dr. Bolyky - dr. Sárik A fiatalkorúak bűnelkövetésére és a bűnelkövetések szankcionálására jellemző magyarországi helyzetről Rosszgyerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Bolyky - dr. Sárik A fiatalkorúak bűnelkövetésére és a bűnelkövetések szankcionálására jellemző magyarországi helyzetről Rosszgyerek"

Átírás

1 dr. Bolyky - dr. Sárik HELYZeTElemzés A fiatalkorúak bűnelkövetésére és a bűnelkövetések szankcionálására jellemző magyarországi helyzetről 2015 Rosszgyerek

2

3 A fiatalkorúak bűnelkövetésére és a bűnelkövetések szankcionálására jellemző magyarországi helyzetről 2015 dr. Bolyky Orsolya - dr. Sárik Eszter Készült a Gyerekközpontú Igazságszolgáltatás alternatív módszerek a magyar fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében (TPPA/2013/03/21) projekt keretében. A projekt a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.

4 A helyzetelemzés előkészítésében, a részanyagok elkészítésében közreműködtek dr. Gruber Andrea, dr. Gyurkó Szilvia, dr. Katoné dr. Pehr Erika, dr. Kecskés Dóra, Rózsa Mónika, Somogyi Zsófia, Szentirmai Judit, dr. Szőke Ágnes, dr. Vaskuti András, dr. Velez Edit

5 ELŐSZÓ A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány és a Terre des hommes a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében valósították meg közös, a Gyerekközpontú Igazságszolgáltatás alternatív módszerek a magyar fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében elnevezésű projektjüket. A Gyerekközpontú Igazságszolgáltatás célja, hogy növelje annak az esélyét, hogy a bajban lévő és bajt okozó, a törvénnyel összeütközésbe kerülő fiatalok elégedett, boldog és produktív állampolgárokká váljanak. Ezen cél érdekében 1.) a projekt során szisztematikusan felmértük a magyarországi helyzetet és igyekeztünk azonosítani azokat az igazságszolgáltatási rendszerben lévő erősségeket és akadályokat, amik a célcsoporttal való munka során megjelennek, 2.) tágítani igyekeztünk a rendszerben dolgozó magyar szakemberek alternatív módszerekkel kapcsolatos ismeretét, tudását, 3.) és egy olyan, alternatívaként használható ajánláscsomagot készítettünk, ami a rendszer által közvetlenül alkalmazható eszközöket, módszereket is tartalmaz. Ez a projekt egy kísérlet volt arra, hogy a svájci partner részéről kínált támogatás és szaktudás segítségével egységes és szisztematikus változást hozzunk a magyar igazságszolgáltatás hagyományosan büntető megközelítésébe. A célcsoportot azok a szervezeteket és egyének alkották, akik a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában dolgoznak vagy általa érintettek. Többek között ügyészek, bírók, pártfogó felügyelők, egyetemek kriminológia tanszékei, civil szervezetek. A projekt eredményeként remélhető, hogy a szereplők fokozottabban tudatában lesznek azon eszközöknek és módszereknek, melyek a bebörtönzés alternatívájaként alkalmazhatók, továbbá egy olyan szakemberi és szakértői csoport jön létre, mely mélységében ismeri az alternatív módszerek alkalmazásának szükségességét. A projekt egyéb, kézzel fogható eredményeként elkészült egy helyzetelemzés; egy, a speciális magatartási szabályokra vonatkozó ajánlás elsősorban ügyészek és bírók részére; valamint egy, az ügy mellett elkötelezett kulcsszakembereket és szervezeteket tartalmazó adatbázis. A projektet megvalósító szervezetekről A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány olyan speciális modellt kínál a bajban lévő és bajt okozó gyerekeknek, fiataloknak, amelyben intenzív, rövid időtartamú, átmeneti oktatási és kezelési szolgáltatásban részesülnek. A Pressley Ridge magatartásmódosító rendszer képes az érzelmileg zavart és viselkedésükkel gondot okozó gyerekeket és fiatalokat eljuttatni arra a szintre, hogy sikeresen vissza tudjanak integrálódni családjukba, lakókörnyezetükbe, illetve a hagyományos tantervvel és módszerekkel működő iskolájukba. 1

6 Szenvedélyünk a rosszgyerekek. Olyan súlyos viselkedés zavarokkal küzdő gyerekekkel és fiatalokkal dolgozunk, akiknek a magatartása saját tanulásuk és egyéb sikereik útjába áll, és ezért nehéz szeretni őket. Módszertani rendszerünk segít nekik abban, hogy megtanulják kezelni saját magatartásukat, és így ők is azok lehetnek, amik: boldog gyerekek. Van saját tanodánk és programunk, de képzünk szakembereket is, akik ilyen gyerekekkel dolgoznak iskolában vagy más intézményben. Alapítványunknak jelenleg három fő tevékenységi területe van: 1. intézményi fejlesztés olyan iskolákkal és bentlakásos programokkal dolgozunk együtt, amelyek hivatásuknak tekintik a nehezen szerethető gyerekekkel végzett munkát és komplex módszertani megoldásokat kerestek. 2. gyerekcsoportokkal végzett munka tanodát és tanítás utáni prevenciós programot működtetünk, ahol a hangsúly a szociális készségek fejlesztésén van. 3. képzés és tanácsadás pedagógusokat és a szociális ellátásban dolgozókat készítjük fel többek között krízisintervencióra vagy az élménypedagógia módszereinek alkalmazására. Ezek mellett a szakmapolitikai ügyek képviseletét is vállalt feladatunknak tekintjük. A Terre des hommes több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a fiatalkorúak igazságszolgáltatása területén. A Tdh a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás rendszerének és szakpolitikai döntéshozásnak a megerősítését ösztönzi a kormányzati intézmények és civil társadalom támogatása által annak érdekében, hogy a gyerekekkel a Gyermekek Jogairól szóló Egyezménynek megfelelően bánjon a társadalom és a büntetés-végrehajtási intézetekbe zárás valós alternatíváit kínálja. A Tdh elköteleződését az alábbi alapelv tükrözi: A fogvatartás a kivétel, a szabadság az alapszabály. A Tdh kiemelten foglalkozik a kiskorúakat támogató specifikus keretek kialakításával/fejlesztésével, szakmapolitikai és a legmagasabb intézményi szintek bevonásával annak érdekében, hogy ezek a keretek nemzeti szinten legálissá váljanak. Tréningeket tart szakemberek (rendőrök, szociális munkások stb), és igazságszolgáltatásban dolgozók (ügyvédek, bírák és ügyészek) számára. A helyzetelemzésről A magyarországi helyzet felmérésekor a jogszabályokból kiindulva a következő kérdésekre kerestük a válaszokat: Jogszabályi környezet hogyan bánik a jog a fiatalok bűncselekményeivel? Hogyan alakul ehhez képest a gyakorlat? Milyen típusú büntetések kerülnek kiszabásra? Mi alapján döntik el a bírók, hogy ki kerül börtönbe és ki kerül javító intézetbe? Milyen típusú cselekményekre jellemző az, hogy inkább a fiatalok pszichés/életkori sajátosságaiból adódnak? 2

7 Alaphipotézisünk szerint a kis vétségeket is szükségtelenül kriminalizáló szemlélet, a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás jelenlegi inkább büntető-megtorló megközelítése eredményezi azt a helyzetet, hogy fiatalok egy része számára indokoltabbá válik az alternatív szankciók végrehajtása. A projekt ideje alatt szerzett tapasztalataink megerősítették az alapfeltevést: bár a jogszabályi keretek lehetővé teszik az alternatív szankciók alkalmazását és adottak egy nevelő szemléletű igazságszolgáltatási rendszer keretei, a gyakorlatban kevéssé érvényesül a jogalkotó ezen szándéka. A projekt keretei lehetőséget teremtettek számunkra arra, hogy ellátogassunk Svájcba és ott közvetlen tapasztalatokat szerezzünk az ott működő rendszerről, illetve egy képzés során svájci szakemberek további alternatív gyakorlatokkal ismertettek meg bennünket. A svájci és a Tdh partner országaiban meglévő jó gyakorlatokat is feltérképeztük a Tdh együttműködésével. Igyekeztünk válaszokat találni arra, hogy miért éri meg az alternatív/jóvátételi módszereket alkalmazni, milyen eredmények támasztják alá ezen szankciók eredményességét. A svájci példát látva a Tdh szakmai irányítása alatt több magyarországi szakemberrel együtt gondolkodtunk a szemlélet megváltoztatásának szükségességén és lehetséges lépésein. Hisszük, hogy a projektünk elindított változásokat, ha rendszer szinten még nem is, de a részvevő szakemberek hozzáállásában mindenképpen. Egy ilyen helyzetelemzés sosem lehet teljes, hiszen mindig akadnak újabb szempontok, amiket érdemes lehet figyelmbe venni. Ezt a dokumentumot éppen ezért nem is tekintjük véglegesnek, csupán egy munkaanyagnak, ami a későbbiekben természetesen tovább bővíthető. A helyzetelemzés végleges formába öntése, szerkesztése dr. Bolyky Orsolya és dr. Sárik Eszter munkája. Az előkészítés során a projekt hálózatában aktív szakemberek is részt vettek a munkában: dr. Gruber Andrea, dr. Gyurkó Szilvia, dr. Katoné dr. Pehr Erika, dr. Kecskés Dóra, Rózsa Mónika, Somogyi Zsófia, Szentirmai Judit, dr. Szőke Ágnes, dr. Vaskuti András, dr. Velez Edit. Mindannyiuk észrevételeit, gondolatait nagyon köszönjük! 3

8 AjÁNLÁS Tisztelt Olvasó! Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy részt vehettem a Terre des hommes és a Pressley Ridge közös munkájában, amin keresztül sikerült megismernem egy igazán gyerekbarát igazságszolgáltatási rendszert, ahol a gyerek érdeke abszolút elsőbbséget élvez. Hiszek abban, hogy a társadalomnak is ez az érdeke. Tiszta szívemből ajánlom, hogy minél több elemet vegyünk át abból a kíváló rendszerből, ami Svájban működik, persze figyelembe véve a hazai sajátosságokat. Ez az összefoglaló jelentés azért is fontos, mert rá tudott világítani azokra a magyarországi viszonyokra, amiket a jogalkotóknak figyelembe kell venni a gyerekbarát igazságszolgáltatási rendszer kialakításánál, vagyis esetleg ennek az igazán kitűnő rendszernek a honosításánál. Különösen a jelentős szociális különbségek azok, aminek vizsgálatától nem lehet eltekinteni. Ez a tanulmány ebben nagy segítséget tud nyújtani. A helyzetértékelés arra is jó, hogy mi jogalkalmazók is szembesüljünk ezzel a hatalmas problémával és a saját eszközeinkkel, természetesen a jogszabályokat betartva, próbáljunk legalább a szemléletünkön változtatni. A gyerek akkor is gyerek marad, ha bűncselekményt követ el. Ezért vele speciálisan kell bánni, kivételezett jogszabályokkal. Bízom abban, hogy már e tanulmány elkészítésével is gyerekbarátabb lesz az igazságszolgáltatási rendszerünk. A továbblépéshez szükséges az is, hogy mind a jelentés, mind a svájci módszer bemutatása elérhetővé váljon szélesebb körben, országszerte mindenhol a gyermekekkel foglalkozó nyomozók, ügyészek, bírák számára, hiszen ez a közös munka, gondolkodás csak akkor érheti el célját. Még egyszer köszönetet szeretnék mondani a szervezőknek és azoknak a csodálatos embereknek, akiket megismerhettem. Dr. Szabó Tünde, bíró

