Környezetvédelmi alapismeretek. 1. modul

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelmi alapismeretek. 1. modul"

Átírás

1 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/ , Környezetvédelmi alapismeretek 1. modul készítette: Törneczi Arnold 1

2 Tartalomjegyzék 1. KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK...3 BEVEZETÉS ALAPFOGALMAK A KÖRNYEZET FOGALMA A KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETPOLITIKA TÖRTÉNETE A FÖLD GLOBÁLIS PROBLÉMÁI AZ ALAPVETİ KÖRNYEZETPOLITIKÁK, KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁK A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ALAPFOGALMAI A KÖRNYEZET SZENNYEZÉSÉNEK FOLYAMATA A környezetszennyezés fogalma, eredete és története Környezetszennyezés, környezetkárosítás, környezetszennyezı anyagok A szennyezés folyamata, jellege, érzékelése Az emisszió általános környezeti hatásai A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II) MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉS JÖVİKÉPE...22 IRODALOMJEGYZÉK

3 1. Környezetvédelmi alapismeretek Bevezetés Az ember mindennapi életszükségleteinek kielégítésre során gyakran megfeledkezik arról, hogy az ıt körülvevı környezet, természeti értékek mennyire sérülékenyek. A Földet nem nagyszüleinktıl örököltük, hanem unokáinktól kaptunk kölcsön. - s úgy illik, hogy ezzel a kölcsönnel egykoron el kell majd számolnunk gyermekeinknél, utódainknál. Évezredeken keresztül azt hitte az ember, hogy a víz, a levegı, az erık fája, vadja, gyümölcse korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Ma pedig, a hétköznapok zajából, zakatolásából szabadulva örüljünk, ha meghallhatjuk az erdı csendjét, s nem egy motorfőrész sivítása töri meg ezt békét, a magaslesrıl széttekintve a távolból nem éppen egy távközlési adótorony karcsú alakja teremt kapcsolatot ég és föld között. Az ember szinte mindenhova elér, s ahol egyszer már járt ott is hagyja lenyomatát. Milyen fájdalmas egy jelentéktelen horzsolás számunkra. Milyen fájdalmas a bicskával megsebzett bükkfába vésett emlék - Itt jártam Az évszám már kopott, de a tett világos. A természetes és mesterséges környezet közötti összhang megteremtésének szükségessége nem pusztán üres szólam. Be kell látni, hogy ennek kialakításában valamennyinkre osztottak szerepet (jogkövetı állampolgár, példamutató nevelı, hatósági ügyintézı stb.). A környezet valamennyi eleme, köztük a természeti értékek és területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és a jövı nemzedékek számára való megırzése, a természeti erıforrásokkal történı takarékos és ésszerő gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvetı feltétele, a környezet, benne a természet hatékony védelmének létrehozását igényli Alapfogalmak A környezet védelmérıl szóló évi LIII. Törvény alapján: Környezeti elem: a föld, a levegı, a víz, az élıvilág valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevıi. Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. Természeti erıforrás: a mesterséges környezet kivételével társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevıi. Környezet igénybevétele: a környezetben változás elıidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erıforráskénti használata Környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erıforráskénti használata mértéke. Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. 3

4 Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Környezetszennyezettség: a környezet vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhetı állapota. Környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetıleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékő változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minısége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetıleg, amely az élıvilágot kedvezıtlenül érinti. Környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elı. Környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetıleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkezı változás. Hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékő környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik. Érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik. Helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén. Kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékő igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást. Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan jogszabályban meghatározott mértékő szennyezettsége, amelynek meghaladása a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elı. Leghatékonyabb megoldás: a környezeti, mőszaki és gazdasági körülmények között elérhetı, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység. Az elérhetı legjobb technika: a korszerő technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlıdésnek megfelelı módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelızése és amennyiben az nem valósítható meg -csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetıleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintő védelme érdekében; 4

5 az elérhetı technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetıvé teszi az érintett ipari ágazatokban történı alkalmazását elfogadható mőszaki és gazdasági feltételek mellet, figyelembe véve a költségeket és elınyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy elıállítják-e és amennyiben azaz üzemeltetı számára ésszerően hozzáférhetı; a technika fogalmába beleértendı az alkalmazott technika és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és mőködését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik. Fenntartható fejlıdés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értéket megırzi a jele és a jövı nemzedékek számára, a természeti erıforrásokat takarékosan és célszerően használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminıség javítását és a sokféleség megırzését. Elıvigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövıbeni károsodásának megelızéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés. Megelızés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetı legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától. Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelızése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelızı állapot helyreállítása A környezet fogalma Az ember számára a környezete a világnak az a része, ahol életét éli, maga is ennek a környezetnek a részeként. Ebben a térben csak akkor lehetséges az élet, ha az ehhez szükséges összes feltétel biztosított. Az az élettér, amelyik minden fontos feltétellel rendelkezik: a bioszféra. A bioszféra a földkéreg (litoszféra) víz (hidroszféra) légkör (atmoszféra) azon része, amelyet az élı szervezetek benépesítenek. Környezetünk tehát élı és élettelen, természetes és mesterséges (ember által létrehozott) alkotóelemeket tartalmaz. A környezeti elemeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: A föld: alapkızet, ásványvagyon, barlangok, termıföld, talaj, domborzat. A víz: felszíni vizek, felszín alatti vizek. A levegı: alsó légkör (troposzféra), felsı légkör. Az élıvilág: ember, növényvilág, állatvilág, mikroorganizmusok. A táj: természetes táj, kultúrtáj. 5

