A regisztráció menetét a oldalról letölthető Cégkapu-regisztráció alkalmazás használata c. tájékoztató tartalmazza.

Átírás

1 Regisztráció Hol lehet elindítani a Cégkapu-regisztrációt? A regisztrációs felület többféle módon is elérhető: a oldalon a Bejelentkezés linkre kattintva az oldal tetején található, a Cégkapuhoz tartozó bannerre kattintva a oldalon a Cégkapu linkre vagy ikonra, majd az Elektronikusan gombra kattintva. Hogyan lehet bejelentkezni a cégkapu-regisztrációs felületre? A felhasználók azonosítása a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) rendszerén keresztül történik. A belépéshez rendelkezni kell az alábbi regisztrációk valamelyikével: Ügyfélkapu Részleges kódú telefonos azonosítás A regisztráció menetét a oldalról letölthető Cégkapu-regisztráció alkalmazás használata c. tájékoztató tartalmazza. Egy gazdálkodó szervezetnek hány Cégkapuja lehet? Egy gazdálkodó szervezet egyetlen Cégkapuval rendelkezhet, és minden Cégkapunak egy fő cégkapumegbízottja lehet, további személyek a cégkapumegbízott által adhatóak hozzá a Cégkapus ügyek intézéséhez. Szükség van-e formanyomtatvány telepítéséhez a regisztrációhoz? A regisztrációhoz nem tartozik letölthető formanyomtatvány. A regisztráció online módon történik, az erre szolgáló felületen. Lehetőség van a regisztráció online, azaz teljesen automatikus elvégzésére, ez kizárólag cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek esetén használható, ha a cég törvényes képviseletére jogosult végzi el a regisztrációt. Egyéb szervezetek, valamint meghatalmazottkénti eljárás során a honlapon megjelenő űrlap kitöltésével tehető meg a regisztráció. Milyen csatolandó iratok szükségesek a regisztrációhoz? Az alábbi esetekben nincs szükség csatolmányok feltöltésére: ha online, teljesen automatikus regisztráció kerül benyújtásra ha az űrlap kitöltését cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet esetében az önálló képviseltre jogosult személy teszi meg ha Cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet esetében a cégképviselő együttes képviseleti joggal rendelkezik, de kizárólag a saját nevében regisztrál

2 Egyéb esetekben szükséges a dokumentumok csatolása, erről részletes tájékoztató a oldalon található, a Tájékoztató az űrlapos regisztrációhoz csatolandó dokumentumokról című leírásban. Űrlapos regisztráció esetén mire vonatkozzon a feltöltendő meghatalmazás? A meghatalmazásnak amennyiben nem általános meghatalmazásról van szó - a konkrét ügyintézésre kell vonatkoznia, tehát ebben az esetben a regisztrációra (és a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségének RNY-be történő bejelentésére). Milyen esetekben szükséges meghatalmazást feltölteni? Amennyiben a képviselet jellege szervezeti, (vagyis a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásában képviseleti joggal rendelkezőként van feltűntetve a személy), úgy az ezt igazoló dokumentumot (aláírási címpéldány, alapító okirat, cégkivonat, stb. ) kell csatolni. Amennyiben pedig ügyleti képviseletről van szó (tehát a regisztrációt nem a törvényes képviselő, hanem meghatalmazott hozza létre), akkor a meghatalmazás csatolása kötelező. Van-e meghatározott követelmény azzal kapcsolatban, hogy mikoriak lehetnek a csatolt dokumentumok? A csatolt dokumentumok nem lehetnek 30 napnál régebbiek. Milyen módon kerül feldolgozásra az űrlapon benyújtott regisztrációs kérelem? A sikeresen beküldött regisztrációs űrlap ellenőrzését és feldolgozását a Cégkapu ügyintéző-oldali alkalmazásban végzik az erre jogosult ügyintézők. A regisztráció kötelezettjei Mely szervezeteknek kötelező a regisztráció? Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. -a szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség). A hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatásokat szintén e törvény határozza meg. Az E-ügyintézési törvény értelmében gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;. Kivételek a 451/2016. (XII. 19.) Korm. Rendelet (Vhr.) alapján: a) Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el.

3 b) Egyéni vállalkozó az E-ügyintézési tv a szerinti hivatalos elérhetőségként a Kormány által biztosított tárhelyek közül a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét jelenti be a rendelkezési nyilvántartásba. Fentiek értelmében az Egyéni vállalkozók nem jogosultak Cégkaput regisztrálni! Központi költségvetési szerveknek kell regisztrálnia? Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi. CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) definiálja, hogy mely jogalanyokat ért gazdálkodó szervezet alatt. Tekintettel arra, hogy az E-ügyintézési tv. a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény terminológiáját használja, a költségvetési szerv gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeinek és kereskedelmi képviseletnek kell regisztrálnia? A fióktelepnek Cégkapuval kell rendelkeznie. A kereskedelmi képviselet ellentétben a fiókteleppel nincs felsorolva se a most hatályos, se az új Pp.-ben, így nem szükséges Cégkaput regisztrálnia. A törvény alapján ugyanis más a definíciója a kereskedelmi képviseletnek és más a fióktelepnek. A évi CXXXII. törvény rendelkezik a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről. 2. E törvény alkalmazásában b) fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek; c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a külföldi vállalkozás nevében és javára szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el; Egyházak, illetve vallási tevékenységet végző szervezetek esetében szükséges a regisztráció? A évi CCVI tv. 6. -a alapján vallási közösség lehet vallási tevékenységet végző szervezet. országgyűlés által elismert egyház (bevett egyház) /tv. melléklete tartalmazza/ A vallási tevékenységet végző szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát cégkapu regisztrációra kötelezett. (9/A. (2)) Az egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye. (10. ). A bevett egyház jogi személy. A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik. A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

4 A évi CCVI. tv 9. (1) bekezdése szerinti tevékenységet (pl. nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális stb.) ellátó intézmény a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület. A fentiek alapján, ha a vallási közösség (akár bevett egyház, akár vallási tevékenységet végző szervezet) pl. létrehoz egy alapítványt szociális tevékenység ellátása érdekében, akkor a létrehozott gazdasági társaság, alapítvány vagy egyesület cégkapu regisztrációra köteles. Társasházak illetve lakásszövetkezetek esetén kötelező a Cégkapu regisztráció? A társasházak, lakásszövetkezetek nem tartoznak a Cégkapu regisztrációra kötelezettek közé, mivel a Polgári Perrendtartásról szóló törvény alapján nem minősülnek gazdálkodó szervezetnek, nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Alapítványok által létrehozott egyéb szerveztek esetében szükséges a regisztráció? A hatályos szabályozás alapján minden alapítvány cégkapu regisztrációra kötelezett A évi V. törvény (Ptk.) 3:32. (1) bekezdése rendelkezik a jogi személy szervezeti egységeinek jogalanyiságáról. 3:32. [A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága] (1) Ha e törvény lehetővé teszi, a létesítő okirat rendelkezhet a jogi személy egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról, feltéve, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik. A fentiek alapján, ha az alapítvány intézménye/intézményei önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, és a Pp. alapján gazdálkodó szervezetnek minősül, akkor Cégkapu regisztrációra köteles. Önálló jogi személyiséggel akkor rendelkezik, ha van külön legfőbb szerve, képviselője, ügyintéző szerve, saját vagyona, adószáma. Ha ezeknek a feltételeknek nem felel meg az alapítvány által létrehozott szervezet, akkor az az alapítvány egy különálló, de nem önálló egysége. Kiváltja-e a Cégkapu-regisztráció a Nemzeti Adó- és Vámhivatal EGYKE (Egységes Képviseleti Adatlap - Bejelentés az állami adó- és vámhatósági ügyek képviselő útján történő intézéséhez) nyomtatványát? Nem. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő ügyintézésen nem változtat a Cégkapu regisztráció. Kiváltja-e a Cégkapu-regisztráció bármely más hatóság vagy hivatal meghatalmazással kapcsolatos űrlapjait? A Cégkapu nem, de a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) a gazdálkodó szervezetek tekintetében hitelesen tartalmazza a hivatalos elérhetőségi adatokat, továbbá az RNY a gazdálkodó szervezet szervezeti képviseletével összefüggésben tárolja az eseti és állandó meghatalmazásokat és az adatokról hitelesített információt szolgáltat papír alapú irat bemutatása nélkül az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek.

5 A gazdálkodó szervezeteknek az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket be kell jelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba? A gazdálkodó szervezetek kötelesek a hivatalos elérhetőségük bejelentésére a Rendelkezési Nyilvántartásba. Amennyiben a Cégkapu-regisztrációkor az Engedélyezem a leendő cégkapucím Rendelkezési Nyilvántartás rendszerbe történő bejelentését jelölőnégyzetből nem vette ki a pipát, akkor a bejelentés automatikusan megtörténik, nincs szükség külön bejelentésre. Aki korábban a cégjegyzékbe bejelentett címet, annak is kell Cégkaput nyitnia? Az itt bejelentett cím átvezetésre kerül a cégjegyzékbe? Igen, szükség van Cégkapu-regisztrációra, ugyanis szükséges az, hogy a Rendelkezési Nyilvántartásba hivatalos kapcsolattartáshoz szükséges elérhetőség kerüljön bejegyzésre. Külföldi személyek milyen módon tudják magukat azonosítani a Cégkapuregisztrációhoz? Amennyiben a gazdálkodó szervezet törvényes képviseletére jogosult személy nem magyar állampolgár és nem szerepel egyetlen magyarországi nyilvántartásban sem (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás, elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása) meghatalmazással van lehetősége a Cégkapu regisztrációt megtenni. Ebben az esetben a meghatalmazáson és a kötelezően csatolandó dokumentumokon kívül a regisztrációs űrlaphoz szükséges csatolni a képviselő személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak (például személyi igazolvány vagy útlevél) szkennelt képét. Cégkapu-szolgáltatás Mikor lesz elérhető a Cégkapu-szolgáltatás? Jelenleg a Cégkapu esetében még csak a regisztráció tehető meg, a szolgáltatás indulásának tervezett időpontja január 1. Az adminisztrációs felület, ahol módosíthatóak lesznek a Cégkapu adatai (például cím módosítás vagy ügykezelők felvitele) várhatóan tól lesz elérhető. Hány személy rendelhető hozzá a Cégkapuhoz? A Cégkapuhoz több személyt is hozzá lehet rendelni a - várhatóan tól elérhető - Cégkapu adminisztrációs felületen. A felhasználók száma nincs maximalizálva. Milyen szolgáltatások lesznek elérhetőek a Cégkapu felületén? A Cégkapun keresztül a gazdálkodó szervezetek online tarthatják a kapcsolatot a hivatalokkal, személyes ügyintézés nélkül küldhetnek és fogadhatnak dokumentumokat, ezen keresztül az ügyintézés gyorsabbá, és kényelmesebbé válik. Milyen típusú dokumentumok küldésére és fogadására alkalmas a Cégkapu? A Cégkapuból kizárólag az ÁNYK-programmal előállított (.kr kiterjesztésű) fájlok tölthetők fel.a Cégkapuba más intézmények, hivatalok Hivatali kapujából bármilyen típusú dokumentumok érkezhetnek.

6 Lesz-e lehetőség az ÁNYK-programból közvetlen cégkapus feltöltésre? A Cégkapuból, mint szervezeti postafiókból, a dokumentumküldés az ÁNYK-programból közvetlenül is elérhető lesz, amennyiben az adott nyomtatvány készítője engedélyezi ezt a funkciót az űrlap tervezése során (a Perkapuhoz hasonlóan). Lesz-e lehetőség a Cégkapu vonatkozásában gépi interfészes csatlakozásra? Igen, a későbbiekben lesz erre is lehetőség. Gépi csatlakozás esetén a webes felület nélkül webservice-en keresztül is lehet dokumentumokat küldeni és fogadni. A gépi kapcsolat indulásának pontos időpontjáról tájékoztatást fogunk kiadni. A gépi interfész kialakításhoz szükséges leírást szintén közzé fogjuk tenni (Az interfész a jelenlegi meglévő interfészen fog alapulni. Annak az intézménynek, amely már rendelkezik gépi interfésszel - pl. Perkapuval rendelkezik, de szeretne áttérni a Cégkapura -, elegendő lesz a meglévő interfész módosítása.) A Cégkapu bevezetésével megszűnik a Perkapu? A cégkapu-regisztrációra jogosult kérheti, hogy a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásról (SZEÜSZ) szóló rendelet szerinti perkapu-szolgáltatása - az adott Perkapu kapcsolattartójának jóváhagyásával - a Cégkapuba integrálódjon. Milyen szabályok döntik el azt, hogy mely hatóságok és milyen tartalmú döntéseiket, közléseiket (értesítés, végzés, határozat, stb.) küldik majd a Cégkapuba? A kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban e-ügyintézési tv.) 7. cikke foglalkozik. Minden elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden joghatást kiváltó értesítését az adott gazdálkodó szervezet által a rendelkezési nyilvántartásban megadott hivatalos elektronikus elérhetőségére küldi. A hivatalos elérhetőségként megadható elérhetőség feltételeit az e-ügyintézési tv. 14. (6) bekezdése határozza meg. A Cégkapu regisztrációs szolgáltatás során megadott címet kizárólag a Cégkapu regisztrációs szolgáltatás használja a regisztráció során keletkezett értesítések megküldésére.