SZAKMAI PROGRAM 2013.

Átírás

1 21. melléklet A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa..sz. határozatával jóváhagyta Miskolc,... elnök 1

2 Általános bevezető Az évi III. tv. (Szociális törvény) és az évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskolaegészségügyi ellátást egy integrált saját fenntartásban működő intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ elnevezésre változik. A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben szakmai és finanszírozási szempontok mentén feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő feladatok. Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával 6 szakmai igazgatóság (5 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. Az öt szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés, képzési rendszer, fejlesztések pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés konyhák üzemeltetése, műszak-szállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Társulás részére történő átadásához július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás. I. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ szervezeti felépítése Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság családsegítés gyermekjóléti szolgálat/központ 2

3 gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona) 2. Gyermekek napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága nevelőszülői hálózat gyermekotthon(ok) utógondozói ellátás 4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése) fogyatékos személyek ellátása (fogyatékosok nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti ellátása, támogató szolgálat) pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) 5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság területi védőnői szolgálat iskola egészségügyi szolgálat Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása, minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése, szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése, szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása, intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása, pályázati munka koordinálása, szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése, intézményi arculat (PR) A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések) 3

4 műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység ( karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.) élelmezés, konyhák technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.) II. Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1. Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. székhely) Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) 1.2. Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3. Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 2. Gyermekek Napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság Napsugár Bölcsőde Miskolc, Selyemrét u. 36. Mesemalom Bölcsőde Miskolc, Dózsa Gy. u. 36. Dobó katica Bölcsőde Miskolc, Hadirokkantak u. 26. Heim Pál Bölcsőde Miskolc, Kassai u. 19. Katica Bölcsőde Miskolc, Szilvás u. 39. Napsugár Bölcsőde Miskolc, Hajós u. 1. Petneházy Bölcsőde Miskolc, Petneházy u

5 Margaréta Bölcsőde Miskolc, Bokréta u. 1. Diósgyőri Bölcsőde Miskolc, Kuruc u. 65/a. Kilián Bölcsőde Miskolc, Könyves K. u Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága 3.1. Nevelőszülői Hálózat (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.2. Utógondozói ellátást is biztosító gyermekotthonok Fruska Módszertani Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) Junior Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) Aranyhíd Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.3. Lakásotthon Aranyhíd Lakásotthon (Miskolc, Kiss tábornok u.) 4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 4.1. Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ) étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Segítő kezek Szolgáltatási Központ Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Szépkor Szolgáltatási Központ Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Újgyőri Szolgáltatási Központ Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Vársétány Szolgáltatási Központ Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hámori Szolgáltatási Központ Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hejőcsabai Szolgáltatási Központ Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Arany Alkony Szolgáltatási Központ Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése Bulgárföldi Szolgáltatási Központ Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése 5

6 Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése Avasi Szolgáltatási Központ 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. Miskolc, Klapka Gy. u étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása 4.2. Fogyatékos személyek szociális ellátásai Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és Fogyatékos Személyek Gondozóháza Miskolc, Meggyesalja u. 10. (fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése) Támogató Szolgálat Miskolc, Meggyesalja u Pszichiátriai betegek ellátása pszichiátriai betegek közösségi ellátása Miskolc, Meggyesalja u Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága területi védőnői szolgálat védőnői körzetek szerint iskola egészségügyi szolgálat oktatási, nevelési intézmények szerint 6. Székhelyen ellátott egyéb feladatok Stratégiai Igazgatóság feladatai Gazdasági Igazgatóság gazdasági adminisztráció Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok Módszertani feladatok III. A struktúra átalakítást meghatározó szempontok várható pozitív hatása Szakmai szempontok funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítássa a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához 6

7 területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont) az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése Gazdasági szempontok szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó szakmai jogszabályok előírásait betartó szakmai létszám biztosítása párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése finanszírozhatóság fenntarthatóság biztosítása Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás Belső szolgáltatásfejlesztéssel a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő de jelenleg el nem látott szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánytpótló szolgáltatások bevezetésével többletfinanszírozást nem igénylő Jó gyakorlatok rendszerszintű működtetése, adaptálása minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben éri meg az áldozatot, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integráció Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ létrehozását egy átgondolt, csak egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben 7

8 összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás dolgozói oldalról: továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent továbbfoglalkoztatás minden aktív dolgozó számára garantált foglalkoztatás biztonsága nő várható összehangolt fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak fenntartói oldalról: a rendszer átláthatóbbá válik érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető 8

9 EGY ÉLET A KEZEDBEN Ha a gyermekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyermekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyermekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyermekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyermekek toleráns légközben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyermekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyermekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyermekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyermekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. (Dorothy Law Holt) 9

10 Sszakmai programot meghatározó legfontosabb jogszabályok Törvények (és azok módosításai) 1993.évi III. törvény (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) 1997.évi XXXI. törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) Kormány-és miniszteri rendeletek (és azok módosításai) A 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet (a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról) A 235/1997.(XI.17.) Kormányrendelet (a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról) A 15/1998.(IV.30.)NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről) 9/2000 (VIII.4.) SzCsM rendelet (a szociális ágazatban dolgozók továbbképzéséről, a szociális szakvizsgáról) 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet (a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről) Önkormányzati rendeletek, határozatok Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 61/1997.(XI.01.) sz rendelete (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata (Miskolc Megyei Jogú Város gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról) Miskolc Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi fejlesztési koncepciója 10

