Elektronikus fizetések az Internetes jegyzetkereskedelemben

Átírás

1 Networkshop Elektronikus fizetések az Internetes Horváth Attila

2 Vázlat Miért kell az elektronikus jegyzet? Mikrokereskedelem Elektronikus fizetési rendszerek Egy lehetséges megoldás 2

3 Az elektronikus jegyzet I. Az igény Tudás alapú társadalom 3L Felzárkózás Európához Erősödő intézményközi verseny Kilépés az országos és nemzetközi piacokra Földrajzi távolságok Távol lévő felek Hagyományos kapcsolatok 3

4 Az elektronikus jegyzet II. A lehetőség Az Internet, mint központi médium Gyors, kényelmes rugalmas Ma kb. 160 millió regisztrált számítógép Sokféle kommunikációs csatorna (analóg, digitális) Alapfeltétele Internet-penetráció PC- és telefonvonal-ellátottság Üzemeltetési Költségek Megfelelő informatikai és nyelvi képzettség Jogi szabályozás Biztonság 4

5 Az elektronikus jegyzet III. A cél Földrajzi távolságok áthidalása A tudomány gyors változásainak követése Kiadási és nyomtatási költségek megtakarítása A szerzők ösztönzése komolyabb és folyamatosabb jogdíjbevétellel Lehetőség a hallgatóknak az igény szerinti hozzáférésre 5

6 E-Kereskedelem Fizikai vagy információ jellegű jószág v. szolgáltatás adásvétele távoli szerződő felek között, elektronikus csatorna közvetítésével 6

7 Mikrokereskedelem Kis értékű javak többnyire elektronikus tartalmak adásvétele és az erre kialakult gazdasági, társadalmi környezet Lehetőség akár az oldalankénti vásárlásra Kis értékű tranzakciók gyors biztonságos és gazdaságos lebonyolításának lehetősége ( készpénz) 7

8 Elektronikus Fizetések I. Követelmények: Azonosítás Biztonság (High-Trust vs. Low-Trust Society) Gyorsaság Letagadhatatlanság Ergonómia (Felhasználóbarátság) Alapvető formák: On-Line Off-Line 8

9 Elektronikus Fizetések II. Készpénzszerű rendszerek Elektronikus Pénz (Digital Cash) Intelligens Kártya (E-Pénztárca) Számla (Bank) hátterű rendszerek Bankkártya/Hitelkártya E-Csekk Internetes számlaterhelés (átutalás) Hitel -Betét modell (nem banki alapon) 9

10 Előnyök: Elektronikus Fizetések III. Bankkártya 1. Elterjedt (E-Tranzakciók >90%-a) Infrastrukturális és Szervezeti támogatás (Bankrendszer + Kártyatársaságok) Könnyen kezelhető Gyors tranzakció A kártyabirtokos korlátolt felelőssége Sokféle biztonsági megoldás (SSL, SET, SPA) Card Present Card Not Present rendszerek 10

11 Elektronikus Fizetések IV. Hátrányok: Bankkártya 2. Magas infrastruktúra kiépítési költségek Magas jutalék (bank és kártyatársaság) Lassú és költséges ellenőrzés Sok visszaélés Csak on-line módon működhet relatíve biztonságosan Sebesség + Költségek Mikrofizetések esetében gazdaságtalan 11

12 Elektronikus Fizetések V. Internetes számlaterhelés Előnyök: Elterjedt, jól ismert fizetési forma (EU) A legszélesebb intézményi támogatottság Terjedő E-Banking rendszerek Alacsony jutalékok Hátrányok: Fizetés előbb, mint szállítás Lassú tranzakció (T+1-3 nap) Mikrofizetésre gazdaságtalan Visszatérítésre nincs mód Csak on-line 12

13 Elektronikus fizetések VI. Elektronikus pénz és pénztárca újratölthető fizetési eszköz értéktároló kártya vagy számítógép memória, amelyen értékegységek elektronikusan tárolhatók, lehetővé téve fizetési műveleteket (1999./77 Kormányrendelet) Monetáris értéket képvisel (fizetéi, forgalmi, felhalmozási, értékmérő) Betéti alapon működik Típusai: Hardveres (Intelligens kártya) Szoftveres (Pénztárca szoftver) Példák: ecash, DigiCash, MilliCent, ecoin, stb. 13

14 Elektronikus fizetések VII. Hagyományos elektronikus pénz Előnyök: Rugalmas Erős kriptográfia (SW) Kettős költés ellen egyedi loggolás Nem igényel semmilyen külső eszközt (csak PC) Hátrányok: Bonyolult On-line működés Alacsony elterjedtség Egységes jogi szabályozás hiánya Bankok és kártyatársaságok ellenérdekeltsége 14

15 Elektronikus fizetések VIII. Elektronikus pénztárca Előnyök: Egyszerű Rugalmas Off-line működés Hardware alapú kriptográfia és azonosítás Kettős költés ellen egyedi loggolás Erős intézményi támogatás (chipkártya) Hátrányok: egységes jogi szabályozás hiánya Külső hardware eszközt igényel (kártya+olvasó) 15

16 Elektronikus Fizetések IX. Hitel-Betét modell Számlavezetés harmadik félnél vagy az intézményben Típusai: Hitel: számla utólagos kiegyenlítése ( előfizetés) Betét: előzetes számlafeltöltés alapján ( feltöltőkártyák) Jellemzői: Egyszerű Alacsony költségek A már meglévő infrastruktúrára építhető (EKTR Pü. modul) Nem igényel különleges eszközt 16

17 Egy lehetséges megoldás I. Az alapanyag Megfelelő mennyiségű digitális tartalom, jegyzet Egységes formátum (pl. PDF) Védelem a plagizálás, másolás ellen Tárolás elemi egységekre (oldal, fejezet, cikk) lebontva Összefoglaló, absztrakt Az ár megállapítása elemi egységenként 17

18 Egy lehetséges megoldás II. A technológia Tároló szerver Adatbázis-kezelő Web-felület (e-bolt) Fizetési rendszer Hitel-betét alapon Elektronikus pénztárcával Olvasási és nyomtatási felület 18

19 Egy lehetséges megoldás III. A fizetési rendszer Hitel-betét modell Intézményi gyűjtőszámla Befizetési adatbázis EKTR pénzügyi modul felhasználható Elektronikus tárca A diákigazolvány, mint megszemélyesített chipkártya Chip feltöltése alkalmazással Gyűjtőszámla Elektronikus érmék 19

20 Egy lehetséges megoldás III. Hasznok és feladatok Pénzügyek könnyű és rugalmas intézése Kiterjeszthető a nem távoktatási területre Adminisztrációs költségek és humán erőforrás megtakarítása Adatvédelmi kérdések Rendszerkarbantartás és folyamatos rendelkezésre állás Jogdíjak, javaslatok és összesített forgalmi adatok rendszeres eljuttatása a szerzőknek 20

21 Ajánlott irodalom Gellért Andor: Digitális pénzügyek (KJK, 2001.) Gócza Zoltán: Mikrokereskedelem (Bagolyvár, 2002.) Eszes -Bányai: Online (MK, 2002.) Paul Timmers: Electronic Commerce Ravi Kalakota Marcia Robinson: E-Business 2.0: Roadmap for Success Ravi Kalakota Marcia Robinson: M-Business: The Race to Mobility

22 Köszönöm a figyelmet! Kérdések?

23 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek u. 2. St. ép. I. em Telefon: (36 1) , Fax: (36 1)