Környezetállapot felmérés 2013.

Átírás

1 A javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges nyilvános ülésen tárgyalható! Előterjesztés Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Gazdasági, pénzügyi és ügyrendi bizottságának (4. sz. előterjesztés) és Báta Község Képviselő-testületének (5. sz. előterjesztés) november 27-i ülésére Környezetállapot felmérés Előterjesztő: Huszárné Lukács Rozália Polgármester Készítette: dr. Szabó Gréta jegyző Véleményezte: Törvényességi ellenőrzést végezte: dr. Szabó Gréta jegyző Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e) pontja alapján a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabály a környezeti állapotértékelés pontos tartalmát nem szabályozza, ezt az önkormányzatokra bízza. Az előterjesztés e örvényi kötelezettségnek a lehetőségek figyelembevételével készült. Fontosnak tartjuk ugyanakkor a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a település lakosságának aktív közreműködését is. A fentiekre tekintettel fontos a mellékelt előterjesztés megtárgyalása és ismertetése a település lakosságával. A közzétételnek több lehetséges módja van, többek között: helyi újságban történő megjelenítés, település honlapján történő megjelenítés stb. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására, és az alábbi határozati javaslat elfogadására:./2013. (XI.27.) számú határozat Báta település Környezetállapot felméréséről Báta Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Báta település évi Környezetállapot Felmérését a jegyzőkönyv melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Azt a lakosság tájékoztatására alkalmasnak tartja, egyben felkéri a település Polgármesterét, hogy azt a település honlapján tegye közzé. Felelős: Huszárné Lukács Rozália Polgármester Határidő: december 15. Báta, november 20. Huszárné Lukács Rozália Polgármester

2 KÖRNYEZETÁLLAPOT FELMÉRÉS november dr. Szabó Gréta jegyző

3 A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e) pontja alapján a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabály a környezteti állapotértékelés pontos tartalmát nem szabályozza, ezt az önkormányzatokra bízza. A fentiekre tekintettel készítette el az önkormányzat ezt a dokumentumot, melyben igyekszik Báta település környezetére vonatkozóan egzakt adatok alapján megállapításokat tenni, melyek a lakosság tájékoztatásául is alapul szolgálnak. Szakterületenként kerülnek összefoglalásra a legfontosabb jellemzők, Báta település azon jellemzői, amelyek befolyásolják a környezet állapotát mint: terület, népességszám, zöldterületek nagysága, hulladékszállítás. Báta község a Tolnai-Sárköz kistájegységhez tartozik, nyugat-délnyugatról a Dél-Baranyai dombság, keletről a Duna határolja. Északi, észak-keleti része a Duna árterületéhez tartozik, amely a Gemenci erdő része és Duna-Dráva Nemzeti Park néven országos szintű természetvédelmi oltalom alatt áll. Határozottan kijelenthető, hogy Báta község régióközponttól való távolsága ellenére dinamikusan fejlődő település. Az új építések és a kommunális fejlesztések hatására a szennyvízcsatorna 60 %- ban kiépítésre került. Környezetvédelmi szempontból jelentős, hogy az ingatlanok többsége gáz fűtéssel ellátott, és az úttestek szilárd burkolattal ellátottak Felújításokra viszont továbbra is szükség van. Újabb kihívást jelent a lakosság számának csökkenésének megakadályozása, lehetőség szerint bővítése. Környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb kimutatások: Terület nagysága (ha) 6616 ha, melyből belterület 177 ha Népességszám ( ) 1786 fő Regisztrált munkanélküliek száma 116 fő Vándorlási különbözet (fő) 217 fő Közüzemi vízhálózat hossza (km) 12.5 km (685 lakás) Közcsatorna-hálózatba csatlakoztatott 512 ingatlanok száma

4 Vezetékes gázzal fűtött ingatlanok 445 száma(db) Szemétgyűjtésbe bevont lakások száma 769 Összes belterületi közút hossza (km) 9,773 km belterületi kiszolgáló és lakó utak Összes belterületi zöldterület nagysága 2167 m2 ( közpark ) (m2) Játszóterek száma 1 Személygépkocsik száma (db) 431 Teherszállító gépkocsik (db) 52 A környezet állapotára vonatkozó főbb megállapítások: 1. ) Légszennyezés Helyi mérések hiányában a légszennyezettséget inkább csak becsülni lehet. A környezeti adottságok alapján joggal feltételezhető, hogy a légszennyezettség a község közigazgatási területén a vonatkozó rendelet szerinti egészségügyi és ökológiai határértéket nem haladja meg. Porterhelésre számíthatunk a mezőgazdasági munkák idején, amikor a talajmunkák során jelentős mennyiségű por kerül a levegőbe,valamint megnövekszik a tehergépkocsi forgalom. A parlagfű elleni védelmet közfoglalkoztatottak alkalmazásával oldjuk meg, melynek hatásfoka megfelelőnek mondható.. A község levegőjének minőségét az alábbi emissziók határozzák meg: a.) Egyedi fűtések: A tüzelési technológiáknál a szén használata során keletkezik a legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag mivel, a tökéletlen égés következtében lényegesen több szén-monoxid és koromkibocsátás keletkezik, mintha azt korszerű kazánokkal végeznék. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával. A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez és elmarad a kén-dioxid kibocsátás is, azonban jelentős a szilárd nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. A gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez, gyakorlatilag kén-dioxid pedig nem keletkezik. Nitrogén oxid kibocsátással ugyan számolni kell, de szilárd szennyeződés nem keletkezik

5 Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. A település levegőminőségének további javulása érhető el a gázhálózat kibővítésével. b.) Ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények: Báta területén ipari tevékenységből származó légszennyező forrás nem üzemel, így a községben nincs jelentős ipari eredetű levegőszennyezés. A község kiváló mezőgazdasági területekkel rendelkezik, az agrár gazdálkodás biztosítja a lakosság többségének a megélhetését. Az állattartó telepek környezetében keletkező szaganyagok feldúsulása elsősorban a meleg nyári, szélcsendes esti órákban, valamint a szmog típusú helyzet kialakulására kedvező időjárási feltételek között válhat érzékelhetőbbé. A környék egyik fő vonzereje a tiszta, egészséges levegő, amely a kedvező légszennyezettségi állapot fenntartásában teszi érdekelté a községet. c.) Közlekedés: A település az 56. számú útról leágazva az sz. úton lehet megközelíteni. A közlekedés okozta légszennyező hatások csak kismértékűek, hiszen a községre vezető úton átmenő forgalom nincs a település helyzetéből adódóan. Lokális problémát okozhat viszont a burkolatlan utak mentén felvert por. A belterületi utak többsége burkolt, viszont némelyikük felújításra szorul. ( bátai bekötő út, Furkótelepre vezető út. ) A külterületi utak nagy része földút. 2.) Hulladék A településen keletkezett hulladék összetétele rendkívül inhomogén, a nagy szerves anyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz vegyes kerti és veszélyes hulladékot (lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem stb.), ezért elhelyezését nagy gondossággal kell megoldani. Jelenleg a kommunális hulladék gyűjtéséről az önkormányzattal szerződésben álló Alisca Terra Kft gondoskodik hetente egy alkalommal történik, és az a cikói hulladék lerakóba kerül elhelyezésre. Az égetéssel nem ártalmatlanítható hulladékok a kommunális hulladékkal együtt a közszolgáltató által kerülnek elszállításra. A településen szelektív hulladékgyűjtés is biztosított négy helyszínen. Évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) szervezett lomtalanításra is sor kerül. Sajnos az illegális hulladéklerakás problémája olykor még jelentkezik a Csikóskert-dűlő délnyugati sarkában, a Holt-Duna árvédelmi töltéstől 100 méternyire Ny-i irányban található, 2003-ban lezárt, műszaki védelem nélküli hulladéklerakó helyen, mely miatt az önkormányzatnak jelentős többletkiadása keletkezik, azonban ennek elhárítása érdekében a szükséges lépéseket megtesszük.

6 A településen veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok csak kis mennyiségben keletkeznek, melyek károsító hatása elhanyagolható. A község területének mintegy 60%-a kiépített szennyvízhálózattal rendelkezik. A település többi területén közműpótló gyűjtőmedencék vannak, melyek egy része vízzáróan kialakított, másik része gyakorlatilag szikkasztóként működik. Az így talajba kerülő szennyvíz közvetlenül terheli a talajvizet, a szennyvízcsatornára való rákötések számának növelésével a kibocsátás mértéke folyamatosan csökkenthető, illetve megszüntethető. Az elszikkasztott szennyvíz mennyiségére adatok nem állnak rendelkezésre. Külterületen szikkasztásos, illetve 295 lakóházban zárt gyűjtőtartályos szennyvízelvezetés történhet., amely szennyvíztisztítóban ártalmatlanítható. A tisztított szennyvíz befogadója a Lajvér patak, fő befogadója a Duna. A településen élővízbe történő szennyvízkibocsátás nincs. Ipari jellegű szennyvíz képződésével járó tevékenység végzése nem folyik. 3.) Ivóvízellátás Báta község csaknem teljes belterülete vezetékes ivóvízzel van ellátva, a rákötések aránya 96 % körüli. A település belterületéhez tartozó Furkótelepen nincs kiépítve a vezetékes ivóvízhálózat. Az ivóvizet 2 db kút szolgáltatja, illetve 1 db tartalék kút is rendelkezésre áll, amelyek a település ivóvíz szükségletét fedezik ugyan, azonban annak jó minőségével hosszabb távon nem lehet számolni. Az ivóvíz minőség javító program jelenleg a Dél-Tolna Aqva Projekt keretében történik, amely jelentős javulást fog eredményezni az ivóvíz minőségében. 4.) Csapadékelvezetés A településen a csapadékvíz-elvezetése az elmúlt évben gondot okozott. Sürgős feladat az elvezető rendszer megfelelő megtervezése, és annak pályázati lehetőségek figyelembevételével történő kivitelezése. A csapadékvíz-elvezetés rendszere nyílt árkos kiépítésű. A csapadékvizek gyűjtője, befogadója a Lajvér-patak, illetve a Szekszárd-Báta főcsatorna, amely a Dunába folyik. Báta községben a főbb gondot elsősorban a dombokról lezúduló csapadékvizek elvezetése jelenti, melynek elhárítása érdekében az önkormányzat csapadékvíz rendezési tervet készített. Csapadékos időszakokban, illetve a Duna magas vízszintje esetén a külterületeken gondot okoz a belvíz is. A külterületek jelentős része hullámtér, illetve a töltés mentett oldalán nagy kiterjedésű árvízveszélyes terület található.

7 5.) Zöldterület-gazdálkodás, természetvédelem A település nagy területen elhelyezkedő, nagyobb részben rendezett zöld területtel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában álló zöldterületek karbantartása, kaszálása folyamatos, a parlagfű irtására jelentős anyagi források kerülnek felhasználásra. Az erdős részek, sportpálya, önkormányzat tulajdonában álló területek karbantartása, tisztítása közcélú foglalkoztatott személyek bevonásával történik. Az erdőterületek túlnyomó része a Gemenci erdő részeként a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A településen a Natura 2000 védelem alatt állóterületek is jelentős részt képviselnek, de érdemi konfliktus a gazdák és a természetvédelem közt nem mutatkozik. A szőlőterületek mérete 1 és 50 hektár között mozog, a szőlőtermések jellemzően eladásra kerülnek a Szekszárdi borvidék jelentősebb borfeldolgozó üzemeinek. 6.) Talajok Komoly, szinte minden évben megoldandó feladatként mutatkozik a településen mind a belvíz, mind az árvíz jelensége. A község területének túlnyomó része rendszeresen belvízjárta terület övezetbe tartozik. Mélyebb fekvésű belvizes, árvizes területek nedves időszakokban nem művelhetőek, míg aszályos időszakban jó termőátlagok a jellemzőek. Aktív mezőgazdasági és borászati tevékenység jellemző a területre, ellenben öntözéses gazdálkodás nem jellemző. 7.) Energiagazdálkodás A település belterülete vezetékes gázzal jól ellátott, az elektromos energia ellátása megfelelő, amely 0,4 kv-os szabadvezetékű hálózatról történik. Az elektromos hálózatot a háztartások közel 100%-a használja, amely Furkótelepen is kiépült. A vezetékes földgázhálózat kiépítése szintén megtörtént, amely az ingatlanok közel 90%-ának biztosítja a fűtését. A lakások fennmaradó részében vegyes tüzelésű (fa és szén) kazánokkal fűtenek. A község hírközlési ellátottsága szintén teljes, a vezetékes telefonhálózat kiépült, mobil vételi lehetőségek megfelelőek. Kábel Tv hálózata minden utcára kiterjedően kiépült. A község közvilágítása korszerű, egységesen energiatakarékos. 8.) Zaj A zajterhelési határértéket figyelembe véve megállapítható, hogy az úttest középvonalától 7,5 méter távolság a közlekedés okozta zajterhelés kismértékben ugyan, de nappal és éjszaka is meghaladja a lakóterület funkciójú területekre vonatkozó határértéket. A településre vezető

8 átmenő forgalommal nem terhelt sz. út forgalmi adatai alapján, a település közlekedésből eredő zajterhelése nem elhanyagolható. 9.) Épített környezet Az épített környezet vonatkozásában megállapítható, hogy a településen lévő műszaki alkotások (épületek, utak, közművezetékek) állapota folyamatosan javul. A magántulajdonban lévő lakóházak tulajdonosai erőfeszítéseinek köszönhetően az épített környezet vonatkozásában javulás tapasztalható. Az épített és a természeti környezet egyensúlya biztosított, az épített környezetben eszközölt beavatkozások a természeti környezetre nem hatottak ki. 10.) Főbb feladatok a környezet védelme érdekében: - kedvező táji adottságok megőrzése - mezőgazdaságilag művelt kultúra védelme - botanikai értékek védelme - illegális hulladék elhelyezés megakadályozása - árvízvédelmi töltések kezelése, karbantartása - vízvezeték hálózat korszerűsítése Báta, Huszárné Lukács Rozália Polgármester dr. Szabó Gréta jegyző

9 Vízminőségi adatok Vizsgálati Egység Határérték Mért adat paraméterek vezetőképesség HS/cm 2500 vas Hg/l 200 mangán Hg/l 50 ph 6,5-9,5 összes keménység mgcao/l nátrium mg/l 200 ammónium mg/l 0,5 cianid Hg/l 50 fluorid mg/l 1,5 klorid mg/l 250 nitrát mg/l 50 nitrit mg/l 0,5 nitrát és nitrit együtt mg/l 1 szulfát mg/l 250 KOlps mg/l 5 aluminium Hg/l 200 antimon Hg/l 5 arzén Hg/l 10 bór mg/l 1 higany Hg/l 1 kadmium Hg/l 5 króm Hg/l 50 nikkel Hg/l 20 ólom Hg/l 10 szelén Hg/l 10 réz mg/l 2 1,3-diklór-etán Hg/l 3

10 Víztermelés Megnevezés Egység Adat Vízbázis kapacitása m3/d Kutak mélysége m Termelt vízmennyisége m3/d Fogyasztott víz mennyisége m3/d Kutak száma db Üzemelő kutak száma db Tárolókapacitás m3 Szennyvízelvezetés Megnevezés Egység Adat csatornahálózat hossza m Alkalmazott csőfajták KPE M KMPVC M uponor M Átemelők száma Db Csatornával elvezetett m3/év szennyvíz