NAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. Bevezetés
|
|
- Petra Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 NAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Szabó József - Pásztor László - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella - Zágoni Balázs 1 Bevezetés A környezet állapotának részletes felmérése, a környezeti elemek érzékenységének vizsgálata és a gazdálkodás számára szükséges információigény kielégítése nagyléptékű adatokra (1: és 1:10.000) támaszkodva valósítható meg. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a nagyléptékű, környezeti alapú térinformatikai rendszerek építése, többek között az archív talajtani térképsorozatok és hozzájuk tartozó adatsorok talajtermékenység és talajértékelés szempontú reambulációval egybekötött térinformatikai adaptációja. Az átnézetes talajismereti, az üzemi genetikus és a földértékelési térképezés, valamint az agronómiai adatbázisok adatainak talajismereti célú felhasználásával kialakított nagyléptékű, integrált, térinformatikai adatbázisok a mezőgazdálkodástól kezdve a környezetvédelemig széles körben adhatnak könnyen hasznosítható eszközt a szakértők kezébe. A magyarországi talajokra vonatkozó információigény közeljövőbeni ugrásszerű növekedésével szemben új, kiterjedt, nagyléptékű talajtérképezés -annak magas költségvonzatai miatt- nem várható. A korábbi magyarországi talajtani kutatások eredményeképpen nagy mennyiségű térképi és leíró adat jött létre, melyek ma is aktuálisak, mert bár gyűjtésük, illetve szerkesztésük korábban történt, a térképezett talajtulajdonságok legnagyobb részének időbeli változása nem jelentős. A gyors változások esetén viszont éppen ellenkezőleg, ezen archív térképek adatai referenciaként szolgálhatnak az ember által okozott környezeti hatások részletes vizsgálatához. Az archív anyagok túlnyomó többségét az MTA TAKI (1: es lépték), illetve a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (NTSz-ek; 1: es lépték) őrzik. Ezek jelen állapotukban -archív voltuknak köszönhetően- területileg eltérő feldolgozási állapotú, részben hiányos információkat tartalmaznak. Ahhoz, hogy ezen komplex, akár több évtizedes információkból a mai kor követelményeit kielégítő, korszerű rendszert lehessen kialakítani, megfelelő térinformatikai feldolgozásukra van szükség. A talajinformációs rendszerek jellegzetessége, hogy foltszerű tematikus és mélységi, de pontjellegű, talajszelvényekre vonatkozó információkat egyszerre tartalmaznak. A Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat - a mindmáig egyetlen, az országot teljes egészében lefedő ilyen jellegű nagyléptékű térképsorozat - térinformatikai feldolgozása az MTA TAKI GIS Laborjában 1998-ban kezdődött meg. Jelenleg az ország különböző mintaterületein nyíltak digitális Kreybig-ablakok (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tokaj- Hegyalja, Sajó-Hernád-völgye, Duna-Tisza-köze, Tisza-tó környéke, Tetves-patak, Burnótpatak, Kéki-patak völgye, Hevesi-sík, Marcal-medence, Szentendrei-sziget, Ormánság, Őrség, Turjánvidék, valamint Keszthely-, Zirc-, Sümeg-, Szeged-, Martonvásár-, Orfű-, Szeged környéke). 1 Dr. Szabó József GIS laborvezető Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, GIS Labor 1022 Budapest, Herman Ottó út gislab@rissac.hu Dr. Pásztor László tudományos főmunkatárs Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Bakacsi Zsófia tudományos munkatárs Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Csökli Gabriella tudományos munkatárs Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Zágoni Balázs intézeti informatikus Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1
2 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai Pest megye területére befejeződött az üzemi genetikus talajtérképek felhasználásával szerkesztett, 1: es méretarányú talajtérkép-sorozat és több ezer talajszelvény adatainak egységes, digitális térinformatikai rendszerbe szervezése (PeMeTIR adatbázis). A talajokkal kapcsolatos, mezőgazdasági üzemi szintű feladatok információigényének kielégítésére, a Fejér megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal együttműködésben integrált térinformatikai adatbázist építettünk a pázmándi Agromark Mezőgazdasági Szövetkezet területére, ahol a domborzatra, a talaj tulajdonságokra, a művelési egységekre, a birtokviszonyokra stb. vonatkozó térképi és leíró adatokat egy intelligens térképi alapú táblatörzskönyvi rendszerben integráltuk. Jelen cikkünkben ezen térinformatikai reambulálási munkálatok során nyert tapasztalatainkról, a felmerült problémákról és azok megoldásáról szeretnénk beszámolni; nem utolsó sorban pedig bemutatni a földrajzi szakma számára a talajról rendelkezésre álló, nagyléptékű, térinformatikai rendszereket. Térségi szintű rendszerek Az 1: es méretarányú felvételezések eredményeinek feldolgozása alapján kialakított térinformatikai rendszerek a digitális modellezés eszközeivel térségi szintű kérdések tudományos és gyakorlati vizsgálatát teszik lehetővé (többek között földrajzi kistájak, települési társulások, kistérségek, illetve nagygazdaságok földhasználattal kapcsolatos döntéseinek támogatása révén). A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (1. ábra) A Kreybig Lajos által kezdeményezett és vezetett országos átnézetes talajismereti térképezés (Kreybig, 1937.) célja egy olyan szelvényezett térképsorozat készítése volt, amelyekből közvetlenül azokat a talajtulajdonságokat állapíthatjuk meg, amelyeknek egyrészt a talajban élő lényeknek, másrészt a termesztett növényeknek élettani feltételeit tárják elénk. (Kreybig, 1934). A Kreybig-féle térképezés volt az első olyan országos szintű, nagyléptékű helyszíni talajtani- és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felvételezés, amely kifejezetten gyakorlati célokat szolgált. A Kreybig-féle térképek ma is aktuálisak, bár szerkesztésük a 1934-ben kezdődött és 1944-ben, (illetve a háború alatt megsemmisült szelvények pótlásával 1955-ben) fejeződött be. A Kreybig-féle térképek térbeli alapegységei az azonos fizika- és kémiai tulajdonsággal jellemzett talajfoltok, illetve az adott talajfoltra vonatkozó, reprezentativ és az adott folt heterogenitását jellemző, eltérő tulajdonságú talajszelvények. A talajfoltokhoz a talajok termelési értékét meghatározó, a növénytermesztésben érvényesülő belső talajtulajdonságokat jellemző attributiv (szöveges) adatok tartoznak: a talaj fekvése (térbeli pozíció: tengerszint feletti magasság, kitettség), a növények gyökerei által kihasználható talajszelvény kémiai és fizikai tulajdonságai, humusztartalom, tápanyagtőke, termőréteg vastagsága, talajvízszint mélysége. A térképlapokhoz csatolt magyarázó füzetek a terület részletes talajtani és környezeti jellemzésére szolgáltak valamint a reprezentativ talajszelvények a felvételi és a laboratóriumi jegyzõkönyvek adatait tartalmazzák. A Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat térinformatikai feldolgozása az MTA TAKI GIS Laborjában 1998-ban kezdődött meg (Szabó et al., 2000a). A külső forrásokból csak elenyésző mértékben finanszírozott -mostanra már nem is annyira kísérleti jellegű- project a meglévő és különböző helyeken hozzáférhető, eltérő feldolgozottságú és léptékű talajtani adatok térinformatikai adaptációjára és az adatok integrációjára törekszik. A megvalósítás célja: az EU csatlakozást elősegítő magyarországi termelői adatbázis talajtani moduljának térinformatikai megalapozása; egy térségi szintű áttekintés biztosítása művelt 2
3 területeink állapotáról, lehetőségeiről összhangban az elfogadott környezetvédelmi és területfejlesztési előírásokkal, illeszkedve a földügyi ágazat információs rendszeréhez. A kezdeti kísérleti kutatások a térképanyag archiválására, Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerbe történő transzformációjára, az talajinformációs rendszer logikai adatmodelljének meghatározására, az I/O folyamatok megtervezésére, az adatbázis- és a térbeli elemek felépítésére valamint mintaterületekre történő feltöltésére irányultak (Szabó et al., 2000b). Kidolgoztuk a térinformatikai feldolgozás alapjául szolgáló rendszerterv alapváltozatát és PC-s alapon, az ESRI ArcView térinformatikai szoftverre alapozva az ország különböző helyein kísérleti adatbázisok építésébe kezdtünk. A térinformatikai szoftverhez saját felhasználói modult illesztettünk (Kreybig modul). A menüvezérelt Kreybig modul lehetővé teszi a térinformatikai keretrendszer jobb- és az adatbázis építés szempontjából megfelelőbb kihasználását. A Kreybig modul jelenlegi verziója a polygon- és ponttopológia építésnél nyújt segítséget a táblázatok létrehozásában és egyes mezőinek feltöltésében, amely nemcsak kényelmet jelent, hanem a rendszerelemek kompatibilitását is biztosítja. A térképlapokhoz csatolt magyarázó füzetekben található talajszelvények felvételi és laboratóriumi jegyzõkönyvi adatbázisának feltöltésére egy saját fejlesztésű adatbeviteli és ellenőrző (Kreybig pontadatbázis feltöltő) programot fejlesztettünk. A munkalapok kialakításánál elsősorban a magyarázókbéli jegyzőkönyvek felépítését vettük alapul, megkönnyítve ezáltal az adatbevitelt és csökkentve a kódolási hibákat. A munkalapok logikailag is önálló egészek. A talajismereti térképsorozat mintaterületeinek térinformatikai feldolgozása kapcsán a geometriai és a tematikus illesztések, illetve a (részlegesen) hiányzó (akár geometriai, akár tematikus) adatok pótlása jelentette a legnagyobb szakmai kihívást. Térinformatikai és/vagy statisztikai alapú módszereket alkalmaztunk a problémák megoldására. Mindeközben