A mediáció a társadalom választása Konferencia Aix-en-Provence-ban ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mediáció a társadalom választása Konferencia Aix-en-Provence-ban (2013.07.02.-2013.07.06.)"

Átírás

1 A mediáció a társadalom választása Konferencia Aix-en-Provence-ban ( ) Az Európai Bírák Mediációs Egyesülete (GEMME) az idén negyedik alkalommal rendezte meg a bírósági mediációról szóló nemzetközi konferenciáját most A mediáció a társadalom választása címmel. A konferenciára az előző évhez hasonlóan a Marseille-től 30 km-re fekvő Aix-en-Provence-ben, a festői szépségű (Cézanne-t, Van Gogh-ot, Gauguin-t, Renoir-t egyaránt megihlető) délfranciaországi kisvárosban került sor július 2-tól 6-ig. Az idén három nagy témát dolgozott fel az ülés, elsődlegesen átfogó képet kaptak a résztvevők a közvetítői eljárás helyzetéről Európában és a világ más tájain (pl. Kína, Ausztrália, Kanada, az Afrikai kontinens, Szingapúr, Malajzia), az előadók beszámoltak az elmúlt évben bekövetkezett változásokról is. A második nagyobb témakört a cégek társadalmi felelőssége címmel a belföldi és a nemzetközi kereskedelmi mediáció alkotta. Végül a konfliktusos helyzetből kikerülés címmel elnevezett tárgyban hallhattunk előadásokat és vehettünk részt az ezzel összefüggő szituációs gyakorlatokon. A konferencia első két napján mediátorképzés zajlott, az ülés tényleges megnyitójára július 4. napján került sor M. Eric Maitrepierre, az Európai és Nemzetközi Ügyek Hivatalának vezetője, Mme Chaterine Husson-Trochain, az Aix-en Provence-i Fellebbviteli Bíróság elnöke, M. Jamie Cardona Ferreira, a portugál Legfelsőbb Bíróság korábbi és a GEMME jelenlegi elnöke, valamint Mme Béatrice Blohorn-Brenneur, a GEMME francia szekciója és a CIMJ-ICOME elnöke, tiszteletbeli tanácselnök részvételével. Az első témakörben Jean Mirimanoff svájci tiszteletbeli bíró, hivatásos mediátor a közvetítői eljárás és az ifjúság című előadásában kifejtette, hogy a svájci nemzeti hatóságok felelőssége is a közvetítői eljárás igénybevételének elősegítése, a mediációt az előadó szerint nem lehet kizárólag a magánszektorra hagyni. Ha ez a következtetés egy ilyen fejlett gazdasággal és jogi kultúrával rendelkező ország kapcsán is igaz, akkor valószínűleg nem légből kapottak a kelet-közép-európai ezzel összhangban lévő törekvések sem. Ahhoz, hogy a törvényhozás az állampolgárok mindennapi életét hatékonyan rendezni tudja, egész Európában változtatni kell a konfliktuskezelés módszerein. Ezen szándéktól vezérelve az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Küzdő Európai Bizottság, a CEPEJ 2007-ben új az Európa Tanács büntetőügyi, a családügyi és a közigazgatási mediációs

2 ajánlásainak hatékonyabb alkalmazásáról szóló CEPEJ irányelveket adott ki (Cepej (2007)13, Cepej2007(14) és a Cepej2007(15)-ös sz. irányelvei). Ezen irányelvek (https://wcd.coe.int/viewdoc.jsp?id= &site=coe és %20guidelines%20family%20mediation%20and%20mediation%20in%20civil%20matters.pdf és n.2007.pdf ) három területen szólítják fel cselekvésre a tagállamokat: 1.) a társadalom tájékoztatása a közvetítői eljárás lehetőségéről, annak mibenlétéről, 2.) a konfliktuskezelés mint önálló tantárgy bevezetése a jogászképzésben, 3.) a mediáció és más alternatív konfliktuskezelési módszerek inkorporációja a nemzeti oktatásba. Az előadó rámutatott arra, hogy a kérdés két nézőpontból ragadható meg: a mediáció a fiatalokért és a mediáció a fiatalok által címszavakkal. Az előbbit a fiatalkorúak eljárásbeli jogairól szóló belföldi jogszabályi rendelkezések mint az ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményével együtt egyben természetesen az utóbbinak alárendelten - alkalmazandó normák jó színvonalon szabályozzák. Aláhúzandó a meghallgatáshoz való jog bármilyen típusú családjogi mediációban, az iskolai élet konfliktusaiban, vagy a fiatalkorú által elkövetett bűncselekmények esetén is. A mediáció a fiatalok által pedig nem jelent kevesebbet, mint a gyermekek hajlandóságának növelése az iskolai konfliktusok kezelésére a gyermekkortól a nagykorúságig. Az előadó szerint az iskolai mediáció bevezetése három síkon is jótékony hatást eredményez: az érintett fiatalok részére nagyobb magabiztosságot ad, az ifjak képesek lesznek megkülönböztetni a konfliktust és az erőszakot, és megtanulnak ítéletek és előítéletek nélkül meghallgatni másokat, az iskolai közeg és a fiatalok környezetét érő pozitív hatás, hogy javul az együttműködési képesség, megerősödnek a társadalmi kapcsolatok, enyhülnek a kulturális feszültségek, a tágabb társadalom szempontjából keletkező előnyök: a mediáció az erőszakkal szemben megtanítja a konfliktuskezelés nem erőszakos, hatékonyabb formáját, a toleranciát a mássággal, a felelősség és szabadság kultúráját a konfliktusokkal szemben. A Kínai Népköztársaság-beli mediáció és a bíróságok kapcsolatát Xiao-Lin Fu Bourgne ügyvéd, mediátor mutatta be. Tavaly ugyanő a közvetítés 2009 óta létező kínai szervezetrendszerét ismertette, most vázlatos áttekintést adott a közvetítés fejlődési folyamatáról és a közvetítés igazságügyi intézményekkel (pl.: a pekingi Mediációs Központ) fennálló kapcsolatáról. Kínában sem más az ADR bevezetésével összefüggő lépések fő céljai, mint a bíróhiánnyal küzdő bíróságok ügyterhének csökkentése, az ugrásszerű gazdasági fejlődés okozta különbségek növekedése ellenére a társadalmi béke megőrzése a kínai filozófiai-vallási hagyományoktól nem idegen mediációs hagyományok felélesztésével. A reformok első szakaszában létrejött egy megállapodás egy bíróság és egy mediációs központ között, miszerint a bíróság helyiségeiben elhelyezésre kerül egy mediációs hivatal. A folyamat első lépcsőjén a bíró utasítja a feleket mediációra, ez előzetes kötelezés, az ügy a mediációs hivatalhoz kerül. Ha a feleknek a közvetítői eljárás során sikerül megállapodást kötniük, ezt a megállapodást a felek vagy önként végrehajtják, vagy kérésükre a bíróság jóváhagyja azt. Ha a mediáció eredménytelen marad, az ügy visszakerül a bírósághoz. Még ezt követően is lehet esély mediációra, mert létezik a bírósági eljárást megelőző mediáción kívül a bírósági eljárás során alkalmazott mediáció is, ha a bíró vagy az ügyvédek az eljárás folyamán szükségét látják, ilyenkor a bíró a felek közös kérelmére a mediációs hivatalhoz küldi vissza az ügyet. A mediációs hivatal sikerekről, eredményekről számolt be, az ügyfelek hatékonynak, rugalmasnak találják a közvetítést. Egy esetben a Chaoyang-i Bíróság 2013 júniusában a CCPPIT Mediációs Központhoz

3 utalt egy 46 fél részvételével zajló, személyi kölcsön iránti bírósági ügyet. Két kijelölt mediátor folytatta le az eljárást. A közvetítői eljárás előtt a mediátorok észlelték, hogy egyes döntő tényállási elemek feltáratlanok, mert ezen részleteket a felek a bíróság előtt rejtve akarták tartani. A mediátorok felhívására a felek a meghallgatásukon kiegészítették a tényállást, s a konfliktus mibenléte teljes körű megértése lehetővé tette, hogy egyetlen nap alatt megegyezésre jussanak. Még ugyanezen a napon a bíróság jóváhagyta az egyezséget. A példátlan siker aztán a két intézmény közötti kapcsolat véglegesítéséhez vezetett. A mediáció Kanadában egészen sajátos, a miénktől, de az európai gyakorlatok többségétől is jelentős eltérést mutat. L'Honorable Suzanne Handman, aki jelenleg Montréal-ban a Québec-i bíróság bírája és bírósági mediátora, s mediátorképzést is folytat Kanadában és Európában, korábban pedig a Montréal-i Munkaügyi Bíróság bírója és mediátora volt, interaktív előadásában hangsúlyozta, hogy Kanadában nem létezik egységes mediációs rendszer. Kanada 10 közigazgatási tartományra oszlik és az alkalmazott közvetítői eljárás minden tartományban eltér egymástól. Egyes tartományokban a közvetítői eljárást bíró folytatja le, ugyanakkor másokban magánmediátorok végzik e tevékenységet. Egyes tartományokban a mediáció kötelező, míg másokban önkéntes. Bizonyos helyeken a bíró facilitátorként (facilitateur) jár el, míg máshol az eljárás végén a bíró döntést hoz. Az eltéréseknek köszönhetően Mme Handman nem vállalkozott egy bizonyos helyes, abszolút érvényű modell bemutatására, hanem saját gyakorlatából merített példákon keresztül mutatta be az általa alkalmazott eljárásbeli technikákat, melyek mindegyike nélkülözi a felek mediátor által történő enyhébb befolyásolását is. A mediátor nem saját bírói elképzelését, akaratát vetíti a felekre, hanem feltárja azok tényleges érdekeit, és hagyja, hogy a felek maguk jussanak el a megoldáshoz. Handman kiemelte, hogy a mediáció alapelvei értelmében a mediátor nem avatkozhat be sem a döntés meghozatalába, sem annak tartalmába, ugyanis mindkettő a felekre tartozik. A mediátor feladata, hogy elősegítse a felek közötti egyetértést, javaslatokat, ötleteket ad, esetleg biztosítja a felek fizikai jelenlétét. Különös figyelmet szentelt a konferencia az önkéntes, kötelező, illetve a kötelezően választható mediáció témájának. A kötelező mediáció bevezetése elősegíti annak társadalmi elterjedését, a peres ügyek számának (nem ismert, de feltételezhetően kis mértékű) csökkenését. Ugyanakkor kötelező jellegénél fogva veszít is hatékonyságából, a felek részéről elvész az egyezségkötési hajlandóság, a nyitottság. Az ülés ezen dilemmák feloldására kereste a választ. Európában sajátos álláspontot képvisel az olaszországi modell, a jogszabályi változásokat Chiarra Giovannucci Orlandi, a Bologna-i Egyetem Professzora mutatta be. Olaszországban először bevezették, majd eltörölték, aztán módosult tartalommal újból elfogadták a kötelező mediációt. Az olasz kormány 2010-ben 28 4/3/2010 számú, mediációs eljárást szabályozó jogszabályt mediazione finalizzata alla conciliazione delle controversie civil e commerciali címmel szavazta meg. Ez a jogszabály előírta a bizonyos területeken kötelező és minden bírósági eljárást megelőző

4 mediációt. Múlt év decemberében azonban az Alkotmánybíróság a jogszabály előzetes, kötelező mediációval összefüggő rendelkezéseit alkotmányellenesnek nyilvánította, mert az olasz kormány túlterjeszkedett hatáskörén, a kérdésben ugyanis a parlament volt jogosult dönteni. Az ennek megfelelően újraindult törvényalkotási folyamatban az olasz kormány június 15-én ismételten kinyilvánította a pert megelőző kötelező mediáció általános alapelvét az olasz polgári jogi igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele érdekében. A parlament által az ezen előterjesztésben foglalt cél tiszteletben tartásával kialakított új törvény szövege alapján ezen alapelvek jelenleg is hatályban vannak. Az olasz modell nem meglepő módon kételyeket keltett a témában elismert francia szaktekintélyben, Stephen Bensimonban, aki veszélyesnek tartotta a mediáció kényszerű, kötelező jellegű alkalmazását, álláspontja szerint a kötelező mediáció a módszer halálához vezet. Ugyanakkor a kanadai példa (az elismerésre méltó statisztikai eredmények) mégis azt igazolja, hogy a közvetítés egyaránt működőképes azon tartományokban ahol önkéntes, és ott is ahol az kötelező jellegű. A magyar önkéntes, kötelezően választható és kötelező mediációról én tartottam előadást. A nemzeti szabályozás az Európai Parlament és Európai Tanács 2008/52/CE Irányelvének (2008. május 21.) egyre inkább megfelel, az év folyamán számos területen jelentős változásnak lehetünk tanúi. A polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárásról szóló évi LV. törvény amely március 17. napján lépett hatályba, meghatározza a közvetítői eljárás általános szabályait, körülírja a szolgáltatásokat, a feltételeket, a polgári és kereskedelmi mediációs eljárásokat, melyek megelőzhetik, vagy felválthatják a peres eljárást. Ez a törvény kizárólag az önkéntes mediáció fogalmát ismeri. Az eljárások többségében (polgári jog, munkaügyi viták) kizárólag önkéntes mediációról beszélhetünk. A gazdasági ügyekben azonban megjelenik a kötelezően választható mediáció, ez esetben ugyanis a peres eljárás kezdeményezése előtt a gazdasági társaságoknak meg kell kísérelniük a konfliktus alternatív vitarendezési eszközzel (ADR) történő rendezését, közvetítői eljárást, választott bírósági eljárást, etc. vehetnek igénybe. A szabályt azonban jelentősen felhigítja, hogy lehetőségük van arra is, hogy a vita rendezésének megkísérlését a felek által felvett jegyzőkönyvvel igazolják. Sajnálatos módon mind a bírók, mind a felek figyelmen kívül hagyják a Pp. 121/A. (2) bekezdését, ami egyébként a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának oka lenne, e körben azonban a bírók mégsem élnek a törvény által teremtett lehetőségükkel, pedig ezzel elősegítenék a mediáció elterjesztését és a bírósági ügyek számának csökkentését ban a parlament megszavazta az új Polgári Törvénykönyvet, a kódex március 15. napján lép majd hatályba. A családjog területén következik be jelentős változás, mert a házasság felbontása iránti perben a bíró javasolhatja a feleknek a mediációt (önkéntes mediáció), a szülői felügyelet gyakorlása és a kapcsolattartás iránti perekben pedig kötelezővé teheti a feleknek a mediációban való részvételt a felek gyermekkel (pl. szülői felügyeleti jog gyakorlásával) összefüggő együttműködése érdekében. Az új Polgári Törvénykönyv tehát bevezette a kötelező mediációt. A mediációs eljárás kötelezővé tétele esetén a bíró felfüggeszti a peres eljárást, és a feleknek 2 hónapon belül igazolniuk kell, hogy a mediátor előtt megjelentek, és a közvetítői eljárást megkísérelték. A Polgári Perrendtartás ugyanakkor jelenleg még nem alkalmazkodik az anyagi jogi szabályok változásaihoz, nem tartalmaz szankciót arra nézve, ha a felek nem teljesítik a bíró által előírt kötelezettségüket, a jogalkotás e vonatkozásban is folyamatban van. Szankció nélküli kötelezettség esetén aligha beszélhetünk kötelező mediációról. Érdemes lenne megfontolni az ügyvédek ösztönzését is e kérdésben, erre számos eszköz állhat a bíróság rendelkezésére, az ügyvédi költségek megítélésétől a pénzbírságig.

5 Romániában kizárólag önkéntes mediáció létezik, Dragos Calin, a Bukarest-i Fellebbviteli Bíróság bírója elmondta, hogy a december 12. napján kelt 90/2012 rendelet rendelkezik arról, hogy a felperesnek bizonyos esetekben - kötelező részt venni olyan ülésen, melyen tájékoztatást kapnak a közvetítői eljárásról, de ez nem több mint tájékoztatás. A mediáció soha nem kötelező, ahhoz ma is a felek beleegyezésére van szükség. A rendelet előírja, hogy amennyiben a bíró által javasolt közvetítői eljáráson való részvételt a kérelmező (felperes) elutasítja, akkor részt kell vennie egy közvetítői eljárásról szóló tájékoztató ülésen. A román törvényhozás tervei között szerepel, hogy sikeres mediációs vitarendezés esetén a teljes peres eljárás költsége visszatérítésre kerül a felek részére. A hazai illetékbeszámításos rendszerhez hasonló logikájú eljárás magyarországi adaptációja vizsgálandó lehet. A kiemelkedő eredmények Románia-szerte bebizonyították, hogy a mediáció lehetővé tesz egy gazdaságilag előnyös, és gyors, bíróságon kívüli vitarendezést, ami annak is köszönhető, hogy a szabályozott mediációs eljárások a felek szükségleteihez illeszkednek. A fenti rendelet csak polgári ügyekben alkalmazandó, augusztus 1. napján lépett hatályba. Az bíróság, az igazságszolgáltatási rendszer költségeinek csökkentése érdekében egy ún. Mediációs Tanács is felállításra került Romániában, melynek feladata a mediációs eljárás népszerűsítése, elterjesztése, a mediátorképzés szabályainak kidolgozása, az oktatók felkészítése, a hivatásos mediátor képzettségét tanúsító dokumentumok kiadása, etikai kódex elfogadása, a törvényhozás számára javaslatok kidolgozása. A nap végén levezetésként mediátorok és ügyvédek részvételével felejthetetlen szín előadás keretében ismerhettük meg a közvetítői eljárás menetét, a közvetítő eszközeit, az eljárás etikai szabályait, a konfliktuskezelés módszereit. Az előadást kísérő irónia így pl. a a mediátor nyitottságát szimbolizáló hatalmas műanyag fül, vagy a mediátor feladatát jelző (kép)keret, amivel keretet ad az eljárásnak - a lényeglátást, a szemléletességet szolgálta (lásd fotók).

6 2013. július 5. napján a nemzetközi kereskedelmi mediációról hallgattunk meg beszámolókat. Simon Wesley ügyvéd az angolszász rendszert mutatta be, a mediáció fejlődését és a polgári eljárásjogi törvény ( Woolf ) reformját ismertette. Megtudtuk, hogy 40 évre visszamenőleg állnak rendelkezésre statisztikai adatok az Egyesült Királyságban folytatott közvetítéssel kapcsolatosan. A kereskedelmi ügyekben a peres eljárást minden esetben megelőzi a felek közötti egyeztetés, protokoll-csere. A mediáció fejlődésének egyik indoka gyors, könnyen hozzáférhető, a gazdasági élet ilyen tendenciáihoz alkalmazkodó sajátossága, a kisebb jelentőségű ügyekben lehetőség van telefonos közvetítésre is. Rámutatott arra, hogy a hagyományos értelemben vett igazságszolgáltatás súlya jelentős mértékben csökkent, a bírósági költségvetést és az igazságszolgáltatási támogatásokat megnyirbálták, és a Minisztérium a mediációnak adott prioritást, az igazságszolgáltatásból elvont anyagi eszközöket a mediáció előnyeit bemutató tájékoztatásra, a mediátorok, valamint a jogi hivatást végző személyek képzésére csoportosítják át. Wesley megemlített néhány terelési technikát, melynek köszönhetően a mediáció alkalmazása elsődleges szerephez jut a bírósági igazságszolgáltatással szemben. Elmondta, hogy Ausztráliában személyesen az ügyvédet bünteti a törvény, ha visszautasítja a mediációt, Szingapúrban pedig az az ügyvéd, amelyik nem tájékoztatja a közvetítői eljárás előnyeiről, és nem ajánlja fel számukra annak igénybevételét, pénzbírsággal sújtandó. Az angolszász országokban mindenhol alkalmazandó az a rendelkezés, mely szerint ha a fél visszautasítja a mediációt, akkor is viseli a teljes peres eljárás költségét, ha egyébként pernyertes lett. A sikeres mediációs eljárás költségeit egyébként a felek közösen viselik. Az Európa Tanácson belüli mediációról tartott rövid beszámolót Béatrice Blohorn-Brenneur, tiszteletbeli tanácselnök, az Európa Tanács mediátora. Elmondta, hogy az Európai Tanács keretén belül két mediátort választanak (egy anglofont és egy frankofont ) 2 éves időszakra, a megbízás két alkalommal megújítható. Az Európa Tanács nevezi ki ugyan őket, de eljárásuk során függetlenek. A mediátorok küldetése, hogy a hierarchia csúcsán lévők és a többi ügyvivő (tisztviselő) közötti, valamint az ügyvivők egymás közötti esetleges nézeteltéréseket rendezzék, és ezzel megfelelő légkört teremtsenek az ET hivatali szervezetén belül. Az előadó gondolatai alapján felvetődött bennem, hogy ilyen célból talán minden nagyobb szervezet esetében indokolt lenne mediátorok alkalmazása.

7 A mediáció a kereskedelmi igazságszolgáltatás előtt: A Párizsi Kereskedelmi Bíróság mediációs és egyeztetési (conciliation) gyakorlatát mutatta be Xavier Peyrou, a Párizsi Kereskedelmi Bíróság bírája. A Párizsi Kereskedelmi Bíróságon 172 bíróra ügy jutott 2012-ben. A kereskedelmi bíróságon minden egyes ügyben minden alkalommal, amikor a mediáció sikere valószínűnek mutatkozik, tájékoztatják a feleket a közvetítés igénybevételének lehetőségéről, és minden egyes egyszerűbb ügyben tájékoztatják a feleket az egyeztetés, a conciliation lehetőségéről. Elmondta, hogy erőszakos eszközökkel nem lehet az alternatív vitarendezési eszközöket terjeszteni. A bíró igazságszolgáltatási gyakorlatának átalakítása - a mediáció erőszakos alkalmazása kényes feladat, ami magában hordozza annak veszélyét, hogy szinte minden ügy a mediáció vagy a conciliation próbababájává váljon. Érdekesség, hogy a kereskedelmi bíróságon vannak olyan valóságos, hétköznapi, gyakorlati megfontolások, melyre tekintettel a bírók előnyben részesítik az egyeztetést (conciliation) a mediációval szemben. Éles vita alakult ki az előadó és a Pau-i Fellebbviteli Bíróság bírája, Philippe-Roland Bertrand között, aki szerint a mediáció pontosan azért hatékonyabb, mert nem ingyenes, így magasabb színvonalon gyakorolható, és a felek belső pszichológiai kényszertől indítottan is biztosabban jutnak el a konfliktus megoldásához. A kereskedelmi bírósági bíró szemben a nem bírói hivatást gyakorló mediátorral eredendően sokkal érzékenyebb a gazdasági társaságok közötti kapcsolatok védelme iránt, mert a kereskedelmi bíróság bírái cégek alkalmazásában álló szakemberek, esetleg cégvezetők soraiból kerülnek ki, akik különös szakértelemmel rendelkeznek a társaságok működése tekintetében. A conciliation a kisebb cégek konfliktusainak megoldására szolgál, olyanokénak akik nem képesek megfizetni a mediációs eljárást, vagy azt a megoldandó vita súlyához képest túl drágának tartják. A conciliation figyelemmel arra, hogy ez a szolgáltatás ingyenes megfelelő eszközül szolgál ahhoz, hogy a kisebb társaságok is érvényesíteni tudják jogaikat. A Pau-i Fellebbviteli Bíróság Kereskedelmi Tanácsának elnöke, Philippe-Roland Bertrand, a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos mediáció Pau-i Fellebbviteli Bíróságon folytatott kísérleti

8 program vezetésével szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. A program 2011 óta zajlik, a tanács a mindennapi működése során mérleget készít a mediációval érintett ügyeket illetően. Az eljárás hatékonyságának és tartósságának feltétele a program támogatása és következetes működtetése, a választható ügyek válogatási szempontjainak meghatározása, gyakorlott és képzett mediátorokat magába foglaló intézmény közreműködése. A kísérleti program során a bíró meghatározott szempontok alapján kiválogatja a mediációra alkalmas ügyeket, ezekben felajánlja a felek számára a közvetítői eljárást. A kiválogatott ügyek alakulását aztán a későbbiekben is figyelemmel kísérik, statisztikai nyilvántartást vezetnek róluk. A kísérleti program szükséges kelléke a mediációs kultúra terjesztése, tájékoztatás nyújtása. Álláspontja szerint ha a bíró nem ajánlja fel a felek számára a mediációt, a mediáció nem működne, tehát e kérdésben a bírónak jelentős szerepe van. Kiemelte, hogy az eljárás minél korábbi szakaszában meg kell kezdeni a mediációt, ugyanis az eljárás pozitív hatásai (gyorsaság, költségkímélés, stb.) ekkor tudnak a leginkább érvényesülni. A nehézségekkel küzdő vállalatok új garanciális védelméről beszélt Gabrielle Planes, mediátor, a Frankofon Térség Mediációs Intézetének (IMEF) alelnöke és a Mediátorok Nemzeti Egyesületének (ANM) elnöke. A mediáció egyaránt fontos eszköze a bírói szervezetnek és a cégvezetőknek. Az eljárás bizalmi jellege, gyorsasága, és kevésbé költséges mivolta mellett fontos az a körülmény is, hogy az ügyekre egyéniesítve, esetspecifikusan jól alkalmazható. Akkor igazán eredményes, ha a társaság legfőbb nehézségeit emberi problémák okozzák. Ha a cég életében pusztán technikai probléma merült fel, nincs szükség mediációra. A valóságos kockázatok áttekintésével a mediáció feltárja a rejtett, vagy fel nem ismert érdekeket is. Francois Colonna d'istria, egyetemi tanár (Franche-Comté Egyetem) a mediációs egyezség kötelező erejéről az aláírt egyezség végre nem hajtható mivoltának gyakorlati következményéről beszélt. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon milyen jogilag kötelező ereje van egy jóvá nem hagyott mediációs megállapodásnak, ha a jóváhagyás az egyik fél akaratából hiúsul meg. A kérdésre két válasz adható, de egyik sem kielégítő. Az egyik szerint a nem jóváhagyott egyezségnek annyi a kötelező ereje, mint egy sima peren kívüli

9 szerződésnek. A jóváhagyás iránti kérelem hiánya, a jóváhagyás ellenzése nem más mint annak elutasítása, hogy az egyezség a végrehajthatóság erejét megszerezze, ami pedig a szerződés kellékhiányának is tekinthető. Mivel a polgári eljárásjogi törvény a jóváhagyáshoz mindkét fél egyhangú kérelmét írja elő, ezáltal lehetővé teszi az egyik fél számára, hogy akadályt gördítsen a bírói jóváhagyás elé. A másik elmélet szerint a nem jóváhagyott egyezségnek semmiféle kötelező ereje nincs, hiszen a polgári eljárásjogi törvény lehetővé teszi a fél számára, hogy visszautasítsa a bírói jóváhagyást. Jogosan vetődhet fel azonban az a kérdés, hogy miért is fosztanánk meg ezen egyezséget a kötelező erejétől, ha a jogtudósok is elismerik az egyszerű (nem mediációs peren kívüli) megállapodások érvényességét. A konferencia zárásaként Jacques Salzer és Steve Goldberg lebilincselő (és mulatságos) összefoglalója után olyan szituációs játékokon vehettünk részt, melyek során feldolgozásra került néhány a mediátor számára is megoldhatatlannak tűnő élethelyzet. A rendezvény megerősítette bennem, hogy a közvetítői eljárás szerte a világon sikerrel működik vagy legalábbis működhet, és szempontokat adott ahhoz is, hogy a mindennapi ítélkezés során a peres ügyeket olyan szemmel is megnézzem, hogy a felek közötti jogvita valóban alkalmas-e bírósági keretek közötti tényleges rendezésre, vagy a jogi nyelvre lefordított per mögött olyan személyes konfliktusok állnak, melyek megoldását amennyiben azt a felek vállalják célszerűbb más, alternatív vitarendezés útjára terelni, különben az ítélethozatalt csak újabb peres eljárás kezdeményezése követné.

10 Dr. Tóth Katalin budapesti IV. és XV. kerületi bírósági bíró, a GEMME Magyarországi Szekciója, a Bírók a Mediációért Egyesület tagja

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

A bírósági közvetítés jogszabályi keretei Szerzők: dr. Acsádi Tímea és dr. Faix Nikoletta

A bírósági közvetítés jogszabályi keretei Szerzők: dr. Acsádi Tímea és dr. Faix Nikoletta A bírósági közvetítés jogszabályi keretei Szerzők: dr. Acsádi Tímea és dr. Faix Nikoletta Budapest, 2016. március 18. I. Bevezetés, avagy a mediáció fogalma és helye a polgári peres eljárásban A magyar

Részletesebben

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11.

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. Faktoring Magyarországon, ezen belül Global Faktor Zrt (Felhasznált forrás: dr. Molnár Tamás) 100% 90% 80%

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági közvetítői eljárásról

Tájékoztató a bírósági közvetítői eljárásról Tájékoztató a bírósági közvetítői eljárásról I./ Mi a bírósági közvetítői eljárás? A bírósági közvetítői eljárás új jogintézményként alkalmazható a polgári peres, illetve nem peres eljárásokhoz kapcsolódóan.

Részletesebben

Családjogi perek és a gyermeki jogok

Családjogi perek és a gyermeki jogok Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Online alternatív vitarendezés

Online alternatív vitarendezés Online alternatív vitarendezés Szőke Gergely László XI. Infokommunikációs Szakmai Nap - Elektronikus eljárások 2010. április 16. Az online vitarendezésről Fogalma Alternatív vitarendezési megoldások részben

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a

Részletesebben

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN Eger, 2015. február 24. dr. Szacsva Ferenc AZ INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 2006.

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Konferencia a Bírók a mediációért Egyesület és a GEMME Magyarországi Szekció szervezésében

Konferencia a Bírók a mediációért Egyesület és a GEMME Magyarországi Szekció szervezésében MEDIÁCIÓS PANORÁMA Körkép a bírósági mediációról Közép-Európában és azon túl 2013. június 14-15. (Kőszeg Szombathely) Konferencia a Bírók a mediációért Egyesület és a GEMME Magyarországi Szekció szervezésében

Részletesebben

Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról

Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Miskolci Egyetem 2012. május 3. 1 2012. május 3-án került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az EU Jogot Oktatók Első Találkozója

Részletesebben

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON Betegjogi képviselők képzése 2013 Popovics Edit előadása TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A konfliktus olyan, egyének vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol mindenki

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

2015.El.II.A.2/37. szám. A Fővárosi Törvényszék munkaterve 2016.

2015.El.II.A.2/37. szám. A Fővárosi Törvényszék munkaterve 2016. 2015.El.II.A.2/37. szám A Fővárosi Törvényszék munkaterve 2016. ÖSSZBÍRÓI ÉRTEKEZLET 1./ A Fővárosi Törvényszék elnökének tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2015. évi működéséről 2./ A Fővárosi Törvényszék

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2011/0059(CNS) 2.4.2012 MÓDOSÍTÁS: 24-37 Véleménytervezet Marina Yannakoudakis (PE478.403v01-00) a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

A JÁRÁSI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A POLGÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A JÁRÁSI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A POLGÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÁRÁSI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A POLGÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE ELŐZMÉNYEK Ø Magyarországon 1950-ben megyerendezés történik Ø 19 megyére oszlik. Ø A jó Állam kialakításának egyik eleme, a járások kialakítása

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést?

Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYÜGYEK JOGI ÜGYEK Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? ÖSSZEFOGLALÁS PE 462.490

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ F1 SZÁMÚ ŰRLAP KITÖLTÉSÉHEZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ F1 SZÁMÚ ŰRLAP KITÖLTÉSÉHEZ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ F1 SZÁMÚ ŰRLAP KITÖLTÉSÉHEZ JOGSZABÁLYSÉRTÉS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA (2014. ÉVI XL. TÖRVÉNY 25. (2) BEK. A) PONT, 2014. ÉVI LXXVII.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A polgári eljárás alternatívája: bírósági közvetítés

A polgári eljárás alternatívája: bírósági közvetítés A polgári eljárás alternatívája: bírósági közvetítés A mediáció helye jogrendszerünkben A jogintézmény megismerése előtt maga a mediáció kifejezés jelentéséből érdemes kiindulni. A mediare latin eredetű

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata

Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata Kivonat! Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa 2016. február 15-i ülésén készült jegyzőkönyvéből: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata

Részletesebben

Szakmai önéletrajz Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Pénzintézet szakirány

Szakmai önéletrajz Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Pénzintézet szakirány Szakmai önéletrajz Egyetemi/főiskolai tanulmányok: 1998-2003 Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Pénzintézet szakirány záróvizsga 1999-2000 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézet európai

Részletesebben

A Komlói Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje

A Komlói Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A Komlói Járásbíróság 2014. évi ügyelosztási rendje Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A Komlói Járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, akadályoztatása

Részletesebben

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 12-i ülésére

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 12-i ülésére Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2009. augusztus 12-i ülésére 8. Tárgy: Lajosmizsei Helytörténeti és Kulturális Egyesülettel peren kívüli egyezség megkötése Az előterjesztést

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Szekszárdi Törvényszék (7100 Szekszárd, Dózsa u. 2. bankszámlaszám:10046003-01483154-00000000, adószám: 15311533-1-17, KSH azonosító: 15311533 8423

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 12. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Bírónők Egyesülete Regionális Konferenciát rendez 2011. április 14-16. között Budapesten Európa és a Közel-Kelet térségére kiterjedően

A Bírónők Egyesülete Regionális Konferenciát rendez 2011. április 14-16. között Budapesten Európa és a Közel-Kelet térségére kiterjedően A BÍRÓNŐK EGYESÜLETE (A BÍRÓNŐK NEMZETKÖZI SZERVEZETÉNEK TAGJA) levelezési cím: 1055 Budapest, Markó utca 16. e-mail: bironok.egyesulete@gmail.com web: www.bironokegyesulete.hu A Bírónők Egyesülete Regionális

Részletesebben

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE HU HU HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE E magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők saját felelősségükre önkéntes alapon elkötelezhetik magukat. A

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ BUDAPEST VASKAPU UTCA 33-35 2014.02.17 Nagy Zsolt BTE Elnök BTE MEGALAKULÁSA - CÉLOK 2 2006.07.17.

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 31.1.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Harry Nduka nigériai állampolgár által benyújtott 0256/2011. számú petíció az Egyesült Királyságban való maradásának

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

Azonosító VAU10035 Cím Jogvédelem-biztosítási termékek rendszere és a károk rendezése Verzió 4.0

Azonosító VAU10035 Cím Jogvédelem-biztosítási termékek rendszere és a károk rendezése Verzió 4.0 Azonosító VAU10035 Cím Jogvédelem-biztosítási termékek rendszere és a károk rendezése Verzió 4.0 1. Célkitűzés 1.1. A biztosító és ügyfelei között esetlegesen felmerülő érdekösszeütközések elkerülése érdekében

Részletesebben

Jogsegélyszolgálatok koordinációja a legális foglalkoztatás elősegítése érdekében

Jogsegélyszolgálatok koordinációja a legális foglalkoztatás elősegítése érdekében TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Jogsegélyszolgálatok koordinációja a legális foglalkoztatás elősegítése érdekében Előadó: Prekopa

Részletesebben