6 A települési környezet: lakóterületek, iparterületek, mezıgazdasági települések, közlekedési útvonalak A környezet ezen alkotóelemeinek az egymásra hatását szigorú összefüggések szabják meg. Egyetlen elem kedvezıtlen változtatása kihat a többi környezeti elemre is. Az a tudomány, amelyik az élı és élettelen rendszerek kölcsönös egymásra hatását vizsgálja és arra keres választ, hogy milyen feltételek között tartható fenn a kettı egysége a bioszférában; az ökológia. B.Commoner amerikai ökológus a Bezáruló Kör 1987-ben megjelent könyvében a környezetet élı komplexumnak tekinti, és ezzel a nézettel összhangban az ökológia tudományát tekinti az alapvetı környezettudománynak, amelynek a törvényeit tiszteletben kell tartania az embereknek. Ezek az alaptörvények a következık: 1. Minden összefügg mindennel Ez a törvény utal a bioszférában található összefüggések bonyolult hálózatára. Az ökológiai összefüggések rendszere, a belsı anyag- és energiaforgalom meghatározza, hogy mekkora terhelést bír el a rendszer anélkül, hogy összeomlana. Mivel az ökológiai hálózat közvetíti a helyi zavarokat az egész felé, az egy helyen keletkezı csekély zavar is vezethet széles területre kiterjedı, hosszan tartó hatásokhoz. 2. Minden tart valahová Ez a törvény a fizika anyagmegmaradási törvényének az ökológiára való alkalmazása. A természetben ismeretlen a hulladék fogalma. Minden természeti rendszerben az egyik organizmus által adott végtermék a másik organizmus számára táplálékul szolgál. A bioszférában az energia és az anyag forgalma valósul meg. 3. A természet tudja a legjobban Az önmaga szabályozására és fenntartására képes bioszféra évmilliók alatt kialakult folyamatai a rendszert komplexebbé tették. A modern technika-technológia egyik legszívesebben hangoztatott célja a természet megjavítása. Azonban ez a megjavítás a bioszféra folyamatát megzavarja. 4. Nincsen ingyenebéd A közgazdaságtanból ismert törvény alkalmazható az ökológiában is, és össze is foglalja az elsı 3 törvényt. A bioszféra összefüggı egész, amelybıl, ha emberi tevékenységeink során elveszünk, azt vissza is kell juttatni. Nem kerülhetjük el a megfizetését, legfeljebb elodázhatjuk. A jelenlegi környezeti krízis annak a jele, hogy sokat késtünk a fizetéssel. Commoner az emberi létezés alapvetı paradoxonának tartja, hogy a társadalom folyamatainak döntı elemeinél mindig a növekedésre való törekvés figyelhetı meg, ami beleütközik a meg nem újítható erıforrások korlátozott lehetıségeibe. Ahhoz, hogy a civilizáció fennmaradhasson a Földön, alkalmazkodni kell a természeti rendszer követelményeihez. A természeti rendszerek - ökoszisztémák - képezik tehát az ökológia vizsgálatának tárgyát. Az ökoszisztémák egymásba kapcsolódva, egymást feltételezve alkotják a legmagasabb fokú ökoszisztémát, a bioszférát. Az ökoszisztéma egy geobiológiai egység, ahol az élı és holt anyag nem választható el egymástól, mivel ásványi anyagokat létrehozó és életet keltı folyamatok kapcsolódnak szorosan egymáshoz. 6

7 1.3. A környezetvédelem, környezetpolitika története A környezetvédelem mai értelemben vett fogalmát az 1960-as évek elıtt nem használták. Környezetvédelem természetesen már ekkor is volt, de nem elkülönült szervezettel, intézményrendszerrel (hulladékos, zajos, vizes rendeletek már korábban is léteztek). A környezetvédelem mai definícióját az1960-as évektıl használják. Kialakulását elsısorban az alábbiak tették szükségessé: Népességrobbanás. Jelenleg a Föld lakossága meghaladja a 6,3 milliárdot. Nem lenne környezeti problémáink, ha még ha a modern ember fogyasztását, kibocsátását vesszük is alapul -, csak pl. 200 millió ember lenne a Földön. Az ipar, a termelés, a háztartások és a mezıgazdaság iparszerővé válása ekkorra érik be, melyek koncentrált erıforrás-felhasználást és kibocsátást jelentenek. Jóléti társadalmak kialakulása. Az USA, mely a népesség kevesebb, mint 5%-át mondhatja magáénak, az erıforrások 25%-át használja fel. Arányai tekintve az Európai Unió is hasonló mutatókkal rendelkezik. A hazai környezetpolitika története elválaszthatatlan a környezetvédelem általános történetétıl, a nemzetközi tendenciáktól. A szakirodalom ma már szinte teljesen feltárta a környezetvédelem fejlıdéstörténetét és annak hazai sajátosságait. A környezetpolitika kialakulása, fejlıdése e történeti háttér nélkül nehezen érthetı. A hazai a környezetvédelem három jól elkülöníthetı szakaszra osztható: A hazai környezetpolitika fejlıdése három jól elkülöníthetı korszakra bontható. I. Az elsı idıszakban (a 70-es évek közepétıl a 80-as évek közepéig) a környezeti problémák nemzetközivé válásának, a hazai környezeti gondok növekedésének hatására legalábbis deklaratív módon Magyarországon is legitimmé vált a környezetpolitika. Ezt tükrözi az 1976-ban elfogadott elsı környezetvédelmi törvény (1976. évi II. törvény) és az intézményrendszer kiépülése (Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, illetve az alapvetı környezeti megfigyelı, információ-feldolgozó és kutató-elemzı rendszerek és intézetek). Az elsı környezetvédelmi törvény, mint a környezetügy központi "alapokmánya" a maga idejében, az adott politikai-gazdasági viszonyok között korszerő jogintézménynek számított, és a régió hasonló jogszabályaihoz képest haladóbbnak mutatkozott. Az "Emberi környezet védelmérıl" szóló törvény nemcsak a jogi szabályozás, hanem a környezetpolitika 70-es, 80- as évekbeli sajátosságait is tükrözte. Jellemzıi az alábbiakban foglalhatók össze: formailag általában törvénynél alacsonyabb szintő - fıleg kormányrendeleti - szabályozás; a környezetvédelmi kérdések nem integrálódnak más szabályozási területek - különösen a gazdasági élet szabályozási keretei - közé, hanem attól jobbára elkülönítetten, gyakran gyökértelenül és összefüggéseik nélkül jelennek meg, de legjobb esetben is párhuzamos érdekként (gondolhatunk az adórendszer adósságára a környezeti érdekek adókedvezményt vagy adóemelést megalapozó megjelenítésével szemben); a részkérdések (az alaptörvény szerint hat környezeti elemet kell megkülönböztetni: föld, víz, levegı, táj, élıvilág, települési környezet) eltérı mélységő megközelítése és eltérı részletességő szabályozása, általában egymásra tekintet nélkül; 7

