I. évfolyam 3. szám szeptember. az alapkamaton helyezhetik el többletforrásaikat. juthatnak pótlólagos forráshoz. Creditbüró

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. évfolyam 3. szám 2003. szeptember. az alapkamaton helyezhetik el többletforrásaikat. juthatnak pótlólagos forráshoz. Creditbüró"

Átírás

1 I. évfolyam 3. szám szeptember Elsô cikkünk azt mutatja be, hogyan hat a jegybanki kamat a piaci kamatokra és hozamokra. Az alapkamat mértékét, illetve változásait a Monetáris Tanács határozza meg. Irányadó kamatnak is nevezik, mert változtatása iránymutatást ad a befektetôk számára, és megszabja a piaci hozamok és a banki kamatok változásának irányát is. A bankok Hitelkamat E számunk központi témája a kamat, kamatok (Teljes cikk a 2. oldalon.) az alapkamaton helyezhetik el többletforrásaikat az MNB-nél, vagy ezen a kamatszinten juthatnak pótlólagos forráshoz. Creditbüró Tisztelt Olvasónk! Cikk a 2. oldalon KamatSzótár Cikk a 3. oldalon Bank Nostrum Cikk a 4. oldalon Mint az eddigiekbôl kiderült, a pénzügyi világban sokféle kamat létezik. Míg a jegybank által meghatározott alapkamat közvetlenül csak a pénzintézeteket érinti, az ügyfelek a bankokban elsôsorban betéti és hitelkamatokkal találkoznak. A következô írás a hitelkamatokkal foglalkozik, a háztartások, a fogyasztók szempontjából veszi sorra a banki kölcsönök kamatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. (Teljes cikk a 6. oldalon.) A reálkamat Sok háztartás tapasztalhatta az elmúlt években, hogy a kamatok mint például a bankban lekötött betétekre fizetett kamat mértéke jelentôsen megváltozhat. Míg a '90-es évek közepén esetenként évi 30%- nál is magasabb hozamot kaptak, akik megtakarítottak, manapság jellemzôvé váltak az egy számjegyû kamatok. (Teljes cikk a 5. oldalon.) A szolgáltatás igénybevételével a bankok megfelelô mennyiségû információhoz jutnak a leendô ügyfél korábbi tartozásairól, fizetési fegyelmérôl, illetve más banknál elbírálás alatt lévô esetleges hitelkérelmérôl. Emellett a legtöbb creditbüró-szolgáltatást nyújtó rendszer minôsíti is az ügyfél fizetôképességét és tájékoztatást ad az ügyfél eladósodottságának mértékérôl. Ezen információk alapján a bank rövid idôn belül határozni tud a nyújtható hitel mértékérôl, a hitelezési kockázatok mértékérôl, valamint a felszámítandó kamatszintrôl. (Teljes cikk a 7. oldalon.) A reálkamat Cikk a 5. oldalon Hitelkamat Cikk a 6. oldalon Pozitív listák Cikk a 7. oldalon Megjelenés elôtt Cikk a 8. oldalon

2 2 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER TISZTELT OLVASÓNK! A Magyar Nemzeti Bank havonta megjelenô, kizárólag a média munkatársainak megküldött hírlevelének harmadik számát tartja kezében. Kiadványunk célja az, hogy az MNB tevékenységeinek bemutatásával, közérthetôvé tételével átláthatóbbá tegyük az életünket befolyásoló adatokat, olvashatóvá a számokat. E számunk központi témája a kamat, kamatok. Elsô cikkünk azt mutatja be, hogyan hat a jegybanki kamat a piaci kamatokra és hozamokra. Az MNB törvény által is elôírt elsôdleges célja a stabilan alacsony infláció, vagyis az árstabilitás elérése. A jegybank különbözô eszközökkel rendelkezik a célja eléréséhez, ezek közül az alapkamat a legfontosabb. Az alapkamat számos különbözô módon jegybanki szóhasználatban csatornán keresztül hat az inflációra. A legfontosabb az ún. árfolyamcsatorna: a magasabb alapkamat erôsebb árfolyamhoz vezet, ami az alacsonyabb importárakon keresztül közvetlenül, és az exportáló vállalatok romló eredményei nyomán bekövetkezô költségcsökkentéseken, alacsonyabb béreken keresztül közvetve is hat az inflációra. Az alapkamat a piaci kamatokon és hozamokon keresztül is dezinflációs hatású. A magasabb kamatszint egyrészt a hitelkereslet csökkenéséhez vezet, másrészt a beruházásoktól elvárt hozam emelkedését jelenti, ezért kevesebb beruházási projekt indul. A magasabb kamatok a fix kamatú értékpapírok alacsonyabb árfolyamán keresztül csökkentik a befektetési alapokban, biztosítóknál, nyugdíjalapokban kezelt vagyont, és a vagyoni helyzet romlása a fogyasztás helyett a megtakarítást ösztönzi. A fogyasztás és beruházás lassulása végsô soron pedig az infláció mérséklôdése irányába hat. Az alapkamat mértékét, illetve változásait a Monetáris Tanács határozza meg. Irányadó kamatnak is nevezik, mert változtatása iránymutatást ad a befektetôk számára, és megszabja a piaci hozamok és a banki kamatok változásának irányát is. A bankok az alapkamaton helyezhetik el többletforrásaikat az MNB-nél, vagy ezen a kamatszinten juthatnak pótlólagos forráshoz. Az irányadó kamat futamideje 2 hét. Az ehhez közeli, éven belüli lejáratokon az MNB viszonylag pontosan képes a hozamok meghatározására. A hosszabb lejáratú kamatlábakat nemcsak az éppen érvényes alapkamat határozza meg, hanem az annak jövôbeli alakulására vonatkozó várakozások is. Minél hosszabb lejáratú a kamat, annál kisebb szerepet játszik meghatározásában az éppen érvényes jegybanki kamatszint és annál nagyobb szerepet a várakozások. Ha az elkövetkezô 5 évben például a jelenlegi 9,5 százalékos kamatszint fennmaradására számítok, akkor nem teszem a pénzem egy 5 éven keresztül 9 százalékot ígérô bankbetétbe, míg ha azt gondolom, hogy a kamat két éven belül 3 százalékra csökken és ott stabilizálódik, akkor ez már nagyon is csábító befektetési lehetôség. Természetesen ez utóbbi esetben a bank a valóságban nem kínálna ilyen magas kamatot. Nagyjából egy-másfél évre tehetô az idôtáv, amelyre még viszonylag jól láthatóak elôre a gazdasági folyamatok és kiszámítható a gazdaságpolitika. Rendkívüli események hiányában az MNB a jegybankok többségéhez hasonlóan csak óvatosan nyúl a kamatokhoz. A tipikus kamatváltoztatás negyed és fél százalékpontos, és többnyire egy vagy két hónap is eltelik két változtatás között. Az alapkamat általában még sorozatos egyirányú kamatváltoztatásokat követôen sem kerül messze 1 év elteltével korábbi szintjétôl. Az alapkamat érvényes szintje azért képes jelentôsen befolyásolni az éven belüli hozamokat, mert a bankok, a vállalatok és a külföldi befektetôk ismerik ezt a jegybankokra általában jellemzô óvatos kamatpolitikai magatartást, és számolnak vele elôrejelzéseikben. Hosszabb, 5 10 éves távon már nagyon nehezen jelezhetô elôre a gazdasági helyzet és a gazdaságpolitika Az MNB irányadó kamatlába, a lakossági betéti és vállalati hitel kamatlábak alakulása alakulása, ezért az irányadó kamat jelenleg érvényes szintje kevés fogódzót nyújt a jövôbeli kamatalakulással kapcsolatban. A hosszú futamidejû hozamok döntôen az irányadó kamat jövôbeli várt alakulásától, vagyis a jegybanki kamatpolitikára vonatkozó várakozásoktól függnek. Az MNB rendszeresen felülvizsgálja az inflációs kilátásokat, és szükség esetén csökkenti vagy emeli az alapkamatot. Ha a nemzetközi vagy hazai gazdasági folyamatok az elkövetkezô idôben növekvô infláció irányába mutatnak, akkor magasabb, illetve hosszabb ideig magas alapkamattal kell számolni, és ez magasabb hosszú lejáratú hozamokhoz vezet. Ha a jegybank antiinflációs elkötelezettsége hiteles, vagyis lehet számítani rá, hogy mindig gyorsan és hatásosan ellentételezi a külsô inflációnövelô tényezôket, akkor a jövôben várt infláció nem tér el a célértéktôl, és a hosszú lejáratú hozamok stabilan alacsonyak maradhatnak. Ezért a hosszú lejáratú hozamok alakulásában az egyes jegybanki kamatváltozások csak annyiban nyilvánulnak meg, amennyiben azok a hosszú távú inflációs kilátásokat befolyásolják. Mivel Magyarország esetében nagyon erôs a GMU (Gazdasági Monetáris Unió)-csatlakozáshoz kötôdô politikai elkötelezettség, és az árstabilitás a csatlakozás feltétele, hosszabb távon még a közelmúlt eseményei dacára is töretlen az alacsony infláció elérésébe vetett bizalom. Ennek köszönhetô, hogy a hosszú lejáratú hozamok alacsonyabbak, és kevésbé reagálnak a jegybank lépéseire. A jegybanki kamat, illetve annak változásai tehát a lejárat növekedésével párhuzamosan csökkenô erôsségû hatást (Folytatás a 8. oldalon.)

3 KamatSzótár kamat A kamat a tôke átengedésének díja. A befektetôk a kamat összegét kapják kompenzációul azért, mert a befektetés idejére tartózkodnak a befektetett pénz másra költésétôl. hozam Valamilyen jegyzett nominális kamatból számított megtérülési ráta. nominális kamat A nominális kamat az a kamat, amelyet a bankok egy adott futamidôre meghirdetnek (jegyeznek). A bankok a nominális kamatot általában egy évre vetítve szokták megadni. A nominális kamat nem negatív. reálkamat A reálkamat a nominális kamat és az infláció különbsége. Azt mutatja meg, hogy az infláció fölött van-e hozama egy adott befektetésnek. A reálkamat lehet negatív, lehet pozitív és lehet nulla is. Ha az infláció nagyobb, mint a nominális kamat, akkor a reálkamat negatív, azaz a befektetett összeg vásárlóértéke csökken. Ha a nominális kamat meghaladja az infláció mértékét, akkor a reálkamat pozitív, azaz a befektetés vásárlóértéke nô. Ha pedig ugyanakkora a nominális kamat, mint az áremelkedés mértéke, akkor a befektetés vásárlóértéke nem változik. egyszerû és kamatos kamat A kamatos kamat számítás abban különbözik az egyszerû kamatszámítástól, hogy figyelembe veszi az újrabefektetési lehetôségeket is. Az újrabefektetési lehetôségek figyelembe vétele azt jelenti, hogy minden kifizetett kamat újra befektetésre kerül, ami a következô kamatfizetési idôszak végén többletkamatot eredményez. Az egyszerû kamatot fizetô befektetések ezt a többlethozamot nem biztosítják. irányadó kamat Az irányadó kamat a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett kéthetes betétre fizetett kamat. Azért irányadó, mert alapvetôen meghatározza a kamatok alakulását a gazdaságban. A jegybank a gazdaság végsô hitelnyújtója, illetve betételfogadója is egyben. Ha a bankrendszerben lévô betétállomány nem elegendô a hitelkereslet kielégítésére, a bankrendszer a jegybanktól vesz föl hitelt saját ügyfelei hiteligényének finanszírozására. A bankok forrásköltségét tehát a jegybanki hitel kamata fogja meghatározni, mert a bankok kamataikkal követik a forrásköltség változásait. Ha a hitelkereslet alacsony, a bankok a betétállományból származó fölös forrást a jegybanknál helyezik el. Ebben az esetben a jegybank nem a kereskedelmi bankok forrásköltségének változtatásával hat a kamatokra, hanem kereskedelmi bankok számára végsô befektetési lehetôségként rendelkezésre álló jegybanki betét kamatának változtatásával. Így a jegybank akár hitelezôje, akár betételfogadója a bankrendszernek, közvetlen hatással bír a bankok betéti és hitelkamataira. kötelezô tartalékokra fizetett kamat A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétek arányában (jelenleg 6%) ún. kötelezô tartalékot kell képezniük. Ezt a nemzetközi gyakorlatban egy jegybanknál vezetett elszámolási vagy tartalékszámlán szokták elhelyezni. A tartalékképzésre azért van szükség, hogy a bankok a fizetési forgalomban zavartalanul ki tudják szolgálni ügyfeleik pénzigényét. A jegybank a nála tartalékként elhelyezett összeg után, a tartalékkötelezettség erejéig kamatot fizet, ennek mértéke a kötelezô tartalékokra fizetett kamat. pénzpiaci hozam A pénzpiac legáltalánosabb értelemben a rövid lejáratú pénzügyi eszközök keresletét és kínálatát jelenti. A szûkebb értelemben vett pénzpiaci befektetések általában egy fix összegû kifizetést biztosítanak egy elôre megállapított napon. További ismertetô jegyük, hogy ezekkel az eszközökkel általában szervezett piacon, diszkonttal kereskednek. Klasszikusan pénzpiaci eszköznek minôsülnek például a diszkont kincstárjegyek, az egy évnél rövidebb kibocsátáskori futamidejû letéti jegyek, és a bankelfogadványok. A kevésbé szigorú definíciók a pénzpiachoz sorolják a bankközi piac rövid lejáratú szegmensét is. Mindezek alapján pénzpiaci hozamok például a diszkont kincstárjegyek hozamai, a letéti jegyek hozamai és az egynapos vagy egy hónapos bankközi forinthitelek hozamai is. bankközi kamat A kereskedelmi bankok naponta jelentôs összegû hitel és betéti ügyleteket kezdeményeznek egymás között a bankközi piacon. A likviditásfelesleggel rendelkezô bankok betétet helyeznek el, a likviditáshiánnyal szembesülô bankok pedig hitelt vesznek fel. Az egymással különbözô lejáratokon ily módon kereskedô bankok árazási viselkedésének eredményei a bankközi kamatok. hozamgörbe A hozamgörbe azt mutatja meg, hogy egy adott idôpontban a különbözô futamidejû befektetéseknek mekkora a megtérülési rátája, azaz a befektetési lehetôségek futamideje és a különbözô futamidôkhöz tartozó hozamok közötti összefüggést fejezi ki. Fejlett gazdaságokban, normál üzletmenet mellett a hozamgörbe emelkedô, ami azt jelenti, hogy a hosszabb távú befektetésekért magasabb kamatot fizetnek. Magyarországon a hozamgörbe jelenleg negatív lejtésû. A befektetési döntések meghozatalakor, és az elemzésekben leggyakrabban az állampapír-piaci hozamokból számított hozamgörbét szokás használni, mert egyrészt az állampapírpiacon a papírok árait hozamban fejezik ki, ezért közvetlen információforrás, másrészt ezen a piacon sokféle lejáraton és intenzíven folyik a kereskedés, és ezért a hozamadatok informatívak. állampapír-piaci referenciahozam (benchmark) Az állampapír piacon minden kereskedési napon közzéteszik a referenciahozamokat (benchmark). A referenciahozamok kitüntetett lejáratokra vonatkoznak: jelenleg három, hat, tizenkét hónapos és két-, három-, öt-, tíz-, és tizenöt éves referenciahozamot tesz közzé az Államadósság Kezelô Központ. A referenciahozamok nem átlagos hozamok, hanem az adott lejárathoz legközelebb álló hátralevô futamidejû papír áradataiból származnak, azaz annak a papírnak a hozamát mutatják, ami leginkább hasonlít az adott benchmark futamidôhöz. 3 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER

4 Bank Nostrum Hogyan és milyen célból befolyásolja a hazai kamatok alakulását a jegybank? 4 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER A jegybank a kamatok szintjének befolyásolásán keresztül törekszik az inflációs cél elérésére. A kamattranszmisszióról szóló cikkben bemutattuk, hogy a bank mely kamatokat befolyásolja és milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását a jegybanki lépés. Kis nyitott gazdaságokban a kamatokon kívül az árfolyam alakulása is befolyásolja az inflációt. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennie a jegybanknak a kamatdöntéseiben. Az MNB a gazdasági tevékenység szintjét igyekszik befolyásolni: arra törekszik, hogy a makrogazdasági kereslet olyan ütemben növekedjen, amilyen ütemben a kibocsátás, azaz a kínálat képes növekedni. Ennek eredményeként fenntartható, árstabilitással jellemezhetô növekedési pályát biztosít a gazdaság számára, amivel elkerülheti azt, hogy drasztikus kiigazításokra legyen szükség. A magas és változó ütemû inflációhoz ugyanis amit az ilyen húzd, meg ereszd meg gazdaságpolitika eredményez nem tudnak a szereplôk alkalmazkodni, csak nagy veszteségek árán. Megnehezíti a gazdasági döntéseket, hogy milyen értékesítési és beszerzési árakkal számoljanak, milyen kamatszinten érdemes hitelt felvenniük vagy hitelt nyújtaniuk stb. Az infláció és annak változásai véletlenszerûen befolyásolják a jövedelmi viszonyokat, pl. a kialkudott bérek reálértékét vagy a hitelek reálkamatokban és törlesztésben mért értékét. Gátolja továbbá azt, hogy a hosszú lejáratú finanszírozás (kötvénypiac) alacsony és rögzített kamatok mellett kialakulhasson, így megnehezíti a beruházások finanszírozását és így a hosszú távú növekedés gátjává válik. A jegybank folyamatosan elemzi a gazdasági kilátásokat, amit a negyedévente megjelenô Jelentés az infláció alakulásáról címû kiadványában részletesen ismertet. A kamatok szintjét mindig úgy befolyásolja, hogy az elôre bejelentett inflációs célját minél jobban megközelítse az infláció várható alakulása: ha a cél elérése megköveteli, akkor szigorít, vagy ha nincs ilyen veszély, akkor lazít. A döntéshozatalban figyelembe kell venni, hogy a jegybanki lépések csak tekintélyes késéssel, gyakran egy-két év múlva fejtik ki a hatásukat. Ezért a jegybanknak nem elsôsorban hátrafelé tekintve, hanem elôre, a jövôben várható fejleményekre kell a döntéseit alapoznia. A döntéshozatalhoz a bank elemzi a gazdaság ciklikus helyzetét: felszálló vagy leszálló ágban van-e? Van-e a fellendülésbôl fakadóan inflációs nyomás a gazdaságban, vagy ellenkezôleg: a lassulás következtében enyhül? Ehhez jó becslésre van szükség arról, hogy mekkora lehet a fenntartható növekedési ütem. Hasznos információt nyújtanak a különbözô üzleti és lakossági konjunktúra felmérések, amelyek a szereplôk jövôre vonatkozó várakozásait tükrözik. Fontos információt szolgáltatnak a beruházási, fogyasztási, megtakarítási, munkanélküliségi és béradatok, amelyekbôl következtetni lehet a konjunktúra alakulására és a növekedés összetételére. Különösen fontos megemlíteni a költségvetési deficitet, mint az aggregált kereslet jelentôs tételét. Ha a költségvetési hiány túlzottan megnöveli az aggregált keresletet, akkor azt a jegybanknak ugyanúgy ellensúlyoznia kell, mint a többi keresleti elemet. A jegybank meghatározza, hogy van-e olyan túlfûtöttség a gazdaságban, amely veszélyezteti az inflációs cél elérését. További információt nyújtanak az inflációs várakozásokról a kötvény és devizapiacok és a független elôrejelzések. A kamatok emelése az aggregált kereslet kamatérzékeny tételeire hat: mérsékli a beruházási keresletet, a lakásberuházások és tartós fogyasztási cikkek keresletét azzal, hogy megdrágul a hitelfelvétel. A kamatok továbbá befolyásolják a megtakarítások alakulását: vonzó kamatok mellett, amelyek az infláción felül még úgynevezett reálhozamot is biztosítanak, arra ösztönzik a gazdasági szereplôket, hogy inkább megtakarítsanak, és a költekezést halasszák a jövôre. Az aggregált kereslet mérséklôdése csökkenti a kibocsátást és így az inflációs nyomást a gazdaságban. A kamatok csökkentése a fenti folyamatok ellenkezôjét eredményezi, és a növekedést segíti. Erre akkor nyílik lehetôség, ha nincs inflációs veszély, mert a gazdaság a lehetôségei alatt teljesít és a várakozások is kedvezôen alakulnak. A makrogazdasági szintû keresletet kis nyitott gazdaságokban a kamatok mellett az árfolyam is befolyásolja. Magyarország esetében a gazdasági tevékenység háromnegyede a nemzetközi kereskedelmen keresztül bonyolódik. A forintnak a kereskedelmi partnereink valutáival szembeni árfolyama hat a gazdasági tevékenységre és így az inflációra is. Az erôs árfolyam mérsékli a magyar gazdaság növekedési ütemét azzal, hogy a hazai vállalatok külföldön csak drágábban tudják a termékeiket értékesíteni. Ezzel szemben a külföldi vállalatok árai csökkenhetnek (vagy az inflációtól elmaradó mértékben növekedhetnek) a magyar piacon, így külföldiek nagyobb piachoz juthatnak a hazai termelôk rovására. Ezzel szemben a forint gyengülése esetén az exportértékesítés fellendülése miatt a hazai vállalatok a kapacitásaikat nagyobb mértékben használják ki, miközben a külföldiek a magyar piacokon kénytelenek árat emelni, ezért piacot veszítenek. A jegybank a kamatok változtatásával a forint árfolyamát is változtatja: a magas kamatok sok külföldi tôkét vonzanak, amelyeket forintra váltva erôsödik az árfolyam, az alacsony kamat pedig fordítva, a kiáramlást ösztönözve gyengíti azt. Így a külkereskedelmen és a nemzetközi tôkeáramláson keresztül jegybanki kamatok változtatása az árfolyam révén is erôteljes hatást gyakorol és segíti az árstabilitási cél elérését. A jegybank által meghatározott kamatok szintjét tehát befolyásolják a gazdaság magánszereplôinek döntései, az árfolyam alakulása és a költségvetési politika. Ezekre a jegybank megpróbál hatni a inflációs jelentéseivel és más kommunikációs eszközökkel Gyakran azonban csak korlátozott befolyása van, és így csak azt teheti, hogy kamatlépésekkel ellensúlyozza azok hatását. Ily módon, ha a fiskális politika támogatja az árstabilitás elérését, akkor alacsonyabb kamatszint is megfelelô lehet, míg ha nem, akkor ellenkezôleg: magas kamatokkal kell ellensúlyozni a kereslet túlzott megnövekedését. Hasonlóképpen, ha az árfolyam a hiteles gazdaságpolitika és dezinfláció eredményeként erôs, akkor a kamatokat mérsékelni lehet, ám ha nincs elegendô bizalom a valutapiacon, akkor magasabban kell tartani az inflációs cél elérése érdekében.

5 A reálkamat Sok háztartás tapasztalhatta az elmúlt években, hogy a kamatok mint például a bankban lekötött betétekre fizetett kamat mértéke jelentôsen megváltozhat. Míg a '90-es évek közepén esetenként évi 30%-nál is magasabb hozamot kaptak, akik megtakarítottak, manapság jellemzôvé váltak az egy számjegyû kamatok. A csökkenés ellenére mégsem gondolja mindenki, hogy most érdemes inkább eladósodni, míg annak idején a nagy hozam miatt lehetôleg minél több pénzt volt érdemes félretenni. Akkor ugyanis az árak évente 20 30%-kal emelkedtek, az utóbbi egy évben ugyanakkor kevesebb mint 5%-kal. Tekintsünk egy egyszerû példát. Sándornak van 1000 forintja, amin elôbb-utóbb egy hanglemezt szeretne vásárolni, ami éppen 1000 forintba kerül. Megteheti, hogy azonnal megveszi a lemezt, de berakhatja bankba is a pénzt, és ha egy évre leköti, 10%-kamattal nagyobb összeget, vagyis 1100 forintot kap vissza. Nyilvánvalóan az utóbbi esetben le kell mondania arról, hogy a következô 1 évben hallgassa kedvenc lemezét. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennie, hogy egy év múlva esetleg már többet kell fizetnie ugyanazért a cikkért. Ha biztos benne, hogy egy évvel késôbb a lemez ára 1100 forint lesz, semmi nem szól amellett, hogy elhalassza a vásárlást, ugyanis csak annyival lesz több pénze, amennyivel több lesz a kiadása, viszont 1 évnyi zenehallgatásról le kellett mondania. A nominális (vagyis a névleges, tényleges) kamat nagy része nem más, mint a pénzromlás, infláció miatt nyújtott kárpótlás. Ha valaki ma kölcsönadja a pénzét, nem csak azt várja el, hogy azért kárpótolják, mert bizonyos vásárlásokat csak késôbb tud nyélbe ütni, hanem azért is, mert közben az a vásárlás költségesebbé válik. Ez az egyszerû példa rávilágít arra, hogy az a kamat, amiben megállapodik a kölcsönadó és kölcsönvevô (nominális kamat), önmagában még nem elég ahhoz, hogy megállapítsuk, menynyi a tényleges, fogyasztási javakban is kifejezhetô jövedelemáramlás a két fél között. Ha az áremelkedés mértékével csökkentjük a nominális kamatot, megkapjuk a reálkamatot, ami már jó jelzôszáma a kölcsöntôke tényleges árának. Elôbbi példánknál maradva, ha 10% a kamat, de csak 5%-kal nô a megvásárolni kívánt áru ára, a kölcsön reálkamata nagyjából 10 5=5% lesz 1. Ez azt jelenti, hogy ha Sándor elhalasztja a vásárlást, akkor késôbb 5%-kal több lemezt tud megvenni, ennyivel lehet több a fogyasztása. A valóságban számos tényezô nehezíti a reálkamat kiszámítását, melyek közül most csak két nagyon fontos kérdésre térünk ki: 1. minek az árváltozásával kell korrigálni a nominális kamatot ahhoz, hogy a reálkamatot megkapjuk, 2. és mennyivel fognak emelkedni az árak? Az elsô kérdés azért fontos, mert nem minden árunak változik ugyanolyan ütemben az ára, és a valóságban nincsenek megcímkézve a pénzek aszerint, hogy mire költhetôk el, hanem általában sok különbözô termék, vagyis egy árukosár fogyasztásáról mond le, aki megtakarít. Ezért például a háztartások számára érdekes nominális kamatokat a fogyasztói inflációval szokás csökkenteni. Még azonban ez sem megfelelô mérôszám minden háztartás számára, ugyanis például a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közli az úgynevezett nyugdíjas inflációt, ami az átlagos magyar háztartás megélhetési költségeit leíró fogyasztói inflációtól eltérhet, hiszen egy átlagos nyugdíjas jellemzôen többet költ gyógyszerre, és kevesebbet számítógépre. Alapvetôen egy gazdasági szereplô számára fontos reálkamatot mindazon jószágok (termékek, fizikai tôke stb.) átlagos áremelkedésével kell számítani, amelyek megvásárlásáról ténylegesen lemond, ha inkább kölcsönadja pénzét. A második kérdés az, hogy mennyivel fognak emelkedni az árak. A legtöbb termék árának alakulása nem látható elôre pontosan, sôt vannak kifejezetten változékony árú termékek. Az egyik legjobb példa talán a kôolaj. Ha valaki világpiaci áron vásárolhat nyersolajat, és megvan a lehetôsége, hogy e vásárlást elhalassza, és addig kölcsönadja az erre szánt összeget, nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha a nominális kamatból elôre reálkamatot szeretne számítani, természetesen feltéve, hogy ezt az összeget másra nem költheti. Senki sem tudhatja ugyanis elôre, hogy a ma még 25 $-os hordónkénti ár a kölcsön visszafizetésekor vajon 20 $-ra esik-e, változatlan 12 hónapos állampapír-piaci referenciahozamból számított reálkamatok marad, vagy esetleg 30 $-ra nô. 10%- os nominális kamat ezekben az esetekben rendre körülbelül 30%-os, 10%-os, és a nominális kamatnál nagyobb mértékû áremelkedés miatt 10%-os, tehát negatív reálkamatot jelent. Utólag tehát könnyû kiszámítani, hogy reálértelemben mennyit nyert, aki megtakarított. Ezt hívják ex post, vagyis utólagos reálkamatnak. A gazdaság szereplôinek azonban elôre kell eldönteni, hogy a rendelkezésre álló szabad pénzösszeget azonnal felhasználja saját (fogyasztási, beruházási) célra, vagy inkább megtakarítja, azaz kölcsönadja másnak. Ilyenkor a számára fontos árak várt növekedésével kell a nominális kamatot csökkenteni, hogy megkapja a tényleges jövedelmét. Ezt az inflációs várakozásokkal számított reálkamatot (Folytatás a 7. oldalon.) 1 Azért csak nagyjából, mert a pontos értékhez azt kell kiszámítani, hogy hányszorosa a jövôbeli kifizetés a megvásárolni kívánt áru vagy árukosár egységárának: r = (1100/1005-1)x100% = 4,975%. 5 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER

6 6 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER Mint az eddigiekbôl kiderült, a pénzügyi világban sokféle kamat létezik. Míg a jegybank által meghatározott alapkamat közvetlenül csak a pénzintézeteket érinti, az ügyfelek a bankokban elsôsorban betéti és hitelkamatokkal találkoznak. A következô írás a hitelkamatokkal foglalkozik, a háztartások, a fogyasztók szempontjából veszi sorra a banki kölcsönök kamatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A közgazdasági elmélet alapján a hitelkamatot négy komponensre lehet felosztani. A jegybanki alapkamat bemutatásakor már szó volt róla, hogy az alapkamat szintjét az MNB úgy határozza meg, hogy az egyrészt kompenzáljon az inflációból fakadó veszteségért, másrészt tartalmazza a gazdaság mindenkori állapotának megfelelô reálkamatot. Ez a két komponens mind a betéti, mind a hitelkamatokban benne foglaltatik. Van azonban két további elem is, mely meghatározza a hitelkamat mértékét. Egy kereskedelmi bankban adminisztratív költségek merülnek fel, amikor a betétesek pénzébôl hitelt nyújt egy háztartásnak. Elég csak a kitöltendô nyomtatványokra, az ügyintézôk munkaidejére gondolni. Ezek a költségek fix költségnek tekinthetôk, vagyis a hitel összegétôl függetlenül gyakorlatilag azonosak, ennek következtében egy kisebb hitel magasabb relatív költséggel jár. Mindazonáltal a hitelkamatokban a fix költség csak egy kisebb komponenst jelent, ennél nagyobb a kockázat miatti kamatfelár szerepe. Hitelnyújtáskor minden bank a nem fizetés kockázatával néz szembe, de e kockázat mértéke igen eltérô lehet. A bankoknak a hitelkamatokban meg kell jeleníteniük a hitel kockázatát, ezért teljesen indokolt, hogy kockázatosabb hitelt csak magasabb kamatláb mellett hajlandóak nyújtani. A magasabb kamatbevétel nyújt fedezetet a nagyobb kockázat miatt nagyobb valószínûséggel bekövetkezô nem fizetés esetére. A magyar kereskedelmi bankok az EU országaihoz hasonlóan sokféle hitelt kínálnak a vásárlóknak, a háztartásoknak. A következôkben részletesen végignézzük az egyes hiteltípusokat (jelzáloghitel, gépjármûhitel, fogyasztási hitel és hitelkártya) és kitérünk minden típusnál a hitelkamat mértékére, annak indokoltságára. Hitelkamat Lakáshitel A háztartások legnagyobb értékû hitele a lakáshitel. A lakáshitelek mértéke meghaladhatja a 10 millió forintot is, de az átlagos mérték is 5 millió forint feletti. Ekkora hitel esetében különösen indokolt, hogy a hitelfelvétel elôtt a lakásvásárlók a számukra legmegfelelôbbet válasszák ki. A hitelösszeg nagyságából következik, hogy azt sokáig kell törleszteni, vagyis e hiteleknek hosszú a futamideje. Mint azt bizonyára sokan tudják, Magyarországon jelenleg az állam jelentôs támogatást nyújt a lakáshitelekhez, ennek következtében kedvezôek a hitelkamatok. Fejlett országokban azonban állami támogatás nélkül is a magyar szinthez hasonlóan alacsony kamatok mellett lehet lakáshiteleket felvenni, ennek oka a lakáshitelezés biztonsága. Ezért is nevezik igen gyakran a lakáshiteleket jelzáloghitelnek, vagyis olyan hitelnek, melyre a lakásra bejegyzett jelzálog nyújt biztonságos fedezetet, így csökkentve a hitelnyújtó kockázatát. E kockázatokat tovább csökkenti, hogy a bankok a vételár maximum 60%-ig nyújtanak jelzáloghitelt, így védekezve a lakásárak ingadozásai ellen. Gépjármûhitel A lakáshiteleknél magasabb kamat mellett lehet gépjármû hitelhez jutni. Ahogy egy átlag autó is kisebb értékû, mint egy átlag lakás, úgy a gépjármûhitelek összege és futamideje is elmarad a lakáshitelektôl. Az autó mint ingóság a lakásnál kevésbé biztonságos fedezet, mivel értéke könnyen változhat és megvan annak a kockázata, hogy az autó eltûnik a bank látókörébôl. Indokolt tehát, hogy a magasabb kockázat miatt magasabb hitelkamatot alkalmazzanak a bankok. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt idôszakban a bankok elôszeretettel nyújtanak devizaalapú gépjármûhiteleket, szemben a forintfinanszírozással. Indokolásuk szerint így alacsonyabb kamat mellett tudnak hitelezni, jó azonban észben tartani, hogy ezt nem alacsonyabb költségeik miatt teszik, hanem a jegybanki kamatba foglalt árfolyamkockázatot hárítják át az ügyfelekre. Az alacsonyabb devizakamat mellett a hitelfelvevôknek számolniuk kell azzal, hogy ha a jövôben a forint árfolyama leértékelôdik, akkor jelentôsen megnônek a törlesztôrészletek. Fogyasztási hitel A háztartások számára elérhetô harmadik típusú hitel a fogyasztási hitel. A fogyasztási hitelek ajánlatával lehet a leggyakrabban találkozni bevásárlóközpontokban, hirdetésekben. Ezek a jellemzôen kis összegû hitelek, melyek egy-egy háztartási gép vásárlását finanszírozzák a lakás vagy autóhitelekkel összehasonlítva rendkívül drágák, nagyon magas kamatot (30 40%) számítanak fel a bankok. A magas kamatokat egyaránt indokolja a kis hitelösszeg miatt relatíve magas fix költség és a bankok jelentôs kockázata. Egy lakással vagy autóval összehasonlítva egy hûtô- vagy mosógép sorsát szinte lehetetlen nyomon követni. A gyakoribb nem fizetés kockázatát csak magas kamattal tudják ellensúlyozni a bankok, ezért e hitelek hirdetéseiben elôszeretettel hivatkoznak az alacsonynak tûnô törlesztôrészletre. Vegyünk egy példát. Kedvenc üzletében álmai mosógépe Ft-ba kerül, de az üzletben lehetôség van 12 havi részletre is megvenni a mosógépet, ekkor a havi törlesztés 35%-os kamat mellett éppen Ft alatt marad. A törlesztôrészlet nem is tûnik soknak, az embereket sokkal inkább ez érdekli, mint a nehezen kiszámítható kamatláb. Változik azonban a helyzet, ha belegondolunk, hogy mekkora induló bankbetéttel kellene rendelkeznünk, hogy pont ki tudjuk fizetni a részleteket. Az átlagos betéti kamatot feltételezve Ft-ra lett volna szükségünk a törlesztéshez, vagyis mintegy 15%-kal drágábban jutunk így hozzá a mosógéphez, mintha azt készpénzért vettük volna meg. Aki fogyasztási hitelt vesz fel, annak számolnia kell azzal, hogy összességében sokkal többet kell fizetni az adott termékért. Magyarországon egyelôre még kevésbé terjedtek el a hitelkártyák, illetve annak kevésbé korszerû változata a személyi hitel. A hitelkártya lényege, hogy a bank az ügyfél részére egy adott hitelkeretet biztosít, amit vásárlásra lehet felhasználni. Csak a hónap végétôl a fennálló hiteltartozás után kell kamatot fizetni, igaz, akkor meglehetôsen magas (40% körüli) kamatot, amit a hitel fedezetlen volta és rugalmas felhasználása indokol.

7 A bankok lakossági hitelállományának folyamatos bôvülése a hitelezési kockázat lehetô legalacsonyabb szinten tartása érdekében szükségessé tette, hogy a bankok megbízható információk alapján ítéljék meg ügyfeleik hitelfelvétellel összefüggô terheit. A hatékony kockázatkezelési és minôsítési rendszer kialakítását akadályozza, hogy a magánszemélyek fizetési fegyelmérôl és eladósodottságáról a bankok nem rendelkeznek részletes adatokkal. A hitelkockázat felmérésében és kezelésében nagy segítséget nyújthatnak az adós- és hitelinformációs rendszerek. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazásuk mind a leendô adós, mind pedig a bank szempontjából kézzelfogható elônyökkel jár. (Folytatás az 5. oldalról.) hívjuk ex ante, vagyis elôzetes, elôre kiszámított reálkamatnak. Pozitív listák A creditbüró a hitelkérelmek elbírálásában nyújt nagy segítséget a bankok számára, ami a kockázatok alaposabb értékelésén, egyértelmûbb megítélésén, valamint a hitelpiacok hatékonyabb mûködésén keresztül stabilitási szempontokat is szolgál. A szolgáltatás igénybevételével a bankok megfelelô mennyiségû információhoz jutnak a leendô ügyfél korábbi tartozásairól, fizetési fegyelmérôl, illetve más banknál elbírálás alatt lévô esetleges hitelkérelmérôl. Emellett a legtöbb creditbüró-szolgáltatást nyújtó rendszer minôsíti is az ügyfél fizetôképességét és tájékoztatást ad az ügyfél eladósodottságának mértékérôl. Ezen információk alapján a bank rövid idôn belül határozni tud a nyújtható hitel mértékérôl, a hitelezési kockázatok mértékérôl, valamint a felszámítandó kamatszintrôl. A creditbüró-rendszerek további elônye, hogy összesített információt szolgáltatnak a pénzügyi stabilitásért felelôs intézmények (PSZÁF, MNB) számára a pénzügyi rendszer felügyeletéhez és a bankrendszer szintû kockázatok feltérképezéséhez. Az MNB folyamatosan figyeli, hogy a gazdaságban milyen reálkamatok mellett lehet hitelt felvenni, illetve betétet elhelyezni, hiszen a reálkamatok alakulása befolyásolja a gazdaság növekedését és az infláció alakulását is. Általában a fogyasztói árindex várható változásával számított reálkamatokat elemezzük, amit a piaci elemzôk havonta gyûjtött inflációs várakozásai alapján számítunk ki. Ez a mutató az elmúlt években elég stabilan alakult, egy 12 hónapos diszkont kincstárjegy befektetésen jellemzôen 3 4% közötti reálkamatot elérésére lehetett számítani. A ténylegesen elért reálhozam ennél vala- Creditbüró A reálkamat A creditbüró-szolgáltatás legjelentôsebb elônye az ügyfelek szempontjából, hogy egy megfelelôen karbantartott pozitív listás (a problémamentes és késedelmes ügyfelek adatait egyaránt tartalmazó) rendszerben az ügyfelek adataik rendelkezésre bocsátásáért cserébe kedvezôbb feltételekkel és rövidebb idô alatt juthatnak hitelhez, mint a hiteleiket késve törlesztô adósok. A nemzetközi tapasztalatok alapján a creditbüró-rendszerek által nyújtott információkból a bankok jobban meg tudják ítélni az ügyfél hitelfelvételi lehetôségeit is. Ez különösen fontos lenne Magyarországon, ahol a lakossági hitelezés még csak rövid múltra tekint vissza. Gyakorlati tapasztalatok hiányában pedig maguk az ügyfelek sem képesek minden esetben felmérni, hogy hosszabb távon, illetve egy gazdaságilag kedvezôtlenebb idôszakban hogyan alakulna teherviselô képességük. Az adós- és hitelinformációs rendszerek további elônye, hogy fegyelmezô erôvel hatnak a hitelfelvevôkre. Az adós bankkal szembeni magatartásának nyomon követése a tapasztalatok szerint a fizetési fegyelmet erôsíti, a túlzott eladósodást pedig gátolja, ugyanis ezek az információk a késôbbi hitelhez nyújtási esélyeket alapvetôen befolyásolják Az ügyfelek hitelfelvételi lehetôségeik ismeretében ugyanakkor függetlenedni tudnak korábbi bankjuktól, ami a bankok közti verseny erôsödésén keresztül a szolgáltatások színvonalának javulását, valamint a megbízható adósok számára a fizetendô kamatok csökkentését eredményezi. A hitelintézetek az elôzô évben mérlegelve a költségeket és a technikai lehetôségeket a központi hitelnyilvántartó rendszer (BAR) lakossági részének továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot, ami a jelenlegi negatív listás (csak problémás ügyfeleket tartalmazó) lakossági adatbázis pozitív listássá bôvítését célozza. Az átalakítás során szempontként merül fel az is, hogy a hitelinformációs rendszer képes legyen az Európai Unióhoz történô csatlakozást követôen a tagországok hitelnyilvántartó rendszereihez történô kapcsolódásra. A hitelezô bankok, valamint a Bankszövetség által is támogatott pozitív listás rendszer bevezetését a jelenlegi jogszabályi háttér módosításával lehetne kötelezôvé tenni. Az adatvédelmi biztos azonban az információs önrendelkezési jogra mint alkotmányos alapjogra hivatkozva a személyes adatok védelme indokával az eddigi mind az ügyfelek, mind a bankok számára hosszú távon nyilvánvaló elônyöket hordozó változtatási kísérleteket meghiúsította. Áthidaló megoldásként a BISZ Rt. és a Giro Rt. a Bankszövetség koordinálása mellett a hitelezô bankok önkéntes társulásán alapuló pozitív listás rendszer (ÖLBAR) kidolgozását kezdte meg, melynek létrehozását az MNB is támogatja. mivel nagyobb ingadozást mutatott, ami abból eredt, hogy az infláció pályája gyakran eltért az elôzetes várakozásoktól. A jegybank legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az inflációt alacsony szintre szorítsa, és növelje az árnövekedés ütemének kiszámíthatóságát. Így a befektetésektôl várt és ténylegesen realizált reálkamatok közötti különbség is mérséklôdni fog. 7 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER

8 TISZTELT OLVASÓNK! (Folytatás a 2. oldalról.) gyakorolnak a hozamokra. A hatásmechanizmus hasonló a banki hitel- és betéti kamatok, az állampapírhozamok vagy a vállalati értékpapírok hozamai esetében, a különbség abban mutat- kozik meg, hogy a jegybanki kamat változása milyen hamar jelenik meg az alakulásukban. A bankközi pénzpiacon, az értékpapírpiacokon köztük az állampapírpiacon gyakorlatilag azonnal megtörténik az alkalmazkodás, míg Az MNB irányadó kamata és az állampapírhozamok (2003. szeptember 10.) a banki kamatok többnyire csak 1-2 hónapos késéssel reagálnak. A banki ügyfelek csak akkor érzik ténylegesen a változást, ha betétjük vagy hitelük változó kamatozású vagy rövid lejáratú, amit meg kell újítaniuk. A banki kamatok érzékenységét a bankok közötti verseny is jelentôsen befolyásolja. Egyrészt kevésbé kiélezett verseny esetében a jegybanki kamatok változtatását a bankok lenyelhetik, vagyis a csökkenô forrásköltség mellett kevésbé mérséklik a hitelkamatokat a betéti kamatoknál, illetve növekvô forrásköltség esetén kevésbé emelik a betéti kamatokat a hitelkamatoknál. A betéti és hitelkamatok között nyíló rés a bank nyereségének növekedésében tükrözôdik. A jegybank egyedi banki kamatokra gyakorolt hatását ugyancsak gyengíthetik a bankok stratégiai megfontolásai. Amennyiben egy bank piacot akar szerezni, rövid távon hajlandó lehet akár veszteséget is elszenvedni céljai eléréséhez, így átmenetileg kamatainak alakulása nagyrészt független lehet a forrásköltségétôl, az azt befolyásoló jegybanki kamatoktól. A bankrendszer egészét tekintve azonban a betéti és hitelkamatok együtt mozognak a jegybanki alapkamattal. 8 JEGYBANKUNK SZEPTEMBER Sajtóközlemények október 8. Az MNB statisztikai mérlege október 10. Fizetési mérleg (fôbb aggregátumok) október 28. Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok október 31. A monetáris intézmények konszolidált mérlege november 10. Az MNB statisztikai mérlege november 12. Fizetési mérleg (fôbb aggregátumok) november 24. Az értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása november 27. Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok november 28. A monetáris intézmények konszolidált mérlege Egyéb adatszolgáltatások október 1. Pénzügyi számlák október 7. Nemzetközi tartalékok október 10. Nemzetközi tartalékok október 10. Értékpapírok kibocsátási statisztikája október 20. Nemzetközi tartalékok devizalikviditás október 31. Az MNB statisztikai mérlege október 31. Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege november 7. Nemzetközi tartalékok november 10. Értékpapírok kibocsátási statisztikája november 12. Nemzetközi tartalékok november 18. Nemzetközi tartalékok devizalikviditás november 28. Az MNB statisztikai mérlege november 28. Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege Impresszum Az MNB kommunikációja elképzelhetetlen a sajtó munkatársainak együttmûködése nélkül. Szívesen fogadjuk érdeklôdésüket bármilyen kérdéssel, akár interjúszervezéssel, elôadással kapcsolatban telefonon: (06-1) és en: is. Külsô kommunikációs önálló osztály A Magyar Nemzeti Bank havonta megjelenô, szerkesztôségeknek megküldött Hírlevele. Szerkeszti a szerkesztôbizottság, vezetôje: Missura Gábor Kiadja: az MNB Külsô kommunikációs önálló osztálya Szerkesztô: Strohmayer Erika Jelenlegi számunk közremûködô munkatársai: Kiss Gergely, Kondrát Zsolt, Szalai Zoltán, Szalay György, Vonnák Balázs, Wolf Zoltán Fotók: Pallai Gábor és MNB-archívum Szerkesztôség: 1850 Budapest, Szabadság tér 8. A ép Tel.: /3072 Terjesztés: postai úton és elektronikusan. Nyomdai elôkészítés és lapterv: Iconos Reklámügynökség, 1022 Budapest, Bogár u. 29. Tel.: Grafikus: Mezô Imre Zsolt Nyomdai munkák: Print-X Rt. A kiadványban megjelenô írások térítésmentesen és külön engedély nélkül, szabadon felhasználhatók.

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én)

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) H0F: 0. számú kamatfelár-változtatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2013. február 20-tól Fizetési számla

Részletesebben

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től Fizetési számla

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

DEVIZA KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: január 7-től)

DEVIZA KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: január 7-től) DEVIZA KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) D0F: 0. számú kamatfelár-változtatási mutató devizahitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban,

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Aktuális kihívások a monetáris politikában

Aktuális kihívások a monetáris politikában Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 31.

Lamanda Gabriella március 31. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 0 ában 1 0. ban a háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai minden instrumentum esetében csökkentek. A háztartások

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Konzultáció

Vállalati pénzügyek alapjai. Konzultáció Vállalati pénzügyek alapjai Konzultáció Deliné Palinkó Éva Pénzügyek Tanszék (palinko@finance.bme.hu) 13. Példa.Nominális és reál kamatláb Mekkora reálkamatot realizálnak a befektetők, amennyiben az éves

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

Monetáris Politika. A jegybank feladatai. A monetáris politika célrendszere. Végső cél. Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél

Monetáris Politika. A jegybank feladatai. A monetáris politika célrendszere. Végső cél. Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél Monetáris Politika Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása (prudenciális szabályozás, bankok

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2009-BEN

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2009-BEN A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2009-BEN 1 Fő témakörök 1. A központi költségvetés várható finanszírozása és az állampapírpiac helyzete 2008-ban. 2. A 2009. évi finanszírozási

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Konzultáció

Vállalati pénzügyek alapjai. Konzultáció Vállalati pénzügyek alapjai Konzultáció Deliné Palinkó Éva Pénzügyek Tanszék (palinko@finance.bme.hu) 13. Példa.Nominális és reál kamatláb Mekkora reálkamatot realizálnaka befektetők, amennyiben az éves

Részletesebben

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11. Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. November 11. Miről volt szó? Befektetések Befektetési alapok Nyugdíjcélú előtakarékosság Életbiztosítások Elmaradtunk: Semleges banki szolgáltatások

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december

Részletesebben

HIRDETMÉNY a fogyasztói forint alapú SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához

HIRDETMÉNY a fogyasztói forint alapú SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához HIRDETMÉNY a fogyasztói forint alapú SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához Hatályba lépés napja: 2017. január 3. A Kölcsön összege: 1.000.000,- Ft 10.000.000,- Ft A Kölcsön futamideje: 18 hónap

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

H I R D E T M É N Y - LAKOSSÁGI HITELEK

H I R D E T M É N Y - LAKOSSÁGI HITELEK Tiszavasvári Takarékszövetkezet 4440 Tiszavasvári, Kossuth L. út 1. H I R D E T M É N Y - LAKOSSÁGI HITELEK 2011. augusztus 01-től Kiegészítő Kamattámogatásos építési és új lakásvásárlási hitel 2008. november

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai

Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai A Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában fokozatos kamatcsökkentési ciklus elindítása mellett döntött, melynek

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora

Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora A kamatok tekintetében a gazdasági szereplők döntéseit leginkább a reálkamat mértéke határozza meg, így ennek alakulása kiemelt jelentőségű

Részletesebben

HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL

HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.; cégjegyzékszám: 01-10-041004) ezúton értesíti

Részletesebben

HIRDETMÉNY a 2015. április 1-től igényelt fogyasztói deviza

HIRDETMÉNY a 2015. április 1-től igényelt fogyasztói deviza HIRDETMÉNY a 2015. április 1-től igényelt fogyasztói deviza LAKÁSCÉLÚ VAGY SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához A Kölcsön összege: 5.000 EUR 50.000 EUR A Kölcsön devizaneme: EURO (a folyósítás

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a portfólió likviditásának jellemzőit! a) A portfólió likviditása a kockázati mérőszámok segítségével számszerűsíthető.

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa. 12. lecke Mikor emel és s mikor csökkent kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika célrendszere, eszközei és hatásmechanizmusa. A központi k bank feladatai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

Monetáris Politika. A jegybank feladatai. A monetáris politika célrendszere. Végső cél. Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél

Monetáris Politika. A jegybank feladatai. A monetáris politika célrendszere. Végső cél. Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN KIVÁLTÓ TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN FIX TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÉS AKCIÓS HIRDETMÉNY

TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN KIVÁLTÓ TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN FIX TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÉS AKCIÓS HIRDETMÉNY KIVÁLTÓ FIX ÉS AKCIÓS HIRDETMÉNY A 3A Takarékszövetkezet a fedezetlen Takarék Személyi Kölcsönt és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsönt az alábbi feltételek szerint nyújtja: Kölcsön célja: A Takarék Személyi

Részletesebben

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes Nyírbélteki Takarékszövetkezet 4372.Nyírbéltek,Kossuth u.16. ÉRVÉNYES KAMATOK Eng.szám:36/1990.05.14. egysz.kez.költs. kamat Hiteldíj mutató Új folyósításu hitelek kamata: % / év % /év várható % 2005.

Részletesebben

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Rövid távú modell II. Pénzkínálat Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot

Részletesebben

HIRDETMÉNY AKCIÓS LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS -VÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN nyújtásához

HIRDETMÉNY AKCIÓS LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS -VÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN nyújtásához HIRDETMÉNY AKCIÓS LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS -VÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN nyújtásához Hatályba lépés napja: 2016. július 2. összege: 100.000,- Ft 20.000.000,- Ft futamideje: 13 hónap 300 hónap Az alkalmazott Referencia-kamatláb:

Részletesebben

Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Hirdetmény Lakossági hitelek kondíciói és költségei Érvényesség: 2015. január 1.

Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Hirdetmény Lakossági hitelek kondíciói és költségei Érvényesség: 2015. január 1. Közzététel napja: 2014.12.16 Jelen Hirdetmény 2015. január 1-től lép hatályba. Az újonnan meghirdetett kamat-, díj- és költségelemek valamint az aktuális teljes hiteldíj mutató (THM) értékek sötét háttérrel

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

A régión belül Magyarországon a legmagasabb a lakáscélú háztartási hitelek kamatfelára

A régión belül Magyarországon a legmagasabb a lakáscélú háztartási hitelek kamatfelára Dr. Béres Alexandra Dorottya Grosz Gabriella: Kötelező pozitív adóslista: ettől lehetnek olcsóbbak a hitelek Hazánkban az új kihelyezésű lakossági hitelek kamatfelára az elmúlt években tartósan a régiós

Részletesebben

Befektetési politika kivonat

Befektetési politika kivonat Befektetési politika kivonat A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK IRÁNYELVEI A Pénztár elsődleges célja a befektetett vagyon biztonságos gyarapítása. A Pénztár lehetővé teszi tagjai számára, hogy megtakarításukat koruk,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben Fő kérdések: 1. A központi költségvetés finanszírozása és az állampapírpiac helyzete 2010-ben. 2. A 2011. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL A határidős kamatlábmegállapodás olyan származtatott ügylet, amellyel az Ügyfél egy jövőbeni periódusra, egy előre meghatározott összegre

Részletesebben

H4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i. H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i

H4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i. H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i Kamatváltoztatási mutató a 3 18 éves futamidejű forinthitelek esetén: H4K3 = BIRS t+1 BIRS t + KT i Kamatváltoztatási mutató a 18-25 éves futamidejű forinthitelek esetén: H4K5 = BIRS t+1 BIRS t + KT i

Részletesebben

Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap

Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap Éves jelentés 2007. Alap megnevezése: Típusa: Futamideje: Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap nyíltvégű értékpapír alap nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig tart Alapkezelő Budapest Alapkezelő

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN 2016. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2016-BAN 2. 2017. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA

Részletesebben

KIRÁLY HITEL ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA FŐBB KONDÍCIÓI

KIRÁLY HITEL ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA FŐBB KONDÍCIÓI Takarékszövetkezet/Bank (a továbbiakban Hitelintézet) KIRÁLY HITEL ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA FŐBB KONDÍCIÓI Hatálybalépés napja: 2011. április 1. A Király Hitel elengedhetetlen szerződéskötési feltétele,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS)

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) 2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) Főbb mutatószámok (Nem konszolidált, IFRS) (millió forint) év 2005. Mérlegfőösszeg 1 358 504 1 459 666 1 612 230 Ügyfélhitelek, nettó 915

Részletesebben

HIRDETMÉNY. 2. Takarék Személyi Kölcsön és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsön központilag meghatározott főbb kondíciói

HIRDETMÉNY. 2. Takarék Személyi Kölcsön és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsön központilag meghatározott főbb kondíciói HIRDETMÉNY 2. Takarék Személyi Kölcsön és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsön központilag meghatározott főbb kondíciói A,,Rábaközi Takarékszövetkezet a fedezetlen Takarék Személyi Kölcsönt és Kiváltó Takarék

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY - LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2015. január 1-től A Takarékszövetkezet

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

HIRDETMÉNY. LAKÁSCÉLÚ VAGY SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ FOGYASZTÓI DEVIZA JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához. Hatályba lépés napja: április 1.

HIRDETMÉNY. LAKÁSCÉLÚ VAGY SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ FOGYASZTÓI DEVIZA JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához. Hatályba lépés napja: április 1. HIRDETMÉNY LAKÁSCÉLÚ VAGY SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ FOGYASZTÓI DEVIZA JELZÁLOGKÖLCSÖN nyújtásához Hatályba lépés napja: 2016. április 1. A Kölcsön összege: 5.000 EUR 100.000 EUR A Kölcsön devizaneme: EURO (a

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat...

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

SZABADFELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOG FEDEZET MELLETT NYÚJTOTT FOGYASZTÁSI KÖLCSÖN HIRDETMÉNY

SZABADFELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOG FEDEZET MELLETT NYÚJTOTT FOGYASZTÁSI KÖLCSÖN HIRDETMÉNY SZABADFELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOG FEDEZET MELLETT NYÚJTOTT FOGYASZTÁSI KÖLCSÖN HIRDETMÉNY Hatálybalépés napja: 2017.04.01.-től befogadott kérelmek esetén A Kis-Rába menti Takarékszövetkezet a Szabadfelhasználású

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet MÁR NEM KÖTHETŐ LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE. A kondíciók, a már kifolyósított kölcsönökre értendők

Eger és Környéke Takarékszövetkezet MÁR NEM KÖTHETŐ LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE. A kondíciók, a már kifolyósított kölcsönökre értendők . Áruvásárlási kölcsön. Díjak és költségek,00% + Nyomtatvány költség Kamat évi 24,00% Kezelési költség: alapja a tőke, évi 3,00% Kamatfelár: jövedelem utalás hiánya esetén, maximum 3 év. Késedelmi kamat:

Részletesebben

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását.

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MKB Bank fizetést könnyítő konstrukciói fizetési nehézségekkel küzdő illetve tartósan nem teljesítő ügyfelek részére Érvényes: 2015. május 28-tól Az MKB Bank felelősen eljáró hitelezőként

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Figyelmeztetés a kockázatokra:

Figyelmeztetés a kockázatokra: A jelen előadáson vagy videóban elhangzottak az előadó magánvéleményét tükrözik. Nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 ében Novemberben a háztartási szektor hiteleinek kamatlábai kismértékben csökkentek, a betétek kamatlábai pedig csak az éven túli

Részletesebben

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU 212. március végéig a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU transzferek negatív egyenlege, amely 2,4 milliárd forint volt. Így a teljes nettó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁG HIRDETMÉNYE

AKTÍV ÜZLETÁG HIRDETMÉNYE Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet Ricse AKTÍV ÜZLETÁG HIRDETMÉNYE Érvényes: 2015.02.01-től H I R D E T M É N Y Lakossági forint kölcsönök kondíciói Érvényes: 2015.február 01-től kötött kölcsönszerződésekre

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben