KÍNA STRATÉGIA. Kormányzati fórum a stratégiai kutatások eredményeiről. Kína és az Európai Unió intézményes kapcsolatrendszere (Inotai András)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÍNA STRATÉGIA. Kormányzati fórum a stratégiai kutatások eredményeiről. Kína és az Európai Unió intézményes kapcsolatrendszere (Inotai András)"

Átírás

1 Miniszterelnöki Hivatal Magyar Tudományos Akadémia KÍNA STRATÉGIA Kormányzati fórum a stratégiai kutatások eredményeiről Kína és az Európai Unió intézményes kapcsolatrendszere (Inotai András) Budapest, április 29.

2 I. Kína világgazdasági szerepe a legutóbbi változások tükrében Bár az EU-Kína kapcsolatokban meghatározóak a gazdasági-kereskedelmiek, a mindkét oldalon stratégiai partnerségnek tekintett kapcsolatrendszer jóval szélesebb és mélyebb együttműködést takar. 1. A legfontosabb makrogazdasági jellemzők: a) Kína gazdasági teljesítménye ma már meghaladja nemcsak a német, de a japán mutatót is. Ez még akkor is igaz, ha a kínai (és indiai) GDP-t egyes számítások vélhetően túlbecsülték (rossz fogyasztói kosarat alkalmazva a PPP-mutatókra). Eszerint Kína részesedése a világ GDP-jében nem 15.8, hanem csak 10.9 százalék volt 2007-ben (India: 6.4 helyett 4.6 %). (Az aktuális piaci árfolyamok alapján mérve a kínai részesedés a Világbank szerint 5, az indiai 1.6 %.) (b) Kína példátlan gazdasági növekedése változatlanul erőforrás-intenzív. Alapanyagok felhasználását tekintve a világfelhasználás százalékában: - acél 25 % - aluminium 23 % - réz 30 % - cink 18 % (2006. évi adatok) (c) között a világ olajfogyasztása növekedésének 31 %-a jutott Kínára (az egész Észak-Amerikára 20 %) (d) 2010 körül Kína lesz a világ legnagyobb energiafelhasználója (megelőzve az USA-t), miközben a kínai gazdaság piaci árakon egyharmadát állítja elő az USA-énak (e) Ugyanakkor 2015-re messze a világ legnagyobb környezetszennyező gázkibocsátója lehet, egyharmaddal magasabb mértékben, mint az USA 2. A kínai gazdaság jelentős hatást gyakorol a világpiaci árakra és a nemzetközi inflációra (a) eleinte a dollárhoz kötött nemzeti valuta, valamint az olcsó munkaigényes termékek lefelé nyomták az inflációt (b) újabban a trend megfordult: felértékelődő valuta, növekvő bérköltségek, és nem utolsósorban hatás a nyersanyagpiacokra (a fémárak januárja között 180, az energia ára 170 százalékkal nőtt) (c) Hatalmas hatás a világkereskedelemre. A kínai export 2000 és 2007 között 200 mrd. dollárról több mint meghatszorozódva mrd.ra nőtt. Ezzel a világ második legnagyobb exportőrévé vált (Németország mögött, részben a magas Euro árfolyam miatt!). A teljes kereskedelem 2007-ben közel mrd. dollár volt (USA és EU-extra ennél magasabb

3 még). 10 év alatt válhat a legnagyobb kereskedelmi partnerré. De 2007-től a legjelentősebb exportőr Japánba, 2006-tól az EU-ba (leszorítva az USA-t az első helyről). (d) Az export jóval magasabb, mint az import ben a kereskedelmi mérlegtöbblet 262 mrd. dollárt tett ki, amiből 256 mrd. az amerikai és es dollár-euró áron számolva mrd. az EU-é. Ugyanakkor hatalmas hiány Japánnal, egyes távolkeletiekkel és a nyersanyagexportőrökkel szemben (még Afrikának is szerény többlete van!) A kínai többlet jóval magasabb, mint Japáné bármikor exportorientált növekedése során. (e) A folyó fizetési mérlegtöbblet 2007-ben a GDP 10.5 %-ára rúgott, ami egy kínai méretű gazdaság esetében történelmileg is egyedülálló. A hatalmas mérlegtöbblet és a jelentős belső megtakarítások eredményeként Kína a világ vezető tartalékvaluta-tartó országa. Ennek összege 2008 elején meghaladta az mrd. dollárt (ami közel kétszerese a japánnak). Hiába lazította a kínai központi bank 2005 közepén az addig szoros dollár-yüan kötöttséget, az időközben bekövetkezett 12 %-os felértékelődés sem éreztette negatív (visszafogó) hatását az exporton, amelynek bőven volt ekkora versenyképességi tartaléka. (f) 2007-ben kínai vállalat lett a világ első cége (amikor a kínai nemzeti olajtársaságot bevezették a shanghaji tőzsdére, értéke háromszorosára ugrott, és magasabban jegyezték, mint a két vezető amerikai vállalat összesített részvényeit (Exxon-Mobil General Electric) (g) a világ öt vezető bankja közül három kínai (2007. évi adatok alapján) (ICBC, China Construction Bank, Bank of China). Egy pedig (HSBC) legalább részben az. (Az ötödik a Bank of America, a 2. helyen). II. Az EU és Kína intézményi kapcsolatai 1. Diplomáciai kapcsolatok 1975 és nem kereskedelmi okokból! 2. A mai gazdasági kapcsolatok alapja az 1985-ben aláírt kereskedelmi és kooperációs megállapodás természetesen számos további együttműködési területtel bővülve több mint 3 évtized alatt től rendszeres EU dokumentumok a kínai kapcsolat alakulásáról. Kína 2003-ban készíti el első és eddig egyetlen stratégiai dokumentumát. Az EU 2006-ban fogalmazza meg legutóbbi irányelveit a Szorosabb partnerek növekvő felelősségvállalás. Verseny és partnerség c. dokumentumban elejétől előkészítés alatt áll az évi egyezményt felváltani hivatott Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA), amilyent az EU pl. Ukrajnával vagy Oroszországgal egészen más kontextusban már jóval korábban megkötött.

4 5. Éves csúcstalálkozók, a legutóbbi 2007 novemberében Pekingben (a tizedik). 6. Eközben: (a) több mint 20 szektorális egyezmény (energia, környezetvédelem, mezőgazdaság, közlekedés, vámok, információs társadalom, oktatás, tudomány és technológia, űrkutatási együttműködés, terrorizmus elleni harc, migráció, tömegpusztító fegyverek betiltása). (b) Új bilaterális megbeszélések kritikus kérdésekről (EU-biztosi szinten és intenzíven 2008 első negyedében sőt, áprilisban Barroso Pekingben). Mindez a sárkányszelidítés jegyében): - kínai mérlegtöbblet (először 2007-ben merült fel komolyan!) - együttműködés Afrikában -fogyasztóvédelem - szociális és munkajogi kérdések - hamisított kínai termékek visszaszorítása - szektorokon átívelő (cross-sectoral) megbeszélések (kereskedelem, környezetvédelem, energia, high-tech termékek egybevonva) - árfolyam- és monetáris politikai egyeztetések (USA-val is bilaterálisan, mind Kína, mind az EKB) III. Kereskedelmi kapcsolatok és problémák 1. A kereskedelem alakulása (EU-27 extra-eu adatai alapján) Főbb mutatók EU-export EU-import Összesen (Euro mrd) Növekedés (2003=100) Kínai kereskedelem Növekedés (2003=100) Kína részesedése az EU extra-eu kereskedelmében Kereskedelmi mérleg Kínával (Euro mrd.) Kínai kereskedelem mérleghiánya a teljes EU-27 extra-kereskedelemben (%) Forrás: Eurostat és saját számítások ben az EU unión kívülre irányuló kivitelében Kína a 4. helyet foglalta el ( ben harmadik volt, megelőzve Oroszországot), az USA, Svájc és Oroszország mögött, de jelentősen megelőzve Törökországot, Japánt, Norvégiát és Indiát.

5 3. Ezzel szemben az importban 2006-ban szorította le az első helyről az USA-t, és 2007-ben már 28 %-kal többet exportált az EU-ba mint az USA 4. Az EU végig (enyhén) deficites kereskedelmi mérlegén belül a kínai deficit százalékosan nem nőtt. Ugyanakkor maga a hiány 2003 után erőteljesen felgyorsult, hiszen 65 mrd. euróról 2004-ben 80 mrd.-ra nőtt, 2005-ben pedig átlépte a 100 mrd. eurót (109 mrd.). A tendencia gyorsulva folytatódott 2006-ban (131 mrd.), majd 2007-ben is (159 mrd.). Ez azt jelenti, hogy 2007-ben az EU-Kína kereskedelemben óránként 18 millió, naponként pedig 432 millió eurós deficit keletkezett!! Ezt ugyan az EU viszonylag kiegyensúlyozott külkereskedelme, valamint folyó fizetési mérlegének aktívuma egyelőre gond nélkül tudta finanszírozni (ellentétben az USA-val), a évi csúcstalálkozó egyik lényegi kérdését éppen a deficit mértéke és gyors ütemű növekedése képezte ban az EU mind a 27 tagállama deficittel zárta a kínai kereskedelmet (2000-ban még Finnországnak és Svédországnak tekintélyes aktívuma volt főleg a mobiltelefonok értékesítése következtében). A legnagyobb deficitet a viszonylag legnagyobb kereskedelmet bonyolítók országok jelentették (Hollandia 27, Nagy-Britannia 14, Németország pedig 16 mrd. eurót). Az EU országok között kiemelkedik Németország, amely az EU-27 Kínába irányuló exportjából egymaga 43 %-ot képviselt 2006-ban, ami kereken kétszerese volt a megfelelő francia kivitelnek. A behozatalban is Németország vezet (EU %-a), de jelentős a holland, a brit, az olasz, a francia behozatal is. 6. Az új tagállamok közül Magyarország a legjelentősebb exportőr és importőr egyaránt. Kivitelünk 2006-ban 617 millió euró volt, valamivel magasabb, mint a lengyel (609 millió), de kétszer akkora, mint a cseh, négyszerese a szlováknak mindenekelőtt pedig 14-szerese a évinek. Az importban egyértelműen érződik Magyarország regionális elosztó szerepe, hiszen a 2006-ban 4.3 mrd. euróra rugó import az EU 27 tagállamának sorában a 8. helyet jelenti. Ez 20 %-kal magasabb a megfelelő lengyel mutatónál, és 65 %-kal több mint a megfelelő cseh adat. (Szlovákia kínai importja a magyarénak 17 %-át adta.) 7. A kétoldalú kereskedelem áruszerkezetét szinte minden kétszámjegyű árukategóriában tetemes kínai többlet jellemzi. Vagyis a kereskedelmi mérleg EU-oldalról kimutatható hiánya nem néhány nagy, tömegárut megtestesítő termékcsoportra korlátozódik, hanem szinte minden területet érint (ha különböző mértékben is). Már évek óta világos, hogy a kínai kivitel szerkezetében nem a könnyűipari, hanem egyre inkább a közepes és magasabb technológiát megtestesítő termékek játsszák a meghatározó szerepet ben a gépek és berendezések (SITC 7) részesedése megközelítette az 50 %-ot, míg a ruházati termékeké alig haladta meg a 11 százalékot. Ugyanebben az évben az EU irodagépimportjának 45, telekommunikációs behozatalának 41 százaléka származott Kínából (az elektromos gépek esetében ez a hányad 28, az általános rendeltetésű gépek esetében 22, ugyanakkor a ruházati termékeknél 36, a textíliáknál 27 % volt). Különösen erőteljes dinamikát mutatott a kereskedelmi vitákat kiváltott acélexport, amely 2006-ról 2007-re, tehát egy év alatt több mint megduplázódott (4-ről 8.4 mrd. euróra), és ezzel részesedése az EU harmadik országokból származó acélimportjában meghaladta a 20 százalékot (2006-ban még csak 13.2 % volt). 8. Mind a kereskedelmi mérleg erőteljes romlása, mind egyes kínai termékek tömeges piaci jelenléte több esetben vetette fel az EU importkorlátozásának lehetőségét. Erre annak ellenére jelentős mozgástere van Brüsszelnek, hogy Kína 2001-ben WTO-tag lett. De az

6 EU nem ismerte el piacgazdaságnak (mint mások igen, vagy az EU pl. Ukrajnát), ezért élhet a dömpingellenes eljárások széleskörű lehetőségével. 9. Csak a legfontosabb kereskedelmi vitaterületeket említjük: (a) az európai exportőrök a kínai piacon jelentős nem-vámjellegű akadályokkal találják magukat szemben (2004. évi adatok szerint csak ebből 12.4 mrd. eurós exportveszteség származott. A szolgáltatás-kereskedelemben ehhez további 8.9 mrd. euró járul.) (b) a legjelentősebb akadályok közé tartozik a helyi hozzáadott érték magassága (főleg az autóiparban), az elfogadott WTO-szabályok be nem vezetése, a kormányzati közbeszerzésekben hazai cégek preferálása, a szellemi tulajdonjogok messze nem megfelelő védelme, a tulajdonszerzési megkötöttségek, a kínai iparnak juttatott közvetett támogatások, a helyi szervek protekcionizmusa, helyi szabványok és termékigazolási követelmények, a közel sem egységesen alkalmazott jogszabályok (vagyis a behind the border barriers). A piacra jutási problémák egy része nem a központi szerveknek tulajdonítható, hanem a helyi hatóságoknak (a decentralizáció magas foka, a kínai ipar erősen fragmentált jellege szemben a chaebolok vagy keiretsuk által irányított dél-koreai és japán iparpolitikával). (d) Az EU által a WTO keretében kezdeményezett vagy kétoldalú megbeszélések során felvetett néhány kereskedelmi probléma: - acéltermékek elleni dömpingvád egészségre veszélyes áruk forgalmazásának és importjának megtiltása (játékok, ezek több mint a fele Kínából érkezik) szellemi tulajdonjogok elégtelen védelme környezetvédelmi felelősségvállalás hiánya dömpingellenes vámok kompresszorokra autóalkatrészek vámtételének 10-ről 25 %-ra emelése (ellentétes a 2001-ben vállalt WTO-kötelezettséggel, hogy 2006-ban a vámok csökkennek) - az EU-tagállamok eltérő érdekei (van, ahol Mandelson győzött, van ahol egyes tagállamok protekcionista lobbija (e) Árfolyam-ügyek - korábban nem volt lényeges, de a dollár gyors leértékelődése napirendre tűzte, valamint a gyorsan növekvő EU kereskedelmi deficit is - a kínai valuta felértékelődött ugyan a dollárhoz képest, de kevésbé, mint az euró, ezért az utóbbival szembeni árfolyamelőnyét még növelni is tudta. - Kína fontolóra vette hatalmas dollár-tartalékainak (1800 mrd.) részbeni és óvatos átváltását euróra, de ennek a folyamatnak aligha lehet a nyertese (már a gondolat felvetése erőteljes nyomás alá helyezte a dollárt az euróval szemben, és így leértékelte Kína dollárban jegyzett tartalékállományát) - Ezért: 2007 végétől rendszeres magas rangú kétoldalú egyeztetések vannak a kínai központi bank és az EKB között (a kínaiak növekvő nemzetközi felelőssége a monetáris politikát és irányítást illetően nyilvánvaló)

7 (f) A jövő szempontjából nem elhanyagolható a kínai SME fejlődése: - Eltérően az EU-tól vagy az USA-tól, Kínában 300 és 2000 közötti foglalkoztatott munkaerőben (emellett termelési, értékesítési és beruházott tőkében mért mutatókkal is minősítik a vállalatokat, melyik tartozik az SME-körbe) ben hivatalos számok szerint 39 millió SME működött (ebbe a jóval 300 főnél kevesebbet foglalkoztatók is benne vannak), szemben a 19 millió európaival és a 16 millió amerikaival (önfoglalkoztatókat is beleértve). - Majdnem valamennyi kínai SME az utóbbi év terméke ami példátlan vállalkozói szellemet és magatartást tükröz. Ha a vállalkozói sűrűséget (entrepreneurial density) nézzük, Kínában valóban 60 millió SME-nek kell(ene) léteznie (lakosság 5 %-a) - Eltérően az EU-tól és az USA-tól, a kínai SME 62 %-kát adja a teljes kínai exportnak (szemben a 30 % alatti európai és amerikai aránnyal). Átlagosan egy kínai SME termelésének közel 30 %-át exportálja, szemben az európai 13 %-kal, vagyis több mint kétszer erőteljesebben nemzetköziesedett, mint az európai vagy az amerikai versenytársak. - Az állami vállalatok reformja és szétdarabolása, felvásárlási lehetőségeket teremt az SME számára - Az utóbbi években javult az SME-k finanszírozási háttere, - Igen sok külföldön tanult kínai jött haza és alapított SME-t, ami kezdettől fogva kihasználja a megszerzett nemzetközi tapasztalatokat és kapcsolati hálókat - Az ebből adódó lehetőségeket és veszélyeket már most megfelelően kell(ene) értékelnie az EU-nak és a tagállamoknak.

8 IV. Tőkekapcsolatok, a meginduló kínai tőkekivitel és az EU 1. Kína meghatározóan működőtőke-importőr ország végén a Kínában beruházott FDI kb 370 mrd. dollár lehetett, amiből csak 2007-ben 75 mrd. érkezett. (Ezt egészítette ki 8 mrd. dollár a bankszektorba.) Az adatok azonban nem tartalmazzák Hongkong sokkal nagyobb állományát (kb. 500 mrd. dollár, ami döntően a pénzügyi szektorban található). 2. Az EU-országok a legjelentősebb befektetők közé tartoznak. Becslések szerint legalább európai vállalat tevékenykedik Kínában 3. A külföldi befektetőket 2008-ban eltérő hatások érték, ill. érhetik: (a) a jövedelemadót 25 %-ban egységesítették (korábban a hazai cégek 33, a külföldiek 15 %-ot fizettek). A már létesített vállalatok preferenciális kezelése még 5 évig fennmarad (b) Emelkedtek a nyersanyag-árak és a bérköltségek Jobb lehetőségek nyílnak a befektetésre a szolgáltató szektorban, (d) Kína állítólag megnyitja a pénzügyi, biztosítási és telekommunikációs piacot a külföldi cégek előtt (e) Kína fő célja 2008-ban nem az FDI mennyiségének emelése, hanem minőségének javítása (high-tech, energiatakarékosság, környezetvédelem). 4. Kína két állami csatornán keresztül exportál tőkét i.a 2007-ben létesített sovereign state fund-on (China Investment Corporation) át (200 mrd. dollár alaptőke, 300 mrd.-ra kívánják növelni), a) State Administration of Foreign Exchange (SAFE), amely a mintegy 1800 mrd. dolláros tartalékok külföldi befektetésekben való elhelyezésével foglalkozik. Az amerikai dollár mélyrepülése erőteljesen dinamizálta ezt a tevékenységet az elmúlt hónapokban. b) Általános félelem, hogy lévén szó állami alapokról a gazdasági szempontok mellett vagy kifejezetten azokat háttérbe szorítva politikai törekvések jelennek meg az ilyen beruházásokban. Ezt az aggályt a kínai vezetés igyekszik eloszlatni, miszerint teljes egészében vállalati alapon, a kormányzat bármiféle intervenciója nélkül kerül sor ezekre a beruházásokra. c) Európában is terjeszkedni akar a kínai tőke, amit az EU-tagállamok eltérően értékelnek. (Hagyományosan a legnagyobb kínai érdekeltségű nyugat-európai vállalat a Fortis N.V. (pénzügyi szolgáltató, Belgiumban bejegyezve, 4.2 %-os kínai részesedéssel) (d) Újabb példák: - szerény, de a vállalat piaci értékét jelentősen befolyásoló beszállás a Barclays Bankba

9 - a Total 1.6 %-ának megvásárlása (kiváltva a gazdasági patriotizmus hullámát Franciaországban). Hivatalos francia válasz: jöhetnek a kínai cégek, amíg működésük transzparens, és Kína hasonló szabadságot ad francia cégek kínai beruházásainak. - Egy kínai állami vállalat 1 % részesedést szerzett a British Petroleumban. Angol vélemény: bármennyi kínai tőke jöhet (Gordon Brown kínai útjának legfőbb mondanivalója), - Építsék fel a kínaiak európai pénzügyi és tőzsdeközpontukat Londonban (cél: a jelenlegi 50 kínai cég megduplázása a londoni tőzsdén) - Beszállás a Rio Tinto-ba (a világ egyik legnagyobb fémkitermelője, angol-ausztrál tulajdonban) (Aluminium Corporation of China 14.1 mrd. dollárért 9 %-ot szerzett). - Németországban mintegy 700 cég van kínai tulajdonban (éttermeket nem számítva). Ezek nagy része kis és közepes vállalat, amelyeket éppen a kínaiak mentettek meg a csődtől. Nagy részüknek kínai társa is van, amely rendszerint jóval nagyobb, mint a német vállalat (Minmetals 60 német munkatársával szemben a kínai vállalat főt foglalkoztat).

10 V. Az EU-Kína kapcsolatok nem gazdasági (de a gazdasági viszonyokat befolyásoló) elemei 1. Emberi jogok szegénység leküzdése 2. demokratikus értékek nem-beavatkozás 3. fegyverembargó és feloldásának lehetőségei (európai dilemmák, transzatlanti feszültségek) 4. migráció, vízumpolitika 5. multilateralizmus multipoláris világ (nagy különbség!) 6. közös fellépés a nemzetközi biztonság érdekében (egyetértéssel Korea és újabban Irán felé, különbözőképpen Irak, Koszovó esetében) 7. Közös fellépés a nemzetközi terrorizmussal és a nacionalista szakadárokkal szemben ugyanakkor feltétel nélküli támogatás diktatorikus rendszereknek (Afrikában) 8. Az érdekek ütközésének és harmonizálhatóságának sajátos tanuló terepe: Afrika (segélyezés módja, nyersanyagokhoz való hozzáférés, támogatás, szegénység, migráció stb.). 9. Afrika: a) kiegyensúlyozott kereskedelem (29 mrd. dollár afrikai export, 27 mrd. import) (b) egyszerre nyersanyag-biztosítás és piacszerzés (egyelőre alacsony kínai FDI, inkább hitelek, egyéb jellegű szerződések) (c)kína meghatározó kereskedelmi partner számos ország számára (50 % felett Szudán, % között Benin, Burkina Faso, Congo, 30 %, fölött Angola stb.) (d) A nigériai olajkitermelési jogért közel 4 mrd. euró hitel, emellett exportgarancia-hitel 50 mrd. dollárért (Sinosure 2001-től 113 mrd. dollár hitelbiztosításra tett ajánlatot kínai exportra és beruházásokra).

11 VI. Világgazdaságra gyakorolt közvetett (?) hatások Ezeket 5 területen vizsgálja a most folyó projekt (befejezése összefoglaló jelentéssel együtt június végére): 1. Kína szerepe a világkereskedelemben, a WTO-tagság tükrében 2. Kína tőkeimportja és tőkeexportja a nemzetközi tőkeáramlás keretében 3. A kínai gazdaság nyersanyag- és energiaigénye és ennek hatása a nemzetközi árupiacokra, valamint a stratégiai szövetségkeresésre (2002 és 2006 között a világ ásványi és fémkeresletének növekedésében meghatározó volt Kína szerepe: vasérc 79 %, acél 77 %, réz 61 %, gyapot 78 %, disznóhús 85 %, marhahús 63 %, szén 52 %, alumínium 51 %, nikkel 43 %, szójabab 53 %, fa 45 %, stb. (lásd a táblázatot) 4. A kínai gazdaság környezetvédelmi (környezetterhelési) kihatásai 5. Kína növekvő szerepe a nemzetközi pénzügyekben (monetáris politika, árfolyamkérdés, dollártartalékok jövője)

12 VII. Milyen lehet/legyen az EU Kína-politikája, és milyen lehet Magyarország mozgástere? 1. Az EU Kína-politikáját globális keretekbe kell helyezni (strategic partnership, de tudjuk-e, hogy mit értünk rajta?) Kölcsönös függőség, közös fellépés a globális kihívásokkal szemben, multilateralizmus és multipoláris világrend. Kiemelt kérdés Afrika a 2007 novemberi csúcs értelmében Kína meghívást kapott, hogy a jövőben megfigyelőként részt vegyen az EU-Afrika csúcsértekezleteken. Együttműködés ázsiai kérdésekben (a hetedik ASEM csúcsra 2008-ban éppen Pekingben kerül sor). 2. A kereskedelmi és a nem-kereskedelmi célokat (bármennyire is sokan nem szeretik a conditionality feladását), Kína esetében szigorúan szét kell választani 3. Kínának meg kell adni a piacgazdasági státuszt (nem lehet 2016-ig várni) 4. Az EU-nak tartózkodnia kell a kereskedelmi protekcionizmustól, még akkor is, ha lépései jogosnak tűnnének. Sokkal hatásosabb lehet, ha más területeken keres ellenszolgáltatást, mindenekelőtt a kínai piac további liberalizálásában, úgy mint: (a) a szellemi tulajdonjogok védelmének erősítése, (b )a kínai szolgáltatási piac további nyitása, a külföldi beruházások előtt álló kínai akadályok lebontása, (d )a kínai állami vállalatoknak juttatott szubvenciók átláthatóságának erősítése, (e) a sovereign state fund(s) által kezdeményezett vagy végrehajtott külföldi kínai beruházások transzparenciájának javítása, (f) erőteljesebb törekvés a környezeti károk mérséklésére, (g) a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése 5. Kooperáció a konfrontáció helyett. Az EU egyik alapvető feladata, hogy Kínát felelős játékosként és partnerként segítse integrálni a világgazdaságba és a nemzetközi rendszerbe. A bilaterális protekcionizmus, különösen a kereskedelempolitikai kérdések összekötése pl. az emberi jogokkal semmire sem vezet, mert ez egyrészt elidegeníti Kínát (ilyen lépéseknek eddig sem volt semmiféle eredménye), esetleg még bezárkózásra is késztetheti, de mindenképpen károsan befolyásolja a kínai gazdasági növekedést. Ennek viszont ma már világgazdasági következményei lennének, nem utolsósorban az EU számára (pl. euró, európai beruházások Kínában, magasabb infláció az EU-ban, stb.). 6. Az EU-nak közös álláspontot kell kialakítani Kína kérdésében. Ez egyelőre alig látható, még az egyébként Brüsszelbe delegált kereskedelempolitikában is állandóak a tagállami konfliktusok éppen kínai termékek bünetése vagy nem büntetése kapcsán.

13 7. Kerülendő az EU és tagállamai részéről a kettős mérce (double standard) alkalmazása (pl. abban, hogy az európai tőke szabadon áramolhasson Kínába, de a kínait ne engedjék be az európai országok). 8. Felkészülés Európában arra, hogy a globális növekedési központ Ázsiára tolódásának első szakaszában vagyunk csak, a ma érezhető következmények még messze nem a teljesség erejével hatnak 9. Erőteljes kooperáció Kínával a feltörekvő fejlődő régiókban 10. Sajátos együttműködési területek (a) magas szintű párbeszéd kezdeményezése és fenntartása a stratégiainak tekintett gazdasági területeken, (b) a Kínában való európai beruházások veszélyeire való figyelmeztetés (kockázatfigyelő testület felállítása, különös tekintettel az európai SME-kre, a kínai regionális különbségeket és játékszabályokat monitorozó testület létrehozása, (d) a Bizottság kínai jelenlétének személyi megerősítése (több kereskedelmi szakértőt küldeni, jelenleg mindössze három van!). Újabb képviseleti irodák nyitása Shanghaiban és Guangdong tartományban, (e) mezőgazdaság, élelmiszertermelés, öntözés, talajjavítás, agrártechnológia fejlesztése, (f) hozzájárulás a kínai környezetvédelmi beruházásokhoz, (g) a többéves Indikatív Program keretében ( ) az EU költségvetéséből 128 millió euró áll rendelkezésre a szektorális párbeszéd által lefedett területeken, valamint a környezetvédelem, az energetika, a klímaváltozás és az emberi erőforrás-fejlesztés vonatkozásában, (h) a kínai regionális fejlettségi különbségek mérséklésében az EU kohéziós tapasztalatainak felhasználása 11. Konkrét együttműködési lehetőségek a 10. csúcstalálkozó eredményeként (2007 november, Peking): (a) 500 millió eurós kerethitel (EIB) a klímaváltozással szembeni küzdelemre Kínában, (b)erőteljes kooperáció az energiaszektorban (beszerzés, felhasználás, hatékonyság) ban lesz a hetedik energia-együttműködési bilaterális konferencia, második Kína-EU párbeszéd az energia- és közlekedési stratégiáról, (d) EU-Kína tiszta energia központ létesül (megnyitása 2008-ban) (e)magasszintű gazdasági és kereskedelmi dialógus indul 2008 márciusában (f) a pénzügyi párbeszéd elmélyítése (g) fogyasztóvédelmi megbeszélések folyamatossá tétele, (h) a kínai monopóliumellenes törvény gyakorlati megvalósításának nyomon követése (a törvény 2007-ben lépett életbe), (i)az SME kölcsönös működésének elősegítése (j)kofinanszírozás keretében közös K+F projektek indítása

14 (k) kínai kutatók részvétele az EU 7. K+F keretprogramjában, és európai kutatók bevonása Kína által finanszírozott kutatási projektekbe (l) kínai fiatalok részvétele EU-s oktatási programokban (jelenleg kínai tanul Európában), (m) Europe-China School of Law létrehozása Kínában, (n )a China-Europe Business Management Training Project felfejlesztése (már beindult) (o) a kínai nyelv tanulását támogató EU-s programok erősítése az EU tagállamaiban április INOTAI András

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KERESKEDELMI PARTNEREI

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KERESKEDELMI PARTNEREI AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KERESKEDELMI PARTNEREI Az áruk és szolgáltatások vezető exportőreként és a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrásaként az Unió vezető helyet foglal el a globális piacon. A

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

Kereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia)

Kereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia) Környezet 2008 DDA lezárásának kudarca Gazdasági válság Sokoldalú, többoldalú szektorális tárgyalások (ITA, EGA, TiSA) Szabadkereskedelmi tárgyalások és megállapodások kezdeményezésének növekedése regionális

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros Szófia Terület 110 910 km 2 Népesség 7 679 290 Nemzetiségi

Részletesebben

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Svéd Királyság alkotmányos monarchia Stockholm 449 964 km² Népesség 9 122

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Üzleti előrejelzés 2017-ig

Üzleti előrejelzés 2017-ig GKI Gazdaságkutató Zrt. Üzleti előrejelzés 2017-ig 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax: 318-4023;

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

szerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló Kedden jelentős veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, a napvilágot látott negatív kínai makro-indikátorok hatására. Szerda reggel kismértékben

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Belgium. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete. 1. Általános információk

Belgium. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete. 1. Általános információk Belgium I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Belga Királyság hollandul: Koninkrijk België - franciául: Royaume de Belgique németül:

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon.

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon. Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ

BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ Nemzeti lobogó Nemzeti címer A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE MINSZK 2010. január 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3. oldal I. Általános ország információ 5. oldal II. Adózási szabályok

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ

2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ 2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ TARTALOM Tartalom 2 I. Gyengélkedő dollár, erős euró következmények a kelet-európai országok számára 3 II. MNB: inflációs célok és előrejelzések

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben