jogait igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, könyvtárát, számítástechnikai tantermeit, tornacsarnokát, szak-és tantermeit, tanirodáját, választó és választható legyen a diákképviseletbe, kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, az iskolai élettel összefüggő kérdésekről; kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor. A témazárók időpontját előre tudhatja, s a tanév elején az ütemezést megkapja, a pontos időpontról a szaktanár előre 1 héttel tájékoztatja a diákokat; írásbeli dolgozatát 10 munkanapon belül kijavítva és értékelve kapja vissza; tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről, a bejegyzésekről (késés, mulasztás) folyamatos tájékoztatást kapjon szaktanáraitól, osztályfőnökétől, szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát; javaslatot tegyen, a diákokat érintő kérdésekben, kérdést intézhessen az iskola vezetőihez, iskolaszékhez, s arra a megkeresést követő 10 munkanapon belül érdemi választ kapjon. vegyen részt az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken; részt vegyen a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök munkájában, tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek 10. osztálytól kezdődően kerettantervben, vagy a pedagógiai programban, vagy érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között válasszon a választható tantárgyakból, foglalkozásokból, valamint ha erre lehetősége van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógusokat kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását, választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre; rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; 7

8 a saját iskolai életével összefüggő kiadásai mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi. A kérelmet az osztályfőnökön keresztül a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek kell leadni; igényeljen kedvezményes étkezést az aktuális törvényeknek megfelelően kedvezményes (ingyenes) tankönyvellátásban részesüljön osztályozó-, javítóvizsga ill. különbözeti vizsgát tegyen a nevelőtestület döntése, ill. a jogszabályban foglaltak szerint, részleteket a vizsgaszabályzat tartalmazza tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot. Kérelmét a szorgalmi idő megfelelő félévének utolsó tanítási napját megelőző harmincadik napig adhatja be az iskola igazgatójának, szülői aláírással, az év végi bizonyítvány átvételét követő 10 munkanapon belül írásban kérje, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Kiskorú tanuló ezen igényét a szülő aláírásával kell bejelenteni az iskola igazgatójának tanulószobai foglalkozásokat igénybe vegyen jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen a tanuló - a szülő választása (nagykorúnál saját maga) alapján magántanulói jogviszonyt létesíthet, amennyiben megfelelő indokai vannak, pl. orvosilag igazoltan súlyos beteg, élsportoló. Hátrányos helyzetű tanulónál be kell szerezni a gyámhatóság, ill. a gyermekjóléti szakszolgálat véleményét. Magántanulói jogviszonyt az a tanuló, ill. kiskorú tanuló esetén szülője/ gondviselője kérhet, aki ezt az igényét október 1-ig az igazgatónak írásban benyújtja. Szakközépiskolai oktatásban a szülőnek, ill. a tanulónak tudomásul kell vennie, hogy a magántanulói jogviszony ellenére a tanulónak a szakmai gyakorlatokon részt kell vennie, vagy azt pótolnia kell. kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú más oktatási intézménybe (kiskorú tanuló esetén a szülő kérése alapján) vagy intézményen belül a törvényi feltételek fennállása esetén a felnőttoktatási tagozatra kérje a két vagy több évfolyamra megállapított követelmények egy tanév alatti teljesítését. A kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtania (kiskorú tanuló esetén a szülő kérése alapján) joga, hogy a 12. illetve 13. évfolyamot elvégezve a TISZK központok szakképző évfolyamain folytathassák tanulmányaikat A tanuló kötelessége, hogy (Ktv. 12. ) képességei és legjobb tudása szerint, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással tegyen eleget a pedagógiai programban, a helyi tantervben meghatározott követelményeknek; szerezzen általános és szakmai műveltséget, alakítson ki magában olyan emberi tulajdonságokat, melyek társadalmunk erkölcsi elvárásainak megfelelnek; úgy éljen jogaival, hogy azokkal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. legyen udvarias, tartsa tiszteletben tanárai-, az iskola dolgozói-, társai emberi méltóságát és jogait; vegyen részt a kötelező és választott tanórai foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon; ismerje meg iskolánk múltját, ápolja hagyományait; tevékenységével, magatartásával, tudásával szerezzen megbecsülést önmagának és az iskolának; 8

9 ismerje meg és tartsa be az iskola házirendjét, a különböző szabályzatok (szervezeti és működési, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzat) rá vonatokozó előírásait, az iskola helyiségeinek, területének rendjét; a tanítási órákhoz szükséges felszereléseket, taneszközöket, ellenőrző könyvét mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon. Ellenőrző könyvét vezesse gondosan, a bejegyzéseket írassa alá a szüleivel; kímélje és gondozza környezetét, az iskola felszereléseit, berendezéseit. Őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, illetve az oktatás során használt dolgokat, felszereléseket. Az általa okozott kárt térítse meg. legyen aktív és kezdeményező az iskola és az osztályközösség (diákszervezet) érdekében végzett munkában, az iskolai rendezvények megszervezésében, megtartásában; az iskolában elméleti, gyakorlati órákra úgy érkezzen, hogy az óra illetve a foglalkozás kezdetét jelző csengetés előtt 5 perccel a tanteremben, illetve az oktatókabinet -, szaktanterem előtt felkészülve várja tanárát; óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési-, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat, észleleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket a közelben tartózkodó tanárnak vagy felnőtt dolgozónak sajátítsa el és alkalmazza a munka- és egészségvédelemre vonatkozó szabályokat. az iskola területén, valamint az iskolán kívül szervezett foglalkozásokon, hivatalos rendezvényen (pl. kihelyezett gyakorlati foglalkozás, iskolai ünnepély, színház, koncert, Múzeumlátogatás, sportverseny), osztálykiránduláson, ne űzzön szerencsejátékot, ne dohányozzon, ne fogyasszon kábítószert és szeszesitalt, ne használjon gáz - sprét. hétköznapokon az iskolában az életkorának és az általános közízlésnek megfelelő öltözetben jelenjen meg. IV. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Diákkörök létrehozásának rendje: (Ktv ) A diákkör az iskolai diákközösség tevékenységének egyik színtere, így a diákkör diák-önkormányzati szervként működik, önköltséges alapon és társadalmi erőforrások bevonásával is szervezhető. A diákkör saját tagjai sorából vezetőséget választ. A diákköri tevékenység segítésére, irányítására, vezetésére az iskola dolgozója vagy más nagykorú személy is felkérhető. A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért. Az iskolai költségvetésből működtetett diákkörök október 01-jétől kezdhetik meg munkájukat, és minden tanév április 30-ig tartanak a foglalkozások. A diákkörök létszáma minimum 10 fő. Kisebb létszámmal működő diákkörök működését az igazgató indokolt esetben engedélyezheti. A diákkörök programját és működési rendjét a diákkör tagsága készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. A diákkörök tagjai közül egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 9

10 4. 2. Kérdezés-, érdemi válasz rendje, vélemény-nyilvánítási, javaslattételi jog (Ktv. 11. (1) (g,l) (7), 121. (8)) Fenti jogok érvényesítésének lehetőségei és formái a következők: - az osztályfőnökkel, valamint a nevelőtestület tagjaival folytatott egyéni beszélgetés - osztályfőnöki óra - osztály- és évfolyamgyűlések - fegyelmi bizottságban való képviselet, képviselet a nevelőtestületi értekezleten, képviselet a szülői értekezleten - diákközgyűlés - iskolaszék - igazgató, igazgatóhelyettesek - diákönkormányzati gyűlés Az iskola tanulóinak a fenti keretek között feltett kérdéseire, javaslataira a címzett felnőtt köteles lehetőleg azonnal, legkésőbb 10 munkanapon belül érdemi választ adni, szükség szerint az iskolavezetést azonnal tájékoztatni. A nevelőtestület kívánatosnak tartja, hogy a tanulók jogaikat kulturált módon, az elvárható tiszteletet tanúsítva gyakorolják, továbbá, hogy a tanulók egy-egy, tanárokkal támadt esetleges konfliktusuk megoldásához osztályfőnökük segítségét kérjék, s ezt a segítséget a nevelőtestület minden tagja fogadja jóindulattal, az ellentétek feloldásának szándékával. Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról A tanulót egyénileg az iskolai diákönkormányzat is képviselheti, ill. az iskolai diákönkormányzatnak javaslattételi joga van bármely tanulói ügyben. Osztály- és évfolyamgyűlések a tanulók kérésére is összehívhatók. A gyűléseken azok a pedagógusok, szaktanárok is részt vehetnek, akiknek jelenlétét legalább egy héttel a gyűlés előtt a tanulók kérték. Az iskola diákönkormányzata minden tanév februárjában, a félévi zárás után diákközgyűlést szervezz, ahol bárki elmondhatja véleményét, javaslatait, felteheti kérdéseit. A közgyűlés előtt problémakezelő lapokon írásban is eljuttathatják kérdéseiket a címzetteknek. A tanulói vélemények nyilvánosságára hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát kell működtetni. A felkerülő hirdetményekről az iskolai diákönkormányzat dönt. Az iskola igazgatója minden hét csütörtökén tanulói fogadóórát tart, előzetes bejelentés alapján. Az igazgató bejelentkezés nélkül bármikor fogadja a diákönkormányzat elnökét, illetve a diákönkormányzatot segítő tanárt. Szükség esetén az igazgató bármikor fogadja a tanulókat. Szülői, ill. tanulói panaszt, kérelmet, írásban az igazgató titkárságán kell leadni, amelyre az igazgató a törvényes határidőn belül válaszol. A szülői szervezethez, iskolaszékhez intézett beadványokat zárt borítékban az igazgató titkárságán lehet leadni, aki továbbítja a címzetteknek. Az igazgatóhelyettesek fogadóórát minden hét csütörtökén ig tartanak, előzetes bejelentés alapján. Szükség esetén bármikor fordulhatnak az iskolavezetés bármelyik tagjához a tanulók. 10

11 4. 3. A tanulók, tanulóközösségek tájékoztatásának lehetőségei, formái, az iskolai média iskolarádió, iskolaújság: (Ktv (e), 63. (3)) A tanulók rendszeres tájékoztatását hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi-, iskolaszéki döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulók további tájékoztatási eszköze az iskolarádió, iskolatévé, az iskolai WEB-lap, illetve az iskolai diákújság. Minden, az iskolát, tanulókat érintő kérdésekben, döntésekben az iskolavezetőség minden hónap utolsó keddjén - az iskolarádió, ill. iskola TV útján tájékoztatást ad. Az iskola támogatja a diákmédia minden formáját. Az iskolarádiót, iskola TV-t a diákönkormányzat működteti. A diákönkormányzat saját hatáskörben dönt a szerkesztőbizottság megbízásáról. Az iskolarádió, ill. az iskola tévé adásideje: igény szerinti napokon: 10:35 10:50-ig 12:30 12:55-ig A nevelőtestület kívánatosnak tartja, hogy a műsorok színvonala, hangulata segítse az iskola nevelő-, oktató munkáját, és a kellemes iskolai komfortérzetet biztosítsa. Az iskolarádió, iskola TV felszereltségének, üzemeltetésének költségét az iskolai költségvetés biztosítja az adásidőn belül. Minden más műsor, ill. adás szolgáltatását a diákönkormányzat előzetesen egyezteti a diákönkormányzatért felelős pedagógussal, ill. az iskolavezetéssel.(nevelési igazgatóhelyettessel) Iskolánkban negyedévenként diákújság készül. A diákújság szerkesztése a diákönkormányzat feladata. A diákújságban az iskola vezetőségének minimum egy oldal áll rendelkezésére a legfontosabb közlemények, tájékoztatók közzététele céljából. A diákújság tartalmáért - a vonatkozó törvényeknek megfelelően az iskolavezetés, ill. diákönkormányzat viseli a felelősséget. Az iskolai költségvetés forrást biztosít az újság megjelenéséhez, az esetleges bevételek a diákönkormányzatot illetik meg, éves költségvetésüknek, ennek felhasználását, visszaforgatását tartalmaznia kell Tanítás nélküli munkanap: (Ktv. 63 (3)) Az iskolai diákönkormányzat egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról dönt. A DÖK minden tanév augusztus 31-ig átadja a tanítás nélküli munkanap tervezett programját, javaslatát, melyet a tantestület fogad el a tanévnyitó értekezleten. A tervezett programok költségvetését a DÖK és az iskola közösen viselik, a nevelőtestület a programok segítségében, felügyeletében aktív szerepet vállal Tantárgy-és foglalkozás (pedagógus) választás rendje: (Ktv. 11. (1) (b,k)) Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a következő tanév kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emeltszintű, középszintű) felkészítő oktatásra: A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre történő jelentkezés A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés A 10. évfolyamon - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés 11

12 - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, fakultációkra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb.. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember 15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár ill. az iskolai WEB lap útján kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével. A foglakozások időtartama: október 01. április 30. A nem kötelező, szabadon választott órákon, fakultációkon történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre a foglalkozásokra. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. (3.)) A tanulószobai foglakozást szülői kérelem esetén kell biztosítani a felügyeletre szoruló évfolyamos tanulóknál. A kérelmek elbírálásánál felügyeletre szoruló tanulónak kell tekinteni, akinek szülője, gyámja beteg, ill. a családban beteg hozzátartozó él, akinek az ellátásáról gondoskodni kell. Figyelembe kell venni a család szociális helyzetét, lakhatási körülményeit. A tanulószobai felvételre minden tanév szeptember 15-ig kell jelentkezni az osztályfőnököknél. Az osztályfőnök évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. A javaslatról a tanulót ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő véleményét, beleegyezését. A szülő évközben is kérheti gyermeke tanulószobai felvételét az igazgatónak címezve Kedvezményes étkeztetés: (Ktv. 10. (4)) A tanuló az étkeztetés igénybevételét a beiratkozás napjától, ill. a tanév elején az osztályfőnökénél, jelentheti be. A kedvezményekre jogosító igazolásokat, illetve kérvényeket a meghatározott időpontig kell benyújtani az osztályfőnöknek, ill. a gazdasági osztályon.(pénztár). A kedvezményes étkezés igénybevételét a jogszabályban meghatározottak alapján tanév első napján, illetve a jogosultság keletkezésekor, a szülő írásban igényelheti. Az étkezés díját havonta az iskola pénztárában egy meghatározott és kihirdetett időpontban lehet befizetni. Késedelmes befizetés esetén az étkezés csak a következő hét elejétől vehető igénybe. Betegség, tartós távollét esetén az étkezést lemondani - a következő naptól kezdődően - telefonon, az iskola titkárságán vagy a gazdasági hivatal telefonszámán reggel 9 óráig lehet. A lemondott napokra befizetett összeg a következő hónapban kerül jóváírásra. 12

13 Az étkezési jegyeket az iskola pénztárában lehet felvenni. Az osztályfőnök az étkezéssel kapcsolatos feladatok ellátására (befizetés, étkezési jegyek felvétele és kiosztása) egy tanulót kijelölhet (menzafelelős) Egészségügyi felügyeleti és ellátás rendje: (Ktv. 11. (1) (d)) A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését, esetleges védőoltásokat, az iskolai gyermekorvos és asszisztense végzi. Személyük kijelölését a XIII. Kerületi Önkormányzat, ill. az ÁNTSZ biztosítja. Az iskola épületében felszerelt rendelő és elsősegélyhely biztosított. Az iskolaorvos heti egy alkalommal, ill. asszisztense a hét négy napján rendel az iskolában. A rendelési időpontok dátumát minden tanév szeptember 15-ig nyilvánosságra kell hozni. Az iskolaorvos éves munkaterv alapján a nevelési igazgatóhelyettessel egyeztetve végzi ill. ütemezi a kötelező szűrővizsgálatokat. A külső helyszínen történő kötelező vizsgálatok esetén pl. fogászati szűrővizsgálat a tanulók felügyeletét a kísérő tanárok látják el Az iskolaorvos ideiglenesen igazolást adhat a tanórai hiányzások alól, de kötelessége, hogy az illetékes szakorvoshoz irányítsa a tanulókat. Az iskolaorvos részt vesz a tanévenkénti munkavédelmi bejáráson, véleménye, javaslatai meghatározóak az egészséges munkakörülmények biztosításában A szociális ösztöndíj, ill. a szociális támogatás, megállapításának elvei (Ktv. 11. (1) (n)) Az iskola a tanulók részére szociális támogatást akkor biztosíthat, ha az ehhez szükséges pénzügyi fedezet az iskolai költségvetésben rendelkezésre állnak. Ez esetekben a támogatások odaítéléséről a szociális bizottság dönt. A bizottság tagjai: - iskolaszék (szülői szervezet) képviselője - diákönkormányzat képviselője - gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős - osztályfőnöki munkaközösség vezetők - iskolavezetés képviselője (nevelési igazgatóhelyettes) Minden tanév szeptember 15-ig kell a kérelmeket benyújtani az igazgatóhoz. A kérelmeket írásban indokolni kell. A szociális bizottság minden tanév szeptember 30-ig dönt a kérelmekről, és írásban tájékoztatja az érintetteket. A pénzbeli támogatás összege maximum 9 hónap. Amennyiben az iskolai költségvetésnek nincs lehetősége a megfelelő fedezet biztosításához, úgy a kérelmeket az iskolát támogató Mester-Diák Alapítvány kuratóriumához is be lehet adni. A kérelmek elbírálásáról a kuratórium dönt. 13

14 Az alapítvány szabályzata, tevékenysége az iskola WEB-lapján olvasható Tankönyvtámogatáshoz kapcsolódó szabályok: (Ktv. 10. (4)) Minden tanév november 15-ig a szülő igényt nyújthat be a vonatkozó rendeleteknek megfelelően az ingyenes tankönyv ellátásra. Az igénybevétel jogcímeit, ill. annak bizonyítását az iskolai tankönyvellátás rendje szabályozza, a mindenkori érvényben lévő jogszabályok alapján. Rászorultsági alapon ingyenes tankönyvellátásra jogosult a tanuló, ha: tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Minden tanév november 15-ig a szülő további kedvezményekre is benyújthat kérelmet. Az igények elbírálását a tankönyvtámogatási bizottság végzi. A bizottság összetétele megegyezik a szociális bizottsággal./ld.4.9.pont/ Az igények összegszerű meghatározása a rendelkezésre álló pénzügyi források alapján történik. A döntés során előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. A benyújtott kérelmek a következő tanévre vonatkoznak A döntésről minden tanév szeptember 15-ig tájékoztatjuk a tanulókat, ill. a szülőket. A tankönyv támogatás történhet a könyvtári állományban levő tartós tankönyvek kölcsönzésével is. Az iskola a szociálisan rászoruló tanulóknak ingyenes tankönyvet biztosít, melyet a tanuló korlátlanul használhat, amíg az iskola tanulója. A tanuló által használt könyvek kölcsönzésének időtartama addig tart, amíg a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Tanulmányainak befejezésekor a könyvet a tanuló visszaadja a könyvtárnak, ill. megvásárolhatja a használat fokához mért áron- ha erre igényt tart. A nem rendeltetésszerű használatból adódó rongálásért illetve az elveszett könyvekért a tanuló kártérítést köteles fizetni.(lásd. az 5.11-es pontot) A részletes feltételek az iskolai tankönyvellátás rendjében olvashatók Vagyoni jog: (Ktv. 12. (2,4)) Szervezett tanórai foglakozásokon a tanuló által előállított termék /szellemi-, vagy tárgyi) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíteni kívánja a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló a hozzáadott értékkel arányosan részesül. Az esetleges értékesítésről az iskolavezetésnek - a tanulót, ill. szülőt írásban tájékoztatnia kell. 14

15 Diáksportkör támogatása (R. 31. (6)) Az iskolában diáksportkör működhet, tevékenységüket a saját szervezeti és működési szabályzatukban rögzíti. A tanulók bővebb tájékoztatásért a testnevelési munkaközösség vezetőhöz fordulhatnak. Az egyesületek működését az iskolai költségvetés támogathatja, a rendelkezésére álló erőforrások alapján. Erről minden év január 30-ig tájékoztatja a diáksportkör vezetőit. Az iskola minden olyan pályázat beadását támogatja, amely a diákok testi-, egészséges fejlődését segíti elő, s szinkronban van az iskola egészségnevelési programjával Térítési díj, tandíj befizetése, visszatérítése: (Ktv. 114,115,117. és R. 4/a (1) b. pont) A vonatkozó jogszabályok egyértelműen rögzítik az ingyenes,- ill. térítési-, tandíj köteles szolgáltatásokat. A térítési-, ill. tandíj mértékét jogszabályok és gazdaságossági számítások alapján kell meghatározni, legkésőbb minden év szeptember 30-ig. A díjakat a felnőttoktatásban évente két alkalommal a ¼ és ¾ éves beszámoló vizsgák előtt kell befizetni. A feladóvevényt az osztályfőnöknek kell bemutatni. (Ez csak az esti rendszerű évfolyam hallgatóira vonatkozik.) Tanulmányi eredmény-, ill. szociális okok miatt a díjak csökkenhetők. A kérelmeket az iskola igazgatójának - minden tanév félév első hónapja végéig - kell beadni, melynek elbírálásáról az érintett területek felelős vezetőivel történő egyeztetés után az igazgató dönt. Ezen kérdésekben, az érintetteket írásban tájékoztatni kell. Az iskolától igényelt szolgáltatásokat a megrendelővel külön szerződésben kell rögzíteni, mely tartalmazza többek között a szolgáltatás díját, fizetési ütemezését, ill. a visszafizetési kötelezettségeket. Pl.: felkészítő tanfolyam, felnőttképzés stb Jogszabályban előírt jogorvoslati lehetőségek: (Ktv. 40. (7), 83. (3)) Jogorvoslati kérelmeket (törvényességi kérelem, felübírálati kérelem, panasz, közérdekű bejelentés és javaslat) benyújthatja: - a tanuló - a tanuló törvényes képviselője (szülő, gyám, gondviselő) - a tanuló képviseletében, illetve saját jogán a diákönkormányzat Jogszabálysértés esetén benyújtott panasz a törvényességi kérelem, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani. Ennek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. A felülbírálati kérelemben le kell írni a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A kérelmet az iskolaszéknek címezve kell beadni (Zárt borítékban az iskola titkárságán is leadható). A kérelem kivizsgálására az iskolaszék jogosult, s 15 napon belül köteles elbírálni, illetve határozatot hozni. Panaszt nyújthat be a tanuló minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelem esetén a diákönkormányzathoz ill. az iskola igazgatójához-, az iskolaszékhez. A diákönkormányzathoz benyújtott panasz eljárás rendjét a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az igazgatóhoz benyújtott panaszok esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell. Bűncselekmény gyanúja esetén az igazgató köteles rendőrségi feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan. 15

16 V. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az iskola munkarendje, foglakozások szünetek rendje (Ktv. 40. (7) és R 9. (7)) Az iskola szorgalmi időben reggel től a szervezett foglalkozások befejezésig, de legkésőbb ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap, munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A fenti időpontoktól való eltérést, pl. osztályrendezvények esetén írásban benyújtott egyedi kérelmek alapján, az igazgató engedélyezi. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Ügyeletet szerdánként tart az iskola ig. Az ügyeleti napokon az igazgató, vagy valamelyik helyettese az iskolában tartózkodik Tanítási szünetekben csak rendkívüli esetekben tartható a diákok részére foglalkozás. Az engedélyt előzetesen az iskola igazgatójától kell kérni Tanítási időben a tanulók hivatalos ügyeiket az iskola titkárságán közzétett időpontban intézhetik. Az iskolában a ki- illetve belépéskor elektronikus beléptető rendszer működik. Az iskola diákjai belépőkártyát kapnak, melynek nyilvántartását a titkárságokon vezetik. Az iskola tanulói a belépőkártya leolvasásával léphetnek be, ill. ki, melyet az őrző-védő szolgálat, ill. a tanári-és diákügyelet ellenőriz. Belépőkártya hiánya esetén a tanulónak más, azonosító igazolványt kell felmutatnia. Egyéb esetekben a belépést a nevelési igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, illetve szaktanár engedélyezheti. A belépőkártya elvesztése esetén eljárási díjat kell fizetni, melynek összege minden tanév szeptember 01-jén kerül megállapításra. Ha a tanuló több alkalommal nem tudja felmutatni belépőkártyáját, akkor a következő büntetési fokozatokat kaphatja: - 3 eset után osztályfőnöki figyelmeztetés, intés - újabb 3 eset után igazgatói figyelmeztetés, intés Az iskola csengetési rendje: Nappali tagozat Felnőttoktatási tagozat 0.: : : : : : : : : : : : : : : :

17 Nappali tagozaton a 0. órát különlegesen indokolt esetben a tanulók, szaktanárok, szülők közös írásbeli egyetértésével az igazgató engedélyezheti. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportlétesítményei és tanműhelye. Az elméleti és gyakorlati órák időtartama 45 perc a nappali tagozaton. A felnőttoktatásban a tanítási órák 40 percesek. A gyakorlati-, számítástechnikai- gépírási-, laboratóriumi-, testnevelési foglalkozások órái összevontan is megtarthatók olyan módon, hogy az óraközi szünetek időtartama összeadódik, és vagy később kezdődik, vagy korábban fejeződik be a foglalkozás. A három óránál hosszabb idejű foglalkozás esetén legalább egy tizenöt perces szünetet kell tartani Az elméleti-, és a testnevelési órákat osztálykeretben, a helyi tantervben megjelölt elméleti és gyakorlati órákat (nyelvi órák, szám.tech., gépírás és műhelyfoglalkozások) csoportbontásban szervezzük. A csoportok beosztását a szaktanárok és az osztályfőnökök készítik el a tanulókkal, illetve képviselőikkel egyeztetve. A csoportok összetételének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján történhet. Tanítási óra nem zavarható, nem rövidíthető, nem hosszabbítható és csak különleges esetben maradhat el, az igazgató engedélyével. A tanuló a tanítási óráról nem küldhető ki, ill. csak abban az esetben, ha a feladat végrehajtása ezt megköveteli.(pl. iskolai könyvtár látogatása,) Órarendi problémák miatt a lyukas órákon a tanulók az osztálytermekben, az iskola aulájában, ill. az iskolai diák szobában, pihenőben vagy a könyvtárban tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak az iskola területén. A szülő (látogató) az iskola igazgatójának előzetes hozzájárulásával, az óralátogatások rendje szerint vehet részt az iskolai foglalkozásokon. Az iskolában a tanár szakos hallgatók, a foglalkozásokat tartó tanár hozzájárulásával, az órákat látogathatják, illetve vezetőtanáruk irányításával órákat tarthatnak. Tanítási gyakorlatuk idején a szaktanárokra vonatkozó jogok és kötelességek illetik meg őket. A tanulók az iskola épületét a saját órarendjük szerinti tanítás befejezése előtt csak az érintett szaktanár és osztályfőnök jóváhagyásával, írásbeli engedélyével hagyhatják el. A távozási engedélyt az őrző-védő szolgálatnak le kell adni. Az osztályfőnök távolléte esetén engedélyt adhatnak: az osztályfőnök-helyettes vagy az iskolavezetés tagjai. Ha a tanuló engedély nélkül távozik, az osztályfőnök fegyelmező intézkedést kezdeményez ellene. Az óraközi szüneteket a tanulók az osztálytermekben, folyosókon, vagy az udvaron tölthetik, a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját maguk és társaik testi épségére, biztonságára. A kémia-, fizika-, számítástechnika-, írógép-, tornateremben, a nyelvi laborban, illetve a tanirodában csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók, ezeket a helyiségeket minden eltávozás után be kell zárni. A számítástechnika terem és a taniroda kulcsát az épület portáján a szaktanár veszi fel, melynek tényét a kulcsátadó-átvevő füzetben rögzíteni kell. A nyelvi labor kulcsa az idegen nyelvi szertárban, a szaktanároknál található. 17

18 Vagyonvédelmi okokból az iskola egyéb helyiségeit, tantermeit az utolsó óra, foglalkozás után kulcscsal be kell zárni A tanulók minden óra után a padokat és a termet tisztán hagyva távozzanak a tanteremből Az iskola területére biciklivel érkező tanulók az udvari tárolóban helyezhetik el kerékpárjukat. az őrzésért az iskola nem vállal anyagi felelősséget Mulasztások igazolásának rendje: (Ktv. 40. (7) és R. 4/A. (1), 10., 20. ) A tanuló köteles a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, az iskola által szervezett kötelező rendezvényekről való távolmaradását igazolni. A tanuló tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásról való késését illetve hiányzását az órát tartó szaktanár az osztálynaplóba, a gyakorlati foglalkozásról való mulasztását a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az osztálynaplóba köteles bejegyezni. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök illetve helyettese, külső gyakorlati képzésen részt vevő tanuló esetén a gyakorlati képzést biztosító cég képviselője jogosult. A mulasztások összesítését hetente, de maximum havonta az osztályfőnök végzi. Az igazolás történhet: Szülői igazolással: A szülő tanévenként az osztályfőnökkel történt egyeztetés alapján maximum 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. Rendkívüli esetben, illetve egyéb súlyos okból való távolmaradást az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti. Hatósági igazolással: A hatósági igazolásokat a szülővel is alá kell íratni. Orvosi igazolással: Az orvosi igazolást a szülőnek, illetve kollégium nevelő tanárának is alá kell írnia. A szülő a hiányzás első napján, telefonon (külön szülői telefonszám működik) értesítse az iskolát, illetve az osztályfőnököt. A mulasztást követően a szülő a tanuló ellenőrzőjébe vezesse be a hiányzás idejét és okát Amennyiben a szülői bejelentés elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése 48 órán belül. A mulasztás okának felderítésében együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Amennyiben igazolatlan mulasztásra utaló jelet talál, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, a szülőt értesíteni. Ha ez eredménytelen marad, az osztályfőnök a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a szülőt. A tanuló köteles a mulasztását a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5 napon belül - igazolni. Ennek elmulasztása esetén hiányzása igazolatlan távollétnek minősül. Külső gyakorlati képzőhelyen résztvevő tanuló, az igazolását a gyakorlati helyen láttamoztatja, és úgy mutatja be az osztályfőnökének. A nagykorú tanuló maximum 3 napot, az osztályfőnökkel történő előzetes egyeztetés alapján saját maga is igazolhat. További hiányzásait csak hatósági-, ill. orvosi igazolással igazolhatja. Elkésett az a tanuló, aki ig a portai ügyleten nem haladt át. A késéseket mulasztásként regisztráljuk és minden hatodik, ill. újabb hat késés után az osztályfőnök fegyelmező intézkedéseket köteles kezdeményezni. (ld. A tanulók fegyelmező intézkedései) A tanuló késései a magatartási érdemjegyét befolyásolják. 18

19 A késő tanuló a már megkezdett órára köteles bemenni, a tanár a tanulót köteles beengedni. Nem számít igazolatlannak az a késés, melyet a tanuló hivatalos igazolással bizonyít, távolsági járattal való érkezés esetén, illetve ha késését váratlan tömegközlekedési akadály (pl. baleset) okozta A megengedhető mulasztások mértéke (Ktv. 75. (3) és R. 20. (6)) A évfolyam tanulóinak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása nem haladhatja meg a 250 órát. Az a tanuló, aki év végéig ennél többet mulasztott, nem osztályozható, ezért évet ismételhet. Ha a nevelőtestület engedélyezi, akkor a tanuló osztályozó vizsgát tehet, a javító-pótló vizsgák időszakában. Ha a tanuló bármely tantárgyból az éves óraszám 30%-áról hiányzik, félévkor vagy évvégén lezárható, ha megfelelő számú jeggyel (4-5 db) rendelkezik. Ha a tanulónak nincs elég jegye a lezáráshoz, akkor csak abban az esetben tagadhatja meg a tantestület a tanulótól az osztályozó vizsga letételét, ha a 30%- os hiányzásnak több mint a fele igazolatlan. Ekkor a tanuló évet ismételhet. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a javítóvizsga időpontját három hónapon belül az igazgató jelöli ki. Ha a tanuló bármely elméleti tantárgyból az éves óraszám 30%-áról hiányzik, félévkor vagy évvégén lezárható, ha megfelelő számú jeggyel (4-5 db) rendelkezik. Ha a tanulónak nincs elég jegye a lezáráshoz, akkor csak abban az esetben tagadhatja meg a tantestület a tanulótól az osztályozó vizsga letételét, ha a 30%-os hiányzásnak több mint a fele igazolatlan. Ekkor a tanuló évet ismételhet. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a javítóvizsga időpontját három hónapon belül az igazgató jelöli ki. 19

20 5. 4. Az igazolatlan mulasztások következményei: Ha tanköteles tanuló igazolatlanul mulaszt, a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, tanulói jogviszonya megszűnik Ha a tanuló tanköteles: 1 igazolatlan óra: - a szülő hivatalos értesítése levélben (1. levél ) 2-3 igazolatlan óra: - osztályfőnöki figyelmeztetés - írásban az ellenőrzőbe 4-9 igazolatlan óra: - szülő hivatalos értesítése levélben (2. levél) az ellenőrzőbe intő-rovó fokozat kerül az osztályfőnök mérlegelése alapján. 10 igazolatlan óra: - igazgatói figyelmeztetés, a gyermekjóléti szolgálat értesítése, szülő hivatalos értesítése (3. levél) a jegyző hivatalos értesítése 15 igazolatlan óra felett: - igazgatói intés (4. levél ) 20 igazolatlan óra felett: - az osztályfőnök fegyelmi tárgyalást kezdeményezhet szülő értesítése ( 5. levél) a jegyző és a gyermekjóléti szolgálat ismételt tájékoztatása 30 igazolatlan óra felett: - a tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatóak, ha a kiskorú tanuló szülője előzőleg legalább kétszer írásban kapott értesítést. Ha a tanuló nem tanköteles, de még kiskorú: 1-9 igazolatlan óra: - szülő értesítése, fegyelmező intézkedések ( 1. levél ) 10 igazolatlan óra felett: - az osztályfőnök köteles igazgatói fegyelmező intézkedést kezdeményezni a szülő értesítése hivatalos levélben (2. levél) 20 igazolatlan óra felett: - az osztályfőnök fegyelmi tárgyalást kezdeményezhet. szülő értesítése ( 3.levél ) 30 igazolatlan óra felett: - a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik, a tanulót törölni kell az osztálynévsorból. Ha a tanuló 18 év feletti (nagykorú és nem tanköteles) 1-14 igazolatlan óra - első levél a gondviselőnek 15 igazolatlan felett - második levél a gondviselőnek 30 igazolatlan óra - a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik 20