11 1. A gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok (szervezeti jellemzők) 1.1. A gyermekotthon neve, címe Székhely neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Telephely neve: Junior Gyermekotthon Telephely címe: 3515 Miskolc, Egyetem út A gyermekotthon elsődleges feladatai, célok A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít 3-18 év közötti az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Ennek keretében teljes körű ellátást, családgondozást és utógondozást végez. Működést engedélyező szerv határozata alapján befogadja a éves fiatalokat s végzi utógondozói ellátásukat. A különleges ellátást igénylő, a tartósan beteg és enyhén fogyatékos gyermekek integrált ellátását biztosítja. Cél továbbá, hogy az egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltakból rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és fiatalok hozzájussanak az egészségügyi ellátáshoz személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén személyiségkorrekcióhoz az oktatáshoz a gyógypedagógiai ellátáshoz a szabadidő tartalmas eltöltéséhez felkészítse őket a pályaválasztásra az önálló és felelősségteljes életre kapcsolatot tartson a növendékek hozzátartozóival iskolájával, óvodájával munkahelyével a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel A célok elérése érdekében a gyermekotthon esetkezelő gondozási-nevelési, rekreációs, egészségügyi és étkeztetési szolgáltatást nyújt és kialakítja a napi élet gyakorlatát. Széles körű kapcsolatrendszert épít ki a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel, oktatási intézményekkel, munkahelyekkel, támogatókkal, egyéb szolgáltatókkal. 11

12 1.3.A Junior Gyermekotthon bemutatása A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ gyermekvédelmi, szakellátási feladatait ellátó egyik gyermekotthona a Junior Otthon. Az elhelyezett gyermekek és fiatalok nevelését, gondozását három csoportban biztosítjuk. Jelenlegi férőhely: 36 fő. A csoportok életkor szerint vegyes, nemek szerint szeptember 1.-től koedukált összetételűek. (A testvérek egy csoportban élnek) A kisközösségek, csoportok bemutatása Tigris-kuckó: Jelenlegi férőhely 12 fő. A csoportban a legfiatalabb jelenleg 16 éves, a legidősebb utógondozói ellátásban részesülő 21 éves. Itt kerültek elhelyezésre az utógondozott fiatal felnőttek. Egy fő jelenleg általános iskolában tanul. A többi fiatal felnőtt szakképző iskolában szakmát tanul. Valamennyi gondozott a vérszerinti családból került elhelyezésre a gyermekotthonba. A csoportösszetétel miatt kiemelt feladatuk a pályaválasztás, a munkára és az önálló életvezetésre való felkészítés, valamint az újonnan érkezettek beilleszkedésének segítése. Bajnokcsapat: Jelenlegi férőhely 12 fő. Koedukált csoport. Életkori összetétel: a legfiatalabb 9 éves, a legidősebb tanuló pedig 17 éves. Középfokú oktatási intézményben 1 fő tanul, a többiek általános iskolai tanulmányokat folytatnak. A csoport 1 tagja enyhe értelmi fogyatékos, ő a neki megfelelő iskolatípusban tanul. Integrált nevelése nem okoz gondot, képességének megfelelően halad. Az idén a csoport kiemelt feladata a pályaválasztás, a továbbtanulás előkészítése; sajátos nevelési igényű (diszlexiás, diszkalculiás) tanulók száma 4 fő, ezért fontos feladatuk a velük való speciális foglalkozás. Évek óta a magas a lógások száma (főleg a éves korosztály) ezt igyekszünk csökkenteni a gyakori ellenőrzéssel, kísérések megszervezésével. Kamasz-odu(-nk): 12

13 Jelenlegi férőhely 12 fő. Koedukált csoport. A legfiatalabb gyermek 9 éves, a legidősebb 19. Valamennyien tanulnak általános iskolában, szakközép iskolában, szakképző iskolában. 3 fő enyhe értelmi fogyatékos növendékük van, a megfelelő iskolatípusban nagyon szép eredményt értek el eddig. A vérszerinti családból illetve nevelőszülőktől kerül hozzánk gyermek. Ebben a csoportban a legmagasabb azon gyermekek száma, akik 3-5 éves koruktól élnek az intézményünkben. Közülük 6 főnek évek óta nincs semmiféle kapcsolata hozzátartozóikkal. Két félárva, egy árva. Vannak olyan gondozottjaink, akiknek az életben lévő másik szülőről semmi információja nincs, illetve soha nem tartottak kapcsolatot gyermekükkel. A csoport kiemelt feladatuk az iskolára való felkészítés, a pályaválasztás, a pályaorientáció illetve az önálló tanulás megtanítása, segítése, a praktikus ismeretek elsajátíttatása, jártasságok, készségek, szokások kialakítása. Mindhárom csoportban vannak tehetséges gyermekek, elsősorban sport- és művészetek terén. Tehetséggondozásukra nagy gondot fordítunk, támogatjuk őket. Tehetséggondozóba, tagozatos osztályba járnak, több helyi városi megyei - országos versenyen vettek/vesznek részt, ahol szép sikereket értek el. Eredményeikre büszkék vagyunk, ezt érzékeltetjük is, példaképül állítjuk őket a közösség elé, ami ösztönző erőként hat mindannyiukra Az ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra Szerencsés helyzetben vagyunk, hisz otthonunk egy nagy városban található, a Miskolci Egyetem szomszédságában, közel Miskolc-Tapolcához. Ennél fogva a közlekedés a Gyermekváros és a város között jó. Gyermekeink Tapolca illetve az Avasi Lakótelep óvodájába, iskolájába járnak, valamint középiskolásaink a város különböző intézményeiben tanulnak. (2 fő Ónodon részesül gyakorlati képzésben, de ez a település is könnyen megközelíthető a Gyermekvárosból.) Nagy sportudvarral rendelkezünk (kézi- és kosárlabda, illetve focipálya) a kisebbek részére néhány udvari játszótéri játék használata, valamint a tornaterem is biztosított. Városunkban több egészségügyi intézmény, Nevelési Tanácsadó Intézet, Pedagógiai Szakszolgálat, gyógypedagógiai iskolák, színház, kulturális intézmények működnek. Ezek könnyen gyorsan elérhetők. Munkaügyi Központunkon keresztül az egyes munkahelyek elérhetősége is adott, illetve a munkába állás is könnyített (bár nehézkes) Építészeti normák, felszerelés, berendezés Épületünk eredetileg is gyermekvédelmi intézmény cél- és feladatellátására épült, 1973.óta fogadja a gyermekeket. Az akkori követelményeknek minden tekintetben megfelelt, korszerű intézménynek számított. A mai törvényeknek, rendeletekben előírtaknak már mi tettük megfelelővé. Kisebb belső átalakításokkal emberléptékű 2-3 ágyas lakószobákat, közös nappalit, konyha-étkező helyiséget, pici éléskamrát, mosókonyhát alakítottunk ki, fürdőszobáinkat felújítottuk. Az önálló lakótereket a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel szereltük fel. Ebben nagy segítségünkre volt az EszCsM pályázati kiírása, melyen az Önkormányzat által biztosított önrésszel együtt Ft-ot nyertünk 2003-ban. Így sikerült az otthon valamennyi ablakának lecserélése hőszigetelt ablakokra, lecseréltük a gyerekek beépített szekrényeinek ajtajait, felújítottunk egy fürdőszobát, 2 csoport parkettacsiszolását-lakkozását elvégeztettük, 3 nagyméretű hálószobát 6 kisebb méretűre átalakítottunk,1 éléskamrát illetve egy új szobát alakítottunk ki. A drága villanytűzhelyek kiváltására bevezettük a gázt, tűzhelyeket vásároltunk. Mindhárom csoportba háztartási gépeket, audiovizuális eszközöket, bútorokat, konyhai eszközöket, lakástextíliákat, stb. vásároltunk. Mára elmondható, hogy otthonunk, ezen belül kisebb csoportjaink elhelyezési feltételeket tekintve mindenben megfelelnek a 46/2003 (VIII.8.) EszCsM rendeletben előírtaknak, az ÁNTSZ előírásainak. 13

14 Felújításra szorul villamoshálózatunk, kazánházunk, vízvezetékrendszerünk, melyet jeleztünk az Önkormányzat felé s erre ígéretet is kaptunk (38 éves az épület!). Sajnos, csoportjainkban nincs külön víz-, gáz-, villanyóra, ennek kiépítése tetemes költségráfordítást igényelne, ezt a Város jelenlegi anyagi helyzete nem teszi lehetővé. A gyermekekkel foglalkozó munkatársak részére biztosított az önálló helyiség (nevelői szoba, foglalkoztató szoba, pszichológusi szoba) valamint biztosított a gyermekek elhelyezését szolgáló minimális lakóterület is. A gyermekek személyes ruházatukat és tárgyaikat a csoport lakóterében beépített 2 db (1 akasztós 1 polcos) szekrényben helyezhetik el, de hálószobáikban a kis szekrényekben is, polcokon is van erre lehetőségük Személyi feltételek Szakmai létszám: megfelel a rendeleti előírásnak Gyermekotthon-vezető: 1 fő Család-, utógondozó: 1 fő Fejlesztőpedagógus: 1 fő Pszichológus: 1 fő Gyermekvédelmi ügyintéző: 1 fő Nevelő: 5 fő Gyermekvédelmi asszisztens: 5 fő Gyermekfelügyelő: 5 fő Képesítési előírásoknak való megfelelés: Megfelel a rendeleti előírásnak gyermekotthon vezető: (tanító, közoktatásvezető-menedzser, pedagógus szakvizsga 1996) ellátja a gyámi feladatokat is gyámi képzésben részt vett, szociális szakvizsga letétele folyamatban család, utógondozó: szociálpedagógus képesítés fejlesztőpedagógus: szociálpedagógus végzettség + fejlesztőpedagógiai tanfolyam Pszichológus: egyetemi végzettség nevelők: 2 fő tanító 2 fő pedagógia szakos tanár 1 fő szociálpedagógus gyermekvédelmi asszisztens: 5 fő OKJ-s végzettséggel Gyermekfelügyelők: 4 fő szakképzett: (OKJ-s végzettség) szakképzetlen: 1 fő, ebből nyugdíjazás miatt felmentést kapott gyermekvédelmi ügyintéző: 1fő szakképzett Összességében a szakmai létszám BIZTOSÍTOTT. A jelenlegi törvényi szabályozásnak megfelelő képesítéssel rendelkeznek a munkatársak. Megjegyzés kiegészítés: 14