8 számos fontos szabályozási terület alig-alig mutatkozik - egyik legsúlyosabb lemaradás e téren a hulladékgazdálkodás terén érzékelhetı; a részkérdésekhez igazodóan a központi kormányzati munkamegosztás széttagoltsága, melyen ugyan valamelyest javított a környezetvédelemért felelıs minisztérium létrehozása, de az ott tapasztalható állandósult átszervezések erısen visszafogták az esetleges elınyöket; a megelızési vagy a közvetlen beavatkozásnak teret engedı szemlélet eleinte teljes, késıbb csökkenı mértékő, de még ma is világos hiánya; a felelısségi eszközöknek, a szankcióalkalmazásnak részben a szabályozásban is megmutatkozó, részben a gyakorlat hiányosságain alapuló erıtlensége; végezetül számot kell adni arról is, hogy a kortárs jogi szabályozásban alapvetınek mondható, nemcsak közvetlenül a környezeti érdekeket érintı háttérintézmények hiányoznak, de legalábbis nagyon kezdetlegesek - ilyen pl. a társadalmi nyilvánosság, a megfelelı információhoz való jog. A központilag irányított tervutasításos gazdaság és a paternalista társadalmi szerkezet nem tette lehetıvé a környezetvédelem teljes körő kiteljesedését. Az "állami tulajdon állami környezetvédelem" sajátos paradoxonból az következett, hogy a gazdasági-ágazati lobbik szempontjai nem engedték erıteljesebben érvényre jutni a környezeti érdekeket. A 70-es évek a környezetvédelem történetében igen mozgalmas, alapozó idıszak volt. A fejlett ipari országokban ebben az idıszakban gyökeresedett meg a környezetvédelem, alakult ki a környezetpolitika. Ez a folyamat ezekben az országokban minden ellentmondásosságával, nehézségével együtt is szerves folyamat volt. A gazdaság, a tudomány, a politika és nem utolsósorban a civil társadalom együtt hordta ki, hozta létre a környezetvédelem stratégiáit, alapintézményeit és azok jogi, politikai stb. aspektusait. Nálunk alapvetıen ez a szerves fejlıdés hiányzott és ennek következményei ma is éreztetik hatásukat. A Római Klub tevékenysége, különösen az 1972-ben megjelent "A növekedés határai" c. világmodell-jelentés hatalmas vihart kavart, viták nálunk (jórészt ideológiai okok miatt) csak igen szők körben folytak. Ezért ennek társadalmi hatása - fıleg ami a közvélemény figyelmének felkeltését illeti - az adott idıszakban erısen korlátozott volt. Az állampolgári környezetvédelmi mozgalmak, civil szervezıdések (zöld szervezetek) a 70-es években a fejlett országok szinte mindegyikében igen komoly szerepet vállaltak abban, hogy a társadalom tagjaiban tudatosítsák a környezetvédelem fontosságát. A társadalmi átalakulási folyamat ugyanis nem irányítható csupán felülrıl, adminisztratív eszközökkel. A szocializmus bukása nem utolsósorban ezen elv megsértésének látványos bizonyítéka. Szükség van arra, hogy sok ember váljék környezetvédelmileg aktívvá egyénileg, illetve különféle környezetvédelmi csoportokban tevékenykedve. Az egyén igen sokat tehet a társadalmi szemléletváltás érdekében a fogyasztói magatartásformák megváltoztatását, sıt akár a politikai irányváltást illetıen is. A hazai példák sajnos napjainkig nyúlóan igen sok bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a fenti elvek megsértése mennyi kárt okozhat a környezetvédelem ügyének. A magyar lakosság sokszor kárhoztatott alacsony környezeti érzékenységének, közömbösségének okai jórészt ennek az idıszaknak a helytelen gyakorlatára vezethetık vissza. II. A 80-as évek közepétıl 1990-ig tartó idıszak a környezetpolitika történetének második, jól elkülöníthetı korszaka. Az ország gyorsan romló környezeti állapotának javítása ekkor már nem tőrt halasztást. A meghozott intézkedések ugyan sokszor felemások voltak, de a korábbi idıszakhoz képest lényeges elırelépés történt. Minden környezeti elem védelmével kapcsolatos alapdokumentum megszületett vagy megújult, és a nemzetközi kötelezettségek vállalását jelentı egyezmények (pl. NOx, SO2, ózon, veszélyes hulladékok) egész sorának aláírásával hazánk olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek rákényszerítettek bennünket arra, 8

9 hogy igazodjunk a fejlett környezeti kultúrájú országok környezetvédelmi gyakorlatához. Az intézményi, szervezeti változátatások betetızéseként 1987-ben létrehozták a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, amellyel a környezetpolitika a kormányzati politika legfelsı szintjére emelkedett. Ebben az idıszakban jöttek létre az állampolgári környezetvédelmi mozgalmak, alakultak ki a hazai zöld szervezetek. Ezeknek a környezetvédelmen túl a demokratizálódásban is fontos szerepük volt. A demokratikus intézményrendszer hiányában azonban ezek a szervezetek szinte azonnal túlpolitizálódtak és a környezeti érdekek képviseletén túli feladatok megoldására is vállalkoztak, illetve részben rákényszerültek. Ez sokszor szerepzavarhoz vezetett és szinte törvényszerő volt, hogy a többpártrendszer létrejöttével ez a politikai túldimenzionáltság sokkal többet ártott, mint használt a hazai környezetvédelmi mozgalmaknak. A belsı megosztottság, a szétaprózottság, az együttmőködés gyakori hiánya szintén elég hamar jellemzıi lettek a hazai zöld mozgalmaknak. Ez más okokkal együtt máig akadálya annak, hogy nagyobb tömegbázisra tegyenek szert és (esetleg a Parlamenten belül is) hatékonyabban tudják képviselni a környezetvédelem ügyét. III. A környezetpolitika harmadik, jelenleg is tartó szakasza 1990-tıl datálható. A társadalmi háttér megváltozása, a parlamenti demokrácia intézményi kiépülése, a piacgazdaságra való áttérés, az ország nemzetközi kapcsolatainak gyökeres módosulása más környezetpolitikát kíván. A környezetvédelemben a 80-as évek végére nemzetközi szinten egy új, átfogó stratégia bontakozott ki, a fenntartható fejlıdés stratégiája. Ennek rövid áttekintése elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai folyamatokat, a nemzetközi trendekhez való csatlakozás lényegét, környezetpolitikánk fıbb tendenciáit megértsük ban a mélyülı környezeti válság hatására az ENSZ Közgyőlése Gro Harlem Brundtland asszony vezetésével létrehozta a Környezet és Fejlıdés Világbizottságát. A bizottság feladata a környezet romlása, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét közötti kapcsolat vizsgálata, illetve a válság leküzdéséhez szükséges változás irányait kijelölı, átfogó program kidolgozása volt. A bizottság 1987-ben Közös Jövınk címmel készítette el jelentését. Az ebben rögzített elvek és követelmények lettek annak a nemzetközileg is elfogadott környezetvédelmi stratégiának az alapelvei, amely fenntartható fejlıdés néven vált ismertté ben Rio de Janeiróban, a stockholmi konferencia (az ENSZ elsı környezetvédelmi világkonferenciája) 20. évfordulóján tartott II. környezetvédelmi világkonferencián az igen éles viták ellenére a fenntartható fejlıdést a résztvevı országok többsége (hazánk is) napjaink uralkodó környezetvédelmi stratégiájaként fogadta el. Ezt az elvet a hazai környezetpolitika szintén meghatározó alapelvként kezeli. A fenntartható fejlıdés definíciója (Környezetvédelmi lexikon) kicsit nehézkes, a lényege, hogy olyan fejlıdésrıl van szó, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését, anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövı generációk szükségleteinek kielégítését. A fenntartható fejlıdésnek van egy szőkebb és egy tágabb értelmezése. A tágabb értelmezés a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági, ökológiai aspektusait is magában foglalja, míg szőkebb értelemben döntıen az erıforrások megırzésérıl, optimális erıforrás-használatról van szó A Föld Globális problémái Globális felmelegedés, üvegházhatás A Föld egyensúlyi hımérséklete gyorsabban nı, mint ahogy a bioszféra a növekedést követni tudná. Az utóbbi évben a hımérséklet növekedése felgyorsult. A felmelegedés miatt veszélybe kerül az élelmiszertermelés. Az éghajlat szélsıségesebbé válik. Elolvadnak a sarki 9

