A. Zs. Kerényi. Harry Potter. és az Északi Torony titka

Átírás

1 A. Zs. Kerényi Harry Potter és az Északi Torony titka

2 A születésnap Harry közönséges fiúnak látszik, de mégis olyan képességekkel rendelkezik, amivel nem sokan dicsekedhetnek. De otthonában, Dursley-éknél nem beszél, nem beszélhet varázslatos hajlamáról. Pedig lenne mit mesélnie, de Petunia néni, Vernon bácsi és unokaöccse, a kövér, malacszemű, göndör hajú Dudley inkább a vesztének örülnének, mintsem hőstetteit hallgatnák. Így hát Harry nem is próbálkozott, mert tudta, ha varázsol, visszamehet a lépcső alatti gardróbba, sőt még a Roxfortból is kicsapják. Inkább összeszorította a fogát, ha a szüleiről esett szó, hisz Dursley-ék már kiskorában is azt állították, hogy Harry a homlokán lévő villám alakú sebhelyet egy autóbalesetben szerezte, amelyben a szülei meghaltak. Pedig ez nagy hazugság, s az igazságra csak öt évvel ezelőtt derült fény, amikor Hagridtól, a Roxfort vadőrétől Harry megtudta, hogy felvételt nyert a varázslóképző iskolába. S arra is akkor döbbent rá, hogy Voldemort nagyúr ölte meg a szüleit, akik az ő életéért áldozták fel magukat. Ezután a sötét

3 oldal nagyura őt is célba vette, de az átok, amivel annyi ember életét oltották már ki, visszaszállt a varázslóra, s az majdnem elvesztette az életét. De végülis csak a testét vesztette el, a lelke megmaradt, s csakis arra várt, hogy a halálfalók visszatérjenek hozzá, és újra megerősödjön. Ez történt az előző tanévben, ám ami nem sikerült neki tizenöt évvel ezelőtt, az tavaly sem jött össze, így Harry életben maradt, Voldemort azonban erősebb lett, mint valaha Most Harry az ágyán feküdt, s a kalitkában pihenő Hedviget bámultaábrándozva. Talán arra várt, hogy egyszercsak elmegy, s négy levéllel tér vissza, amit barátaitól, Hermionétól és Rontól, keresztapjától, Sirius Blacktől és a Roxfort igazgatójától, Dumbledore-tól kap. De a nagy hóbagoly meg se moccant, s az ablakon se kopogtatott Pulipinty, Ronald Weasley pici baglya. Így Harry csak feküdt, s bámult a nagy semmibe, majd egyszercsak elnyomta az álom. Következő reggel Harry kócos lobonccal elindult lefelé a lépcsőn, majd a konyha felé vette az irányt. Hústorony méretű unokaöccse már ott ült, a tévét nézte, már vagy a hatodik szendvicse végét tömte a szájába, s ügyet sem vetett a belépő Harryre. Vernon bácsi mondott a bajsza alatt egy inkább morgásra hasonlító jó reggelt -et, Petunia néni pedig elhúzta a száját. Harry egy pillantást

4 vetett a televízió képernyőjére (amiben éppen a Superman ment), majd leült unokaöccse és nagybátyja közé, s nekilátott saját teljes napi ételporciójának, ami egy szelet vajas kenyérből és egy kis pohár teából állt. Dudley már rég felhagyott a fogyókúrával, s mindent, amit a hűtőszekrényben talált, megevett, és már Petunia néni sem erőltette a diétát az ő édes Dudli-mudlijának. A reggeli után Harry elindult a szobájába, s üres kalitkát talált az íróasztalán. Hedvig vagy vadászni ment, vagy egy küldetést hajt végre. Harry reménykedett, hogy baglya levélért indult, és nem három egérrel a csőrében tér majd vissza. Leült az ágyára, s gondolkodott, hogy barátai mit csinálhatnak most. Egyszercsak eszébe jutott, hogy a McGalagony professzor által feladott házidolgozatot, amit a híres varázslók legjobb átváltoztatófőzeteiről kell írni, még nem csinálta meg. Így leült asztalához, és lapozgatni kezdte a Bűbájos bájitalok bájos főzeteket, s belemerült a munkába. Mikor úgy érezte, hogy készen van a dolgozattal, összecsavarta a pergament, s épp elrakni készült a meglazult padlódeszka alá, amikor kopogtattak az ablakon. Odaszaladt és csodálkozva látta, hogy egy csomó bagoly röppent be a szobájába. A legkisebbet megismerte, Pulipinty volt az, Ron apró állata, egy rozsdabarna példányt is látott már a Roxfort

5 bagolyházában, és ott volt Hedvig is a madarak között egy borítékkal a lábán. A másik két baglyot Harry nem ismerte. Miután minden levelet és csomagot levett a jövevények lábáról, azok a szoba különböző pontjaira telepedtek, és úgy néztek Harryre, mintha még nem láttak volna emberi lényt. Harry végignézett a baglyokon, majd a levelekre pillantott. Válaszra vártok? kérdezte Harry a látogatókat fürkészve. A válasz szóra huhogás töltötte be az eddig csendes szobát. Harry Hedvig kalitkájából kivett egy maroknyi eledelt. Egyetek mondta Harry, biztos fáradtak vagytok! Miután ellátta a baglyokat, nekilátott kibontani a leveleket, csomagokat. Hedvig egy kusza betűkkel címzett borítékot hozott, amit Hagrid, az iskola vadőre küldött. Harry kibontotta s olvasni kezdte. Kedves Harry! Boldog 15. születésnapot kívánok! Szeptemberben találkozunk. Üdv.: Hagrid

6 Harry most döbbent csak rá, hogy már csak öt óra, és tizenöt éves lesz. Gyorsan kibontotta Ron levelét is. Szia, Harry! Nagyon boldog szülinapot kívánunk neked! Csomagot nem mertem Pulira bízni, ezért, majd ha jössz, megkapod az ajándékodat. Anyu mellékelt kártyáját add át Dursleyéknek. Ezen van, hogy mikor megyünk érted. Harry elővette a borítékból a kártyát. Ez állt rajta: Kedves Dursley úr, Dursley asszony és Dudley! Amikor megkapják ezt a levelet, augusztus elseje lesz. Mi harmadikán megyünk oda Harryért. Köszönöm: Molly Weasley Ismét Ron levelét vette a kezébe Harry. Nagyon hiányzol. Hermione augusztus 28-án jön ide, és együtt megyünk az Abszol útra. Tarts ki még egy kicsit! Üdv.: Ron, Fred, George, Percy, Ginny, Bill, Charlie, Arthur Weasley és Molly Weasley

7 Harry repesett az örömtől, hogy már csak két napot kell nagybátyja, nagynénje és unokaöccse mellett töltenie. Legszívesebben azonnal lerohant volna a kártyával Vernon bácsihoz, de előbb meg akarta nézni a többi levelet is. Egy különösen nagy bagoly egy csomagot hozott, méghozzá Hermione Grangertől. Harry arra számított, hogy könyvet kap Hermione-tól. Nem is tévedett. Egy karcsú, bőrkötéses, aranyfeliratos könyv csúszott ki a csomagból és egy levél. Azt nézte meg először. Boldog születésnapot, Harry! Te is jössz Ronékhoz? Ha nem, akkor a Roxfort Expresszen találkozunk! További jó szünidőt: Hermione Granger Ui.: Most Bulgáriából írok. Majd mesélek! Harry a könyvre nézett, majd megfogta, és a címét hangosan felolvasta: A világ leghíresebb fogói. Ez volt a címe. Soha nem gondoltam volna, Hermione! kiáltotta örömében Harry. Óvatosan letette a könyvet. Most a vörhenyes tollú bagoly következett. Egy roxforti pecséttel ellátott borítékot

8 hozott. Az utolsó levelet egy ismeretlen bagolytól vette el Harry. Ez keresztapjától, Sirius Blacktől érkezett. A fiú sietősen kinyitotta a borítékot. Boldog szülinapot, Harry! Egyelőre jól vagyok. Remélem, veled is jól bánnak. Csikócsőr egy kicsit megfázott. Ha találkozol a vadőr barátoddal, kérdezd meg, hogy kell ápolni! Szia: Szipák A baglyok mocorogni kezdtek. Harry észrevette, hogy időközben besötétedett. Kiengedte az ablakon a roxforti baglyot és azt, amit Hermione küldött, a másik hármat betette Hedvig mellé a kalitkába, és lefeküdt.

9 Irány az Odú Harry még órákig álmatlanul forgolódott az ágyában, mire végre elaludt. Reggel korán felkelt, s gyorsan kibontotta a roxforti levelet. Ez állt benne: Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola Kedves Harry Potter! A tanév szeptember elsején kezdődik. A Roxfort Expressz a King s Cross Pályaudvar kilenc és háromnegyedik vágányáról indul augusztus 31-én 11 órakor. Szeretettel várjuk! McGalagony professzor A professzorasszony neve láttán Harrynek eszébe jutott a házidolgozat. Elővette, és újra átolvasta hibák után kutatva, de szerény véleménye szerint nem volt benne egy sem. Kiszedte a borítékból a tankönyvek listáját is, és olvasni kezdte.

10 Az ötödéves diákok tankönyvei és egyéb tanfelszerelései: Vablatsky, Cassandra: A jövő zenéje II. Dabrak, Miranda: Varázslástan alapfokon V. Bircsók, Bathilda: A mágia története II. Ripsropsky, Emeric: Átváltoztatásról haladóknak Spora, Phyllida: Bűbájos bájitalok bájos főzetek Lupin, Remus: Sötét varázsok, átkok abc-je Harry itt megállt az olvasásban. Remus Lupinhez jó és rossz emlékek is kötötték. De az igaz, hogy az eddigi sötét varázslatok kivédése tanárok közül kimagaslott teljesítményével. Harry elgondolkodott, hogy vajon ki tanítja majd az idén a sötét varázslatok kivédését. Tovább olvasta a listát. Vandorevsky, Lenda: Szörnyű legendák legendás szörnyek. Valamint töltsék fel bájitalos üvegcséiket, és kérjük, vegyenek egy új ón-üstöt (a biztonságosból). További jó szünidőt! Albus Dumbledore, igazgató

11 Harry elnevette magát. Eszébe jutott Ron bátyja, Percy, aki tavaly egész nyáron az üstjeivel volt elfoglalva, s ezért nem jött ki velük a Roxfort Expresszhez. Elérte, amit akart kacagta Harry, majd meglátjuk az Odúban; a képére lesz írva! Ekkor jutott csak eszébe a kártya, amin az állt: Amikor megkapják ezt a levelet, augusztus elseje lesz Harry fogta a kártyát és gyorsan kijavította másodikára a dátumot, majd leszaladt a konyhába. * Jaj, Dudley, drágám, kérsz még egy zsemlét? kérdezte Petunia néni, amikor Harry belépett a konyhába. Nagynénje tekintetével követte a fiú lépteit. Harry Vernon bácsi mellé lépett és orra alá dugta a kártyát. Nagybátyja egy cseppnyi érdeklődést sem mutatva ette tovább a rántottát. Ezt Weasley-ék küldik próbálkozott Harry. Holnap jönnek értem. Micsoda!? ugrott fel az asztaltól Vernon bácsi. Már megint idejönnek? Harry nem szólt semmit. -- Idefigyelj! Én nem akarok velük találkozni folytatta Mr Dursley nyálesővel adva nyomatékot szavainak.

12 Majd én fogadom őket, és nem lesz semmi baj szólt félénken Harry. Szó sincs róla. Azonnal mondd le ezt a találkát! Értetted? Már nem ér oda egy bagoly kísérelt meg újabb támadást Harry. Vernon bácsi képe időközben lila színt öltött, ajkai pedig kísértetiesen hasonlítani kezdtek McGalagony professzoréra, amikor azok pengevékonyra húzódtak a dühtől. Hát jó. Legyen szólalt meg végül Mr Dursley. De mi nem leszünk itt. Harry hátat fordított és felment a szobájába. Nagyon éhes volt ugyan, mert elfelejtett reggelizni, de nagy kő esett le a szívéről, hogy Vernon bácsi beleegyezett kérésébe. Sőt, még el is mennek. Ennél jobb nem is lehetne. Harry elővett egy pergament és egy sastollpennát, és írni kezdte a válaszleveleket. Először Siriusnak írt. Kedves Szipák! Én jól vagyok, holnap jönnek értem Ronék, és elvisznek magukkal. Még mindig Roxmortsban vagy? Hagridnak is

13 írok, és megkérem, hogy írja meg nekem a hipogriffek gyógyítását. Majd elküldöm. Úgy szeretnélek látni! Majd a tanév folyamán meglátogatunk. Üdv.: Harry Összecsavarta a pergament, és rátette az ismeretlen bagoly lábára, majd kiengedte az ablakon. Harry még sokáig nézett a madár után, aztán visszament asztalához és újra tollat ragadott. Kedves Hagrid! Lenne egy kérésem. Írd meg nekem a hipogriff-nátha gyógymódját! Majd találkozunk! Ronékhoz írj, mert náluk leszek. Szia: Harry A fiú a kalitkára nézett, amiben Hedvig mellett ott kuksolt Pulipinty is. Már nem küldöm el motyogta magában, majd ha jönnek, elviszik. Hagrid levelét Hedvig lábára kötötte. A madár megcsípkedte Harry kezét, majd barátságosan huhogott egyet.

14 Ne ide gyere vissza, hanem Ronékhoz! szólt halkan Harry baglyát simogatva. Jó utat mondta, és kiengedte Hedviget az ablakon. * Másnap reggel Harry összepakolta ingóságait, és betette őket utazóládájába. Azt nem is írták, hánykor jönnek motyogta álmosan. Felöltözött, majd lement reggelizni. Khm. Mi elmegyünk, és holnap nem akarunk itt találni mondta ünnepélyes hangon Vernon bácsi. Harry bólintott. Kinyílt az ajtó, majd becsukódott. Az övé, Harryé lett a Privet Drive 4. számú ház. Lecipelte a ládáját és a kalitkát a lépcsőn, most csak Pulipinty kuksolt benne, letette a lépcső mellé és leült a földre. Várt. Hogy mit? Azt nem tudta pontosan. Hogy hopp-porral érkeznek vagy autóval, esetleg zsupszkulccsal? De lehet, hogy csak valamelyik szülő hoppanál a szobába Harry csak várt és várt, amikor egyszerre suhogást hallott. Kinézett az ablakon, de nem látott semmit. Ekkor kopogtak az ajtón. Harry kinyitotta az ajtót, de megint nem látott semmit.

15 Itt vagyok, vigyázz az útból! szólt egy hang. Ki vagy? kérdezte félénken Harry. Én vagyok, Fred szólt a hang, majd egyszercsak megjelent a szoba közepén a Weasley-fiú. Szia, hogy vagy? Harry csak tátogni tudott. Te? Itt? próbálkozott. Seprűvel jöttem, és apa megtanította az eltüntető varázsigét! Harrynek a seprűről eszébe jutott a kviddics. Wood már tavaly végzett. Mi lesz most a kviddicscsapattal? kérdezte. Majd megbeszéljük szólt Fred. Most gyere, ülj fel a seprűdre, és fogd meg a ládádat! Fred felemelte a varázspálcáját és kimondta a varázsigét: Levegprigus! Harry hirtelen úgy érezte, mintha kikapták volna ládáját a kezéből, és mintha a súlyát is ellopták volna. Felszálltak. Ezért eltiltanak a varázslástól! bukott ki egy kis idő múltán Harryből a szó. Nyugi, megbeszéltem Dumbledore-ral. Harry ettől egy kicsit megnyugodott. Mindjárt otthon vagyunk mondta Fred a talajt fürkészve, ott az Odú!

16 A legszebb ajándék Landoltak. Fred ismét mormolt valamit: Silardlosa. Harry bánta, hogy Fred máris visszaváltoztatta. Így ismét nehéznek tűnt ő maga és a ládája is. De örült, hogy megint az Odúban lehet. Belépett az ajtón. Mrs Weasley megpróbált a nyakába ugrani, de Harry szerencsésen elugrott a közeledő nő elől. Mr Weasley kezet rázott vele. Hát Bill és Charlie hol van? nézett körül Harry. Egy kis dolguk van, de holnapután már itthon lesznek. Harry tekintete az asztalnál ülő Percyre vándorolt. Eszébe jutottak az üstök, és nevetését visszatartva odalépett hozzá. Hogy vagy? kérdezte ünnepélyes hangon. Az egész család feléjük fordult, és mindenki nevetéssel küszködött. Harry folytatta: Hallottam, sikerrel járt az üstös akciód. Ez már sok volt Weasleyéknek. Mindenkiből kirobbant a jóízű kacagás. Harry megfordult, elmosolyodott, leintette a társaságot és tovább beszélt: Gondolom, Dumbledore is nagyon örült az új és biztonságos üstöknek. Persze, ne is kételkedj benne! válaszolt Percy.

17 Gratulálok, és egyben szeretném, ha tudnád, hogy én és az összes roxfortos diák ezeket fogja használni mondta Harry, és elővette zsebéből a felszerelési listát. Még egyszer gratulálok. Kezet fogtak, aztán Harry is elnevette magát és Ronhoz lépett. Gondoltam, hogy büszke lesz az üstjeire mondta Harry nevetve. Láttad volna, amikor megkapta Dumbledore levelét! szólt Ron. Elég legyen, gyerekek! kiáltotta Mrs Weasley. Irány a konyha! * Gyere a szobámba mondta Harrynek Ron, amikor végeztek az ebéddel. Odaadom az ajándékodat. Én meg Pulit adom vissza neked szólt Harry a kalitka felé nyúlva. Felrohantak a lépcsőn. Te maradj itt! mondta Ron az ajtó elé érve. Kihozom az ajándékodat. Jó, várok. Ron egy csomaggal tért vissza. Tessék, ez a tiéd adta át barátjának.

18 Harry kibontotta, és elállt a lélegzete a meglepetéstől. Ez mind az enyém? kérdezte csodálkozva, ugyanis a csomag tartalma egy A kviddics évszázadai című könyv, egy fotóalbum a kviddicsvilágkupa-döntőn készült képekből és egy Ron által írt füzet volt. Ennek örült Harry a legjobban, mert az elején ez állt: A legjobb bukások, műbukások (fogóknak) Harry legszívesebben követte volna Mrs Weasley példáját és Ron nyakába ugrott volna, de úgy gondolta, barátja ennek nem örülne nagyon, tehát átölelte Ront és megköszönte az ajándékot. Képzeld, én meg kaptam egy saját seprűt! mondta Ron büszkén. George vette nekem. Valahonnan volt rá pénze. Harry sejtette, hogy barátjának az ő pénzéből van új seprűje, amit a Trimágus Tusán nyert. De nagyon örült a hírnek. Már akkor, amikor az ikrek kezébe nyomta a bukszát, tudta, hogy a legjobb helyre került a pénz, az ezer galleon, de arról álmodni sem mert, hogy így egy seprűvel ajándékozza meg barátját. És milyen márkájú? Ron csillogó szemmel mutatta meg Harrynek az aranyló feliratot a seprű nyelén. Egy Nimbusz 2001 volt.

19 Olyan, mint Malfoyé mondta Ron. Menjetek lefeküdni! kiabálta lentről Mrs Weasley. Már ennyi az idő? Te jó ég! nézett az órájára Ron. Lefeküdtek, és Harry még álmában is a fogóknak írt füzetet lapozgatta. Ilyen boldog születésnapja még soha nem volt. * Hahó, fiúk! szólt be az ajtón egy vékony hang. Ébresztő! A hang tulajdonosa Ginny Weasley volt, Ron húga, aki most már a negyedik Roxfortban töltendő évére készült. Nem titkolta érzelmeit Harry iránt. Már amikor elsős volt, akkor is, valahányszor csak Harryre nézett, fülig elpirult, és akkor olyan volt, mintha égne a feje. Mi van, Ginny? kérdezte Ron félálomban. Reggelizni kell menni. Jó, jó, megyünk mondta Harry. A reggeli hosszabbra nyúlt a vártnál. Mr Weasley kikérdezte Harryt a porszívó és a magnó rejtélyeiről, Mrs Weasley azzal traktálta, hogy keveset eszik és túl sovány, ezért háromszor annyi ételt rakott a tányérjára, mint Ronéra.

20 Mi felmegyünk szólalt meg végül Ron. További jó étvágyat. Harry az órájára nézett, ami ½ 11-et mutatott, elmosolyodott, majd Ron nyomában felszaladt a lépcsőn. * Teltek a napok, s eljött augusztus 28-dika, amikoris megérkezett Hermione. Dél körül jött, így az ebédet már együtt költötték el. Mrs Weasley pazar lakomát készített. Amikor a levesestál kiürült, Harry megszólalt: Mesélj! Milyen volt Bulgáriában? És Hermione mesélt és mesélt. és láttam emléktáblát a varázslótalálkozóról is ban volt ott a kongresszus Harry nagy figyelemmel hallgatta a beszámolót, Ront viszont nem nagyon izgatta a helytörténeti múzeum leírása. Annál inkább figyelte az ablakon kopogtató kacsasültet. -- Anya! szólalt meg izgatottan. Az ott mi? Ó, már itt is van! Étteremből rendeltem. Mrs Weasley kinyitotta az ablakot, amin berepült a ropogósra sült, aranyló kacsa. Egyetek! adta ki a parancsot, miközben feldarabolta a szárnyast.

21 Ron áhítattal nézte a madarat, s mikor a tányérjára került egy darab, szinte rávetette magát, s egy-két szempillantás alatt befalta porcióját. Ermione, Krum ott vót? kérdezte második adagjával viaskodva. A lány elpirult és kezdett hasonlítani Ginnyre. Igen, ő küldött meghívót nekem válaszolta halkan. És, romantikus a srác? kérdezett újra Ron, most már győztesen a hússal vívott küzdelemben. Hermione-nál betelt a pohár. Elfordult a fiútól és farkasszemet nézett a maga kacsasültjével. Csak érdeklődtem vont vállat Ron, és lelkiekben visszatért ebédjéhez. * A délután azzal telt, hogy Hermione folytatta élménybeszámolóját. Ron akármit kérdezett, a lány csak fél szemmel sandított rá és úgy válaszolt. Neheztelt a fiúra. Hét óra tájt kinyílt Ron szobájának az ajtaja, és belépett rajta Ginny Weasley. Anya azt üzeni, hogy gyertek vacsorázni majd megfordult és kivonult a szobából. Gyertek mondta Harry.

22 A lépcsőn lefelé menet félig nevetve, félig keserűen megszólalt Ron: Anyára akar hasonlítani. Ginny? kérdezte Hermione. Igen ő. Mér, nem? Leültek az asztalhoz, és Harry odasúgta Hermione-nak: Legyél elnézőbb egy kicsit Ronnal. Miért legyek? Talán valami baja van? Nem Harry inkább hozzálátott az evéshez. * Lefeküdni készülődött Harry és Ron, amikor kopogtak a szoba ajtaján. Fred és George lépett be, és az ágy szélére telepedett. Csak azt akarjuk kérdezni kezdte Fred. hogy jónak tartjátok-e az ötletünket? folytatta George. Milyen ötletet? kérdezte Harry. A két fiú egymásra nézett, majd elnevették magukat. A Varázsvicc Vállalattal kapcsolatos mondták kórusban. Beszélni fogunk Zonkóval és megkérjük, hogy a jövő tanévtől hadd áruljunk nála mondta George.

23 Már megint van új találmányotok? kérdezte nevetve Ron. Van bizony mondta George. Nem is egy folytatta Fred. Holnap gyertek be valamikor hozzánk, és akkor megnézhetitek a készletet. Hát akkor, sziasztok holnapig búcsúztak el az ikrek, és visszamentek a szobájukba. Harry és Ron még sokáig találgatták, hogy miket süthettek ki a fiúk. Nevetgéltek, viccelődtek, majd egyszercsak elaludtak.

24 Újra az Abszol úton Másnap reggeli után Ron és Harry az ikrek szobája felé vették az irányt. Bekopogtak. Gyertek beljebb! szólt ki két hang kórusban. Kinyílt az ajtó, és Harryék beléptek a szobába. Az tele volt petárdákkal, Fillibuster-csillagszórókkal, nyelvnyújtó nyalánksággal és még egy csomó hasonló, különös dologgal. Üljetek le mondta Fred. Mik azok az új találmányok? kérdezte izgatottan Ron. Először is itt van a lábszőrsűrűsítő limonádé. Ennek hatására az adott személy alsó végtagjai olyanok lesznek, mint rokonainké, a majmoké. A hatása tíz percig tart mondta George. Tök jó! ámuldozott Ron. Aztán itt van még a pattogóparadicsom is. Ez mire jó? kérdezte Harry. Ez egy megbűvölt paradicsom, amit ha kézbe vesz az ember, azzal együtt elkezd pattogni fel-le. Egyre nagyobbakat ugrik, és addig ugrál, amíg el nem éri az

25 adott helyiség plafonját. Ott egy darabig lebeg, majd leesik mondta Fred. Ez még jobb! kiáltotta Ron. Mi van még? Vannak az ételeken, italokon kívül hasznos tárgyak is. Például itt van a varázscipő, ami három dolgot csinál. Egy: csámpázik, kettő: a jobb és a bal más irányba akar menni, spárgába kényszerítve gazdáját, három: állandóan kiköti magát folytatta a felsorolást George. Ezt Malfoynak kell adni ajándékba! kiáltotta nevetve Harry. Van még valami hasonlóan hatásos játékszer? kérdezte Ron. Fred már nyitotta a száját a válaszra, amikor betoppant Mrs Weasley: Készüljetek! Indulunk az Abszol útra! * Hopp-porral megyünk mondta Mrs Weasley, aztán mindenki vett egy csipetnyit a porból. Először Fred és George, azután Ginny és Hermione léptek be a tűzbe. Utána Harry és Ron következett. Kórusban kimondták az úticélt, és forogni kezdett velük a világ. Amikor mindenki megérkezett az Abszol útra, először a Gringottsba mentek, majd a Czikornyai és Patzába a tankönyvekért, aztán vásároltak mindenkinek

26 Percy üstjeiből, végül a bájital-hozzávalókat, a pennákat és a tintát vették meg. Készen is vagyunk szólt Mrs Weasley. Mami, hadd menjünk el még egy kicsit nézelődni mondta Fred. No, jó. Mindenki elmehet ¾ órára. A Foltozott Üstben találkozunk. Fred és George elviharzott. A legnagyobb valószínűség szerint a Hunczut és Zsupszba mentek. Harry, Ron és Hermione elindultak az Abszol úton. Hermione bement nézelődni az Uklopsz Bagolyházba, Ron és Harry pedig a Kviddics a Javából bolthoz ment. Sokáig álltak a kirakat előtt, és egy Chudley Csúzlik szerelést nézegettek. Na, mi van, Vízlipatkány? Fáj a fogad egy méregdrága seprűre? Most kunyerálsz Pottertől? csattant fel egy éles, gúnyos hang Harryék háta mögött. Ron megpördült a tengelye körül. Draco Malfoy állt ott teljes életnagyságban. Hogy mondtad? Te patkány szólalt meg Ron. Szeme villámokat szórt és szája remegett a dühtől. Jól hallottad szólt gúnyos mosollyal Malfoy. Ron elindult a mardekáros fiú felé. Harry megpróbálta lefogni, de nem sikerült. Ron eltökélten kitépte karját Harry kezéből, és nekiesett Malfoynak.

27 Ha nincsenek veled a csicskásaid, nem bírsz el velem?! kiabált Ron. Malfoy nem válaszolt, hanem jól orrba vágta ellenfelét. Ronnak eleredt az orra vére. Harry közéjük lépett: Hagyjátok abba, de azonnal! A verekedés nem vezet semmire! Harry megszeppent saját szavaitól. Úgy beszélt, mint Hermione. Soha nem akart hasonlítani a lányra, de most mintha ellopta volna Hermione stílusát. Szóval, hagyjátok abba mondta. Anyáskodunk? kérdezte Malfoy vigyorogva. Ront nem kell félteni. Ő már nagyfiú! Most Harry gurult dühbe. Nem az őt ért sérelmekért akarta a földbe döngölni Malfoyt, hanem barátját védte. Na, mi van? Megszeppentél, Potter? kérdezett tovább Malfoy. Pedig a szüleid hősi halált haltak, te meg megijedsz tőlem?! Nem félek, Malfoy. És a hülye gorilláidtól sem félek. Csak undorodom attól, hogy hozzád érjek mondta Harry dühödten. Mit csinálsz, Draco? szólt egy mély hang. Ó, apu, de jó, hogy jössz. Potter már megint dicsekszik! Lucius Malfoy állt ott, és Draco vállára tette a kezét. Kedves Potter! kezdte hízelgő hangon, de üvöltve fejezte be a mondatot. Felszólítom, hogy TŰNJÖN EL INNEN!

28 Harry még egy utolsó haragos pillantást vetett Malfoyékra, aztán megfordult és Ronnal együtt elindult a Foltozott Üst felé. * Amikor a Foltozott Üstbe értek, már majdnem mindenki ott volt. Csak az ikrek hiányoztak. Már megint hol késnek ezek a fiúk? morogta Mr Weasley. Pár perc múlva aztán befutott Fred és George is. Fred súgott valamit George-nak, mire az félrehívta Harryt. Figyelj kezdte Fred, emlékszel még, hogy mi volt az egyetlen kérésed, amikor odaadtad nekünk a Trimágus Tusa nyereményét? Már nem nagyon válaszolt Harry. Hát az, hogy vegyünk egy új dísztalárt Ronnak mondta George. Ó, tényleg! csapott a homlokára Harry. Na, és? Hát itt van, megvettük húzott elő egy bordó talárt Fred az egyik zacskóból. Nagyon szép! ámuldozott Harry. Mikor adjátok oda neki?

29 Hát, úgy gondoltuk, hogy amíg otthon vagyunk, nem tudjuk odaadni, mert anya gyanakodna. Ezért majd a Roxfort Expresszen adjuk át magyarázta George. És majd azt mondjuk neki, hogy ha anya kérdezi, hogy honnan van a talár, azt kell válaszolnia, hogy karácsonyra vettük neki mondta tovább Fred. Ez jó ötlet mondta Harry. És azt is köszönöm, hogy vettetek neki egy seprűt. Jaj, tényleg! A seprű! kiáltott fel kórusban a két fiú. Majd otthon elmeséljük a seprű történetét, mert úgy látom, megyünk haza szólt Fred. Harry megfordult, és látta, hogy Mrs Weasley közeledik feléjük: Gyerünk, gyerünk! Indulunk vissza az Odúba!

30 Emlékképek Mikor visszaértek az Odúba, Harry Freddel és Georgedzsal együtt rögtön a szobalaboratóriumba ment. Ott George leültette Harryt, és mesélni kezdett: Egyrészt azért vettük neki a seprűt, mert már nagyon vágyott rá De akkor vágott közbe Harry, magatoknak miért nem vettetek? Hát ez jó kérdés! nevette el magát Fred. Jól nézünk ki a mi JólsepR-5-öseinkkel! Na, mindegy szólt George. Szóval, úgy gondoltuk, hogy mivel Wood már tavaly végzett, és te vagy a csapat erőssége, legyél te az új csapatkapitány. És lenne még egy kérdésünk mondta Fred. Be lehet venni Ront is? Most már seprűje is van, és mindig gyakorol velünk. Harry arca felvidult. Hogy lehet ilyet kérdezni? Még jó, hogy bevesszük Ront! A kapitányságról meg csak annyit, hogy meg kell kérdezni a többi csapattagot is. Ezt már megtettük mondta George. Küldtünk baglyot Aliciának, Angelinának, Katie-nek, és Woodot is megkérdeztük.

31 És akkor hogy áll majd fel a csapat? kérdezte Harry. Ron nem olyan magas, mint Wood. Hát kezdte George, miközben egy telerajzolt papírt húzott elő az egyik fiókból. Mi így gondoltuk. Fred kiterítette a lapot. Azon bejelölték az embereket, és a 3-3 pózna is le volt rajzolva. A védő felirat alatt a Fred nevű pálcikaemberke volt látható. Harry felnézett a két fiúra. Megmértük magunkat, és Fred három centivel magasabb nálam mondta George, miközben Fred arcán széles vigyor terült el. Harry ismét a papírra pillantott. A hajtósor változatlanul a három lányból állt. A terelő emberkék alatt a George és a Ron név állt, egy magányos figura alatt pedig a Harry Potter, az évszázad fogója felirat díszelgett. Ez azért már túlzás, fiúk! A két Weasley-fiú csak mosolygott. És mit mondott erre az egészre Wood? érdeklődött Harry. Azt üzente, hogy majd eljön kiképezni Ront és engem válaszolt Fred. Mikor jön? kérdezte Harry. Valamikor ma, de pontosan... kezdett a válaszba George, amikor valaki kopogtatott a szoba ajtaján, és belépett Oliver Wood.

32 Sziasztok, srácok! köszönt, majd Harryhez fordult. Hallottam újabb kalandodról a Trimágus Tusán. Kíváncsi vagyok, hogy ki lesz a Hugrabug új fogója! Cedricről Harrynek újra eszébe jutottak a múlt évi események. Becsukta a szemét, hogy elnyomja a diafilmként villogó képeket az agyában. Szerencsére Wood folytatta: Na, megyünk edzeni? Igen, szólok Ronnak mondta Harry. * Amikor már lent voltak a kertben, Wood buzdította a fiúkat: Minden meccseteken ott leszek majd aztán belefogott szokásosan hosszú stratégiai magyarázatába. Harry már fejből tudta, mi fog elhangzani, így inkább felpattant Tűzvillámjára, és elrugaszkodott a földtől. Már rég nem ült seprűn. Amikor felszállt, minden rossz gondolat kiröppent a fejéből, és mámor töltötte el egész agyát és testét. Mikor kiröpködte magát, leszállt, és (maga sem tudta, miért) felkiáltott: Munkára, fiúk! Az övével együtt öt seprű emelkedett a magasba. Elkezdtek kviddicsezni, és abba sem hagyták ebédig. Wood is velük evett, és így az amúgy sem kis létszámú család ebédlőasztalánál most tizenkét ember ült.

33 Később Fred, George és Wood bevonult az ikrek szobájába, Percy, Bill és Charlie a szülőkkel beszélgettek, Hermione és Ginny kimentek a kertbe virágot locsolni, Harry és Ron pedig játszott egy-két parti varázslósakkot. Eltelt a délután, Wood elbúcsúzott, Harrynek külön megveregette a vállát, majd hazament. A vacsora szokásosan telt, majd mindenki elvonult aludni, és várta a holnaputáni utazást, és az elkövetkező tanévet, amit a Roxfortban töltenek majd. * A reggeli után Mrs Weasley elküldte a gyerekeket, hogy pakoljanak össze, nehogy másnap kelljen kapkodni. Mr Weasley nekilátott elolvasni a Reggeli Prófétát. Miután összerámolták iskolai holmijukat, Mrs Weasley elmondta nekik, hogy továbbra se bízzanak meg olyan tárgyakban, amik gondolkodnak, de nem látni, hol tartják az eszüket. Ezek után elbocsátotta a nebulókat, mondván: Hadd élvezzék a szünidőt! Mikor a gyereksereg a lépcső felé vette az irányt, Mr Weasley Harry vállára tette a kezét, és mélyen a szemébe nézett. Ekkor Harry agyán átfutott néhány szívmelengető dícséret, amit az elmúlt négy évben hallott.

34 Hermione kiáltása, miután másodikos korában a lány sóbálvánnyá dermedt, és a kezében lévő lap alapján Harry megmentette Ginny Weasley életét: Megoldottad! Megoldottad! Eszébe jutottak Ludo Bumfolt szavai, amikor a tavalyi tanévben a Tűz Serlege kidobta a negyedikes varázslótanonc nevét: Harrynek küzdenie kell, a legjobb tudása szerint. Felcsendült Dumbledore hangja is. Azokat a mondatokat hallotta, amelyeket az igazgató tavaly, a Trimágus Tusa halállal végződött harmadik próbája után mondott: Bátrabbnak bizonyultál, mint én vagy bárki más feltételezte rólad, Harry. Ugyanolyan bátornak, mint azok voltak, akik életüket vesztették, mert harcoltak a hatalma csúcsán álló Voldemort ellen. Egy felnőtt varázsló gondját vetted a válladra, és nem roskadtál össze alatta. * Végül újabb kiáltás futott át az agyán, ami Hermione szájából hangzott el elsős korában, amikor a Bölcsek Kövét készült megszerezni, és a Piton által készített akadályt is leküzdötték együttes erővel: Nagyon nagy varázsló vagy, Harry!

35 Harry! szólt egy férfihang, kizökkentve a fiút gondolataiból. Mr Weasley volt az, aki még mindig Harry vállán nyugtatta kezét. Nagyon vigyázz magadra! Harry nem tudott mit mondani. A legkevésbé sem számított erre a mondatra. Azért mondom ezt most neked kezdett a magyarázatba Mr Weasley, mert holnap a minisztériumba kell mennem, és nem kísérhetlek ki titeket a King's Crossra. Még egyszer mondom, vigyázz magadra! Az apád is ezt mondaná. Harry elkerekedett szemmel állt, és mintha oda- Magifixezték volna a lábát a padlóhoz, moccanni sem bírt. Jó nyögte ki végül. Ennél értelmesebb válasz nem jutott eszébe. Megpróbálok. Mr Weasley szemébe nézett, majd felballagott a lépcsőn. Bement Ron szobájába, és nem találta ott barátját. Ennek most örült is. Ledőlt az ágyra, és behunyta a szemét. Mintha moziban ült volna, sorra felidéződtek kalandjai. Megjelent Bolyhoska, a háromfejű kutya; az ördöghurok; a szárnyas kulcsok; az óriás sakktábla; a troll; a bájitalos üvegcsék; Mógus professzor; Edevis tükre; Voldemort és a Bölcsek Köve. Aztán jött a megdermedt Hermione képe; Hisztis Myrtle; a Titkok Kamrájának bejárata; az alagút; a kígyó-szobrok; Tom Denem; az alélt Ginny; a napló; a

36 Baziliskus; Fawkes, a főnix; a Teszlek Süveg; Griffendél Godrik kardja; a felejtésátokkal sújtott Gilderoy Lockhardt és a repeső Weasley-szülők. Ezek után következett keresztapja, Sirius Black; Makesz; Csámpás; Lupin professzor; a dementorok; Peter Pettigrew; Piton; a Szellemszállás; Csikócsőr és az időnyerő. És végül a magyar mennydörgő; Karkarov; Madame Maxime; Ludo Bumfolt; az aranytojás; Fleur; Krum; Dobby és a varangydudva; Chó; Ron; Hermione; a sellők; a labirintus; a Trimágus Kupa-zsupszkulcs; Féregfark; a halott Cedric; Voldemort meg a halálfalók; a testvérpálcák találkozása; Voldemort áldozatai (köztük anyja és apja); Cornelius Caramel; Mr Kupor fia és Rémszem Mordon; Cedric szülei és az elkeseredett Dumbledore. Mikor vége lett a filmnek, Harry szeméből kicsordult egy kövér, gyöngyházszínű könnycsepp, majd követte őt számtalan társa is. Harry sírt. Szüleire gondolt és arra, hogy milyen próba vár rá a Roxfortban, ahová ötödikesként érkezik majd.

37 Utazás Roxfortba Gyerünk, gyerünk! Mindenki fogja meg a ládáját és a kalitkákat! Indulás! kiáltozta Mrs Weasley. Miután bepakoltak az öreg Fiatba, mind a kilencen kényelmesen beültek, és Bill beletaposott a gázba. Elindultak. Amikor odaértek a King's Crossra, megfogták csomagjaikat, és Mrs Weasley vezényletével először Fred és George, aztán Bill és Charlie, utánuk Hermione és Ginny, majd Ron és Harry és végül Mrs Weasley is átlépett a 9. és a 10. vágány közötti falon. Ott pöfögött a nagy piros Roxfort Expressz a tábla mellett, amin az állt: kilenc és háromnegyedik vágány. Harry, Ron és Hermione közös kupéba ültek. Fred, George és Ginny pedig a szomszédos fülkébe pakoltak. Miután mindannyian lerakták holmijukat, leugrottak és elbúcsúztak Mrs Weasleytől. Harry is kapott néhány jótanácsot és egy szoros ölelést, azután a híres varázslótanonc Billhez és Charlie-hoz fordult, és kezet fogott velük. A Roxfort Expressz kiengedett egy nagy füstfelhőt búcsúzóul, és lassan elindult. Harry felugrott a járműre és

38 bement barátaival közös fülkéjébe. Az idő jóízű beszélgetéssel telt, majd egy óra körül bekopogott a kupé ajtaján a büfés boszorkány. A három jóbarát jól teletömte zsebeit Bogoly Berti féle mindenízű drazséval, csokibékával és efféle édességekkel. Nekiláttak majszolni a finomságokat, amikor betoppant Fred és George a fülkébe, és egyikük egy zacskót húzott elő a háta mögül. Khm. Kedves mélyen tisztelt Ronald Weasley kezdett volna bele Fred az ünnepi beszédbe, de Ron közbeszólt. Nyögd már ki! Mit akarsz? Szóval, szeretnénk átadni ezt az értékes ajándékot, és ezzel köszöntünk a kviddics-csapatban is fejezte be George és átnyújtotta a csomagot. Ron előhúzta a bordó kelmét a zacskóból. Ron, ha anya otthon kérdezi, honnan van az új dísztalár, mondd azt, hogy karácsonyra vettük neked hadarta Fred. Itt maradhatunk? Az ikrek leültek, és Fillibuster-csillagszórókat vettek elő a zsebükből. Mókáztak, nevettek, jól érezték magukat egészen addig, amíg újra nem kopogtattak. George kinyitotta az ajtót. A folyosóról Draco Malfoy és két szolgája, Crak és Monstro vigyorgott rájuk. Az utóbbi kettő ezzel a mosollyal erősen hasonlított a halloweeni töklámpásokra.

39 Nocsak, nocsak szólt élesen Malfoy. Potter, Weasley és Granger maguk mellé rendeltek két hetedikest. Féltek? Biztos Potter újabb ájulását vagy rohamát várják. Harry nem moccant. Már megszokta az örökös pimaszkodást. Fred és George azonban pálcát rántottak és kórusban kimondták a varázsigét: Tarantallegra! A három mardekáros táncolni kezdett, és meg sem álltak a saját fülkéjükig. Harry és barátai nevetésben törtek ki. Kint már sötétedett. A Roxfort Expressz lassított. Aztán megálltak. A peron megtelt zsibongó gyerekekkel, majd egy jól ismert mély hang szólalt meg a sötétben. Elsőévesek, ide hozzám! kiáltotta. Hagrid volt az, az iskola vadőre, aki szokás szerint a tavon átcsónakázva viszi a kicsiket a kastélyba, a házbeosztási ceremóniára és a lakomára. Harry, Ron, Hermione és Ginny beült egy ló nélküli fiákerbe. Fred és George évfolyamtársukkal, Lee Jordannel ültek egy kocsiba. Elindultak a Roxfort felé. Amikor áthaladtak a birtok díszes kapuján, Harry elgondolkodott, vajon ki lesz a sötét varázslatok kivédése tanár. De nem volt ideje elmélyedni gondolataiba, mert a fiákerek megálltak. Kikászálódtak a ló nélküli fogatokból, és a nagyterem felé indultak.

40 Ott leültek a Griffendél asztalához. Harry barátaira nézett. Hermione viszonozta pillantását, Ron viszont az igazságot tükröző, csillagos eget mutató plafont bámulta. Hagrid lépett a terembe, és a tanári asztal felé indult. McGalagony professzor felállt, és a három lábú széken lévő Teszlek Süveget a terem közepére helyezte. A süveg elkezdte énekelni idei dalocskáját, amit egész évben írt. Élt egy napon négy nagy művész, De nem mugli s nem is bűvész. Koruk nagy varázslói voltak, Kastélyt építettek, tehát összefogtak. Éltek-éldegéltek Roxfort várában, Gondolat gerjedt Griffendél agyában. Azt mondta, hogy mind a négy alapítson házat. Elgondolták, mit tartanak maguk virtusának. Barátságost, szorgalmasat Hugrabug vett magához, Ki ravasz és vakmerő, menjen Mardekárhoz. Ha bátor vagy és hősi lelkű, Griffendél a házad, Hollóhát az eszességet díjazza csak nálad. Ülj hát ide, s ne remegj, Megmondom fő erényed!

41 Mind a négy asztalnál tapsvihar tört ki, majd bevonultak az elsősök, és sorban a fejükre helyezték a süveget. Harry azonban most nem az elsőéveseket figyelte, hanem a tanári asztal felé pislogott. Ott felfedezett egy új arcot. Bizonyára ő az új sötét varázslatok kivédése tanár. Negyvenes éveit taposó, fekete hajú, kopaszodó férfi volt. Kissé pufók. Sötétkék talárban virított, és Vector professzorral beszélgetett. Harry csak akkor vette le a szemét az új tanárról, amikor tapsvihar tört ki a Mardekár asztalánál. Az öröm oka az volt, hogy Pansy Parkinson húga is mardekáros lett. Ő volt az utolsó elsős, akit beosztottak. Dumbledore felállt és megköszörülte a torkát. Kedves nebulók és tanár kollégáim! kezdett bele a beszédbe. Az idén is sok tanulni valótok lesz, megígérhetem. Újra szurkolhattok majd házatok kviddicscsapatának, ismét hódolhattok kedvenc sportotoknak. De emlékezzetek csak vissza a tavalyi, élményekben és kudarcokban gazdag évre! Elvesztettünk egy kedves, tehetséges varázslót. Nem ülhet itt most körünkben és nem játszhat háza kviddics-csapatában Cedric Diggory. A Hugrabugot nagy veszteség érte. De most térjünk inkább kellemesebb témára. Jó étvágyat kívánok mindenkinek!

42 Csettintett egyet az ujjával, és a tányérok, tálak és kancsók megteltek ínycsiklandozó finomságokkal. Mindenki kést és villát ragadott és nekilátott az evésnek. * Amikor már csak kevesen voltak a nagyteremben, Dumbledore Harryhez lépett: Harry, Alastor Mordontól kaptam egy küldeményt. Arra kért, hogy ne nézzem meg, de adjam oda neked mondta az igazgató, és átnyújtott Harrynek egy összetekert pergament. Harry ránézett az igazgatóra. Ugyanaz a bíztató mosoly ült az arcán, amit már megszokhattak tőle. Harry Dumbledore-t pótapjaként tisztelte és szerette. Nagyon sokat köszönhetett neki. De az igazgatót nem is lehetett nem szeretni. Már csak ő és Dumbledore voltak a teremben. Egyszerre indultak el az ajtó felé. Harry a Griffendéltoronyba ment. Amikor felért a klubhelyiségbe, nem sietett a hálóterembe, hanem leült a kandalló elé a karosszékbe, és szétcsavarta a pergament. Abból egy papír esett ki. Egy levél volt. A fiú elkezdte olvasni.

43 Kedves Harry! Dumbledore-ra bíztam ezt a levelet, amíg nem voltál az iskolában. A tavalyi kalandos év után visszakaptam mindent, amit az a szélhámos Barty Kupor elvett tőlem. Köztük volt a Tekergők Térképe is. Ezt ezennel visszaküldöm neked. Nagyobb szükséged van rá, mint nekem. Én már felépültem. Remélem, te is jól vagy. Az idei sötét varázslatok kivédése tanárotok jó lesz. Ismerem. Sertonus Rentornak hívják. Apád évfolyamtársa volt. Jó tanévet: Alastor Mordon (Rémszem) Harry fogta a térképet, és felszaladt a hálóterembe. * Az első óra mágiatörténet! sipítozta Hermione a reggelinél. Tudjuk! utánozta a kiabálást Ron. Ez az óra is ugyanolyan unalmas volt, mint az összes eddigi. Második órájuk az egyik legkevésbé kedvelt jóslástan volt. Hermione elköszönt a fiúktól, és elindult számmisztikára. Harry és Ron felmentek az Északi

44 Toronyba, és felmásztak a létrán a csapóajtóhoz. A teremben most is émelyítően tömény füstölőszag volt. Lavender Brown és Parvati Patil, akik a leghiszékenyebbek voltak a társaságban, arról fecsegtek, hogy vajon mi lesz az idei tananyag. Ron és Harry leült egy asztalhoz, és beszélgetésbe merültek. Harry elmesélte Ronnak, hogy Mordontól visszakapta a Tekergők Térképét, és azt is elmondta, ki lesz az új sötét varázslatok kivédése tanár. Képzeld, Mordon megírta, hogy Sertonus Rentornak hívják az új tanárt és hogy apám évfolyamtársa volt Nem tudták folytatni a beszélgetést, mert a szomszéd szobából előjött Sybill Trelawney, a jóslástan tanár. Vagy ötven karkötője és tíz nyaklánca most is rajta volt. A gyűrűket még nem is említettük. Nagy, szitakötőszerű szeme előtt ott csücsült az orrán giccses szemüvege. A vállán több kendő lógott. Üdvözöllek benneteket szólt fátyolos hangon. Ma elkezdjük a kártyajóslást. Az asztalon kártyapaklik jelentek meg. Először a tankönyvből elolvasták az elméleti anyagot, azután osztani kezdték a kártyát. Trelawney Harry mögé lépett. Ezen a paklin mutatom be a teendőket. A tanár rakosgatta a kártyákat, majd egyszercsak a szája elé kapta a kezét.

45 Fiam, a Sötét Nagyúr az életedre tör Ezt már hallottuk egypárszor kotyogott közbe Ron. Trelawney ügyet sem vetett a fiúra, és folytatta. Apád kincsét keresed majd kezdte a mondatot, de Ron horkantva felnevetett elnyomva az utolsó két szót, ami nincs. Parvati Patil felugrott a helyéről, és átölelte a remegő Lavendert. Többen összesúgtak. Harry vállat vont. Csak azt tessék megmagyarázni, hogy ezt miért kéne elhinnem! kezdte Harry. Ötödik éve járok a Roxfortba, és minden évben ugyanezt jósolta nekem a tanárnő! Jó, jó. Elhiszem. Tényleg az életemre tört, valahányszor ezt megjósolta, de ez magától értetődő volt. Nem kellett megerősíteni. Egyébként mindig túléltem Voldemort támadásait. Harry most már állt, és magából kikelve ordított. Többeknek elállt a lélegzete a nagyúr neve hallatán. Harry ezt látva feléjük fordult: VOLDEMORT, VOLDEMORT, VOL-DE-MORT! üvöltötte. Lavender már-már sírva fakadt. A tanárnő pedig kissé dühösen, kissé szomorúan szólalt meg: Vége az órának. Elmehetnek.

46 * Harry Ronnal együtt egyenesen a nagyterembe ment ebédelni. Hermione már ott ült. Mellette két üres hely volt. Gyertek, foglaltam nektek helyet! kiáltott oda nekik a lány. Harry és Ron leült. Hermione feléjük fordult: Mi van? Mi a baj? Az a vén szipirtyó megint megjósolta Harry halálát? Aha kezdte Ron. És utána Harry kiverte a balhét. Ja, persze, te röhögtél először vágott vissza Harry. Tessék, egy kis sertésborda szólt közbe Hermione csitítva barátait. Ettek. Most milyen óráink lesznek? kérdezte Ron. Legendás lények gondozása és átváltoztatástan felelte Hermione. Az jó. Harry szólt Ron, elmondhatjuk az esetet Hagridnak. De ha Malfoy ott van Szerencsére most a hollóhátasokkal vagyunk együtt válaszolt Hermione. És a Mardekárral milyen óránk van bájitaltanon kívül? kérdezte Harry. Az titeket nem érint. Mázlitok van szólalt meg letörten Hermione.

47 Miért? Mi van? nézett a lányra Ron. Számmisztikán vagyunk velük. Ó, te szegény! sajnálkozott a két fiú. De most gyertek Hagridhoz. Vidítsuk fel egy kicsit invitálta Ron a társaságot. * Amikor elérték a Tiltott Rengeteg szélén álló vadőrkunyhót, Hagrid már ott állt, mosolygott és integetett az érkező barátainak. Szia, Hagrid! köszönt a félóriásnak Harry. Milyen új állatokkal fogunk foglalkozni? Hagrid nem úgy nézett ki, mint akit fel kéne vidítani. Mosolygott, dudorászott és néha még ugrott is egyetegyet. Hát, nem árulom el, de nagyon aranyos népség. És valóban. Miután a hollóhátasok is megérkeztek, Hagrid két nagy ketrecet húzott elő a kunyhóból. Azokban madárcsőrű, mosómedveszerű lények mocorogtak. Ezek a masagájok. Nagyon kedvesek mondta a vadőr. Kiengedem őket. Mindenki fogjon meg egy példányt! Amint Hagrid kiengedte az állatokat, azok bukfenceket hányva, ugrándozva elindultak a fűben. Harry felkapott

48 egyet, és rögtön nyikorgásszerű hang tört elő az állat torkából. Bravó! Harry állata most már csak neki engedelmeskedik majd. Tehát az övé. A nyikorgás a behódolás jele. Adj neki nevet! Harry elgondolkodott, majd kijelentette: Ennek a masagájnak a neve legyen Keksz. A többiek tapsoltak és nevettek. Ezek az állatok összevissza csiklandozták az embert nagy, bozontos farkukkal. Neville Longbottomot le is győzte a saját masagája, ugyanis a fiú csiklandós volt, s az állatka azzal szórakozott, hogy Neville nyakát cirógatta farkával. Egyre többször lehetett nyikorgást hallani, és egyre több név hangzott el fennhangon. Egy kis idő múlva Hagrid elkurjantotta magát: Mindenki terelje be a ketrecbe a maga masagáját! Vége az órának. Az összes gyerek sajnálta, hogy itt kell hagynia az állatát. A következő órán megtanuljuk a masagájok gondozását és beszélünk a származásukról. Egyébként azért kellett hangosan mondani a nevüket, mert ezentúl hallgatnak rá. Tehát jövő órán csak hívnotok kell őket. A varázslótanoncok elbúcsúztak Hagridtól, és visszamentek a kastélyba. Útközben megbeszélték, hogy Ron masagáját Bundinak, Hermione-ét pedig Malvinnak

49 hívják. Amikor vége lett az átváltoztatástan-órának is, Harry, Ron és Hermione vacsorázni indult. Mikor ezzel is végeztek, felmentek a klubhelyiségbe, és egy kicsit még beszélgettek lefekvés előtt. * Másnap is volt legendás lények gondozása órájuk, így tovább dédelgethették masagájaikat, és megtudták, hogy őshazájuk Dél-Franciaország. Ezután eljött a várva várt sötét varázslatok kivédése óra, amin megismerkedtek az új tanárral. Az első benyomás nem volt szerencsés, mivel Rentor professzor tíz percet késett. Mint utóbb kiderült, a termet kereste. A tanítási módszere azonban kitűnőnek bizonyult. Amikor belépett a terembe, rögtön elmosolyodott. Szimpatikusnak találta az osztályt. Először rákérdezett az előző évben tanultakra. Kik voltak az előző tanáraitok? kérdezte. Harry!? Hát, elsőben Mógus professzor, másodikban Gilderoy Lockhart, harmadikban Remus Lupin, negyedikben pedig hát, itt Harry elbizonytalanodott. Hát? kérdezett vissza Rentor. Hát Harry egy lépést tett a tanár felé, öö az ál- Alastor Mordon, tehát Barty Kupor, aki az anyját

50 küldette Azkabanba, és ő nem maradt ott, aztán Imperius-átokkal a ládába zárta Mordont, de a dementorok végrehajtották a csókot behurcolt a szobájába, és meg akart ölni, de Dumbledore, McGalagony és Piton professzor időben érkeztek, benne voltak a tükörben, a kis Kupor pedig a Merengőben Harry úgy érezte magát, mint akinek minden gondolat a fejében van, de nem tudja elmondani. Sertonus Rentor kérdő pillantással nézett Harryre, majd halkan így szólt: Majd szünetben elmagyarázod, jó? Harry bólintott, és visszament a helyére. És kitől tanultátok a legtöbbet? Kit szerettetek a legjobban? Az összes gyerek egyszerre kiáltotta: Lupin professzort! Csak egy valaki mondott mást. Neville Longbottom. Az utolsó padban ült, és vékony hangján Gilderoy Lockhart nevét kiabálta. Bizonyára azért Lockhart volt a kedvence, mert ő is ugyanolyan ügyetlen volt, mint a tanár. Jó. És mit tanultatok Lupintől? Egyszerre csak egy beszéljen! előzte meg a káoszt Rentor professzor. Hermione is jelentkezett. Tessék kisasszony! Tanultunk a vérfarkasokról, a kákalagokról, a mumusokról és a bicegócokról. Kitűnő! És most foglald össze röviden a tanultakat.

51 És Hermione mondta. Meg sem állt óra végéig, amikoris Rentor félbeszakította. Miután a többiek elmentek, Harry négyszemközt maradt a tanárral. Hogy is volt ez a Mordon-ügy? kérdezte Sertonus Rentor. Hát Ülj csak le! Úgy kényelmesebb. Az úgy volt, hogy tavaly elkezdődött a tanév és a Trimágus Tusa is. A sötét varázslatok kivédése tanárunk állítólag Alastor Mordon volt. Teljesen simán ment minden egészen addig, amíg el nem jött a harmadik tusa. A Trimágus Kupát az nyeri el, aki először hozzáér. Cedric Diggory és én egyszerre érintettük meg a kupát, de azt zsupszkulccsá varázsolták, és elvitt minket egy temetőbe. Ott volt Peter Pettigrew, és kimondta a legszörnyűbb főbenjáró átkot. Ez Cedricet találta el. Később megjelent Voldemort nagyúr is. De inkább arról beszélek, hogy utána Mordon kísért engem a gyengélkedőre. Illetve nem a gyengélkedőre, hanem az ő szobájába. Ott aztán leleplezte magát. Elárulta, hogy ő nem az a Mordon, akinek látszik. Elárulta, hogy előző nyáron ő küldte fel a Sötét Jegyet az égre, és azt is ő intézte úgy, hogy én érintsem meg elsőként a kupát. Ezután rám szegezte a pálcáját. De ekkor beállított Dumbledore professzor, McGalagony tanárnő és Piton. Ők elmagyarázták, mi is az

52 igazság. Dumbledore kinyitotta Mordon ládáját, amin hét lakat volt, és mindig más volt a tartalma. Amikor a hetediket felnyitotta, a veremben ott volt az igazi Alastor Mordon. A hajából hiányzott egy csomó fürt, mert az ál- Mordon óránként ivott Százfűléfőzetet, hogy fel tudja venni Alastor testét. Amikor elmúlt a bájital hatása, kiderült, hogy az ál-mordon valójában Mr Kupor fia, Barty Kupor. Piton professzor Veritaserummal kihallgatta, és kiderült, hogy neki Azkabanban kéne lennie, de anyja ült be helyette fiának álcázva magát. Barty Kupor Voldemort szolgálatában állt. És akkor jött a dementor. Ez történt fejezte be monológját Harry. Köszönöm, hogy elmondtad nekem. Sok fontos információt tudtam meg szólt mosolyogva Rentor professzor. Ja, Harry, szólj, kérlek Granger kisasszonynak, hogy kap tőlem egy dicséretet. A tanár megfordult, és kiment a teremből.

53 Az újságcikk A csütörtök reggel nagyon érdekesen kezdődött. Alighogy leültek reggelizni, megérkeztek a baglyok, és levélzáport zúdítottak a nebulók fejére. Hermione megkapta aznapi Reggeli Prófétáját, és néhány pillanattal a lap kinyitása után harsányan felnevetett. Megvolt rá az oka. A címlapon ugyanis Rita Vitrol fényképe díszelgett. Ezt hallgassátok! kiáltotta a lány. Az a címe: Nem Rita Vitroltól, Rita Vitrolról. Hermione Harry kezébe nyomta az újságot. NEM RITA VITROLTÓL, RITA VITROLRÓL Újságíró munkatársunk egyéves szabadságot vett ki, mivel nagy szégyen érte. Egy roxfortos diák leleplezte, hogy Rita Vitrol animágus. A tavalyi évben a Trimágus Tusa több részletét Vitrol asszony egy kicsit kiszínezte. Sőt! Több olyan dologról is olvashattunk, amiről nem kellett volna tudnunk. Rita Vitrol bogárrá tudott változni,

54 így bármilyen bizalmas beszélgetést kihallgathatott. Így derült fény Rubeus Hagrid magánéletére, Harry Potter jóslástanórai ájulására és még sok másra. Elnézést kérünk a cikkek szereplőitől és Dumbledore igazgató úrtól is. Egy újságíró Harry is nevetni kezdett, s közben tekintete Rita Vitrol képére vándorolt, ami éppen kínosan feszengett, és grimaszokat vágott. A varázslótanonc ezután a Mardekár asztala felé fordult, hogy megnézze Malfoy arcát, aki tavaly szövetkezett az újságírónővel, és tanúskodott is A mardekárosok most súgdolóztak, és csalódott arcot vágtak. Gyerekek, mindjárt kezdődik az első óra szólalt meg Ron, miután órájára pillantott. A három jóbarát beszélgetve, nevetgélve indult gyógynövénytanra. * Az elkövetkező napokban, hetekben az idő mintha szárnyra kapott volna. Olyan gyorsan elrepültek az órák, hogy néhány napra szinte nem is emlékezett Harry. Szerencsére a jóslástan órák is siettek valahova. Talán