15 A Szakmai Program készítésekor 1 fő gyerekfelügyelő gyed-en van, helyére helyettesítőként 1 fő gyermekvédelmi asszisztenst alkalmazunk. Az otthon munkatársai személyében a fluktuáció alacsony. Az utóbbi 1 évben 1 nevelő és 1 gyerekfelügyelő személyében következett be változás. Pályázati támogatásból a már említett belső korszerűsítésen túl 2003-ban és 2004-ben Ft értékben fejlesztőjátékokat és pszichológiai teszteket sikerült vásárolnunk, ezáltal célozva gyermekeink és fiataljaink pedagógiai-pszichológiai megsegítését. Ezt a támogatást mindkét esetben Miskolc Város Szociális Alapjától kaptuk. (Önkormányzat Szociális Bizottsága) 2.1. Egyéni elhelyezési tervek 2. A szolgáltatás szabályai, a szakmai program összetevői A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat készíti el. Amennyiben gyermekotthoni elhelyezés indokolt, s az elhelyezés helye várhatóan a Junior Gyermekotthon, úgy az elhelyezési tárgyalás előtt a gyermeknek bemutatjuk az otthont, illetve az otthon azon csoportját, ahol várhatóan elhelyezésre kerül. Megismerkedik a csoport gyermek-és felnőtt közösségével, a csoport életterével, az otthon/csoport házi- és napirendjével, majd kikérik véleményét a gondozási hellyel kapcsolatban Felvétel az otthonba Az Otthonba a TGYSZ-en keresztül illetve onnan érkeznek a gyermekek a már említett előzményeket követően a működést engedélyező szerv határozatával. A szülőknek igény szerint is bemutatjuk a gondozási helyet, megismertetjük a látogatás időpontját, helyét, a házirend rávonatkozó részét,a kapcsolattartás szabályait, a jogait-kötelezettségeit, stb. Az újonnan érkező fogadására felkészítjük a fogadó csoportot is. Elmondjuk, bemutatjuk az érkező gyermek életkorát, osztályfokát, bekerülésének körülményeit, eddigi életútját, várható családi kapcsolatait. Testméreteinek megfelelő ruházatát is előkészítjük, tájékozódunk egészségi állapotáról, iskolai helyzetéről, gondoskodunk a megfelelő elhelyezéséről. A befogadásról minden törvényben meghatározott érintettet értesítünk. Minden lehetséges módon és eszközzel segítjük a beilleszkedésben, itt az otthonban is, majd iskolájában (óvodájában) napi szoros kapcsolatot tartva osztályfőnökével, tanáraival Egyéni gondozási-nevelési tervek A gyermek 2-3 hetes elhelyezése után kerül sor ennek elkészítésére, mely az adott csoport munkatársainak feladata. Az addig eltöltött idő alatt, a gyermek megfigyelése adja meg az alapot, valamint a beérkezett GH-s adatlapok. Ezek közül az éves felülvizsgálathoz a GH3-as adatlapot küldjük tovább. Az aktuális helyzet ismeretében kitölthető a jelen állapot, a feladat, a cél kijelölhető. Ebben a nevelőknek, gyermekfelügyelőknek is megvan a maguk feladata, ezért ez közös munka kell, hogy legyen. Az egyéni gondozási-nevelési terveket menet közben értékelni, szükség esetén módosítani szükséges gyakorisága egyén, illetve fejlődésfüggő. A gondozási-nevelési tervek elkészítéséhez szakmai segítséget nyújt a fejlesztőpedagógus illetve a pszichológus. 15

16 2.4. A gondozás-nevelés elemei Esetkezelő szolgáltatások Az esetkezelő szolgáltatások célja, hogy segítsünk megérteni és feldolgozni mindazt, ami vele és családjával történt, ami a gyermekotthoni elhelyezéshez vezetett. Segítünk a gyermeknek és hozzátartozóiknak abban, hogy egymás segítségére lehessenek problémáik kezelésében. Fejlesztjük a gyermek önismeretét és problémakezelési/megoldási készségét. Ez a cél részben a gyermekotthonon/csoporton belül, részben külső együttműködőkkel valósul meg. Az esetkezelő szolgáltatások főbb lehetséges céljai: a családi problémák feldolgozása, az elhelyezést kiváltó okok megértetése képesség kialakítása a stressz kezelésére személyes célok megalapozása, a jövő tervezése döntéshozatali képesség kialakítása pozitív kapcsolatok formálása (családdal, hozzátartozókkal, társakkal, más személyekkel, a másik nemmel) tanácsadás szülőknek, hozzátartozóknak lelki segítségnyújtás lelkisegély szolgálatokról tájékoztatás újonnan bekerültekkel való egyéni bánásmód Az esetkezelő szolgálatok megvalósulásában a csoportban dolgozó felnőtteken túl nagy szerepe van a gyámnak, a család-, utógondozónak, a pszichológusnak, az otthon (intézmény) más dolgozóinak. Kiemelt jelentőséggel bírnak az esetmegbeszélések illetve a terápiás jellegű foglalkozások Nevelési szolgáltatások Az alapfeladatok megvalósításának alapelvei: az otthonosság megteremtése, személyes élettér biztosítása közösségi támogatás demokratizmus nyitottság egyéni különbözőségek figyelembe vétele gyermeki jogok és kötelességek érvényesítése A gyermekekkel kapcsolatos teendők alapelvei: korrekciós nevelés kommunikációs- és kapcsolatkészség fejlesztése, motivációk fejlesztése önmegvalósítás kibontakoztatása gyermekközpontúság, érzelmi biztonság megteremtése A nevelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei: a gyermekotthon működési fejlesztése 16

17 a csoportfolyamatok nyomonkövetése a nevelési körülmények fejlesztése önállóságra nevelés, önálló életvitelre való felkészítés A tanulás segítése: elemi tanulási technikák megtanítása lényegkiemelés megtanítása egyéni tanulási módszerek kialakítása önállóság a tanulásban nyelvi képzés, informatikai ismeretek elsajátíttatása A Junior Gyermekotthonban a gyermekek és fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot sugárzó környezetben élnek. Lakóterületüket, szobáikat felnőtt irányítása mellett maguk takarítják, tartják rendben, dekorálják. A takarítási rendet közösen készítik el, figyelembe véve az egyéni elfoglaltságokat, életkorokat. Nagy szerep jut e szolgáltatás- csoportban a pszichológusnak, a fejlesztőpedagógusnak, a diákönkormányzatnak, az Érdekképviseleti Fórumnak, a csoport (az otthon) nevelőtestületének, az iskolai szakköröknek. A nevelés során alkalmazott módszerek, eszközök: követelés meggyőzés gyakorlás motiválás biztatás ígéret elismerés, helyeslés dicséret, jutalmazás ellenőrzés intés tilalom célterelés személyes példa bírálat, önbírálat magyarázat beszélgetés megbeszélés előadás vita felvilágosítás kérdőívek, tesztek, felmérések fejlesztőjátékok, bábozás manuális és kreatív tevékenység versenyek, vetélkedők Rekreációs szolgáltatások 17

18 Cél: a gyermekek és fiatalok tanulják meg, milyen fontos az ember fizikai, lelki és szellemi erejének megújítása a fáradság, az érzelmi megterhelések, a fizikai és szellemi erők kimerülése után. A gyermekotthonnak éppen ezért terveznie kell rekreációs programokat (szorgalmi időben és iskolai szünetekben is). Ezek lehetnek: a gyermekotthon és/vagy iskola által szervezett szabadidő-foglalkozások külső intézmény szabadidős szolgáltatásai művelődés/szakkörök, szaktárgyi versenyek sportolás, testedzés, természetjárás művészeti és tudományos művelődés (színház, múzeum, tv, mozi, hangverseny, könyvtár) társas együttlét (diszkó, klubest, vendégség) Gyermekeink saját döntés alapján vesznek részt a különböző szakkörökben, tehetségük alapján a különböző versenyekben, művészeti körökben. Sokan sportolnak, a rendszeres mozgás, testedzés lételeme a legtöbb tanulónak. Szívesen túráznak kirándulnak télen-nyáron egyaránt. Színházba, múzeumba már kevesebben járnak örömmel, olvasni csak néhányan szeretnek. Ezzel szemben sajnos sokan tv-függők, kedvenc szórakozásuk ez. A hétvégi és szüneti szabadidős tevékenységet a felnőttek a gyerekekkel együtt tervezik, a változatosságra a lehetőségek és igények számbavételével törekszenek. Elsősorban a téli időszakban de rossz időben máskor is szeretnek társasjátékozni, sakkozni, kártyázni, asztaliteniszezni, keresztrejtvényt fejteni viszont csak néhányan. Majdnem minden gyermekünk tud és szeret kerékpározni, több tanulónak saját kerékpárja is van, de gond ezek tárolása (nincs elég helyünk). A szabadidős tevékenységben a sport vezet (foci, kosárlabda, kézilabda) Csoportjaink játék eszköztára viszonylag gazdag, hisz folyamatosan fejlesztjük. Rendelkeznek labdákkal, társasjátékokkal, ping-pong készlettel, kártyákkal, gördeszkákkal, trampolinnal, görkorcsolyával, melyeket a költségvetésen túl pályázati támogatásból biztosítunk Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások Gyermekeink egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük és megszervezzük részükre a szükséges egészségügyi ellátást. Városunkban több kórház működik, ezen kívül SZTK, Gyermekegészségügyi Központ, így nem okoz gondot ez a szolgáltatás. A gyógyszerellátás folyamatosan biztosított. A növendékek naponta életkoruknak megfelelő, ötszöri étkeztetésben részesülnek az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Amennyiben a gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést biztosítunk. 18

19 Az ételkészítést és tárolást rendszeresen gyakorolják, bár még működik a központi konyha, de csoportjaink életteréhez is tartozik kiskonyha, amely az alapvető berendezési bútorzattal és eszközökkel, gépekkel ellátott. Itt lehetőség nyílik a főzésre, sütésre, melegítésre, tárolásra, a különböző praktikus ismeretek nyújtására és alkalmazására Napi életgyakorlat Az elhelyezett gyermekeket és fiatalokat életkoruk, képességeik, érdeklődésük figyelembe vételével bevonjuk az otthon életébe: háztartásvezetés, beszerzések megtervezése és lebonyolítása, apróbb javítások, ház körüli és kerti munkák Életkoruk és képességeik szerint vesznek részt az önkiszolgáló tevékenységben (ágyazás, rendrakás, takarítás, terítés, ruházat karbantartása, stb.) A rendeletben meghatározott ruházattal rendelkeznek. Ezek kiválasztásába, beszerzésébe bevonjuk a gyermekeket is, kívánságaikat a lehetőségek figyelembevételével teljesítjük. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a gyermekek intézeti és saját ruházataikat, személyes tárgyaikat megfelelően tárolhassák, gondoskodunk a nagyobb értékű személyes holmik biztonságos elhelyezéséről. Mindenkinek saját fényképalbuma van. Gondoskodunk a tisztálkodási és testápolási szerekről, textíliáról. Megtanítjuk a helyes tisztálkodást, a személyi higiéné fontosságát. Figyelmet fordítunk arra, hogy a gondozottak kielégíthessék az életkoruk szerinti és esetenként egyénileg eltérő alvásigényüket. Biztosítjuk a havi zsebpénzt költségvetésből illetve annak felhasználását a rendeletnek megfelelően. Az otthonunknak saját Házirendje, Napirendje van (mely a Mellékletben megtalálható). A Házirend tartalmazza a jutalmazás-büntetés formáit is. Ezeket a dokumentumokat a gyermekek és fiatalok bevonásával készítjük el A családokkal való kapcsolattartás A gyermekvédelmi törvény a gyermekotthonok feladatai közé sorolja a meglévő családi kapcsolatok erősítését, ápolását, magába foglalja a hozzátartozók látogatását az otthonba, a levelezést, telefonálást, csomagküldést, a gyermek hazalátogatását időszakosan és/vagy folyamatosan. Az otthonban lehetőség van az interneten keresztül a családi, baráti kapcsolattartásra (felnőtt ellenőrzése mellett). A családi kapcsolatot erősíti a családgondozónk, aki a települések gyermekjóléti szolgálatainak családgondozójával, valamint a társintézmények családdal foglalkozó szakembereivel együttműködve végzi tevékenységét. Végzett munkájáról munkanaplót vezet. Sajnos, a befektetett munka eddig nincs arányban az eredménnyel. Sok szülő lakhelye ismeretlen, a családlátogatások alkalmával a hozzátartozók ígéretet tesznek életvitelük megváltoztatására, gyermekükkel való kapcsolattartásra, de ezek többnyire csak ígéretek maradnak. A Junior Otthon lakói közül évek óta nincs kapcsolata a családjával a többségnek, igen laza (évente 1-2 látogatás vagy levél, telefon kapcsolat) a kapcsolattartás 15 fő esetében, rendszeres a kapcsolattartás 5 főnél. 19

