A gyermekkori fejfájás és gondozása

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar EGP Alapszak Védőnő szakirány A gyermekkori fejfájás és gondozása Konzulens Dr. VelkeyImrePhD. Gyermek neurológus Tóbis-Kolyvek Erzsébet Védőnő 2017.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A témaválasztás indoklása A kutatás célkitűzései Hipotézisek A kutatás szakirodalmának áttekintése A betegség rövid leírása A gyermekkori fejfájások beosztása Funkcionális fejfájások Migrén A gyermekkori migrén formái Pszychogen vagy stressz által kiváltott fejfájások Cluster típusú fejfájás Szimptómás fejfájások A fejfájás diagnózisa A gyermekkori fejfájás terápiája Migrénes fejfájás kezelése Tenziós típusú fejfájás kezelése Anyag és módszer Eredmények bemutatása A 80 darab kérdőív alapján az eredmények részletes ismertetése Következtetések Összefoglalás Irodalomjegyzék Köszönetnyilvánítás!

3 8. Mellékletek Kérdőív szakdolgozathoz Fejfájásnapló

4 1. Bevezetés 1.1 A témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témája A gyermekkori fejfájás és gondozása. Dolgozatom munkaanyagának céljaa gyermek- és serdülőkorú fejfájás betegségek felismerésének és gondozásának az áttekintése, megismerése. Valamint az, hogy bemutassam, hogy hogyan is osztályozhatóak a fejfájások, az osztályozáson keresztül hogyan jutunk el a diagnózisig és a diagnózis felállítása esetén milyen gyógyszeres, illetve nem gyógyszeres terápiás kezeléseket választhatunk. A gyermekorvosi és háziorvosi rendelőket felkereső betegek egyik gyakori tünete a krónikus visszatérő fejfájás, mely az emberi életben talán a leggyakoribb panasz, ezért is, ezzel fordulnak az emberek leggyakrabban orvoshoz. A fejfájás lehet önálló betegség, azaz primer fejfájás vagy egy társbetegség, valamilyen más megbetegedés tünete, ezt szekunder fejfájásnak nevezzük.a fejfájást panaszoló betegek többsége az úgynevezett primer fejfájásban szenved. Amint említettem fontos tudni, hogy fejfájást okozhatnak egyes betegségek is, mint például szemészeti problémák, fogászati betegségek, gyulladásos betegségek, stressz, alvászavar, éhség, és súlyosabb esetben agydaganat, agyvérzés vagy akár agyhártyagyulladás. Azok az emberek, legyen szó felnőttről, gyermekről, vagy kisebb gyermekről, akit a szülő visz szakemberhez fejfájásuk miatt, csaknem mind attól tartanak, hogy valamilyen súlyos betegség áll a háttérben, és ezért fáj a fejük. Azonban nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, hiszen számos enyhébb okok állhatnak fejfájásunk hátterében, melyeket részletesebben is feltárok. Az ilyen típusú betegek főként abban keresnek megerősítést, hogy nincs agydaganatuk vagy valamilyen más típusú súlyos megbetegedésük, és csak kevesen tartják még fontosnak a fájdalomcsillapító kezelést, illetve a fejfájásukat okozó valódi ok/okok feltárását. Figyelemre méltóak még a visszatérő fejfájás okozta iskolai hiányzások, távollétek, valamint a kapcsolódó életminőségi szempontok. Iskoláskorban a gyermek 70%- 3

5 ánál fordul elő évente egy jelentős fejfájásepizód, 25%-uk pedig évente többször is átéli ezt.(gyermekorvos továbbképzés 2007.) Mind gyermekek mind felnőttek szenvednek valamilyen típusú fejfájásban.a lakosság 90%-ának van esetenként fejfájása és 40-50%-a rendszeresen szenved e miatt.a gyermekkori fejfájás nagy jelentőséggel bír. 14éves korig a gyermekek többsége valamilyen fejfájásra panaszkodik.sajnos egyre fiatalabb életkorban jelentkezik az első tünet. Gyakorisága a nemek és az életkor szerint változik, a szociális és gazdasági helyzettől függetlenül. Kimutatható kapcsolat van a panaszok súlyossága, az időtartama, illetve az életkor között. A fejfájásos panaszok gyakorisága, növekvő tendenciát mutat, az életkorral együtt növekszik. Megfigyelhető, hogy a női nem egyre inkább érintettebbé válik. Statisztikai adatok szerint a gyermekek mintegy 5-8%-a panaszkodik rendszeresen fejfájásról, míg a serdülők körében ez az arány 60-70%. ( Hat éves korban gyakorisága 4-6%, ebben a korban a nemek aránya megegyező. A pubertás kezdetéig a gyakoriság 8-10%-ra nő, ekkor a nemek arányában enyhe fiú túlsúly figyelhető meg. A pubertás alatt és annak vége felé a gyakoriság 12-14%-ot ér el, a lány fiú arány 3-4%-al tolódik el. ( /document/gyermekgyogyaszat_2002_jun_21_gyermekkori_kronikus_fejfajas.pdf) A fent felsorolt adatokból is látszik, hogy sok gyermek érintett és a kor növekedésével, az előfordulási gyakorisága egyre csak emelkedni fog. Kezdetben a védőnő találkozik legtöbbet ezekkel a gyermekekkel. Folyamatosan látogatja, gondozza őket, mondhatjuk, hogy napi kapcsolatban vannak egymással. Ezért is fontosnak tartom, hogy időben észlelje, hogy valami nincs rendben a gyermekkel.az iskoláskorú gyermekek és serdülők közül egyre több gyermek számol be visszatérő fejfájásról. A szülő vagy éppen a gyermek panaszkodik, hogy fáj a feje, nem tud aludni, játszani, sokat sír, nyűgös, iskolai teljesítménye rohamosan romlik. Sok szülő nem tud mit kezdeni ezzel a problémával, elsiklik felette. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a fejfájásra való hajlam a családban öröklődik, vagy éppen az éjszaka rosszul aludt a gyermekük. Vagy éppenséggel azt 4

6 feltételezik, hogy szimulál a gyermek, hogy ne kelljen óvodába, iskolába mennie. Ezért úgy gondolják, hogy nem kell és nem is érdemes ezzel foglalkozni, majd kinövi a gyerek. Sokan ezért nem is szólnak a védőnőnek, hogy mit észleltek a gyermekük kapcsán. Pedig már azzal is jelentősen előre lépnének, hogyha elmondanák a gyermekük fejfájásos panaszait, még ha csak a védőnőnek is. Azért is szükséges a szülő figyelme, észlelése, mert a legtöbb kisgyermek nem tudja elmondani a fejfájásának sajátosságait. Ez a gyermek verbalizációsfejletlensége miatt is előfordulhat.azonban ezek az adatok fontosak a fejfájás megfelelő kategorizálásához. Ilyenkor fontos a szülői észrevétel, a védőnő tájékoztatása. Ha fáj a gyermek feje, akkor gyakran ingerültté válik, hány, fáradékony, visszahúzódó, sötét szobába rejtőzik, vagy állandóan dörzsöli a szemét. Itt érvényesül a védőnő szerepe, hogy észrevegye, felfigyeljen vagy rákérdezzen az esetleges problémára. Hogy a gyermek milyen gyakran panaszkodik a fejfájásra, illetve, hogy a fájdalomhoz társul-e, vagy társulnak-e valamilyen tünet, tünetek. Fontos az időben történő felismerés, észlelés, mert így a gyermek minél előbb jut a megfelelő segítséghez, ezzel is csökkentve az esetleges károsodást, nehezítő körülményeket a gyermek számára. Ezért fontosnak tartom a megfelelő együttműködést a szülő, a gyermek, a védőnő és a kezelőorvos között. Másrészt fontos, hogy a szülők megértsék, hogy egy pontos, megfelelő diagnózis kimondásához, gyakran számos vizsgálatokra van szükség, mely hosszabb időt is igénybe vehet. Ilyenkor fontos a védőnő támogatása, mind a gyermek mind a szülő felé. Érezzék, hogy problémájukkal valaki törődik, van segítség. Hiszen a lelki támogatás éppoly fontos, mint a gyermek állapotának normalizálása. E szakdolgozat megírásával a saját tudásomat is szerettem volna bővíteni, betekintést nyerni a sokszor oly könnyelműnek tartott betegség igazi mélységébe. Valamint, ha munkám során találkozom ilyen esetekkel, akkor ne ismeretlenként álljak előtte, ne csak ellegyintsek az eset felett, hanem megfelelő tudással tudjam tájékoztatni, gondozni, támogatni, segíteni a gyermekeket és családjukat. 5

7 1.2 A kutatás célkitűzései A gyermekkori fejfájás témakörében az Észak - Magyarországi régióban szeretném vizsgálni a éves korú fiatalokat. Azokat a lányokat és fiúkat, akik a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Velkey László Gyermek Egészségügyi Központ intézményében állnak gondozás alatt. Kiosztottam a betegek között 100db önkitöltős kérdőívet és az ezekre kapott válaszok alapján összesítettem az eredményeket. Szerettem volna választ kapni arra, hogy ebben a régióban, milyen gyakorisággal, milyen intenzitással, és milyen tünetekkel fordul elő a gyermekkori fejfájás. Valamint, hogy milyen arányban fordul elő a nemek és az egyes korcsoportok között ez a krónikus betegség. Szeretném vizsgálni, hogy a fejfájásnak milyen kísérő tünete van, ha van. Az a bizonyos tünet mivel szüntethető meg, gyógyszerre, terápiás beavatkozásravagy csak egy szimplán otthoni nyugalmi állapotra van szüksége, mely során csillapodik, megszűnik a gyermek fejfájása. Ugyanakkor szerettem volna megtudni, hogy az érintett gyermekeket befolyásolja-e a fejfájás a mindennapi életvitelük és tevékenységük végzése folyamán. 1.3 Hipotézisek Feltételezem, hogy a fejfájás gyakorisága a pubertás kor alatt, illetve a kor vége felé haladva nő. Feltételezem, hogy a fejfájás lányoknál gyakrabban fordul elő, mint fiúknál. Feltételezem, hogy a gyermekkori fejfájás családi halmozódást mutat. Feltételezem, hogy a fejfájás kialakulásakor többször jelentkezik kísérő tünet, mint sem. Feltételezem, hogy a fejfájás erősen zavarja a gyermeket a mindennapi tevékenység elvégzése során és ez a fájdalom fizikai megterhelésre erősödik. Feltételezem, hogy a kialakult fájdalom az esetek többségében gyógyszeres csillapításra szűnik meg. 6

8 2. A kutatás szakirodalmának áttekintése 2.1 A betegség rövid leírása A régi kor eszméi, azt vélték, hogy a fejfájásunkat nem más okozza, mint a fejünkben lévő gonosz hatalom. Annak érdekében, hogy ez a szellem távozzon onnét, koponyalékeléseket végeztek (i.e.7000). Ám rá kellett jönniük, hogy ez mit sem ér, a fejfájás ettől nem szűnik meg. Időszámításunk előtt kb ből a mai Egyiptom területéről való az a papirusztekercs (felfedezőjéről Georg Ebers lipcsei egyiptológusról elnevezett- Ebers-féle tekercs), mely az első írásos bizonyítéka a migrén tüneti leírásának, sőt terápiás javaslatokat is tartalmaz. Ajánlja, hogy a beteg fejére agyagból készült krokodilt helyezzenek, annak szájába gyógyfüveket tegyenek, és azt vászoncsíkkal, melyre az istenek nevét írták, szorosan a páciens fejére rögzítsék. (Embey-Isztin Dezső: Gyakorlati fájdalomcsillapítás, 4. fejezet, 29.oldal, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016.). Hippokratész (i.e.400) úgy vélte, hogy a migrénes fájdalmat a májból kigőzölgő és a fejbe jutó pára okozza. Ő írta le elsőként az aurávaljáró migrén vizuális jeleit. Valamint kapcsolatot fedezett fel a migrén kialakulása, az időjárás változás ésa diétás étrendek között. A mai modern kori laboratóriumi migrénkutatások Harold Wolff nevéhez fűződnek.(embey-isztin Dezső: Gyakorlati fájdalomcsillapítás, 2016.) A fejfájás gyakori probléma a gyermekgyógyászatban, még annak ellenére is, hogy az érintett személyek közel fele sosem fordul orvoshoz.a fejfájásoknak többnyire, többféle bonyolult beosztása ismeretes. A besorolást megnehezíti, hogy az egyes formák között a határ nem mindig éles és sokszor egymásba fonódhatnak a fejfájások különböző típusai, melyek egymást erősíthetik, így az eredményes kezelés gyakran csak később kezdhető el, mikor már ismert a pontos kórkép. A fejfájás patomechanizmusában mind pszichogén, mind organikus és mind vasculáris tényezők egymással kölcsönhatásban vannak. Rendkívüli változatos etiológiája, 7

9 tünettana és gyógykezelés kérdései miatt az orvostudomány rendkívül fontos területe. Az évet megelőzően a fejfájások leírásában az orvosok különböző szabályokat követtek, azaz egyes fejfájástípusok jellemzésére többször egymásnak ellentmondó definíciókat használtak. A fejfájások modern beosztásában sokat segített, amikor 1988-ban, majd 2004-ben a Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) létrehozott egy fejfájás osztályozási rendszert, mely, azóta is a diagnosztikus munkának és a klinikai kutatásoknak egyaránt standardjává vált. A legutóbbi kritériumrendszer 2013-ban jelent meg.ezen klasszifikációs rendszer használatával meglehetősen nagy biztonsággal diagnosztizálhatóak a primer és szekunder fejfájásos betegségek. Ezek ismerete és alkalmazása segítséget nyújtanak a gyakorló orvosoknak is, és a kezelést nyújtó szakemberek egy nyelven beszéljenek. ( Classification-III-ICHD-III-2013-Beta-1) Leggyakoribb gyermekkori fejfájások a migrén, a stressz által kiváltott tenziós fejfájásés a Cluster-típusú fejfájás. Ezeket a típusokat később részletesebben is szemléltetem. Nagyobb gyermekek már hevesebb és hosszabb ideig tartó fejfájásról panaszkodnak. A panaszok ekkor már funkcionális eredetűek, a felnőttkori fejfájással megegyezően.a gyermekkori fejfájás viszont döntően organikus eredetű. Ennek az egyik oka az, hogy az ebben az életkorban a domináló pszichogén fejfájás jelentősége elenyésző. A pszichogén, vagy lelki eredetű fájdalom a fájdalmak típusai közül a legnehezebben kezelhető, hiszen a kellemetlen érzetre nincs szemmel látható vagy kézzel fogható bizonyíték, ugyanis nem áll mögötte semmilyen szervi megbetegedés. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a fájdalommal nem kell foglalkozni. A kisgyermekkori fejfájást komolyan kell venni, még annak ellenére is, hogy 5éves kor alatt a fájdalom jellege nehezen értékelhető, és igen gyakran csak indirekt jelek alapján lehet következtetni a fejfájásra. Ilyen jelek lehetnek az alábbiak: irritabilitás, indokolatlan sírás, a fájdalmas terület fogdosása, általában a homlok érintésekor 8

10 jelez fájdalmat a gyermek. Általában a gyermekkori fejfájás betegségek alul diagnosztizáltak és a betegek jelentős többsége nem részesül adekvát orvosi ellátásban, terápiában. Diagnosztikai szempontból nagyon fontos tudni a fejfájásban szerepet játszó fájdalomérző struktúrákat. Melyek nagyobb része a koponyán kívül helyezkedik el. Ezekről részletesebben később térek ki a dolgozatomban. A következőkben pedig bemutatnám a Nemzetközi Fejfájás Társaság által készített osztályozást. 2.2 A gyermekkori fejfájások beosztása A gyermekkori krónikus fejfájások osztályozása a kiváltó okok és patofiziológiai történések alapján történik. A nemzetközi irodalmak és a Nemzetközi Fejfájás Társaság a gyermekkori fejfájások körében két nagy csoportot különít el: a szimptómás (másodlagos) és a funkcionális (elsődleges) fejfájásokat. E betegségcsoportból a gyakorisága miatt kiemelkedik a tenziós fejfájás illetve a migrénes fejfájás. Elsődleges, funkcionális fejfájások Másodlagos, szimptómás fejfájások Migrén Infekciók Tenziós fejfájás Szemészeti betegségek Cluster fejfájás Hypertonia Anaemia Koponyatrauma Intracranialis térszűkítések (Nelson, 1995.) Az egyes gyakoribb fejfájás szindrómák sajátos életkorfüggő jellegzetességeket mutatnak, valamint az egyes csoportok tünettana, gyakorisága, provokációs faktorai, terápiás megoldásai különböznek egymástól illetve a felnőttkorban leírtaktól. 9

11 2.3 Funkcionális fejfájások Az elsődleges fejfájások közé tartoznak azok a fejfájások, melynek hátterében organikus eltérést nem mutathatunk ki, ahol a panasz nem csak vezető tünet, hanem a betegség maga. Ezeket a betegségeket a központi idegrendszer betegségei közé soroljuk. A krónikus, visszatérő fejfájással jelentkező betegek többsége, kb %-a, ezzel a típusú fejfájással keresi fel a rendelőket. Gyakorisága miatt fokozott figyelmet érdemel, nem elegendő a beteg egyszeri vizsgálata, hanem többszöri, hosszú távú nyomon követése válhat szükségessé. Ez a fejfájás típus jellegzetes tünettannal rendelkezik. A fejfájás szindrómát a fájdalom jellege, lokalizáció tartama, erőssége és súlyosbító, provokáló tényezők illetve a sajátos társuló vagy kísérő tünetek jellemzik. Ezek a tünetek, tünetegyüttesek az egyes fejfájások típusain belül életkorhoz kötött sajátosságokat mutatnak. A fájdalom gyakran olyan erős lehet, hogy a gyermek abbahagyja a végzett tevékenységet és inkább elvonul valami nyugodt helyre. A migrénprevalencia iskoláskor előtt 1-3%, iskoláskorban 4-11%, serdülőkorban 8-23%. (Dr Farkas, 2016, 28. oldal) Több vizsgálat szerint a nők egyre érintettebbé vállnak. Náluk gyakrabban fordulnak elő az egyes fejfájások típusai. Egy évet vizsgálva a migrén a férfiak 6%- ában, a nők 15%-ában, míg a tenziós típusú fejfájás a férfiak 63%-ában, a nők 86%- ában fordul elő. (Rasmussen és mtsai,1991.) A primer fejfájásos betegségek diagnosztikája a részletes anamnézisen- mely lehet auto- vagy heteroanamnézis -és a mélybehatoló betegvizsgálat eredményén alapszik. Illetve fontos minden olyan adat, dokumentum rögzítése, mely a fejfájással összefüggésbe hozható. Ilyen a fejfájásnapló, pszichés státusz rögzítése. A funkcionális fejfájás betegségek vonatkozásában örökletes és szerzett/környezeti faktorok szerepe egyaránt igazolható. A betegség jelentkezésekor belső és külső tényezők hatásai úgyszintén érvényesülnek, melyek meghatározzák az egyénben lejátszódó rohamok típusát. Ezeknek a tényezőknek az aránya különbözik az egyes primer fejfájás szindrómák vonatkozásában. E fejfájáson belül három csoportot különböztetünk meg. A migrénes fejfájást, a tenziós típusú és a Cluster típusú fejfájást. Pszichés, illetve egyéb általános 10

12 tényezők mindhárom csoportban szerepet játszanak. Most nézzük meg az egyes típusokat részletesebben, hogy mégis milyen tünetek jellemzik, milyen a fájdalom jellege, illetve mennyire eltérőek vagy hasonlóak az egy csoportba tartozó különböző típusú fejfájásos betegségek Migrén Migrénnek a tünetmentes intervallumok után visszatérő fejfájásokat nevezzük, ha a következő vegetatív idegrendszeri tünetek, vagy jellemzők közül legalább kettő jelen van: hasi fájdalom, hányinger vagy hányás, izzadás, lüktető fejfájás, féloldali jelleggel, illetve aura és apozitív családi anamnézis. Legjellemzőbb kísérő tünete a hányás, fénykerülés. A migrén betegség klinikailag az esetek mintegy zömében gyermekkorban- 3-5 éves korban- kezdődik, és több évtizedes lehet a betegség lezajlása. (Dr. Máttyus, Dr. Paraicz, Dr. Szénásy, 1982.) A fejfájás az 5-15 éves gyermekek 5-10%-ánál fordul elő. (Gyermekgyógyászati továbbképző szemle c. folyóirat, 16.évf június, 111.oldal.) A férfiakban 8%, a nőkben 25% és a férfi női arány1:3. Hazánkban pontos felmérés nem történt, de a fentiek alapján, Magyarországon megközelítően 1,2 millió a migrénben szenvedők száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a migrént a 19. helyre sorolta be azon okok között, amelyek egészségkárosodást okoznak. (Embey-Isztin Dezső: Gyakorlati fájdalomcsillapítás, 4. fejezet, 30. oldal, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016.) A rohamok tünettana életkorhoz kötött jellegzetességeket mutat. A nemek közötti különbség esetén érdekesség az a tény, hogy iskoláskor előtt, és iskoláskorban a nemek eloszlási aránya megegyező, míg a pubertás kezdetével jelenik meg a női túlsúly arány, mely a pubertás végére tetőzik, éri el csúcspontját. Kb. háromszor gyakoribb lesz a nők körében. Az egyértelmű, azaz a definitív migrén betegség diagnózisa általában iskoláskortól állapítható meg.a migrén fejfájást progresszív betegségnek tartják, mely nem csak a központi idegrendszert érinti. A nem adekvát kezeléssel gyógyított migrén bizonyítottan az ischaemiás stroke egyik rizikófaktora a fiatal felnőtt korú női betegekben. A betegség kialakulásának hátterében örökletes genetikai faktorok szerepe egyaránt igazolható. Miszerint jellemző a családi 11

13 halmozódás, így az anamnézisből 70-90%-os valószínűséggel kimondható a familiáris migrén betegségcsoport. Ugyanazon migrénformák hátterében különböző genetikai tényezők állhatnak. Azonban a környezeti faktorok hatása sem elhanyagolható. Ezek a provokáló tényezők egyénenként változhatnak, eltérő tüneteket okozva. Sokan azt gondolják, hogy a migrén csak felnőtteknél fordul elő. Ám ezzel ellentétben, gyermekkorban is gyakori, és már kisded korban is jelentkezhet. Több szempontból eltér a felnőttkoritól. Gyermekeknek homloktáji fejfájásuk lehet, a féloldaliság csak nagyobb gyermekeknél kezd dominálni. 12 éves kor előtt inkább lányoknál jelentkezik.fizikai aktivitás hatására a fájdalom fokozódik. A roham időtartama fél órától akár három óráig is tarthat, esetleg néhány napig tartó munkaképtelenséget is okozhat. Sokan nem tudják, és nem is gondolnák, hogy a stressz, ételallergia, hormonális változások, villanó fények, erős hangok mind- mind provokáló tényezői lehetnek a migrénes fejfájás kiváltásának A gyermekkori migrén formái Egyszerű Szövődményes Komplikált migrén Migrén aura nélkül Migrén aurával - Az egyszerű, közönséges migrén a leggyakoribb gyermekkori típusok közé tartozik. A fejfájás lüktető és hasogató. E fajtának jellemző tünetei a hányinger és hányás, mely rendkívül kellemetlen érzés, talán kellemetlenebb lehet, mint maga a fejfájás. Akár hasi fájdalommal és lázzal is járhat. A betegség előfordulása esetén családi halmozódás figyelhető meg, különösen anyai ágon. - Szövődményes migrén esetén a fejfájás mellett neurológiai tünetek is jelentkeznek, mint paraesthesiák (zsibbadás, tűszúrás szerű érzés), 12

14 paraesisek(izomgyengeség) vagy aphasia (beszédtelenség). E csoport alcsoportjába tartozika cyclicus hányás. Jellemzője a gyakran, akár havonta visszatérő hányási rohamok, melyek olyan erősek, súlyosak, hogy dehydratatiót okozhatnak. Kezdetben az általános tünetek, mint a láz, a hasi fájdalom, valamint a hasmenés hiányozhatnak, de a hányás miatt kialakuló folyadékvesztés következtében akár jellemzővé is válhatnak. A hányás néhány napon keresztül is fenn állhat. Ezért a gyermek sápadt, kimerült, gyenge lesz, étvágya csökken. Ennél a fajtánál is családi halmozódás mutatható ki. Kezelésére rectálisan alkalmazott antiemetikumokat használnak, például a dimenhydrinat, 5mg/kg/nap dózisát 4 részre osztva. Valamint oda kell figyelni a megfelelő folyadékpótlásra - Komplikált migrén az új klasszifikációban nem különítik el ezt a csoportot, hanem az aurával járó migrének közé sorolják. - Az aura nélküli migrénjellemzője az állandóan ismétlődő jelleggel, rohamszerűen fellépő fejfájásos epizódok sorozata. A migrénes roham sajátos fejfájással jellemezhető fájdalom szindróma, melyet a jellegzetesen kísérő tünetek együttesen jellemznek. A fejfájás lüktető és hasogató, gyakran nem féloldali, bifrontális lokalizációjú. Míg a felnőttkori migrénes roham időtartama 4-72óra, addig a gyermek és az adolescenskori migrén esetében az időtartama 2-72óra. A migrénes fájdalom szindrómát a lüktető, görcsös jellegű,bifrontálisérintettségű, közepes vagy súlyos intenzitású fájdalom jellemzi, melyet akár egy kis fizikai aktivitás, helyváltoztatás súlyosbíthat. A kísérő tünetek közül különösen gyakoriak a vegetatív, ezen belül az abdominális tünetek, görcsös hasfájással, hányingerrel, intenzív hányással. További jellemző tünete a sápadtság, esetleg láz, elesettség, megváltozott magatartás. Ehelyett kisgyermekkorban a migrénes rohamvezető tünete, a magatartásváltozás, a sápadtság, levertség, gasztrointestinális tünetek. Ebben az esetben a gyermek egyértelműen betegnek látszik, és ha teheti, a 13

15 mindennapi aktivitását fekvésre, pihenésre cseréli. Ezzel is csökkentve az őt érő ingereket, melyek csak fokozzák a fájdalom erősségét. Tehát így a szaladozás, TV nézés helyett a nyugalmat és a sötét helyeket keresi. Egyértelműen zavarja a gyermek mindennapi tevékenységét. Ugyanis egy kis fizikai aktivitásra is, akár egy helyváltozatásra, lehajolásra erősödik a fájdalom. Amennyiben sikerül elaludnia, akkor 1-3óra alvás után általában panaszmentesen ébred. Gyermekkorban a migrénes rohamot ritkán előzi meg prodróma fázis, azaz a bevezető szak, mely a legtöbb betegnél a migrénes roham kezdete előtt 24órával jelentkezik. Irritabilitással, fokozott folyadékfogyasztással, fáradtsággal, levertséggel, tompultsággal, megváltozott magatartással. Ilyenkor a nyak és a tarkó izmainak merevsége figyelhető meg. Ez a fázis leginkább a felnőttkori betegekre jellemzőbb. Az egyes migrénes epizódok között az úgynevezett intervallum fázisban, típusos esetben a betegek klinikailag panaszmentesek, a lábadozás, a feltöltődés szakaszának is hívják. Viszont sajátosságok jellemzik a mindennapi életvitelüket. Nehezen tűrik a stresszt, a frusztrációt, maximalisták, általában gyermekkorban él tanulók és hajlamosabbak a hypotóniára, Az ilyen gyermekek nehezen tudnak relaxálni. - Migrén aurávala migrénes roham bevezető tünete, mely többnyire vibráló, fénylő, káprázás jellegű látási zavarok, kettős látás, homályos látás, zsibbadás, tárgyak szabálytalan eltorzulása, beszédzavar és egyéb idegrendszeri tünetek formájában jelenik meg. Jellemző még a betegekre az úgynevezett csőlátás, azaz a látótér csőszerű beszűkülése. Ezek a tünetek a betegek többségében már a roham kezdete előtt, fél vagy akár egy nappal is megjelenhetnek. Ritkábban fordul elő, az, hogy ezek a tünetek a fejfájással egy időben jelentkeznek. A migrénes aura tünetei fokozatosan, 5-20percalatt fejlődnek ki és akár egy órán belül vissza is fejlődnek. Részben e fázis alatt kezdődik a migrénes roham következő fázisa, a fájdalom fázis, melyet a fájdalom tünetek kifejlődése dominál. A fájdalom egyoldali, lüktető, görcsös jellegű, de lehet kétoldali vagy úgy is jelentkezhet, hogy az egyik oldalon 14

16 kezdődik, és a későbbiekben átterjed az ellenkező oldalra. A fájdalom erőssége az enyhétől a súlyos mértékig terjedhet. Az esetek jelentős többségében hányinger és hányás is előfordul. A roham végén a gyermek nagyon gyakran hány, kimerült lesz, majd elalszik. A migrénroham utolsó szakasza a restitutio, tehát ilyenkor a fájdalom ugyan megszűnik, de a beteg még nem nyeri vissza eredeti állapotát, kimerültség, gyengeség jellemzi. A migrénroham gyakorisága egyénenként változó, függ a provokáló tényezőktől is. Általában 1-6 roham/hónap között mozog. A gyermekek körülbelül 10%-ánál fordul elő. Kiváltásában szerepet játszhatnak a pszichés tényezők, a stressz, de szerepe lehet a fizikai túrterhelésnek, ételallergiának, traumának, villódzó fényeknek, infekcióknak is, és az iskolai teljesítménnyel is összefüggésbe hozhatóak. Valamint a pubertással kapcsolatos hormonális faktorok igazolhatóak. Ezek a migrénes fejfájásos panaszok nőknél számottevően gyakoribbak, és már a serdülő években jelentkeznek. A serdülő lányokon a menarche-mestruációs ciklus labilitása. Adolescens korban előtérbe kerülhetnek az orális fogamzásgátlók használata, melyek elhúzódó migrénes panaszokat generálhatnak. Családon belül gyakran öröklődik a migrénes panasz. A diagnózis felállítása a részletes anamnézis és betegvizsgálatok alapján történik Pszychogen vagy stressz által kiváltott fejfájások A tensiós fejfájások viszonylag ritkák kisgyermekkorban, a pubertás korban viszont gyakrabban fordulnak elő, és többségében nőket érint.az gyermekkori fejfájások mintegy 50-70%-át ez a típus teszi ki. Régebben stressz fejfájásnak nevezték, mert kialakulásában nagy szerepet játszott a stressz, mint kiváltási faktor.sokszor nehéz megkülönböztetni őket a migrénes fejfájástól. Van ugyanis, hogy gyakran a kettő együtt jelentkezik egy betegen. A pontos diagnózist a teljes anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján lehet felállítani. A kezelését az is megnehezíti, hogy a kellemetlen érzetre nincsen szemmel látható bizonyíték, nincsenek szervi megbetegedések, ezáltal sok szülő elsiklik a probléma felett, nem veszi komolyan gyermeke panaszát, nem fordulnak a megfelelő orvoshoz. Azonban attól, hogy nincsenek, szervi 15

17 elváltozások az nem azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni a fájdalommal. Enyhe vagy közepes mértékű a fájdalom, igaz nem zavarja a gyermek mindennapi tevékenységét, de a fájdalom miatt a koncentrálási képessége romlik. Ez a fajta fejfájás ritkán jelentkezik a reggeli órákban. Sokkal inkább iskolaidőben fordul elő, különösen, ha a gyermek szorong, fél valamitől. Ilyen lehet akár egy dolgozat vagy egyéb más szorongással összefüggő esemény. Lehet akár iskolai kudarcoktól való félelem illetve az önbizalom hiánya, mely következtében kerüli az osztálytársak társaságát, így nehezen alakít ki baráti kapcsolatokat. De esetleg lehet egy családon belüli probléma, melyet nehezebben tud feldolgozni. A pontos kiváltó ok máig nem ismert, de elsődleges helyen a stressz, a hosszan tartó pszichés feszültségek állnak. Nem hiába nevezik pszychogén fejfájásnak. A Nemzetközi Fejfájás Társaság a tensiós fejfájásnak két formáját különbözteti meg. Az epizodikus és a krónikus formákat. A fájdalom többnyire a homlok- vagy halántéktájon, esetleg a szemek között jelentkezik, tompa, nyomó jelleggel, ritkán hasogató érzéssel mutatkozik meg. Lehet kétoldali vagy pántszerű a fájdalomérzet. Az epizodikus típusnál a fájdalom erőssége enyhe vagy közepes fokú, melyfizikai aktivitásra nem fokozódik.noha a mindennapi tevékenységet nehezíti, de nem akadályozza. Hányás és nausea nincs jelen. Azonban a krónikus formánál erősebb és súlyosabb kimenetelű a fájdalom. Illetve a fejfájásos napok száma rendkívül gyakori. Akár fél hónapot is meghaladhatja. Elsősorban pszichés tényezők, alvás hiány, diétahibák váltják ki a vasomotor fejfájást. E fejfájásban szenvedő gyermekeknél gyakori a vegetatív dystonia (akaratlan, gyakran fájdalmas izom kontrakció, mely lehet tónusos vagy klónusos). Leggyakoribb tünetei: a szívdobogásérzés, szívtáji szorító érzés, nyugtalanság és szorongás, álmatlanság, szédülésérzés, fejfájás, nedves, jéghideg kezek és lábak, hangulatváltozás esetleg fogyás. Egyes betegek valamennyi panasztól, míg mások csak néhánytól szenvednek. A fájdalom lehet 1-2 napos, vagy hetekig fennálló, újra és újra kiújuló kóros jelenség. 16

18 2.3.4 Cluster típusú fejfájás A cluster fejfájás a primer, azaz az elsődleges fejfájások csoportjába tartozik, tehát a fájdalom mögött a legtöbb esetben nincs organikus eltérés. Ez a típus viszonylag ritkán fordul elő, többnyire 10 éves kor felett jelentkezik. Azonban rendkívül súlyos fejfájást tud okozni. Prevalenciája 0,07-0,7 %. Férfiaknál 3-4szer gyakoribb az előfordulása, mint nőknél. Érdekessége, hogy a migrénnel ellentétben, ebben a fejfájásban nem észlelhető családi halmozódás. Olyannyira kínzó fájdalmat érzünk, hogy nem csak a munkánk elvégzésére válunk képtelenné, hanem a roham ideje alatt a mindennapos tevékenységet sem tudjuk ellátni. A fájdalom jellemzően hosszan tart és többnyire a nap egy bizonyos szakaszában jelentkezik, hirtelen, minden előjel nélkül. Előfordulhat az is, hogy nem nappal, hanem éjszaka, álmunkból felébresztve jelentkezik. A fejfájás roham leggyakrabban a szem környékéről indul ki, majd a halánték-, homlok-, vagy tarkó tájékra lokalizálódik. Azonban nem csak a fej bizonyos pontjait érintheti a fájdalom, hanem a nyakunk, vállunk irányába is kisugározhat. Intenzitása igen erős, általában szúró vagy éles, hasító jellegű, de lehet görcsös vagy égő érzetű is. A rendkívül heves, kínzó fájdalmat többnyire egy oldalon érzékeljük. A cluster (szőlőfürt) elnevezés arra utal, hogy a fájdalom jellegzetes periódusokban jelentkezik. A betegség első orvosi leírását Gerard Van Swieten adta ki 1745-ben, ám máig sem sikerült megállapítani a betegség pontos kiváltó okát, mechanizmusát. Egy bizonyos, hogy a hypothalamus nagy szerepet játszik a rohamok kialakulásában. ( E fajtának két formáját különböztetjük meg. Egyik az epizodikus Cluster fejfájás, mely 90%-ban érinti a betegeket. Ebben az esetben a roham-periódusok néhány héttől (6-8hét), néhány hónapig tartanak, melyet hónapokig vagy akár 1-2 évig tartó rohammentes időszak követ. A rohamok éjszaka vagy nappal többször is jelentkezhetnek. Általában a napi 2-8 roham a jellemző. Egy-egy fejfájás hossza 15perctől akár 3óráig is tarthat, és ezek ismétlődnek. Ez után egy nagy szünet következhet. A betegek a rohammentes periódusban panaszmentesek, és ilyenkor fejfájásuk sem provokálható. 17

19 Másik formája a krónikus Cluster fejfájás. A betegek kb. 10%-a él át krónikus cluster fejfájást, melynek során a rohamciklus akár egy évig is eltarthat, hosszabb szünet nélkül jelentkezhetnek a fejfájásrohamok. A fejfájás rohamokat jellegzetes tünetek kísérik, melyek hirtelen alakulnak ki. Ezek a következők, azonos oldali orrfolyás vagy orrdugulás, szemvörösség, könnyezés, szempirosság, arc kipirosodása és homlokizzadás. Előfordulhat még hányinger, hányás, fény-, hangérzékenység. Érdekessége a migrénnel ellentétben, ebben a fejfájásban szenvedő betegek nyugtalanok, feszültek, ide- oda mozognak, és csak az enyhe rohamok alatt tudnak lepihenni, fekve maradni. Tehát ebben az esetben a fizikai aktivitás nem súlyosbítja, hanem segíti a roham alakulását. Ez által az életminőséget nagymértékben rontja, mind az erős fájdalom, a következő rohamtól való félelem, illetve az éjszakai fájdalmakból adódó kialvatlanság, kimerültség. A kínzó, gyötrő fejfájást számos hétköznapi dolog idézheti elő. Étkezési szokásaink, bizonyos ételek, ilyen a savanyúság, sajtok, füstölt ételek. A dohányzás és az alkohol is rendkívül ártalmas, súlyosbító tényező. A kiváltó okok közé tartozik még a stressz, alváshiány, fáradtság, időjárás változás, egyes gyógyszerek. Kezelését a pontos diagnózis után kezdhetjük el. Ebben az esetben is fontos a részletes, mélyre törő anamnézis felvétele. Mivel ez egy rendkívül erős fejfájás, így a vény nélkül kapható gyógyszerek mit sem érnek. Ezért minden esetben érdemes felkeresni kezelőorvosunkat, ha a fentebb említett tünetek gyötörnek minket. Bevált módszerek az orrspray, injekció, tablettaformák. Számos esetben a 100 %-os oxigénes terápia belélegzése is hatékony lehet. 2.4 Szimptómás fejfájások A másodlagos fejfájás esetén a fájdalom oka a szervezetet érintő valamilyen megbetegedés, melynek vezető tünete a visszatérő fejfájás. A szimptómás fejfájások közül a leggyakoribbak az általános fertőzéseket okozó, lázzal járó felső légúti hurutokat kísérő betegségek gyakori tünete. Fejfájást okoz például a fül vagy orr melléküregek gyulladása. Ilyen esetekben jellegzetesen a fejtetőtájra kisugárzó fájdalmak jellemzőek. A gyermekkori fejfájás kivizsgálásakor a szemészeti vizsgálat a legelsők közé tartozik, mert a szemészeti betegségek gyakran okoznak 18

20 visszatérő fejfájást. Heterophoria- kancsalság, látásgyengeség, fénytörési hibák, astigmatizmus- nem pontszerű leképezés tompa, homloktáji fejfájással járnak. A szemészeti eredetű fejfájások általában összefüggnek az iskolakezdettel, a sok számítógép illetve televízió használattal. Az ilyen típusú fájdalmak elsősorban délután és este jelentkeznek. Krónikus fejfájáshoz vezethet még a vesebetegség vagy a hypertonia, illetve a vérszegénység. A vérnyomás, a vérkép, a serum vas és vaskötő-kapacitás ellenőrzése hozzátartozik a gyermekkori fejfájás kivizsgálásához. Jellegzetes még a gyermekkora a posttraumás magatartás- és teljesítményzavarok, nehezen feldolgozhatóélethelyzetek. A szimptómás fejfájások között legnagyobb jelentőséggel az intracraniális térszűkítés által okozott fejfájásnak van. A gyermekkorban az agytumor a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Első tünetként a fejfájás jelentkezik, mely intracraniális nyomásfokozódás következménye. A gyermeket kínzó éjszakai fejfájásos rohamok gyötrik, melyek reggel sem csillapodnak, tovább rontják a beteg állapotát. Rendkívül fontos tünete a reggeli órákban fellépő, hányinger nélküli hányás, mely sokszor ismétlődhet. Gyermekkori agydaganatokban gyakran figyelhetők meg általános tünetként a magatartás-változás, ingerlékenység, fáradékonyság, ennek következtében az iskolai teljesítmény csökkenése valamint súlyvesztés. Intracraniális térszűkítés gyanúja gyermekkori fejfájásban: 1. Progresszív jellegű fejfájás 2. Éjszakai vagy reggeli hányás, fokozódó gyakorisággal, émelygés, hányinger nélkül 3. A fejfájás jellegének megváltozása 4. Testhelyzet változtatásra, köhögésre fokozódik a fejfájás 5. Neurológiai góctünetek a fejfájás kapcsán 6. Viszonylag rövidebb fejfájásos anamnézis 7. 5 éves kor alattiak fejfájása 19

21 8. Általános tünetek, mint fáradtság, aluszékonyság, magatartás-változás, ingerlékenység, iskolai teljesítmény csökkenése, súlyvesztés 2.5 A fejfájás diagnózisa A fejfájás diagnózisának felállításában, mint már említettem, rendkívül fontos szerepe van a részteles, mélyre törő anamnézis felvételének. El kell dönteni, hogy elsődleges vagy másodlagos fejfájásról van-e szó. Az elsődleges fejfájás esetében maga a fejfájás a betegség. Bármilyen más betegségre utaló fizikai eltérés esetén további vizsgálatok elvégzése szükséges. Hiszen csak a pontos diagnózis kimondása után kezdhető el a megfelelő terápia. Mint számos betegséghez, a fejfájáshoz is gyakran társulnak egyéb betegségek, melyek pszichés zavarokkal járnak. Mindegyik forma esetében gyakoriak a lelki konfliktusok és a negatív, rossz életesemények előfordulása, ugyanakkor a betegek megküzdő képessége csökkent, mely kedvez az alkalmazkodási zavarok kialakulásának. Ezek a zavarok sokszor vezetnek pszichés zavarokhoz, szorongáshoz, depresszióhoz. Emellett gyakoribb a nagyobb szorongáskészség. Ismertes továbbá a gyermekkori migrén betegségtársulása alvászavarokkal, narcolepsiával - rohamszerű kóros álmosság, depresszióval, epilepsziával, kardovascularis betegségekkel, gastrointestinalis tünetekkel. A nem megfelelően kezelt migrén betegség az ischaemiás stroke egyik rizikófaktora.az aktuálisan fennálló társbetegségekre az anamnézis felvételekor fény derül, melyek ismerete befolyásolja a további diagnosztikus vizsgálatok tervezését és megfelelő terápia beállítását. Így a felesleges további vizsgálatok mellőzésével megelőzhetőek az érintet gyermek és család esetében a betegségtudat mélyülése. A familiáris hemiplégiás migrén társulhat ataxiával, valamint gyermekkori epilepszia szindrómákkal. 2.6 A gyermekkori fejfájás terápiája A fejfájás terápiájának elengedhetetlen feltétele a megfelelő osztályozás. Fontos tudni, hogy melyik típusú fejfással állunk szemben, melyik típusú osztályba 20

22 sorolandó, hiszen az egyes fejfájásoknak különböző a terápiája. Elsődleges, azaz funkcionális fejfájás esetén diagnosztikus értékű a jellegzetes fájdalom szindróma és azt kísérő tünet együttes, valamint az, hogy mindezeknek a hátterében organikus eltérés nem található. Funkcionális fejfájásban elsőször megkísérelhető a gyógyszermentes beavatkozás, például a homlokra tett hideg vizes borogatás, nyugalom és sötét szobában való lepihenés. Ha a bevezetett kezelések hatástalanok és a panaszok tartósak a gyermeket célszerű gyermek-ideggyógyászati szakrendelésre irányítani. Gyakran már kisiskolás kortól több éven át ellátást, gondozást igényelnek, oly mértékű a fájdalom. A másodlagos, azaz szimptómás fejfájásban az alapbetegséget kell kezelni. E fejfájások csoportja többnyire kórházi kezelést igényelnek. A fejfájásban szenvedő betegek ellátása három ellátási szinten megy végbe. A progresszív ellátása az alapellátás, mely az elsődleges ellátási szint. Ezt követi a járó- illetve fekvőbeteg gyermekneurológiai szakellátás, mely a második szint. És végül a harmadik szint, ami speciális fejfájáscentrumban történik. Vegyük szemügyre az elsődleges ellátási szintet, melyek az alapellátás feladatai, így tehát a védőnő feladata is lehet. Hiszen nem ritkánfordulnak a szülők egy bizonyos panasszal illetve egy esetleges tanáccsal a védőnő felé.a védőnő meghallgatja, tanácsokat adhat és természetesen majd a megfelelő szakemberhez irányítja a családot. A fejfájásban szenvedő gyermek részletes hetero- és autoanamnézis felvétele rendkívül fontos. Hiszen mindennek az alapja az anamnézis felvétele, mely történhet magától a gyermektől vagy a gyermek hozzátartozójától. Előnyös, ha a gyermeket és a szülőket együtt kérdezzük ki. Hiszen itt sok mindenre fény derülhet, akár a szülő-gyermek kapcsolatra. Az anamnézis felvétele során ki kell térni, hogy mióta fejfájós a gyermek, milyen gyakorisággal lép fel a fejfájás, vannak-e kísérő tünetek? Leginkább melyik napszakban jelentkezik a fájdalom? Megfigyelték- e, a kiváltó okot? Meddig tart a fájdalom, és mire szűnik meg? Fizikai aktivitás provokálja-e? Van-e fejfájós a családban? Fontos, hogy a beteggel megértessük, hogy a feltett kérdésekre adott válasz szükséges része, támpontja a fejfájás diagnosztizálásának és a megfelelő kezelés kiválasztásának.ugyanis sok beteg úgy érzi, hogy ha erősen fáj a feje, akkor részletes vizsgálatokra van szükség, 21

23 nem pedig a fájdalmuk pontos leírására, megfogalmazására. A betegek döntő többsége nem beszélgetni szeretne, hanem elmulasztani, elfelejteni a fejfájását.azonban sokszor már az első beszélgetés alkalmával kiderülhet a mélyben lapuló egyik ok, amiért a fejfájás gyötri gyermekünket. A fejfájás osztályozása jórészt a fájdalom jellemzőkön és a kísérő tüneteken alapszik. Mindezeket alapul véve,a betegvizsgálat eredményeit előtérbe helyezve döntenek a diagnosztikus vizsgálatokról és a megfelelő terápia kiválasztásáról. Másik fontos dolog, ami nehezíti az anamnézis felvételét, hogy az emberek többsége a fejfájásos rohamok után hetekkel később fordul szakemberhez, és így már nem igazán emlékszik vissza a fájdalom pontos jellegére, erősségére, főleg ha egy kisebb gyermekről van szó. Nem tudja megmondani, melyik terülten érezte leginkább a fájdalmat, hol volt erőteljesebb, és, hogy mégis milyen jellegű volt az a bizonyos fájdalom. Ezért manapság sok orvos javasolja a fejfájásnapló vezetését, mert, ezáltal olyan összefüggésekre jöhetnek rá, amelyeket korábban nem vettünk észre. Ez segíthet fejfájásunk megelőzésében, kezelésében, vagy életvitelünk tudatosabb tervezésben. Ebben a naplóban mindennap jelöljük, például, hogy fájt-e a fejünk aznap, ha igen, milyen volt a jellege, erőssége, ha megszűnt a fájdalom, akkor mire szűnt meg. Gyógyszert vettünk be, vagy éppen csak lepihentünk. Melyik napszakban jelentkezett, meddig tartott? És így tovább. Mint említettem a migrén esetében társulhatnak kísérő tünetek is, melyeket jó, ha tartalmazza a napló. Például fény- hangérzékenység, hányinger, hányás, émelygés, étvágytalanság. Az ilyen fejfájásnapló vezetésével, az itt leírt klinikai tüneteknek az elemzésével, és a célzott anamnézis felvételével, a primer fejfájás diagnózisa nagy valószínűséggel felállítható lesz. Nagyon ritkán, indokolt esetben lehet szükség képalkotó vizsgálatokra. Ilyen vizsgálatok például a koponya MR, CT, Röntgen felvétel. Nos, ha már sikerült feltárni, hogy mégis milyen típusú fejfájással állunk szemben, nézzük, mik azok a megoldási lehetőségek, melyek szóba kerülhetnek, hogy a gyötrő fájdalomnak véget vessünk. Hogyan segíthetünk gyermekünkön? Szerencsére a mai orvostudománynak köszönhetően sokféle lehetőség van a fejfájás csillapítására. Lehet természetes illetve gyógyszeres eljárásokat is alkalmazni. A szülők és egyes orvosok lehetőség szerint egyre inkább kerülni szeretnék a 22

24 gyógyszeres terápia alkalmazását. A szülők is ezt szeretnék, különösen akkor, ha elolvassák az adott gyógyszernek a betegtájékoztatón szereplő mellékhatásait. Ettől megijedve, törekszenek a gyógyszermentes terápia lehetőségére. De ez érthető is, hiszen ki szeretné, ha gyermeke folyamatos vagy akár csak részleges gyógyszeres kezelés alatt állna. Ezért is fontos a megfelelő felismerés, osztályozás, hogy az adott egyénnek az adott fejfájására a legmegfelelőbb terápiát, a megfelelő ideig alkalmazzák, minden mellékhatás nélkül, vagy csak nagyon csekély mellékhatással társulva. Azonban arra is fel kell hívni a szülő figyelmét, hogy a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók túladagolása is veszélyt hordoz magában. Ugyanis a mai világban egyre inkább elterjedtebb az internet használata, ahol különféle weboldalakon keresztül számos cikkeket találhatunk, arra vonatkozóan, hogyan gyógyítsuk meg magunkat házilag. Több féle gyógymódot olvashatunk, hogy különböző házi praktikákat, gyógynövényeket bevetve segítsünk a fejfájás elmulasztásában, kezelésében. Szinte minden ember - akár felnőtt, akár gyermek - beleértve magamat is, legyen szó bármilyen féle betegségről - bőrbetegség, fejfájás, influenza - egyből az internetre lép föl és elkezdi böngészni a honlapokat különféle gyógymódok után, hogy melyek azok a házi praktikák, csodaszerek, amelyeket alkalmazva javíthatunk, segíthetünk az állapotunkon. Azonban ennek nagy veszélye is van, hiszen az emberekhez rengeteg rész - vagy fals információ juthat el. Sajnos ezért is történik az, hogy az emberek többsége félre kezeli magát, hiszen az internetes ismeretek, az ott leírt kórfolyamat alapján állítja fel a betegség diagnosztikáját. Sokan nem fordulnak, vagy nem viszik el gyermeküket a megfelelő orvoshoz, megfelelő időben, mert úgy gondolják, hogy majd ők meggyógyítják magukat vagy gyermeküket az interneten keresztül. Valóban az interneten ma már minden megtalálható, enyhe túlzással a youtube videókon keresztül már meg is operálhatnánk magunkat. Számtalan betegnek, laikusoknak szánt portál, orvos válaszol rovat, szolgáltatás létezik. De vajon ebből mi igaz, s mi nem? Nagyon nehéz kiválogatni ezekből azt a valós információt, ami az adott páciensre éppen érvényes. Csak egy egyszerű példa: ha fejfájásra keresünk a keresőben, minden ötödik találat az agydaganat lesz, pedig ennek a betegségnek a gyakorisága egy az 23

25 ötvenezerhez. Véleményem szerint azért is ritkábban keresik fel a betegek az orvosi rendelőket, mert egyrészt ebben a meg nem álló, folyton csak rohanó világban kevés az idejük az embereknek, ami idejük pedig van, nem azzal szeretnék tölteni, hogy egy rendelőben várakoznak több órákat, akár fél napokat is. Azt az időt inkábbszámukra kellemesebb helyen, kézzel fogható dologgal szeretnék eltölteni. Másrészt pedig manapság sajnos az ellátó rendszer is nagyon leterhelt, így jóval előre történő időpontfoglalással történik az ellátás, ami a szülőnek is egy problémát okoz. Hogyan oldja meg, hogy gyermekét szakorvoshoz vigye, és közben a munkahelyen is tejesítsen? Ennek következtében a rendelés során mély, tájékoztató beszélgetésekre alig van mód. Erre nyújt lehetőséget a védőnők által nyújtotta fogadóóra, mely keretén belül a gondozottak bátran kérdezhetnek, kérhetnek tanácsokat. Igaz a védőnőnek nem tartozik a kompetencia körébe a diagnosztizálás, de egy egyfajta lelki támogatást, egy lökést is adhat a gondozott felé, hogy akarjon és merjen is kérdezni, illetve orvoshoz fordulni. A betegnek azonban joga van kérdéseket feltenni, és ez az orvosnak is érdeke, hiszen csak így lehetséges a hosszabb távú sikeres együttműködés, a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kiépítése. Az orvosnál sokszor nehéz kérdezni, van, aki pusztán fél, hogy butaságot fog kérdezni, de egy laikus ugyan honnan tudja mi is az igaz és mi nem az. Vannak azonban, akiknek csak az eljövetel után, az utcán jut eszébe, hogy mit is kellett volna kérdezni. Ilyenkor célszerű előre felírni a kérdéseket, és nyugodtan feltenni azokat a kezelőorvosnak. Azonban a terápia kapcsán nem csak a fejfásra kell koncentrálni, hanem fontos a gyermek pszichés támogatása, mellyel jelentősen csökkenthetjük a panaszokat, meg is előzhetjük annak kialakulását vagy egy újabb roham bekövetkezését. Véleményem szerint a gyermekkori fejfájások egyik leghatékonyabb módszere a megelőzés, melyben a szülőkre nézve nagy feladat hárul. Életviteli tanácsokkal, az életmód helyes kialakításával, a rossz szokások megváltoztatásával is segíthetjük a gyermeket, a családot. Megfelelő étrend beállításával, étvágyjavítókkal, vitaminokkal, a környezet harmonikussá tételével, rendszeres szabad levegőn tartózkodással, testmozgás ajánlásával mind elősegíthetjük a gyógyulást, csökkenthetjük a fájdalmat.azonban ez sok szülő számára jelent kihívást, hiszen 24

26 gyakran fel kell venni a harcot kamaszodó gyermekükkel, illetve a fentebb említett időhiánnyal. Ezért vannak szülők, akik - bár nem szeretnek gyógyszerhez nyúlni - mégis a fájdalomcsillapító beadása mellett döntenek, hiszen valljuk be, ez sokkal kevesebb időt és energiát igényel, mint a prevenció lehetséges módjait megtalálni és megvalósítani. Azonban ne feledjük, hogy mint minden egyéb gyógyszernek a vény nélkül kapható készítményeknek is vannak mellékhatásai - még ha nem is rögtön tapasztaljuk azokat -, melyekkel jó, ha tisztában vagyunk. Az ilyen készítmények rendszeres alkalmazásának hátulütője, hogy a gyermek hozzászokik, hogy ha baj van, bevesz egy tablettát, és kész is a megoldás. Így felnőttkorra könnyen gyógyszerfüggővé válhat. A másik gond, hogy ilyenkor a fejfájás valódi okára nem derül fény. A tüneti probléma valóban megszűnt, de a kiváltó ok rejtve maradt, így bármikor újra felszínre törhet, újra fájhat a fejünk. Ekkor felmerül bennünk a kérdés, hogy mit is tehet, tegyen a szülő? Mi a helyes döntés? Ahhoz, hogy a szülő elkezdjen egy megelőző jellegű tevékenységet, nagy valószínűséggel segítségre lesz szüksége. Ebben ki más, mint maga a védőnő adhatja, talán az egyik legnagyobb segítséget. Sokat beszélünk az egészséges életmód fontosságáról, de talán mégsem eleget, ahhoz, hogy eljusson mindenkihez a megfelelő információ, a megfelelő tartalommal. Pedig bizonyított tény, hogy az egészséges életmódot folytató gyermekek körében a fejfájások gyakorisága sokkal alacsonyabb. Sokszor fordul elő, hogy a szülő és a gyermek is tisztában van azzal, hogy mit és hogyan kellene csinálnia, milyen életmódot kellene folytatnia, azonban a megvalósítással mégis problémák adódnak. Ilyenkor szükséges a védőnő támogató, segítő ereje, hogy felhívja a figyelmet, hogy egy apró lépéssel sokat tehetünk egészségünk pozitív előmozdítása érdekében. Dolgozatomban részletesebben kiemelném a két leggyakrabban előforduló fejfájás, a migrén és a tenziós típusú fejfájásos betegség kezelését, megelőzési lehetőségeit Migrénes fejfájás kezelése Fontos a beteg, a család tájékoztatása, hogy a gyermekkori migrén igenis eredményesen kezelhető. Kezelése pontos diagnózison alapszik. Ugyanis jelentős 25

27 változatosságot mutat frekvenciájában, súlyosságában és a beteg életminőségére gyakorolt hatásában. A kezelés során figyelembe kell venni több olyan kísérőbetegséget is, melyek a választandó gyógyszeres kezelés minőségét megszabhatják. A migrén gyógyszeres kezelése lehet akut vagy profilaktikus kezelés. Az akut kezelés célja, hogy minél hamarabb, lehetőség szerint két órán belül megszüntesse a kínzó rohamot, illetve megakadályozza es esetleges újabb roham kialakulását. A rohamterápia fontos eleme az adekvát gyógyszeres kezelés. Valamint roham esetén segít az ingermentes környezet, csöndes, sötét szobában történő lefekvés. A néhány órás alvás után az enyhébb rohamok megszűnnek. A hagyományos fájdalomcsillapítók csak mérsékelten hatásosak, csak rövid ideig hatnak. Specifikus szerekre van szükség, melyeket hosszas kivizsgálás után ideggyógyász szakorvos írhat fel. Annak eldöntése, hogy használjunk- e rendszeresen, naponta szükséges gyógyszerelést az több tényezőtől függ. Függ a fejfájások gyakoriságától, súlyosságától, intenzitásától és, hogy ezek mennyire befolyásolják a gyermek mindennapi tevékenységét, milyen hatással van az iskolai teljesítményre, illetve, hogy a gyermek mennyire tud pihenni. Hogyha mégis gyógyszerre van szüksége a gyermeknek, akkor annak beadása lehetőleg a roham elején történjen. Elsőként enyhe ergotaminkészítményeket javasol az orvos, ez a Kefalgin, mely végbélkúp formában is megtalálható, így ha hányás lépne fel, akkor ennek alkalmazása szükséges. Ez a fajta gyógyszeres alkalmazás sok gyermeknél hatástalan, mert a fejfájás elején kell bevenni. A legtöbb gyermek nincs tudatában aurájával, illetve nem jelzi szüleinek a fejfájás kezdetét, így sokszor mit sem ér a bevett gyógyszer. Azonban ennek a szernek a mértéktelen fogyasztása is veszélyekkel jár. Rendszeres, havonta kétszer vagy több alkalommal jelentkező roham esetén szükséges az állandó, profilaktikus terápia bevezetése. Célja, hogy a fejfájás rohamok frekvenciáját, időtartamát és súlyosságát csökkentse, valamint a későbbiekben előforduló rohamokat könnyebben kezelhetővé tegye. Már ezzel is javítva a beteg életminőségét. E fejfájásban is gyakran ajánlják a Vasalgin, Propranolol kúrát, mely 6hetes alkalmazást ír elő. Ha további adagolására van szükség, akkor 2-2 hetes szünet beiktatásával kell megszakítani. 26