Polónyi István A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐI
|
|
- Jázmin Zsuzsanna Kovácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Polónyi István A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐI
2 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐI Polónyi István Oktatáskutató Intézet Budapest 1996
3 Kutatás közben 213 Az Oktatáskutató Intézet sorozata Sorozatszerkesztő Tót Éva A tanulmány "A felsőoktatás modernizálása" c project keretében készült. Megrendelte: Benko and Associates, Inc. Az Oktatáskutató Intézetben rendezett szakmai vitán a kézirat bírálói voltak: Kutas János, Setényi János Oktatáskutató Intézet ISSN ISBN Felelős kiadó: az Oktatáskutató Intézet főigazgatója Műszaki vezető: Orosz Józsefné Műszaki szerkesztő: Híves Tamás Terjedelem: 3,5 ív Készült az Oktatáskutató Intézet sokszorosítójában
4 Tartalom 1. A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A közkiadás-politika változása a jóléti államokban A hazai közkiadás-politika az államháztartási reform Az államháztartási reform célkitűzései a felsőoktatási szférában A hazai nemzetgazdaság teljesítőképességének várható alakulása A privát iskolák és vállalkozási alapú képzés tendenciái A felsőoktatás képzési szerkezete A felsőoktatási fejlesztésre vonatkozó országgyűlési határozat A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI JELLEMZŐINEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA A felsőoktatás néhány gazdasági mutatója nemzetközi összehasonlításban Az alacsony költséghatékonyság okai A HAZAI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK ALAKULÁSA A KILENCVENES ÉVEKBEN A hallgatólétszám A költségvetési ráfordítások A FELSŐOKTATÁSI KUTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE A K+F ráfordítások nemzetközi összehasonlításban A hazai K+F ráfordítások alakulása a kilencvenes években A felsőoktatási kutatóhelyek K+F ráfordításai A felsőoktatási kutatóhelyek néhány jellemzője HALLGATÓ TANDÍJAK, TÉRÍTÉSI DÍJAK ÉS A HALLGATÓK TÁMOGATÁSA A tandíj A hallgatói térítési díjak A hallgatók támogatás A meg nem valósult hallgatói hitel 60 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 3
5 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE 1. A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A felsőoktatás gazdasági elemzésének ki kell terjednie mind a felsőoktatás finanszírozásának nemzetközi tendenciáira, mind pedig a befoglaló nemzetgazdaság valamint a felsőoktatásra közvetlenül ható szereplők sajátosságainak, pillanatnyi és várható helyzetének elemzésére A közkiadás-politika változása a jóléti államokban A jóléti államok, amelyekben a második világháború után általános tendencia volt a közkiadások növekvő aránya a nemzeti össztermékből, a hetvenes évek közepétől olyan gazdasági kihívás elé kerültek, amely a közösségi szféra finanszírozásának gyökeres újra gondolását és átformálását eredményezte. E gazdasági kihívást több tényező okozta: Az egyik egy rövid távú sokk, a hetvenes évek közepének olajár-robbanása és a nyomában járó gazdasági recesszió volt, amelyet követően a gazdasági növekedés mindenhol lelassult, a munkanélküliség megnövekedett, majd magas szinten stabilizálódott, és a munkanélküliek ellátásából adódó kiadások növekedtek. A másik hosszú távú tényező a népesség öregedése és a nyugdíjbiztosítási rendszerek felfutása, amelynek következtében a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátás költségei rendkívül jelentős mértékben növekednek. Egy további tényező, részint a helyi önkormányzatok (infrastruktúra fejlesztésből és működtetésből adódó) kiadásainak növekedése, az oktatás kiterjedéséből adódó támogatási igény-növekedés részint pedig a központi kormányzati (védelmi, kutatási stb.) kiadások emelkedése volt. A gazdasági depresszió következtében szűkös költségvetési kondíciók, s a fenti tényezők következtében növekvő közösségi támogatási igények a nyolcvanas évek elejétől új közösségi finanszírozás-politika dominánssá válását eredményezték. Ennek következtében lelassult, majd megállt a közkiadások arányának növekedése. 1 Ez a tanulmány része a felsőoktatás fejlesztésére szolgáló világbanki hitelfelvétel előkészítésének. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 5
6 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Lényegében valamennyi fejlett európai országban csökkentették az állam újraelosztó szerepét, növelve a helyi és az intézményi szintű gazdálkodási önállóságot és felelősséget. Az önkormányzatok, az oktatás és az egészségügy finanszírozásában is a normatív alapon vagy a teljesítményelven történő pénzfolyósítás terjedt el. A normatív finanszírozás és a gazdálkodási autonómia az oktatás finanszírozási válságára adott kormányzati válasz 2, amely gyakorlatilag a hatékonyság növelésének és a költségvetési támogatás csökkentésének eszközeként funkcionált. Azt is hozzá kell tenni, hogy ugyanakkor a normatív finanszírozás a legtöbb elosztási rendszerben csak egy csatorna, amely mellett más kiegészítő finanszírozási csatornák is léteznek. A normatív finanszírozásnak ugyanis ugyanaz a hátránya mint az előnye: mind az állam befolyásoló szerepét, mind az adott szféra szakmapolitikiai törekvéseit beszűkíti. Így szükség van olyan finanszírozási csatornákra, amely alkalmas a preferenciák, kormányzati stratégiák, szakmai politikák érvényre juttatására. Ezen kiegészítő finanszírozási csatornák működtetésére általános megoldás a fejlett világban a "köztes szervezetek" létrehozása és működtetése 3. 2 Több nyugat-európai ország közelmúltbeli és mai fejlődésének áttekintése azt is jól szemlélteti, hogy a közkiadás-politika ezen új elvei az évek során erodálódnak is, s így bizonyos időnként újabb korrekciókra, megszorításokra kényszerülnek a kormányok természetesen nem függetlenül politikai beállítottságuktól. 3 Ezen köztes szervezetek egy-egy nagyobb társadalmi szféra, ill. nagyobb elosztási rendszer olyan testületei és az azokat kiszolgáló professzionális apparátusok amelyek a kormányzati politika és az adott szféra hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek, rövid távú érdekeinek és céljainak összehangolását szolgálják. Tevékenységük a szféra hosszú távú tendenciáinak nálunk rossz emlékű tervezése, e tervek alapján a kormányzati elképzeléseket szem előtt tartó, de a szféra érdekeire is tekintettel lévő rövid távú célok, feladatok azonosítása, s ezeknek a rendelkezésükre álló (normatív finanszírozáson felüli) kiegészítő források segítségével történő megvalósítása. 6 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
7 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE 1.2 A hazai közkiadás-politika az államháztartási reform A hazai jóléti és közkiadások a nyolcvanas évek elejétől folyamatosan növekedtek, gyakorlatilag egészen 1994-ig. Az államháztartás kiadásai a GDP-hez viszonyítva 1993-ban 57%-ot, 1994-ben több mint 58 %-ot tettek ki. 4 Eközben Magyarország gazdasági növekedése 1977 óta megrekedt. A GDP 1980 és 1990 között átlagosan évi 1,1 %-kal nőtt, között évi 5,4 %-kal csökkent, majd között 1,9 %-kal emelkedik. Így 1996-ban az ország GDP-je a saját évi szintjén van 5. A magyar állam tehát jóval szélesebb, átfogóbb kritériumok alapján ad juttatásokat az adófizetők pénzéből, mint a világ legtöbb más állama. Magyarország az államszocializmus idején "koraszülött jóléti állammá vált", s ez a tendencia a rendszerváltást követő első időszakban sem változott. 6 Az államháztartás kiadásainak ez a szintje, amely nemzetközi összehasonlításokban is rendkívül magas, gyakorlatilag fenntarthatatlan. 7 A jóléti szférában mindenképpen vissza kell szorítani az állami, központi adókból finanszírozott részvételt, s ösztönözni az önkéntes munkaadói, munkavállalói hozzájárulásokat, az önkormányzati, a non-profit szervezetek és a közvetlen fogyasztók hozzájárulását. A társadalmi, gazdasági rendszerváltást követően de lényegében már az azt közvetlenül megelőző időszakban is, a nyolcvanas évek végétől a magyar kormányok gazdasági programjainak különböző hangsúllyal meghirdetett és végrehajtott de leginkább halogatott eleme a nagy elosztó rendszerek reformja, az államháztartási reform, a stabilizáció. 4 Az államháztartás kiadásai a GDP %-ában 1993-ban: Kiadások összesen a GDP %-ában 1993-ban 57 % ebből általános igazgatás 5 % honvédelem 2% oktatás és egészségügy 11% gazdasági támogatás és beruházás 9% szociális transzfer 17% (ebből: nyugdíj) (10%) kamat 5% egyéb 8% (Forrás: Hetényi István: Az államháztartás reformjának helyzete PM, 1995) 5 Stark Antal: A Művelődési és Közoktatási Minisztérium ágazatai az államháztartásban kézirat Budapest, Március. 6 Kornai János: A legfontosabb a tartós növekedés, Népszabadság aug. 29.,30.,31., szept. 1.,2. 7 "A jóléti állam kialakulása a modern civilizáció egyik nagy vívmánya, amelyet meg kell őrizni de amelynek hatókörét célszerű szűkebbre szorítani, s más elosztó mechanizmusokkal kiegészíteni." írja Kornai János A magyar gazdaságpolitika dilemmái c. cikkében, Közgazdasági Szemle sz. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 7
8 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Az államháztartás legjelentősebb problémái a következőkben foglalhatók öszsze 8 : Az államháztartási kiadások terjedelme rendkívül nagy; A bevételek mértéke magas, mégsem képes fedezni a kiadásokat; A kiadásokban magas az igazgatás, a nyugdíj, a családtámogatási kiadások, valamint az adósságszolgálat aránya. Az adóbevételek között: magas a vám, rendkívül magas a társadalombiztosítási járulék magas a vállalkozásokat terhelő társasági adó, és magas az egyéneket terhelő személyi jövedelemadó. Az államháztartás reform legfontosabb területei és elemei a következők 9 : a./ Az államháztartási reform egyik fő területe a költségvetési gazdálkodás reformja. Elsődleges célja a közpénzekkel történő hatékonyabb gazdálkodás. Legfontosabb elemei: a közbeszerzések szabályozása, a közpénzekből történő beszerzés versenyszabályainak előírása, a közpénzekkel történő tervszerű, takarékos, pénzkímélő gazdálkodás: a Kincstár felállítása b./ Az államháztartási reform másik fő területe a költségvetési intézmények körének valamint gazdálkodási, ösztönzési rendszerüknek a reformja: a költségvetési szervek által ellátott feladatok mélyreható racionalizálása, üzemi, tulajdoni szerkezetének átépítése, a költségvetési szférában maradó kör hatékonyságának növelése. (Az államháztartás feladatait több mint költségvetési szerv, és kb közalkalmazott ezen belül köztisztviselő látja el.) A reform legfontosabb elemei ezen a területen: a költségvetési intézmények körének felülvizsgálata, a feladatok s velük az intézmények egy részének más, nem költségvetési intézményi formában történő megoldása, takarékos és teljesítményre ösztönző létszám- és bérgazdálkodás, ésszerű beszerzési és beruházási tevékenység kialakítása, szabályozása, 8 Hetényi István: Az államháztartás reformjának helyzete Pénzügyminisztérium Hetényi István Az államháztartás reformjának helyzete Pénzügyminisztérium 1995 alapján. (Fontos hozzáfűzni, hogy Hetényi István a Pénzügyminisztériumban működő államháztartási reformbizottság vezetője). 8 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
9 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE a költségvetési gazdálkodás hatékony ellenőrzése, a tényleges társadalmi ráfordításokat szem előtt tartó díjpolitika kialakítása. c./ Az államháztartási reform további fontos területe az államnak a gazdasági életbe történő túlzott és túldifferenciált, direkt beavatkozások csökkentése (Az államszocialista gazdaságpolitika jellemzője volt az igen nagy mértékű elvonások és ugyancsak nagy mértékű állami támogatások. A költségvetés gazdasági célú kiadásai a nyolcvanas években elérték a GDP 15 %-át ez 1993-ra 8 %-ra csökkent.) A reform célja e területen a direkt beavatkozások (támogatások, adókedvezmények) mértékének csökkentése, s egy szűken megállapított preferenciarenszer alapján történő leszorítása, illetve az igazolható piaci tökéletlenségek által igazolt körre (pl. környezetvédelem) történő leszűkítése. Ennek eszközei: a normatív adórendszer, a korszerű vámtörvények, a fogyasztói támogatások mérséklése, a mezőgazdasági támogatások összhangba hozása a nemzetközi megállapodásokkal, normákkal, a meghatározott preferenciákat közvetítő Állami Fejlesztési Bank kialakítása, az export közvetett segítése (exporthitelezés, garancia) d./ Az államháztartási reform további fontos területe az adórendszer és az adóigazgatás fejlesztése. (A magyar adóteher nemzetközi összehasonlításban igen magas, ami az államháztartás nagy méretéből, s így nagy forrásigényéből származik. Az adóteher a GDP-hez képest 40 %-os nagyságú, míg egy hasonló fejlettségű országban % körüli. Az adórendszer másik problémája, hogy nagy az adómegkerülés aránya, a szürke gazdaság szélesebb mint a fejlett országokban.) Az adóbevétel szerkezetének elemzése azt mutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban elsősorban a vám, vámpótlék és a társadalombiztosítási járulék a magas. A következő években elkerülhetetlen a társadalombiztosítási járulék és a vámok, vámpótlékok csökkentése. Ebből adódóan: az egyik legsürgetőbb államháztartási reform-feladat a (már megkezdett) társadalombiztosítási reform OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 9
10 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE a társadalombiztosítási járulék és a vám, vámpótlék bevétel csökkenése miatt nélkülözhetetlen az államháztartás kiadásainak csökkentése, viszont rövidebb távon aligha lehet más adóterhek csökkentésére számítani (ugyanis ez még radikálisabb kiadás visszafogást igényelne az államháztartásban) így az adópolitikában meghatározó fontosságú az adókivetés és beszedés teljes körűsége ami részint az adókedvezmények szűkítését igényli, részint az adóigazgatás, adóbehajtás fejlesztését. e./ Az államháztartási reform meghatározó eleme a jóléti rendszerek reformja. Az elmúlt 40 évben kialakított jóléti rendszert az egyenlősített jövedelemelosztás, a széles körű, de szerény ellátás jellemezte. Az örökölt jóléti rendszer társadalmilag és gazdaságilag ellentétbe került a piacgazdaság alapvonásaival és anyagi lehetőségeivel. A reform célja: a jelenleginél társadalmilag méltányosabb, a gazdaság fejlettségével, teherviselő-képességével összhangban álló, az egyéni felelősségnek, döntési lehetőségnek teret adó, rászorultsági elven alapuló, a munkavállalási hajlamot nem csökkentő, célzottabb jóléti rendszer kialakítása, amelynek során át kell alakítani a nyugdíjrendszert, az egészségügyi ellátást, a jövedelempótló támogatások rendszerét. Az államháztartási reform célkitűzéseit az alábbi táblázat szemlélteti 10 : 10 Hetényi (1995) idézett munkájának adatai alapján. 10 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
11 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Az államháztartás kiadásainak a reform eredményeként tervezett alakulása A GDP %-ában körül Hosszú távon Kiadások összes 57 % 50 % 45 % ebből általános igazgatás 5 % 4% 4% honvédelem 2% 2% 2% oktatás és egészségügy 11% 11% 11% gazdasági támogatás és beruházás 9% 7% 6% szociális transzfer 17% 14% 12% (ebből: nyugdíj) (10%) (9%) (8%) kamat 5% 6% 4% egyéb 8% 6% 6% Az államháztartás adóbevételeinek a reformja nyomán tervezett alakulása A GDP %-ában körül Hosszú távon Adóbevételek 41 % 36 % 33 % ebből vám jellegű 4% 3% 1% tb-járulék 13% 10% 8% Az államháztartási reform néhány eleme a rendszerváltást közvetlenül megelőzően, számos eleme pedig a rendszerváltást követően megvalósult. Kialakultak a normatív adórendszer és a vámtörvények legfontosabb elemei, lényegében megszűntek a fogyasztói támogatások, megkezdődött a mezőgazdasági támogatások összhangba hozása a nemzetközi megállapodásokkal és nemzetközi normákkal, az államnak a gazdasági életbe történő beavatkozása radikálisan visszaszorult. Megszületett az államháztartási törvény, a közbeszerzési törvény, majd 1995-ben megtörtént a kincstár felállítása. Az 1994-es választások után hatalomra került kormány halaszthatatlan feladatként szembesült a gazdasági stabilizáció és az államháztartási reform felgyorsításának szükségességével, mindeekelőtt az adórendszer és az adóigazgatás fejlesztésének, a (már megkezdett) társadalombiztosítási és egészségügyi reform folytatásának, a nyugdíjrendszer, a jövedelempótló támogatási rendszer átalakításának szükségességével. Sürgetően került előtérbe a társadalombiztosítási járulék és a vám, vámpótlék bevétel csökkenése miatt az államháztartási kiadások csökkentésiének igénye, a OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 11
12 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE költségvetési intézmények körének valamint gazdálkodási, ösztönzési rendszerük reformjának felgyorsítása. 1.3 Az államháztartási reform célkitűzései a felsőoktatási szférában 11 A felsőoktatással foglalkozó államháztartási reformanyagok megállapítása szerint a felsőoktatás működése súlyos zavarokkal küzd. Nem rendezett a kormányzatnak a felsőoktatással kapcsolatos feladatvállalása, a teljesítmény- követelmények nem megfelelőek, alacsony a költséghatékonyság. A közalkalmazotti törvény nem alkalmas a hatékony oktatás szolgálatára. A felsőoktatás területén komoly problémák vannak a képzési szerkezetben. Az intézmények működését alacsony hatékonyságú foglalkoztatás-politika jellemzi. Az intézményhálózat és a belső intézményi szervezet is elaprózott. Nélkülözhetetlen a felsőoktatásra vonatkozó törvények olyan irányú módosítása, amely a teljesítmény-követelmények erősítését, az állami feladatvállalás egyértelművé tételét, valamint a hatékonyság javítását eredményezi. A felsőoktatási törvény államháztartási reformmal összhangban álló módosításának legfontosabb céljai a következők: az intézményrendszer elaprózottságát megszüntető intézményi integrációs forma kialakítása, a képzési struktúra társadalmi, gazdasági szükségletekkel összhangban álló alakítását elősegítő tervezési, irányítási rendszer kialakítása (a Felsőoktatási és Tudományos Tanács által meghatározott felsőoktatási keretszám) a teljesítménnyel arányos, a költséghatékonyság javítását ösztönző normatív állami finanszírozás bevezetése, rövid idejű, felsőfokú szakképzés bevezetése a felsőoktatásban részint a gazdaság szakemberigényének kielégítése, részint a minőségi belső szelekció elősegítése céljából. A felsőoktatásban az egyik legaktuálisabb, legsürgetőbb feladat a felsőoktatási intézményhálózat racionalizálása. Ennek egyik meghatározó útja az egy-egy városban, esetleg szűkebb régióban található intézmények egy intézményben, egy felső- 11 Jelen dolgozat készítésével párhuzamosan zajlik a felsőoktatási törvény módosításának előkészítése. Az írás ezért adatait és helyzetelemzését tekintve e törvénymódosítást megelőző állapotokat tükrözi. 12 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
13 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE oktatási szövetségben történő egyesülése. Az integrációkhoz nem kapcsolódó kis intézmények esetében elképzelhető alternatíva a költségvetési intézményi körből történő kikerülés, más fenntartóhoz, vagy más működési formába történő átkerülés. A normatív állami finanszírozás bevezetése mellett a felsőoktatás finanszírozási reformjának és gazdasági racionalizálásának több más eleme is előtérbe kerül: az állami feladatként finanszírozott hallgatólétszám mellett nagyobb teret kap a költségtérítéses képzés, a hallgatók természetbeni támogatásainak (diákotthoni ellátás) pénzbeli támogatássá alakítása, s párhuzamosan az ellátás önköltségessé tétele, a hallgatók támogatási rendszerének a tandíjrendszerrel együtt történő továbbfejlesztése, az intézmények profiltisztítása, a kollégiumok, tangazdaságok, gyakorló iskolák, klinikák, munkahelyi óvodák, üdülők, vállalkozások stb. racionálisabb szervezeti, működési keretek közé helyezése. A felsőoktatás ráfordításai az ország gazdasági színvonalához viszonyítva igen jónak mondhatók. A ráfordítások reálértékének csökkentése azonban legfeljebb átmenetileg, a válságkezelés keretében képzelhető el, tartósan azonban nem. 1.4 A hazai nemzetgazdaság teljesítőképességének várható alakulása A magyar gazdaságnak az elkövetkező évtizedbeli teljesítmény-alakulásáról igen óvatos becslések léteznek csupán. Mára általában elfogadottá vált az a vélemény, hogy a hazai gazdaság valószínűleg rendkívül lassan, de egy mérsékelt ütemű növekedési pályára léphet. 12 Ennek kezdetét 1995-re jósolták, újabban 1997-re, 12 A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően általános szakmai és politikai várakozásként lehetett elkönyvelni egy közeli jövőben remélt jelentősebb fellendülést. Ehrlich Éva és Révész Gábor 1992-es tanulmányában (Ehrlich-Révész: Optimista jövőkép Magyarországra 2005-ig. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Világgazdasági Kutató Intézet) olyan optimista szcenáriót vázolt fel, mely szerint megfelelő politikai és gazdaságpolitikai feltételek mellett a gazdaság a depreszszióból viszonylag gyorsan évi 3,0 3,5 %-os növekedési pályára áll, s ennek eredményeként Magyarország visszatér a Nyugat-Európához viszonyított történelmi gazdasági pozíciójába. Ez azt jelentené, hogy az egy főre jutó magyar GDP az Ausztriaihoz viszonyított jelenlegi kb. 50 %-ról, 2005-re kb. 67 %-ra növekedne. Mára ezek a várakozások lényegesen visszafogottabbá váltak. Ugyanis az ország gazdasági növekedése elmaradt. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 13
14 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE ill ra teszik. Ugyanakkor a várható növekedés néhány fontosabb jellemzőjét előre lehet vetíteni: "Nagy határozottsággal állítható..., hogy nem várható fellendülés, és hogy a fejlődés nem lesz egyenletes. A növekedést elég gyakran restriktív intézkedések, kisebb visszaesések fogják félbeszakítani." 13 A növekedés átlagos évi üteme aligha lesz nagyobb 2-3 %-nál. 14 A 2-3 %-os várható átlagos növekedési ütem azonban csak a beruházási ráta emelkedésével valósulhat meg 15, a beruházási ráta 25 % körüli nagyságúra Év GDP (előző évi %) 1,000 1,041 0,999 1,007 0,965 0,881 0,970 0,992 1,031 1,011 GDP (1986- hoz) 1,000 1,041 1,040 1,047 1,011 0,890 0,864 0,857 0,883 0,893 Forrás: Magyar Statisztikai zsebkönyv KSH. Bp Mint Ehrlich és Révész újabb, 1994-es tanulmányában megállapítja a szakközvélemény tehát belföldön és külföldön egyaránt két-három recessziós évre... számított. Az volt a várakozás, hogy kéthárom évet követően új tartalommal, a terjedő magántulajdon alapján a fejlett Európához való folyamatos politikai és gazdasági integrálódással megindul, majd felgyorsul a fejlődés. Nem ez történt. Az átmenet kezdetét mély és hosszantartó válság jellemzi. Egyelőre (1993 utolsó harmadában) a fellendülés jelei és kiváltói még nem látszanak. (Kiemelések Ehrlich Révész) Ehrlich Éva Révész Gábor: Várakozások és valóság, Közgazdasági Szemle február. 13 Erdős Tibor: A tartós gazdasági növekedés realitásai és akadályai, Közgazdasági Szemle, Erdős szerint a várható gazdasági fejlődési folyamat külsőleg hasonlítani fog az 1950-es évek Angliájának stop-go ciklusaira. Véleménye szerint nálunk csak igen szerényen vannak meg a fellendülés feltételei (versenyképes termelői tartalék kapacitások, versenyképes munkaerő-állomány). Így a teljesítménynövekedés alapja döntően a szerkezetváltást segítő beruházások növekedése lehet. 14 Erdős (id.m.) szerint évi 2-3 %-os növekedési ütem mellett finanszírozható a nemzetközi pénzpiacon évi 1-1,5 milliárd dolláros nettó adósságnövekmény, ami kb. 1,5 milliárd dolláros működőtőkeimport mellett 2,5-3 milliárd dollár összegű folyó fizetésimérleg-hiányt enged meg. Hozzá kell tenni, hogy Andorka tanulmányában két kevésbé kedvező szcenáriót is feltételez: 1. a gazdasági stagnálás folytatódik, 2. az egy főre jutó GDP tovább csökken, bár feltételezi, hogy a stagnálási és a katasztrófaszcenáriók elkerülésének nagyobb, sőt remélhetőleg sokkal nagyobb az esélye, mint 50 %... (Andorka Rudolf: A magyar társadalom: a múlt öröksége, a rendszerváltozás problémái és a lehetséges jövőbeli fejlődés 2005-ig, in: Valóság és 3. szám). 15 Mind Erdős (i.m.), mind Kornai János (A legfontosabb: a tartós növekedés Népszabadság, aug. 29., 30., 31., szept. 1., 2.) a felhalmozás növekedésének előmozdítását szorgalmazza a fogyasz- 14 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
15 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE növelése viszont a fogyasztásbővülést nem, vagy csupán rendkívül szerény mértékben teszi lehetővé. 16 A várható növekedés ellenére a jövedelemelosztásban elkerülhetetlen a feszültségek keletkezése, a szociális viszonyokból eredő társadalmi-politikai ellentétek megjelenése. Nélkülözhetetlen a nagy elosztási rendszerek reformja, amelynek célja a takarékosság és a rászorultsági elv érvényesítése. 17 Összességében tehát megállapítható, hogy optimális egy szerény, évi 2-3 %- os növekedéssel számoló esetben mind a közoktatási stratégia, mind a felsőoktatás fejlesztése során azzal kell számolni, hogy az elkövetkező évtizedben a gazdaság teljesítőképessége nem teszi lehetővé a köz- és felsőoktatásra fordítható források bővülését. Egy ennél nagyobb gazdasági növekedés esetében képzelhető csak el a ráfordítások növelhetősége, azonban ez sem jelenti majd a GDP-hez mért arány növekedését. 1.5 A privát iskolák és vállalkozási alapú képzés tendenciái A privát iskolafenntartók az oktatás teljes vertikumában megjelentek, megjelenésük ellenére azonban ma a közoktatás domináns intézményfenntartói az önkormányzatok, a felsőoktatás meghatározó intézményfenntartója pedig az állam. A közoktatás területén gyakorlatilag valamennyi oktatási szinten több mint 95 % az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek 18 által fenntartott intézmény. Ettől eltérő arány egyedül a ("tiszta" ti. nem szakközépiskolával közös) gimnáziumok esetében található, ahol a nem állami, nem önkormányzati fenntartók aránya megközelíti a 20 %-ot. tás terhére. Mint Kornai írja:... a gazdaság növekedését ássák alá azok az arányok, amelyek hosszú idő óta érvényesülnek a felhalmozás és a fogyasztás között. (...) Ezeket az arányokat következetesen és tartósan meg kell változtatni: a felhalmozási hányad csökkenésének tendenciája helyébe a hányad növekedésének tendenciájának kellene lépnie. (Im.) 16 Erdős (i. m.) szerint 2 %-os gazdasági növekedés mellett a beruházási ráta szükséges növelése nem tesz lehetővé fogyasztásbővülést, 3 % esetében pedig legfeljebb 1 % fordítható erre. 17 Erdős i.m. 18 A központi költségvetési szervek által fenntartott oktatási intézmények túlnyomó többsége felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló óvoda és iskola, kisebbik része minisztériumok által fenntartott ún. központi közoktatási intézmény (HM és BM gyermekintézmények, FM szakoktatás, regionális oktatási és átképző központok, aknászképző és tanbánya stb.) E központi intézmények részaránya 1-3% között van. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 15
16 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A tanulók számát illetően még nagyobb az állami és az önkormányzati intézmények aránya. 19 A privát intézmények tanulóinak száma az oktatás minden szintjén 5 % alatt maradt 1993-ban. Az adatok mögött azonban oktatási szintenként igen eltérő dinamika tapasztalható. A nem állami, nem önkormányzati intézmények száma elsősorban az általános és a középiskolai oktatás területén mutat igen jelentős növekedést, s ez utóbbin belül a gimnáziumi képzés esetében találunk rendkívül erős dinamikát. Az általános iskolák esetében az évi 2 %-ról 1994-re több mint 3 %-ra nőtt a magán intézményfenntartók aránya. A középfokú oktatás területén 1994-re a privát intézmények száma meghaladta a 6 %-os arányt, a középfokú oktatáson belül pedig a "tiszta" (tehát szakközépiskolával nem közös) gimnáziumok esetében a magán intézményfenntartók aránya 1994-re megközelítette a 20 %-ot. Mind az általános, mind a középiskolák esetében a magán oktatási intézmények számán belül az egyházi és egyéb magán intézmények aránya nagyjából 2/3-1/3. A privát iskolafenntartók szerepe a hazai közoktatási rendszerben valószínűleg tovább erősödök. Az egyház által visszaigényelt és működtetni kívánt oktatási ingatlanok alapján éves időtávon az egyházi fenntartású közoktatási intézmények aránya 15 %-ot meghaladóra prognosztizálható ezen belül a klasszikus gimnáziumok esetében arányuk elérheti a 25 %- 35 %-ot is. Az egyéb privát alap és középfokú közoktatási intézmények számának alakulását "elsősorban a városi lakosság tehetősebb szülői csoportjainak fizetőképes kereslete határozza meg, akik hajlandók lesznek fizetni az egyébként ingyen vagy csekély összegért hozzáférhető oktatási szolgáltatásért, hogy gyermekeiknek jobb vagy sajátos igényeket megvalósító iskolát biztosítsanak." 20 Aránynövekedésük különösen a középiskolai képzés területén várható, amelynek eredményeként ezen a területen 15 éven belül 6-8 %-os részesedésük prognosztizálható. A szakképzésben a magánképzés arányának erőteljesebb növekedése várható a szakképzés öszszeomlóban lévő állami oktatási rendszere helyébe lépő oktatási vállalkozások és a jól prosperáló magánvállalatok saját céljaikra kiépülő magániskolái révén. Összességében a jelenlegi tendenciák alapján a következő évben arra lehet számítani, hogy a közoktatás és szakoktatás területén a magán fenntartású intézmények részaránya átlagosan legkevesebb %-os lesz a közoktatás teljes vertikumában. Egyes területeken pl. a klasszikus gimnáziumi képzés esetében pedig elérheti az egyharmados arányt. A privát fenntartókon belül várhatóan elsősorban az egyházak dominálnak mintegy 2/3-os arányban ettől a szakképzés területén várható eltérő arány, ahol a privát fenntartók között a magán vállalkozói oktatási intézmények aránya lesz meghatározó. 19 Ennek többek között az az oka, hogy a nem állami, nem önkormányzati intézmények létszáma alacsonyabb, részint sajátosságaiknál fogva, részint mert még nem futott fel minden évfolyamra. 20 Várhegyi György: Magániskolák Educatio 1992 Tél. 16 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
17 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A magyar felsőoktatási intézményhálózatot 56 állami, 28 egyházi és 5 alapítványi felsőoktatási intézmény alkotja. A nem állami felsőoktatási intézmények aránya egy harmadnyi, az ezekbe járó hallgatók száma azonban jelentősen alatta marad ennek az aránynak. 21 Ugyanakkor a nem állami felsőoktatás hallgatólétszáma igen dinamikusan növekszik. A nappali tagozatos létszám 1995-re meghaladta a 10 ezer főt, ami a teljes hallgatólétszám közel 9 %-a. Az összes felsőoktatási hallgatólétszám tekintetében pedig 10 % felett van a nem állami intézmények hallgatóinak aránya. A nem állami felsőoktatási hallgatók létszámának alakulása Intézmény 1992/ / /95 o 1995/96 o Nappali, esti, levelező és egyéb képzési forma együtt Egyházi Alapítványi és magán Összes hallgató Nem állami arány 3,5 % 5,5 % 8,4 % 10,1% 1992/ / / /96 Nappali tagozat Egyházi Alapítványi és magán Összes hallgató Nem állami arány 2,6 % 3,8 % 7,1 % 8,7% + Adatok forrása: Statisztikai Tájékoztató Felsőoktatás 1992/93 MKM Budapest Adatok forrása: Statisztikai Tájékoztató Felsőoktatás 1993/94 MKM Budapest o Előzetes MKM adatok a Statisztikai Tájékoztató Felsőoktatás 1994/95 kiadványból 21 Az egyházi felsőoktatási intézmények számban nagyobbik része, elsősorban a kis egyházak intézményei ugyanis viszonylag alacsony létszámú hitéleti, hitoktatói képzést folytatnak. OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 17
18 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Nappali tagozatos hallgatók Összes hallgató Alapítványi és magán Egyházi / / / / / /96 Állami 98% Állami 91% Egyházi 2% Alapítványi 0,2% Alapítványi 4% Egyházi 5% E mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy összes felsőoktatási intézményben a zömében önköltséges, részidős, alap- és továbbképzésben résztvevők száma több mint 30 ezer fő 22, s a felsőoktatási intézmények által szervezett iskolarendszeren kívüli tanfolyamokon pedig mintegy ezer fő 23. vesz részt. A felsőoktatásban tehát a magán felsőoktatás képzésén felül mintegy 50 ezer fő vesz részt vállalkozási, vagy teljes költségtérítéses alapon szervezett képzési formában. Ez a felsőoktatásban valamennyi képzési formában résztvevő tanuló és hallgató kb. 22 Adatok forrása: Statisztikai tájékoztató Felsőoktatás 1993/94 MKM Budapest valamint MKM adatgyűjtés. 23 Adatok forrása: Tárcaközi Posztszekundér Szakértői Bizottság: Felsőoktatás és szakképzés, egy lehetséges jövőkép Jelentés a posztszekundér képzésekről Budapest, március május, valamint MKM adatgyűjtés. 18 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
19 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE %-a. Hosszabb távon ennek a létszámnak a jelentős növekedése várható részint a felsőoktatásban egyre jobban terjedő posztszekudér szakképzés térnyerése, részint a térítéses részidős alap és továbbképzéseknek az egész felsőoktatásban történő növekedése miatt. A felsőoktatás területén a jelenlegi tendenciák alapján ugyancsak a magánfelsőoktatás és az állami felsőoktatás vállalkozási alapú képzéseinek további kiterjedésével lehet számolni. Az elkövetkező évben a felsőoktatásban folyó valamennyi képzési formáját figyelembe véve a magánintézményekben és az állami intézmények vállalkozási alapú képzéseiben résztvevő tanulók és hallgatók aránya elérheti a %-os arányt. 1.6 A felsőoktatás képzési szerkezete A felsőoktatás szerkezete összehasonlításokban A hazai felsőoktatás képzési és kibocsátási szerkezetének elemzését igen sok szempontból el lehet végezni. A legutóbbi elemzések 24 azt mutatják, hogy a foglalkozási struktúra nemzetközi összehasonlítása alapján elég egyértelműen látszik, hogy az egyetemi szintű képzés tekintetében az agrár és a műszaki területeken, a főiskolai képzés tekintetében pedig az agrár képzés területen jelentősen meghaladja a hazai felsőoktatás kibocsátása a nemzetközi összehasonlításból adódó arányokat. Ugyanakkor az állam és jogtudományi továbbá a természettudományi egyetemi képzés, valamint elsősorban az egészségügyi, de kisebb mértékben a műszaki, államigazgatási, gazdasági és művészeti főiskolai képzések területén a nemzetközi összehasonlításból adódó arányoktól elmarad képzésünk. Nagyjából hasonló megállapítások tehetők akkor is, ha a diplomás-kibocsátás arányait vetjük össze más országokéval, annyi különbséggel, hogy nálunk egyetemi szinten a pedagógiai és a közgazdasági képzés arányai is alacsonyabbak, mint a nemzetközi átlag, viszont a főiskolai szintű pedagógus képzés jelentősen magasabb. A hazai gazdaság ágazati átalakulását alapul véve a felsőoktatás kibocsátásának értékeléséhez azt találjuk, hogy az egyetemi szintű képzés területén az agrár és műszaki képzések kibocsátása jelentősen meghaladja a munkaerőpiac igényeit, de az állatorvos és a pedagógus képzés is némileg magasabb mint a várható piaci igé- 24 Révész András: Ajánlás a magyar felsőoktatás évi kibocsátási adataira egy előrejelzésszámítási kísérlet, Kézirat, Budapest, OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 19
20 A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE nyek. Főiskolai szinten ugyancsak az agrár, műszaki és pedagógus képzés látszik meghaladni a munkaerő-piaci keresletet. Viszont elmarad a gazdaság ágazati szerkezetváltása miatti várható munkaerő-piaci igényektől az egyetemi közgazdasági, jogi, és bölcsészképzés, valamint a főiskolai közgazdasági, egészségügyi, és rendőr, katona képzés. Az egyes szakiránycsoportok több szempontból végzett összehasonlítását 25 egyetlen mutató számban összefoglalva az alábbiak szerint értékelhető a hazai felsőoktatás képzési, kibocsátási struktúrája 26 : A mutatószám jelentése: -3 erőteljesen csökkentendő +3 erőteljesen növelendő -2 csökkentendő +2 növelendő -1 kis mértékben csökkentendő +1 kis mértékben növelendő 0 változatlan A képzési szakcsoportok megoszlása Képzési szakcsoport Egyetemi szint Főiskolai szint Természettudományi Műszaki -2-1 Agrár -3-3 Állatorvos -1 Orvos, egészségügyi 0 +3 Pedagógiai 0 0 Állam- és jogtudományi Közgazdasági, kereskedelmi Bölcsész +1 Hittudományi +1 Művészeti +1 Katona, rendőr +1 A felsőoktatás iránti egyéni keresletet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a tanulók továbbtanulási törekvései gyakorlatilag a kibocsátási struktúra vizsgálatánál megállapítottakat követik. Az évtizedek óta legnépszerűbb művészképzés mellett a legintenzívebb pontosabban a felsőoktatás képzési kínálatát leginkább meghaladó 25 Az összehasonlítás, elemzés az alábbi szempontok alapján történt: a gazdasági ágazati struktúra változásának hatása, az ágazati szakember-ellátottság várható változásának hatása, a fogyás-pótlás szerinti gazdasági igény, a diploma-kibocsátás nemzetközi összehasonlítása alapján, a foglalkozási struktúra nemzetközi összehasonlítása alapján. 26 Révész András (1995) alapján. 20 OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET
Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2
MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenA Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő
A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenPolónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia
Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci illeszkedés Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia Amiről szó lesz a kutatás célja Van-e különbség a
RészletesebbenJELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...
RészletesebbenA magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások
A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban
RészletesebbenVersenyképesség vagy képességverseny?
Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10
POLÓNYI ISTVÁN A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10 ÉVÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE KONDÍCIÓK 2. 2019. évi terv 2018. évi terv 2017. évi terv 2016. évi terv 2015. évi terv 2014. évi terv 2013. évi terv 2012. évi terv
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól
TÁJÉKOZTATÓ a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. (8) bekezdésének értelmében a
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenFÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG
FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenGazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
RészletesebbenZárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)
Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenAkar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum
Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenMennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban
Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2682/2008. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról
RészletesebbenTárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára
Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat
RészletesebbenIlyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!
2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
Részletesebbenszépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.
szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenÚj egyensúly. Sikerek és kihívások
Új egyensúly Sikerek és kihívások Felzárkózik a gazdaság GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 4,9 5,2 4,2 4,5 4,5 4,3 3,9 3,8 3,4 3,0 3,0 2,4 1,9
RészletesebbenDR. MANHERZ KÁROLY FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS SZAKÁLLAMTITKÁR OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szeged, DECEMBER 15.
FELSŐOKTATÁS ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉS DR. MANHERZ KÁROLY FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS SZAKÁLLAMTITKÁR OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Szeged, 2006. DECEMBER 15. VÁZLAT A MAGYAR FELSŐOKTATÁS JELLEMZŐI 2.
RészletesebbenKORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.
KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer
RészletesebbenMagyarország szerepe a nemzetközi turizmusban
Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenGalasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata
Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenVersenyképesség, állami szerep, állammenedzsment
Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország
RészletesebbenA különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje
polónyi istván: a különleges ellátást... 339 A különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje elen írás célja a fogyatékos vagy ma már általánosan elterjedt
RészletesebbenA kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között
A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések
RészletesebbenIgazságos és színvonalas oktatást mindenkinek
Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban
Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2017. 11. 21. Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői:
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenElőterjesztés. a Szenátus részére. Helyszín: SZIE Rektori Tanácsterem, január 30.
Előterjesztés a Szenátus részére Helyszín: SZIE Rektori Tanácsterem, 2013. január 30. Napirendi pont: A Szent István Egyetem 2013. évi költségvetése Mellékletek: Készítette: Bíró Terézia Látta: Dr. Solti
RészletesebbenAz államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenA Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolára jelentkezettek és felvettek számának alakulása
A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolára jelentkezettek és felvettek számának alakulása 1-19. 1. A főiskolára felvettek számának alakulása 1-16. A felvételre jelentkezők számának alakulását minden évben
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenSzoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság
Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenA pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén
A pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén PénzSztár Konferencia 2017 2017. április 25. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tanulók fenntartók
RészletesebbenAz adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó
Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenAZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
Részletesebben1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
Részletesebben