20 2.5. A Junior Gyermekotthon kapcsolatrendszere Az otthon folyamatos és szervezetszerű kapcsolatot tart: a fenntartóval a működést engedélyező szervekkel a TGYSZ-el, a települési önkormányzatokkal a gyermekjóléti szolgálatokkal az oktatási intézményekkel az egészségügyi intézményekkel a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthonnal a Nevelési Tanácsadóval a Pedagógiai Intézettel a Munkaügyi Központtal a rendőrséggel a Drogambulanciával a Miskolci Egyetemmel az elhelyezett növendékek hozzátartozóival Szponzorálás Sajnos, egyre kevesebb az önkéntes támogatók száma. Az intézmény egészét néhány szponzor segíti, de kimondottan a Junior Gyermekotthonnak mindössze 2-3 támogatója van. Ezen támogatók segítése anyagi jellegű, profiljuknak megfelelő anyagokkal támogatnak. Segítségünkre van az intézmény alapítványa, elsősorban pályázat benyújtásához nyújtanak lehetőséget. Néhány magánszemély használt ruhaneműkkel, cipőkkel, játékokkal, könyvekkel támogatja az otthon lakóit A minőségbiztosítás A gyermekotthon működésének eredményességét a dolgozók személyisége határozza meg, mivel az itt folyó munka a személyes kapcsolatokra épül, a munkatársak a személyiségükkel dolgoznak. Különböző szituációkban gyorsan kell dönteni, és ezek a szituációk gyakran érzelmileg is igen megterhelőek. Hamar bekövetkezhet a gyors kifáradás, kiégés. Éppen ezért szükséges kiépíteni azt a feltételrendszert, amivel ellensúlyozni lehet ezeknek a káros folyamatoknak a kialakulását: a gyermekotthonban munkát vállaló dolgozót tájékoztatni kell az itt folyó munkáról, a gyermekek összetételéről, az érvényben lévő szabályzatokról, a törvényekről, rendeletekről. Véglegesítésüket próbaidős alkalmazásuk előzi meg, közben tapasztalt, gyakorlattal rendelkező dolgozó segíti. Ellátja tanácsokkal, visszajelzéssel él addig végzett munkájáról. Szükséges a rendszeres és alkalomszerű esetmegbeszélések rendszerének kialakítása 20

21 Szükséges a munkatársak rendszeres továbbképzése is a szakmai ismeretek fejlődésének nyomon követése érdekében. Jelenleg is többen vesznek részt továbbképzésen, bár a továbbképzéseken való részvételt korlátozza szűkös anyagi helyzetünk. Fontos a szupervízió lehetőségének megteremtése a személyiség karbantartása és a kiégés megelőzése érdekében. Az otthonban a munkatársak csapatépítő tréningeken vesznek részt. A gyermekvédelmi munka hatékony megvalósulása érdekében szükséges a korszerű módszerek, eszközök alkalmazása, a szakemberek képzése, önképzése. Jelenleg képzésben vesz részt a gyermekotthonból 4 fő, tréningen 15 fő. (számítógépes tanfolyam, konfliktuskezelési illetve kommunikációs tréning) A gyermekotthon képviselteti magát minden olyan továbbképzésen, konferencián, ami mindennapi munkánkban előre visz, ami szorosan illeszkedik tevékenységünkbe. A hallottakról tájékoztatjuk egymást, igyekszünk alkalmazni a gyakorlatban. Az önképzés fontosságát külön ki kell emelni. Minden dolgozónak kötelessége is önmagát alkalmassá tenni a feladatok ellátására, szükséges állandóan bővíteni ismereteit, rendelkeznie kell problémaérzékenységgel, problémamegoldó képességgel, mentálhigiénés szemlélettel. Az alkalmas munkatárs érző és értő lelkületű felnőtt, kreatív és rugalmas személyiség, modellt nyújt az elvárt magatartást illetően. A gyermekvédelmi szakma eredményességének és hatékonyságának konkrét mérhetősége érdekében a minőségbiztosítási rendszer feltételeinek kidolgozása és gyakorlati bevezetése szükséges és indokolt gyermekotthonokban is. Ez hazánkban is, régiónkban is még fehér folt, gyermekcipőben sem jár. Első lépcsőfokban intézményünk Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthona felvállalta ennek kidolgozását, ebben való közreműködését, melyből a Junior Gyermekotthon is szeretne részt vállalni. Ez szerepel Miskolc Megyei Jogú Város évi Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciójában is. Amikor minőségbiztosításról beszélünk, akkor munkánk tartalma a legfontosabb. Az otthon növendékei részére biztosítjuk a pszichológiai kezelést, a fejlesztő-felzárkóztató foglalkozást, könyvtárhasználatot, számítógép használatát, tehetséggondozást. Minden csoport rendelkezik internet hozzáféréssel Elbocsátás az otthonból utógondozás utógondozói ellátás 21

22 Bármilyen okból szűnik is meg a gyermek vagy a fiatal gyermekotthoni elhelyezése, azt kellő gondossággal kell előkészíteni. Ez a munka a gyermek gondozóira, nevelőire, család-, utógondozóra., gyámra hárul. Fel kell készíteni a gyermeket, fiatalt is, a családot is az új helyzetre. Ez a munka nagyon nehéz, de egyúttal nagyon szép, hisz ha visszahelyezhetünk egy gyermeket családjába, vagy a fiatal megkezdheti önálló életét, ez egyúttal azt is jelenti, jól dolgoztunk, elértük a célt, ez a munka egy hosszú folyamat eredménye. A cél elérése örömmel tölt el, de tele vagyunk kérdőjellel: megtettünk mindent? Sikeres a felkészítésünk? A választ természetesen nem kapjuk meg rövid időn belül. A családba való visszahelyezést minden esetben megelőzi a rendszeres kapcsolattartás szülő-gyermek között. Ennek gyakorisága, minősége, érzelmi elfogadáson alapuló milyensége döntő fontosságú ezt kell figyelemmel kísérni, érzékenynek, fogékonynak kell lennünk minden apró momentumra. Lényeges, hogy a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársaival jó munkakapcsolatban legyünk. A gyermekotthon tartózkodása alatt (hétvége vagy iskolai szünetek) a családgondozónk látogatja a családot, igyekszik megismerni a család gondozásinevelési szokásait, életvitelét, érzelmi kapcsolatukat, s feltérképezni, mennyiben érvényesülnek a gyermek érdekeit szolgáló elhelyezési feltételek, biztonságuk, milyen a légköz az új helyzetben, stb. Megkérdezzük a gyermeket is, ő hogyan vélekedik végleges hazakerüléséről. Beszélünk a szülőkkel a gyermek iskoláztatásáról, elképzeléseikről, a gyermek felügyeletéről, napközis ellátást kérnének-e, megismertetjük a szülővel a gyermek tanulmányi előrehaladását segítő és gátló tényezőit, aktuális személyiségállapotához kapcsolódó szükségleteit. Tájékoztatjuk, milyen esetben milyen problémával, kikhez, hová fordulhatnak. Hazakerülésük után utógondozással segítjük a gyermek visszailleszkedését a családjába, segítjük a pályaválasztásában, iskolai képzésében. Ez a munka leginkább a család-, utógondozó feladata. (nyomon követés) Amennyiben a fiatal (l8. év elérése után) nem kér utógondozói ellátást, de utógondozást igen, az otthon utógondozója: segíti az utógondozottat képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző illetve felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében. segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításában, önálló lakásteremtésének megoldásában. segíti a fiatalt szociális gondjainak megoldásában. segítséget ad konfliktushelyzetének megoldásához tájékozódik a fiatal körülményeinek és életvezetésének alakulásáról. legalább heti egy alkalommal fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse segítséget nyújt a fiatal otthonteremtési támogatási kérelme elkészítéséhez és benyújtásához együttműködik a fiatallal a támogatás összegének célszerű felhasználásában. Utógondozói ellátás a fiatal kérelmére a működést engedélyező szerv rendeli el, amennyiben létfenntartását a fiatal önállóan nem tudja biztosítani vagy nappali tagozaton tanul. Részükre szükség esetén teljes körű ellátást kell biztosítani. 22

23 az ellátást nyújtó Otthon és a fiatal írásbeli megállapodást köt a jogszabályi előírások figyelembe vételével. az utógondozói ellátásban részesülő fiatal külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. ha a gyermekotthon a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indoklásával együtt az intézmény érdekképviseleti fóruma elé terjeszti, aki azt megvizsgálja és állást foglal az ügyben. a Gyermekotthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti az illetékes működést engedélyező szervet. a Gyermekotthon az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a működést engedélyező szervnek, ha a fiatal felnőtt az Otthon házirendjét többször súlyosan megsérti. 3. Az igénybevevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Az évi XXXI. törvény 11. alapján a gyermeki jogok védelme a Gyermekotthonon belül: évi XXXI. törvény 11/A : gyermekjogi képviselő részére biztosított a gyermekekkel való közvetlen találkozás lehetősége: A gyermekjogi képviselő neve és elérhetőségei minden csoportfaliújságján jól látható helyen el van helyezve. A gyermekjogi képviselő fogadóórájáról, vele való személyes találkozás lehetőségéről minden esetben értesítjük a gyermekeket. A gyermekjogi képviselő tapasztalatait megbeszéli szükség esetén a gyermekotthon vezetővel, gyámmal. Szükség esetén további intézkedéseket tesz a fenntartónál. 2. Érdekvédelem érdekképviseleti fórum A személyes gondoskodást nyújtó intézmények esetén az ellátást igénybevevők érdekeit szolgálja, hogy az ellátást igénybe vevők közül, az ellátásban részesülők szülei, az intézmény dolgozói közül illetve a fenntartó oldaláról delegáljanak tagokat az érdekképviseleti fórum tagjai közé. Az érdekképviseleti fórum feladatai: - megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, egyes esetekben továbbítja a panaszokat a hatáskörrel rendelkező szervhez - véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjénél - javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről - egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyásáról - panasszal élhet az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén - fogadja a gyermek illetve a fiatal felnőtt panaszát az ellátást érintő kifogások ügyében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén 23

24 Az érdekképviseleti fórum szükség esetén, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Kötelező az érdekképviseleti fórum összehívása a benyújtott panasz, az esetleges javaslat tételi lehetőség illetve az egyetértési jog gyakorlása esetén, a beérkezéstől számított 5 napon belül. Az ülések időpontjáról a gyermekjogi képviselőt értesíteni kell. Az érdekképviseleti fórum kivizsgálja a beérkezett panaszokat, tájékoztatást ad a panasz orvoslásának lehetséges módjáról 15 napon belül. Amennyiben a panasszal élő 15 napon belül nem kap értesítést, a panaszos a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme: A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmét a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ, SZMSZ-e szabályozza. 4. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A szolgáltatást igénybevevő szóbeli tájékoztatása: - az ellátás törvényi tartalmáról, feltételeiről - a kapcsolattartás, szülői látogatások helyéről, rendjéről - a Gyermekotthon Házirendjéről - a gyermeket megillető pénzbeli ellátásról (zsebpénz, családi pótlék) - az érték és vagyonmegőrzés helyi szabályairól - az elhelyezéshez kapcsolódó nyilvántartásokról - a panaszjog gyakorlásáról - a gyermek érdekképviseletéről - az elhelyezés megszűnésének törvényi lehetőségeiről A helyi és társadalmi közvélemény tájékoztatása: - helyi sajtó írott és elektronikus igénybevételével - módszertani kiadványok: pl.: Gyermekotthoni Morzsák (negyedévenkénti kiadás) - a Gyermekotthon nyitott közösségi rendezvényei A helyi gyermekotthoni dokumentumok hozzáférhetősége: A Gyermekotthonon belül az alábbi dokumentumok hozzáférhetőségét biztosítani kell: - a Gyermekotthon SZMSZ-e - a Gyermekotthon működését szabályozó jogszabályok - gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége - a Gyermekotthon vezetője: név, elérhetőség 24

25 5. Dokumentáció a GH-s nyilvántartási lapok A gyermekotthoni szakmai munka bizalmas munkakör, e tevékenységre irányadó a 235/1997.(XII.17.). sz. Kormányrendelet (a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgáltatások és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról). Ennek megismerése és betartása minden munkatárs kötelessége. A gyermekek személyi anyagait elkülönítetten kezeljük, azt az otthon dolgozói bármikor megnézhetik, tanulmányozhatják a titoktartási kötelezettség megtartása mellett. A jogszabályokban rögzített dokumentumokon kívül (SzMSz, Kollektív Szerződés, Házirend, Szakmai Program, GH-s adatlapok) az alábbi dokumentumokat vezetjük. Gyermekotthoni csoportnapló, mely két részből áll. Egyrészt a csoportok növendékeiről az ún. személyi rész, másrészt a napi munka bejegyzésére szolgáló ún. Haladási rész. Itt rögzítjük a napok legfontosabb eseményeit is (egyénekre illetve a csoportra vonatkozóan). Hasznosnak ítéltük eddig e naplót, bár valószínű, hogy 2005.január 1-től ún. eseménynaplót fogunk vezetni, amiben minden lényeges történést leírunk, s ez bármikor visszaidézhető, hisz az írás maradandó. Ezáltal a csoport dolgozói egymást még jobban, pontosabban tudják tájékoztatni (akkor is, ha bármilyen ok miatt hosszabb időre kiesnek a napi munkából). Kapcsolattartási füzet : ebben jegyezzük rendszeresen illetve folyamatosan gyermekeink és hozzátartozóik kapcsolattartási formáit, időpontjait. szökési nyilvántartás kimenők, eltávozások c. Nyilvántartás A felsorolt dokumentumokat a csoportban dolgozók vezetik, ezen kívül a családgondozó, a pszichológus és a fejlesztőpedagógus munkanaplót vezet, illetve a gyermekvédelmi ügyintéző a gondozási napokat tartja nyilván. Otthon szinten vezetjük a szabadságok igénybevételét valamint a dolgozók napi munkabeosztását csoportra bontva. (Vezeti, jóváhagyja az otthon vezetője.) Gazdasági adminisztráció leltárkönyvek készletnyilvántartás vezetése selejtezés vezetése fogyóeszközök, anyagok bevételezése csoportgazdálkodási napló (füzet) vezetése 6. Szakmai elképzeléseim a Junior Gyermekotthonra vonatkozó működési, fejlesztési tervek A hatékony működés egyik feltételének tartom, hogy a kialakult és kialakulandó elképzeléseket a munkatársak minden tagja ismerje, reálisnak és megvalósíthatónak tartsa. Vegyen rész a kialakítás folyamatában. Az így létrejött koncepció az egyes tevékenységekhez iránymutatást adjon, az összehangolt cselekvés alapja legyen. Terveink, programjaink sikeres megvalósítása érdekében fontosnak tartom az együttműködést már a tervezés folyamatában is az intézményvezetővel a kollégákkal a gyermekekkel és a fiatal felnőttekkel. 25