Polónyi István A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Polónyi István A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐI"

Átírás

1 Polónyi István A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐI

2 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐI Polónyi István Oktatáskutató Intézet Budapest 1996

3 Kutatás közben 213 Az Oktatáskutató Intézet sorozata Sorozatszerkesztő Tót Éva A tanulmány "A felsőoktatás modernizálása" c project keretében készült. Megrendelte: Benko and Associates, Inc. Az Oktatáskutató Intézetben rendezett szakmai vitán a kézirat bírálói voltak: Kutas János, Setényi János Oktatáskutató Intézet ISSN ISBN Felelős kiadó: az Oktatáskutató Intézet főigazgatója Műszaki vezető: Orosz Józsefné Műszaki szerkesztő: Híves Tamás Terjedelem: 3,5 ív Készült az Oktatáskutató Intézet sokszorosítójában

4 Tartalom 1. A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A közkiadás-politika változása a jóléti államokban A hazai közkiadás-politika az államháztartási reform Az államháztartási reform célkitűzései a felsőoktatási szférában A hazai nemzetgazdaság teljesítőképességének várható alakulása A privát iskolák és vállalkozási alapú képzés tendenciái A felsőoktatás képzési szerkezete A felsőoktatási fejlesztésre vonatkozó országgyűlési határozat A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐINEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA A felsőoktatás néhány gazdasági mutatója nemzetközi összehasonlításban Az alacsony költséghatékonyság okai A HAZAI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK ALAKULÁSA A KILENCVENES ÉVEKBEN A hallgatólétszám A költségvetési ráfordítások A FELSŐOKTATÁSI KUTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE A K+F ráfordítások nemzetközi összehasonlításban A hazai K+F ráfordítások alakulása a kilencvenes években A felsőoktatási kutatóhelyek K+F ráfordításai A felsőoktatási kutatóhelyek néhány jellemzője HALLGATÓ TANDÍJAK, TÉRÍTÉSI DÍJAK ÉS A HALLGATÓK TÁMOGATÁSA A tandíj A hallgatói térítési díjak A hallgatók támogatás A meg nem valósult hallgatói hitel 60 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 3

5 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE 1. A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A felsőoktatás gazdasági elemzésének ki kell terjednie mind a felsőoktatás finanszírozásának nemzetközi tendenciáira, mind pedig a befoglaló nemzetgazdaság valamint a felsőoktatásra közvetlenül ható szereplők sajátosságainak, pillanatnyi és várható helyzetének elemzésére A közkiadás-politika változása a jóléti államokban A jóléti államok, amelyekben a második világháború után általános tendencia volt a közkiadások növekvő aránya a nemzeti össztermékből, a hetvenes évek közepétől olyan gazdasági kihívás elé kerültek, amely a közösségi szféra finanszírozásának gyökeres újra gondolását és átformálását eredményezte. E gazdasági kihívást több tényező okozta: Az egyik egy rövid távú sokk, a hetvenes évek közepének olajár-robbanása és a nyomában járó gazdasági recesszió volt, amelyet követően a gazdasági növekedés mindenhol lelassult, a munkanélküliség megnövekedett, majd magas szinten stabilizálódott, és a munkanélküliek ellátásából adódó kiadások növekedtek. A másik hosszú távú tényező a népesség öregedése és a nyugdíjbiztosítási rendszerek felfutása, amelynek következtében a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátás költségei rendkívül jelentős mértékben növekednek. Egy további tényező, részint a helyi önkormányzatok (infrastruktúra fejlesztésből és működtetésből adódó) kiadásainak növekedése, az oktatás kiterjedéséből adódó támogatási igény-növekedés részint pedig a központi kormányzati (védelmi, kutatási stb.) kiadások emelkedése volt. A gazdasági depresszió következtében szűkös költségvetési kondíciók, s a fenti tényezők következtében növekvő közösségi támogatási igények a nyolcvanas évek elejétől új közösségi finanszírozás-politika dominánssá válását eredményezték. Ennek következtében lelassult, majd megállt a közkiadások arányának növekedése. 1 Ez a tanulmány része a felsőoktatás fejlesztésére szolgáló világbanki hitelfelvétel előkészítésének. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 5

