I. évfolyam 3. szám szeptember. az alapkamaton helyezhetik el többletforrásaikat. juthatnak pótlólagos forráshoz. Creditbüró

Átírás

1 I. évfolyam 3. szám szeptember Elsô cikkünk azt mutatja be, hogyan hat a jegybanki kamat a piaci kamatokra és hozamokra. Az alapkamat mértékét, illetve változásait a Monetáris Tanács határozza meg. Irányadó kamatnak is nevezik, mert változtatása iránymutatást ad a befektetôk számára, és megszabja a piaci hozamok és a banki kamatok változásának irányát is. A bankok Hitelkamat E számunk központi témája a kamat, kamatok (Teljes cikk a 2. oldalon.) az alapkamaton helyezhetik el többletforrásaikat az MNB-nél, vagy ezen a kamatszinten juthatnak pótlólagos forráshoz. Creditbüró Tisztelt Olvasónk! Cikk a 2. oldalon KamatSzótár Cikk a 3. oldalon Bank Nostrum Cikk a 4. oldalon Mint az eddigiekbôl kiderült, a pénzügyi világban sokféle kamat létezik. Míg a jegybank által meghatározott alapkamat közvetlenül csak a pénzintézeteket érinti, az ügyfelek a bankokban elsôsorban betéti és hitelkamatokkal találkoznak. A következô írás a hitelkamatokkal foglalkozik, a háztartások, a fogyasztók szempontjából veszi sorra a banki kölcsönök kamatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. (Teljes cikk a 6. oldalon.) A reálkamat Sok háztartás tapasztalhatta az elmúlt években, hogy a kamatok mint például a bankban lekötött betétekre fizetett kamat mértéke jelentôsen megváltozhat. Míg a '90-es évek közepén esetenként évi 30%- nál is magasabb hozamot kaptak, akik megtakarítottak, manapság jellemzôvé váltak az egy számjegyû kamatok. (Teljes cikk a 5. oldalon.) A szolgáltatás igénybevételével a bankok megfelelô mennyiségû információhoz jutnak a leendô ügyfél korábbi tartozásairól, fizetési fegyelmérôl, illetve más banknál elbírálás alatt lévô esetleges hitelkérelmérôl. Emellett a legtöbb creditbüró-szolgáltatást nyújtó rendszer minôsíti is az ügyfél fizetôképességét és tájékoztatást ad az ügyfél eladósodottságának mértékérôl. Ezen információk alapján a bank rövid idôn belül határozni tud a nyújtható hitel mértékérôl, a hitelezési kockázatok mértékérôl, valamint a felszámítandó kamatszintrôl. (Teljes cikk a 7. oldalon.) A reálkamat Cikk a 5. oldalon Hitelkamat Cikk a 6. oldalon Pozitív listák Cikk a 7. oldalon Megjelenés elôtt Cikk a 8. oldalon

2 2 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER TISZTELT OLVASÓNK! A Magyar Nemzeti Bank havonta megjelenô, kizárólag a média munkatársainak megküldött hírlevelének harmadik számát tartja kezében. Kiadványunk célja az, hogy az MNB tevékenységeinek bemutatásával, közérthetôvé tételével átláthatóbbá tegyük az életünket befolyásoló adatokat, olvashatóvá a számokat. E számunk központi témája a kamat, kamatok. Elsô cikkünk azt mutatja be, hogyan hat a jegybanki kamat a piaci kamatokra és hozamokra. Az MNB törvény által is elôírt elsôdleges célja a stabilan alacsony infláció, vagyis az árstabilitás elérése. A jegybank különbözô eszközökkel rendelkezik a célja eléréséhez, ezek közül az alapkamat a legfontosabb. Az alapkamat számos különbözô módon jegybanki szóhasználatban csatornán keresztül hat az inflációra. A legfontosabb az ún. árfolyamcsatorna: a magasabb alapkamat erôsebb árfolyamhoz vezet, ami az alacsonyabb importárakon keresztül közvetlenül, és az exportáló vállalatok romló eredményei nyomán bekövetkezô költségcsökkentéseken, alacsonyabb béreken keresztül közvetve is hat az inflációra. Az alapkamat a piaci kamatokon és hozamokon keresztül is dezinflációs hatású. A magasabb kamatszint egyrészt a hitelkereslet csökkenéséhez vezet, másrészt a beruházásoktól elvárt hozam emelkedését jelenti, ezért kevesebb beruházási projekt indul. A magasabb kamatok a fix kamatú értékpapírok alacsonyabb árfolyamán keresztül csökkentik a befektetési alapokban, biztosítóknál, nyugdíjalapokban kezelt vagyont, és a vagyoni helyzet romlása a fogyasztás helyett a megtakarítást ösztönzi. A fogyasztás és beruházás lassulása végsô soron pedig az infláció mérséklôdése irányába hat. Az alapkamat mértékét, illetve változásait a Monetáris Tanács határozza meg. Irányadó kamatnak is nevezik, mert változtatása iránymutatást ad a befektetôk számára, és megszabja a piaci hozamok és a banki kamatok változásának irányát is. A bankok az alapkamaton helyezhetik el többletforrásaikat az MNB-nél, vagy ezen a kamatszinten juthatnak pótlólagos forráshoz. Az irányadó kamat futamideje 2 hét. Az ehhez közeli, éven belüli lejáratokon az MNB viszonylag pontosan képes a hozamok meghatározására. A hosszabb lejáratú kamatlábakat nemcsak az éppen érvényes alapkamat határozza meg, hanem az annak jövôbeli alakulására vonatkozó várakozások is. Minél hosszabb lejáratú a kamat, annál kisebb szerepet játszik meghatározásában az éppen érvényes jegybanki kamatszint és annál nagyobb szerepet a várakozások. Ha az elkövetkezô 5 évben például a jelenlegi 9,5 százalékos kamatszint fennmaradására számítok, akkor nem teszem a pénzem egy 5 éven keresztül 9 százalékot ígérô bankbetétbe, míg ha azt gondolom, hogy a kamat két éven belül 3 százalékra csökken és ott stabilizálódik, akkor ez már nagyon is csábító befektetési lehetôség. Természetesen ez utóbbi esetben a bank a valóságban nem kínálna ilyen magas kamatot. Nagyjából egy-másfél évre tehetô az idôtáv, amelyre még viszonylag jól láthatóak elôre a gazdasági folyamatok és kiszámítható a gazdaságpolitika. Rendkívüli események hiányában az MNB a jegybankok többségéhez hasonlóan csak óvatosan nyúl a kamatokhoz. A tipikus kamatváltoztatás negyed és fél százalékpontos, és többnyire egy vagy két hónap is eltelik két változtatás között. Az alapkamat általában még sorozatos egyirányú kamatváltoztatásokat követôen sem kerül messze 1 év elteltével korábbi szintjétôl. Az alapkamat érvényes szintje azért képes jelentôsen befolyásolni az éven belüli hozamokat, mert a bankok, a vállalatok és a külföldi befektetôk ismerik ezt a jegybankokra általában jellemzô óvatos kamatpolitikai magatartást, és számolnak vele elôrejelzéseikben. Hosszabb, 5 10 éves távon már nagyon nehezen jelezhetô elôre a gazdasági helyzet és a gazdaságpolitika Az MNB irányadó kamatlába, a lakossági betéti és vállalati hitel kamatlábak alakulása alakulása, ezért az irányadó kamat jelenleg érvényes szintje kevés fogódzót nyújt a jövôbeli kamatalakulással kapcsolatban. A hosszú futamidejû hozamok döntôen az irányadó kamat jövôbeli várt alakulásától, vagyis a jegybanki kamatpolitikára vonatkozó várakozásoktól függnek. Az MNB rendszeresen felülvizsgálja az inflációs kilátásokat, és szükség esetén csökkenti vagy emeli az alapkamatot. Ha a nemzetközi vagy hazai gazdasági folyamatok az elkövetkezô idôben növekvô infláció irányába mutatnak, akkor magasabb, illetve hosszabb ideig magas alapkamattal kell számolni, és ez magasabb hosszú lejáratú hozamokhoz vezet. Ha a jegybank antiinflációs elkötelezettsége hiteles, vagyis lehet számítani rá, hogy mindig gyorsan és hatásosan ellentételezi a külsô inflációnövelô tényezôket, akkor a jövôben várt infláció nem tér el a célértéktôl, és a hosszú lejáratú hozamok stabilan alacsonyak maradhatnak. Ezért a hosszú lejáratú hozamok alakulásában az egyes jegybanki kamatváltozások csak annyiban nyilvánulnak meg, amennyiben azok a hosszú távú inflációs kilátásokat befolyásolják. Mivel Magyarország esetében nagyon erôs a GMU (Gazdasági Monetáris Unió)-csatlakozáshoz kötôdô politikai elkötelezettség, és az árstabilitás a csatlakozás feltétele, hosszabb távon még a közelmúlt eseményei dacára is töretlen az alacsony infláció elérésébe vetett bizalom. Ennek köszönhetô, hogy a hosszú lejáratú hozamok alacsonyabbak, és kevésbé reagálnak a jegybank lépéseire. A jegybanki kamat, illetve annak változásai tehát a lejárat növekedésével párhuzamosan csökkenô erôsségû hatást (Folytatás a 8. oldalon.)

3 KamatSzótár kamat A kamat a tôke átengedésének díja. A befektetôk a kamat összegét kapják kompenzációul azért, mert a befektetés idejére tartózkodnak a befektetett pénz másra költésétôl. hozam Valamilyen jegyzett nominális kamatból számított megtérülési ráta. nominális kamat A nominális kamat az a kamat, amelyet a bankok egy adott futamidôre meghirdetnek (jegyeznek). A bankok a nominális kamatot általában egy évre vetítve szokták megadni. A nominális kamat nem negatív. reálkamat A reálkamat a nominális kamat és az infláció különbsége. Azt mutatja meg, hogy az infláció fölött van-e hozama egy adott befektetésnek. A reálkamat lehet negatív, lehet pozitív és lehet nulla is. Ha az infláció nagyobb, mint a nominális kamat, akkor a reálkamat negatív, azaz a befektetett összeg vásárlóértéke csökken. Ha a nominális kamat meghaladja az infláció mértékét, akkor a reálkamat pozitív, azaz a befektetés vásárlóértéke nô. Ha pedig ugyanakkora a nominális kamat, mint az áremelkedés mértéke, akkor a befektetés vásárlóértéke nem változik. egyszerû és kamatos kamat A kamatos kamat számítás abban különbözik az egyszerû kamatszámítástól, hogy figyelembe veszi az újrabefektetési lehetôségeket is. Az újrabefektetési lehetôségek figyelembe vétele azt jelenti, hogy minden kifizetett kamat újra befektetésre kerül, ami a következô kamatfizetési idôszak végén többletkamatot eredményez. Az egyszerû kamatot fizetô befektetések ezt a többlethozamot nem biztosítják. irányadó kamat Az irányadó kamat a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett kéthetes betétre fizetett kamat. Azért irányadó, mert alapvetôen meghatározza a kamatok alakulását a gazdaságban. A jegybank a gazdaság végsô hitelnyújtója, illetve betételfogadója is egyben. Ha a bankrendszerben lévô betétállomány nem elegendô a hitelkereslet kielégítésére, a bankrendszer a jegybanktól vesz föl hitelt saját ügyfelei hiteligényének finanszírozására. A bankok forrásköltségét tehát a jegybanki hitel kamata fogja meghatározni, mert a bankok kamataikkal követik a forrásköltség változásait. Ha a hitelkereslet alacsony, a bankok a betétállományból származó fölös forrást a jegybanknál helyezik el. Ebben az esetben a jegybank nem a kereskedelmi bankok forrásköltségének változtatásával hat a kamatokra, hanem kereskedelmi bankok számára végsô befektetési lehetôségként rendelkezésre álló jegybanki betét kamatának változtatásával. Így a jegybank akár hitelezôje, akár betételfogadója a bankrendszernek, közvetlen hatással bír a bankok betéti és hitelkamataira. kötelezô tartalékokra fizetett kamat A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétek arányában (jelenleg 6%) ún. kötelezô tartalékot kell képezniük. Ezt a nemzetközi gyakorlatban egy jegybanknál vezetett elszámolási vagy tartalékszámlán szokták elhelyezni. A tartalékképzésre azért van szükség, hogy a bankok a fizetési forgalomban zavartalanul ki tudják szolgálni ügyfeleik pénzigényét. A jegybank a nála tartalékként elhelyezett összeg után, a tartalékkötelezettség erejéig kamatot fizet, ennek mértéke a kötelezô tartalékokra fizetett kamat. pénzpiaci hozam A pénzpiac legáltalánosabb értelemben a rövid lejáratú pénzügyi eszközök keresletét és kínálatát jelenti. A szûkebb értelemben vett pénzpiaci befektetések általában egy fix összegû kifizetést biztosítanak egy elôre megállapított napon. További ismertetô jegyük, hogy ezekkel az eszközökkel általában szervezett piacon, diszkonttal kereskednek. Klasszikusan pénzpiaci eszköznek minôsülnek például a diszkont kincstárjegyek, az egy évnél rövidebb kibocsátáskori futamidejû letéti jegyek, és a bankelfogadványok. A kevésbé szigorú definíciók a pénzpiachoz sorolják a bankközi piac rövid lejáratú szegmensét is. Mindezek alapján pénzpiaci hozamok például a diszkont kincstárjegyek hozamai, a letéti jegyek hozamai és az egynapos vagy egy hónapos bankközi forinthitelek hozamai is. bankközi kamat A kereskedelmi bankok naponta jelentôs összegû hitel és betéti ügyleteket kezdeményeznek egymás között a bankközi piacon. A likviditásfelesleggel rendelkezô bankok betétet helyeznek el, a likviditáshiánnyal szembesülô bankok pedig hitelt vesznek fel. Az egymással különbözô lejáratokon ily módon kereskedô bankok árazási viselkedésének eredményei a bankközi kamatok. hozamgörbe A hozamgörbe azt mutatja meg, hogy egy adott idôpontban a különbözô futamidejû befektetéseknek mekkora a megtérülési rátája, azaz a befektetési lehetôségek futamideje és a különbözô futamidôkhöz tartozó hozamok közötti összefüggést fejezi ki. Fejlett gazdaságokban, normál üzletmenet mellett a hozamgörbe emelkedô, ami azt jelenti, hogy a hosszabb távú befektetésekért magasabb kamatot fizetnek. Magyarországon a hozamgörbe jelenleg negatív lejtésû. A befektetési döntések meghozatalakor, és az elemzésekben leggyakrabban az állampapír-piaci hozamokból számított hozamgörbét szokás használni, mert egyrészt az állampapírpiacon a papírok árait hozamban fejezik ki, ezért közvetlen információforrás, másrészt ezen a piacon sokféle lejáraton és intenzíven folyik a kereskedés, és ezért a hozamadatok informatívak. állampapír-piaci referenciahozam (benchmark) Az állampapír piacon minden kereskedési napon közzéteszik a referenciahozamokat (benchmark). A referenciahozamok kitüntetett lejáratokra vonatkoznak: jelenleg három, hat, tizenkét hónapos és két-, három-, öt-, tíz-, és tizenöt éves referenciahozamot tesz közzé az Államadósság Kezelô Központ. A referenciahozamok nem átlagos hozamok, hanem az adott lejárathoz legközelebb álló hátralevô futamidejû papír áradataiból származnak, azaz annak a papírnak a hozamát mutatják, ami leginkább hasonlít az adott benchmark futamidôhöz. 3 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER

4 Bank Nostrum Hogyan és milyen célból befolyásolja a hazai kamatok alakulását a jegybank? 4 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER A jegybank a kamatok szintjének befolyásolásán keresztül törekszik az inflációs cél elérésére. A kamattranszmisszióról szóló cikkben bemutattuk, hogy a bank mely kamatokat befolyásolja és milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását a jegybanki lépés. Kis nyitott gazdaságokban a kamatokon kívül az árfolyam alakulása is befolyásolja az inflációt. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennie a jegybanknak a kamatdöntéseiben. Az MNB a gazdasági tevékenység szintjét igyekszik befolyásolni: arra törekszik, hogy a makrogazdasági kereslet olyan ütemben növekedjen, amilyen ütemben a kibocsátás, azaz a kínálat képes növekedni. Ennek eredményeként fenntartható, árstabilitással jellemezhetô növekedési pályát biztosít a gazdaság számára, amivel elkerülheti azt, hogy drasztikus kiigazításokra legyen szükség. A magas és változó ütemû inflációhoz ugyanis amit az ilyen húzd, meg ereszd meg gazdaságpolitika eredményez nem tudnak a szereplôk alkalmazkodni, csak nagy veszteségek árán. Megnehezíti a gazdasági döntéseket, hogy milyen értékesítési és beszerzési árakkal számoljanak, milyen kamatszinten érdemes hitelt felvenniük vagy hitelt nyújtaniuk stb. Az infláció és annak változásai véletlenszerûen befolyásolják a jövedelmi viszonyokat, pl. a kialkudott bérek reálértékét vagy a hitelek reálkamatokban és törlesztésben mért értékét. Gátolja továbbá azt, hogy a hosszú lejáratú finanszírozás (kötvénypiac) alacsony és rögzített kamatok mellett kialakulhasson, így megnehezíti a beruházások finanszírozását és így a hosszú távú növekedés gátjává válik. A jegybank folyamatosan elemzi a gazdasági kilátásokat, amit a negyedévente megjelenô Jelentés az infláció alakulásáról címû kiadványában részletesen ismertet. A kamatok szintjét mindig úgy befolyásolja, hogy az elôre bejelentett inflációs célját minél jobban megközelítse az infláció várható alakulása: ha a cél elérése megköveteli, akkor szigorít, vagy ha nincs ilyen veszély, akkor lazít. A döntéshozatalban figyelembe kell venni, hogy a jegybanki lépések csak tekintélyes késéssel, gyakran egy-két év múlva fejtik ki a hatásukat. Ezért a jegybanknak nem elsôsorban hátrafelé tekintve, hanem elôre, a jövôben várható fejleményekre kell a döntéseit alapoznia. A döntéshozatalhoz a bank elemzi a gazdaság ciklikus helyzetét: felszálló vagy leszálló ágban van-e? Van-e a fellendülésbôl fakadóan inflációs nyomás a gazdaságban, vagy ellenkezôleg: a lassulás következtében enyhül? Ehhez jó becslésre van szükség arról, hogy mekkora lehet a fenntartható növekedési ütem. Hasznos információt nyújtanak a különbözô üzleti és lakossági konjunktúra felmérések, amelyek a szereplôk jövôre vonatkozó várakozásait tükrözik. Fontos információt szolgáltatnak a beruházási, fogyasztási, megtakarítási, munkanélküliségi és béradatok, amelyekbôl következtetni lehet a konjunktúra alakulására és a növekedés összetételére. Különösen fontos megemlíteni a költségvetési deficitet, mint az aggregált kereslet jelentôs tételét. Ha a költségvetési hiány túlzottan megnöveli az aggregált keresletet, akkor azt a jegybanknak ugyanúgy ellensúlyoznia kell, mint a többi keresleti elemet. A jegybank meghatározza, hogy van-e olyan túlfûtöttség a gazdaságban, amely veszélyezteti az inflációs cél elérését. További információt nyújtanak az inflációs várakozásokról a kötvény és devizapiacok és a független elôrejelzések. A kamatok emelése az aggregált kereslet kamatérzékeny tételeire hat: mérsékli a beruházási keresletet, a lakásberuházások és tartós fogyasztási cikkek keresletét azzal, hogy megdrágul a hitelfelvétel. A kamatok továbbá befolyásolják a megtakarítások alakulását: vonzó kamatok mellett, amelyek az infláción felül még úgynevezett reálhozamot is biztosítanak, arra ösztönzik a gazdasági szereplôket, hogy inkább megtakarítsanak, és a költekezést halasszák a jövôre. Az aggregált kereslet mérséklôdése csökkenti a kibocsátást és így az inflációs nyomást a gazdaságban. A kamatok csökkentése a fenti folyamatok ellenkezôjét eredményezi, és a növekedést segíti. Erre akkor nyílik lehetôség, ha nincs inflációs veszély, mert a gazdaság a lehetôségei alatt teljesít és a várakozások is kedvezôen alakulnak. A makrogazdasági szintû keresletet kis nyitott gazdaságokban a kamatok mellett az árfolyam is befolyásolja. Magyarország esetében a gazdasági tevékenység háromnegyede a nemzetközi kereskedelmen keresztül bonyolódik. A forintnak a kereskedelmi partnereink valutáival szembeni árfolyama hat a gazdasági tevékenységre és így az inflációra is. Az erôs árfolyam mérsékli a magyar gazdaság növekedési ütemét azzal, hogy a hazai vállalatok külföldön csak drágábban tudják a termékeiket értékesíteni. Ezzel szemben a külföldi vállalatok árai csökkenhetnek (vagy az inflációtól elmaradó mértékben növekedhetnek) a magyar piacon, így külföldiek nagyobb piachoz juthatnak a hazai termelôk rovására. Ezzel szemben a forint gyengülése esetén az exportértékesítés fellendülése miatt a hazai vállalatok a kapacitásaikat nagyobb mértékben használják ki, miközben a külföldiek a magyar piacokon kénytelenek árat emelni, ezért piacot veszítenek. A jegybank a kamatok változtatásával a forint árfolyamát is változtatja: a magas kamatok sok külföldi tôkét vonzanak, amelyeket forintra váltva erôsödik az árfolyam, az alacsony kamat pedig fordítva, a kiáramlást ösztönözve gyengíti azt. Így a külkereskedelmen és a nemzetközi tôkeáramláson keresztül jegybanki kamatok változtatása az árfolyam révén is erôteljes hatást gyakorol és segíti az árstabilitási cél elérését. A jegybank által meghatározott kamatok szintjét tehát befolyásolják a gazdaság magánszereplôinek döntései, az árfolyam alakulása és a költségvetési politika. Ezekre a jegybank megpróbál hatni a inflációs jelentéseivel és más kommunikációs eszközökkel Gyakran azonban csak korlátozott befolyása van, és így csak azt teheti, hogy kamatlépésekkel ellensúlyozza azok hatását. Ily módon, ha a fiskális politika támogatja az árstabilitás elérését, akkor alacsonyabb kamatszint is megfelelô lehet, míg ha nem, akkor ellenkezôleg: magas kamatokkal kell ellensúlyozni a kereslet túlzott megnövekedését. Hasonlóképpen, ha az árfolyam a hiteles gazdaságpolitika és dezinfláció eredményeként erôs, akkor a kamatokat mérsékelni lehet, ám ha nincs elegendô bizalom a valutapiacon, akkor magasabban kell tartani az inflációs cél elérése érdekében.

5 A reálkamat Sok háztartás tapasztalhatta az elmúlt években, hogy a kamatok mint például a bankban lekötött betétekre fizetett kamat mértéke jelentôsen megváltozhat. Míg a '90-es évek közepén esetenként évi 30%-nál is magasabb hozamot kaptak, akik megtakarítottak, manapság jellemzôvé váltak az egy számjegyû kamatok. A csökkenés ellenére mégsem gondolja mindenki, hogy most érdemes inkább eladósodni, míg annak idején a nagy hozam miatt lehetôleg minél több pénzt volt érdemes félretenni. Akkor ugyanis az árak évente 20 30%-kal emelkedtek, az utóbbi egy évben ugyanakkor kevesebb mint 5%-kal. Tekintsünk egy egyszerû példát. Sándornak van 1000 forintja, amin elôbb-utóbb egy hanglemezt szeretne vásárolni, ami éppen 1000 forintba kerül. Megteheti, hogy azonnal megveszi a lemezt, de berakhatja bankba is a pénzt, és ha egy évre leköti, 10%-kamattal nagyobb összeget, vagyis 1100 forintot kap vissza. Nyilvánvalóan az utóbbi esetben le kell mondania arról, hogy a következô 1 évben hallgassa kedvenc lemezét. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennie, hogy egy év múlva esetleg már többet kell fizetnie ugyanazért a cikkért. Ha biztos benne, hogy egy évvel késôbb a lemez ára 1100 forint lesz, semmi nem szól amellett, hogy elhalassza a vásárlást, ugyanis csak annyival lesz több pénze, amennyivel több lesz a kiadása, viszont 1 évnyi zenehallgatásról le kellett mondania. A nominális (vagyis a névleges, tényleges) kamat nagy része nem más, mint a pénzromlás, infláció miatt nyújtott kárpótlás. Ha valaki ma kölcsönadja a pénzét, nem csak azt várja el, hogy azért kárpótolják, mert bizonyos vásárlásokat csak késôbb tud nyélbe ütni, hanem azért is, mert közben az a vásárlás költségesebbé válik. Ez az egyszerû példa rávilágít arra, hogy az a kamat, amiben megállapodik a kölcsönadó és kölcsönvevô (nominális kamat), önmagában még nem elég ahhoz, hogy megállapítsuk, menynyi a tényleges, fogyasztási javakban is kifejezhetô jövedelemáramlás a két fél között. Ha az áremelkedés mértékével csökkentjük a nominális kamatot, megkapjuk a reálkamatot, ami már jó jelzôszáma a kölcsöntôke tényleges árának. Elôbbi példánknál maradva, ha 10% a kamat, de csak 5%-kal nô a megvásárolni kívánt áru ára, a kölcsön reálkamata nagyjából 10 5=5% lesz 1. Ez azt jelenti, hogy ha Sándor elhalasztja a vásárlást, akkor késôbb 5%-kal több lemezt tud megvenni, ennyivel lehet több a fogyasztása. A valóságban számos tényezô nehezíti a reálkamat kiszámítását, melyek közül most csak két nagyon fontos kérdésre térünk ki: 1. minek az árváltozásával kell korrigálni a nominális kamatot ahhoz, hogy a reálkamatot megkapjuk, 2. és mennyivel fognak emelkedni az árak? Az elsô kérdés azért fontos, mert nem minden árunak változik ugyanolyan ütemben az ára, és a valóságban nincsenek megcímkézve a pénzek aszerint, hogy mire költhetôk el, hanem általában sok különbözô termék, vagyis egy árukosár fogyasztásáról mond le, aki megtakarít. Ezért például a háztartások számára érdekes nominális kamatokat a fogyasztói inflációval szokás csökkenteni. Még azonban ez sem megfelelô mérôszám minden háztartás számára, ugyanis például a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közli az úgynevezett nyugdíjas inflációt, ami az átlagos magyar háztartás megélhetési költségeit leíró fogyasztói inflációtól eltérhet, hiszen egy átlagos nyugdíjas jellemzôen többet költ gyógyszerre, és kevesebbet számítógépre. Alapvetôen egy gazdasági szereplô számára fontos reálkamatot mindazon jószágok (termékek, fizikai tôke stb.) átlagos áremelkedésével kell számítani, amelyek megvásárlásáról ténylegesen lemond, ha inkább kölcsönadja pénzét. A második kérdés az, hogy mennyivel fognak emelkedni az árak. A legtöbb termék árának alakulása nem látható elôre pontosan, sôt vannak kifejezetten változékony árú termékek. Az egyik legjobb példa talán a kôolaj. Ha valaki világpiaci áron vásárolhat nyersolajat, és megvan a lehetôsége, hogy e vásárlást elhalassza, és addig kölcsönadja az erre szánt összeget, nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha a nominális kamatból elôre reálkamatot szeretne számítani, természetesen feltéve, hogy ezt az összeget másra nem költheti. Senki sem tudhatja ugyanis elôre, hogy a ma még 25 $-os hordónkénti ár a kölcsön visszafizetésekor vajon 20 $-ra esik-e, változatlan 12 hónapos állampapír-piaci referenciahozamból számított reálkamatok marad, vagy esetleg 30 $-ra nô. 10%- os nominális kamat ezekben az esetekben rendre körülbelül 30%-os, 10%-os, és a nominális kamatnál nagyobb mértékû áremelkedés miatt 10%-os, tehát negatív reálkamatot jelent. Utólag tehát könnyû kiszámítani, hogy reálértelemben mennyit nyert, aki megtakarított. Ezt hívják ex post, vagyis utólagos reálkamatnak. A gazdaság szereplôinek azonban elôre kell eldönteni, hogy a rendelkezésre álló szabad pénzösszeget azonnal felhasználja saját (fogyasztási, beruházási) célra, vagy inkább megtakarítja, azaz kölcsönadja másnak. Ilyenkor a számára fontos árak várt növekedésével kell a nominális kamatot csökkenteni, hogy megkapja a tényleges jövedelmét. Ezt az inflációs várakozásokkal számított reálkamatot (Folytatás a 7. oldalon.) 1 Azért csak nagyjából, mert a pontos értékhez azt kell kiszámítani, hogy hányszorosa a jövôbeli kifizetés a megvásárolni kívánt áru vagy árukosár egységárának: r = (1100/1005-1)x100% = 4,975%. 5 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER

6 6 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER Mint az eddigiekbôl kiderült, a pénzügyi világban sokféle kamat létezik. Míg a jegybank által meghatározott alapkamat közvetlenül csak a pénzintézeteket érinti, az ügyfelek a bankokban elsôsorban betéti és hitelkamatokkal találkoznak. A következô írás a hitelkamatokkal foglalkozik, a háztartások, a fogyasztók szempontjából veszi sorra a banki kölcsönök kamatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A közgazdasági elmélet alapján a hitelkamatot négy komponensre lehet felosztani. A jegybanki alapkamat bemutatásakor már szó volt róla, hogy az alapkamat szintjét az MNB úgy határozza meg, hogy az egyrészt kompenzáljon az inflációból fakadó veszteségért, másrészt tartalmazza a gazdaság mindenkori állapotának megfelelô reálkamatot. Ez a két komponens mind a betéti, mind a hitelkamatokban benne foglaltatik. Van azonban két további elem is, mely meghatározza a hitelkamat mértékét. Egy kereskedelmi bankban adminisztratív költségek merülnek fel, amikor a betétesek pénzébôl hitelt nyújt egy háztartásnak. Elég csak a kitöltendô nyomtatványokra, az ügyintézôk munkaidejére gondolni. Ezek a költségek fix költségnek tekinthetôk, vagyis a hitel összegétôl függetlenül gyakorlatilag azonosak, ennek következtében egy kisebb hitel magasabb relatív költséggel jár. Mindazonáltal a hitelkamatokban a fix költség csak egy kisebb komponenst jelent, ennél nagyobb a kockázat miatti kamatfelár szerepe. Hitelnyújtáskor minden bank a nem fizetés kockázatával néz szembe, de e kockázat mértéke igen eltérô lehet. A bankoknak a hitelkamatokban meg kell jeleníteniük a hitel kockázatát, ezért teljesen indokolt, hogy kockázatosabb hitelt csak magasabb kamatláb mellett hajlandóak nyújtani. A magasabb kamatbevétel nyújt fedezetet a nagyobb kockázat miatt nagyobb valószínûséggel bekövetkezô nem fizetés esetére. A magyar kereskedelmi bankok az EU országaihoz hasonlóan sokféle hitelt kínálnak a vásárlóknak, a háztartásoknak. A következôkben részletesen végignézzük az egyes hiteltípusokat (jelzáloghitel, gépjármûhitel, fogyasztási hitel és hitelkártya) és kitérünk minden típusnál a hitelkamat mértékére, annak indokoltságára. Hitelkamat Lakáshitel A háztartások legnagyobb értékû hitele a lakáshitel. A lakáshitelek mértéke meghaladhatja a 10 millió forintot is, de az átlagos mérték is 5 millió forint feletti. Ekkora hitel esetében különösen indokolt, hogy a hitelfelvétel elôtt a lakásvásárlók a számukra legmegfelelôbbet válasszák ki. A hitelösszeg nagyságából következik, hogy azt sokáig kell törleszteni, vagyis e hiteleknek hosszú a futamideje. Mint azt bizonyára sokan tudják, Magyarországon jelenleg az állam jelentôs támogatást nyújt a lakáshitelekhez, ennek következtében kedvezôek a hitelkamatok. Fejlett országokban azonban állami támogatás nélkül is a magyar szinthez hasonlóan alacsony kamatok mellett lehet lakáshiteleket felvenni, ennek oka a lakáshitelezés biztonsága. Ezért is nevezik igen gyakran a lakáshiteleket jelzáloghitelnek, vagyis olyan hitelnek, melyre a lakásra bejegyzett jelzálog nyújt biztonságos fedezetet, így csökkentve a hitelnyújtó kockázatát. E kockázatokat tovább csökkenti, hogy a bankok a vételár maximum 60%-ig nyújtanak jelzáloghitelt, így védekezve a lakásárak ingadozásai ellen. Gépjármûhitel A lakáshiteleknél magasabb kamat mellett lehet gépjármû hitelhez jutni. Ahogy egy átlag autó is kisebb értékû, mint egy átlag lakás, úgy a gépjármûhitelek összege és futamideje is elmarad a lakáshitelektôl. Az autó mint ingóság a lakásnál kevésbé biztonságos fedezet, mivel értéke könnyen változhat és megvan annak a kockázata, hogy az autó eltûnik a bank látókörébôl. Indokolt tehát, hogy a magasabb kockázat miatt magasabb hitelkamatot alkalmazzanak a bankok. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt idôszakban a bankok elôszeretettel nyújtanak devizaalapú gépjármûhiteleket, szemben a forintfinanszírozással. Indokolásuk szerint így alacsonyabb kamat mellett tudnak hitelezni, jó azonban észben tartani, hogy ezt nem alacsonyabb költségeik miatt teszik, hanem a jegybanki kamatba foglalt árfolyamkockázatot hárítják át az ügyfelekre. Az alacsonyabb devizakamat mellett a hitelfelvevôknek számolniuk kell azzal, hogy ha a jövôben a forint árfolyama leértékelôdik, akkor jelentôsen megnônek a törlesztôrészletek. Fogyasztási hitel A háztartások számára elérhetô harmadik típusú hitel a fogyasztási hitel. A fogyasztási hitelek ajánlatával lehet a leggyakrabban találkozni bevásárlóközpontokban, hirdetésekben. Ezek a jellemzôen kis összegû hitelek, melyek egy-egy háztartási gép vásárlását finanszírozzák a lakás vagy autóhitelekkel összehasonlítva rendkívül drágák, nagyon magas kamatot (30 40%) számítanak fel a bankok. A magas kamatokat egyaránt indokolja a kis hitelösszeg miatt relatíve magas fix költség és a bankok jelentôs kockázata. Egy lakással vagy autóval összehasonlítva egy hûtô- vagy mosógép sorsát szinte lehetetlen nyomon követni. A gyakoribb nem fizetés kockázatát csak magas kamattal tudják ellensúlyozni a bankok, ezért e hitelek hirdetéseiben elôszeretettel hivatkoznak az alacsonynak tûnô törlesztôrészletre. Vegyünk egy példát. Kedvenc üzletében álmai mosógépe Ft-ba kerül, de az üzletben lehetôség van 12 havi részletre is megvenni a mosógépet, ekkor a havi törlesztés 35%-os kamat mellett éppen Ft alatt marad. A törlesztôrészlet nem is tûnik soknak, az embereket sokkal inkább ez érdekli, mint a nehezen kiszámítható kamatláb. Változik azonban a helyzet, ha belegondolunk, hogy mekkora induló bankbetéttel kellene rendelkeznünk, hogy pont ki tudjuk fizetni a részleteket. Az átlagos betéti kamatot feltételezve Ft-ra lett volna szükségünk a törlesztéshez, vagyis mintegy 15%-kal drágábban jutunk így hozzá a mosógéphez, mintha azt készpénzért vettük volna meg. Aki fogyasztási hitelt vesz fel, annak számolnia kell azzal, hogy összességében sokkal többet kell fizetni az adott termékért. Magyarországon egyelôre még kevésbé terjedtek el a hitelkártyák, illetve annak kevésbé korszerû változata a személyi hitel. A hitelkártya lényege, hogy a bank az ügyfél részére egy adott hitelkeretet biztosít, amit vásárlásra lehet felhasználni. Csak a hónap végétôl a fennálló hiteltartozás után kell kamatot fizetni, igaz, akkor meglehetôsen magas (40% körüli) kamatot, amit a hitel fedezetlen volta és rugalmas felhasználása indokol.

7 A bankok lakossági hitelállományának folyamatos bôvülése a hitelezési kockázat lehetô legalacsonyabb szinten tartása érdekében szükségessé tette, hogy a bankok megbízható információk alapján ítéljék meg ügyfeleik hitelfelvétellel összefüggô terheit. A hatékony kockázatkezelési és minôsítési rendszer kialakítását akadályozza, hogy a magánszemélyek fizetési fegyelmérôl és eladósodottságáról a bankok nem rendelkeznek részletes adatokkal. A hitelkockázat felmérésében és kezelésében nagy segítséget nyújthatnak az adós- és hitelinformációs rendszerek. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazásuk mind a leendô adós, mind pedig a bank szempontjából kézzelfogható elônyökkel jár. (Folytatás az 5. oldalról.) hívjuk ex ante, vagyis elôzetes, elôre kiszámított reálkamatnak. Pozitív listák A creditbüró a hitelkérelmek elbírálásában nyújt nagy segítséget a bankok számára, ami a kockázatok alaposabb értékelésén, egyértelmûbb megítélésén, valamint a hitelpiacok hatékonyabb mûködésén keresztül stabilitási szempontokat is szolgál. A szolgáltatás igénybevételével a bankok megfelelô mennyiségû információhoz jutnak a leendô ügyfél korábbi tartozásairól, fizetési fegyelmérôl, illetve más banknál elbírálás alatt lévô esetleges hitelkérelmérôl. Emellett a legtöbb creditbüró-szolgáltatást nyújtó rendszer minôsíti is az ügyfél fizetôképességét és tájékoztatást ad az ügyfél eladósodottságának mértékérôl. Ezen információk alapján a bank rövid idôn belül határozni tud a nyújtható hitel mértékérôl, a hitelezési kockázatok mértékérôl, valamint a felszámítandó kamatszintrôl. A creditbüró-rendszerek további elônye, hogy összesített információt szolgáltatnak a pénzügyi stabilitásért felelôs intézmények (PSZÁF, MNB) számára a pénzügyi rendszer felügyeletéhez és a bankrendszer szintû kockázatok feltérképezéséhez. Az MNB folyamatosan figyeli, hogy a gazdaságban milyen reálkamatok mellett lehet hitelt felvenni, illetve betétet elhelyezni, hiszen a reálkamatok alakulása befolyásolja a gazdaság növekedését és az infláció alakulását is. Általában a fogyasztói árindex várható változásával számított reálkamatokat elemezzük, amit a piaci elemzôk havonta gyûjtött inflációs várakozásai alapján számítunk ki. Ez a mutató az elmúlt években elég stabilan alakult, egy 12 hónapos diszkont kincstárjegy befektetésen jellemzôen 3 4% közötti reálkamatot elérésére lehetett számítani. A ténylegesen elért reálhozam ennél vala- Creditbüró A reálkamat A creditbüró-szolgáltatás legjelentôsebb elônye az ügyfelek szempontjából, hogy egy megfelelôen karbantartott pozitív listás (a problémamentes és késedelmes ügyfelek adatait egyaránt tartalmazó) rendszerben az ügyfelek adataik rendelkezésre bocsátásáért cserébe kedvezôbb feltételekkel és rövidebb idô alatt juthatnak hitelhez, mint a hiteleiket késve törlesztô adósok. A nemzetközi tapasztalatok alapján a creditbüró-rendszerek által nyújtott információkból a bankok jobban meg tudják ítélni az ügyfél hitelfelvételi lehetôségeit is. Ez különösen fontos lenne Magyarországon, ahol a lakossági hitelezés még csak rövid múltra tekint vissza. Gyakorlati tapasztalatok hiányában pedig maguk az ügyfelek sem képesek minden esetben felmérni, hogy hosszabb távon, illetve egy gazdaságilag kedvezôtlenebb idôszakban hogyan alakulna teherviselô képességük. Az adós- és hitelinformációs rendszerek további elônye, hogy fegyelmezô erôvel hatnak a hitelfelvevôkre. Az adós bankkal szembeni magatartásának nyomon követése a tapasztalatok szerint a fizetési fegyelmet erôsíti, a túlzott eladósodást pedig gátolja, ugyanis ezek az információk a késôbbi hitelhez nyújtási esélyeket alapvetôen befolyásolják Az ügyfelek hitelfelvételi lehetôségeik ismeretében ugyanakkor függetlenedni tudnak korábbi bankjuktól, ami a bankok közti verseny erôsödésén keresztül a szolgáltatások színvonalának javulását, valamint a megbízható adósok számára a fizetendô kamatok csökkentését eredményezi. A hitelintézetek az elôzô évben mérlegelve a költségeket és a technikai lehetôségeket a központi hitelnyilvántartó rendszer (BAR) lakossági részének továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot, ami a jelenlegi negatív listás (csak problémás ügyfeleket tartalmazó) lakossági adatbázis pozitív listássá bôvítését célozza. Az átalakítás során szempontként merül fel az is, hogy a hitelinformációs rendszer képes legyen az Európai Unióhoz történô csatlakozást követôen a tagországok hitelnyilvántartó rendszereihez történô kapcsolódásra. A hitelezô bankok, valamint a Bankszövetség által is támogatott pozitív listás rendszer bevezetését a jelenlegi jogszabályi háttér módosításával lehetne kötelezôvé tenni. Az adatvédelmi biztos azonban az információs önrendelkezési jogra mint alkotmányos alapjogra hivatkozva a személyes adatok védelme indokával az eddigi mind az ügyfelek, mind a bankok számára hosszú távon nyilvánvaló elônyöket hordozó változtatási kísérleteket meghiúsította. Áthidaló megoldásként a BISZ Rt. és a Giro Rt. a Bankszövetség koordinálása mellett a hitelezô bankok önkéntes társulásán alapuló pozitív listás rendszer (ÖLBAR) kidolgozását kezdte meg, melynek létrehozását az MNB is támogatja. mivel nagyobb ingadozást mutatott, ami abból eredt, hogy az infláció pályája gyakran eltért az elôzetes várakozásoktól. A jegybank legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az inflációt alacsony szintre szorítsa, és növelje az árnövekedés ütemének kiszámíthatóságát. Így a befektetésektôl várt és ténylegesen realizált reálkamatok közötti különbség is mérséklôdni fog. 7 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER

8 TISZTELT OLVASÓNK! (Folytatás a 2. oldalról.) gyakorolnak a hozamokra. A hatásmechanizmus hasonló a banki hitel- és betéti kamatok, az állampapírhozamok vagy a vállalati értékpapírok hozamai esetében, a különbség abban mutat- kozik meg, hogy a jegybanki kamat változása milyen hamar jelenik meg az alakulásukban. A bankközi pénzpiacon, az értékpapírpiacokon köztük az állampapírpiacon gyakorlatilag azonnal megtörténik az alkalmazkodás, míg Az MNB irányadó kamata és az állampapírhozamok (2003. szeptember 10.) a banki kamatok többnyire csak 1-2 hónapos késéssel reagálnak. A banki ügyfelek csak akkor érzik ténylegesen a változást, ha betétjük vagy hitelük változó kamatozású vagy rövid lejáratú, amit meg kell újítaniuk. A banki kamatok érzékenységét a bankok közötti verseny is jelentôsen befolyásolja. Egyrészt kevésbé kiélezett verseny esetében a jegybanki kamatok változtatását a bankok lenyelhetik, vagyis a csökkenô forrásköltség mellett kevésbé mérséklik a hitelkamatokat a betéti kamatoknál, illetve növekvô forrásköltség esetén kevésbé emelik a betéti kamatokat a hitelkamatoknál. A betéti és hitelkamatok között nyíló rés a bank nyereségének növekedésében tükrözôdik. A jegybank egyedi banki kamatokra gyakorolt hatását ugyancsak gyengíthetik a bankok stratégiai megfontolásai. Amennyiben egy bank piacot akar szerezni, rövid távon hajlandó lehet akár veszteséget is elszenvedni céljai eléréséhez, így átmenetileg kamatainak alakulása nagyrészt független lehet a forrásköltségétôl, az azt befolyásoló jegybanki kamatoktól. A bankrendszer egészét tekintve azonban a betéti és hitelkamatok együtt mozognak a jegybanki alapkamattal. 8 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER Sajtóközlemények október 8. Az MNB statisztikai mérlege október 10. Fizetési mérleg (fôbb aggregátumok) október 28. Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok október 31. A monetáris intézmények konszolidált mérlege november 10. Az MNB statisztikai mérlege november 12. Fizetési mérleg (fôbb aggregátumok) november 24. Az értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása november 27. Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok november 28. A monetáris intézmények konszolidált mérlege Egyéb adatszolgáltatások október 1. Pénzügyi számlák október 7. Nemzetközi tartalékok október 10. Nemzetközi tartalékok október 10. Értékpapírok kibocsátási statisztikája október 20. Nemzetközi tartalékok devizalikviditás október 31. Az MNB statisztikai mérlege október 31. Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege november 7. Nemzetközi tartalékok november 10. Értékpapírok kibocsátási statisztikája november 12. Nemzetközi tartalékok november 18. Nemzetközi tartalékok devizalikviditás november 28. Az MNB statisztikai mérlege november 28. Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege Impresszum Az MNB kommunikációja elképzelhetetlen a sajtó munkatársainak együttmûködése nélkül. Szívesen fogadjuk érdeklôdésüket bármilyen kérdéssel, akár interjúszervezéssel, elôadással kapcsolatban telefonon: (06-1) és en: kommunikacio@mnb.hu is. Külsô kommunikációs önálló osztály A Magyar Nemzeti Bank havonta megjelenô, szerkesztôségeknek megküldött Hírlevele. Szerkeszti a szerkesztôbizottság, vezetôje: Missura Gábor Kiadja: az MNB Külsô kommunikációs önálló osztálya Szerkesztô: Strohmayer Erika Jelenlegi számunk közremûködô munkatársai: Kiss Gergely, Kondrát Zsolt, Szalai Zoltán, Szalay György, Vonnák Balázs, Wolf Zoltán Fotók: Pallai Gábor és MNB-archívum Szerkesztôség: 1850 Budapest, Szabadság tér 8. A ép Tel.: /3072 Terjesztés: postai úton és elektronikusan. Nyomdai elôkészítés és lapterv: Iconos Reklámügynökség, 1022 Budapest, Bogár u. 29. Tel.: Grafikus: Mezô Imre Zsolt Nyomdai munkák: Print-X Rt. A kiadványban megjelenô írások térítésmentesen és külön engedély nélkül, szabadon felhasználhatók.