10 jéghegyek, melyek a Föld ivóvízkincsének 95%-át tárolják. A tengerszint növekedése miatt a partmenti régiók veszélybe kerülnek. Túlnépesedés A Föld népessége 1850-ben érte el elıször az egymilliárdot. A második milliárd eléréséhez már elég volt 75 év ( ). A harmadik milliárd eléréséhez már csak 35 évre volt szükség (1960-ig), a negyedikhez egy rövid, 20 éves idıszak kellett (1980). A Földön jelenleg több, mint 6,3 milliárd ember él, 2030-ra várhatóan 9 milliárdan leszünk. A népesség jobban nı, mint a Föld eltartó képessége (élelmiszer, ivóvíz, környezeti károk kijavítása). Az élelmiszer termelés extenzív növelése a továbbiakban már nem lehetséges. A népesség egyre nagyobb területeket foglal el, ezzel együtt a megmővelhetı földterület csökken ra a jelenlegi gabonatermelés duplájára lenne szükség. Az utóbbi 50 évben a termésátlagot már sikerült megduplázni (monokultúra, vegyszerek, magas fokú gépesítés), de ez ilyen módszerekkel még egyszer nem lehetséges. Szóba jöhetı megoldás a génmanipuláció, melyekkel szemben rengeteg aggály merül fel. Mindenesetre valószínő, hogy ha ez jön, a génmanipulált élelmiszereket a szegény országok lakóin fogják leteszteli, akik még örülni is fognak, hogy lesz mit enniük. Ózonprobléma Az elmúlt 50 évben az ózonréteg elvékonyodott, melyért a fejlett országok ipara, elsısorban CFC kibocsátása a felelıs. Mára a CFC-ket ugyan betiltották, de a kijuttatott, hosszú tartózkodási idejő vegyületek még50 évig aktívak maradnak, a tulajdonképpeni regeneráció megindulása csak utána várható. A magas UV sugárzás minden élılényre káros. Ivóvízprobléma Felszíni, felszín alatti vizek szennyezése (ipari, mezıgazdasági, lakossági szennyvízkibocsátás), bányamővelés mind hozzájárul ahhoz, hogy az ivásra alkalmas víz mennyisége a népesség növekedésével együtt csökken. A talajvíz gyakorlatilag már sehol nem iható. A 3.világban jellemzı a vízhiány. Biodiverzitás (biológiai sokszínőség) csökkenése Az ember miatt jellemzısen a XII. sz. óta pusztul ki sok növény- és állatfaj. Az ember igénye a magasabb életszínvonal iránt egyre nı, ezzel egyre nagyobb helyet foglal el létesítményeivel. Ennek következtében egyre gyorsabban pusztul ki egy-egy faj. Esıerdık az eredeti területük 1/3-ára zsugorodtak. Ennek oka kettıs: egyrészt szükség van a helyére, mint mővelhetı földterületre, másrészt nagy az igény a trópusi keményfák iránt. Az esıerdık a légkör oxigéntermeléséhez jelentıs mértékben hozzájárulnak. Óceánok elszennyezıdése A földi oxigén legfıbb elıállítói az óceánokban élı algák. A part menti országok környezetszennyezése a tenger felé óriási (szennyvízkibocsátás), de jelentıs szennyezı forrás a különbözı hajókatasztrófák során a tengerbe kerülı vegyületek, elsısorban az olaj. 10

11 Élelmiszertermelés Szinte valamennyi problémával összefügg. A termıterület nem növelhetı, sıt, a meglévı is pusztul (sivatagosodás, akár természetes, akár mesterséges okok miatt), ugyanakkor a népesség nı. Az élelmiszer eloszlása sem jó: két-háromszáz millió ember naponta éhezik, ugyanakkor a fejlett részen jelentıs a túltermelés. Hulladékprobléma A természetben a hulladék fogalma ismeretlen. Az ember által kibocsátott, egyre nagyobb mennyiségő hulladék feldolgozása, asszmilálása a természet számára egyre nehezebb feladat. Újrafelhasználással, szelektív hulladékgyőjtéssel lehetne enyhíteni a problémán, de jelenleg az így győjtött és újrahasznosított hulladék mennyisége jelenleg 10% alatti. A veszélyes hulladékot elhelyezés elıtt ráadásul kezelni is kellene, ami vagy elmarad, vagy rettentı drága. Nagyvárosok levegıszennyezése Oka a nagymértékő ipari, de még inkább a közlekedésbıl származó kibocsátás. A légszennyezı anyagok savas esıt okoznak (akár a kibocsátás helyétıl távol is), illetve a szmog kialakulásának fı okozói. Néhol a szennyezı anyagok koncentrációja már közvetlenül veszélyes az emberre. A (nagy)városi lakosság 1/3-a szennyezett naponta levegıt szív. Fegyverkezés A hadsereg fenntartása kiemelten környezetpusztító, bármelyik elemét is nézzük. A hadi kiadások némely országban a GDP %-át is elérik. Az USA fegyverkezésre költött összegének 10%-ával az esıerdı-probléma megoldható lenne. Civilizációs ártalmak A modern élet velejárója a nagyvárosi életstílus, a koncentrált közlekedés, ipar, kibocsátás. A mai ember rá van szorulva a modern orvostudományra, mert az immunrendszere annyira gyenge, hogy enélkül csekély esélye lenne a túlélésre. Sajnos a modern orvostudomány alkalmazása a különbözı kemikáliákat jelenti, melyekhez az ember hozzászokik, szinte létszükségletté válik. Az orvostudomány fejlıdésével eltőntek bizonyos betegségek, de ezzel ez a fajta természetes szelekció is eltőnt, az ember genetikai állománya egyre romlik. Észak-dél probléma A világ két részre szakadt, a szegények és a gazdagok között óriási, és egyre táguló szakadék van. A szegény országok mindent a gazdagoktól várnak, mert a mai gazdagok korábban gyarmatosították, elnyomták ıket, mert a szennyezıanyag kibocsátás döntı része a gazdagoktól származik. Ezzel szemben a gazdagok nem hajlandók segíteni, mert az csak az életszínvonal csökkenésének az árán volna lehetséges. A fejlett országok GDP-jük jelentéktelen részét juttatják különbözı formában (pl. segély) a szegények országoknak. Norvégia GDP-je 1%-át adja a szegényeknek, ezzel a világon az elsı (USA 0,3%, Németország 0,4%). 11

12 Energiaprobléma Az energia felhasználás jelenlegi szerkezete környezetszennyezı. Az energiaellátást jelenleg döntıen fosszilis tüzelıanyagok biztosítják. Ezek károsanyag kibocsátása jelentıs, okozói a levegıszennyezésnek, a globális felmelegedésnek. Megoldás lenne a megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus energia) használata, már csak azért is, mert a fosszilis tüzelıanyag-készletek belátható idın belül kimerülnek. Sajnos a fosszilis lobbi jelenleg túl erıs, a megújuló energiaforrások támogatása pedig túl csekély ahhoz, hogy rövid idın belül áttörést lehessen elérni. Világterrorizmus Gyökerei az imént felsorolt problémákban keresendık. Állandó bizonytalanságot, félelmet fenntarva próbálják a gazdag országokat változásra kényszeríteni Az alapvetı környezetpolitikák, környezetvédelmi stratégiák Gyógyító környezetpolitika A környezetpolitikának ez a típusa a környezetpolitikák "tőzoltója" vagy "mentıorvosa". A gyógyító környezetvédelmi tevékenység iránya a hatások felé mutat. A már bekövetkezett károsodásokat igyekszik enyhíteni. Általában ez a fajta környezetpolitika a legdrágább és a legkevésbé hatékony megoldás. Illusztráljuk ezt a megoldást néhány gyakorlati példával. A környezeti bajok "gyógyítása", az utólagos helyreállítás irányulhat pl. az épített környezetre. Ez esetben általában "csak" pénz kérdése a tönkrement építmény rekonstrukciója (pl. egy felüljáró újraépítése). Korántsem ilyen egyszerő a helyzet más, pl. egy mővészeti és történeti szempontból értékes alkotás esetén. A savas ülepedés miatt tönkrement és újonnan megfaragott szobrok pl. a görög Akropoliszon nem ugyanazok a történelmi építészeti emlékek, melyek voltak, több ezer év üzenetét hordozva. Még kevésbé egyszerő a gyógyító megoldás, ha a természeti környezetet vagy az emberi egészséget vizsgáljuk. A kipusztult állat- vagy növényfajt nem lehet újra megteremteni, és a "csak" megrokkant ember sem lesz a régi azért, mert rokkantnyugdíjjal kárpótolják. A környezet, különösen az élı környezet esetében a sokszor gazdasági okból bekövetkezett "mulasztást" nem lehet semmiféle kompenzációval jóvátenni. Hatásorientált környezetpolitika A környezetpolitikának az eszközei ez esetben az immissziós állapoton, a környezetminıségen kívánnak javítani olyan körülmények között, amikor a kibocsátások nem csökkennek. Ilyen technikai eszköz pl. a levegıszennyezés esetében a városok levegıminıségének javítása elkerülı utak építésével, a zajhatás csökkentése hanggátló falak telepítésével. Vízszennyezés esetén egy tó megtisztítása, a hulladékok esetében a megbízható lerakás feltételeinek megteremtése stb. A szabályozást tekintve viszonylag ritka az immissziós szabályozás. A ritka példák közül jól ismert azonban a nagyvárosokban a szmogriadó tervek rendszere és a hozzájuk kapcsolódó intézkedési csomag. Forrásorientált környezetpolitika Ez a környezetpolitika eszközeivel és módszereivel együtt a legszélesebb körben elterjedt. Célja a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A klasszikus "end of pipe" csıvégi eljárások 12

13 többnyire a direkt szabályozó eszközök (normák, határértékek, bírságok) negatív ösztönzésére jöttek létre. Elınyük az, hogy jelentıs környezetszennyezés esetén látványos eredményeket produkálnak és sikerélményt adnak az érintetteknek. Jól alkalmazható az ellenırzés-büntetés kettıse. Klasszikus példái ennek a környezetvédelmi gyakorlatnak a kéményekbe beszerelt szőrıfilterek, az üzemekben megépített víztisztítók, a hangszigetelések stb. Hátránya viszont ennek a politikának az, hogy mivel az alaptechnológia a tisztító rendszerek nélkül is mőködik (sıt olcsóbban mőködik), az érintettek igyekeznek a környezetvédelmi berendezéseket elhagyni, a kényszerítı hatóságokat pedig kijátszani. Ráadásul az emissziócsökkentés nemritkán csak azt jelenti, hogy a szennyezés egyik formája egy más formára módosul (pl. a szennyvíz vagy a megszőrt levegı visszamaradt része koncentrált veszélyes hulladék lesz). A forrásorientált környezetpolitika azonban esetenként komoly gazdasági elınyökkel is járhat, amennyiben technológiától függıen hozzájárul hasznos anyagok visszanyeréséhez és termelésbe való visszaforgatásához (ld. pl. cementipar porleválasztás, fáradtolaj-hasznosítás, vágóhídi hulladékfeldolgozás). Szerkezetváltó, megelızı környezetpolitika A környezetpolitikák közül ez a típusú az, amely a legpozitívabb értékelést kaphatja. Lényegét tekintve ez egy olyan hatásmechanizmus, amely a gazdaságot, ill. az egész társadalmat a környezetbarát irányba tereli. Célja a társadalom mikro- és makroszerkezetének olyan átalakítása, amely a hosszú távú, a természettel harmóniában levı átalakulást segíti elı. E környezetpolitika végsı célja a fenntartható fejlıdés biztosítása. Errıl bıvebben a következı pontban lesz szó A Fenntartható Fejlıdés alapfogalmai Alapelvek Rengetegen használják és bámulatosan kevesen egyformán a fenntarthatóság, vagy megengedıbb formájában a fenntartható fejlıdés (fejlesztés) fogalmát és fıként tartalmát. Feltehetıleg senki nem eléggé bátor kijelenteni: ismeri a fogalom egyedül helyes definícióját. Alapelvek, kritériumok azonban megfogalmazhatóak. Ám a fogalom-meghatározás nehézsége mellett viták, értelmezések; jelentıs erıfeszítések történnek az elmélet terén, fıként abban a vonatkozásban, hogy hogyan lehet a kutatómőhelyekben fabrikált elveket, kritériumokat és fenntarthatósági mutatókat alkalmazásba venni, a helyi, regionális, országos döntéshozók de legalább a döntés-elıkészítı apparátusok számára közel vinni. A definíciós problémák tehát, nemcsak nyelvhelyességi (szintaktikai) természetőek, hanem nagyon is szemantikaiak: a fogalom és elérése taralmát illetıen. A viták többek között a következı kérdések körül összpontosulnak: - Van-e, lehet-e megvalósítható módja, valamely közösség számára és legalább néhány generáció számára perspektívát ígérı, fenntartható együttélési, termelési és fogyasztási mintának? - Mekkora lehet egy fenntartható közösség? Egy falu, város, régió, ország; régiók társulása, országok együttmőködı szervezete vagy egy egész glóbusz? - Lehetséges-e fenntarthatóságról beszélni egyik vagy másik (mérető) csoportban, ha másutt nem? Ezek a fenntarthatóság alapelveinek meghatározása mögött meghúzódó valódi kérdések. Nyilvánvaló: ezekre keressük a válaszokat elméletileg is és próba szerencse próbálgatásokkal. Keressük a válaszokat, ám félı, hogy nem találjuk, legalábbis nem elég gyorsan, mert a fenntarthatóság az egész társadalmi, gazdasági, politikai, ökológiai rendszer 13

14 fenntartható fejlıdését tételezi, holott annak ellentmondásosságára világszerte egyre többen egyre elkeseredettebb brutalitással próbálnak rávilágítani. Fenntartható fejlıdés definíciói Visszatérve most már magára a fenntarthatóságra, idézzük Gyulai István csoportosítása nyomán a három legismertebb meghatározást: - A Brundtland Bizottság meghatározása: A fenntartható fejlıdés a fejlıdés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövı generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetıségeitıl. - Herman Daly meghatározása: A fenntartható fejlıdés a folytonos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednének. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlıdés, pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében elıálló méretbeli változást, míg a fejlıdés a nagyobb teljesítıképesség elérését jelenti. - Meghatározás a Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációjából: A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erıforrások jövı generációk számára történı megırzésével egyidejőleg. Hasonlóak a meghatározások, mégis rámutatnak néhány tisztázatlan pontra. A Brundtland Bizottság definíciója nem határozza meg a fejlıdés célját és lehetséges mértékét. Ez a megfogalmazás elsısorban politikai üzenet volt a fejlıdı világ és a gazdagabb országok alacsony jövedelmő társadalmi csoportjai részére, hogy reményt adjon a jövıt illetıen. De politikai üzenet volt a fogyasztói társadalomnak is, hogy szerényebb, takarékosabb termelési és fogyasztási szokásokat alakítsanak ki a jövı generációk érdekében. írja a Brundtland Bizottság egy tagja, Láng István 2001-ben. Daly meghatározás tovább elemzi a fenntartható fejlıdés definíciójának komponenseit, valamint azokat az alapelveket, amelyeken a végrehajtási politikák, illetve ezek kudarcai alapulnak. A közgazdaságtudományi princípiumok és ezek kialakulásának (mőszaki, természettudományos analógiákat, alapvetı tankönyvi tévedéseket egyaránt bemutató) kritikai vizsgálata feltárja alkalmazásuk ellentmondásos eredményeit és okait. A következtetés leegyszerősítve: bár a szegénység leküzdése valóban fundamentális célja a fejlıdésnek, ez nem érhetı el differenciálatlan globális növekedéssel. A tudósok szerint a fenntarthatóság tudományának az a feladata, hogy feltárja a természet és a társadalom közötti kölcsönhatások alapvetı jellegét. A szemlélet kétségkívül többdimenziós nagyrendszer jellegő, amelyben a globális és lokális környezeti problémák összefonódnak a megosztott világ (Észak és Dél, gazdagok és szegények) gazdasági és társadalmi gondjaival. A megosztottság legújabb tényezıje az informatikai szakadék, amely tovább fokozza a nehézségeket. A fenntartható fejlıdés stratégiája Az elmúl évtized Rio De Janeiro óta (1992) a New York-i rendkívüli ENSZ Közgyőlésen át (1997), Johannesburg felé (2002) a Fenntarthatóság felé menetelve telt el legalábbis a célok kinyilvánítását illetıen. A fenntarthatóság felé az elsı lépés (volna) valamennyi komponens : a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotának legalább megóvása mindennemő további romlástól, szegényedéstıl. Nagyjából ez volt az ún. elsı generációs környezetvédelem, a következmények mérséklése az okok megváltoztatása nélkül. A második generáció(s) lépés a környezeti kérdések integrációja legalább a gazdasági ágazatokban. Ez a szemlélet hatotta és hatja át az EU környezetvédelmi programjait. Az eredmények eddig nem túl biztatóak. Az Európai Bizottság átfogó értékelést adott az 5. Környezetvédelmi Akcióprogram végrehajtásáról, és arra a következtetésre jutott, hogy némi javulás ellenére a környezet általános állapota továbbra is aggodalomra ad okot. A környezeti kérdéseknek a gazdasági ágazatokban történı hathatós integrációja, tehát a környezeti problémák okainak 14

15 orvoslása, valamint a polgárok és más érdekelt felek bevonása és elkötelezettsége nélkül fejlıdésünk környezeti szempontból fenntarthatatlan marad, függetlenül az új környezetvédelmi intézkedésektıl. E kritikus megállapítások több okra is visszavezethetık. Egyrészt hiányzott az elkötelezettség mind a tagállamok, mind a (kulcs)ágazatok (úgymint: közlekedés, agrárium, energetika) részérıl a program végrehajtása iránt. Másrészt éppen ezen kulcságazatok környezeti terhelése növekedett. (A közúti áruszállítás és egyáltalán az autós közlekedés mintegy 50%-kal nagyobb az 1-1,5 évtizeddel ezelıttinél. Az energiahatékonyság csak évi 1%-kal javult, míg a GDP 2-3%-kal, tehát az energiafelhasználás a különbséggel arányosan nıtt, annak környezeti terheivel együtt.) Az energiahatékonyság növekedése valamennyire kompenzálta a környezetpolitikai intézkedések, szabályozások hatását, amelyek nem voltak sem elég hatékonyak, sem elég gyorsak, ami az EU-intézményrendszer nehézkes döntési mechanizmusainak tudható be. A bizottságban is erıs az ágazatizmus, hasonlóan a nemzeti így a magyar kormányzat(ok)hoz. Ez lefékezet, elsekélyesítette az ún. Cardifffolyamatot, amely a környezeti politiká(ka)t lett volna hivatott integrálni a kulcsszektorokba. Ez élesen rávilágít az intézményfejlesztés alapvetı szükségleteire. A szerény eredményekkel függ össze a döntés, hogy mintegy elıre menekülve a kudarcból a bizottság készítsen javaslatot az Unió Fenntartható Fejlıdési Stratégiájáról június 15.-én Göteborgban a Tanács megállapodott a fenntartható fejlıdési stratégiáról, és egy környezeti dimenzióval bıvítette a gazdasági reformmal és a társadalmi kohézióval foglalkozó lisszaboni folyamatot. Nincs mód itt részletesen elemezni az EU fenntartható fejlıdési stratégiáját. Kétségtelen elırelépés történt valódi paradigmatikus változás nélkül. A fenntarthatóság megkövetelte integráció ugyanis eltér az ágazati integráció szükségességétıl és az egész: társadalmi, (politikai), környezeti, gazdasági rendszer egyidejő fenntarthatóságát így teljes társadalmi beágyazottságát igényelné. Az ebbe az irányba tett társadalmi, politikai, gazdasági intézményfejlesztési lépések jelenthetnék a változás kezdetét, egy hosszú folyamat megindulását, amely (talán) elvezet a fenntarthatóságig még elıbb, mint annak feltételei megsemmisülnek. Hiszen strukturális problémák nyilván nem oldhatók meg abban a rendszerben, amelyben keletkeztek. Félı tehát, hogy a jövı forgatókönyveit még nem a fenntarthatóság, hanem a növekedés hívei fogják írni, vagyis e forgatókönyvek a globális kapitalizmus mőködtetésének endogén törvényszerőségein fognak alapulni. A liberalizált kereskedelmi kapcsolatok és a külföldi tıke csak akkor járulhatnak hozzá a fenntarthatóság kialakulásához, ha ebben megfelelı érdekeltségük fejlıdik ki, de a valóságban nehéz összebékíteni a gazdasági növekedést és a környezetvédelmet. Nincs pontos képünk arról, hogy milyen és mennyi többlet emisszót okoz a globális piacliberalizálás: az értelmetlen kínálat megteremtése mindenütt, olyan áruk és göngyölegek utaztatása földrészeken keresztül, amelyek helyben, regionálisan is léteznek, elıállíthatók. Vannak azonban próbálkozások e hatások kalkulálására. (például Repetto 1993), amelyek szerint a szabadkereskedelembıl származó ellenırzési költségek nagysága nagyjából megegyezik, 1-4% közé tehetı. Ezért a fenntartható fejlıdést szolgáló vagy legalábbis realista környezetpolitikának abból kell kiindulni, hogy várhatóan mik lesznek a következı évtized(ek) fı gazdasági, társadalmi valamint térszerkezetet, erıforrás-használatot befolyásoló anyag-, energia- és információtranszportokat, valamint a migrációt alakító folyamatai. Vélhetıen ezek fogják felrajzolni a kereteket. A nemzetközi és a nemzeti környezetpolitikák szerepe, pedig éppen az lesz, hogy megpróbálják a keretek által meghatározott térben és lehetıségek között a folyamatok elınyös hatásait felerısíteni, megsokszorozni; a kedvezıtlen kockázatot jelentı folyamatokat és következményeiket, pedig enyhíteni, elkerülni. Így lehetne megteremteni a lehetıségét az ökológiai, valamint a gazdasági és társadalmi érdekek, célok összehangolásának, egy ilyen típusú fejlıdés megindulásának, azaz a fenntarthatóságmodellek megalkotásának (feltehetıleg regionális méretekben, mert úgy tőnik, hogy ez alkalmas a szerves kapcsolatok létrehozására). A fenntartható fejlıdés a legjobb törekvés 15

