Háttéranyag a sajtó számára HELYZETÉRTÉKELÉS KETT S SZORÍTÁSBAN
|
|
- Margit Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA Válságkezelés és növekedés - kormányzati stratégia Háttéranyag a sajtó számára HELYZETÉRTÉKELÉS KETT S SZORÍTÁSBAN A gazdasági válság pusztító erővel söpör végig a világon. Károkat okoz az Egyesült Államoktól Kínáig mindenhol, egész Európában, így Magyarországon is. Munkahelyek milliói szűnnek meg világszerte, cégek állítják le a termelést, csökken a hitellehetőség, drágul a törlesztés. Szinte senki nem látta előre, mekkora a veszély, és ma nincs senki, aki meg tudná mondani, meddig fog tartani a krízis. Nem tudjuk, mert nem lehetséges megállítani határainknál a válságot. Következményeire készülnünk kell, hatásait kezelnünk, enyhítenünk szükséges. A válság a munkahelyeket veszélyezteti első helyen. Ezért miközben tudjuk, hogy nem lehet megőrizni minden magyar munkahelyet a munkavégzés lehetőségének megóvását, ösztönzését kell a válságkezelés fókuszába állítani. Minél több munkahelyet megvédeni és megteremteni újak létrejöttének feltételeit ez a kormány kötelessége. A tűzoltás után azonban előre kell tekintenünk. A magyar gazdaság gondjainak felületi kezelése ideig-óráig elfedheti ugyan a bajokat, de azok hamar újratermelődnek, sőt gyarapodnak. Ezért egy sor terület igényli a hosszabb távú változások elindítását, a mély és átfogó átalakításokat. Mindezt annak érdekében, hogy a válság után akármikor jön is el annak ideje Magyarország megerősödve állja a világméretű gazdasági versenyt. A válságkezelésére nincs csodaszer. Nincs másolható recept sem. A stratégiát saját magunknak, saját helyzetünkből kiindulva, saját problémáinkra szabva kell megalkotnunk. Az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb világválságának közepén Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Ennek oka, hogy bár a rendszerváltástól az évezredfordulóig egy esetenként akadozó, de alapvetően sikeres pályán haladtunk, 2001-re ez a lendület megtört, és hazánk egy belső fogyasztás által vezérelt, jelentős részben hitelből finanszírozott növekedési pályára állt. A gazdasági lendület és a különösen kedvező nemzetközi körülmények hosszú időre elfedték az akkor elmaradt változások következményeit, és a növekedés árnyékában a gazdaság szerkezeti gyengeségei tovább halmozódtak. Ez 2006-ra rekord nagyságú költségvetési deficithez és súlyos versenyképességi visszaeséshez vezetett. A kormány 2006-ban elkezdett reformprogramja részben kezelni tudta a kialakult helyzetet és elhárította a közvetlen válságot, javította az államháztartás egyensúlyát és elindított néhány fontos szerkezeti változást. Néhány strukturális probléma azonban eddig még nem oldódott meg. Magyarországnak ezért ma kettős szorításból kell kitörnie. Egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni és a kilábaláshoz szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét, nem adhatjuk fel az elmúlt évek 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. tel.: , fax: , kormanyszovivo@meh.gov.hu
2 nagy eredményét: az egyensúlyt. A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelő lépéssorozat átmeneti időre enyhítette a nyomást és lehetőséget adott egy új, a kettős kihívásra választ adó reformprogram bevezetésére. Ezt a lehetőséget nem lehet elvesztegetni; olyan stratégiára van szükség, ami átfogóan, mélységében alakítja át az ország működését, gazdaságát. Ennek a stratégiának egyfelől megfelelő egyensúlyt kell találnia a válság rövid távú enyhítése és a szükséges hosszú távú átalakítások között, másfelől egyszerre kell biztosítania a stabil, gyors, foglalkoztatás-alapú növekedést és a szigorú költségvetési egyensúlyt. Építve a korábbi évek tapasztalataira, valamint a nemzetközi példákra, ezt csakis egy ciklusokon átívelő, széles körű társadalmi támogatással bíró program érheti el. Ez a program csak akkor lehet sikeres, ha közelebb viszi hazánkat az európai centrumhoz: a növekedés és stabilitás legfőbb biztosítékát, egyben legszigorúbb bíráját, az euró mielőbbi bevezetését tekinti sikere mércéjének. A kormány válsgákezelést és növekedést egyaránt szolgáló átfogó stratégiája ezt a célt tűzi ki. Az alábbiakban nem a sratégia egészét, csupán három meghatározó elemét: a munkabarát adórendszer, az igazságos és munkára ösztönző szociális háló, valamint a fenntartható, stabil és kiszámítható nyugdíjrendszer megteremtésére vonatkozó javaslatokat mutatjuk be.
3 I. MUNKABARÁT ADÓRENDSZER A magyar adórendszerben túlságosan magasak a munkára rakódó adó- és járulékterhek. Jól mutatja mindezt, hogy 2007-ben az Európai Unió országai közül csupán Belgiumban kellett arányaiban több adót és járulékot befizetni az átlagkereset után a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, mint Magyarországon. A kormány által kezdeményzetett változtatások olyan érdemi átrendezést jelentenek, amelyek érdemben csökkentik a foglakoztatás közterheit. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszüntetése teremti meg, amely csökkenti az adó alóli kibújás lehetőségeit is. A tervezett intézkedések hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez és a gazdasági növekedéshez is. A tervezett változások ben két lépésben, az adóterhelés szintjének csökkentése nélkül az adóterhek mintegy milliárd forintos adóátcsoportosítását jelentik, csökkentve a bérek közterheit, megszüntetve a különadókat, és növelve más, elsősorban a fogyasztást terhelő adók terheit, illetve szűkítve a kivételeket. Két lépésben, 5 százalékponttal 32-ről 27%-ra csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal) júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft. A kormány továbbra is elkötelezett az adóterhek általános mérséklése terén erre törvényi kötelezettséget is vállalt, azonban a szigorú egyensúlyi követelmények mellett erre jelenleg nincs lehetősége. A válság enyhülésével, a növekedés megindulásával azonban a növekedésből fakadó többletet az egyensúly javítása, megőrzése mellett a kormány döntően az adóterhek csökkentésére fogja fordítani. Két lépésben csökkennek a munkavállalók normatív személyi jövedelemadó terhei. A személyi jövedelemadó kulcsai már júliustól a jelenlegi 18-36%-ról 19-38%-ra változnak, o miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról júliusában 2,2 millióra, januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja júliusában megszűnik a különadó januárjától megszűnik a vállalkozások különadója től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban csökkent munkaképességű dolgozót től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis-, és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.
