Általános rendelkezések

Átírás

1 Buj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 14.) KT. rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Buj Község Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított évi III. törvény /a továbbiakban: Szt./ 1.. (2), 25. (3), (1), illetve (3), a 38.. (9) bekezdés, 45.. (1), 46. (1), 47.. (1), és 50.. (2) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. (1) E rendelet hatálya kiterjed Buj község területén bejelentett lakással rendelkező aa.) magyar állampolgárra ab.) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, ac.) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad ) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre b.) a Sztv. által megállapított ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7.. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. 2.. Hatásköri és eljárási szabályok (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a) Buj község Önkormányzata Képviselő-testülete, b) Buj község Önkormányzata Polgármestere, c) Buj Község Önkormányzata Szociális és Pénzügyi Bizottsága gyakorolja az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően.

2 (2) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani a szükséges iratokkal együtt. (3) A rendszeres önkormányzati ellátásban részesülőknek csak rendkívüli méltányosságból lehet más pénzbeli támogatást biztosítani. (4) Rendszeres pénzbeli vagy természetbeni ellátás igénylése esetén amennyiben a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy munkanélküli, akkor erről a tényről nyilatkoznia kell és egyidejűleg csatolni kell a munkaügyi központnak a nyilvántartásba vételéről szóló értesítését is. II. FEJEZET 3. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások Buj község Önkormányzata ezen rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult részére a) átmeneti segélyt, b) lakásfenntartási támogatást, c) közgyógyellátási igazolványt, d) temetési segélyt, 1 e) köztemetést, f) 2 állapít meg. 4. Átmeneti segély (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújtható. (2) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmeket a (4) és (10) bekezdésekben foglaltak kivételével a Szociális és Pénzügyi Bizottság bírálja el. 1 Hatályon kívül helyezte a 22/2008. (XII. 17.) KT rendelet 1. -a, majd megállapította a 2/2009. (II. 12.) KT rendelet 1. 0-a. 2 Megállapította az 5/2008. (III. 28.) KT rendelet 1. -a, majd hatályon kívül helyezte a 22/2008 (XII. 17.) KT rendelet 1. -a.

3 (3) Az átmeneti segély alkalmanként megítélt legnagyobb összege Ft. (4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl elemi kár) a polgármester, illetve a Szociális és Pénzügyi Bizottság javaslatára az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmet a képviselőtestület bírálja el. Ebben az esetben a (3) bekezdésben megállapított összeghatár feletti támogatás is megítélhető. (5) Különösen indokolt és azonnal intézkedést igénylő esetben a polgármester maximum Ft. összeg erejéig azonnal kifizethető átmeneti segélyben részesítheti a rászorultat. A polgármester döntéséről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni. (6) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy illetve család, legfeljebb 3 alkalommal részesíthető átmeneti segélyben. (7) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint átmeneti segély adható a kiskorúak intézményi térítési díjának részben, vagy teljes egészében való megtérítésére, gyermekek és felnőttek ruházatának pótlására, élelmezésre, alapvető cikkek beszerzésére és gyógyíttatással kapcsolatos kiadások fedezésére. (8) Átmeneti segély pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. (9) Átmeneti segély adható annak a személynek is, aki önmaga és családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül a jelentkező többletkiadásokat más módon biztosítani nem tudja. E támogatási formánál elsősorban azokat a személyeket, illetve családokat kell figyelembe venni, akik hosszabb betegség, temetési költség viselése miatt, illetve elemi kár következtében szorulnak támogatásra. (10) A (9) bekezdésben említett támogatás kamatmentes kölcsön formájában is biztosítható. A kamatmentes kölcsön megítélése I. fokon a polgármester hatáskörébe tartozik. (11) A kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély évente egy alkalommal adható, melynek összege maximum Ft lehet és visszafizetése 12 hónap alatt esedékes. Kamatmentes kölcsön csak akkor nyújtható, ha az elbírálás időpontjában a vissza nem fizetett kölcsönök összege nem haladja meg az forintot. (12) A kölcsön visszafizetésének feltételeit a megállapító határozatban kell rögzíteni, a kérelmező előzetes írásbeli nyilatkozata alapján. 5. Lakásfenntartási támogatás (1) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az az állampolgár, akinek a lakásfenntartásitámogatás esetében a tulajdonában, illetve használatában lévő lakás nagysága nem haladja meg: a.) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm b.) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm c.) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm

4 d.) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm e.) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (2) Amennyiben a lakás alapterülete az (1) bekezdésben meghatározott alapterületet meghaladja abban az esetben is csak az (1) bekezdésben meghatározott lakásnagyságot lehet figyelembe venni a költségek számításánál. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani. (4) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás azoknak a kérelmezőknek, akik munkaképesek és önhibájukból maradnak jövedelem nélkül. (5) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás akkor, ha a kérelmező lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik. (6) A lakás alapterülete: a lakás használatbavételi engedélyében, az elsőfokú építési hatóság által kiállított igazolásban, vagy egyéb okiratban hitelt érdemlő módon meghatározott alapterület. Amennyiben a kérelmező az előzőekben foglaltak szerint nem tudja a lakás nagyságát igazolni, úgy helyszíni szemlével kerül a lakásnagyság megállapításra. (7) 3 Lakásfenntartási támogatás kizárólag természetben nyújtható a kérelmező által megjelölt közüzemi szolgáltató felé történő egyösszegű átutalással. (8) 4 Amennyiben közműszolgáltatás igénybevételének híján a (3) bekezdésben meghatározott átutalás nem teljesíthető, úgy a lakásfenntartási támogatásból a Családsegítő Szolgálat közreműködésével a fennálló közműtartozás kerül befizetésre, vagy ha nincs fennálló közműtartozás, úgy a téli tüzelő beszerzését kell biztosítani egy összegben. (8) A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos első fokú hatósági jogkört a Szociális és Pénzügyi Bizottsága gyakorolja. 6. (1) Méltányossági lakásfenntartási támogatás az 5. -ban meghatározott feltételek megléte esetén akkor nyújtható, ha a háztartásban az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a lakásfenntartás indokolt költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30 % - át. (2) A lakásfenntartás elismert havi költsége helyben 350.-Ft /m 2. (3) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmeket minden évben meg kell ismételni. (4) A méltányossági lakásfenntartási támogatás mértéke: fix összegű, havonta Ft. 3 Megállapította a 11/2009. (XII. 1.) KT rendelet 1. -a. 4 Megállapította a 11/2009. (XII. 1.) KT rendelet 1. -a.

5 7. Közgyógyellátás Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár által elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160, egyedül élő esetén 200%-át Temetési segély (1) A polgármester temetési segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély a temetés költségeihez való hozzájárulás, melynek összege Ft. (3) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült. (4) A kérelemhez mellékelni kell a temetési költségeket igazoló számlák másolatát. 9. Köztemetés (1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt. (2) A haláleset helye szerint illetékes önkormányzat polgármesterének kell a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (3) A polgármester a köztemetést elrendelő határozatában (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. 5 Megállapította a 2/2009. (II. 12.) KT rendelet 2. -a.

6 (4) A köztemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséggel azonos. A köztemetés lebonyolításakor biztosítani kell, hogy a temetés színvonala ne térjen el a legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától Ápolási díj Aktív korúak ellátásával kapcsolatos szabályok (1) Az önkormányzat az Ibrány Város és Térsége Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján gondoskodik az Szt. 37/D. (1) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről. (2) Az Szt. 37/B (1) b és c pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles: - az együttműködésre kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vételre, kapcsolattartásra, együttműködésre, - egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban részt venni, (3) A beilleszkedést segítő programok típusai: -munkavállalási tanácsadás -pályaválasztási tanácsadás -álláskeresési technikák -rehabilitációs tanácsadás bemutatása (4) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl: -családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, -a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központ képzéseiről stb. (5) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (6) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmazni kell: 6 Megállapította az 5/2008. (III. 28.) KT rendelet 2. -a, majd hatályon kívül helyezte a 22/2008. (XII. 17.) KT rendelet 1. -a. 7 Módosította a 2/2009. II. 12.) KT rendelet 3. -a.

7 - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. (7) A Családsegítő Szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart az ügyféllel, háromhavonta egyszer személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. (8) A Családsegítő Szolgálat évente legalább egyszer írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges-a módosítja a programot. (9) A családsegítő szolgálat a kapcsolattartásról esetnaplót vezet. (10) 8 várandós anya és ezt terhes gondozási könyvvel igazolja 11/A. 9 Bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételei (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33 -ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db. szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az Szt. 34 (2) valamint 36 (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki 8 Megállapította a 4/2011. (III. 1.) KT rendelet 1. -a. 9 Megállapította a 4/2011. (III. 1.) KT rendelet 2. -a.

8 ezen rendelet 11/A -ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. (4) A jogosultság feltételeként e rendelet 11/A -ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat és a jegyző a Polgármesteri Hivatal bevonásával ellenőrzi Az együttműködés megszegésének esetei, igazolási kérelem (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei: a.) a Családsegítő Szolgálatnál történő jelentkezési kötelezettségét a megadott határidőig nem teljesíti, s a határidő nem teljesítését igazolni nem tudja, b.) a Családsegítő Szolgálat által szervezett egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételt megtagadja. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidőt követő 60 napon belül lehet benyújtani. (3) A Családsegítő Szolgálat az együttműködés megszegése esetén 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni a jegyzőt. III. FEJEZET Szociális szolgáltatások 13. (1) A településen szociálisan rászorultak részére, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a következők biztosítottak: a.) alapszolgáltatás: - étkeztetést - házi segítségnyújtás - családsegítés (Ibrány Város és Térsége Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Szolgálat működtetésében) - szociális információs szolgáltatás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Nyírségi Református Egyházmegye működtetésében) - támogató szolgáltatás (Szalmaszál Egyesület, Kótaji Református Egyházközség Református Szeretetotthon) - nappali ellátás 10 Módosította a 2/2009. (II. 12.) KT rendelet 3. -a.

9 14. Étkeztetés (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem képes az (l) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) Korára tekintettel étkeztetésben az 55. évet betöltött személy részesíthető. (4) Fogyatékossága miatt étkeztetésben fogyatékossági támogatást igénybevevő részesíthető. (5) 11 Egészségi állapotára, pszichiátriai betegségére, valamint szenvedélybetegségére tekintettel az részesülhet szociális étkeztetésben, aki ezen állapotáról háziorvosi igazolással rendelkezik. (6) Az étkezés iránti kérelmeket a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelmek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (7) Az étkezési térítési díjat ezen rendelet melléklete tartalmazza. 15. Házi segítségnyújtás (1) A települési önkormányzat a házi segítségnyújtást az Szt. 63. (4) bekezdése alapján megállapított gondozási szükséglettel rendelkező személyek részére biztosítja. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelmek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (4) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjakat e rendelet melléklete tartalmazza. 11 Megállapította a 2/2009. (II. 12.) KT rendelet 4. -a.

10 16. Családsegítés (1) A családsegítő szolgálatban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegítő szolgálat ellátja a szociális törvényben rögzített feladatait. (3) A speciális szolgáltatások keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, programokat szervez. (4) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatás térítésmentes. (5) Az önkormányzat e feladatát ellátási szerződés keretében az Ibrány Város és Térsége Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Szolgálat látja el Nappali ellátást nyújtó intézmény Szociális Alapszolgáltatási Központ (1) A képviselőtestület a nappali ellátást nyújtó intézmények közül a Szociális Alapszolgáltatási Központot működteti. (2) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (3) A nappali ellátás iránti kérelmet a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelmek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (4) A Szociális Alapszolgáltatási Központban fizetendő térítési díjakat ezen rendelet melléklete tartalmazza. IV. FEJEZET Módosította a 17/2008. (VIII. 23.) KT rendelet 1. -a.

11 Záró rendelkezések /l/ Ezen rendelet március 1. napján lép hatályba, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik. /2/ Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 7/2000. (V. 9.) KT rendelet, valamint az azt módosító 11/2000. (VI. 20.) KT r., 12/2000. (VIII. 22.) KT r., 16/2000. (IX. 12.) KT r., 8/2001. (IV. 4.) KT r., 12/2001. (V. 23.) KT r., 16/2001. (X. 16.) KT r., 3/2002. (I. 30.) KT r., 6/2002. ((III. 26.) KT r., 3/2003. (III. 4.) KT r., 8/2003. (VI. 18.) KT r., 10/2003. (IX. 15.) KT r., 2/2004. (II. 10.) KT r., 9/2004. (VI. 29.) KT. r., 2/2005. (II. 15.) KT r., 10/2005. (VIII. 22.) KT r., 3/2006. (II. 13.) KT r., 11/2006. (V. 24.) KT r., 16/2006. (X. 31.) KT r., 3/2007. (V. 9.) KT r., 11/2007. (X. 31.) KT r., 16/2007. (XI. 28.) KT rendelet. Buj, február 14. Frank Sándor polgármester sk. Dr. Laczják István jegyző sk.

12 Buj Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2010. (III. 10.) KT. rendelet 1. melléklete 13 Buj Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2010. (III. 10.) KT. rendelet 2. melléklete Hatályon kívül helyezte a 8/2011. (IV. 1.) KT rendelet 7. (2) bekezdése.. 14 Hatályon kívül helyezte a 8/2011. (IV. 1.) KT rendelet 7. (2) bekezdése.