6 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Lényegében valamennyi fejlett európai országban csökkentették az állam újraelosztó szerepét, növelve a helyi és az intézményi szintű gazdálkodási önállóságot és felelősséget. Az önkormányzatok, az oktatás és az egészségügy finanszírozásában is a normatív alapon vagy a teljesítményelven történő pénzfolyósítás terjedt el. A normatív finanszírozás és a gazdálkodási autonómia az oktatás finanszírozási válságára adott kormányzati válasz 2, amely gyakorlatilag a hatékonyság növelésének és a költségvetési támogatás csökkentésének eszközeként funkcionált. Azt is hozzá kell tenni, hogy ugyanakkor a normatív finanszírozás a legtöbb elosztási rendszerben csak egy csatorna, amely mellett más kiegészítő finanszírozási csatornák is léteznek. A normatív finanszírozásnak ugyanis ugyanaz a hátránya mint az előnye: mind az állam befolyásoló szerepét, mind az adott szféra szakmapolitikiai törekvéseit beszűkíti. Így szükség van olyan finanszírozási csatornákra, amely alkalmas a preferenciák, kormányzati stratégiák, szakmai politikák érvényre juttatására. Ezen kiegészítő finanszírozási csatornák működtetésére általános megoldás a fejlett világban a "köztes szervezetek" létrehozása és működtetése 3. 2 Több nyugat-európai ország közelmúltbeli és mai fejlődésének áttekintése azt is jól szemlélteti, hogy a közkiadás-politika ezen új elvei az évek során erodálódnak is, s így bizonyos időnként újabb korrekciókra, megszorításokra kényszerülnek a kormányok természetesen nem függetlenül politikai beállítottságuktól. 3 Ezen köztes szervezetek egy-egy nagyobb társadalmi szféra, ill. nagyobb elosztási rendszer olyan testületei és az azokat kiszolgáló professzionális apparátusok amelyek a kormányzati politika és az adott szféra hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek, rövid távú érdekeinek és céljainak összehangolását szolgálják. Tevékenységük a szféra hosszú távú tendenciáinak nálunk rossz emlékű tervezése, e tervek alapján a kormányzati elképzeléseket szem előtt tartó, de a szféra érdekeire is tekintettel lévő rövid távú célok, feladatok azonosítása, s ezeknek a rendelkezésükre álló (normatív finanszírozáson felüli) kiegészítő források segítségével történő megvalósítása. 6 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

7 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE 1.2 A hazai közkiadás-politika az államháztartási reform A hazai jóléti és közkiadások a nyolcvanas évek elejétől folyamatosan növekedtek, gyakorlatilag egészen 1994-ig. Az államháztartás kiadásai a GDP-hez viszonyítva 1993-ban 57%-ot, 1994-ben több mint 58 %-ot tettek ki. 4 Eközben Magyarország gazdasági növekedése 1977 óta megrekedt. A GDP 1980 és 1990 között átlagosan évi 1,1 %-kal nőtt, között évi 5,4 %-kal csökkent, majd között 1,9 %-kal emelkedik. Így 1996-ban az ország GDP-je a saját évi szintjén van 5. A magyar állam tehát jóval szélesebb, átfogóbb kritériumok alapján ad juttatásokat az adófizetők pénzéből, mint a világ legtöbb más állama. Magyarország az államszocializmus idején "koraszülött jóléti állammá vált", s ez a tendencia a rendszerváltást követő első időszakban sem változott. 6 Az államháztartás kiadásainak ez a szintje, amely nemzetközi összehasonlításokban is rendkívül magas, gyakorlatilag fenntarthatatlan. 7 A jóléti szférában mindenképpen vissza kell szorítani az állami, központi adókból finanszírozott részvételt, s ösztönözni az önkéntes munkaadói, munkavállalói hozzájárulásokat, az önkormányzati, a non-profit szervezetek és a közvetlen fogyasztók hozzájárulását. A társadalmi, gazdasági rendszerváltást követően de lényegében már az azt közvetlenül megelőző időszakban is, a nyolcvanas évek végétől a magyar kormányok gazdasági programjainak különböző hangsúllyal meghirdetett és végrehajtott de leginkább halogatott eleme a nagy elosztó rendszerek reformja, az államháztartási reform, a stabilizáció. 4 Az államháztartás kiadásai a GDP %-ában 1993-ban: Kiadások összesen a GDP %-ában 1993-ban 57 % ebből általános igazgatás 5 % honvédelem 2% oktatás és egészségügy 11% gazdasági támogatás és beruházás 9% szociális transzfer 17% (ebből: nyugdíj) (10%) kamat 5% egyéb 8% (Forrás: Hetényi István: Az államháztartás reformjának helyzete PM, 1995) 5 Stark Antal: A Művelődési és Közoktatási Minisztérium ágazatai az államháztartásban kézirat Budapest, Március. 6 Kornai János: A legfontosabb a tartós növekedés, Népszabadság aug. 29.,30.,31., szept. 1.,2. 7 "A jóléti állam kialakulása a modern civilizáció egyik nagy vívmánya, amelyet meg kell őrizni de amelynek hatókörét célszerű szűkebbre szorítani, s más elosztó mechanizmusokkal kiegészíteni." írja Kornai János A magyar gazdaságpolitika dilemmái c. cikkében, Közgazdasági Szemle sz. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 7

8 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Az államháztartás legjelentősebb problémái a következőkben foglalhatók öszsze 8 : Az államháztartási kiadások terjedelme rendkívül nagy; A bevételek mértéke magas, mégsem képes fedezni a kiadásokat; A kiadásokban magas az igazgatás, a nyugdíj, a családtámogatási kiadások, valamint az adósságszolgálat aránya. Az adóbevételek között: magas a vám, rendkívül magas a társadalombiztosítási járulék magas a vállalkozásokat terhelő társasági adó, és magas az egyéneket terhelő személyi jövedelemadó. Az államháztartás reform legfontosabb területei és elemei a következők 9 : a./ Az államháztartási reform egyik fő területe a költségvetési gazdálkodás reformja. Elsődleges célja a közpénzekkel történő hatékonyabb gazdálkodás. Legfontosabb elemei: a közbeszerzések szabályozása, a közpénzekből történő beszerzés versenyszabályainak előírása, a közpénzekkel történő tervszerű, takarékos, pénzkímélő gazdálkodás: a Kincstár felállítása b./ Az államháztartási reform másik fő területe a költségvetési intézmények körének valamint gazdálkodási, ösztönzési rendszerüknek a reformja: a költségvetési szervek által ellátott feladatok mélyreható racionalizálása, üzemi, tulajdoni szerkezetének átépítése, a költségvetési szférában maradó kör hatékonyságának növelése. (Az államháztartás feladatait több mint költségvetési szerv, és kb közalkalmazott ezen belül köztisztviselő látja el.) A reform legfontosabb elemei ezen a területen: a költségvetési intézmények körének felülvizsgálata, a feladatok s velük az intézmények egy részének más, nem költségvetési intézményi formában történő megoldása, takarékos és teljesítményre ösztönző létszám- és bérgazdálkodás, ésszerű beszerzési és beruházási tevékenység kialakítása, szabályozása, 8 Hetényi István: Az államháztartás reformjának helyzete Pénzügyminisztérium Hetényi István Az államháztartás reformjának helyzete Pénzügyminisztérium 1995 alapján. (Fontos hozzáfűzni, hogy Hetényi István a Pénzügyminisztériumban működő államháztartási reformbizottság vezetője). 8 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

9 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE a költségvetési gazdálkodás hatékony ellenőrzése, a tényleges társadalmi ráfordításokat szem előtt tartó díjpolitika kialakítása. c./ Az államháztartási reform további fontos területe az államnak a gazdasági életbe történő túlzott és túldifferenciált, direkt beavatkozások csökkentése (Az államszocialista gazdaságpolitika jellemzője volt az igen nagy mértékű elvonások és ugyancsak nagy mértékű állami támogatások. A költségvetés gazdasági célú kiadásai a nyolcvanas években elérték a GDP 15 %-át ez 1993-ra 8 %-ra csökkent.) A reform célja e területen a direkt beavatkozások (támogatások, adókedvezmények) mértékének csökkentése, s egy szűken megállapított preferenciarenszer alapján történő leszorítása, illetve az igazolható piaci tökéletlenségek által igazolt körre (pl. környezetvédelem) történő leszűkítése. Ennek eszközei: a normatív adórendszer, a korszerű vámtörvények, a fogyasztói támogatások mérséklése, a mezőgazdasági támogatások összhangba hozása a nemzetközi megállapodásokkal, normákkal, a meghatározott preferenciákat közvetítő Állami Fejlesztési Bank kialakítása, az export közvetett segítése (exporthitelezés, garancia) d./ Az államháztartási reform további fontos területe az adórendszer és az adóigazgatás fejlesztése. (A magyar adóteher nemzetközi összehasonlításban igen magas, ami az államháztartás nagy méretéből, s így nagy forrásigényéből származik. Az adóteher a GDP-hez képest 40 %-os nagyságú, míg egy hasonló fejlettségű országban % körüli. Az adórendszer másik problémája, hogy nagy az adómegkerülés aránya, a szürke gazdaság szélesebb mint a fejlett országokban.) Az adóbevétel szerkezetének elemzése azt mutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban elsősorban a vám, vámpótlék és a társadalombiztosítási járulék a magas. A következő években elkerülhetetlen a társadalombiztosítási járulék és a vámok, vámpótlékok csökkentése. Ebből adódóan: az egyik legsürgetőbb államháztartási reform-feladat a (már megkezdett) társadalombiztosítási reform OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 9

10 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE a társadalombiztosítási járulék és a vám, vámpótlék bevétel csökkenése miatt nélkülözhetetlen az államháztartás kiadásainak csökkentése, viszont rövidebb távon aligha lehet más adóterhek csökkentésére számítani (ugyanis ez még radikálisabb kiadás visszafogást igényelne az államháztartásban) így az adópolitikában meghatározó fontosságú az adókivetés és beszedés teljes körűsége ami részint az adókedvezmények szűkítését igényli, részint az adóigazgatás, adóbehajtás fejlesztését. e./ Az államháztartási reform meghatározó eleme a jóléti rendszerek reformja. Az elmúlt 40 évben kialakított jóléti rendszert az egyenlősített jövedelemelosztás, a széles körű, de szerény ellátás jellemezte. Az örökölt jóléti rendszer társadalmilag és gazdaságilag ellentétbe került a piacgazdaság alapvonásaival és anyagi lehetőségeivel. A reform célja: a jelenleginél társadalmilag méltányosabb, a gazdaság fejlettségével, teherviselő-képességével összhangban álló, az egyéni felelősségnek, döntési lehetőségnek teret adó, rászorultsági elven alapuló, a munkavállalási hajlamot nem csökkentő, célzottabb jóléti rendszer kialakítása, amelynek során át kell alakítani a nyugdíjrendszert, az egészségügyi ellátást, a jövedelempótló támogatások rendszerét. Az államháztartási reform célkitűzéseit az alábbi táblázat szemlélteti 10 : 10 Hetényi (1995) idézett munkájának adatai alapján. 10 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

11 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Az államháztartás kiadásainak a reform eredményeként tervezett alakulása A GDP %-ában körül Hosszú távon Kiadások összes 57 % 50 % 45 % ebből általános igazgatás 5 % 4% 4% honvédelem 2% 2% 2% oktatás és egészségügy 11% 11% 11% gazdasági támogatás és beruházás 9% 7% 6% szociális transzfer 17% 14% 12% (ebből: nyugdíj) (10%) (9%) (8%) kamat 5% 6% 4% egyéb 8% 6% 6% Az államháztartás adóbevételeinek a reformja nyomán tervezett alakulása A GDP %-ában körül Hosszú távon Adóbevételek 41 % 36 % 33 % ebből vám jellegű 4% 3% 1% tb-járulék 13% 10% 8% Az államháztartási reform néhány eleme a rendszerváltást közvetlenül megelőzően, számos eleme pedig a rendszerváltást követően megvalósult. Kialakultak a normatív adórendszer és a vámtörvények legfontosabb elemei, lényegében megszűntek a fogyasztói támogatások, megkezdődött a mezőgazdasági támogatások összhangba hozása a nemzetközi megállapodásokkal és nemzetközi normákkal, az államnak a gazdasági életbe történő beavatkozása radikálisan visszaszorult. Megszületett az államháztartási törvény, a közbeszerzési törvény, majd 1995-ben megtörtént a kincstár felállítása. Az 1994-es választások után hatalomra került kormány halaszthatatlan feladatként szembesült a gazdasági stabilizáció és az államháztartási reform felgyorsításának szükségességével, mindeekelőtt az adórendszer és az adóigazgatás fejlesztésének, a (már megkezdett) társadalombiztosítási és egészségügyi reform folytatásának, a nyugdíjrendszer, a jövedelempótló támogatási rendszer átalakításának szükségességével. Sürgetően került előtérbe a társadalombiztosítási járulék és a vám, vámpótlék bevétel csökkenése miatt az államháztartási kiadások csökkentésiének igénye, a OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 11

12 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE költségvetési intézmények körének valamint gazdálkodási, ösztönzési rendszerük reformjának felgyorsítása. 1.3 Az államháztartási reform célkitűzései a felsőoktatási szférában 11 A felsőoktatással foglalkozó államháztartási reformanyagok megállapítása szerint a felsőoktatás működése súlyos zavarokkal küzd. Nem rendezett a kormányzatnak a felsőoktatással kapcsolatos feladatvállalása, a teljesítmény- követelmények nem megfelelőek, alacsony a költséghatékonyság. A közalkalmazotti törvény nem alkalmas a hatékony oktatás szolgálatára. A felsőoktatás területén komoly problémák vannak a képzési szerkezetben. Az intézmények működését alacsony hatékonyságú foglalkoztatás-politika jellemzi. Az intézményhálózat és a belső intézményi szervezet is elaprózott. Nélkülözhetetlen a felsőoktatásra vonatkozó törvények olyan irányú módosítása, amely a teljesítmény-követelmények erősítését, az állami feladatvállalás egyértelművé tételét, valamint a hatékonyság javítását eredményezi. A felsőoktatási törvény államháztartási reformmal összhangban álló módosításának legfontosabb céljai a következők: az intézményrendszer elaprózottságát megszüntető intézményi integrációs forma kialakítása, a képzési struktúra társadalmi, gazdasági szükségletekkel összhangban álló alakítását elősegítő tervezési, irányítási rendszer kialakítása (a Felsőoktatási és Tudományos Tanács által meghatározott felsőoktatási keretszám) a teljesítménnyel arányos, a költséghatékonyság javítását ösztönző normatív állami finanszírozás bevezetése, rövid idejű, felsőfokú szakképzés bevezetése a felsőoktatásban részint a gazdaság szakemberigényének kielégítése, részint a minőségi belső szelekció elősegítése céljából. A felsőoktatásban az egyik legaktuálisabb, legsürgetőbb feladat a felsőoktatási intézményhálózat racionalizálása. Ennek egyik meghatározó útja az egy-egy városban, esetleg szűkebb régióban található intézmények egy intézményben, egy felső- 11 Jelen dolgozat készítésével párhuzamosan zajlik a felsőoktatási törvény módosításának előkészítése. Az írás ezért adatait és helyzetelemzését tekintve e törvénymódosítást megelőző állapotokat tükrözi. 12 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

13 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE oktatási szövetségben történő egyesülése. Az integrációkhoz nem kapcsolódó kis intézmények esetében elképzelhető alternatíva a költségvetési intézményi körből történő kikerülés, más fenntartóhoz, vagy más működési formába történő átkerülés. A normatív állami finanszírozás bevezetése mellett a felsőoktatás finanszírozási reformjának és gazdasági racionalizálásának több más eleme is előtérbe kerül: az állami feladatként finanszírozott hallgatólétszám mellett nagyobb teret kap a költségtérítéses képzés, a hallgatók természetbeni támogatásainak (diákotthoni ellátás) pénzbeli támogatássá alakítása, s párhuzamosan az ellátás önköltségessé tétele, a hallgatók támogatási rendszerének a tandíjrendszerrel együtt történő továbbfejlesztése, az intézmények profiltisztítása, a kollégiumok, tangazdaságok, gyakorló iskolák, klinikák, munkahelyi óvodák, üdülők, vállalkozások stb. racionálisabb szervezeti, működési keretek közé helyezése. A felsőoktatás ráfordításai az ország gazdasági színvonalához viszonyítva igen jónak mondhatók. A ráfordítások reálértékének csökkentése azonban legfeljebb átmenetileg, a válságkezelés keretében képzelhető el, tartósan azonban nem. 1.4 A hazai nemzetgazdaság teljesítőképességének várható alakulása A magyar gazdaságnak az elkövetkező évtizedbeli teljesítmény-alakulásáról igen óvatos becslések léteznek csupán. Mára általában elfogadottá vált az a vélemény, hogy a hazai gazdaság valószínűleg rendkívül lassan, de egy mérsékelt ütemű növekedési pályára léphet. 12 Ennek kezdetét 1995-re jósolták, újabban 1997-re, 12 A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően általános szakmai és politikai várakozásként lehetett elkönyvelni egy közeli jövőben remélt jelentősebb fellendülést. Ehrlich Éva és Révész Gábor 1992-es tanulmányában (Ehrlich-Révész: Optimista jövőkép Magyarországra 2005-ig. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Világgazdasági Kutató Intézet) olyan optimista szcenáriót vázolt fel, mely szerint megfelelő politikai és gazdaságpolitikai feltételek mellett a gazdaság a depreszszióból viszonylag gyorsan évi 3,0 3,5 %-os növekedési pályára áll, s ennek eredményeként Magyarország visszatér a Nyugat-Európához viszonyított történelmi gazdasági pozíciójába. Ez azt jelentené, hogy az egy főre jutó magyar GDP az Ausztriaihoz viszonyított jelenlegi kb. 50 %-ról, 2005-re kb. 67 %-ra növekedne. Mára ezek a várakozások lényegesen visszafogottabbá váltak. Ugyanis az ország gazdasági növekedése elmaradt. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 13

14 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE ill ra teszik. Ugyanakkor a várható növekedés néhány fontosabb jellemzőjét előre lehet vetíteni: "Nagy határozottsággal állítható..., hogy nem várható fellendülés, és hogy a fejlődés nem lesz egyenletes. A növekedést elég gyakran restriktív intézkedések, kisebb visszaesések fogják félbeszakítani." 13 A növekedés átlagos évi üteme aligha lesz nagyobb 2-3 %-nál. 14 A 2-3 %-os várható átlagos növekedési ütem azonban csak a beruházási ráta emelkedésével valósulhat meg 15, a beruházási ráta 25 % körüli nagyságúra Év GDP (előző évi %) 1,000 1,041 0,999 1,007 0,965 0,881 0,970 0,992 1,031 1,011 GDP (1986- hoz) 1,000 1,041 1,040 1,047 1,011 0,890 0,864 0,857 0,883 0,893 Forrás: Magyar Statisztikai zsebkönyv KSH. Bp Mint Ehrlich és Révész újabb, 1994-es tanulmányában megállapítja a szakközvélemény tehát belföldön és külföldön egyaránt két-három recessziós évre... számított. Az volt a várakozás, hogy kéthárom évet követően új tartalommal, a terjedő magántulajdon alapján a fejlett Európához való folyamatos politikai és gazdasági integrálódással megindul, majd felgyorsul a fejlődés. Nem ez történt. Az átmenet kezdetét mély és hosszantartó válság jellemzi. Egyelőre (1993 utolsó harmadában) a fellendülés jelei és kiváltói még nem látszanak. (Kiemelések Ehrlich Révész) Ehrlich Éva Révész Gábor: Várakozások és valóság, Közgazdasági Szemle február. 13 Erdős Tibor: A tartós gazdasági növekedés realitásai és akadályai, Közgazdasági Szemle, Erdős szerint a várható gazdasági fejlődési folyamat külsőleg hasonlítani fog az 1950-es évek Angliájának stop-go ciklusaira. Véleménye szerint nálunk csak igen szerényen vannak meg a fellendülés feltételei (versenyképes termelői tartalék kapacitások, versenyképes munkaerő-állomány). Így a teljesítménynövekedés alapja döntően a szerkezetváltást segítő beruházások növekedése lehet. 14 Erdős (id.m.) szerint évi 2-3 %-os növekedési ütem mellett finanszírozható a nemzetközi pénzpiacon évi 1-1,5 milliárd dolláros nettó adósságnövekmény, ami kb. 1,5 milliárd dolláros működőtőkeimport mellett 2,5-3 milliárd dollár összegű folyó fizetésimérleg-hiányt enged meg. Hozzá kell tenni, hogy Andorka tanulmányában két kevésbé kedvező szcenáriót is feltételez: 1. a gazdasági stagnálás folytatódik, 2. az egy főre jutó GDP tovább csökken, bár feltételezi, hogy a stagnálási és a katasztrófaszcenáriók elkerülésének nagyobb, sőt remélhetőleg sokkal nagyobb az esélye, mint 50 %... (Andorka Rudolf: A magyar társadalom: a múlt öröksége, a rendszerváltozás problémái és a lehetséges jövőbeli fejlődés 2005-ig, in: Valóság és 3. szám). 15 Mind Erdős (i.m.), mind Kornai János (A legfontosabb: a tartós növekedés Népszabadság, aug. 29., 30., 31., szept. 1., 2.) a felhalmozás növekedésének előmozdítását szorgalmazza a fogyasz- 14 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

15 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE növelése viszont a fogyasztásbővülést nem, vagy csupán rendkívül szerény mértékben teszi lehetővé. 16 A várható növekedés ellenére a jövedelemelosztásban elkerülhetetlen a feszültségek keletkezése, a szociális viszonyokból eredő társadalmi-politikai ellentétek megjelenése. Nélkülözhetetlen a nagy elosztási rendszerek reformja, amelynek célja a takarékosság és a rászorultsági elv érvényesítése. 17 Összességében tehát megállapítható, hogy optimális egy szerény, évi 2-3 %- os növekedéssel számoló esetben mind a közoktatási stratégia, mind a felsőoktatás fejlesztése során azzal kell számolni, hogy az elkövetkező évtizedben a gazdaság teljesítőképessége nem teszi lehetővé a köz- és felsőoktatásra fordítható források bővülését. Egy ennél nagyobb gazdasági növekedés esetében képzelhető csak el a ráfordítások növelhetősége, azonban ez sem jelenti majd a GDP-hez mért arány növekedését. 1.5 A privát iskolák és vállalkozási alapú képzés tendenciái A privát iskolafenntartók az oktatás teljes vertikumában megjelentek, megjelenésük ellenére azonban ma a közoktatás domináns intézményfenntartói az önkormányzatok, a felsőoktatás meghatározó intézményfenntartója pedig az állam. A közoktatás területén gyakorlatilag valamennyi oktatási szinten több mint 95 % az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek 18 által fenntartott intézmény. Ettől eltérő arány egyedül a ("tiszta" ti. nem szakközépiskolával közös) gimnáziumok esetében található, ahol a nem állami, nem önkormányzati fenntartók aránya megközelíti a 20 %-ot. tás terhére. Mint Kornai írja:... a gazdaság növekedését ássák alá azok az arányok, amelyek hosszú idő óta érvényesülnek a felhalmozás és a fogyasztás között. (...) Ezeket az arányokat következetesen és tartósan meg kell változtatni: a felhalmozási hányad csökkenésének tendenciája helyébe a hányad növekedésének tendenciájának kellene lépnie. (Im.) 16 Erdős (i. m.) szerint 2 %-os gazdasági növekedés mellett a beruházási ráta szükséges növelése nem tesz lehetővé fogyasztásbővülést, 3 % esetében pedig legfeljebb 1 % fordítható erre. 17 Erdős i.m. 18 A központi költségvetési szervek által fenntartott oktatási intézmények túlnyomó többsége felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló óvoda és iskola, kisebbik része minisztériumok által fenntartott ún. központi közoktatási intézmény (HM és BM gyermekintézmények, FM szakoktatás, regionális oktatási és átképző központok, aknászképző és tanbánya stb.) E központi intézmények részaránya 1-3% között van. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 15

16 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A tanulók számát illetően még nagyobb az állami és az önkormányzati intézmények aránya. 19 A privát intézmények tanulóinak száma az oktatás minden szintjén 5 % alatt maradt 1993-ban. Az adatok mögött azonban oktatási szintenként igen eltérő dinamika tapasztalható. A nem állami, nem önkormányzati intézmények száma elsősorban az általános és a középiskolai oktatás területén mutat igen jelentős növekedést, s ez utóbbin belül a gimnáziumi képzés esetében találunk rendkívül erős dinamikát. Az általános iskolák esetében az évi 2 %-ról 1994-re több mint 3 %-ra nőtt a magán intézményfenntartók aránya. A középfokú oktatás területén 1994-re a privát intézmények száma meghaladta a 6 %-os arányt, a középfokú oktatáson belül pedig a "tiszta" (tehát szakközépiskolával nem közös) gimnáziumok esetében a magán intézményfenntartók aránya 1994-re megközelítette a 20 %-ot. Mind az általános, mind a középiskolák esetében a magán oktatási intézmények számán belül az egyházi és egyéb magán intézmények aránya nagyjából 2/3-1/3. A privát iskolafenntartók szerepe a hazai közoktatási rendszerben valószínűleg tovább erősödök. Az egyház által visszaigényelt és működtetni kívánt oktatási ingatlanok alapján éves időtávon az egyházi fenntartású közoktatási intézmények aránya 15 %-ot meghaladóra prognosztizálható ezen belül a klasszikus gimnáziumok esetében arányuk elérheti a 25 %- 35 %-ot is. Az egyéb privát alap és középfokú közoktatási intézmények számának alakulását "elsősorban a városi lakosság tehetősebb szülői csoportjainak fizetőképes kereslete határozza meg, akik hajlandók lesznek fizetni az egyébként ingyen vagy csekély összegért hozzáférhető oktatási szolgáltatásért, hogy gyermekeiknek jobb vagy sajátos igényeket megvalósító iskolát biztosítsanak." 20 Aránynövekedésük különösen a középiskolai képzés területén várható, amelynek eredményeként ezen a területen 15 éven belül 6-8 %-os részesedésük prognosztizálható. A szakképzésben a magánképzés arányának erőteljesebb növekedése várható a szakképzés öszszeomlóban lévő állami oktatási rendszere helyébe lépő oktatási vállalkozások és a jól prosperáló magánvállalatok saját céljaikra kiépülő magániskolái révén. Összességében a jelenlegi tendenciák alapján a következő évben arra lehet számítani, hogy a közoktatás és szakoktatás területén a magán fenntartású intézmények részaránya átlagosan legkevesebb %-os lesz a közoktatás teljes vertikumában. Egyes területeken pl. a klasszikus gimnáziumi képzés esetében pedig elérheti az egyharmados arányt. A privát fenntartókon belül várhatóan elsősorban az egyházak dominálnak mintegy 2/3-os arányban ettől a szakképzés területén várható eltérő arány, ahol a privát fenntartók között a magán vállalkozói oktatási intézmények aránya lesz meghatározó. 19 Ennek többek között az az oka, hogy a nem állami, nem önkormányzati intézmények létszáma alacsonyabb, részint sajátosságaiknál fogva, részint mert még nem futott fel minden évfolyamra. 20 Várhegyi György: Magániskolák Educatio 1992 Tél. 16 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

17 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A magyar felsőoktatási intézményhálózatot 56 állami, 28 egyházi és 5 alapítványi felsőoktatási intézmény alkotja. A nem állami felsőoktatási intézmények aránya egy harmadnyi, az ezekbe járó hallgatók száma azonban jelentősen alatta marad ennek az aránynak. 21 Ugyanakkor a nem állami felsőoktatás hallgatólétszáma igen dinamikusan növekszik. A nappali tagozatos létszám 1995-re meghaladta a 10 ezer főt, ami a teljes hallgatólétszám közel 9 %-a. Az összes felsőoktatási hallgatólétszám tekintetében pedig 10 % felett van a nem állami intézmények hallgatóinak aránya. A nem állami felsőoktatási hallgatók létszámának alakulása Intézmény 1992/ / /95 o 1995/96 o Nappali, esti, levelező és egyéb képzési forma együtt Egyházi Alapítványi és magán Összes hallgató Nem állami arány 3,5 % 5,5 % 8,4 % 10,1% 1992/ / / /96 Nappali tagozat Egyházi Alapítványi és magán Összes hallgató Nem állami arány 2,6 % 3,8 % 7,1 % 8,7% + Adatok forrása: Statisztikai Tájékoztató Felsőoktatás 1992/93 MKM Budapest Adatok forrása: Statisztikai Tájékoztató Felsőoktatás 1993/94 MKM Budapest o Előzetes MKM adatok a Statisztikai Tájékoztató Felsőoktatás 1994/95 kiadványból 21 Az egyházi felsőoktatási intézmények számban nagyobbik része, elsősorban a kis egyházak intézményei ugyanis viszonylag alacsony létszámú hitéleti, hitoktatói képzést folytatnak. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 17

18 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Nappali tagozatos hallgatók Összes hallgató Alapítványi és magán Egyházi / / / / / /96 Állami 98% Állami 91% Egyházi 2% Alapítványi 0,2% Alapítványi 4% Egyházi 5% E mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy összes felsőoktatási intézményben a zömében önköltséges, részidős, alap- és továbbképzésben résztvevők száma több mint 30 ezer fő 22, s a felsőoktatási intézmények által szervezett iskolarendszeren kívüli tanfolyamokon pedig mintegy ezer fő 23. vesz részt. A felsőoktatásban tehát a magán felsőoktatás képzésén felül mintegy 50 ezer fő vesz részt vállalkozási, vagy teljes költségtérítéses alapon szervezett képzési formában. Ez a felsőoktatásban valamennyi képzési formában résztvevő tanuló és hallgató kb. 22 Adatok forrása: Statisztikai tájékoztató Felsőoktatás 1993/94 MKM Budapest valamint MKM adatgyűjtés. 23 Adatok forrása: Tárcaközi Posztszekundér Szakértői Bizottság: Felsőoktatás és szakképzés, egy lehetséges jövőkép Jelentés a posztszekundér képzésekről Budapest, március május, valamint MKM adatgyűjtés. 18 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

19 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE %-a. Hosszabb távon ennek a létszámnak a jelentős növekedése várható részint a felsőoktatásban egyre jobban terjedő posztszekudér szakképzés térnyerése, részint a térítéses részidős alap és továbbképzéseknek az egész felsőoktatásban történő növekedése miatt. A felsőoktatás területén a jelenlegi tendenciák alapján ugyancsak a magánfelsőoktatás és az állami felsőoktatás vállalkozási alapú képzéseinek további kiterjedésével lehet számolni. Az elkövetkező évben a felsőoktatásban folyó valamennyi képzési formáját figyelembe véve a magánintézményekben és az állami intézmények vállalkozási alapú képzéseiben résztvevő tanulók és hallgatók aránya elérheti a %-os arányt. 1.6 A felsőoktatás képzési szerkezete A felsőoktatás szerkezete összehasonlításokban A hazai felsőoktatás képzési és kibocsátási szerkezetének elemzését igen sok szempontból el lehet végezni. A legutóbbi elemzések 24 azt mutatják, hogy a foglalkozási struktúra nemzetközi összehasonlítása alapján elég egyértelműen látszik, hogy az egyetemi szintű képzés tekintetében az agrár és a műszaki területeken, a főiskolai képzés tekintetében pedig az agrár képzés területen jelentősen meghaladja a hazai felsőoktatás kibocsátása a nemzetközi összehasonlításból adódó arányokat. Ugyanakkor az állam és jogtudományi továbbá a természettudományi egyetemi képzés, valamint elsősorban az egészségügyi, de kisebb mértékben a műszaki, államigazgatási, gazdasági és művészeti főiskolai képzések területén a nemzetközi összehasonlításból adódó arányoktól elmarad képzésünk. Nagyjából hasonló megállapítások tehetők akkor is, ha a diplomás-kibocsátás arányait vetjük össze más országokéval, annyi különbséggel, hogy nálunk egyetemi szinten a pedagógiai és a közgazdasági képzés arányai is alacsonyabbak, mint a nemzetközi átlag, viszont a főiskolai szintű pedagógus képzés jelentősen magasabb. A hazai gazdaság ágazati átalakulását alapul véve a felsőoktatás kibocsátásának értékeléséhez azt találjuk, hogy az egyetemi szintű képzés területén az agrár és műszaki képzések kibocsátása jelentősen meghaladja a munkaerőpiac igényeit, de az állatorvos és a pedagógus képzés is némileg magasabb mint a várható piaci igé- 24 Révész András: Ajánlás a magyar felsőoktatás évi kibocsátási adataira egy előrejelzésszámítási kísérlet, Kézirat, Budapest, OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 19

20 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE nyek. Főiskolai szinten ugyancsak az agrár, műszaki és pedagógus képzés látszik meghaladni a munkaerő-piaci keresletet. Viszont elmarad a gazdaság ágazati szerkezetváltása miatti várható munkaerő-piaci igényektől az egyetemi közgazdasági, jogi, és bölcsészképzés, valamint a főiskolai közgazdasági, egészségügyi, és rendőr, katona képzés. Az egyes szakiránycsoportok több szempontból végzett összehasonlítását 25 egyetlen mutató számban összefoglalva az alábbiak szerint értékelhető a hazai felsőoktatás képzési, kibocsátási struktúrája 26 : A mutatószám jelentése: -3 erőteljesen csökkentendő +3 erőteljesen növelendő -2 csökkentendő +2 növelendő -1 kis mértékben csökkentendő +1 kis mértékben növelendő 0 változatlan A képzési szakcsoportok megoszlása Képzési szakcsoport Egyetemi szint Főiskolai szint Természettudományi Műszaki -2-1 Agrár -3-3 Állatorvos -1 Orvos, egészségügyi 0 +3 Pedagógiai 0 0 Állam- és jogtudományi Közgazdasági, kereskedelmi Bölcsész +1 Hittudományi +1 Művészeti +1 Katona, rendőr +1 A felsőoktatás iránti egyéni keresletet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a tanulók továbbtanulási törekvései gyakorlatilag a kibocsátási struktúra vizsgálatánál megállapítottakat követik. Az évtizedek óta legnépszerűbb művészképzés mellett a legintenzívebb pontosabban a felsőoktatás képzési kínálatát leginkább meghaladó 25 Az összehasonlítás, elemzés az alábbi szempontok alapján történt: a gazdasági ágazati struktúra változásának hatása, az ágazati szakember-ellátottság várható változásának hatása, a fogyás-pótlás szerinti gazdasági igény, a diploma-kibocsátás nemzetközi összehasonlítása alapján, a foglalkozási struktúra nemzetközi összehasonlítása alapján. 26 Révész András (1995) alapján. 20 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Az ezredfordulóra a magyar felsőoktatásban a főiskolai, egyetemi szintű

Az ezredfordulóra a magyar felsőoktatásban a főiskolai, egyetemi szintű szemerszki marianna: új lehetőségek... 55 ÚJ LEHETŐSÉGEK A FELSŐOKTATÁSBAN Az ezredfordulóra a magyar felsőoktatásban a főiskolai, egyetemi szintű képzésben részt vevő hallgatók száma az 1990-es évtized

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

3365-25/2008. A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 2008.

3365-25/2008. A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 2008. 3365-25/2008. A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 2008. 2 A Dunaújvárosi Főiskola (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. -a, valamint a felsőoktatásról

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition Summary in Hungarian Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Összefoglalás magyarul A Pillantás az oktatásra a pedagógusok, politikai döntéshozók,

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz..

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. A szociális gazdaság jelentősége Európában SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. Európa az 1990 es években kudarcot vallott a növekedés és a foglalkoztatás

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

15213-89/2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009.

15213-89/2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapító okirata A felsőoktatásról szóló 2005. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 16. -ának (1) bekezdése és a 115.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 187. szám 26429

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 187. szám 26429 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 187. szám 26429 A nemzetgazdasági miniszter 43/2014. (XII. 30.) NGM rendelete a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 Miért van szükség államra? A tıkeáramlási mátrix elméleti keretében az állami szektor

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki:

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XII. 02.) rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról, valamint a gyermekvédelem

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására Medgyesbodzás Község Önkormányzatának Polgármesterétől Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban

Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban A járulékpolitika középpontjában az elmúlt húsz évben az a gondolat állt, hogy a járulékok csökkentése a foglalkoztatási

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben