... ~ ::~:.~...r.'. r~... F aragóné Széles And rea. \ TCJL:. GIÁ-Lf \to< I. ... Dr. Krizsai Anita

Átírás

1 Ügyiratszám: 44211/ Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó NYÍREGYHÁZA MEGYEI logú VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA HUMÁN FÖOSZT ÁL Y SZOCIÁLIS OSZTÁL Y 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) nvhszoc@nyiregyhaza.hu Előterjesztés - a Közgyűléshez - Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Jászai Menyhért alpolgármester TCJL:. GIÁ-Lf \to< I... Dr. Krizsai Anita Jc.~ Szociális Osztály vezetője törvényességi véleményezést végző személyek aláírása: ~ Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző... ~ ::~:.~...r.'. r~..... F aragóné Széles And rea. \ Jegyzői Kabinet vezetője Az előterjesztést véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

2 2 Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése előírja a helyi önkormányzatok számára a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig, átfogó értékelés készítését. A 149/1997. (IX. 1O.) Korm. rendelet 10. számú mellékiete pedig meghatározza az értékelés tartalmi követelményeit, amelyek a következők: A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata, gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). A bűnmegelőzési program főbb pont jainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Az értékeléshez felhasználtuk az éves jelzőrendszeres tanácskozásra készített jelentéseket, intézmények beszámolóit (Gyermekjóléti Központ, a Nyíregyházi Gyámhivatal. Jegyzői Gyámhatóság, a Gyermekek Átmeneti Otthona, valamint a Periféria Egyesület, Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete) valamint az Önkormányzat rendelkezésére álló adatokat, információkal. Mindezeket kiegészítettük a Központi Statisztikai Hivatal adataival. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a mellékelt határozat - tervezetet elfogadni szíveskedjen! Nyíregyháza, május 21. Tisztelettel: dr. Krizsai Anita osztályvezető '..

3 3 Melléklet a../ számú előterjesztéshez HATÁROZAT- TERVEZET NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK./2012. (V. 31.) számú határozata az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja. A határozatot kapják : 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

4 4 I. Bevezető A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján az Önkormányzat kötelezettsége évente értékelni a gyermekjólét, gyermekvédelem területén végzett tevékenységét. A beszámoló kötelező tartalmi elemeit a végrehajtási rendelet írja elő. Ennek megfelelően a pénzbeli és természetbeni ellátásokon túl a személyes gondoskodás rendszerébe tartozó gyermekjóléti alapszolgáltatásokat, valamint a szakellátási feladatokat, és a gyámhatósági intézkedéseket foglaljuk össze ben elsősorban helyi szintű változások történtek, amelyeknek célja az ellátások, szolgáltatások racionális módon történő működtetése. Természetesen az ellátások szabályozása és a szolgáltatások megszervezése folyamán elsődleges szempont a célcsoport ez esetben a gyermekek, fiatalkorúak jólétének biztosítása illetve ennek elősegítése a különböző eszközökkel. Korábbi beszámolóinkban kiemeltük a minél korábbi életszakaszban történő segítségnyújtás, hátránykompenzálás fontosságát, a veszélyeztetettség megelőzését, megszüntetését. A gyermekvédelmi intézkedések célcsoportja természetesen a város területén élő valamennyi gyermek, de prioritást kell kapni azoknak, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettek. Az UNICEF 2012.február 28-án megjelent Gyermekek helyzete a világban 2012: Gyermekek a városok világában c. jelentése felhívja a figyelmet, hogy pár éven belül a gyermekek többsége városi, mintsem vidéki környezetben fog felnőni. Már napjainkban is a született gyermekek adják a városi lakosság növekedésének 60 %-át. A szegénység szó hatására egy távoli faluban élő gyermekre gondolunk a legtöbbször - mondta Anthony Lake, UNICEF vezérigazgató. Manapság azonban a nyomornegyedben, kunyhótelepeken élő gyermekek már a világon a legsérülékenyebb és leghátrányosabb helyzetűek közé tartoznak. Számuk rohamosan nő, de ezek a gyerekek az alapvető ellátásoktól és a gyarapodás lehetőségétől megfosztva élnek. Az egyenlőség eszméjének középpontba állítása elengedhetetlen, a leghátrányosabb helyzetű gyermekeknek elsőbbséget kell élvezniük, bárhol is éljenek. II. A település demográfiai jellemzői A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Nyíregyháza lakónépessége fő. 1. ábra: Nyíregyháza lakónépessége nem és életkor szerint január 1. Kor Férfi (fő) Nő (fő) Összesen (fő) Összesen (%) , , , , ,47 Összesen Forrás: KSH A népesség korstruktúráját vizsgálva a gyermekkorúak aránya 19,4 % 2011-ben. A gyermekkorúak 20,1 %-a 0-3 éves, 15,3 %-a 4-6 éves, 40,7 %-a 7-14 éves és 23,9 %-a 15-

5 5 18 év közötti. A gyermekkorú népesség eltartottsági rátája 1 20,9, amelynek mértéke ban 39,9, 1990-ben 34,9, 2001-ben 23,8 volt. 2. ábra: A 0-18 év lakónépesség korszerinti megoszlása Nyíregyházán 23,90% 20,10% 15,30% 40,70% 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves éves Forrás: KSH A statisztikai adatok alapján a gyermekek 24,2 %-a hátrányos helyzetű. A rendelkezésre álló adatok szerint az óvodáskorúak közül 1150 fő HH (270 fő HHH) 2 általános iskolások közül 2277 HH (459 HHH) a középiskolás korúak közül 3268 fő HH, ezen belül 340 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bizonyos esetekbenpéldául ösztöndíj programokban, felvételi pontszámok meghatározásánál előnyben részesülnek, ezzel elősegítve hátránykompenzálásukat, esélyegyenlőségüket. A bevezetőben említett UNICEF jelentés szerint A teljes városi lakosságot egybevonó makrostatisztikai adatok nem tesznek különbséget nyomorgó, és dúsgazdag között, ezért a nélkülözés ténye gyakran eltűnik a sorok között. Fontos tehát figyelmet fordítani arra, hogy vannak-e jól meghatározható területei a városnak, ahol a gyermekek, fiatalok koncentrációja magasabb vagy esetlegesen problémák koncentrálódnak. Statisztikai adatok szerint Nyíregyháza legifjabb korosztálya elsősorban a kertvárosokban és a falusias jellegű lakóövezetekben lelhető fel, ahol népességen belüli arányuk is jelentős. A kertvárosok nagy része viszonylag új beépítésű, a fiatal családok jelentős hányada így e 1 Száz évesre jutó 0 14 éves Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.) 2 Hátrányos helyzetű (HH) gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, tanuló, akinek szülője óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

6 6 részeken van jelen, a falusias környezetben pedig a tradíciók miatt nagyobb mértékű a gyermekvállalási hajlandóság. A nyíregyházi városrészekben a 15 éven aluliak aránya legmagasabb Örökösföld kertvárosias részében, a Huszár lakótelepen, az Örökösföldi lakótelepen, Nyírszőlősön, a Temető környéki kertvárosias részben, Kistelekiszőlőben és a Sóstóhegyi dűlőkön. A szerényebb anyagi körülmények között élő fiatal családok számára alternatívaként a lakótelep és ipartelep kínálkozik, míg a legrosszabb anyagi körülmények között élőknek a korábban szebb napokat megélt Huszár lakótelep. A város lakótelepei közül csak az örökösföldiben magas a 0 14 évesek részaránya, Jósaváros és Érkert, a két 1970-es években felépített lakótelep esetében viszont a lakóteleppel együtt öregszik a lakosság. A városrészek közül a 15 éven aluliak messze a legalacsonyabb aránnyal (9%) a Sóstói úti villanegyedben vannak jelen. 3 III. Pénzbeli és természetbeni támogatások rendszere Önkormányzatunk részben törvényi szinten (Gyvt.) részben helyi szinten, rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal segíti a rászoruló gyermekeket és családjaikat. A támogatások fedezetét ennek megfelelően részben Magyarország mindenkori költségvetési törvényének mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulás, részben az önkormányzati saját forrás biztosítja. Törvényi szinten szabályozott ellátás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A statisztikai adatok alapján kedvezményben 5618 gyermek részesült 2011-ben. A támogatásra az a gyermek jogosult akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 % illetve 140 %-át. A jogosultság megállapítása a gyermekétkeztetés és a tankönyvellátás igénybevételekor jelent kedvezményt, ezen túlmenően egyszeri támogatás -ra jogosít. A gyermekétkeztetés keretében fő gyermek részesült 2011-ben normatív kedvezményben. Ingyenes tankönyvellátásban gyermek részesült. Egyszeri támogatás jogcímen augusztusban gyermek részesült, fejenként Ft összegben. Novemberben a támogatásban részesítettek száma fő, amely összesen Ft kifizetést jelentett. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodába íratásakor a szülőt egy alkalommal magasabb összegű ( Ft) támogatás, s az óvodai ellátás rendszeres igénybevétele esetén évente további egy alkalommal Ft összegű támogatás illeti meg. Az elmúlt évben Ft összegű óvodáztatási támogatás megállapítására 64 gyermek esetében került sor. A rendszeres óvodába járás folytán júniusban 191 fő, decemberben pedig 160 fő részesült támogatásban. A támogatásra kifizetett összeg 2011-ben Ft volt. Esetenként a tanuláshoz szükséges eszközök beszerzése, betegséggel kapcsolatos többletkiadások vagy egyéb anyagi nehézségek miatt rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényeltek a családok 2668 esetben. A támogatásra kifizetett összeg éves szinten Ft. Az elmúlt évben a helyi szinten szabályozott ellátások közül a helyi autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy támogatás mértékét csökkentettük március 1-től a bérletjegy ellenértékének 30 %-át térítjük meg. E támogatásban 632 fő részesült, a kifizetett összeg Ft. 3 Forrás: Malakucziné Póka Mária - Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői

7 7 A fenti időponttól megszüntetésre került a térítési díj kedvezmény (ún. rászorultsági támogatás). A normatív kedvezményezettek körének kibővülése eredményezte, hogy a rászorultsági támogatást igénybevevők száma évről évre csökkent ( fő, fő, fő, fő, fő) Önkormányzatunk évek óta csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Éves szinten 270 hallgatót támogat az önkormányzat havi Ft-os támogatással, amelyet esetenként a megyei önkormányzat illetve a Minisztérium kiegészít. Szintén évek óta megszervezésre kerül a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése. A korábbi években pályázati forrás igénybevételével valósult meg a program. Az elmúlt évben a kedvezőtlen pályázati feltételek miatt az önerő mértékének nagysága nem vettük igénybe ezt a lehetőséget. Saját erő ( Ft), valamint a Human-Net Alapítvány és a Periféria Egyesület hozzájárulásával szerveztük meg 252 rászoruló gyermek 30 napon át (2011. július augusztus 19.) történő étkeztetését. IV. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszere Nyíregyháza, mint megyei jogú város kötelezettsége a gyermekjóléti alapellátás (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti elhelyezése) valamint a gyermekjóléti szakellátás rendszerébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozó ellátás biztosítása. A jogszabályban meghatározott feladatok részben saját fenntartású, részben többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő intézmények szervezeti kereteiben, részben ellátási szerződések útján biztosítottak. IV.1. Gyermekjóléti alapellátás IV.1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban NYITÖT) fenntartásában levő Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatást Nyíregyháza és Nyírpazony területén, a gyermekjóléti központi feladatait (utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat, kórházi szociális munka) Nyíregyháza területén biztosítja. Az intézmény módszertani feladatokat is ellát, valamint szervezeti keretében működik a Családok Átmeneti Otthona szeptembertől megváltozott az intézmény székhelye, az intézmény Igazgatósága, a módszertani csoport, a gazdasági és humánpolitikai munkatársak, valamint az irattár a Báthory u-i telephelyről a Tokaji út 3. sz. alá költözött, a Családok Átmeneti Otthonának is helyet adó épületbe. Családgondozási tevékenység A családok gondozása során az intézmény kollektívája több mint tízezer alkalommal jár el a családok ügyeiben, miközben a gyermekeink védelmében elnevezésű adatlap-rendszeren is gondos adminisztrációs munkát végeznek. Tevékenységükre jellemző adatok: tízezres nagyságrendben családlátogatás, közvetlen információnyújtás és tanácsadás, többezres nagyságrendben segítő beszélgetés, közvetítés más szolgáltatásokba, részvétel a szakellátás illetve a gyámügyi igazgatás eljárásaiban, a Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásaiban. A családgondozók leterheltsége évről évre nő csak a gondozási teendőket figyelembe véve is. Az egyéb prevenciós feladatok, gyermekfoglalkozások,