4 A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezmény júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa a a júliusától emelkedik a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci árak esetén automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe között sor kerül az általános ingatlanadó bevezetésére. Az általános értékalapú ingatlanadó fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanadókat. Jelentősen csökkennek a béreket terhelő adók Az intézkedések együttes hatásaként látványosan csökkennek a béreket terhelő adók: mintegy 7 százalékponttal mérséklődik a bérek adóéke, vagyis az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok aránya. A bérterhek csökkenése már a válság idején is más intézkedésekkel párosulva mérsékelheti a vállalati elbocsátásokat. Az adóteher csökkenése azt jelenti, hogy először fordul majd elő, hogy egy átlagos keresőnek több kerül a borítékjába, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Jelenleg ugyanis ahhoz, hogy valaki 100 forintot hazavihessen a családjának, 117 forintot kell a dolgozónak és a munkáltatójának adóként és járulékként befizetni, ennek összege második félévében 97 forintra, januárban pedig 90 forintra csökken. 100 Ft nettó kereset után fizetett adó és járulék az átlagkereset szintjén ben 117 Ft -17% 97 Ft 90 Ft -7% 2009.I.félév 2009.II.félév Csökken a munkáltatók bérköltsége A munkáltatói járulék csökkentése jelentősen mérsékli a munkáltatók bérköltségét júliusától az alacsonyabb keresetek bérterhe mérséklődik nagyobb arányban, majd 2010-től minden kereseti sávban azonos arányú lesz a járulékcsökkentés. A bérköltség minden munkavállalónál 3,7%-kal csökken, de a magasabb kereseteknél nagyobb összegű lesz a munkáltatók megtakarítása.
5 Nő a nettó kereset, jobban megéri többet dolgozni Az adókulcsok és a sávhatár es változása elsősorban az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli látványosan. A legalacsonyabb kereseteknél az alsó adókulcs 19%-ra emelését jórészt ellensúlyozza az adójóváírás összegének növekedése. A magasabb jövedelműeket érintő adókulcs 2 százalékpontos növekedését viszont a szolidaritási adó eltörlése ellensúlyozza, így náluk is érzékelhető, bár az átlagos kereseteknél arányaiban mérsékeltebb nettó keresetnövekedés következik be. Az átlagkereset nettó összege 2010-ben változatlan bér mellett 10,2%-kal, több mint 12 ezer forinttal lesz magasabb, mint elején. A nettó kereset változása 2010-ben (Ft/hó) Átlagkereset Havi bruttó kereset Ft/hó Az, hogy már idén és jövőre pusztán az adóváltozások hatására nő a nettó kereset, az ebből fakadó pótlólagos kereslet némileg enyhíti a válság mélységét. A személyi jövedelemadó változásai túl azon, hogy több pénzt hagynak az embereknél, egyben nagyobb ösztönzést adnak a munkába lépésre, a nagyobb teljesítményre, vagy éppen az eddig zsebbe fizetett bér kifehérítésére. Eddig ugyanis különösen az átlagkereset környékén a béremelésből aránytalanul magas összeget vitt el a személyi jövedelemadó től azonban már az adózók 83%-a fog az alsó kulcs szerint adózni, és az adójóváírás csökkenő mértékét is figyelembe véve a bérnövekményt terhelő adó, az úgynevezett marginális adókulcs a havi ezer forint közötti sávban csaknem a felére csökken. Fejlesztő, beruházó vállalkozások támogatása januárjában ha a szűk mozgástér miatt viszonylag kis mértékben is mérséklődnek a vállalkozások nyereségét terhelő adóterhek, mintegy 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál. A különadó megszüntetésével egyidejűleg 19%-ra emelkedik a társasági adó és megszűnik a társasági adóalap-csökkentő kedvezmények többsége. Megmaradnak viszont a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalékképzés lehetősége, a kis-, és közepes vállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége.
6 Egységes ingatlandó jövedelem mellett a vagyon adóztatása Általános szakmai egyetértés van abban, hogy a legális jövedelmek túlzott adóztatása helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a nem kis részben eltitkolt jövedelmekből felhalmozott vagyont terhelő adóknak. A kormány az elkövetkező hetekben a korábbi tapasztalatok alapján, az alkotmányos követelmények és az indokolt átmenet biztosításával javaslatot tesz az általános ingatlanadó közötti bevezetésére.
7 II. CÉLZOTTABB ÉS MUNKÁRA ÖSZTÖNZ SZOCIÁLIS HÁLÓ A Magyarországon működő szociális háló nemzetközi összehasonlításban is túlságosan kiterjedt. Magyarország a bruttó hazai termék arányában 4-5 százalékponttal többet fordít szociális transzferekre, mint Csehország vagy Szlovákia. A szociális rendszer legnagyobb problémája, hogy gyakran gátat épít az ellátás jogosultja és a munkaerőpiac közé, nem veszi kellőképpen figyelembe a rászorultságot és a támogatások rendszere nehezen átlátható, ami visszaélésekre ad lehetőséget. Ma Magyarországon a nagyságrendileg 1000 milliárd forintos kifizetett szociális transzferből mintegy 600 milliárd forint mindenféle megkülönböztetés nélkül, mindenkihez egységes mértékben, univerzális módon jut el az állampolgárokhoz. (A legjelentősebb ilyen ellátások: a családtámogatás alapellátásai, mint amilyen a családi pótlék és a lakáshoz jutást segítő kedvezmények, támogatások, mint a szociálpolitikai támogatás). A szociális ellátások feladata azonban nem az, hogy az adóbevételekből különbségtétel nélkül többletbevételhez juttasson mindenkit, hanem hogy azok számára biztosítsa a közösség támogatását, az adófizetők szolidaritását, aki erre valóban rászorul. Az univerzális ellátásokkal az a legnagyobb probléma, hogy nem csökkentik, hanem konzerválják, sőt sok esetben növelik a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbségeket, és úgy terhelik meg végletesen az államháztartást, hogy érdemben nem hasznosulnak az erre fordított források. Az ellátások célzottságának növelése amellett, hogy igazságosabbá és hatékonyabbá teszi a rendszert, úgy csökkenti a szociális kiadásokat, hogy az nem okoz kirívó szociális feszültséget: azoktól von el, akiknek ez nem okoz jelentős megrázkódtatást és azokat részesíti előnyben, akiknél a legnagyobb a szükség. A kormány az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összehangolt átalakítására. A szakpolitikai erőfeszítések jelentős része abba az irányba mutatott, hogy a szociális rendszer segélytípusú elemeiben fokozza, megkövetelje az egyéni erőfeszítést. Ezek a törekvések és a már megkezdett lépések fontos szerepet kapnak a válság kezelésében is: a rehabilitációs intézkedésektől kezdve a szociális segélyezés megújításáig a legtöbb területen már bevezetett programokat kell tovább finomítani ahhoz, hogy érdemi eredményeket érjünk el a válság leküzdésében. a o a o o a A kormány olyan javaslatokat kezdeményez a foglalkoztatási és a szociális rendszer átalakítására, amelyek tovább erősítik a munkaerőpiacra való bejutás és az egyéni erőfeszítések megtételének ösztönzését, illetve növelik a különböző juttatások célzottságát, miközben hozzájárulnak a szociális kiadások mérsékléséhez is. A célzottság a rászorultság elve kétféleképpen érvényesíthető: a magas jövedelemmel rendelkezők jogosultságának megvonásával, vagy úgy, hogy nem a támogatások megléte, hanem csak azok mértéke igazodik a jövedelmekhez. Ez utóbbi esetben mindenki jogosult marad, az adott élethelyzethez (pl. gyermekvállaláshoz, otthonteremtéshez) kapcsolódó többletkiadásokat és nehézségeket elismeri az ellátás, de a kevésbé rászorulók esetében kisebb mértékben. Az ellátások célzottságának növelése érdekében a kormány javasloja egyes univerzális ellátások adó alá vonását. A családi pótlék, a szociálpolitikai támogatás és egyéb kisebb univerzális ellátások adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek az adófizetés hatálya alá.
8 A családi pótlék adó alá vonása A kormány javaslata alapján szeptemberétől adóterhet nem viselő járandóságként a szülők között kötelezően megosztva adókötelessé válna a családi pótlék. (Az adóterhet nem viselő járandósága azt jelenti, hogy hozzá kell adni a jövedelemhez, de a kiszámított adóból a családi pótlékra eső részt le lehet vonni). A szülők közötti megosztás egyúttal azt is jelenti, hogy a gyermekeiket egyedül nevelőknek illetve a csak egy aktív keresővel rendelkező családok keresőjének csupán a családi pótlék felét kell beszámítaniuk az adóalapjukba. A személyi jövedelemadóváltozások hatására jelentősen nő a gyermeket nevelők nettó keresete is, abból a családi pótlékra eső adó csak egy méltányos, a jövedelem növekedésével emelkedő részt fog elvenni. A családi pótlék így igazságosabbá is válik, hiszen az adó összege a családok sajátos szociális helyzetéthez is igazodik majd. Azoknál a családoknál, ahol más adóköteles jövedelem nincs, ott semmit nem visz el a családi pótlékból az adó. Ahol mindkét szülő alacsony keresetű, vagy az egyik gyesen van, a másik pedig alacsony jövedelmű, ott szintén nem nő a kereső adóterhe. A kereset, illetve a keresők számának növekedésével egy kétgyermekes családban forint közötti összeget visz majd el az adó a forintos családi pótlékból. Egy kétgyermekes család szeptembertől havi forintra (1 200 forinttal) emelkedő családi pótlékának adóterhe 2010-ben Anya által fizetett adó Apa által fizetett adó Családi pótlék adóterhe Egyik szülő gyesen, másik minimálbéres Egyik szülő gyesen, a másik 100 ezer forintot keres Egyik szülő gyesen, a másik forintot keres Egyik szülő gyesen, a másik 300 ezer forintnál többet keres Mindkét szülő dolgozik minimálbéren Mindkét szülő dolgozik, havi 100 ezer forintot keresnek Az egyik szülő 100 ezer, a másik 150 ezer forintot keres Mindkét szülő ezer forint között keres Az egyik szülő 150 ezer, a másik 500 ezer forintot keres Mindkét szülő havi 300 ezer forintnál többet keres A lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás adó alá vonása A különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott univerzális, alanyi jogon járó támogatások (közkeletű nevén szocpol) a családi pótlékhoz hasonló módon adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek be a közteherviselésbe. Mivel azonban ezek nagy összegű juttatások, ezért a szülők közti megosztáson túl két további kedvezmény érvényesíthető. Az egyik, hogy kaphat az igénybevevő két év türelmi időt, a másik pedig, hogy a türelmi idő után is öt év alatt, egyenlő részletekben lehet bevinni az adó alá. Egyedülálló szülő esetében a szociálpolitikai támogatás fele kerül az adóalapba.
9 A rászorultsági elv határozottabb érvényesítése a gáz- és távhőtámogatásban A célzottság erősításánek elve húzódott meg a gázártámogatások 2006-os átalakítása mögött, aminek köszönhetően ma igazságosabb és hatékonyabb a rászorultaknak járó kedvezmények elosztása. Ebben az esetben az univerzalitás két módon korlátozódik: egyrészt a nagyobb jövedelemmel rendelkezők esetében csökken a támogatás összege, másrészt a legmagasabb jövedelmi szint fölött megszűnik a a a a a a a juttatás. A gáz- és távhő ártámogatásban a világpiaci árak csökkenése lehetővé teszi a rászorultsági elv még határozottabb érvényesítését. Út a munkához program A kormány folytatja és kiteljesíti az Út a munkához programot. A program célja, hogy a munkaképes korú és munkát vállalni képes, rendszeres szociális segélyben részesülőknek előírja a foglalkoztatási szolgálattal történő együttműködést, a közmunkában való részvételt. Az állam először vállal felelősséget abban, hogy úgy vezeti vissza a munkaerőpiac felé az onnan kiszorulókat, hogy nem piaci szereplők beiktatásával, hanem közvetlenül teremti meg ehhez az igényt és a lehetőséget azzal, hogy a közmunkaprogramok megszervezésébe ösztönzőkkel bevonja a helyi önkormányzatokat. Rehabilitáció rendszere A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a 2008 elején hatályba lépett rehabilitációs program keretében. Ennek eredményeképpen az ellátottak közül akár tízezrek térhetnek vissza fokozatosan a munkaerőpiacra, egészségi állapotuk függvényében. Gyermeknevelési támogatások A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónapra növekszik, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél pedig a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, a két évhez hiányzó időszakban helyette a gyest lehet igénybe venni. A gyermeknevelési támogatások átalakításának célja, hogy a gyermeket vállalni szándékozók körében is nőjön a foglalkoztatottság. Családi pótlék A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, azaz ha a gyermek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár. Amennyiben a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a családi pótlék felhasználása során a gyermek érdekei sérülnek, akkor a családi pótlékot átmeneti időre, részlegesen természetbeni juttatássá lehetne alakítani.
10 Gyermekmegőrzés intézményei A kormány áttekinti és egyszerűsíti a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a családi gyermekfelügyelet jön létre. Ápolási díj Ma Magyarországon az ápolási díjban részesülők jellemzően a saját hozzátartozójukat látják el. Érdemi változást jelenthet ezen a területen a Nemzeti Ápolási Szolgálat megalapítása. A Szolgálat tagjai azok lehetnek, akik hajlandóak további ápolást vállalni, így a mainál jóval jelentősebb számú rászoruló részesülhet ápolásban. A Szolgálat érdemben nyit a munkaerőpiac irányába, tagjai gyakorlatilag munkaviszonyként láthatnak majd el a mainál kiterjedtebb ápolási feladatokat. a a aa o a a o a Passzív táppénz A kormány maximálja a passzív táppénz összegét. A szociális ellátásoknak több kifizetője van az önkormányzati és a kormányzati szférában, miközben nincs olyan egységes nyilvántartás, amelyben a különböző ellátások és jogosultságok összesítve szerepelnek. Emiatt, valamint az egyes esetekben nem pontosan tisztázott feltételek miatt az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, hogy egyénileg vagy szervezetten jogtalanul igényeltek ellátásokat. Egységes szociális számla Az állami és az önkormányzati juttatások nyilvántartását szolgáló egységes szociális számla nyomon követhetővé teszi, hogy ki milyen ellátásra jogosult, csökkentve ezzel a szociális rendszerben előforduló szabálytalanságokat és visszaéléseket. Az egységes szociális számla kiépítése megkezdődött, 2011-től az ellátások teljes körét függetlenül annak folyósítójától tartalmazni fogja. Lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás A lakástámogatásokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében a szociálpolitikai támogatás esetén kötelező részben bankszámlára helyezett önrészt fog előírni az igénybevétel feltételeként.
11 III. FENNTARTHATÓ, STABIL ÉS KISZÁMÍTHATÓ NYUGDÍJRENDSZER Az idősödő társadalom, a rohamosan növekvő nyugdíjkiadások nem csupán Magyarországon, de egész Európában az egyik legnagyobb hosszú távú társadalmi kihívást jelentik. A kihívás lényege mindenütt ugyanaz: kiszámítható, biztonságos időskort garantálni a jövő nyugdíjasainak úgy, hogy ezzel ne hárítsunk elviselhetetlenül nagy terhet a jövő aktív korosztályaira. A feltételek változatlansága mellett különösen nagy teher hárulna a jövő nemzedékeire Magyarországon, ahol 2050-ig megkétszereződik a nyugdíjas korúaknak a munkaképes korúakhoz viszonyított aránya: míg ma négy munkaképes korúra jut egy nyugdíjas, addig 2050-ben csupán két aktív korúnak kell eltartania egy idős embert. A kormány között megtette a szükséges lépéseket egy hosszabb távon is biztonságosan fenntartható, a nyugdíjkiadások növekedését mérséklő rendszer kialakítása érdekében. Az intézkedések elsősorban a korai, korhatár alatti nyugdíjazásban való érdekeltséget mérsékelték, növelve a nyugdíjba vonulás korcentrumát. A meghozott intézkedések ig jelentősebb adósság felhalmozása nélkül finanszírozhatóvá tették a nyugdíjrendszert. Azonban további a érdemi a korábbi intézkedéseknél a a a o is nagyobb mértékű változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is kiszámítható és biztonságos legyen. A világgazdasági válság egyértelművé tette, hogy mind a rövidtávon elérhető megtakarítások, mind a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatósága érdekében elkerülhetetlenül meg kell tenni a régóta ismert, de eddig halogatott, a nyugdíjrendszer átalakítását biztosító további intézkedéseket is. Nyugdíjkorhatár emelése A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy az életkor emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. Az európai országok többségében ma magasabb a nyugdíjkorhatár, mint hazánkban. A fenntartható és stabil nyugdíjrendszer érdekében a kormány olyan javaslatot tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, amely hosszú felkészülési időt biztosít az érintett korosztályoknak, összhangban van az életkor elkövetkező másfél évtizedben várható emelkedésével és nem okoz aránytalan különbséget az egymást követő korosztályok számára. A javaslat értelmében a korhatár 7 év múlva kezd el emelkedni és 15 év múlva éri el 65 évet, ami azt jeleni, hogy a között időszakban fokozatosan, évente négy hónappal emelkedne korhatár. Intézkedés a nyugdíjba vonulás korcentrumának emelésére A hosszú távon, biztonságosan fenntartható nyugdíjrendszer kialakítását segítik elő azok a ban már megkezdett intézkedések, amelyek emelik a nyugdíjba vonulás valódi korcentrumát, arra ösztönözik a munkaképes korú embereket, hogy szabad elhatározásból, de józan számítás alapján, később vonuljanak nyugdíjba. Szintén a nyugdíjba vonulás korcentrumának emelését segíti elő a kormány arra vonatkozó javaslata, hogy ne csupán a korhatár alatti nyugdíjazásnál, de a nyugdíjkorhatár betöltésekor is a nyugdíjazás előfeltétele legyen az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Ha a jövőben a 62. életév betöltését követően is meg kell szüntetni a munkaviszonyt a nyugdíjba vonuláskor, akkor ez sokakat
12 megfontolásra fog késztetni döntésükben mert nem biztos, hogy a nyugdíjba vonulás után újra megkapják jól fizető állásukat. A 13. havi nyugdíj beépítése a havi nyugdíjakba A 13. havi nyugdíj bevezetésére döntően szociális szempontokat követve, az 1990-es évtizedben sok áldozatot hozott nyugdíjas társadalom veszteségeinek kompenzálásaként került sor. A válság még inkább rávilágított arra, hogy a 13. havi nyugdíj, mint a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára is szóló ígéret, nem tartható fenn. A kormány javaslata alapján 2010-től a 13. havi nyugdíj a évi szinten az évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával beépül a havi nyugellátásokba. Azoknál a korhatár alatti nyugdíjasoknál, akik idén nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a korhatár betöltését követően épül be a 13. havi a nyugdíjukba, így őket sem éri veszteség. A 13. havi nyugdíj beépítésére vonatkozó javaslat egyaránt biztosítja a szociális biztonság elért szintjének megtartását és az alkotmányossági szempontokat. A 2010-től nyugdíjba vonulók azonban már nem kapnának 13. havi nyugdíjat. A javaslat a nyugdíjkiadások évről évre halmozódó mérséklődésén túl hozzájárul a nyugdíjba vonulás korcentrumának növeléséhez. A 2010-től nyugdíjba vonulók számára ugyanis a 13. havi nyugdíj kiesése 8 százalékos induló nyugdíjcsökkenést jelent, így csökken az érdekeltségük a korai nyugdíjazásban, hiszen induló nyugdíjukat a munkaerőpiacon való maradással tudják jelentősen növelni. A jelenlegi bonus szabályok szerint ugyanis aki 62 éves életkora után is munkában marad, évente 6 százalékkal emelkedik a nyugdíja. Értékmegőrző, de a fejlődésből is részesedő nyugdíjak A kormány kezdeményezi a svájci indexálás szabályainak átalakítását 2010-től. A javaslat értelmében a nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján számolnák, de hogy ezek közül melyik, milyen arányban határozza meg az emelést, az a gazdasági növekedés ütemétől függ. A svájci indexálás új, javasolt szabálya gazdasági visszaesések idején a korábbinál nagyobb biztonságot ad a nyugdíjasoknak, de a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében biztosít többletet. A svájci indexálás rugalmasabb szabályai nem tennék lehetővé, hogy a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben növekedjenek, de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket. Példa a svájci indexálás módosulására (az ár és nettó kereset figyelembe vétele a nyugdíjemelésnél) Ha a GDP növekedése Fogyasztói ár Nettó kereset 2% alatti 100% - 2-3% között 80% 20% 3-4% között 60% 40% 4% felett 50% 50%
13 a a o a a A nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó javaslatok a korábbi lépéseknél is jelentősebb mértékben - csökkentik a jövő nemzedékeinek nyugdíjjal kapcsolatos terheit, miközben már rövid távon is jelentős megtakarítást eredményeznek. A javasolt intézkedések már 2010-re is több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményeznek, ennek köszönhető, hogy csökkenő GDP mellett sem emelkedik a nyugdíjra fordított kiadások aránya. A javasolt strukturális átalakítások a decemberi konvergenciaprogramban bemutatott nyugdíjpályához képest 2050-re jelentősen, a GDP 3,5%-ával mérséklik nyugdíjkiadásokat A nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányának változása a évi intézkedések hatására 13 12, , ,1 10,4 10,4 11,3 10,7 10, ,1 9,6 8,4 9, konvergenciaprogram 2009-es változásokkal Ebből: - a nyugdíjkorhatár közötti 65 évre emelése 1%-ot; - a 13. havi nyugdíj beépítése, és ezzel az új induló nyugdíjak szintjének csökkentése szintén 1%- ot; - a svájci indexálásnak a gazdasági növekedés ütemétől függő átalakítása pedig 1,5% hosszú távú megtakarítást jelent.
14 IV. FEJL D GAZDASÁG ÉS INFRASTRUKTÚRA A gazdasági világválság, illetve a már több éve jelen lévő szerkezeti problémák kettős hatásából fakadóan Magyarországon minden szektorban visszaesés tapasztalható. A Magyarországon termelő vállalatok mind hazai, mind külföldi piacai beszűkültek: visszaesett az ország export teljesítménye, illetve az importált javak volumene egyaránt. Mindezek komoly gondokat okoznak a munkaerőpiacon is, tömegesen szűnnek meg a munkahelyek, és a visszaesés további több tízezer ember állását veszélyezteti. Az ország megerősítését célzó stratégia egyik kulcseleme a vállalkozások megerősítése. Ennek érdekében olyan intézkedések születtek, illetve a kormány olyan már megkezdett kezdeményezéseket folytat, amelyek rövidtávon képesek segítséget nyújtani a magyar vállalatoknak. A vállalkozások finanszírozásának támogatása kedvezményes hitelekkel, állami garanciavállalással, tőkealapokkal valamint a már korábban is sikeres pályázatok meghosszabbításával, illetve újak kiírásával és a hozzáférés egyszerűsítésével. Összesen milliárd forint keretösszeg, valamint további 900 milliárd állami garancia áll rendelkezésre a finanszírozási programokhoz. Külgazdasági diplomáciai offenzíva és kollektív külpiaci megjelenések. Félfordulat a befektetés-ösztönzésben: a korábbi kiemelt ágazatok mellett az alacsonyabb hozzáadott értékű, de sok embert foglalkoztató külföldi befektetések is kiemelt támogatást kapnak. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kiemelten fontos tudásintenzív iparágak esetében hosszú távú stratégia megalkotása (autógyártás, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar, logisztika). Exportfejlesztés és tőkekihelyezés: új tőkekihelyezést támogató konstrukciók indulnak a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében. (pl. a KKV szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű export hitelbiztosítás; a magyar kötött segélyhitelezési program hatókörének kiszélesítése; exporttámogatási pályázat) A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál. (Négyből egy nap tanfolyam program az átmeneti foglalkoztatási gondokkal küzdő vállalatok munkavállalói számára, Országos Foglalkoztatási Alap forrásainak célirányos felhasználása) Térségi válságkezelő alapok felállítása. Beszállítókat támogató pályázati lehetőség indítása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program folytatása, a mezőgazdaságban működő vállalkozások további támogatása, kiemelt célként kezelve a környezetbarát technológiák elterjedését és az állattenyésztés korszerűsítését. A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piaci pozícióinak javítása mind a belső, mind a külső piacon a közösségi agrármarketing lehető legszélesebb eszköztárát alkalmazva (ideértve a kereskedő cégekkel kötött, a magyar termékek nagyobb piaci részesedését célzó megállapodást is).
15 Több kezdeményezés indul, illetve folytatódik Magyarország földgázellátási biztonságának fokozása érdekében. (pl. földgáztárolási kapacitások bővítése; szállítóvezeték fejlesztés; bányajáradék célzott csökkentése a földgázmezők jobb kiaknázása érdekében) Új atomerőművi blokk építésének előkészítése Pakson; új erőművek építésének támogatása, fókuszálva az alternatív energiahordozókra is, mint a biomassza és a geotermikus energia. A MÁV működési folyamatainak racionalizálása, szervezeti struktúrájának átalakítása, vagyongazdálkodásának javítása; az elővárosi vasúti közlekedés minőségének javítása; a HÉV és a MÁV elővárosi vonalainak összevonása, közös menetrend.
16 V. KORSZER ÁLLAMIGAZGATÁS, MEGÚJULÓ POLITIKAI INTÉZMÉNYEK Ahhoz, hogy a politikai és a közigazgatási szféra átfogó változásokat kezdeményezzen és hajtson végre azokon a területeken, ahol azok elodázhatatlanok, szembe kell néznie a saját működésével szemben megfogalmazódó kritikákkal, és le kell számolnia az elmúlt két évtizedes működése során felhalmozódó féligazságokkal. Ma a parlamenti és az önkormányzati képviselőtestületek létszáma a lakosságszámhoz viszonyítva indokolatlanul magas; az országgyűlési képviselők költségtérítésének átláthatatlansága és a a o ellenőrizhetetlensége rendszeresen indulatokat vált ki; a szétaprózódott önkormányzati igazgatás túlzott bürokráciával és indokolatlanul drágán működik; számtalan bürokratikus akadály pedig mind a mai napig megkeseríti az állampolgárok ügyeinek intézését, és sok esetben a vállalkozások tevékenységét. A politikai és közigazgatási rendszerrel kapcsolatos általános elégedetlenséget pedig tovább erősítik az időről-időre kirobbanó korrupciós botrányok is. 199 fős országgyűlés az ahhoz tartozó egyszerű, arányos, olcsó, egyfordulós listás választási rendszerrel. Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének rendezése, a bázist a mindenkori átlagkeresethez igazítva. Az alap képviselői fizetést (egy bizottsági tagsággal számolva) a mindenkori statisztikai átlagbér háromszorosában meghatározva, a költségtérítést pedig a számlával, illetve a kilométeróra-állással igazolt valós költségekre kiterjeszteni. Az önkormányzati képviselők számának differenciált csökkentése a mai létszám közel felére, ről ra. Az ötszáznál kisebb lélekszámú településeken kizárólag társadalmi megbízatásban legyen betölthető a polgármesteri tisztség. Az ennél nagyobb, de az ötezernél főnél kevesebbet számláló településeken a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban és főállásban is betölthető. Az alpolgármesteri poszt jelenlegi széleskörű indokoltságának felülvizsgálata, kisebb településeken és általában is az alpolgármesterek maximális száma, illetve maximális tiszteletdíjának felülvizsgálata. Az önkormányzati bizottsági rendszer egyszerűsítése, szem előtt tartva, hogy kisebb településen egy bizottság is elegendő. Önkormányzati feladatkörök deregulációja: közel 100 jelenleg önkormányzati feladat megszűntetése, illetve áttelepítése államigazgatási szervhez. A közszolgáltatások szervezésében az önkormányzati törvény módosításával lehetővé tenni, hogy a szaktörvények egyes önkormányzati feladatok kistérségi ellátását írják elő. Jegyzői-polgármesteri tisztséghez tartozó feladatkörök pontosabb újraszabályozása, a Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fóruma javaslatának megfelelően. Az új község alapításához szükséges feltételek szigorítása: 1000 fő alatt erre ne legyen lehetőség.
17 Csatlakozó község intézményének létrehozása. A csatlakozó községgé nyilvánítást a település helyi népszavazás útján kezdeményezheti. Annak kezdeményezése, hogy amennyiben a 200 lakosságszám alatti település a törvényben meghatározott ideig nem tud testületet vagy polgármestert választani, a köztársasági elnök a kormány kezdeményezésére megállapíthassa a csatlakozó községgé válást. Az fő alatti településeken az önálló polgármesteri hivatalok körjegyzőségbe szervezése. Emellett a jövőben a körjegyzőségek által ellátott települések lakóinak száma sem lehetne fő alatt, kivéve, ha legalább 10 település tartozik a körjegyzőséghez. Az Állami Számvevőszék jogköreinek erősítése az önkormányzati pénzügyi fegyelem kikényszerítésében az önkormányzati könyvvizsgálók kiválasztásába történő bevonással. Az önkormányzati vagyonkezelői jog kiterjesztése a társulásokra és az önkormányzati holdingokra is. A cél- és címzett támogatási rendszert megszüntetése, mivel a fejlesztési források mára ésszerűsítve, koncentráltan és jóval nagyobb léptékben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben érhetőek el. Az üzleti szervezetekkel konzultálva június 30-ig újabb javaslatcsomag az adminisztratív terhek csökkentésére, érintve többek között az adó- és járulékadminisztrációt, a pályázati eljárásokat, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó eljárásokat és a lánctartozásokat. A csődtörvény módosítása, hogy az a mainál hatékonyabban szolgálja a reorganizációt. Közérdekvédelmi Hivatal létrehozása a tisztességes eljárások biztosítására, a visszaélések kivizsgálására. A korrupciót feltáró személyek jogi védelme és anyagi támogatása a bejelentővédelmi törvényjavaslat alapján. A lobbitevékenység szabályainak szigorítása: a mai szervezeti megközelítés helyett a lobbizás mint tevékenység szabályozása, így a mainál jóval szélesebb kört érintve. Ezzel párhuzamosan szigorítva az összeférhetetlenségi szabályokat is: a választott politikai tisztséget betöltők, az állami vezetők, illetve a vezető beosztású köztisztviselők nem csak a megbízatásuk ideje alatt, hanem annak megszűnését követő két évben sem lehetnének regisztrált lobbisták. Egyértelműbb összeférhetetlenségi szabályok a helyi önkormányzatokban. Kormányszóvivői Iroda
Új egyensúly. Sikerek és kihívások
Új egyensúly Sikerek és kihívások Felzárkózik a gazdaság GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 4,9 5,2 4,2 4,5 4,5 4,3 3,9 3,8 3,4 3,0 3,0 2,4 1,9
RészletesebbenÖsszefogás a reformokért
Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001
Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenBerta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei
Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar
RészletesebbenGyermektelenek és egygyermekesek
Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó
RészletesebbenKedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt
Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott
RészletesebbenIlyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!
2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát
RészletesebbenTámogatási táblázat 2006
Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december
RészletesebbenLesz e újabb. nyugdíjreform?
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
RészletesebbenA társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben
A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
Részletesebbena szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást
A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli
RészletesebbenAz ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra
Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól
TÁJÉKOZTATÓ a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. (8) bekezdésének értelmében a
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenA Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.
A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!
RészletesebbenTájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.
Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.
RészletesebbenVárakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos
RészletesebbenEGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények
EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis
Részletesebbentenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL
tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:
RészletesebbenKözzétette: ( Még nincs értékelve
2015 május 04. Flag Szöveg méret 90 100 Mentés 110 120 130 140 150 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1 % 1/5 Give 1 % 2/5 Mérték Give 1 % 3/5 Give 1 % 4/5 Give 1 % 5/5 Érdekl?dve olvastam
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenPéldák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás
Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenA nyugdíjrendszer átalakítása
A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok
RészletesebbenKöltségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI
Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési
RészletesebbenBér- és bérteher-reform
(a GKI-javaslat összefoglalása) Bér- és bérteher-reform I. A JAVASLAT KÖRNYEZETE A GKI-javaslat abból indul ki, hogy az adórendszerben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheknél (adóknál és járulékoknál)
RészletesebbenSzociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése
Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi
RészletesebbenLXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap
LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, a Nyugdíjbiztosítási Alap 2019. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. fejezet Nyugdíjbiztosítási Alap
RészletesebbenTax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok
ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.
RészletesebbenA magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék
A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági
RészletesebbenT/9180. számú. törvényjavaslat. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9180. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról Előadó: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenSZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.
SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes
RészletesebbenNyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. Bemutatkozó brosúra
Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet Bemutatkozó brosúra Célunk, hogy minél több nyugdíjas munkavállaló, és munkáltatóik részére tegyük elérhetővé a nyugdíjas szövetkezet nyújtotta kedvező
RészletesebbenPéldák a személyi jövedelemadó kiszámítására
Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?
RészletesebbenHomicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek
Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenNYILATKOZAT. a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez²
NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez² 1. Alulírott (születési név:, születési hely, idő,... anyja neve: ) szám alatti
Részletesebben6. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez
6. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei, mini bölcsödei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez 1. Alulírott...
RészletesebbenÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től
VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap
RészletesebbenPOLGÁROK KÖLTSÉGVETÉSE
POLGÁROK KÖLTSÉGVETÉSE A következő diagramok és rövid tartalmi magyarázatok a központi kormányzat 2019. évi tervezett kiadásait és bevételeit kívánják szemléletesen és könnyen áttekinthetően bemutatni,
RészletesebbenTisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata
Tisztelt Szülők! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 2015. szeptember 1- jétől hatályos rendelkezései, az ott
RészletesebbenKORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ
KORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ I. A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁS ÁTSZERVEZÉSÉNEK CÉLJAI a tehetséges és tanulni vágyó fiatalok számára általánosan hozzáférhető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszer
RészletesebbenA nyugdíjak összegének kiszámítása
A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában
RészletesebbenA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenTERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
RészletesebbenFelhívjuk szíves figyelmét, hogy január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát.
TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Páciensünk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2008. január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. Tájékoztatásul alább felsoroljuk a teljesség
Részletesebbenügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,
A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a
RészletesebbenTények hazugságok helyett
Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk
RészletesebbenA kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata
A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata A program teljes hatásáról a kormány nem adott tájékoztatást annak ellenére, hogy a törvényi előírások szerint ezt a törvényjavaslatok
RészletesebbenCsaládi járulékkedvezmény 2014
Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban
RészletesebbenHŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!
HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5
RészletesebbenMi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó
Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000
Részletesebben2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár
2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország
RészletesebbenÚt a munkához program. Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009)
Út a munkához program Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009) Az átalakítás céljai és alapelvei 2 Célok: a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása, a segélyezés
RészletesebbenElőterjesztés. Szigliget Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciójához
Előterjesztés Szigliget Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciójához Előadó: Készítette: Balassa Balázs polgármester Lutár Mária körjegyző Páros Gyuláné pénzügyi előadó Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés
H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS
RészletesebbenGYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében
GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,
RészletesebbenElőadó: Vadász Iván alelnök. Adótanácsadók Egyesülete
MABISZ konferencia Egy érzékeny téma, ami mindenkit érdekel: az adó. Rövid és hosszú távú érdekek az adóztatásban: hogyan jár jobban az állam, ha keményebben adóztat vagy ha csökkenti a költségvetési kiadásokat?
RészletesebbenElőzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján
Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett
RészletesebbenAdózási általános elmélet. EKF Csorba László
Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére
Új napirendi pont Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 30-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII. 26.) rendelet
RészletesebbenMAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M
38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től
VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2017. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 15 % Minimálbér, bruttó: 127 500 forint Garantált bérminimum,
RészletesebbenNem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
A személyi jövedelemadó változásai 2019-től Családi kedvezmény A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: -egy eltartott
RészletesebbenA foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai
A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai (Sajtótájékoztató) Budapest, 2012. június 14. Bevezető Előadó: Zara László elnök A magyar közterhek nemzetközi összehasonlításban Előadó:
RészletesebbenÖsszehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I
Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására
RészletesebbenVálságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.
Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
RészletesebbenK é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához
Melléklet a 3/2013.(XI.30.) sz. rendelethez K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához A kérelmező személyes adatai Neve:. Születési neve:. Anyja neve: Születési hely,
RészletesebbenTársadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai
Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
RészletesebbenTárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára
Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat
RészletesebbenA különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.
A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási
RészletesebbenMFB Napok Bajnai Gordon miniszter október 14.
MFB Napok 2008 miniszter 2008. október 14. Nemzetközi pénzügyi válság A hosszú távú hatások egyelőre bizonytalanok Magyarország pénzügyi/gazdasági helyzete stabil Negatív hatások várhatók: Hitelkeretek
RészletesebbenBaksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet
RészletesebbenTabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete
Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Tabajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális
RészletesebbenLeggyakoribb munkajogi esetek
Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenSzéll Zoltánné előadása
Széll Zoltánné előadása Munkanélküliségi ráta* *Forrás: Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programja. A biztosítottak körének változása Elvesztette biztosítotti pozícióját a munkaviszonyban
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/ Fax: 32/
Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 Fax: 32/310-838 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 48.499 /2009. Javaslat a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottakat
RészletesebbenAz így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j
~Ilr~t~lt Irományszám : i l ~ 13~. Érkezett: 2006 M Z 2- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselőcsoportja Képviselői önálló indítvány 2006. évi... törvény A tizennegyedik havi nyugdíjról L A társadalombiztosítási
RészletesebbenFoglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek
Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenHÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév
HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik
RészletesebbenKapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete
Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének
Részletesebben5. IGAZSÁGOS NYUGDÍJRENDSZER
5. IGAZSÁGOS NYUGDÍJRENDSZER Olyan országot akarunk, ahol egy élet munkája után a nyugdíj biztonságos megélhetést nyújt az ids embereknek, ahol az igazságosság jegyében a nyugdíjak a befizetett járulékok
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi
Részletesebben