megpróbálkoztunk a térképi információk részleges reambulálásával is. A feldolgozásra kerülő szelvényeket a digitális képi archiválás után Egységes Országos Vetületi Rendszerbe transzformáljuk. Ismervén a Kreybig-féle térképezés alapjául használt topográfiai szelvények szelvénykiosztását, továbbá rendelkezvén ezen hálózat egységes országos vetületű változatával, ezt a térképszelvények sarokpontjainak transzformációja révén végezzük. A munkálatok folyamán kiderült, hogy ezt az elsődleges transzformációt továbbinak kell követnie, ugyanis 100 méter nagyságrendű hiba marad. A másodlagos transzformációt már a digitalizált, vektorizált állománnyal végezzük. Ehhez vagy nagyléptékű EOV alapú digitális topográfiai térképeket, vagy távérzékelt adatokat (EOV-be transzfomált légi vagy űrfelvételeket) használunk. A digitalizált, vektorizált szelvényenkénti állományok geometriai és tematikus illesztése a következő lépés egy önkonzisztens térinformatikai rendszer felépítése folyamán. A szomszédos, digitális Kreybig szelvények illesztéséhez is felhasználtunk nagyléptékű digitális topográfiai térképeket, és távérzékelt adatokat, valamint független talajtani és egyéb tematikus adatokat. Az eredeti térképlapok nem teljesen hibátlan határkorrekciói, illetve az egyes munkafolyamatok során becsúszott hibák szükségessé tették időnként új határvonalak húzását. Az is előfordult időnként, hogy térképekről levett határok/kontúrok a mai viszonyok és/vagy ismeretek alapján megváltoztak, illetve megkérdőjelezhető váltak. Az ilyen vonalakat megszüntettük, a szomszédos foltok összevonásával. A digitális szelvények geometriai és tematikus illesztésük után egyesíthetők, mely művelet révén nagyobb területeket lefedő, összefüggő talajtani-földrajzi mintázat állítható elő, amelyből például földrajzi tájakra, kistérségekre vonatkozó területek vághatók ki (lásd másik anyagunkat ugyanezen kötetben). Egy igen fontos és egyben kényes kérdés az adatbázisnak (például az ország határai mentén) hiányzó szelvények területére való feltöltése. Nyilvánvalóan nem lehet egyenértékű az eredeti felvételezés adatainak feldolgozásával, de a térinformatika és a statisztika 3
4 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai eszközeinek segítségével, továbbá a Kreybig-féle térképezési elveket szem előtt tartva, mindenesetre lehetőség van a hiányos adatbázis kiegészítésére, pótlására, amihez a nagyléptékű digitális topográfiai térképek, távérzékelt, valamint független talajtani adatok mellett egyéb felszínborítási, területhasználati tematikus információkat használtunk. Ezen kiegészítő anyagok alapján a Kreybig elveknek megfelelő kategóriákat próbáltuk meg azonosítani, és az ugyancsak ezek szerinti határokat meghúzni, ha nem is mindig az 1: es méretaránynak megfelelő részletességű felbontással. A mezőgazdasági földhasználattal jellemzett területekre pedig a digitálisan elérhető egyéb talajtani adatokból (AGROTOPO, TIM stb.) próbáltuk a leíró adatbázist legalább részletesen feltölteni. 1. ábra. A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer térinformatikai feldolgozása és a digitális Kreybig ablakok az országban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére bemutatott szkennelt térképszelvények mutatják a kiindulási anyag heterogén voltát.. A talajszelvény adatok feldolgozása jelentős lemaradást mutat a talajfoltokra vonatkozó információkétól. A Pest Megyei Talajinformációs Rendszer (2. ábra) Pest megye területére 104 darab 1: es méretarányú talajtérkép és több mint háromezer talajszelvény adatainak egységes, térinformatikai rendszerbe szervezésevel elkészült a Pest Megyei Talajinformációs Rendszer (PeMeTIR). Az integrált térinformatikai rendszer, a talajinformációs rendszerekre jellemző módon foltszerű, tematikus és pontjellegű, de mélységi, azaz talajszelvényekre vonatkozó adatokat tartalmaz. 4
5 A folt adatbázis alapját az üzemi genetikus talajtérképek * és a Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek felhasználásával az MTA TAKI-ban Szűcs László által szerkesztett 1: es méretarányú talajtérkép-sorozat képezi. A kétféle térképezés egymást kiegészítő eredményeinek összedolgozása a nyolcvanas években kezdődött el, de a munka sajnos csak Pest megye területére készült el. Az egyes térképszelvényekre négy-négy kartogram készült a talajok genetikai besorolására, fizikai féleségére, termőrétegének vastagságára, illetve szervesanyag tartalmára vonatkozóan. A pont adatbázist a Nemzeti Földértékelési Program * során feltárt talajszelvények adatai alkotják. A térinformatikai feldolgozás és között, több lépésben, kisebb-nagyobb megszakításokkal zajlott AUTOCAD és ESRI környezetben. 2. ábra. A PeMeTIR adatbázis térbeli adatai. * A nagyléptékű genetikus üzemi talajtérképezés (Szabolcs, 1966.) célja a mezőgazdasági területek, ezen belül az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területének felmérése volt az 50-es évektől kezdődően. Maga a módszer évek alatt alakult ki. Az üzemi térképek általában Gauss-Krüger rendszerű, 1: es katonai szintvonalas térképalapra készültek. Az archív anyagokat ma a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (NTSz-ek) őrzik. Egy-egy mezőgazdasági üzem területére a genetikus üzemi talajtérképezés 1966-os módszerkönyve alapján készült kartogramokon leggyakrabban felületkitöltő mintázattal (színezés, sraffozás) tüntették fel az ábrázolandó tulajdonságokat. Egy-egy teljes anyagba a genetikus talajtérképen kívül talajvíz, mészállapot, humusz, talajjavítás, talajhasznosítás stb. kartogramok, a felvételezést rögzítő írásos anyag (szelvényleírással) és az elvégzett talajvizsgálatok laboratóriumi jegyzőkönyve tartozik. A talajvizsgálati adatok kéziratosan őrzik az eredményeket, az egész anyag azonosítására a felvételezett gazdaság és a kapcsolódó település neve szolgál. * A földértékelési célú talajtérképezés az üzemi térképek felújítását és új talajtérképek készítését is jelentette. A 20/1986. (XII. 28.) MÉM számú rendelet szerint (AGROINFORM, 1987.) a nagyméretarányú szelvényhatáros talajtérképet úgy kell elkészíteni, hogy az felhasználható legyen a termőfölddel kapcsolatos alapvető feladatok (földértékelés, melioráció, földvédelem, termelésszervezés stb.) végrehajtásához. Az elkészült térképeken/kartogramokon a legkisebb elhatárolt talajfolt egy hektárnyi, az ábrázolt tulajdonságokat pedig kódszámok rögzítik. Az alaptérképen a talajtulajdonságokat egy hatjegyű kódszám tartalmazza, melynek első három számjegye a talaj típusát, altípusát, negyedik és ötödik számjegye a talajképző kőzetet jelöli, az utolsó számjegy pedig a művelt talajréteg fizikai talajféleségét mutatja. A kartogramokon alkalmazott kódok leírását kódtáblázatokba foglalták. A térképek és kartogramok azonosítására az EOTR szelvény száma szolgál. A földértékelési térképek csak az ország mezőgazdasági területeinek 61%-ra készültek el. 5
6 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai A PemeTIR adatbázis térinformatikai feldolgozása során az előzőekben a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer kapcsán említett nehézségek megoldása mellett az adatok esetleges inkonzisztenciáinak vizsgálatára, azok lehetséges feloldási módjára helyeztük a hangsúlyt. Az adatbázis elemzése során bizonyos, de csupán a feldolgozás során elkövetett hibákból adódó problémák kerültek felszínre. Ezek térinformatikai-statisztikai alapon történő kiszűrése, illetve kijavítása megtörtént. Üzemi szintű rendszerek Üzemi méretű (néhány hektár kiterjedésű) mezőgazdasági területek talajtani jellemzőinek rögzítésére nagyléptékű, 1: es méretarányú üzemi genetikus és földértékelési térképek valamint kartogramok születtek az elmúlt évtizedek folyamán. Ezeknek, valamint a hozzájuk kötődő talajszelvény adatoknak a feldolgozása eredményeként kialakított térinformatikai rendszerek a digitális térinformatikai modellezés eszközeivel üzemi szintű kérdések tudományos és gyakorlati vizsgálatát teszik lehetővé (többek között települések, illetve gazdaságok földhasználattal kapcsolatos döntéseinek támogatása révén, főképpen a szaktanácsadás és a gazdálkodás számára). Mintaterületi térinformatikai rendszer építése egy mezőgazdasági üzem területére (3. ábra) Ezen munkánk célkitűzése az agrár-környezetgazdálkodás és a vidékfejlesztés térségi rendszeréhez kapcsolódó, a gazdálkodást segítő, a talajok védelmével összefüggő üzemi szintű térinformatikai alapú alkalmazás-fejlesztés mintaterületi megvalósítása volt. A domborzatra, a talaj tulajdonságokra, a művelési egységekre, a birtokviszonyokra vonatkozó térképi és leíró adatokat harmonizáltuk és egységes térinformatikai rendszerben integráltuk egy Fejér megyei mezőgazdasági üzem területére, amely Pázmánd, Kápolnásnyék, Vereb és Kajászó települések határában mintegy 2800 hektáron gazdálkodik. Az üzem területére 1983-ban elkészült a genetikus üzemi talajtérkép, amely a terület talajtani viszonyainak megismerését szolgálja. Az 1980-as évek végén a településhatáros földértékelési térképezés során felújították és kiegészítették a genetikus üzemi talajtérképeket. A térképek a termékenységet kifejező termőhelyi értékszám megadásán túl alkalmasnak bizonyultak különböző célú talajtani szakvélemények elkészítéséhez, azaz a termőfölddel kapcsolatos alapvető feladatok (földértékelés, melioráció, talajvédelem, talajhasznosítás tervezése, termelésszervezés stb.) végrehajtásához. Az archív anyagokat ma a területileg illetékes Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat őrzi. Az alap topográfiai térképeket domborzatmodell építéséhez, lejtésviszonyok (kitettség, lejtésirány) származtatásához, továbbá a mezőgazdasági üzem területének, illetve környezetének azonosítására használtuk. Az 1: es topográfiai térképen a feltüntetett földhasználati kategóriák (szántó, rét, legelő, erdő stb.) alapján jó közelítéssel jelölhetők ki a mezőgazdasági üzem határai, főleg azokon a területeken, ahol ez jól definiált (kiépített vagy állandósított) út, vagy a határ egyben a földhasználatban is váltást jelent. A kataszteri térképeket a birtokszerkezet jellemzésére, a mezőgazdasági táblák lehatárolására, az üzemi terület határainak pontos kijelölésére, valamint a talajtérképezés óta megváltozott földhasználat nyomon követésére használtuk. A jelenlegi földhasználati viszonyokat leginkább tükröző kataszteri térkép alapján kijelölhetők azokat a területek, ahol a korábbi földhasználat megváltozása például erdőterület egy részének mezőgazdasági művelésbe vonása miatt az újonnan szántóként jelölt egykor más földhasználati kategóriába tartozó területre nincs térképi talajtani információ. A talajerő-gazdálkodást értékelő rendszer 6 hektáronkénti átlagminta-vételen alapuló idősoros (a mezőgazdasági táblák tápanyag ellátottságára, a főbb termesztett növényekre és 6
7 termésátlagokra, valamint a tápanyag felhasználásra vonatkozó) adatok tartalmaz, melyek a kaposvári Talajerőgazdálkodás KKT tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási rendszeréből származnak. A mezőgazdasági táblákra vonatkozó adatokat (talajvizsgálati adatok, terméseredmények stb.) a táblaazonosítókon keresztül kapcsoltuk össze a mezőgazdasági egységeket reprezentáló térképi elemekkel, ami lehetővé teszi ezen információ térbeli kezelését/megjelenítését is. 3. ábra. Az integrált térinformatikai adatbázis építetés komponensei a pázmándi Agromark Mezőgazdasági Szövetkezet területén. A mintaterületi üzemi szintű térinformatikai alapú alkalmazásfejlesztés keretében mindezen térképi és leíró adatokat (talajszelvényekre vonatkozó mérési eredmények is) egy intelligens térképi alapú rendszerré integráltuk. A térinformatikai feldolgozás során felmerült nehézségek közül a következőkben csupán a talajtani információk feldolgozásával kapcsolatosakból szeretnénk néhányat felvillantani. A földértékeléshez kidolgozott, nagyméretarányú országos talajtérképezés útmutatójában szereplő talajjegyzékben található kódolás és a genetikus üzemi talajtérképezés 1966-es módszerkönyvében javasolt osztályozási rendszer lényegi elemeit tekintve nem különbözik, de a jelölésekben némi eltérés tapasztalható. Egyes talajtípusoknál a besorolás félreérthető, az azonos kódszám más-mást jelent. Az adatfeldolgozás során mindig meg kell győződni arról, hogy mikor készült a térkép és a felvételezők melyik rendszert alkalmazták. Általánosan is elmondható, hogy a mintaterületek térképi alapú talajtani információinak feldolgozása során törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló lehető legfrissebb információk kerüljenek digitális feldolgozásra. 7
8 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai Az üzemi térképezés során született kartogramokat a kalibrálás során azonosító pontok segítségével földrajzi koordináta rendszerbe helyezzük. A felvételezéskori katonai térképi alap gyakran nem áll rendelkezésre és a kartogramok a legritkább esetben ábrázolnak biztosan azonosítható tereptárgyakat (pl. magasságpontot, vagy templomtornyot), ezért bizonytalanabb azonosító pontokra kell támaszkodni. Azonosító pontként szerepelhet egy-egy mezőgazdasági tábla sarka, amennyiben a topográfiai térképen, a földhasználat alapján a kartogram területének határa világosan és egyértelműen kijelölhető. A kisebb beszögeléseket, vagy határozatlan töréspontokat ilyenkor sem érdemes felhasználni, gyakran torzítottak. A kalibráláshoz négy pont szükséges (affin transzformáció); a kalibrálás történhet digitalizáló táblán, vagy képernyőn. Az üzemi térképek kalibrálása során a kartogramot a digitalizáló táblára helyeztük, megjelöltük az azonosító pontokat, majd egy táblázat segítségével a leolvasott koordinátákat rögzítettük. Mintaterületünkön a földértékelési talajfelvételezés módszertanát alkalmazó térképeket használtuk a talajtulajdonságok jellemzésére, mivel a földértékelési térképek alapjául az üzemi genetikus térképek szolgáltak, azok folt-, és pontadatait egyaránt (újra) feldolgozták, majd újabb mintavétellel egészítették ki és szükség szerint módosították. A földértékeléshez kidolgozott talajtérképezési módszerek szerint a talajtérképet EOTR (Egységes Országos Térkép Rendszer) szelvényenként, községhatárosan készítették, melyen az 1: es topográfiai térkép sík és vízrajzi elemeit is egyesítették. Ezen térképek transzformációja a szelvényezettség ismeretében egyszerű feladat. A földértékelési térképek transzformálásánál képernyőn történő kalibrálást alkalmaztunk, melyhez a tematikus térkép beszkennelve, képi formátumban állt rendelkezésre. Mind az üzemi genetikus, mind a földértékelési térképek és kartogramok vektorizálása során alapvetően két módszert alkalmazhatunk: (i) egymásra épülő shape állományok vagy (ii) összetett shape állományok előállítását. Az egymásra épülő shape állományok esetén megtartjuk a kartogramok eredeti tematikus struktúráját. Annyi shape készül, ahány kartogram van és minden egyes shape állományhoz tartozik egy leíró táblázat, mely az ábrázolt tulajdonságokat a foltokhoz rendelve rögzíti. Az összetett shape állományok esetében egy térképen ábrázoljuk mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket a kartogramok ábrázolnak. A shape-k szerkeszthetők, vagyis ha előállítottuk az alapként szolgáló genetikus talajtérkép poligonjait, azokat akár a fizikai talajféleség, vagy a humuszos réteg vastagsága alapján is tovább oszthatjuk. Ekkor egy összetett, az egyes kartogramoknál mozaikosabb shape állományt kapunk, amelyhez szintén tartozik egy leíró táblázat, ami minden egyes folthoz számos a kartogramok tematikájának megfelelő számú- tulajdonságot rögzít. Mindkét módszerrel kapott eredmény alkalmas a későbbiekben a további adatfeldolgozásra, de adódik közöttük különbség is. A hagyományos technikával készült kartogramokon, a többszöri másolás és átrajzolás után egy-egy genetikus talajfolt határa óhatatlanul elcsúszik (pl. a talaj-, és kémhatás-mészállapot kartogramon). Ez az elcsúszás akkor válik fontossá, amikor az egymásra épülő shape állományokon történő adatfeldolgozáskor sor kerül e két tematikus térkép összemetszésére, vagy területi alapú lekérdezésekre. A mindkét kartogramon feltüntetett, elvileg azonos tulajdonságú foltokat elkülönítő, de elcsúszott határvonal ún. poligonszilánkok megjelenéséhez vezet. A hibát az okozza, hogy hiába tudjuk, hogy a határvonal azonos mindkét kartogramon (lefutása és az általa elkülönített foltok alapján), maga a határvonal mégsem egy és ugyanaz. Az elmondottak alapján célszerűbb a néha körülményesebben rajzolható összetett shape állományok alkalmazása. Ennél a megoldásnál az azonos határvonalak kiválasztása a rajzoló feladata, ezeket csak egyetlen egyszer rögzíti, s a poligonokat ezekhez igazodva osztja tovább, a kartogramok tematikájának megfelelően. Az üzemi genetikus és földmérési térképeken és kartogramokon a szelvény-, és mintavételi helyek pontokként vannak feltüntetve, jelük általában egy 1-2 mm átmérőjű teli kör, amely mellé a mintavételi hely sorszámát írják. Az üzemi genetikus térképeken a 8
9 mintavételi helyek számozása a térképezésre került üzem területén belül folytonos, nem ismétlődnek a számok. A földértékelési térképek készítésekor felhasználták az üzemi térképezés szelvényadatait is, de újraszámozták a szelvényeket. Mivel földértékelési térképezés alapjául a közigazgatási területek szolgáltak, a szelvényhelyek számozása a közigazgatási területeken belül folytonos és ezekhez illesztették az új szelvények számozását is. Az üzemi területek gyakran több közigazgatási területre esnek, ezért előfordulhatnak azonos sorszámú, de más-más közigazgatási területre eső szelvények egyazon üzemi területen. A földértékelési szelvényeket nem elegendő a sorszámuk alapján nyilvántartani, az identifikáláshoz a sorszám és a település azonosító számának (KSH település-azonosító kód) összekapcsolása szükséges Köszönetnyilvánítás Munkánkat részben az F és a T nyilvántartási számú OTKA, illetve a KF- 45/1/2000 azonosítójú FVM témák támogatták. Irodalomjegyzék AGROINFORM: Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás, útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához, 1987., Budapest, pp Kreybig L., 1937., A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere., M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, Vol. 31, p: Pásztor L., Szabó J., Bakacsi Zs., Zágoni B., Csökli G., 2001, 1: es méretarányú talajtaniföldrajzi mintázat az ország egyes területein a Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer alapján, (ebben a kötetben) Szabó J., Pásztor L., Bakacsi Zs., Zágoni B., Csökli G., 2000a, Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer (Előzmények, térinformatikai megalapozás), Agrokémia és Talajtan, Vol. 49, No. 1-2, p: Szabó J., Pásztor L., Bakacsi Zs., Zágoni B., Csökli G., 2000b, A Kreybig-féle átnézetes talajtérképek digitális reambulációja; A Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer, Talajvédelem, Vol. VIII, No. 3-4, pp: Szabolcs, I. (szerk.): A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve, 1966., OMMI Kiadvány, pp
Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél
Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs
Részletesebben1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN.
1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN Pásztor László - Szabó József - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella -
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
Részletesebben2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
RészletesebbenNAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN
SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS
Részletesebben7. A digitális talajtérképezés alapjai
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenPásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenIT megoldások a 4F rendszerben
IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver
RészletesebbenA D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenAlkalmazott talajtan I.
Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott
RészletesebbenTervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész
Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Herczeg Ferenc Székesfehérvár, 2016. szeptember 16. HATÁLYON KÍVÜLI UTASÍTÁSOK száma típusa
RészletesebbenTérbeli talajinformációs rendszerek INSPIRE kompatibilitásának vizsgálata
Térbeli talajinformációs rendszerek INSPIRE kompatibilitásának vizsgálata Pásztor László Laborczi Annamária* Bakacsi Zsófia Sieglerné Matus Judit Szabó József MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani
RészletesebbenA FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI
A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
Az élőhely-térképezés talajtani támogatása (TalajMÉTA) Laborczi Annamária Szabó József Pásztor László Bakacsi Zsófia Dombos Miklós Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenTERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN
TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 1. Bevezetés, alapfogalmak
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
Részletesebben2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk
2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés I. (KM018_1)
Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Talaj adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Talajtérképezés története 1778-1858: Szarvasi
RészletesebbenKörnyezetinformatika I. (KM047_1) Talajtérképezés története. Talaj adatok. MTA ATK TAKI: Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
Talajtérképezés története Környezetinformatika I. (KM047_1) Talaj adatok 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 1778-1858: Szarvasi gazdasági
RészletesebbenRÉGÉSZEK. Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból. Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás
RÉGÉSZEK Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból Konzulens: Dr. Winkler Gusztáv Készítették: Biszku Veronika Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás FELADAT KIÍRÁSA Winkler Gusztáv tanár
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenPTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék
digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb
RészletesebbenAgrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő
RészletesebbenTájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján
Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján Nagy János 1 Németh Tamás 2 Szabó József 2 Pásztor László 2 Dobos Attila 3 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenKörnyezeti információs rendszerek adatbázisok: térkép alapú, szöveges
Környezeti információs rendszerek adatbázisok: térkép alapú, szöveges 24 dia I. Hagyományos térképek II. Digitális térképek III. Táblázatok, szövegek IV. Távérzékelt adatok 1 Környezeti információs rendszerek
RészletesebbenTérinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban
Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban Készítette: Pázmányi Sándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ 1 A stratégiai területi döntéstámogatási rendszerek
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenTalajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
RészletesebbenMagyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága
Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenTérinformatikai módszerek kidolgozása térképi alapú talajtani adatok információtartalmának maximális kiaknázására és aktualizálására
Térinformatikai módszerek kidolgozása térképi alapú talajtani adatok információtartalmának maximális kiaknázására és aktualizálására Bevezetés A talajokra vonatkozó információigény az utóbbi évtizedekben
RészletesebbenA Géczy Gábor vezetésével készült talajismereti és talajhasználati térképek digitális adatbázisa a Balaton vízgyűjtőjén. Összefoglalás.
A Géczy Gábor vezetésével készült talajismereti és talajhasználati térképek digitális adatbázisa a Balaton vízgyűjtőjén Sisák István Bámer Balázs Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 8360
RészletesebbenA VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán
A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai Katona Zoltán 2015.01.21. A VINGIS rendszer célja 1. Az EU tagságunkból adódó kötelezettségek teljesítése, a közös agrárpolitika érvényesítésének kiszolgálása,
RészletesebbenLehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.
Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU
Részletesebben115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről
115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről Összhangban az Európai Unió (a továbbiakban: EU) agrárpolitikai célkitűzéseivel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai
RészletesebbenA MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések
A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések GIS OPEN 2004 Konferencia Székesfehérvár Előadó: Czimber Kornél DigiTerra Kft. DigiTerra - MePAR térinformatikai fejlesztések MePAR
RészletesebbenA földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.
Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi
RészletesebbenIngatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK
MEGBÍZÁS TÁRGYA: Termőföld értékmeghatározás AZONOSÍTÓ ADATOK: Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1 Elhelyezkedése: Győr-Moson-Sopron HRSZ: 0123 megye Mérete:
RészletesebbenA Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Innováció és Kommunikáció ELTE Bolyai Kollégium december 5.
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) A területalapú támogatások 2004-től használandó kizárólagos hivatkozási rendszere: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) a mezőgazdasági-
RészletesebbenVáros Polgármestere Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: /213 mellék Fax:
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A térítésmentesen hozzáférhető településrendezési eszközökhöz
RészletesebbenIngatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK
MEGBÍZÁS TÁRGYA: Termőföld értékmeghatározás AZONOSÍTÓ ADATOK: Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1 Elhelyezkedése: Győr-Moson-Sopron HRSZ: 0123 megye Mérete:
RészletesebbenDIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL
Fiatal kutatók 2013. évi beszámolója, MTA ATK TAKI 2013. dec. 3. DIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL Laborczi Annamária tudományos
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
RészletesebbenVektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai
Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai Zala megyében A tavalyi esztendőben elvégzett forgalomba helyezésekkel elértük, hogy megyénk teljes területén digitális formátumban kezeljük
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
Csongrád megyei mintaterület termőhely minősítése a hazai földértékelési gyakorlat és az új D-e-Meter rendszer tükrében Kocsis Mihály 1 Farsang Andrea 1 Makó András 2 1 Szegedi Tudományegyetem, Természettudomány
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenTÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK
TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)
RészletesebbenAz ErdaGIS térinformatikai keretrendszer
Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenNagytömegű adatok (gyors) kartografálása. Rostás Sándor százados. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.
Nagytömegű adatok (gyors) kartografálása Rostás Sándor százados. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.) Kialakításának feltételei - Szoftver lincence (ESRI) - Megfelelő mxd
RészletesebbenFőmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17.
Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. A vízikv ziközmű hálózatok adatainak feldolgozása Műszaki, térkt rképi nyilvántart ntartáss felkész szítésese a vagyonért rtékelésre Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi
RészletesebbenTávérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban
Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió
RészletesebbenA DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK
A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenEgységes Digitális Közműnyilvántartás
Egységes Digitális Közműnyilvántartás Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2233/2007. (XII. 12.) Korm. Határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos
RészletesebbenElveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)
Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,
RészletesebbenAz előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
RészletesebbenKulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu
Kulcsár Attila A második szint GISopen 2012 konfrencia 1 GeoCalc GIS története 2006 Alapverzió (csak adatbázisokkal együtt Temető nyilvántartás) 2008 GeoCalc GIS 1.0 2011 GeoCalc GIS 1.5 (hierarchia, földtömegszámítás,
RészletesebbenMagyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje
Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
RészletesebbenAz Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének
Részletesebben(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenFöldminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23.
D-e-Meter? Földminősítés a XXI. században! Gaál Zoltán 1, Tóth Gergely 2, Debreczeni Béláné 1, Hermann Tamás 1, Kuti László 3, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Németh Tamás 4, Nikl István 5, Speiser Ferenc
RészletesebbenTermőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia
Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása
RészletesebbenMOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK
MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK GISopen 2011 2011. március 16-18. Konasoft Project Tanácsadó Kft. Maros Olivér - projektvezető MIÉRT MOBIL TÉRKÉPEZÉS? A mobil térképezés egyetlen rendszerben
RészletesebbenI. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?
Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén
RészletesebbenIngatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.
Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenA földünk. Az otthonunk. A jövőnk. ELSIVATAG OSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁG NAPJA
A földünk. Az otthonunk. A jövőnk. ELSIVATAG OSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁG NAPJA 20 17. 0 6. 17. A talajromlás hazai trendjei S Z A B Ó J Ó Z SEF MTA AT K TA L A J TA NI É S AG R O K É MIAI I
RészletesebbenA FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence
A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja Toronyi Bence Főigazgató Földmérési és Távérzékelési Intézet GISopen 2011 Megfelelni az új kihívásoknak 2011. március 16. Földügyi Igazgatás Térbeli
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év
Ikt. szám: 200/2006. A 217/1998 (XII.30.) Kormány rendelet 21. sz. melléklete szerinti Költségvetési alapokmány (Működési költségvetés) Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya 2006.
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenTéradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán
Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel Képes Attila GISOpen 2013 NyME GEO, Székesfehérvár, 2013.03.12-14. Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenBerente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése
Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.
RészletesebbenA TALAJOK NITRÁT KIMOSÓDÁSRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGÉNEK NAGYLÉPTÉKŰ, TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ MODELLEZÉSE. Bevezetés
A TALAJOK NITRÁT KIMOSÓDÁSRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGÉNEK NAGYLÉPTÉKŰ, TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ MODELLEZÉSE Németh Tamás i, Pásztor László 1, Szabó József 1 Bevezetés A talajokban lezajló nitrát kimosódás során a
RészletesebbenA meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése
A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése Pirkhoffer E. Czigány Sz. Gyenizse P. Nagyváradi L. 1. Bevezetés, célkitűzés A meteorológiai-éghajlati modellezés, az éghajlatváltozás
RészletesebbenTopográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában
Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában Prezentáció» Busznyák János Dr. Máté Ferenc Dr. Sisák István Dr. Berke József Nagy Sándor Veszprémi
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenTalajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai
Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz
RészletesebbenAZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.
AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai GISOpen 2009. A földügyi igazgatás a gazdasági élet, a mezőgazdaság és hitelforgalom alapjának egyik legnagyobb összetevőjével, a termőfölddel és az ingatlanokkal
RészletesebbenA katonaföldrajzi kiadványok térinformatikai támogatása. Varga András hadnagy MH Geoinformációs Szolgálat
A katonaföldrajzi kiadványok térinformatikai támogatása Varga András hadnagy MH Geoinformációs Szolgálat Tartalom Történeti áttekintés Történelmi előzmények Eddig elkészült katonaföldrajzi termékek A katonaföldrajzi
Részletesebben