8 8 csoportfoglalkozások a gondozási esetszámokon felüli elfoglaltságok szintén növekedést mutatnak. 3. ábra: A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenységének adatai megnevezés 2011 információnyújtás 6309 segítő beszélgetés 3574 tanácsadás 4262 hivatalos ügyekben való közreműködés 894 családlátogatás közvetítés más szolgáltatásokba 578 hatósági tárgyalás előkészítése 261 hatósági tárgyaláson való részvétel 261 pszichológiai tanácsadás 797 fejlesztőpedagógusi ellátás 1260 Jogi tanácsadás 20 konfliktuskezelés, mediáció, resztoratív konferencia 4462 szakmaközi megbeszélés 9 esetkonferencia 207 örökbefogadással kapcsolatos intézkedés 9 adományozás 671 válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása 63 Összesen A évben alapellátásban 1176, védelembe vétellel 359 gyermeket gondoztak, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma 41 fő volt, utógondozás során 17 gyermeket és családját látták el. Egyéb gondozási formák, mint szakellátásban lévő gyermekek családjainak gondozása, mediáció, konzultáció, más szolgáltatások által elért családok és gyermekek száma is jelentős. 4. ábra: Gyermekek veszélyeztetettségének okai (halmozott adat) Sorszám Megnevezés Kezelt problémák száma Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézményekbe való beilleszkedési 315 nehézség 4. Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen 3485 A gyermekjóléti Központ feladata az észlelő-jelzőrendszer működtetése, amelynek tagjai a védőnői hálózat, gyermekorvosok, rendőrség, ügyészség, oktatási-nevelési intézmények, civil szervezetek.

9 9 Nyíregyházán és Nyírpazonyban összesen 1809 jelzés érkezett 2011-ben. A intézkedéseket az esetek túlnyomó többségében a jelzőrendszer valamely tagja (45-50 %) kezdeményezte, illetőleg hatósági kezdeményezésre (25-30 %) indult. Jelentős a szülők, illetve a gyermek által történő kezdeményezés is (11-13 illetve 1-4 %). A szülők esetében a tendencia, hogy főleg válások, gyermekláthatási esetekben fordulnak a Gyermekjóléti Központhoz. Jelentős számú jelzés érkezett iskolai hiányzás miatt. A közoktatási intézmények részéről 1100 jelzést kaptunk. Az egészségügyi szolgálattól 289, a rendőrségtől 115, a pártfogó felügyelettől 245 jelzés érkezett. Velük a jelzést követő együttműködés (esetkonferenciák, esetmunka) is intenzív. Ezzel szemben alacsony jelzési aktivitással jellemezhetőek a civil szervezetek (beleértve a családsegítő szolgálatot), holott velük számtalan ponton kapcsolódik a Gyermekjóléti Központ tevékenysége, közös projektek, rendezvények kerülnek megvalósításra. Évente néhány (2-3) ügyben jeleznek az egyházak intézményei (pl. egyházi iskolák). Az alul-jelzők esetében feltételezhető, hogy saját szociális szakembereik képesek valamelyest csökkenteni a gyermekek észlelt veszélyeztetését, ugyanakkor vélelmezhető, hogy amennyiben konkrét gyermekjóléti beavatkozásra lenne szükség, ennek észlelése már elmarad. Az egyházak és intézményeik esetében a jelzésen túli együttműködés is esetleges, így a kompetenciahatárok tisztázása is gátolt. Jelzőrendszer tagja 2011 Egészségügyi szolgáltató ebből védőnő 202 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 72 Közoktatási intézmény 1100 rendőrség 115 Ügyészség, bíróság 7 Társadalmi szervek, egyházak 19 Áldozatsegítők, pártfogó felügyelők 245 állampolgár 149 Önkormányzat (jegyző) 404 Forrás: Gyermekjóléti Központ Módszertani feladatok 2011-ben 31 település szakmai ellenőrzését végezte el a módszertani munkatárs, 6 településen kistérségi továbbképzést szervezett az következő témákkal: családi napközik, mint az észlelő és jelzőrendszer tagjai. A gyermekjóléti szolgáltatás működési engedélyeztetése. Az Észak-Alföldi Regionális szakmai támogató hálózat bemutatása. Tájékoztatás az iskoláztatási támogatásról szóló vizsgálatról. Kötetlen beszélgetés a módszertan és a gyermekjóléti együttműködésről. Munkacsoportban végzett feladatok: Iskolai hiányzásokkal kapcsolatos kutatás Válsághelyzetben lévő várandós anyákkal kapcsolatos munkacsoport Mentális betegséggel küzdő szülők Az országos módszertani találkozón 6 alkalommal vett részt a módszertani munkatárs.

10 10 IV.1.2. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat a saját fenntartású és ellátási szerződés alapján a Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft által fenntartott bölcsődében biztosította 2011-ben, összesen 756 férőhelyen. Az elmúlt évben a 10. számú Katica Bölcsőde (Nyíregyháza, Tőke u.1.) és a 16. számú Aprajafalva Bölcsőde (Nyíregyháza, Fazekas J. tér 16.) férőhelyeinek engedélyeztetése valósult meg a évi infrastrukturális fejlesztést követően. Ennek eredményeként 4 bölcsőde 100 férőhely feletti ellátottsággal bír. A bölcsődei ellátás iránti igény továbbra is magas. Az intézmények kihasználtságának mutatói a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakulnak, a finanszírozás szempontjából azonban nem feltétlenül kedvezőek. A jogszabály alapján a beírható gyermekek száma a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámig terjedhet ben így a kihasználtság a gondozott gyermekekhez viszonyítottan 72,65 % (előző évi adat 103,79), a beírt gyermekek arányához viszonyítottan pedig 101,7 % (az elmúlt évi adat 146,87 %). Bölcsőde neve Engedélyezett férőhelyek száma (fő) Kihasználtság a gondozott gyermekekhez viszonyítva (%) Kihasználtság a beíratott gyermekekhez viszonyítva (%) 5. Őzike 76 75,06 100,03 6. Napsugár 24 68,32 100,16 7. Hóvirág 40 90,16 122,54 8. Nefelejcs ,95 98,85 9. Micimackó 50 75,73 109, Katica ,56 98, Babaház ,02 91, Bóbita 80 70,14 106, Aprajafalva ,11 91,44 Összesen ,65 101,70 Forrás: Gyermekjóléti Központ ben az önkormányzati fenntartású bölcsődék az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működtek. A 245/2011. (XII.15.) számú közgyűlési határozat döntött a strukturális változásokról. Ennek alapján január 31-től a bölcsődék a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működnek. A strukturális változást szakmai indokok támasztják alá. A társadalmi és gazdasági változások a gyermekjóléti ellátórendszer működésének racionalizálását követelte meg. A párhuzamos feladatellátás megszüntetése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 117/2011. (VI.30.) számú határozatával évvégére felmondta az ellátási szerződést a Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft-vel. A non-profit szervezet számára a Közgyűlés a 210/2011. (XI.24.) számú határozatában december 31-ig terjedő időre haszonkölcsön szerződés keretében biztosítja az ingatlant a bölcsőde működtetéséhez. A gyermekek alternatív napközbeni ellátását ellátási szerződés keretében a Periféria Egyesület biztosítja. Az alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. Az Egyesület gyermekprogramjának elsődleges célja a hátrányos helyzetben

11 11 lévő, tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott segítségnyújtás. A szolgáltatás célcsoportjai elsősorban az óvodás korú gyermekek és az általános iskolai korosztály. A programok helyszínei a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Huszárvár. A programok között nyári szünidei programok, iskolai felvilágosító program, egészségügyi prevenciós foglalkozások védőnők bevonásával, játszóházi foglalkozás stb. szerepelnek. IV.1.3. A gyermekek átmeneti elhelyezése A gyermekek átmeneti elhelyezése Nyíregyházán a családok átmeneti otthonaiban és egy gyermekek átmeneti otthonában történhet. Az anya-gyermek illetve szülő-gyermek együttes elhelyezése a családok átmeneti otthonában lehetséges. A Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) segítséget nyújt a szülőnek: gyermeke ellátásához, gondozásához, neveléséhez, közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében, biztosítja éjszakai, nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közösségi együttlétet szolgáló helyiségeket, textíliával történő ellátást, szükség szerint ruházatot, élelmiszert, szülők munkavégzése esetén gyermekfelügyeletet, jogi, pszichológiai, fejlesztő pedagógiai szolgáltatást. A családok átmeneti otthonában elhelyezést igénylők négy csoportba sorolhatók, melyek általános jellemzőik alapján jól elkülöníthetők egymástól: fiatal szülők és gyermekeik, bántalmazott nők és gyermekeik, szociális okok miatt otthontalanná vált gyermekes családok, várandós kismamák, szülészetről kikerült anyák gyermekükkel. A gondozás tulajdonképpen két részből áll: segítségnyújtás a családnak a belső ügyeinek megoldásában (gondozás, nevelési, háztartásvezetési, életvezetési probléma, bántalmazás kérdése) segítségnyújtás a családnak a külső ügyeinek intézésében (amik hozzájárultak a család jelenlegi helyzetéhez). A szakmai munka során külön kell tekintetbe venni a szülő és a gyermek egyéni problémáit, illetve szükségleteit, meg kell fogalmazni azokat a felnőttre vonatkozó célokat, amiket a gyermek gondozási - nevelési tervében esetleg nem lehet nevesíteni, ezek arról szólnak, hogy a szülőnek mit kell tenni annak érdekében, hogy rendezze önmaga sorsát és ezzel családja életét. A Családok Átmeneti Otthona tehát segíti a szülőt az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságuk megszüntetésében. Az átmeneti gondoskodás - a Gyvt. szerint legfeljebb 12 hónapig tart, mely egy alkalommal hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. Az intézmény adatai szerint a családok általában 12+6 hónap időtartamban veszik igénybe az ellátást. A szolgáltatás megszűnését követően az esetek nagy százalékában (több mint 90 %) a családok albérletbe költöznek. Az intézmény igyekszik támogatott képzési illetve lakhatási lehetőséget teremteni annak érdekében, hogy a családok képesek legyenek az önálló életvitelre.

12 12 A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában levő 36 férőhelyes Családok Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Csillag u. 4-6.) ellátott családok hasonlóan a fentiekhez összetett problémákkal küzdenek. Kiemelkedő a bántalmazás elől menekülő anyák és gyermekeik száma. Az intézményben átlagosan eltöltött idő itt is a maximális időtartamig (12+6 hónap) terjed. A gyermek átmeneti elhelyezése a Gyermekek Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Kollégium u. 54.) történik. A Gyermekek Átmeneti Otthona célja, hogy teljes körű ellátást biztosítson a krízishelyzetben lévő és számos más problémával küzdő gyermekek számára, ezzel is megelőzve a családból való kiemelésüket. Ez az ellátási forma alapellátás keretében működik, s jól illeszkedik a város szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerébe. Az otthon 16 férőhellyel működik. Széles korhatárú befogadásra ad lehetőséget, mely 6-18 éves korig terjedhet, s a testvéreket sem kell elszakítani egymástól. Az átmeneti gondoskodás - a Gyvt. szerint legfeljebb 12 hónapig tart, ha ez alatt az idő alatt nem szűnik meg a gondozásba vétel alapjául szolgáló ok, úgy az átmeneti gondozás 6 hónappal meghosszabbítható. Ez a szabályozás az előző 6+3 hónappal szemben kedvezőbb, hiszen azokban az esetekben, ahol családterápiát kell folytatni több hónap (8-10) is szükséges a sikeres munkához. Bizonyítja a hosszabb időt az is, hogy emelkedett a bent tartózkodás ideje. Egy gyerek átlagosan 7-8 hónapot tölt az intézményben, sőt nem ritka a 12 hónapot meghaladó időtartam sem. Ezekben az esetekben a megfelelő lakhatás hiánya párosul a munkanélküliséggel. A statisztikai adatok szerint a jellemző bekerülési okok a következők: családi konfliktusok, válás okozta krízisek (új apuka, anyuka), szülő (szülők) tartós betegsége, kórházi ápolása, szenvedély betegségek, munkanélkülivé, hajléktalanná válás kommunikációs zavarok a szülő-gyermek viszonyban, kamaszkori krízisek. Az otthonba került gyerekek nagy része beutalásuk előtt bizonyos fokig érzelmileg sérült, károsult. A háttérben szinte minden esetben a család valamilyen működési zavara vagy súlyosabb traumák, elhanyagolás, bántalmazás, szociális okok, a szülők alkoholizmusa stb. áll. Új tendencia, hogy azért kerülnek be gyermekek, mert nem járnak iskolába. Napközben csellengnek, majd hazatérnek, mintha iskolában lettek volna. Ez több okból is veszélyes: egyrészt nem végzik el az iskolát, másrészt könnyen bűncselekménybe keveredhetnek. IV.2. Gyermekvédelmi szakellátás feladatainak biztosítása Nyíregyháza, mint megyei jogú város kötelezettsége 2009-től az otthont nyújtó és az utógondozói ellátás biztosítása. Korábban a feladat címzettje a megyei önkormányzatok voltak. A szolgáltatás biztosításához szükséges feltételekkel személyi, tárgyi, elhelyezési ők rendelkeznek. Nyíregyháza kötelezettségének a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal megkötött ellátási szerződéssel tett eleget 2011-ben. A szerződés alapján 274 nyíregyházi illetőségű gyermek tartós elhelyezését biztosította a megyei önkormányzat.

13 13 A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény 2. alapján január 1-től a megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények alapítói és fenntartói jogai és kötelezettségei általános és egyetemleges jogutódlással az állam, illetve a törvényben meghatározott szervekhez kerültek. A gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában a jogutód a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a fenntartásában működő intézmények egy részének fenntartói jogát 2011-ben átadta a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásába. A 274 gyermekből 62 főt a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működő Szent Lukács Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központban látnak el. V. Gyámhatósági intézkedések A jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések közé a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés, a családi jogállás rendezése, iskoláztatási támogatás felfüggesztése, valamint a február 1-től bevezetésre került iskoláztatási támogatás szüneteltetése tartozik ben 421 gyermek védelembe vétele történt a gyermek veszélyeztetettsége miatt. A veszélyeztetettség leggyakoribb okai: rossz lakáskörülmények, az elhanyagolt higiénés környezet, szülők italozó életmódja, deviáns, agresszív viselkedés, káros nevelési hatások a családokban: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya, magatartás zavaros gyermekek száma nagymértékben nő, a gyermekek egészségügyi ellátása a családban nem megfelelő: a szülők nem biztosítják a gyermek számára az egészségügyi ellátás igénybevételét, várandós anyák nem járnak orvoshoz és tanácsadásra, gyermeküket betegség esetén nem viszik orvoshoz, a felírt gyógyszereket nem váltják ki, csecsemőknél gyakran előfordul a védőoltás hiánya, elmaradása, szülő egészségügyi állapota (idegi-pszichiátriai betegségek, szükséges orvosi vizsgálatok, gyógykezelések mellőzése), a gyermek bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetőjévé válik, a tanköteles gyermek nagymértékű igazolatlan hiányzása, súlyos veszélyeztetés: a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk, vagy erkölcsi fejlődésük veszélyeztetése. Az 52 ideiglenesen elhelyezett gyermeknél a súlyos veszélyeztetés összetett okokban jelent meg: nagyon elhanyagolt lakáskörülmények, a gyermeket a szülő(-k) testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg súlyosan veszélyeztették, a gyermek egészségügyi veszélyeztetése, a gyermek bántalmazása, gyermek által elkövetett szabálysértések, bűncselekmények, a szülők életvitele, magatartása, italozó életmódja (más egyéb okok), a gyermeket nevelő szülő pszichiátriai, idegi eredetű betegsége. Általában a fent felsorolt problémák nem külön - külön, hanem egyszerre voltak jelen az adott családban.

14 14 A gyermekek elhelyezése 21 esetben nevelőszülőnél, 16 esetben gyermekotthonban történt. A nevelőszülőnél és a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek az ideiglenes elhelyezés időtartamát követően nem kerültek vissza a családjukba, hanem a szakellátás rendszerében átmeneti nevelésbe kerültek. Családi jogállás rendezése érdekében 125 méhmagzat esetében indult eljárás, és 132 született gyermek esetében vett fel a gyámhatóság apai elismerő nyilatkozatot, 107 gyermek esetében pedig 2012-ben zárult le az eljárás február 1-től módosultak az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére vonatkozó törvényi szabályok ben, a jogszabályváltozásokat megelőzően, ha a gyermek nem teljesítette tankötelezettségét és összegyűlt 10 igazolatlan órája, az iskola ezt jelezte a jegyzői gyámhatóságnak. A jegyzői gyámhatóság végzésben figyelmeztette a szülőt arra, hogy az adott tanévben mulasztott ötvenedik igazolatlan óra után el fogja rendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és ezzel egyidejűleg a gyermek védelembe vételét. Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesítette tankötelezettségét és 50 igazolatlan óra összegyűlt, a jegyzői gyámhatóság az iskola jelzése alapján felfüggesztette az iskoláztatási támogatás folyósítását (a Magyar Államkincstár családtámogatási folyószámlára utalta az összeget) és védelembe vette a gyermeket. 10 órás igazolatlan mulasztást 67 gyermek esetében, 50 órás igazolatlan mulasztást 44 gyermek esetében jeleztek az iskolák az elmúlt évben. Iskoláztatási támogatás felfüggesztésére rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetében 14 alkalommal, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetében 12 alkalommal került sor. A jogszabályváltozásokat követően (2012. február 1-től) az 50. kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztó, 16. életévet betöltött tanuló esetén a jegyzői gyámhatóságnak a Magyar Államkincstárnál nem az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, hanem annak szüneteltetését kell kezdeményeznie. Ilyen korú tanuló esetén a támogatás tehát nem gyűlik külön családtámogatási folyószámlán, hanem attól ténylegesen a jövőre nézve is elesik a család. Tehát ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a Jegyzői Gyámhatóság - végzésben - tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után 16. életévét be nem töltött gyermek esetén elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztését (a továbbiakban: iskoláztatási támogatás felfüggesztése), valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét, 16. életévét betöltötte, döntés kibocsátása nélkül kezdeményezi a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervénél az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése során rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetében, ha az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások száma a 16. életévének betöltését megelőző utolsó felülvizsgálat és az azt követő első felülvizsgálat közötti időtartamban eléri a tízet, a családtámogatási folyószámlán összegyűlt összeget a központi költségvetés családi pótlék előirányzat javára vissza kell fizetni. VI. Nyíregyháza Gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai

15 15 Nyíregyháza Gyámhivatal a 331/2006. (XII.23.) Kormányrendeletben meghatározott feladatés hatásköreit évben is kilenc településre kiterjedően látta el. A gyámhivatal tevékenységi köre az elmúlt évhez képest nem változott, továbbra is az alábbi hatósági feladatokat látta el. A gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedések (ideiglenes hatályú elhelyezés, annak felülvizsgálata, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, utógondozás, utógondozói ellátás elrendelése, nevelési felügyelet elrendelése) A gyermekvédelmi szakellátásba történő ideiglenes hatályú elhelyezésről jellemzően ez évben is elsősorban a jegyzői gyámhatóságok intézkedtek. Az elhelyezések felülvizsgálatát a gyámhivatal 58 kiskorú vonatkozásában végezte el, melynek eredményeként évben 43 gyermek került átmeneti nevelésbe, a többi gyermek családjába történő visszahelyezéséről lehetett dönteni a gyermekjóléti alapellátás vagy a védelembe vételi eljárás kezdeményezése mellett december 31-én nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 284 fő, míg a tartós nevelt gyermekek száma 11 fő, akiknek a gyámságát 195 gyermek esetében nevelőszülő, 95 gyermek esetében a gyermekotthon (lakásotthon) vezető, 5 gyermek esetében hivatásos gyám látja el. A családból történő kiemeléshez vezető jellemző veszélyeztetettségi okok továbbra is a gyermekek súlyos magatartási problémái és a szülők helytelen életvezetésének következtében kialakuló szülői elhanyagolás. A nevelésbe vétel fenntartása indokoltságának évenkénti, illetve 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti felülvizsgálata egyre kevesebb gyermek esetében eredményezi a nevelésbe vétel megszüntetését és családjába történő visszahelyezését évben mindössze 3 gyermek nevelésbe vétele került így megszüntetésre utógondozásuk elrendelésével egyidejűleg. Az utógondozás során a gyermek családi környezetébe való visszailleszkedését segíti a gyermekjóléti szolgálat családgondozója. A gyámhivatal évben 19 volt átmeneti vagy tartós nevelt fiatal utógondozói ellátását és ehhez kapcsolódó utógondozását rendelte el. Az utógondozói ellátás elrendelését jellemzően a nappali tagozaton folytatott tanulmányok miatt kérik a nagykorúvá váló nevelésbe vett gyermekek (legfeljebb 24. életévig), de elrendelhető akkor is, ha a fiatal létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani vagy szociális otthoni elhelyezésére vár (legfeljebb 21. életévig). Az utógondozást a gondozási hely utógondozója végzi a fiatal felnőtt önálló élete megkezdésének segítése érdekében. Nevelési felügyelet elrendeléséről a gyámhivatal évben nem rendelkezett. Pénzbeli támogatások megállapítása (gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás megállapítása). A gyermektartásdíj megelőlegezés iránti kérelmek száma évről-évre növekszik. A évi 131 gyermeket érintő kérelemhez képest évben 149 gyermeket érintően döntött a gyámhivatal a megelőlegezéséről, ismételt megelőlegezéséről vagy a továbbfolyósítás elrendeléséről, mivel a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő fizetési kötelezettségét átmenetileg nem tudta teljesíteni és a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre. A legfeljebb három év időtartamra megállapítható állam által történő megelőlegezés év folyamán összesen 274 gyermeket vagy fiatalt érintett és ,-Ft folyósítása történt meg. Otthonteremtési támogatásban évben is olyan gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek részesülhettek, akik nagykorúságuk eléréséig nem kerültek vissza a

16 16 családjukba, legalább három évig átmeneti vagy tartós neveltek voltak és készpénzvagyonuk összege árvaellátás nélkül - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát nem haladta meg. Az így adható legmagasabb összeg évben sem változott, a maximum összeg ,-Ft volt. Az otthonteremtési támogatás évben 14 fiatal felnőttnek összesen ,-Ft összegben került megállapításra, melyből ,-Ft lakásvásárlás, illetve felújítás céljára, ,-Ft pedig államilag támogatott lakásprogramban való részvételre. Családi jogállás rendezése (apai elismerő nyilatkozat felvétele, családi és utónév megállapítása, családi jogállás megállapítására irányuló perindításhoz való hozzájárulás, képzelt szülők vagy apa adatainak megállapítása) A házasságon kívül született, apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében évben a gyámhivatal 156 apai elismerő nyilatkozatot vett fel, 7 gyermek esetében járult hozzá apaság bírósági megállapítása iránti perindításhoz és 12 gyermek esetében apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz eseti gondnok kirendelése mellett és 15 gyermek részére került sor képzelt apa adatainak megállapítására. Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések (alkalmasság megállapítása, örökbe fogadhatónak nyilvánítás, lemondó nyilatkozat jóváhagyása, örökbefogadás engedélyezése, örökbefogadás felbontása, tájékoztatás vér szerinti szülők adatairól). Az örökbe fogadni szándékozók örökbefogadásra való alkalmassága megállapításának szabályai az elmúlt évben nem változtak, a gyámhivatal továbbra is a szakszolgálati intézet előkészítő tevékenységét követő eljárás alapján állapítja meg az alkalmasságot. Az eljárást kezdeményező szülők vagy egyedülállók számának korábbi években tapasztalt csökkenése megállni látszik, hiszen az előző évhez hasonlóan évben 7 házaspár és 4 egyedülálló személy örökbefogadásra való alkalmasságát állapította meg a gyámhivatal évben jelentős mértékben megnövekedett az örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt kiskorúak száma. Az év folyamán 13 gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról döntött a gyámhivatal, így számuk év végére 29 főre emelkedett. Örökbe fogadhatónak azokat az átmeneti nevelésbe vett gyermekeket nyilváníthatja a gyámhivatal, akiknek a hazakerülése érdekében a szülők nem változtatnak életvitelükön, körülményeiken, ismeretlen helyre távoznak, illetve akiket a szüleik egyáltalán nem látogatnak évben a gyámhivatal 10 gyermek örökbefogadását engedélyezte, melyből 2 gyermek házastársi örökbefogadására került sor, 1 gyermek volt örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt, 3 gyermek tartós nevelt, és 5 gyermek örökbefogadására a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján került sor. A vérszerinti szülők adatairól történő tájékoztatást 4 esetben kértek a gyámhivataltól. Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos intézkedések (kapcsolattartás szabályozása, végrehajtása, szülői jognyilatkozat jóváhagyása, hozzájárulás családba fogadáshoz, szülői ház elhagyásának engedélyezése, kiskorú házasságkötésének engedélyezése, gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyása) A kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása évben is jelentős mennyiségű, időigényes és mentálisan is igen megterhelő feladatot jelentett a gyámhivatalnak elsősorban a nem gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek kapcsolattartásának végrehajtása

17 17 iránti eljárások során. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek esetében a jogszabályváltozás indokolta az újraszabályozások számának jelentős növekedését évben 230 kapcsolattartási ügyben járt el a gyámhivatal, melyből 180 esetben a kapcsolattartás szabályozásáról rendelkezett (ebből 31 ideiglenes hatállyal elhelyezett, 131 átmeneti nevelt és 2 tartós nevelt kiskorú ügyében), a többi esetben a bíróság vagy a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásában folytatott eljárást. A végrehajtási eljárások során 27 esetben alkalmaztunk végrehajtási cselekményt, mely első alkalommal figyelmeztetés jellegű (15), azt követően pedig bírságolást jelent (3), illetve a mulasztó fél a költségek viselésére kötelezhető kérelemre (6) évben a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyámhivatal 31 kiskorú valamely hozzátartozója által történő családba fogadásához járult hozzá a gyermek érdekében december 31-én 42 gyermek állt családba fogadó személy gyámsága alatt. A szülői ház elhagyása, illetve kiskorú személy házasságkötésének engedélyezése iránti kérelmekkel továbbra is kis számban fordulnak a gyámhivatalhoz évben is 3-3 esetben vizsgálta a gyámhivatal, hogy a 16. életévét betöltött kiskorú megélhetése, tartása és lakhatása egy másik családban, vagy a házasságkötést követően biztosított lesz-e. Gyermek végleges külföldre távozásának engedélyezése iránti eljárást a gyámhivatal évben önálló eljárásként nem folytatott, 3 gyermek külföldi örökbefogadásának engedélyezésével egyidejűleg került rá sor. Gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos intézkedések (gyám, gondnok, ideiglenes, zárgondnok rendelése, felfüggesztése, elmozdítása, felmentése, ügygondnok, eseti gondnok rendelése, felmentése) és ehhez kapcsolódó perindítások (gyermek elhelyezése, kiadása, tartási követelés érvényesítése, szülői felügyelet megszüntetése, visszaállítása, örökbefogadás felbontása, cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és megszüntetés, számadási kötelezettség, illetve helyesség megállapítása iránt) évben 12 gyermek esetében került sor a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére gyámrendeléssel és perindítással, az év végén 107 kiskorú állt valamely hozzátartozójának gyámsága alatt a gyámhivatal határozata alapján vagy a gyámhivatal által kezdeményezett gyermek elhelyezési per eredményeként. A nagykorú személy pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt ügyei viteléhez szükséges belátási képességének valamilyen mértékű csökkenése vagy hiánya miatt a gondnokság alá helyezése vagy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti pert a gyámhivatal évben 185 esetben indított. A bíróság gondnokság alá helyezést kimondó jogerős ítéletét követően a gyámhivatal évben 97 személy részére rendelt gondnokot elsősorban az arra alkalmas és azt vállaló hozzátartozók közül. Ilyen személy hiányában hivatásos gondnok kirendelésére került sor 25 fő vonatkozásában év végén a gyámhivatal 731 fő gondnokság alá helyezett személyt tartott nyilván, akik gondnoki tisztségét 505 fő esetében hozzátartozó, 225 fő esetében hivatásos gondnok látta el. Az önkormányzat a hivatásos gondnoki feladatokat a Gondozási Központnál közalkalmazottként foglalkoztatott 4 fővel biztosítja. Egy hivatásos gondnok így 56 személy gondnoki tisztségét látja el, ami majdnem kétszerese a jogszabály szerint engedélyezett létszámnak (30 fő). Jelentős számban rendelt a gyámhivatal más szerv megkeresése alapján ügygondnokot, illetve eseti gondnokot (85 fő részére) az ismeretlen helyen távol lévő személyek érdekeinek védelmére, majd intézkedtünk felmentésük és munkadíjuk megállapítása iránt.

18 18 Vagyonkezeléssel kapcsolatos intézkedések (gyermekek - nemcsak a gyámság alatt álló kiskorúak) és gondnokoltak készpénzvagyonának elhelyezése, felhasználásának engedélyezése, jognyilatkozatok jóváhagyása, számadások elbírálása, hagyatéki eljárásban való közreműködés) A gyámhivatal december 31-én 776 kiskorú és 374 gondnokolt ingatlanvagyonát, valamint 287 kiskorú és 250 gondnokolt gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyonát tartotta nyilván összesen ,-Ft összegben. Az év folyamán a gyámhivatal 170 esetben járt el a törvényes képviselők kérelmére a kiskorúak, illetve a gondnokoltak ingatlanvagyonának értékesítésével vagy megterhelésével kapcsolatos ügyben, és közel 350 esetben döntött a betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzük eseti felhasználásának engedélyezéséről, majd elszámolásáról. Családvédelmi koordinációért felelős szervként eljár a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint A gyámhivatal ezt a feladatkört október 1. napjától látja el. A évi jelentősebb számú (56) jelzések után évben mindössze 20 jelzés érkezett elsősorban a gyermekjóléti szolgálatoktól. Minden esetben adtunk tájékoztatást az erőszakkal érintettek számára és vizsgáltuk, hogy az erőszak közvetve vagy közvetlenül érintett-e kiskorút. Négy esetben tettünk büntető feljelentést vizsgálataink alapján kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény (veszélyeztetés) miatt. VII. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A Gyvt. alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala az elmúlt évben a működési engedélyek módosításaival egybekötötten vizsgálta a bölcsődék tevékenységét, működését. Megállapításainak összegzéseként valamennyi intézmény esetében leírta, hogy a gyermekek napközbeni ellátása magas szakmai színvonalon történik. VIII. A bűnmegelőzési tevékenység leírása A Nyíregyházi Városi Főügyészség és a Nyíregyházi Rendőrkapitányság éves jelzőrendszeri tanácskozásra készített beszámolói alapján a fiatalkorúak bűnözését továbbra is a vagyonelleni illetve az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények dominanciája jellemzi. Jelentős a rablások és a zsarolások aránya, az összes bűncselekmény kb. 10 %-át teszik ki. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények közül évek óta kiemelkedő számot mutatnak a közrend elleni, ezen belül is a köznyugalom elleni bűncselekmények. Ezek fő jellemzője a csoportos elkövetés és a sokszor ittas állapot ben a kábítószerrel történő visszaélés különböző alakzatai miatt 94 esetben indult nyomozás, amelyekből 20 nál több esetben indult büntetőeljárás fiatalkorúak ellen. Nehéz megbecsülni azoknak a gyerekeknek a számát, akik érintettek lehetnek a kábítószer használattal, hiszen a designer drogok megjelenése óta nehezebb kiszűrni a fogyasztókat, mert nem illegális fogyasztásról van szó.

19 19 A Nyíregyházi Rendőrkapitányság továbbra is folytatja prevenciós programjait, így a D.A.D.A.-t, ifjúsági, bűnmegelőzési és kábítószerellenes előadásokat tartanak az iskolákban, folytatódott az ovizsaru és az iskola rendőre program. IX. A Nyíregyháza területén működő nem állami szervekkel történő együttműködés Az Önkormányzat célja a nem állami és egyházi fenntartókkal történő együttműködés a lakosság szükségleteinek minél magasabb szakmai színvonalon történő kielégítése valamint a választhatóság elvének biztosítása érdekében. Törekszünk a minél gazdaságosabb működtetés megvalósítására, a szolgáltatások leghatékonyabb módon történő megszervezésére. Az együttműködés egyik formája az ellátási szerződés keretében történő szolgáltatás ben még az előző évekhez hasonlóan a bölcsődei ellátás (Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft), az alternatív napközbeni ellátás (Periféria Egyesület), a gyermekek átmeneti elhelyezése (Magyarországi Evangélikus Egyház) és a gyermekvédelmi szakellátás (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat) feladatainak vonatkozásában valósult meg az együttműködés ezen formája. A 117/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozatában foglaltak alapján a bölcsődei ellátás vonatkozásában az ellátási szerződés december 31. napjával megszűnt. Az önkormányzatnak nincs lehetősége pénzügyi eszközökkel támogatni a nem állami és a kedvezőbb helyzetben levő egyházi fenntartókat, szervezeteket. Más módon azonban továbbra is támogatja önkormányzatunk a szociális, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátását. Haszonkölcsön szerződés formájában továbbra is biztosítjuk az ingatlant a Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. számára. Bár nem a Gyvt. szabályozza de a rendkívül fontos a korai fejlesztés biztosítása. A szolgáltatást nyújtó ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete és a Down Egyesület számára szintén haszonkölcsön szerződés formájában ingatlant biztosít az Önkormányzat, támogatva ezzel a feladatellátásukat. A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületével 2009-ben kötött ellátási szerződés keretében az Egyesület fenntartásában kezdte meg működését a Félutas Kiléptető Ház. Célja, hogy a krízisközpontból, majd családok átmeneti otthonából kikerült bántalmazott családok számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget biztosítson. Hidat képez az átmeneti gondozás és a társadalomba való visszailleszkedés között. A bekerülés feltétele, hogy az anya képes legyen az önálló életvitelre és az önfenntartásra. A programban jelenleg egy család vesz részt. A fentieken kívül törekszünk a szakmai együttműködések előmozdítására. Feltérképezzük azokat a lehetőségeket, ahol közösen dolgozhatunk együtt, amelyek segítik az együttműködést. Jelenleg a TÁMOP pályázati projekt kidolgozása van folyamatban, amelyhez a város területén működő szolgáltatók, intézmények együttműködésüket biztosítják. X. Jövőre vonatkozó elképzelések X.1. Pályázatok, fejlesztések Évek óta szerepel célkitűzésként a gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti

20 20 Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) infrastrukturális fejlesztése, korszerűsítése. A TIOP /1 pályázati konstrukció lehetőséget nyújt a célkitűzések megvalósítására. A Gyermekek Átmeneti Otthona pályázat célja egy korszerű, modern, két ágyas szobákkal és az alkalmazotti igényeket is kielégítő kiszolgáló helyiségekkel bíró intézményegység kialakítása új szolgáltatási egységek létrehozásával férőhelybővítés nélkül. A korszerűsítés révén a megfelelő körülmények között működő gyermekek átmeneti otthonában a kétágyas szobák kialakításával a gyermekek nyugodtabb, zavartalanabb körülmények között tudnak pihenni, tanulni, művelődni. A biztonságos és hangulatosan berendezett otthon növelheti annak az esélyét, hogy egy gyermek viszonylag hamar kényelemben érezze magát, és elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását a többi gyermekkel. A látogatók fogadására, a szülőkkel történő kapcsolattartásra alkalmas helyiségek biztosítása hozzájárul az együttműködés javításához, lehetőség nyílik a személyesebb beszélgetésre, interjúra, probléma megoldására. A zavartalan munkavégzés feltételei válnak biztosítottá a hiányzó helyiségek biztosítása révén. A Családok Átmeneti Otthonában sikeres pályázat esetén korszerű, modernizált körülmények között működő intézmény jön létre. Egyrészt a jelenlegi szobák és vizes blokkok átalakításával az ellátást igénybevevők családiasabb, intimebb, akadálymentes környezetben részesülhetnek az ellátásban. A jelenleg szintenként biztosított vizesblokk számszerűen növekszik a két-három lakószoba egységenként egy vizes csoport és teakonyha kialakításával. A két-három szobához tartozó vizesblokk és teakonyha kialakítása nemcsak infrastruktúra fejlődését eredményezi, de a társadalmi re-integráció folyamatát is elősegíti. A családok (anya-gyermekkel, teljes család gyermekkel) szinte önálló életet tudnak élni, amelyhez a kellő mértékű támogatást az intézmény szakembereitől megkapják. Másrészt az intézményben dolgozó szakemberek igényeit s szükségleteit kielégítő kiszolgáló egységek jönnek létre, amelyek eddig nem vagy csak részben voltak adottak, így az éjszakai pihenésre szolgáló ügyeleti szoba, valamint az ellátottakkal történő egyéni beszélgetések lefolytatására szolgáló intim szoba. A jogszabályi kötelezettségen túlmenően elengedhetetlen a gyermekekre irányuló programok, projektek támogatása. Ezek egyrészt a pályázati lehetőségek kihasználásával, másrészt a helyi forrás bevonásával létrejövő programokat jelentik. A rászoruló gyermekek üdültetésének támogatása helyi rendeleti szinten került meghatározásra. Az üdültetési támogatás a hátrányos helyzetű gyermekek önkormányzati fenntartású üdülőben (Szigliget) történő nyári táboroztatását hivatott elősegíteni. A támogatás fedezete az Önkormányzat költségvetésében 3 millió Ft erejéig biztosított.