16 morálisan és gyakorlatilag is véli W. M. Lafferty, az oslói egyetemen mőködı Kutatási és Dokumentációs Program a Fenntartható Társadalomért vezetıje. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ehhez döntési mechanizmusok, azaz a demokrácia új formái és szintjei szükségesek. A demokrácia itt a közösség és az ésszerőség összhangja. Feltehetı, hogy a konfliktusos út vezet errefelé: az ökológiai demokrácia ütközik más demokrácia felfogásokkal. Mielıbb megkezdendı e vetélkedés szabályainak és föltételeinek kialakítása, hogy meg lehessen indulni ezen a - bizonyára hosszú úton. Az intézményfejlesztés kritériumai elvileg röviden és egyszerően megfogalmazhatóak. Legyen az intézményrendszer, a jogszabályok és azok megvalósító tanulóképesek, adaptívak, tekintettel arra, hogy a célokat igen, de az elérésükhöz vezetı utakat, programokat nem lehetséges és nem is érdemes évekre elıre részletesen kitőzni. Legyen együttmőködı, váljék egyre inkább partnerévé a társadalomnak és a gazdaság szereplıinek, és ne büntetéssel fenyegetı elöljáróként szerepeljen. (A bírságok bevételt biztosítanak a zöldkasszának, de nem oldják meg a környezetterhelés problémáját.) a fenti kritérium megvalósításának ambicionálása, támogatása mellett az államnak azt is biztosítania kell, hogy sem az ágazati, sem a regionális, sem pedig az általános programokban és ezek költségvetési fedezetének kialakításakor ne lehessen elkerülni elıbb a környezetpolitikai célok integrálását, késıbb a fenntarthatóság kritériumainak vizsgálatát és biztosítását A környezet szennyezésének folyamata A környezetszennyezés fogalma, eredete és története Már az ember megjelenése elıtt is voltak olyan jelenségek, amelyek hozzájárultak a környezeti elemek változásához, sıt, szennyezéséhez. Ezeket a jelenségeket nevezzük együttesen természetes környezetszennyezésnek, forrásaikat környezetszennyezı forrásoknak. Természetes eredető környezetszennyezést bármilyen fizikai, kémiai, biológiai jelenség okozhat: nem feltételezhetı emberi beavatkozás jégesı kialakulásakor, vulkánkitöréskor, földrengéskor stb. Magának a környezetszennyezésnek a tárgyalása elıtt ezért tisztázandó, hogy létezik-e egyáltalán tiszta környezet. A kérdésre a válasz egyértelmő: nem. Jelenlegi élı és élettelen környezetünk is az eddigi folyamatos változások sorozatának az eredménye, mely változások mindig magukban hordozzák a szennyezést is. Ezért célszerő elkülöníteni az ember által okozott környezetszennyezést a természetestıl. Ezt nevezzük humán környezetszennyezésnek. Ez a fogalom azt jelenti, hogy az emberi tevékenység a környezeti elemek tulajdonságait közvetlenül vagy közvetetten hátrányosan változtatja meg. Mindaddig, amíg az emberi szükségletek mértéke a létszükségletmértékét nem haladja meg, az ember csupán természetes szennyezı forrás. Humán környezetszennyezésünk akkor kezdıdik, amikor az ember nemcsak létszükségletét, de társadalmi szükségleteit is kielégíteni igyekezik. Az ember környezetszennyezése a társadalmi fejlıdéssel együtt, azzal párhuzamosan nıtt. Ez a növekedés azonban az ipari forradalomig nem volt jelentıs. Eddig ugyanis az emberiség lélekszáma kevés volt (a maihoz viszonyítva mindenképpen), a termelési technológia sem volt fejlett. Egészen az újkorig az ember a természettel együtt harmóniában élt, a természet az ember károsító tevékenységét képes volt kivédeni. Az ipari forradalomban kezdték a fosszilis tüzelıanyagokat és rohamosan - egyre növekvı mennyiségben használni. Ez kezdetben a fa volt, ekkor kezdıdött az erdık intenzív irtása, elsısorban Angliában. Késıbb a fát felváltotta a szén, majd az olaj és a gáz, ekkor kezdıdött a levegı kén- és nitrogén-oxid szennyezése. 16

17 A jobb életkörülmények és az orvostudomány fejlıdésének - hatására megindult az emberiség lélekszámának növekedése. A lakosság életminıségének javulásával a környezet állapota folyamatosan romlott, elsısorban a nagy ipari centrumok közelében alakultak ki jelentıs szennyezések. Természetesen jelenleg is az ipar a legnagyobb környezetszennyezı, de a fejlett országokban ennek mennyisége csökken. Szintén csökken a mezıgazdaság szennyezése. Tovább növekszik viszont a közlekedés szennyezése, és rohamosan növekszik a lakosság környezetszennyezése Környezetszennyezés, környezetkárosítás, környezetszennyezı anyagok A környezetszennyezés a környezeti elemek eredeti, természetes állapotát változtatja meg. A környezetkárosítás a szennyezés minıségét vagy mennyiségét tekintve már akkora mértékő, hogy az élık életkörülményeit rontja. A károsodás a környezeti elemek egy részében bizonyos idı elteltével önmagától megszőnik a környezeti elemek önregeneráló képessége folytán, ha a környezetkárosítás nem akkora mértékő. Ha azonban a károsítás egy adott határt túllép, az eredeti állapot már nem áll helyre, sıt helyre sem állítható. Ennek megfelelıen megkülönböztetünk reverzibilis (nem végleges, idıvel helyreálló), és irreverzibilis (végleges, nem visszafordítható) károsodást. Elıbbire példa pl. egy vagy akár több - fa kivágása az erdıben, hiszen ezek idıvel újranınek. Irreverzibilis pl. egy faj kipusztulása, egy hegy vagy annak egy részének elbányászása. A környezetvédelem célja az irreverzibilis károk megelızése, valamint a reverzibilis károk lehetıség szerint felszámolása. A környezetszennyezés bizonyos a környezetünkben lévı - anyagok vagy energiafajták elsajátításával, elmozdításával, illetve a környezet elemeibe való bejuttatásával kapcsolatos folyamat A szennyezés folyamata, jellege, érzékelése A környezetszennyezés folyamata a szennyezı anyagok vagy energiák valamely forrásból történı kilépésével (emisszió) kezdıdik. A szennyezı anyagok a környezet elemeibe jutva azzal keverednek, hígulnak, kémiai, fizikai átalakuláson mennek keresztül, és a közvetítı közegben továbbterjednek (transzmisszió). Ahol a szennyezı anyag bejut az emberbe, vagy kifejti káros hatását a környezet egyéb elemein, szennyezettségi koncentrációnak nevezzük (immisszió). A szennyezı anyagok koncentrációja természetesen mindig a kilépés helyén a legnagyobb. Az emisszió forrásai többféleképpen csoportosíthatók: eredet szerint: ipari, mezıgazdasági, közlekedési, lakossági stb.; helye szerint: helyhez kötött és mozgó források; ideje (idıtartama) szerint: folyamatos vagy idıszakos; mennyisége alapján: állandó vagy idıben változó mennyiségő emisszió. Ez a négyféle csoportosítás a napi gyakorlatban elıforduló csoportosítást jelenti, de az emisszió csoportosítható halmazállapot szerint, szerves-szervetlen emisszió, mérgezı-nem mérgezı stb. 17

18 1.1. ábra A környezetszennyezı anyagok és energiaformák A kilépı szennyezı anyagok a transzmisszió közegében módosulva a közelebbi-távolabbi környezetet károsíthatják. A szennyezık hígulásával hatásuk csökkenhet, de elıfordulhat, hogy a terjedés során átalakulás, összegzıdés miatt hatásuk növekszik. A terjedést több dolog is befolyásolja: a közvetítı közeg összetétele, állapota, földrajzi, vízrajzi, meteorológiai, geológiai környezet stb. Az immisszió nem csupán egyetlen helyrıl származik (származhat): valamennyi, azonos anyagot, energiát kibocsátó forrás terjedések által módosított, összegzett hatása. Az immisszió érzékelése történhet érzékszerveinkkel vagy mőszerek segítségével. Az immissziók egy részét az ember közvetlenül nem, vagy csak késve érzékeli. Ennek többféle oka lehet: az immisszió nem éri el érzékszerveink észlelési minimumszintjét; 18

19 az immisszió eléri ugyan az érzékszervek küszöbszintjét, de azt más immissziók elfedik; a transzmisszió idıbeni késése miatt még nem ért el hozzánk az immisszió; nem rendelkezünk az immisszió érzékelésére alkalmas érzékszervvel. Utóbbi esetben elıfordulhat, hogy az immisszió hatásait mégis érzékeljük: az UV fény az ember számára láthatatlan, de a hatásait nagyon is érezzük a bırünkön ábra A környezetszennyezés folyamata, a szennyezık eltávolítása 19

20 Az emisszió általános környezeti hatásai Természetes környezetünkbe kilépett bármely anyag vagy energia a környezet elemeiben hatások sorozatát fogja kiváltani, elindítani. Az esetek többségében nemcsak egy hatás jelentkezik, hanem hatások sorozata. Ennek megfelelıen megkülönböztethetünk primer, azaz elsıdleges hatást, valamint az ezzel kiváltott további, szekunder stb. hatásokat. Pl. primer hatás egy kémény füstölése miatti levegıszennyezés. Szekunder hatás a füstgázokat kimosó, ezáltal savassá váló esı. Az ennek következtében elsavanyosodott talaj a harmadlagos hatás, míg negyedleges hatásként értékelhetı az ennek következtében elpusztuló növényzet. A hatások térben és idıben korlátozottak lehetnek, ezért hatások erıssége és következményei szerint ökológiai alapon - három csoportjuk lehet: Jelentéktelen hatásról beszélünk, ha a szennyezés földrajzilag csak kis területet érint, egykét környezeti elemre terjed ki és jelenlegi ismereteink alapján a jövıben sem okoz a helyi ökológiai rendszerben számottevı változást vagy irreverzibilis károsítást. Jelentıs környezeti hatást okoz az a szennyezés, amely egyébként jelentéktelennek tekintett környezeti hatások összegzése vagy a szennyezı anyag mennyisége miatt, minısége, illetve terjedése miatt földrajzilag nagyobb területet érint, kettınél több környezeti elemre terjed ki és a területen az ökoszisztéma részleges átalakulását, esetleg egyes fajok pusztulását okozza a közeli-távoli jövıben. Döntı (globális) környezeti hatásoknak nevezzük azokat a környezetszennyezés miatti következményeket, amelyek kontinensekre (vagy akár az egész Földre) kiterjednek, valamennyi élı és élettelen környezetet szennyezik vagy károsítják, és hosszú távon az egyed feletti szervezıdési szintek átalakulását, új (tőrıképesebb) fajok kialakulását, esetleg a meglévı fajok egy részének teljes pusztulását okozzák A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program és a részét képezı Nemzeti Természetvédelmi Alapterv a Magyar Köztársaság 2003-tól 2008-ig terjedı idıszakra szóló környezeti programja. Az NKP-II-t elfogadó határozatok (2130/2003.(VI.19.) Korm. hat., 132/2003.(XII.11.) OGY hat.) arról rendelkeztek, hogy a végrehajtás irányítása és összehangolása érdekében további, a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabály, illetve a tematikus akcióprogramokat illetıen kormányhatározat megalkotása szükséges. A tematikus akcióprogramokról szóló kormányhatározat és annak melléklete az NKP-II hat évére érvényes feladatokat rögzíti. Az NKP-II célrendszere alapján bemutatja a tematikus akcióprogramok céljait, a specifikus és operatív célokból levezetett konkrét végrehajtási feladatokat, ezek határidejét, az állami felelısöket, finanszírozókat, valamint az együttmőködı érintetteket. Ezen túlmenıen operatív célonként a feladatokat jellemzı és a végrehajtás nyomonkövetését lehetıvé tevı mutatók is meghatározásra kerültek. Az NKP-II keretében végrehajtandó mintegy 350 feladat tartalmi leírása kellıen részletes ahhoz, hogy erre alapozva készüljenek az éves végrehajtási tervek (aktuális feladatok, részfeladatok, intézkedések), valamint a szintén évente készülı elırehaladási jelentések. Az operatív célok és a feladatok döntı többsége az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozása keretében vállalt kötelezettsége. Ezért a melléklet tartalmazza a vonatkozó EU irányelveket és a harmonizált hazai jogszabályokat. A feladatok megfogalmazása, a megállapított határidık teljes egészében biztosítják a tagállami kötelességek, valamint a hatályos jogszabályok maradéktalan, határidıre való végrehajtását. 20

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben