A diencephalon neuroanatómi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A diencephalon neuroanatómi"

Átírás

1 A diencephalon neuroanatómi miája Funkcionális anatómia és szövettan Prof. Dr. Mihály András szeptember 25. 1

2 A DIENCEPHALON KITERJEDÉSÉT T ZÖLDZ VONALLAL JELÖLT LTÜK K (2. ÉS S 3. DIA) 2

3 3

4 Thalamus: észlelés és s tudatosság Karen Ann Quinlan esete: a fiatal lánynl nynál l altatók és s alkohol kombinált fogyasztását t követk vetően en szívmeg vmegállás s következett k be. Újraélesztése se sikerült, de tudatát t nem nyerte vissza: ún. vegetatív állapotban (a beteg ébernek látszik, l de nincs tudatánál, vegetatív funkciói i működnek, m vannak reflexes szemmozgásai, sai, de környezetüket szemükkel nem követik) k volt 10 éven át. Halála la után agyát t részletes r neuropatológiai vizsgálatnak vetették k alá.. Az eredmények szerint agykérge nagyon minimálisan károsodott, k a thalamusban azonban kiterjedt hegesedés, s, ciszták k voltak feltehetően en a szívmeg vmegállás s okozta hipoxia elsősorban sorban a thalamust károsította. Az eset kapcsán n nagy vita bontakozott ki az amerikai orvosi lapokban a thalamusnak a tudatosság g fenntartásában betölt ltött tt szerepéről. Az esetet a New England Journal of Medicine közölte k (1994. májusi m száma). 4

5 Alapfogalmak Diencephalon = köztiagy; k ürege a III. agykamra. Dorsalis diencephalon: : thalamus, epithalamus, metathalamus. Ventralis diencephalon: : hypothalamus. Subthalamus: : a diencephalon ventralis részr szét és s a mesencephalont összekötő terület. Epithalamus: : corpus pineale, habenula, commissura posterior, stria medullaris. Metathalamus: : corpus geniculatum mediale (CGM), corpus geniculatum laterale (CGL). 5

6 A harmadik agykamra A diencephalon ürege keskeny középvonali k üreg, amely a diencephalon medialis határa is egyben. A kamrát t elöl l a lamina terminalis határolja, amelynek felső részében a commissura anterior találhat lható. A kamrát t felül l vékony v ependima + tela choroidea fedi: ez a szövet érfonattal együtt képzi k a kamra plexus choroideusát, mely betüremkedik és s a kamra tetején n találhat lható.. A leszakadt tela maradványa a taenia thalami. A tela choroidea felett a fornix halad, felette a corpus callosum. Oldalt a SSA találhat lható. A kamra a foramen interventriculare révén r összeköttetésben van az oldalkamrával; az aqueductus cerebri révén r n pedig a IV. kamrával közlekedik. A harmadik agykamrai felszínen az adhesio interthalamica és s a sulcus hypothalamicus különíthetk thetők k el. A kamrának úgynevezett recessusai vannak: ezek apró,, hegyes beszögell gellések, bizonyos struktúrákn knál l (recessus supraopticus, r. infundibularis, r. pinealis, r. suprapinealis). 6

7 septum pellucidum fornix thalamus hypothalamus mesencephalon 7

8 Az oldalkamra feltárása után n láthatl tható lesz a thalamus dorsalis felszíne, a nucleus caudatus és s a vena thalamostriata. LáthatL tható még g a tela choroidea ventriculi tertii (sárga vonal), és s a felette haladó vena interna cerebri. 8

9 Vena interna cerebri A HARMADIK AGYKAMRA FELSZÍNE EGYBEN A DIENCEPHALON MEDIALIS OLDALA 9 IS (zöld vonal jelzi a tenia thalami helyét; alatta a plexus choroideus nyilak látható)

10 F: fornix ME: mesencephalon P: pons MY: medulla CE: cerebellum 1: corpus callosum 2: septum pellucidum 3: thalamus 4: hypothalamus 5: hypophysis Nyilak: tentorium cerebelli 10

11 Agykamrák és s likvorterek MRI képen, k az agy (fej) mediansagittalis képénk 11

12 Az előző MRI képeken k a cisternákat számokkal jelölt lték k (néhányat nyat alább felsorolunk) Cisterna magna (1) Cisterna cerebelli superior (2) Cisterna quadrigeminalis (3) Cisterna pericallosa (4) Cisterna laminae terminalis (5) Cisterna premedullaris (7) Cisterna pontis (8) Cisterna interpeduncularis (9) Cisterna chiasmatica (10) A harmadik agykamra (III) és s a negyedik agykamra (IV) jól j l láthatl tható. 12

13 Topographia Lateralisan: capsula interna Dorsalisan: nucleus caudatus, cella media (ventriculus lateralis) Medialisan: ventriculus tertius Ventralisan: subthalamus, substantia nigra Subthalamus: nucleus subthalamicus, ansa lenticularis, fasciculus thalamicus, fasciculus lenticularis Hátul: tectum mesencephali Elöl: nucleus caudatus, capsula interna, lamina terminalis 13

14 Th Th Frontalis síkús metszet a thalamus (nyíl) elüls lső részén (medialis, és s ventralis magok, és s capsula interna) Horizontalis síkús metszet a thalamus síkjs kjában 14

15 PULVINAR THALAMI, EPITHALAMUS Pu Nucleus ruber Pu Corpus pineale Pu 15

16 Thalamus, nuclei basales (nucl. caudatus, nucl. lentiformis), capsula interna topográfi fiája a Flechsig-féle metszéssel ssel feltárva. LáthatL tható még g a claustrum és s az insula is, a capsula externa és s a capsula extrema fehérállom llományával. A corticobulbaris- és s corticospinalis motoros axonok helyét t a testrész sz-ikonok jelzik. A capsula interna rostjai: 1. Radiationes thalami* 2. Tractus frontopontinus 3. Tractus corticobulbaris 4. Tractus corticospinalis 5. Tractus parietopontinus 6. Tractus occipitopontinus 7. Tractus temporopontinus (*radiatio thalami anterior, radiatio thalami posterior, radiatio thalami superior/centralis) 16

17 Motoros axonok CAPSULA INTERNA: HATÁROL ROLÓ KÉPLETEK, RADIATIO THALAMI-K ÉS S MOTOROS PÁLYP LYÁK LOKALIZÁCI CIÓJA 17

18 Thalamus: fehérállom llomány Külső fehérállom llománya a lamina medullaris externa. Belső fehérállom llománya a lamina medullaris interna,, amely a magcsoportokat elválasztja. lasztja. Pedunculi (radiationes) thalami: : idegrostkötegek tegek az agykéreg lebenyei és s a thalamus között. k Pedunculus thalami anterior, superior, posterior, inferior rostrendszerei alkotják k a radiatio thalami nevű subcorticalis axonrendszert, amelyben thalamocorticalis és s corticothalamicus axonok futnak. 18

19 Thalamus: szürkeállomány Nuclei anteriores: fasciculus mammillothalamicus; corticalis kapcsolat: gyrus cinguli. Nuclei mediales: kapcsolatok thalamus magokkal, amygdala; corticalis kapcsolat: frontalis lebeny (Br. 9, 12, 32). Nuclei dorsales (pulvinar); nuclei posteriores (fájdalom). Nuclei ventrales: VA, VL (motoros thalamus); VPL, VPM (érz( rző thalamus). Nuclei intralaminares: legjelentősebb a CM (kapcsolatok a formatio reticularisszal, basalis dúcokkal d és s a neocortex egész szével nem specifikus aktiváló rendszer). Középvonali magvak (adhesio interthalamica): nincs ismert funkcó. Nucleus reticularis thalami: GABAerg gátlg tlósejteket tartalmaz intrathalamikus gátlg tlás. Corpus geniculatum laterale: a látórendszer l (tractus opticus) diencephalikus állomása). Corpus geniculatum mediale: a hallórendszer diencephalikus 19 állomása.

20 A motoros thalamus magok afferensei és s efferensei Ventralis anterior AFF: globus pallidus, substantia nigra; EFF: frontalis neocortex (motoros és s premotoros cx.). Ventralis lateralis AFF: globus pallidus, nuclei cerebellares; EFF: premotoros cortex. Klinikai vonatkozás: a régir gió elektromos ingerlése enyhíti bizonyos mozgászavarok tüneteit. 20

21 Az érző thalamus magok afferensei és efferensei Nucleus ventralis posterolateralis (VPL): AFF: tractus spinothalamicus, lemniscus medialis. EFF: gyrus postcentralis. Nucleus ventralis posteromedialis (VPM): AFF: lemniscus trigeminalis, tractus solitariothalamicus. EFF: gyrus postcentralis. Ízérzés projekciója: ja: insula. Fájdalomérzés kérgi projekciója: ja: gyrus cinguli, prefrontalis kéreg. 21

22 Magrendszerek. Afferensek (zöld). Efferensek (piros). Pedunculusok. Neocorticalis viszonylatok. 22

23 Corticothalamikus rostok elágaz gazódása a nucleus reticularisban és a ventralis magok egyikében. Parvalbumin immunfestett axonok és s dendritek a nucleus reticularisban l). (Anatómiai Intézet anyagából) 23

24 Glutaminsav transzmitter és receptor (NMDA) kimutatása a VPL-ben. Jellegzetes kehely-szinapszis a nucleus reticularisban (Anatómiai Intézet anyaga). 24

25 Projekciós s neuron (relé-sejt): excitatorikus (glutaminsav) Interneuron: gátlg tló (GABA) Mindkét ábra ezüstimpregn stimpregnációval készk szült Golgi-prepar preparátum 25

26 Thalamikus relé sejtek: azok a neuronok, amelyek a neocortex felé tovább bbítják az informáci ciót. Az érző thalamus VPL magja a képen. k 26

27 Intralaminaris magok Elüls lső és s hátulsh tulsó csoportba oszthatók. Az agykéreg sok terület letével állnak reciprok kapcsolatban (a primer érzőkérgeket rgeket kivéve). ve). Efferenseket küldenek k a striatumba (a hátulsh tulsó csoportban lévől n. centromedianus [CM] az egyik legnagyobb mag). Afferenseket kapnak a felszáll lló érzőpályákból, a formatio reticularisból, l, substantia nigrából. Részt vesznek a mozgásszab sszabályozásban,, a fájdalomérzésben és s az ún. nem specifikus felszáll lló aktiváló rendszerben (alvás, ébrenlét, figyelem). 27

28 Intralaminaris magok aktiválódása a formatio reticularis aktiváci cióját követően en figyelem felkeltését t célzc lzó vizuális feladat során (PET vizsgálat). A nyilak az aktiváci ció irány nyát t is jelzik. A Látókéreg mesencephalon FR B FR intralaminaris magok frontalis és s parietalis lebenyek medialis felszíne (neocortex) 28

29 Thalamus és s fájdalom f (a VPL és s VPM mellett más m s magok is bekapcsolódnak): Nuclei posteriores: afferensek a tr. spinothalamicusból, l, efferensek a parietalis lebenybe. Nuclei ventrales (ventralis posterior inferior, basalis ventralis medialis): afferensek a lemniscus medialisból, l, tr. spinothalamicusból; l; efferensek az insularis cortexbe. Nucleus centralis lateralis: az intralaminaris magok elüls lső csoportjában afferensek a formatio reticularisból, l, tractus spinothalamicusból. l. Efferensek a frontalis lebeny medialis részeihez. r 29

30 A VL DM CI Corpus mammillare Nucleus subthalamicus 30

31 Capsula interna DM VL Nucleus subthalamicus SN FRONTÁLIS SÍKÚS MRI KÉP K ÉS S AGYMETSZET 31

32 MOTOROS THALAMUS Parasagittalis MRI és s agymetszet 32

33 Diencephalon és s capsula interna vérellátása Thalamus: arteria choroidea anterior, arteria communicans posterior és s arteria cerebri posterior proximalis ágai. Utóbbi a thalamus hátulsó- és s dorsalis részr szét, előbbiek a diencephalon-thalamus többi t részr szét t látjl tják k el. Hypothalamus: ellátásában részt r vesz az arteria cerebri anterior proximális szakasza is. Capsula interna: vérellátását t az arteria cerebri media proximalis ágaiból l kapja (arteriae centrales anterolaterales). Legnagyobb ágának klinikai neve: arteria lenticulostriata. 33

34 Thalamikus sérülés s s tüneteit Alvászavarok Kóma (vegetatív állapot) Thalamikus fájdalomf Hemiparesis Hemianesthesia Memóriazavarok (amnesia) Izomtónus nus- és s mozgászavarok 34

35 A hypothalamus az agyvelő basalis felszínén n (zöld vonal) 35

36 Az agyvelő basalis felszínén n láthatl tható hypothalamikus képletekk Chiasma opticum: : maga a chiasma nem része r a hypothalamusnak, csupán n jelzi a supraopticus régir gió helyét. Tuber cinereum és infundibulum: : a chiasma mögötti m kerek terület. Az infundibulum vagy hipofízisny zisnyél l ennek a területnek (tuber cinereum) a közepk zepéből l indul ki. A hipofízis az agyvelő kivételekor leszakad, vagyis csak az infundibulum egy része r láthatl tható.. A tuber cinereum közepén n van az eminentia mediana. Corpus mammillare: : páros p kerek képletek k a tuber cinereum mögött. m A benne lévől magrendszerek a hypothalamushoz tartoznak. A corpus mammillare mögött már m r a mesencephalonhoz tartozó fossa interpeduncularis látszik l (itt van a substantia perforata posterior). 36

37 1. Supraopticus r. 2. Tuberális r. 3. Mammillaris r. (a preopticus regio nem demonstrálhat lható ezen az ábrán) Az eminentia mediana helye berajzolva

38 A hypothalamus fontosabb magjai Preopticus és s supraopticus régir gió: preopticus magok, nucleus suprachiasmaticus, nucleus paraventricularis (PV), nucleus supraopticus (SO). Tuberalis régir gió: nucleus arcuatus, nucleus ventromedialis, nucleus dorsomedialis. Mammillaris régir gió: nuclei mammillares. 38

39 A hypothalamus fontosabb pályp lyái Tractus hypothalamo-hypophysialis hypophysialis (SO, PV neurohypophysishez). Fornix: : hippocampusból érkezik a mammillaris régir gióba. Fasciculus mammillothalamicus (Vicq d Azyr): d a hypothalamusból l a thalamus elüls lső magcsoportjához. Fasciculus longitudinalis dorsalis (Schütz): az agytörzs és s a hypothalamus összeköttetése. Tractus hypothalamo-spinalis: a preggl. neuronokhoz. Tractus retinohypothalamicus: : a nucleus suprachiasmaticushoz. Fasciculus medialis telencephali (medial forebrain bundle): frontalis lebeny, septum, hypothalamus, agytörzs közötti k összeköttetések rendszere. Stria terminalis: : amygdala és s hypothalamus között. k 39

40 Transzmitterek és s hormonok a hypothalamusban Vasopressin (ADH), oxitocin Galanin, enkephalin, substance P, neuropeptid Y Dopamin, noradrenalin, serotonin, histamin, acetilkolin Glutaminsav, GABA Orexinek, neurotensin Releasing hormonok (GHRH, GNRH, TRH, etc ) 40

41 Növekedési hormon-releasing releasing hormon (GHRH) tartalmú neuronok a nucleus arcuatus terület letén n (piros pontok) Prof. Dr. Dudás s Bertalan anyagából Och: chiasma opticum; INF: infundibulum; ME: eminentia mediana; MB: corpus mammillare Sagittalis síkús metszet 41

42 A GHRH tartalmú neuronok (barna) NPY-peptiderg beidegzést (fekete) kapnak. (Prof. Dr. Dudás s Bertalan anyagából) Fx: fornix Ot: tractus opticus Son: nucleus supraopticus Pvn: nucleus paraventricularis Mb: corpus mammilare (csillag jelzi a neuron helyét) 42

43 Hypothalamus funkciók k I. Neuroendokrin szabályoz lyozás: : nucleus supraopticus, n. paraventricularis, n. arcuatus. Tractus hypothalamohypophysealis. Táplálkozás s (testúly) reguláci ció: : nucleus lateralis (éhs( hség), n. ventromedialis (jóllakotts llakottság). Testhőmérs rséklet reguláci ció: : area preoptica, nucleus anterior, nucleus posterior 43

44 Hypothalamus funkciók k II. Alvás-ébrenl brenlét t ciklusok: : nucleus suprachiasmaticus (afferensek a retinából). Folyadékfelv kfelvétel reguláci ció: : vasopressin segíts tségével (nuclei supraopticus et paraventricularis). Vegetatív v idegrendszer szabályoz lyozása: : tractus hypothalamospinalis, fasciculus longitudinalis dorsalis (Schütz). Viselkedés és s memória szabályoz lyozás: : corpus mammillare (Vicq d Azyr d köteg), k nucleus ventromedialis, area hypothalamica lateralis. 44

45 DIENCEPHALON FUNKCIÓK ÖSSZEFOGLALÁSASA 45

46 A circumventricularis szervecskék feketén n színezve: részint r a III. agykamra körül, részint r a IV. agykamrában vannak. Ezekben tanycyták k vannak és s nincs vér-agy gát. g Chemoreceptorok. 46

47 A TANYCYTÁK K MORFOLÓGI GIÁJA Ependyma: hengerhám-szerű sejtek a kamra felszínén. A sejteken kinociliumok és mikrovillusok vannak. A taniciták ependimasejtek, melyeknek hosszú (500 µm) bazális nyúlványai vannak (Ependymocytus taeniatus). A tanicitákon nincsenek ciliumok; a sejtek között gyakran zonula occludensek és zonula adherensek vannak. A bazális nyúlványok az agyvelő felszínén és a környező agystruktúrákban végződnek. A nucleus ventromedialisban (VMN) és arcuatusban (AN) végződő nyúlványok neuronokkal kerülhetnek kapcsolatba. Az eminentia medianába (ME) haladó nyúlványok a fenesztrált kapillárisokon végződnek. Egyes taniciták nyúlványaikkal az agyvelő felszínén, a bazális lamina alatt végződnek. A neuronok körül végződő taniciták kemoszenzorként működnek: a kamra falában lévő sejt apikális membránja érzékeli a likvorban lévő glükóz és aminosavak jelenlétét. Ezt az információt továbbítja a VMN felé és így beleszólhat a táplálékfelvétel és az anyagcsere szabályozásába. 47

48 Taniciták k a III. agykamra ependimában: a taniciták k bazális nyúlv lványai a hipotalamusz magjaiban (VMN, AN), az eminentia medianaban (ME) és s a pia felszínen (pc) végzv gződnek. Sejttestjeik a kamra falát t bélelik b és intercelluláris ris junkciókkal kkal kapcsolódnak egymáshoz. A tanicitákat itt vimentin- és s tubulin immunhisztokémi miával festették.

49 A képeken az eminentia medianaban és az agyfelszínen végződő taniciták láthatók: végződéseik a fenesztrált kapillárisokon és a piafelszín alatt; zonula occludensek (TJ) és adherensek (ZA) a szómáikon.

50 Köszönöm m a figyelmet Képek forrása: 1. Szegedi Anatómiai Intézet tudományos képgyk pgyűjteménye. 2. Benninghoff-Drenckhahn: Anatomie. Urban&Fischer, Steriade-Jones Jones-McCormick: Thalamus. Elsevier, England-Wakely: Color Atlas of the Brain and Spinal Cord. Mosby-Elsevier, Carpenter: Core Text of Neuroanatomy. Williams&Wilkins, Rodriguez et al.: Internat. Review Cytol. 247,

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11. TRUNCUS ENCEPHALI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2014. szeptember 11. 1 Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci

Részletesebben

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25. KISAGYI NEUROANATÓMIA 2012. okt. 25. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE

Részletesebben

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata 1. Általános tudnivalók AGYBONCOLÁS (Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér) - 2 - A hemisphaerium elülső részén elhelyezkedő lebeny, amely elöl a polus frontalisban végződik. Hátsó határa a facies

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18. KISAGYI NEUROANATÓMIA 2014. szeptember 18. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Anatómiai alapfogalmak I. Hemispherium cerebelli (tíz

Részletesebben

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

Mirigyek osztályoz. vezet nem fajspecifikus lyozó mechanizmus [feed back] mineralokortikoidok, glukokortikoidok) Kémiailag:

Mirigyek osztályoz. vezet nem fajspecifikus lyozó mechanizmus [feed back] mineralokortikoidok, glukokortikoidok) Kémiailag: ENDOCRIN RENDSZER EXOCRIN külsı/belsı felszínr nröl nınek nek a mélybem a kivezetıcs csövük a felszínnel összeköttetésben marad a mirigy terméke = SECRETUM ENDOCRIN felszíni hámból fejlıdnek elvesztik

Részletesebben

EEG, alvás és ébrenlét

EEG, alvás és ébrenlét EEG, alvás és ébrenlét Az agykérgi tevékenység vizsgálata Komputer-tomográfia (CT) Mágneses rezonancia imaging (MRI) Vérellátás, helyi anyagcsere intenzitása (fmri, SPECT, PET) Elektromos tevékenység (funkció)

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA Prof. Dr. Mihály András 2016. szeptember 22. 1 A CEREBELLUM HELYZETE Cisterna quadrigeminalis Cisterna 2 cerebellomedullaris A CEREBELLUM (CE) RADIOLÓGIAI ÁBRÁZOLÁSA. A NYILAK

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Az idegrendszer (systema nervosum)

Az idegrendszer (systema nervosum) Az idegrendszer (systema nervosum) A központi idegrendszer (systema nervosum centrale) A központi idegrendszer részei a gerincvelõ és az agyvelõ, melyeket a test különbözõ részeivel (izmokkal, zsigerekkel,

Részletesebben

ANATOMIA ESSENTIALIS III.

ANATOMIA ESSENTIALIS III. 1 Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Mihály András ANATOMIA ESSENTIALIS III. (ORVOSI NEUROANATÓMIA) Szeged, 2006. 2 EL SZÓ A központi idegrendszer

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Idegrendszer 3. Agyvelő

Idegrendszer 3. Agyvelő Idegrendszer 3. Agyvelő Agytörzs (truncus cerebri) A gerincvelő felső részének folytatása a foramen magnumon belül. Folytonos összeköttetést biztosít a gerincvelő és az agyvelő között Részei: Nyúltvelő

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:

Részletesebben

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar OLKDA alapszak A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája Konzulens: Dr. Martos János PhD főiskolai tanár Intézeti Tanszékvezető Klinikai Radiológiai Intézeti Tanszék

Részletesebben

Szomatomotoros működés

Szomatomotoros működés Szomatomotoros működés A központi idegrendszer működésének jelentős kapacitását teszi ki a vázizmok mozgásának irányítása. Ezt nevezzük szomatomotoros funkciónak. (A zsigerek mozgása, a visceromotoros

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton.

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton. BS 1 A koponyaalap Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton. Magasság: 19 cm, Szélesség: 18 cm., Mélység: 21 cm., Súly:

Részletesebben

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek Eddig Minden egyes modalitás alapvető anatómiai és élettani mechanizmusai Multiszenzoros feldolgozás DE: ritka, hogy csupán egyetlen modalitásunk működik közre Ezek nem csupán kiegészítik, hanem befolyásolják

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

AGYBONCOLÁS. Pécs Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér

AGYBONCOLÁS. Pécs Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér AGYBONCOLÁS Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér Pécs 1995-2005 - 28 - AGYBONCOLÁS 1. Általános tudnivalók (Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér) 12. ábra Az agyi sinusok rendszere (A nyilak

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

Intracranialis aneurysma ruptura és a képalkotó diagnosztika

Intracranialis aneurysma ruptura és a képalkotó diagnosztika MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi kar Intracranialis aneurysma ruptura és a képalkotó diagnosztika Konzulens: Dr. Velkey Imre orvostudományok kandidátusa/phd Szakmai Konzulens: Készítette: Galamb Gergő OLKDA

Részletesebben

Koponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek. Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika

Koponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek. Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika Koponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika Koponya ultrahang (valójában agy-) Nem invazív, ismételhetı, ágy mellett végezhetı

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr.

A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2012 KÖZPONTI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA 1. A központi idegrendszer fejlődésének

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Intraamygdaloid ghrelinerg mechanizmusok szerepe a táplálékfelvétel és a táplálékfelvételt befolyásoló metabolikus paraméterek és magatartási folyamatok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő A központi k idegrendszer A központi k idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása sa Központi idegrendszer Agyvelő Gerincvelő Periféri riás s idegrendszer Agyidegek (12 pár) p Gerincvelői i idegek

Részletesebben

A mozgások supraspinalis szervezıdése

A mozgások supraspinalis szervezıdése A mozgások supraspinalis szervezıdése A motoros rendszer szervezıdése A motoros tevékenység elhatározása Asszociációs kéreg Basalis ganglionok Cerebellum Thalamus Sensoros információ TERV PROGRAM Primaer

Részletesebben

A viselkedés szerveződése

A viselkedés szerveződése A viselkedés szerveződése Dobolyi Árpád MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A viselkedéssel foglalkozó tudományterületek Társadalomtudományok - Pszichológia: az ember egyéni viselkedése

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

A gerincvelő anatómi és s finomszerkezete. gerincvelői i lokalizáci. Prof. Dr. Mihály András szeptember 4.

A gerincvelő anatómi és s finomszerkezete. gerincvelői i lokalizáci. Prof. Dr. Mihály András szeptember 4. A gerincvelő anatómi miája és s finomszerkezete (érző és s mozgató működések gerincvelői i lokalizáci ciója) Prof. Dr. Mihály András 2014. szeptember 4. 1 Medulla spinalis: anatómiai terminológia Intumescentia

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Központi idegrendszer miája I.

Központi idegrendszer miája I. Központi idegrendszer anatómi miája I. Agyhárty rtyák, agykamrák, k, agy vérellátása 2013. október 3. 1 2 3 Agyhárty rtyák k (meninges( encephali) Az agyburkok a velőcs csővel együtt fejlődnek: a leptomeninx

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai Szabályozásfiziológia 2012 Dr. Bárdos György egyetemi tanár VEGETATÍV SZABÁLYOZÁS VEGETATÍV IDEGRENDSZER RECEPTOROK EXTEROCEPTOROK INTERORECEPTOROK

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS Két nagy szabályozó rendszerünk Belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer, endokrin rendszer) ősibb, a törzsfejlődésben hamarabb megjelent lassabb, de elhúzódóbb

Részletesebben

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában.

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában. Az első két pont a növekedési hormon (GH)-felszabadító hormon (GHRH)-alvás témában végzett korábbi kutatásaink eredményeit tartalmazza, melyek szervesen kapcsolódnak a jelen pályázathoz, és már ezen pályázat

Részletesebben

Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk

Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk H é t Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk Dátum és idő Előadás sorszáma, címe Előadó Bonctermi gyak. (2 óra/gy.) 1. 02.09. 10-11 (K) 02.09. 11-12 (K) 02.10. 8-9 (Sze) 02.10. 9-10 (Sze) 2. 02.16.

Részletesebben

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik AZ IDEGRENDSZER Az élőlényekre és csakis az élőszervezetre jellemző, hogy a külsőilletve a belsőkörnyezet változásaihoz alkalmazkodik. Az alkalmazkodás a környezet változásaihoz, a szervek működésének

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7

1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7 1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7 Dr. Hajdu Ferenc Vezérfonal a neuroanatómiához 3. kiadás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 4 A könyv szerzõje: DR. HAJDU FERENC egyetemi

Részletesebben

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék

Részletesebben

Bevezetés a kognitív idegtudományba

Bevezetés a kognitív idegtudományba Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia

Részletesebben

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

A tuberoinfundibularis peptid 39 és receptorának leírása kísérleti állatok és ember központi idegrendszerében

A tuberoinfundibularis peptid 39 és receptorának leírása kísérleti állatok és ember központi idegrendszerében A tuberoinfundibularis peptid 39 és receptorának leírása kísérleti állatok és ember központi idegrendszerében Doktori értekezés Dr. Bagó Attila György Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer

Részletesebben

Az idegrendszer magasabb rendű működései

Az idegrendszer magasabb rendű működései Molekuláris biológus Msc. Humán élettan 2010 Az idegrendszer magasabb rendű működései Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 05. 12. Hipotalamusz a vegetatív működések integrátora Vegetatív,

Részletesebben

A viselkedés szerveződése

A viselkedés szerveződése A viselkedés szerveződése Dobolyi Árpád MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A viselkedéssel foglalkozó tudományterületek Társadalomtudományok - Pszichológia: az egyéni viselkedés

Részletesebben

Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok

Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok Emlős agykéreg szerkezete patkány agykéreg emberi agykéreg Intrakortikális hálózatok Az agykéreg szerkezeti és működési térképezése szerkezeti

Részletesebben

A viselkedés szerveződése

A viselkedés szerveződése A viselkedés szerveződése Dobolyi Árpád MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A viselkedéssel foglalkozó tudományterületek Társadalomtudományok - Pszichológia: az egyéni viselkedés

Részletesebben

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs Az afázia neurológiai megközelítése Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs A kommunikáció anatómiája A kommunikáció = jelentés kódja Komplex / számos szint, nyelvek változatai: pl. olasz angol/ szintek

Részletesebben

Dorsalis és ventralis striatalis neuronrendszerek morfológiai elemzése házicsirkében

Dorsalis és ventralis striatalis neuronrendszerek morfológiai elemzése házicsirkében Dorsalis és ventralis striatalis neuronrendszerek morfológiai elemzése házicsirkében Doktori értekezés Bálint Eszter Semmelweis Egyetem Szentágothai Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Csillag

Részletesebben

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő) Vaccinum febris flavae vivum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 07/2012:0537 VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM Sárgaláz vakcina (élő) DEFINÍCIÓ A sárgaláz vakcina (élő) a sárgaláz vírus 17D törzséből készített, előkeltetett

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

A központi idegrendszer pathologiája

A központi idegrendszer pathologiája A központi idegrendszer pathologiája Az agy sejtes elemei (parenchyma): neuronok, gliasejtek, endothelsejtek Neuronok és axonjaik Bielschowsky-ezüst Az agy sejtes elemei (parenchyma): neuronok, gliasejtek,

Részletesebben

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés: Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale)

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) Doktori értekezés tézisei Dr. Boros Csaba Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK. Alvás. Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint

AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK. Alvás. Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK Alvás 1. Specifikus érző működések Hallás Látás Szomatoszenzoros Szaglás, ízérzékelés 2. Specifikus mozgató működések Szomatomotoros koordináció 3. Integratív funkciók:

Részletesebben

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés NEURORADIOLÓGIA Esetmegbeszélés Vörös CT2012 32 éves nő 10 éves kora óta epilepsiás Migrációs és gyrifikációs zavar 32 éves nő 3-4 éve kezdődő bal oldali látásromlás, csőlátás N. opticus meningeoma 26

Részletesebben

A striatalis kapcsolatrendszerek vizsgálata a tanulással és motivációval összefüggésben

A striatalis kapcsolatrendszerek vizsgálata a tanulással és motivációval összefüggésben A striatalis kapcsolatrendszerek vizsgálata a tanulással és motivációval összefüggésben Doktori értekezés Ádám Ágota Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományok Doktori Iskola Témavezetı: Hivatalos

Részletesebben

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek

Részletesebben

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ Vas-érzékeny MRI szekvenciák lehetőségei a Parinsonkór és egyéb mozgászavarok differenciál diagnosztikájában A Parkinson-kór és Parkinson syndromák elkülönítése a képalkotásban, (Wilson-kór, Huntigton

Részletesebben

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA 1 π A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA Előszó Anatómia tanulmányaim során a legnagyobb kihívást a központi idegrendszer pontos megértése jelentette. Úgy tapasztalom, hogy másodéves hallgatóimnak hasonló

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció

Részletesebben

Computational Neuroscience

Computational Neuroscience Computational Neuroscience Zoltán Somogyvári senior research fellow KFKI Research Institute for Particle and Nuclear Physics Supporting materials: http://www.kfki.hu/~soma/bscs/ BSCS 2010 Lengyel Máté:

Részletesebben

CEPHALOCELÉK PRIMER NEURULÁCIÓ 3-4. HÉT A CSONTOS KOPONYA DEFEKTUSÁN KITÜREMKEDNEK A KOPONYAŰR KÉPLETEI A FEJLŐDÉS LÉPÉSEI (A.G.

CEPHALOCELÉK PRIMER NEURULÁCIÓ 3-4. HÉT A CSONTOS KOPONYA DEFEKTUSÁN KITÜREMKEDNEK A KOPONYAŰR KÉPLETEI A FEJLŐDÉS LÉPÉSEI (A.G. Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika Gyakorlati Neuroradiológia A koponya, az agy és a gerinc fontosabb fejlődési rendellenességei Dr. Barsi Péter Címzetes egyetemi docens A FEJLŐDÉS

Részletesebben

A tuberoinfundibularis peptid 39 és receptorának leírása kísérleti állatok és ember központi idegrendszerében

A tuberoinfundibularis peptid 39 és receptorának leírása kísérleti állatok és ember központi idegrendszerében A tuberoinfundibularis peptid 39 és receptorának leírása kísérleti állatok és ember központi idegrendszerében Doktori értekezés Dr. Bagó Attila György Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi

Részletesebben

Doktori tézisek Cservenák Melinda. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola

Doktori tézisek Cservenák Melinda. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola A tuberoinfundibuláris peptid 39 és a kettes típusú parathormon receptor neuromodulátor rendszer szerepe az anyai adaptációk központi idegrendszeri szabályozásában Doktori tézisek Cservenák Melinda Semmelweis

Részletesebben

Testtömeg szabályozás. Palicz Zoltán

Testtömeg szabályozás. Palicz Zoltán Testtömeg szabályozás Palicz Zoltán A hypothalamus fontosabb magcsoportjai Alapfogalmak Orexigén projekció: táplálékfelvételt indukáló idegpálya Anorexigén projekció: táplálékfelvételt gátló idegpálya

Részletesebben

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei. 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei. 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna Caenorhabditis elegans 1090 testi sejt 302 idegsejt 56 gliasejt Idegi sejttípusok Neural cell types Idegsejtek Gliasejtek

Részletesebben

Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása

Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása Vas Szilvia Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem 213. március 2. A központi idegrendszer ébrenléttől eltérő, bonyolultan szabályozott állapota

Részletesebben

Agyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai

Agyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Agyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Motiváció, érzelmek kialakulásáért felelős agyterületek Bazális ganglionok: Törzsdúcok: kéreg alatti szürkeállomány. Dorzális rész

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben