NAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. Bevezetés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. Bevezetés"

Átírás

1 NAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Szabó József - Pásztor László - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella - Zágoni Balázs 1 Bevezetés A környezet állapotának részletes felmérése, a környezeti elemek érzékenységének vizsgálata és a gazdálkodás számára szükséges információigény kielégítése nagyléptékű adatokra (1: és 1:10.000) támaszkodva valósítható meg. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a nagyléptékű, környezeti alapú térinformatikai rendszerek építése, többek között az archív talajtani térképsorozatok és hozzájuk tartozó adatsorok talajtermékenység és talajértékelés szempontú reambulációval egybekötött térinformatikai adaptációja. Az átnézetes talajismereti, az üzemi genetikus és a földértékelési térképezés, valamint az agronómiai adatbázisok adatainak talajismereti célú felhasználásával kialakított nagyléptékű, integrált, térinformatikai adatbázisok a mezőgazdálkodástól kezdve a környezetvédelemig széles körben adhatnak könnyen hasznosítható eszközt a szakértők kezébe. A magyarországi talajokra vonatkozó információigény közeljövőbeni ugrásszerű növekedésével szemben új, kiterjedt, nagyléptékű talajtérképezés -annak magas költségvonzatai miatt- nem várható. A korábbi magyarországi talajtani kutatások eredményeképpen nagy mennyiségű térképi és leíró adat jött létre, melyek ma is aktuálisak, mert bár gyűjtésük, illetve szerkesztésük korábban történt, a térképezett talajtulajdonságok legnagyobb részének időbeli változása nem jelentős. A gyors változások esetén viszont éppen ellenkezőleg, ezen archív térképek adatai referenciaként szolgálhatnak az ember által okozott környezeti hatások részletes vizsgálatához. Az archív anyagok túlnyomó többségét az MTA TAKI (1: es lépték), illetve a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (NTSz-ek; 1: es lépték) őrzik. Ezek jelen állapotukban -archív voltuknak köszönhetően- területileg eltérő feldolgozási állapotú, részben hiányos információkat tartalmaznak. Ahhoz, hogy ezen komplex, akár több évtizedes információkból a mai kor követelményeit kielégítő, korszerű rendszert lehessen kialakítani, megfelelő térinformatikai feldolgozásukra van szükség. A talajinformációs rendszerek jellegzetessége, hogy foltszerű tematikus és mélységi, de pontjellegű, talajszelvényekre vonatkozó információkat egyszerre tartalmaznak. A Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat - a mindmáig egyetlen, az országot teljes egészében lefedő ilyen jellegű nagyléptékű térképsorozat - térinformatikai feldolgozása az MTA TAKI GIS Laborjában 1998-ban kezdődött meg. Jelenleg az ország különböző mintaterületein nyíltak digitális Kreybig-ablakok (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tokaj- Hegyalja, Sajó-Hernád-völgye, Duna-Tisza-köze, Tisza-tó környéke, Tetves-patak, Burnótpatak, Kéki-patak völgye, Hevesi-sík, Marcal-medence, Szentendrei-sziget, Ormánság, Őrség, Turjánvidék, valamint Keszthely-, Zirc-, Sümeg-, Szeged-, Martonvásár-, Orfű-, Szeged környéke). 1 Dr. Szabó József GIS laborvezető Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, GIS Labor 1022 Budapest, Herman Ottó út Dr. Pásztor László tudományos főmunkatárs Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Bakacsi Zsófia tudományos munkatárs Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Csökli Gabriella tudományos munkatárs Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Zágoni Balázs intézeti informatikus Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1

2 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai Pest megye területére befejeződött az üzemi genetikus talajtérképek felhasználásával szerkesztett, 1: es méretarányú talajtérkép-sorozat és több ezer talajszelvény adatainak egységes, digitális térinformatikai rendszerbe szervezése (PeMeTIR adatbázis). A talajokkal kapcsolatos, mezőgazdasági üzemi szintű feladatok információigényének kielégítésére, a Fejér megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal együttműködésben integrált térinformatikai adatbázist építettünk a pázmándi Agromark Mezőgazdasági Szövetkezet területére, ahol a domborzatra, a talaj tulajdonságokra, a művelési egységekre, a birtokviszonyokra stb. vonatkozó térképi és leíró adatokat egy intelligens térképi alapú táblatörzskönyvi rendszerben integráltuk. Jelen cikkünkben ezen térinformatikai reambulálási munkálatok során nyert tapasztalatainkról, a felmerült problémákról és azok megoldásáról szeretnénk beszámolni; nem utolsó sorban pedig bemutatni a földrajzi szakma számára a talajról rendelkezésre álló, nagyléptékű, térinformatikai rendszereket. Térségi szintű rendszerek Az 1: es méretarányú felvételezések eredményeinek feldolgozása alapján kialakított térinformatikai rendszerek a digitális modellezés eszközeivel térségi szintű kérdések tudományos és gyakorlati vizsgálatát teszik lehetővé (többek között földrajzi kistájak, települési társulások, kistérségek, illetve nagygazdaságok földhasználattal kapcsolatos döntéseinek támogatása révén). A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (1. ábra) A Kreybig Lajos által kezdeményezett és vezetett országos átnézetes talajismereti térképezés (Kreybig, 1937.) célja egy olyan szelvényezett térképsorozat készítése volt, amelyekből közvetlenül azokat a talajtulajdonságokat állapíthatjuk meg, amelyeknek egyrészt a talajban élő lényeknek, másrészt a termesztett növényeknek élettani feltételeit tárják elénk. (Kreybig, 1934). A Kreybig-féle térképezés volt az első olyan országos szintű, nagyléptékű helyszíni talajtani- és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felvételezés, amely kifejezetten gyakorlati célokat szolgált. A Kreybig-féle térképek ma is aktuálisak, bár szerkesztésük a 1934-ben kezdődött és 1944-ben, (illetve a háború alatt megsemmisült szelvények pótlásával 1955-ben) fejeződött be. A Kreybig-féle térképek térbeli alapegységei az azonos fizika- és kémiai tulajdonsággal jellemzett talajfoltok, illetve az adott talajfoltra vonatkozó, reprezentativ és az adott folt heterogenitását jellemző, eltérő tulajdonságú talajszelvények. A talajfoltokhoz a talajok termelési értékét meghatározó, a növénytermesztésben érvényesülő belső talajtulajdonságokat jellemző attributiv (szöveges) adatok tartoznak: a talaj fekvése (térbeli pozíció: tengerszint feletti magasság, kitettség), a növények gyökerei által kihasználható talajszelvény kémiai és fizikai tulajdonságai, humusztartalom, tápanyagtőke, termőréteg vastagsága, talajvízszint mélysége. A térképlapokhoz csatolt magyarázó füzetek a terület részletes talajtani és környezeti jellemzésére szolgáltak valamint a reprezentativ talajszelvények a felvételi és a laboratóriumi jegyzõkönyvek adatait tartalmazzák. A Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat térinformatikai feldolgozása az MTA TAKI GIS Laborjában 1998-ban kezdődött meg (Szabó et al., 2000a). A külső forrásokból csak elenyésző mértékben finanszírozott -mostanra már nem is annyira kísérleti jellegű- project a meglévő és különböző helyeken hozzáférhető, eltérő feldolgozottságú és léptékű talajtani adatok térinformatikai adaptációjára és az adatok integrációjára törekszik. A megvalósítás célja: az EU csatlakozást elősegítő magyarországi termelői adatbázis talajtani moduljának térinformatikai megalapozása; egy térségi szintű áttekintés biztosítása művelt 2

3 területeink állapotáról, lehetőségeiről összhangban az elfogadott környezetvédelmi és területfejlesztési előírásokkal, illeszkedve a földügyi ágazat információs rendszeréhez. A kezdeti kísérleti kutatások a térképanyag archiválására, Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerbe történő transzformációjára, az talajinformációs rendszer logikai adatmodelljének meghatározására, az I/O folyamatok megtervezésére, az adatbázis- és a térbeli elemek felépítésére valamint mintaterületekre történő feltöltésére irányultak (Szabó et al., 2000b). Kidolgoztuk a térinformatikai feldolgozás alapjául szolgáló rendszerterv alapváltozatát és PC-s alapon, az ESRI ArcView térinformatikai szoftverre alapozva az ország különböző helyein kísérleti adatbázisok építésébe kezdtünk. A térinformatikai szoftverhez saját felhasználói modult illesztettünk (Kreybig modul). A menüvezérelt Kreybig modul lehetővé teszi a térinformatikai keretrendszer jobb- és az adatbázis építés szempontjából megfelelőbb kihasználását. A Kreybig modul jelenlegi verziója a polygon- és ponttopológia építésnél nyújt segítséget a táblázatok létrehozásában és egyes mezőinek feltöltésében, amely nemcsak kényelmet jelent, hanem a rendszerelemek kompatibilitását is biztosítja. A térképlapokhoz csatolt magyarázó füzetekben található talajszelvények felvételi és laboratóriumi jegyzõkönyvi adatbázisának feltöltésére egy saját fejlesztésű adatbeviteli és ellenőrző (Kreybig pontadatbázis feltöltő) programot fejlesztettünk. A munkalapok kialakításánál elsősorban a magyarázókbéli jegyzőkönyvek felépítését vettük alapul, megkönnyítve ezáltal az adatbevitelt és csökkentve a kódolási hibákat. A munkalapok logikailag is önálló egészek. A talajismereti térképsorozat mintaterületeinek térinformatikai feldolgozása kapcsán a geometriai és a tematikus illesztések, illetve a (részlegesen) hiányzó (akár geometriai, akár tematikus) adatok pótlása jelentette a legnagyobb szakmai kihívást. Térinformatikai és/vagy statisztikai alapú módszereket alkalmaztunk a problémák megoldására. Mindeközben megpróbálkoztunk a térképi információk részleges reambulálásával is. A feldolgozásra kerülő szelvényeket a digitális képi archiválás után Egységes Országos Vetületi Rendszerbe transzformáljuk. Ismervén a Kreybig-féle térképezés alapjául használt topográfiai szelvények szelvénykiosztását, továbbá rendelkezvén ezen hálózat egységes országos vetületű változatával, ezt a térképszelvények sarokpontjainak transzformációja révén végezzük. A munkálatok folyamán kiderült, hogy ezt az elsődleges transzformációt továbbinak kell követnie, ugyanis 100 méter nagyságrendű hiba marad. A másodlagos transzformációt már a digitalizált, vektorizált állománnyal végezzük. Ehhez vagy nagyléptékű EOV alapú digitális topográfiai térképeket, vagy távérzékelt adatokat (EOV-be transzfomált légi vagy űrfelvételeket) használunk. A digitalizált, vektorizált szelvényenkénti állományok geometriai és tematikus illesztése a következő lépés egy önkonzisztens térinformatikai rendszer felépítése folyamán. A szomszédos, digitális Kreybig szelvények illesztéséhez is felhasználtunk nagyléptékű digitális topográfiai térképeket, és távérzékelt adatokat, valamint független talajtani és egyéb tematikus adatokat. Az eredeti térképlapok nem teljesen hibátlan határkorrekciói, illetve az egyes munkafolyamatok során becsúszott hibák szükségessé tették időnként új határvonalak húzását. Az is előfordult időnként, hogy térképekről levett határok/kontúrok a mai viszonyok és/vagy ismeretek alapján megváltoztak, illetve megkérdőjelezhető váltak. Az ilyen vonalakat megszüntettük, a szomszédos foltok összevonásával. A digitális szelvények geometriai és tematikus illesztésük után egyesíthetők, mely művelet révén nagyobb területeket lefedő, összefüggő talajtani-földrajzi mintázat állítható elő, amelyből például földrajzi tájakra, kistérségekre vonatkozó területek vághatók ki (lásd másik anyagunkat ugyanezen kötetben). Egy igen fontos és egyben kényes kérdés az adatbázisnak (például az ország határai mentén) hiányzó szelvények területére való feltöltése. Nyilvánvalóan nem lehet egyenértékű az eredeti felvételezés adatainak feldolgozásával, de a térinformatika és a statisztika 3

4 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai eszközeinek segítségével, továbbá a Kreybig-féle térképezési elveket szem előtt tartva, mindenesetre lehetőség van a hiányos adatbázis kiegészítésére, pótlására, amihez a nagyléptékű digitális topográfiai térképek, távérzékelt, valamint független talajtani adatok mellett egyéb felszínborítási, területhasználati tematikus információkat használtunk. Ezen kiegészítő anyagok alapján a Kreybig elveknek megfelelő kategóriákat próbáltuk meg azonosítani, és az ugyancsak ezek szerinti határokat meghúzni, ha nem is mindig az 1: es méretaránynak megfelelő részletességű felbontással. A mezőgazdasági földhasználattal jellemzett területekre pedig a digitálisan elérhető egyéb talajtani adatokból (AGROTOPO, TIM stb.) próbáltuk a leíró adatbázist legalább részletesen feltölteni. 1. ábra. A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer térinformatikai feldolgozása és a digitális Kreybig ablakok az országban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére bemutatott szkennelt térképszelvények mutatják a kiindulási anyag heterogén voltát.. A talajszelvény adatok feldolgozása jelentős lemaradást mutat a talajfoltokra vonatkozó információkétól. A Pest Megyei Talajinformációs Rendszer (2. ábra) Pest megye területére 104 darab 1: es méretarányú talajtérkép és több mint háromezer talajszelvény adatainak egységes, térinformatikai rendszerbe szervezésevel elkészült a Pest Megyei Talajinformációs Rendszer (PeMeTIR). Az integrált térinformatikai rendszer, a talajinformációs rendszerekre jellemző módon foltszerű, tematikus és pontjellegű, de mélységi, azaz talajszelvényekre vonatkozó adatokat tartalmaz. 4

5 A folt adatbázis alapját az üzemi genetikus talajtérképek * és a Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek felhasználásával az MTA TAKI-ban Szűcs László által szerkesztett 1: es méretarányú talajtérkép-sorozat képezi. A kétféle térképezés egymást kiegészítő eredményeinek összedolgozása a nyolcvanas években kezdődött el, de a munka sajnos csak Pest megye területére készült el. Az egyes térképszelvényekre négy-négy kartogram készült a talajok genetikai besorolására, fizikai féleségére, termőrétegének vastagságára, illetve szervesanyag tartalmára vonatkozóan. A pont adatbázist a Nemzeti Földértékelési Program * során feltárt talajszelvények adatai alkotják. A térinformatikai feldolgozás és között, több lépésben, kisebb-nagyobb megszakításokkal zajlott AUTOCAD és ESRI környezetben. 2. ábra. A PeMeTIR adatbázis térbeli adatai. * A nagyléptékű genetikus üzemi talajtérképezés (Szabolcs, 1966.) célja a mezőgazdasági területek, ezen belül az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területének felmérése volt az 50-es évektől kezdődően. Maga a módszer évek alatt alakult ki. Az üzemi térképek általában Gauss-Krüger rendszerű, 1: es katonai szintvonalas térképalapra készültek. Az archív anyagokat ma a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (NTSz-ek) őrzik. Egy-egy mezőgazdasági üzem területére a genetikus üzemi talajtérképezés 1966-os módszerkönyve alapján készült kartogramokon leggyakrabban felületkitöltő mintázattal (színezés, sraffozás) tüntették fel az ábrázolandó tulajdonságokat. Egy-egy teljes anyagba a genetikus talajtérképen kívül talajvíz, mészállapot, humusz, talajjavítás, talajhasznosítás stb. kartogramok, a felvételezést rögzítő írásos anyag (szelvényleírással) és az elvégzett talajvizsgálatok laboratóriumi jegyzőkönyve tartozik. A talajvizsgálati adatok kéziratosan őrzik az eredményeket, az egész anyag azonosítására a felvételezett gazdaság és a kapcsolódó település neve szolgál. * A földértékelési célú talajtérképezés az üzemi térképek felújítását és új talajtérképek készítését is jelentette. A 20/1986. (XII. 28.) MÉM számú rendelet szerint (AGROINFORM, 1987.) a nagyméretarányú szelvényhatáros talajtérképet úgy kell elkészíteni, hogy az felhasználható legyen a termőfölddel kapcsolatos alapvető feladatok (földértékelés, melioráció, földvédelem, termelésszervezés stb.) végrehajtásához. Az elkészült térképeken/kartogramokon a legkisebb elhatárolt talajfolt egy hektárnyi, az ábrázolt tulajdonságokat pedig kódszámok rögzítik. Az alaptérképen a talajtulajdonságokat egy hatjegyű kódszám tartalmazza, melynek első három számjegye a talaj típusát, altípusát, negyedik és ötödik számjegye a talajképző kőzetet jelöli, az utolsó számjegy pedig a művelt talajréteg fizikai talajféleségét mutatja. A kartogramokon alkalmazott kódok leírását kódtáblázatokba foglalták. A térképek és kartogramok azonosítására az EOTR szelvény száma szolgál. A földértékelési térképek csak az ország mezőgazdasági területeinek 61%-ra készültek el. 5

6 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai A PemeTIR adatbázis térinformatikai feldolgozása során az előzőekben a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer kapcsán említett nehézségek megoldása mellett az adatok esetleges inkonzisztenciáinak vizsgálatára, azok lehetséges feloldási módjára helyeztük a hangsúlyt. Az adatbázis elemzése során bizonyos, de csupán a feldolgozás során elkövetett hibákból adódó problémák kerültek felszínre. Ezek térinformatikai-statisztikai alapon történő kiszűrése, illetve kijavítása megtörtént. Üzemi szintű rendszerek Üzemi méretű (néhány hektár kiterjedésű) mezőgazdasági területek talajtani jellemzőinek rögzítésére nagyléptékű, 1: es méretarányú üzemi genetikus és földértékelési térképek valamint kartogramok születtek az elmúlt évtizedek folyamán. Ezeknek, valamint a hozzájuk kötődő talajszelvény adatoknak a feldolgozása eredményeként kialakított térinformatikai rendszerek a digitális térinformatikai modellezés eszközeivel üzemi szintű kérdések tudományos és gyakorlati vizsgálatát teszik lehetővé (többek között települések, illetve gazdaságok földhasználattal kapcsolatos döntéseinek támogatása révén, főképpen a szaktanácsadás és a gazdálkodás számára). Mintaterületi térinformatikai rendszer építése egy mezőgazdasági üzem területére (3. ábra) Ezen munkánk célkitűzése az agrár-környezetgazdálkodás és a vidékfejlesztés térségi rendszeréhez kapcsolódó, a gazdálkodást segítő, a talajok védelmével összefüggő üzemi szintű térinformatikai alapú alkalmazás-fejlesztés mintaterületi megvalósítása volt. A domborzatra, a talaj tulajdonságokra, a művelési egységekre, a birtokviszonyokra vonatkozó térképi és leíró adatokat harmonizáltuk és egységes térinformatikai rendszerben integráltuk egy Fejér megyei mezőgazdasági üzem területére, amely Pázmánd, Kápolnásnyék, Vereb és Kajászó települések határában mintegy 2800 hektáron gazdálkodik. Az üzem területére 1983-ban elkészült a genetikus üzemi talajtérkép, amely a terület talajtani viszonyainak megismerését szolgálja. Az 1980-as évek végén a településhatáros földértékelési térképezés során felújították és kiegészítették a genetikus üzemi talajtérképeket. A térképek a termékenységet kifejező termőhelyi értékszám megadásán túl alkalmasnak bizonyultak különböző célú talajtani szakvélemények elkészítéséhez, azaz a termőfölddel kapcsolatos alapvető feladatok (földértékelés, melioráció, talajvédelem, talajhasznosítás tervezése, termelésszervezés stb.) végrehajtásához. Az archív anyagokat ma a területileg illetékes Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat őrzi. Az alap topográfiai térképeket domborzatmodell építéséhez, lejtésviszonyok (kitettség, lejtésirány) származtatásához, továbbá a mezőgazdasági üzem területének, illetve környezetének azonosítására használtuk. Az 1: es topográfiai térképen a feltüntetett földhasználati kategóriák (szántó, rét, legelő, erdő stb.) alapján jó közelítéssel jelölhetők ki a mezőgazdasági üzem határai, főleg azokon a területeken, ahol ez jól definiált (kiépített vagy állandósított) út, vagy a határ egyben a földhasználatban is váltást jelent. A kataszteri térképeket a birtokszerkezet jellemzésére, a mezőgazdasági táblák lehatárolására, az üzemi terület határainak pontos kijelölésére, valamint a talajtérképezés óta megváltozott földhasználat nyomon követésére használtuk. A jelenlegi földhasználati viszonyokat leginkább tükröző kataszteri térkép alapján kijelölhetők azokat a területek, ahol a korábbi földhasználat megváltozása például erdőterület egy részének mezőgazdasági művelésbe vonása miatt az újonnan szántóként jelölt egykor más földhasználati kategóriába tartozó területre nincs térképi talajtani információ. A talajerő-gazdálkodást értékelő rendszer 6 hektáronkénti átlagminta-vételen alapuló idősoros (a mezőgazdasági táblák tápanyag ellátottságára, a főbb termesztett növényekre és 6

7 termésátlagokra, valamint a tápanyag felhasználásra vonatkozó) adatok tartalmaz, melyek a kaposvári Talajerőgazdálkodás KKT tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási rendszeréből származnak. A mezőgazdasági táblákra vonatkozó adatokat (talajvizsgálati adatok, terméseredmények stb.) a táblaazonosítókon keresztül kapcsoltuk össze a mezőgazdasági egységeket reprezentáló térképi elemekkel, ami lehetővé teszi ezen információ térbeli kezelését/megjelenítését is. 3. ábra. Az integrált térinformatikai adatbázis építetés komponensei a pázmándi Agromark Mezőgazdasági Szövetkezet területén. A mintaterületi üzemi szintű térinformatikai alapú alkalmazásfejlesztés keretében mindezen térképi és leíró adatokat (talajszelvényekre vonatkozó mérési eredmények is) egy intelligens térképi alapú rendszerré integráltuk. A térinformatikai feldolgozás során felmerült nehézségek közül a következőkben csupán a talajtani információk feldolgozásával kapcsolatosakból szeretnénk néhányat felvillantani. A földértékeléshez kidolgozott, nagyméretarányú országos talajtérképezés útmutatójában szereplő talajjegyzékben található kódolás és a genetikus üzemi talajtérképezés 1966-es módszerkönyvében javasolt osztályozási rendszer lényegi elemeit tekintve nem különbözik, de a jelölésekben némi eltérés tapasztalható. Egyes talajtípusoknál a besorolás félreérthető, az azonos kódszám más-mást jelent. Az adatfeldolgozás során mindig meg kell győződni arról, hogy mikor készült a térkép és a felvételezők melyik rendszert alkalmazták. Általánosan is elmondható, hogy a mintaterületek térképi alapú talajtani információinak feldolgozása során törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló lehető legfrissebb információk kerüljenek digitális feldolgozásra. 7

8 Szabó J. et al: Nagyléptékű talajtani térinformatikai Az üzemi térképezés során született kartogramokat a kalibrálás során azonosító pontok segítségével földrajzi koordináta rendszerbe helyezzük. A felvételezéskori katonai térképi alap gyakran nem áll rendelkezésre és a kartogramok a legritkább esetben ábrázolnak biztosan azonosítható tereptárgyakat (pl. magasságpontot, vagy templomtornyot), ezért bizonytalanabb azonosító pontokra kell támaszkodni. Azonosító pontként szerepelhet egy-egy mezőgazdasági tábla sarka, amennyiben a topográfiai térképen, a földhasználat alapján a kartogram területének határa világosan és egyértelműen kijelölhető. A kisebb beszögeléseket, vagy határozatlan töréspontokat ilyenkor sem érdemes felhasználni, gyakran torzítottak. A kalibráláshoz négy pont szükséges (affin transzformáció); a kalibrálás történhet digitalizáló táblán, vagy képernyőn. Az üzemi térképek kalibrálása során a kartogramot a digitalizáló táblára helyeztük, megjelöltük az azonosító pontokat, majd egy táblázat segítségével a leolvasott koordinátákat rögzítettük. Mintaterületünkön a földértékelési talajfelvételezés módszertanát alkalmazó térképeket használtuk a talajtulajdonságok jellemzésére, mivel a földértékelési térképek alapjául az üzemi genetikus térképek szolgáltak, azok folt-, és pontadatait egyaránt (újra) feldolgozták, majd újabb mintavétellel egészítették ki és szükség szerint módosították. A földértékeléshez kidolgozott talajtérképezési módszerek szerint a talajtérképet EOTR (Egységes Országos Térkép Rendszer) szelvényenként, községhatárosan készítették, melyen az 1: es topográfiai térkép sík és vízrajzi elemeit is egyesítették. Ezen térképek transzformációja a szelvényezettség ismeretében egyszerű feladat. A földértékelési térképek transzformálásánál képernyőn történő kalibrálást alkalmaztunk, melyhez a tematikus térkép beszkennelve, képi formátumban állt rendelkezésre. Mind az üzemi genetikus, mind a földértékelési térképek és kartogramok vektorizálása során alapvetően két módszert alkalmazhatunk: (i) egymásra épülő shape állományok vagy (ii) összetett shape állományok előállítását. Az egymásra épülő shape állományok esetén megtartjuk a kartogramok eredeti tematikus struktúráját. Annyi shape készül, ahány kartogram van és minden egyes shape állományhoz tartozik egy leíró táblázat, mely az ábrázolt tulajdonságokat a foltokhoz rendelve rögzíti. Az összetett shape állományok esetében egy térképen ábrázoljuk mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket a kartogramok ábrázolnak. A shape-k szerkeszthetők, vagyis ha előállítottuk az alapként szolgáló genetikus talajtérkép poligonjait, azokat akár a fizikai talajféleség, vagy a humuszos réteg vastagsága alapján is tovább oszthatjuk. Ekkor egy összetett, az egyes kartogramoknál mozaikosabb shape állományt kapunk, amelyhez szintén tartozik egy leíró táblázat, ami minden egyes folthoz számos a kartogramok tematikájának megfelelő számú- tulajdonságot rögzít. Mindkét módszerrel kapott eredmény alkalmas a későbbiekben a további adatfeldolgozásra, de adódik közöttük különbség is. A hagyományos technikával készült kartogramokon, a többszöri másolás és átrajzolás után egy-egy genetikus talajfolt határa óhatatlanul elcsúszik (pl. a talaj-, és kémhatás-mészállapot kartogramon). Ez az elcsúszás akkor válik fontossá, amikor az egymásra épülő shape állományokon történő adatfeldolgozáskor sor kerül e két tematikus térkép összemetszésére, vagy területi alapú lekérdezésekre. A mindkét kartogramon feltüntetett, elvileg azonos tulajdonságú foltokat elkülönítő, de elcsúszott határvonal ún. poligonszilánkok megjelenéséhez vezet. A hibát az okozza, hogy hiába tudjuk, hogy a határvonal azonos mindkét kartogramon (lefutása és az általa elkülönített foltok alapján), maga a határvonal mégsem egy és ugyanaz. Az elmondottak alapján célszerűbb a néha körülményesebben rajzolható összetett shape állományok alkalmazása. Ennél a megoldásnál az azonos határvonalak kiválasztása a rajzoló feladata, ezeket csak egyetlen egyszer rögzíti, s a poligonokat ezekhez igazodva osztja tovább, a kartogramok tematikájának megfelelően. Az üzemi genetikus és földmérési térképeken és kartogramokon a szelvény-, és mintavételi helyek pontokként vannak feltüntetve, jelük általában egy 1-2 mm átmérőjű teli kör, amely mellé a mintavételi hely sorszámát írják. Az üzemi genetikus térképeken a 8

9 mintavételi helyek számozása a térképezésre került üzem területén belül folytonos, nem ismétlődnek a számok. A földértékelési térképek készítésekor felhasználták az üzemi térképezés szelvényadatait is, de újraszámozták a szelvényeket. Mivel földértékelési térképezés alapjául a közigazgatási területek szolgáltak, a szelvényhelyek számozása a közigazgatási területeken belül folytonos és ezekhez illesztették az új szelvények számozását is. Az üzemi területek gyakran több közigazgatási területre esnek, ezért előfordulhatnak azonos sorszámú, de más-más közigazgatási területre eső szelvények egyazon üzemi területen. A földértékelési szelvényeket nem elegendő a sorszámuk alapján nyilvántartani, az identifikáláshoz a sorszám és a település azonosító számának (KSH település-azonosító kód) összekapcsolása szükséges Köszönetnyilvánítás Munkánkat részben az F és a T nyilvántartási számú OTKA, illetve a KF- 45/1/2000 azonosítójú FVM témák támogatták. Irodalomjegyzék AGROINFORM: Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás, útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához, 1987., Budapest, pp Kreybig L., 1937., A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere., M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, Vol. 31, p: Pásztor L., Szabó J., Bakacsi Zs., Zágoni B., Csökli G., 2001, 1: es méretarányú talajtaniföldrajzi mintázat az ország egyes területein a Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer alapján, (ebben a kötetben) Szabó J., Pásztor L., Bakacsi Zs., Zágoni B., Csökli G., 2000a, Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer (Előzmények, térinformatikai megalapozás), Agrokémia és Talajtan, Vol. 49, No. 1-2, p: Szabó J., Pásztor L., Bakacsi Zs., Zágoni B., Csökli G., 2000b, A Kreybig-féle átnézetes talajtérképek digitális reambulációja; A Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer, Talajvédelem, Vol. VIII, No. 3-4, pp: Szabolcs, I. (szerk.): A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve, 1966., OMMI Kiadvány, pp

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN.

1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN. 1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN Pásztor László - Szabó József - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella -

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

7. A digitális talajtérképezés alapjai

7. A digitális talajtérképezés alapjai Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

IT megoldások a 4F rendszerben

IT megoldások a 4F rendszerben IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Herczeg Ferenc Székesfehérvár, 2016. szeptember 16. HATÁLYON KÍVÜLI UTASÍTÁSOK száma típusa

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés Az élőhely-térképezés talajtani támogatása (TalajMÉTA) Laborczi Annamária Szabó József Pásztor László Bakacsi Zsófia Dombos Miklós Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest

Részletesebben

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 1. Bevezetés, alapfogalmak

Részletesebben

Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján

Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján Nagy János 1 Németh Tamás 2 Szabó József 2 Pásztor László 2 Dobos Attila 3 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Talaj adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Talajtérképezés története 1778-1858: Szarvasi

Részletesebben

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

Környezeti informatika

Környezeti informatika Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

Részletesebben

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:

Részletesebben

Környezeti információs rendszerek adatbázisok: térkép alapú, szöveges

Környezeti információs rendszerek adatbázisok: térkép alapú, szöveges Környezeti információs rendszerek adatbázisok: térkép alapú, szöveges 24 dia I. Hagyományos térképek II. Digitális térképek III. Táblázatok, szövegek IV. Távérzékelt adatok 1 Környezeti információs rendszerek

Részletesebben

A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán

A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai Katona Zoltán 2015.01.21. A VINGIS rendszer célja 1. Az EU tagságunkból adódó kötelezettségek teljesítése, a közös agrárpolitika érvényesítésének kiszolgálása,

Részletesebben

Térinformatikai módszerek kidolgozása térképi alapú talajtani adatok információtartalmának maximális kiaknázására és aktualizálására

Térinformatikai módszerek kidolgozása térképi alapú talajtani adatok információtartalmának maximális kiaknázására és aktualizálására Térinformatikai módszerek kidolgozása térképi alapú talajtani adatok információtartalmának maximális kiaknázására és aktualizálására Bevezetés A talajokra vonatkozó információigény az utóbbi évtizedekben

Részletesebben

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani

Részletesebben

A Géczy Gábor vezetésével készült talajismereti és talajhasználati térképek digitális adatbázisa a Balaton vízgyűjtőjén. Összefoglalás.

A Géczy Gábor vezetésével készült talajismereti és talajhasználati térképek digitális adatbázisa a Balaton vízgyűjtőjén. Összefoglalás. A Géczy Gábor vezetésével készült talajismereti és talajhasználati térképek digitális adatbázisa a Balaton vízgyűjtőjén Sisák István Bámer Balázs Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 8360

Részletesebben

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések GIS OPEN 2004 Konferencia Székesfehérvár Előadó: Czimber Kornél DigiTerra Kft. DigiTerra - MePAR térinformatikai fejlesztések MePAR

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről Összhangban az Európai Unió (a továbbiakban: EU) agrárpolitikai célkitűzéseivel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

DIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL

DIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL Fiatal kutatók 2013. évi beszámolója, MTA ATK TAKI 2013. dec. 3. DIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL Laborczi Annamária tudományos

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai

Részletesebben

Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai

Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai Zala megyében A tavalyi esztendőben elvégzett forgalomba helyezésekkel elértük, hogy megyénk teljes területén digitális formátumban kezeljük

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés Csongrád megyei mintaterület termőhely minősítése a hazai földértékelési gyakorlat és az új D-e-Meter rendszer tükrében Kocsis Mihály 1 Farsang Andrea 1 Makó András 2 1 Szegedi Tudományegyetem, Természettudomány

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének

Részletesebben

Kulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu

Kulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu Kulcsár Attila A második szint GISopen 2012 konfrencia 1 GeoCalc GIS története 2006 Alapverzió (csak adatbázisokkal együtt Temető nyilvántartás) 2008 GeoCalc GIS 1.0 2011 GeoCalc GIS 1.5 (hierarchia, földtömegszámítás,

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra

Részletesebben

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember

Részletesebben

Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása

Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17.

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17. Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. A vízikv ziközmű hálózatok adatainak feldolgozása Műszaki, térkt rképi nyilvántart ntartáss felkész szítésese a vagyonért rtékelésre Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi

Részletesebben

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence

A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja Toronyi Bence Főigazgató Földmérési és Távérzékelési Intézet GISopen 2011 Megfelelni az új kihívásoknak 2011. március 16. Földügyi Igazgatás Térbeli

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év Ikt. szám: 200/2006. A 217/1998 (XII.30.) Kormány rendelet 21. sz. melléklete szerinti Költségvetési alapokmány (Működési költségvetés) Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya 2006.

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú

Részletesebben

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23.

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23. D-e-Meter? Földminősítés a XXI. században! Gaál Zoltán 1, Tóth Gergely 2, Debreczeni Béláné 1, Hermann Tamás 1, Kuti László 3, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Németh Tamás 4, Nikl István 5, Speiser Ferenc

Részletesebben

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel Képes Attila GISOpen 2013 NyME GEO, Székesfehérvár, 2013.03.12-14. Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése

A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése Pirkhoffer E. Czigány Sz. Gyenizse P. Nagyváradi L. 1. Bevezetés, célkitűzés A meteorológiai-éghajlati modellezés, az éghajlatváltozás

Részletesebben

MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK

MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK GISopen 2011 2011. március 16-18. Konasoft Project Tanácsadó Kft. Maros Olivér - projektvezető MIÉRT MOBIL TÉRKÉPEZÉS? A mobil térképezés egyetlen rendszerben

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.

Részletesebben

A TALAJOK NITRÁT KIMOSÓDÁSRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGÉNEK NAGYLÉPTÉKŰ, TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ MODELLEZÉSE. Bevezetés

A TALAJOK NITRÁT KIMOSÓDÁSRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGÉNEK NAGYLÉPTÉKŰ, TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ MODELLEZÉSE. Bevezetés A TALAJOK NITRÁT KIMOSÓDÁSRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉGÉNEK NAGYLÉPTÉKŰ, TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ MODELLEZÉSE Németh Tamás i, Pásztor László 1, Szabó József 1 Bevezetés A talajokban lezajló nitrát kimosódás során a

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában

Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában Prezentáció» Busznyák János Dr. Máté Ferenc Dr. Sisák István Dr. Berke József Nagy Sándor Veszprémi

Részletesebben

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009. AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai GISOpen 2009. A földügyi igazgatás a gazdasági élet, a mezőgazdaság és hitelforgalom alapjának egyik legnagyobb összetevőjével, a termőfölddel és az ingatlanokkal

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer () ismertetése Kajner Péter Nemzeti Alkalmazkodási Központ Hazai Dekarbonizációs Útiterv műhelyvita 2013. november 7. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Részletesebben

OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában

OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában Előnyök hátrányok felhasználási tapasztalatok Dr. Molnár Attila (Földmérési és Távérzékelési Intézet) A VINGIS rendszer célja 1. Az EU tagságunkból

Részletesebben

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

Térbeli talajinformációs rendszerek pontosságának és megbízhatóságának növelése

Térbeli talajinformációs rendszerek pontosságának és megbízhatóságának növelése Térbeli talajinformációs rendszerek pontosságának és megbízhatóságának növelése Pásztor László *, Szabó József 1. Bevezetés A talajokra vonatkozó információigény egyidős a mezőgazdaság tudományos alapjainak

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel

6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

Statisztika I. 1. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 1. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre A STATISZTIKA FOGALMA 1. Gyakorlati számbavételi tevékenység tömegjelenségek számbavétele, elemzése összefüggések feltárása következtetések levonása Célja:

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési

Részletesebben