9 TARTALOM 1. Az ország alapvető demográfiai adatai 6 2. Az ifjúság a statisztika szemszögéből 7 3. A fiatalok bűnelkövetése: gyermekek, fiatalok, fiatal felnőttek A büntetőjogi szabályozás Statisztikai adatok: gyermekek, fiatalkorúak, fiatal felnőttek Gyermekkorúak Fiatalkorúak: 14 és 18 év közöttiek Fiatal felnőttek Összehasonlítás, arányok: gyermekek, fiatalok, fiatal felnőttek A gyermekvédelem A gyermekvédelem alapfogalmai: Alapellátás, veszélyeztetettség A jelzőrendszer működése a KSH adatainak tükrében A gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása Szakellátások A gyermek családból történő kiemelése A serdülők biológiai és pszichológiai sajátosságai és ezek büntetőjogi vonatkozásai A serdülőkor biológiai és pszichológiai jellemzői A fiatalkorúak körében alkalmazható szankciórendszer sajátosságai Intézkedés a fiatalkorúak körében Diverziós megoldások a fiatalkorúak körében: áttekintés Megrovás A vádemelés elhalasztása A közvetítői eljárás: a tevékeny megbocsátás A jóvátételi munka Büntetések a fiatalkorúak körében Fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyelői tevékenység A pártfogó felügyelő tevékenységi köre általánosságban A jelenlegi pártfogó felügyelet kialakulásának áttekintése a rendszerváltás óta A pártfogó felügyelő fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos tevékenységei Feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos pártfogói tevékenység Megelőző pártfogás A Gyermekvédelmi törvény rendelkezései Az új Bv. törvény megelőző pártfogással kapcsolatos rendelkezése A pártfogói rendelet megelőző pártfogással kapcsolatos szabályai A kockázatértékeléssel kapcsolatos rendelkezések A megelőző pártfogással kapcsolatos eljárási szabályok (Pártfogói rendelet II/A. fejezet) A pártfogó felügyelők képzése A büntetőeljárás a fiatalkorúak körében A fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetei és azok helyzete, problémái Fiatalkorú fogvatartottakkal kapcsolatos statisztikák A fiatalkorú fogvatartottakkal kapcsolatos legfontosabb nemzetközi irányelvek, ajánlások A fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó büntetés-végrehajtási szabályokkal és a fogvatartás 70 körülményeivel kapcsolatos észrevételek, problémák 9.4. Fiatalkorúak előzetes letartóztatásának elrendelése A fiatalkorúak fogvatartási körülményeivel kapcsolatos tapasztalatok Az új Büntetés-végrehajtási törvény fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései A fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok A javítóintézeti nevelés célja és szabályai Statisztikák: váderedményesség, büntetések, intézkedések Melléklet 83 A Fiatalkorúak Országos Büntetés-végrehajtási Intézete Tököl (Debreczy Márta bv. intézeti projektfelelős a TÁMOP számú projekt szakmai műhelytalálkozóján, napján tartott előadása alapján készített összefoglaló)

10 1. Az ország alapvető demográfiai adatai Hazánk korfája öregedő, a születések és házasságkötések száma folyamatosan és radikálisan csökken, a halálozások, a válások száma pedig évről-évre nő. Ezek a leggyakrabban elhangzó - pesszimizmust tükröző, ámde valóságos demográfiai adatok, amellyel hazánkat jellemezni szokták/szoktuk. Hazánkban a 80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent a népesség ban még fő élt az ország területén, tíz évvel később ennél mintegy 350 ezerrel kevesebb ( ), ami a 2000-es évek elejére továbbapadt és 10 millió 100 ezer körül stagnált ben az ország népességfogyása elérte a lélektaninak mondható 10 milliós határt, és azóta a lakosságszám 9 millió 900 ezer környékén mozog. Magyarország lakossága január 1-jén 9 millió fő volt. Magyarország negatív demográfiai tendenciáinak jó mutatója az élve születések számának alakulása és a halálozási ráta között az élve születések száma még volt, ami a es időszak végére már csak maradt. Ez a majdnem háromszázezerre tehető visszaesés nagyon nagy mértékű fogyásnak tekinthető egy alig 10 milliós lakosságszámú országban. Számításba véve a halálozási adatok rapszodikus voltát is, egyértelműen negatív előjelű a lakosság természetes és tényleges szaporodása is. 6

11 2. Az ifjúság a statisztika szemszögéből Témánk szempontjából azonban a fiatal korosztályok relevánsak. A fiatalság, ifjúság, fiatalkor meghatározása, korcsoportos összetétele attól függ, hogy melyik tudományág szemszögéből elemezzük. A statisztikai gyűjtések, elemzések maguk is változatos korosztályi bontással dolgoznak. Magyarország leggyakrabban használt statisztikai forrása, a Központi Statisztikai Hivatal a 15-19, és éves kategóriában végzi méréseit. A KSH adataira támaszkodva, megállapítható, hogy a évesek és a évesek száma a 80-as évektől a napjainkig tartó időszakban csökkent. A bázisévnek tekinthető 1980-ban, a közötti korcsoport 650,492 főt számlált, 1990-ben ez a szám felugrott 766,856- ra, 2001-ben a tinédzserek ismételten 668,609-en voltak, ami 2011-re 593,534 főre zsugorodott. A éves korosztály létszáma is hullámzott az elmúlt harminc évben: 1980-ban és 2001-ben 800 ezres nagyságrendet, míg 90-ben és 2011-ben 618 ezer körül állt. 1 Az adatokból az is jól látszik, hogy a két generáció egymástól lényegesen különbözik, hiszen a évesek jellemzően ezerrel többen vannak, mint az őket követő generáció, ami egyértelműen igazolja a népességcsoportok folyamatos zsugorodását. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a csökkenés ezekben a korosztályokban a nemek szerint egyenletesnek mondható: a fiúk száma főről re apadt 2, a lányoknál 315,740-ről 289,459-ra esett vissza 3. A különbség ebben a körben nem mondható szignifikánsnak, hiszen hozzávetőlegesen 4000-rel volt nagyobb a fiúk fogyása, mint a lányoké, ami egyébként betudható a korosztályban még jellemző számszaki előnynek is. A 20 és 24 év közöttiek körében ugyanez a tendencia volt nyomon követhető, hiszen férfiak és nők létszáma azonos mértékben csökkent 98 ezer fővel.) 4 férfi (15 19) ,5 7,9 7,0 6,4 nő (15 19) ,7 6,9 6,1 5,5 férfi (20 24) ,0 7,0 8,5 6,7 nő (20 24) ,2 6,2 7,4 5,8 1 Hazánkat ahogy a legtöbb fejlett országot régóta jellemzi ún. urna vagy hagyma alakú korfa, ahol a fiatal generációk száma csökken, az időseké pedig növekszik: társadalmunk tehát öregedő társadalom. A demográfiai öregedés nem az egyes emberek által megélt évek múlásáról, gyarapodásáról szól, hanem arról, hogy a népesség tagjai között egyre többen, egyre nagyobb arányban vannak az idősebb korúak, illetve egyre kevesebben, egyre kisebb arányban a fiatalabb évjáratok. Az öregedés nem új keletű ban (az ország mai területén) a legalább 60 évesek aránya 7%-ot, 1920-ban 9%-ot, 1960-ban 14%-ot és 2001-ben 21%-ot tett ki. A folyamat gyorsulását jelzi, hogy között még csak 2, között 5, 1960-tól 2001-ig már 7 százalékponttal emelkedett az idősek aránya. Az idősek aránya azonban a 2011-es népszámlálás idején még a tíz évvel korábbinál is nagyobb volt. 7

12 A statisztika (és például a jog is részben) az ifjúsági dimenzióban leginkább , éves életkori kategóriákat határozza meg. Igaz, hogy a mérés szempontjából kedvező a kategorizáció (értsd könnyű mérhetőséget biztosít) azonban a társadalomtudományok többsége nem egyszerű és jól definiálható életkori határokkal dolgozik, hanem a különböző élethelyzetek társadalmi összetevőit igyekszik megragadni. Nehezíti a helyzetet, hogy a szociológia, szociálpszichológia, pszichológia, pedagógia és még ki tudja, hány tudomány különféleképpen határozza meg, elemzi, mutatja be, klaszszifikálja, leírja, tárgyalja a gyermekeket, serdülőket, kamaszokat, fiatalokat, fiatal felnőtteket, ifjakat stb. E fogalmi kakofóniában nehéz kihallani azokat a kánonokat, amelyek fogalmi fogódzót adhatnak 5 - összegzi a mérések és tudományágak nehézségeit Nagy Ádám. Az ifjúsággal foglalkozó tudományok és szakemberek véleménye a tekintetben azonban egybecseng, hogy az ún. posztmodern társadalomban az ifjúság attribútumai képlékennyé váltak, ahogyan a felnőtté válás szakaszai is széttöredeztek, vagyis nehéz az ifjúság határait pontos korosztályi csoportokban, tól-ig határok között megvonni. Az utóbbi évtizedekben a szociológia, ifjúságszociológia új ifjúságról és új ifjúságképről beszél. A felnőtté válás, amelyet a korábban a tanulmányok befejezése, a munkakezdés és a családalapítás viszonylag stabil triászával írtunk le, időben elváltak egymástól, így a felnőttség sarokpontjai vagyis az ifjúsági életszakasz végpontja bizonytalanná váltak. Az elmúlt évben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében a realizált demográfiai tervek is módosultak. Az ifjúság családalapítási ambíciói kitolódtak alkalmanként eliminálódtak a gyermekvállalási időpontja későbbi életszakaszra helyeződött (egy szűk keresztmetszetben meg is szűnt), a tanulmányokra szánt időtartam megnőtt: létjogosultságot nyert az élethosszig tartó tanulás modellje, a munkakezdés pedig gyakran a fiatal szándékával ellentétben nehézkessé, esetenként tartós munkanélküli időszakoktól tarkítottá vált. Jól jellemzi a fiatalok világképének, vágyainak amelyek egyszersmind demográfiailag is releváns tervek átalakulását az a felmérés, amelyet először a 80-as években végeztek el, majd húsz évvel később megismételték. Az ún. projektív tesztben arra kérték meg a fiatalokat, hogy írják le, elképzelésüket arról, hogy tíz év múlva milyen lesz egy napjuk. [A] szocialista időszakban a tanulók jövőre vonatkozó vízióiban hangsúlyosan jelen volt a család, a házasság, a belső harmónia, a biztos megélhetés, a gyermeknevelés és a férj előmenetele ben ezzel szemben a karrier, a munka és a továbbtanulásra vonatkozó víziók domináltak, megjelentek az új együttélési formák és nem nagyon szerepeltek benne gyermekek. (Magyar Ifjúság, H. Sas) A 2012-es Magyar Ifjúság kutatásban az adatfelvétel a éves korosztályt érintette, vagyis a fiatalság fogalma a felmérésben széles értelmezést kapott. Az elemzés tanúsága szerint a terv és értékrangsor szintjén végbement változások nemcsak elképzelések szintjén érintették az ifjú generációkat, hanem effektíve teret is nyertek. Az élettervek, életmozzanatok átalakulása jellemző volt mindegyik kelet-európai országra, azonban az egyes lépések üteme eltérő volt, és hangsúlyozni kell, hogy a változások jellegét 2012-re már súlyosan érintette a gazdasági válság is. 5 Nagy Ádám: Az ifjúsági korosztályok meghatározásának egyéni életúton alapuló paradigmája, Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet, 38. oldal 8

13 Az egyes tényezők mint látni fogjuk szorosan és körkörösen összefüggnek egymással. A mérés adatai szerint a fiatalok körében megnőtt a munkanélküliség. A gazdasági aktivitás tekintetében 2008-ban még a fiatalok 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy dolgozik (akár bejelentve, akár nem, akár pedig vállalkozóként), a 2012-es adatfelvétel idején viszont már csak 39 százaléka dolgozott a éves fiataloknak. (Magyar Ifj. 25.) A felmérés saját adataiból is az derült ki, hogy a kérdezett korosztály 26%-a volt már regisztrált munkanélküli. Az adatok azonban nemcsak a munkanélküliség vonatkozásában változtak 2008 óta, hanem a tanulmányokat illetően is ban a mintába került fiatalok 57% százaléka már befejezte iskolarendszerben folytatott tanulmányait, ez az arány most 53 százalék, de jellemző, hogy további 31 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy a tanulmányait sikeresen befejezte, ugyanakkor elképzelhető, hogy a későbbiekben tanulni fog. (uo. 26. old.) Vagyis ahogyan arra a fentiekben utaltunk az élethosszig tartó tanulás programja (részben kényszerből, részben pedig saját elhatározásból az egyéni élettervek szerves részévé vált. Egyrészt a gazdasági törvényszerűségek és szükségszerűségek okán, másrészt pedig a posztmodern életút/menetrend széttöredezettsége okán (ld. Zinnecker + Nagy Ádám) a fiatalok lakhatása illetőleg a független otthonteremtésre vonatkozó tervek is megváltoztak. A fiatalok jelentős része otthonát tekintve is egyre inkább a szülői házhoz kötődik hez képest is 6 százalékkal nőtt azoknak a éveseknek az aránya, akik a szüleikkel éltek, ami már az ezredfordulón sem volt alacsonynak tekinthető a 65%-os részaránnyal. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a vizsgált korosztály igen széles, és a tinédzserek körében a szülőkkel való együttélés evidensnek tekinthető, azonban az a tény, hogy a szülőkkel való együttélés növekedésével egyidejűleg éppen a saját vagy élettárs lakásában élők száma apadt 20 százalékról 16 százalékra, azt jelzi, hogy az idősebb korosztályok is egyre tovább maradnak a Mama-hotel lakói. A fenti tényezők együttesen értelemszerűen befolyásolják a demográfiai terveket is. A felsőoktatás expanziója, a nők növekvő aránya a felsőoktatásban, az egyéni karrier és önmegvalósítás felértékelődése stb. szignifikáns hatással vannak az egyes életszakaszokhoz kötődő demográfiai események bekövetkeztére: házasságot helyettesítő együttélések növekedése, születésszám csökkenése, a születések számán belül intenzíven nő a házasságon kívüli születések száma, az anyák első szüléskori átlagéletkora emelkedik, a válások száma magas maradt. 6 A 2012-es Magyar Ifjúság felmérés szerint a 15 és 29 év közötti fiatalok 20 százaléka élt eddigi élete során élettársi kapcsolatban, ugyanakkor 51%-uknak volt a felmérés időpontjában párkapcsolata. A legfiatalabb éves korosztályban a fiatalok egyharmadának (32 százalék) van jelenleg párkapcsolata, a éveseknél 59 százalék nyilatkozott így, a éveseknek pedig a kétharmada (65 százalék) mondta ezt. Azok aránya, akinek életük során volt már párkapcsolata, rendre 47,75 és 78 százalék az egyes korcsoportokban. Ez utóbbi adat - írja a szerző azért elgondolkodtató, mert, ha a éves korban lévő fiatal felnőttek 22 százalékának még nem volt élete során párkapcsolata, akkor a stabil, tartós együttélést biztosító kapcsolatok kialakításának esélye is csökken a későbbi életkorokban. 7 6 Domokos Tamás: Magyar fiatalok és a demográfiai átmenet. Magyar Ifjúság Tanulmánykötet, 16. oldal 7 Domokos Tamás: im. 18. oldal 9

14 3. A fiatalok bűnelkövetése: gyermekek, fiatalok, fiatal felnőttek A szociológia, a szociálpszichológia, pszichológia, pedagógia stb. is meghatározza (néha sokféleképpen, de biztos, hogy a statisztikától eltérően) az ifjúsági korosztályokat, pl. ifjú az, aki a felnőtteknek fenntartott társadalmi pozícióban még nem rendelkezik önálló döntési joggal; az ifjúkor az intellektuális és szociális képességek kifejlődésének szakasza, a felelősségtudat, értékek és normarendszer még nem stabil, így az egyén nem önálló és teljes önrendelkezésre még nem alkalmas. 8 A fiatalok illetőleg a fiatalkor meghatározása ahogyan azt a fentiekben láttuk tudományáganként eltérő, így a büntetőjog fogalma is különbözik mind a polgári jog által használt meghatározástól és ahogyan azt az alábbiakban látjuk majd a gyermekvédelem fogalmától is. A Polgári Törvénykönyv értelmében (2013. évi V. tv.): 2:10. [A kiskorúság] (1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. (2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. (3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti. A polgári jog tehát a tizennyolc év alatti személyt kiskorúnak tekinti, vagyis külön fogalmat használ a tizennyolcadik életévüket be nem töltöttekre. A házassághoz azonban olyan jogkövetkezményeket fűz, amelynek következtében a fiatal felnőtt korba léphet. Másképpen fogalmazva a házasságot a jog olyan intézménynek tekinti, amelyhez törvényi vélelemként hozzáköti a felnőtté érést. Megjegyzendő, hogy míg a korábbi Ptk. a 16. életévtől tette lehetővé a gyámhatóság engedélyéhez kötött házasságkötést, a hatályos Ptk. a 16. életévre nem tesz utalást. A házasság felbontása nem eredményezi a nagykorúság megszűnését, azonban, ha a gyámhatósági engedély vagy a cselekvőképesség hiánya miatt lesz érvénytelen a házasság, úgy a nagykorúság is megszűnik. 2:11. [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú] Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. 2:12. [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata] (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. 8 Nagy Ádám: Az ifjúsági korosztályok meghatározásának egyéni életúton alapuló paradigmája, In: Magyar Ifjúság, Tanulmánykötet, 38. oldal 10

15 A polgári jog ugyanúgy ahogyan a büntetőjog ismer egy átmeneti kategóriát a gyermekkor és felnőtté válás között. Másképpen fogalmazva a 14. életévet a polgári jog is egyfajta határvonalként fogadja el, amikor a kiskorú már a törvényben meghatározott jognyilatkozatokat érvényesen is tehet, de főszabály szerint ezeknek az érvényességéhez az kell, hogy a szülők/törvényes képviselők hozzájáruljanak. 2:13. [A cselekvőképtelen kiskorú] Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. 2:18. [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel] (1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. (2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti. (3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. A polgári jog cselekvőképtelennek tekinti a tizennégy évnél fiatalabbat, jognyilatkozatai a törvény erejénél fogva, érvénytelenek. Új szabályozása a polgári jognak az, hogy a tizenhetedik életévhez is jogi következményeket kapcsol, mégpedig akképpen, hogy a 17 évest a nagykorúakra vonatkozó szabályok értelmében helyezhetik gondnokság alá, vagyis a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéssel nem kell a tizennyolcadik életévet megvárni, ugyanakkor ebben a körben már nem az érintett kiskorúsága lesz a cselekvőképességének a gátja, hanem a tizenhét éves elmeállapota A büntetőjogi szabályozás 2013 júliusáig a büntetőjogi szabályok érdemben egybeestek a polgári jogi kategóriákkal, hiszen a büntetőjog is a 14. és 18. életévet tekintette relevánsnak a bűncselekmény következményeinek belátása szempontjából. A évi C. tv. hatályba lépéséig a fiatalkorúak egyet jelentettek a 14 és 18 közötti korosztállyal. Az évi IV. számú törvény azokat kezelte büntetőjogi értelemben fiatalkorúként, akik a bűncselekmény elkövetésének napján betöltötték a 14. életévüket. A büntethetőség az elkövető 14. születésnapját követő első nap 0 óra 0 perc 0 másodperckor kezdődik. 9 A törvény tehát egyértelműen egy születésnaphoz, egy időbeli pillanathoz kötötte a fiatal érettségét. Ugyanez volt a helyzet a fiatalkor felső korhatárával is, amely a 18. életévet tekintette cezúrának, mégpedig akképpen, hogy [a] fiatalkorúak vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van helye, ha a terhelt a 18. életévének betöltése napján követi el a bűncselekményt. 10 Az évi IV. törvény tehát sztrikt határok közé helyezte el a fiatalkor büntetőjogi értelemben vett életszakaszát, azt a periódust, amikor a büntető igazságszolgáltatás már számon kér, de még nem büntet teljes erejével. A évi C. törvény ezt a szabályozást módosította: a büntethetőségi korhatár 9 Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kommentárja, 104. oldal 10 Vaskuti András: Életkor és belátási képesség a magyar büntetőjogban jogalkotási és jogalkalmazási kérdések, 7. oldal, Krim. Közlemények 65., Magyar Kriminológiai Társaság, 2008., Budapest, BH

16 részleges leszállításával. Az említett jogszabály hat bűncselekmény vonatkozásában szállította 12 évre a büntethetőség korhatárát: az emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, a halált okozó testi sértés, az életveszélyt okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás vonatkozásában. Ebben a korosztályi csoportban a 12 és 14 évesek között a büntethetőség nem vált automatikussá, vagyis a jogalkotó a 12. életév betöltését még a felsorolt, nagyon súlyos bűncselekmények vonatkozásában sem tekintette elegendőnek ahhoz, hogy automatikusan büntetőjogi következményeket helyezzen kilátásba. Azoknál a 12. életévüket betöltött fiatalkorúaknál, akik a jogszabályban felsorolt valamely deliktumot megvalósították, a jogalkalmazónak nevezetesen az ügyészségnek és bíróságnak vizsgálni kell, hogy a fiatal rendelkezik-e a bűncselekmény következményeinek felméréséhez szükséges belátási képességgel. A belátási képesség fogalmát a törvény nem határozza meg, és az ügyészség és a bíróság között vita van a tekintetben, hogy a belátási képesség megítélése szakkérdés vagy bíróság által eldöntendő jogkérdés legyen. A jogszabály azonban következetes és egyértelmű annak meghatározásában, hogy a tizenkettedik életévét betöltött, ámde a tizennégy évet el nem ért fiatallal szemben büntetés nem szabható ki, csak büntetőjogi intézkedés. A legsúlyosabb elzárási elemet is tartalmazó intézkedés velük szemben a javítóintézeti nevelés lehet. Noha a kriminológus szakma, illetőleg a gyakorló jogalkalmazók is megfogalmazták kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy a éves illetőleg a 21 éves bűnelkövető ugyanabba az intézménybe kerülhet, azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a javítóintézet intézménye a gyermekvédelem rendszeréhez, nem pedig a büntetés-végrehajtáshoz tartozik, és mint ilyenekben az intézményigazgatók döntési jogkörükben komoly odafigyelést tanúsítanak a tekintetben, hogy az egyes korosztályi csoportokat külön részlegen helyezzék el. Vagyis ismerve a javítóintézetek vezetőit, szinte teljes bizonyossággal kizárható az, hogy a tizennégy év alatti bűnelkövetők és a tizennyolc évnél idősebbek egy csoportban, egymás közelében kerülnének elhelyezésre. A büntethetőség felső korhatára azonban az új törvény értelmében is a 18. életév maradt, és a fiatal felnőtt kor nem került releváns büntetőjogi kategóriaként az új Btk-ba sem. Mindazonáltal a magyarországi helyzetelemzésben is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a büntethetőségi korhatár szabályozása nagyon eltérő még Európán belül is. A büntethetőségi korhatár alakulása Európán belül életév Írország 8. életév Görögország, Skócia 10. életév Anglia, Wales, Franciaország 12. életév Hollandia, Portugália és Kanada (Magyarország 6 bűncselekmény vonatkozásában) 13. életév Lengyelország 14. életév Ausztria, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország 15. életév Csehország, Dánia, Finnország, Szlovákia, Svédország 16. életév Belgium 11 Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés általános kérdései, A Kriminálpolitika- és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, Budapest, szerk: Borbíró Andrea-Kerezsi Klára, 251. oldal 12

17 A büntethetőség alsó korhatára tekintetében a nemzetközi például az ENSZ dokumentumok sem jelentenek segítséget, hiszen sem a Pekingi Szabályok, sem a Rijádi Irányelvek, sem a New York-i Egyezmény nem nevez meg egységes alsókorhatárt. írja Váradi Erika. 12 A szerző azonban arra is utal, hogy a legtöbb európai országban ez a korhatár a 14. életév. Ugyanakkor látható, hogy. [A]z életkori skála 7. és 16. életévig terjed azaz kétszer annyi élettapasztalat, tudás, érettség mellett tartja indokoltnak a belga jogpolitika a bűncselekmény elkövetésére adott ilyen intézményes reakciót, mint az ír. 13 folytatódik Váradi a tanulmányában. Azt azonban tisztázni kell, hogy önmagában a büntethetőségi korhatár a büntetés tartalmáról érdemit nem árul el. Az alábbiakban, a szankciórendszer elemzésénél részletesen bemutatjuk a büntetési rendszer mibenlétét, amely valóban teljes körű képet ad a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatás rendszeréről Statisztikai adatok: gyermekek, fiatalkorúak, fiatal felnőttek Gyermekkorúak Az alábbiakban tekintsük át azt, hogy az érintett korosztályok vagyis a büntetőjogi értelemben vett gyermekek és fiatalkorúak bűnelkövetése hogyan alakult a statisztikák tükrében. A két korosztályt bár az életkori bontás büntetőjogi szakaszolást tükröz azért elemezzük együttesen, mert kriminológiai értelemben a gyermek- és fiatalkori bűnözés egy egységet alkot. A kriminológia tudománya a korosztályi sajátosságok hasonlósága okán a tizennégy évnél fiatalabb és a tizennégy és tizennyolc év közötti bűntetteseket együttesen kezeli. Az ifjúság szerepének megváltozása, illetőleg a felnőttkort kijelölő stabil bástyák megbillenése okán az utóbbi évtizedekben a kriminológia a fiatal felnőtt korosztályokat (18-24 év közöttiek) is a fiatalkorúakkal azonos körben elemzi. Elmondható tehát, hogy a kriminológia korosztályi meghatározása közelebb áll a gyermekvédelemben használt korcsoportos bontáshoz, mint a büntetőjogi kategóriákhoz. A statisztikai elemzéshez az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Statisztikát használjuk forrásként, tekintettel arra, hogy ez a legkiterjedtebb és legkönnyebben elérhető adatbázis. Természetesen a statisztikák értelmezésekor szem előtt kell tartani, hogy az ENYÜBS az eljárás alá vont, gyanúsított személyeket lajstromozza, ami értelemszerűen szélesebb kört mutat az elítélteknél. A legfiatalabb korosztályok bűnözését elemezve, kiderül, hogy az elmúlt években a gyermekkorú bűnelkövetők száma folyamatosan csökkent ban (és előtte évtizedeken át) a 14 év alattiak bűnelkövetése rendre körül mozgott, időnként a négyezres határhoz kicsit közelebb mozdulva (2004: 3963), máskor eltávolodva onnan (2003: 3533; 2005: 3565; 2007: 3387). A 2008-as, kiváltképpen pedig a 2009-es év cezúrának bizonyult: 2008-tól már egyértelművé vált a csökkenés (3433), 2009-re azonban az elkövetők száma már elhagyta a 3000-es tartományt is a 2573-as számmal, és a évig ebben a nagyságrendi dimenzióban maradt ben az elkövető gyermekek 2604-en voltak. 12 Im oldal 13 Im oldal 13

18 A statisztikák, illetőleg a bűnelkövetői tendenciák értelmezését az sem változtatja meg, ha azt a demográfiai változások - azaz a folyamatos népességfogyás kontextusában szemléljük. Míg 2003-ban a 100 ezer lakosra jutó gyermekkorúak aránya 0,24% volt, addig ez 2012-re már 0,19%-ra apadt. A gyermekkorúak körében állandónak tekinthető a nemi megoszlás: 17% körüli a lányok részesedése, a többi deliktumot jellemzően fiúk követik el ben volt e tekintetben egy alkalommal kiugrás, amikor a lányok követték el a büntetendő cselekmények majdnem 20%-át (19,22%), de jellemzően ennél kevesebb a fiatal lányok aránya a tizennégy év alatti korosztályban. A gyermekek közül évről évre a évesek követik el a legtöbb büntetendő cselekményt ben a gyermekkorú elkövetők közül 40,6%-a volt 13 éves és 25%-a 12 éves: vagyis a tizennégy év alatti bűntettesek 65,6% vagyis majd kétharmada tartozik az új Btk. módosítása által érintett korosztályba, így a törvénymódosítás a gyermekkorúak körében tapasztalható életkori megoszlás által alátámasztható. A 2013-as évben a Legfőbb Ügyészség Tájékoztatója szerint 2154 gyermekkorú követett el büntetendő cselekményt. Különösen érdekes tendenciákkal szembesülünk akkor, amikor az elkövetett bűncselekmények típusait vesszük górcső alá, kiváltképpen azért, mert a évi szigorítást a törvényalkotó (egyéb indokok mellett) a gyermekkorúak által elkövetett erőszakos cselekmények növekvő előfordulásával indokolta. A vagyon elleni bűncselekményt elkövetők aránya folyamatosan csökkent az elmúlt időszakban: míg korábban a deliktumok 71,42%-a vagyontárgy ellen irányult, addig 2012-ben ez már mindössze 59,6% volt. 14 Radikálisan csökkent a lopások, a betöréses lopások száma és a 12 éves kortól büntetendővé nyilvánított rablásoké is (193 helyett 2012-ben már csak 95 rablással találkoztunk a bűnügyi statisztikákban), vagyis a büntetőjogi értelemben vagyon elleni bűncselekménynek, ám kriminológiailag erőszakosnak számító rablás tehát ellentmondva a törvényi indoklásnak nemhogy növekedett volna, hanem határozottan csökkent és között két bűncselekménytípus elkövetői körében volt létszámnövekedés: a személy elleni, valamint a közrend elleni bűncselekmények között, szűkebben a szándékos testi sértések és a garázdaságok száma nőtt. Ez utóbbi, az öt év folyamán a 13%-os részesedését 21,39%-ra növelte a gyermekek között. 15 Földrajzilag évtizedek óta változatlan a kriminológiai térkép a tekintetben, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a listavezető a gyermekkorú elkövetők között. A megye részesedése az összbűnözésben tendenciaszerűen minimum 13-14% volt, 2013-ban azonban ezt is jóval meghaladó arányt találtunk a megyében: a vizsgált korosztály 18,51%-át. Borsodot szintén hagyományosan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követte (átlagosan 11-12%-os részesedéssel), majd Hajdú-Bihar (8-9%), Jász-Nagykun-Szolnok (6-7-8%) a főváros (7% körül) és Pest megye (5-6%) következtek. Változást a megyékben mindöszsze a Borsod megyében tapasztalt még magasabb arányszám jelentette, illetőleg az, hogy Hajdú-Bihar részesedése némileg csökkent, míg Jász-Nagykun-Szolnokban enyhe növekedés mutatkozott a nem büntethető generációk körében. 14 Numerikusan: 2008-ban 2452, míg 2012-ben 1552 vagyon elleni cselekményt elkövető gyermeket regisztrált a rendőrség. 15 Azonban ezek közül a bűncselekmények közül sem azoknak a száma nőtt, amelyre a törvény a szigorító rendelkezést bevezette: nem az életveszélyt és halált okozó testi sértések száma emelkedett, hanem a súlyos testi sértéseké és a garázdaságoké. 14

19 Felszínes adatokat találunk azonban akkor, ha az elkövetők családi hátterét elemezzük az ENYÜBS alapján. Orientációs pontként a statisztikák elfogadhatók, azonban kutatási eredményeink jól mutatják azt, hogy mennyivel változatosabb, és szomorúan színesebb a bűntettes fiatalok családi háttere, mint ami az összbűnözési adatokból felszínre kerül. A 14 év alattiaknak a rendőrségi, ügyészségi statisztikák alapján 75-78%-a élt ún. kétszülős, strukturálisan ép családban a büntetendő cselekmény elkövetésekor. Egyedülálló szülő neveli a gyerekek 10-12%-át, nagyszülő, nevelőszülő gyám pedig 2-3%-ukakat Fiatalkorúak: 14 és 18 év közöttiek A fiatalkorúak bűnelkövetése abszolút számokban és a lakónépességhez viszonyított arányszámában is meglepő stabilitást mutat évtizedek óta. Ha csak az elmúlt 10 évet vesszük alapul, megállapítható, hogy a ezres nagyságrend nem változott, sőt a korosztályhoz viszonyított arányok sem, hiszen évről évre 2,05% és 2,48% között mozog a lakónépesség arányában a fiatalok bűnelkövetése. (Ebben detektálható ugyan bizonyos hullámzás, de ez sokkal inkább ad hoc, mintsem rendszerszerű, és nincsen olyan mértékű és tendenciaszerű csökkenés vagy növekedés, amely a háttértényezőkben bekövetkezett releváns változásokról tanúskodna.) 2013-ban a fiatalkorú bűntettesek száma a Legfőbb Ügyészség adatai szerint fő volt. A fiatalkorú bűnelkövetőknek a 14-18%-a lány: 2012-ben 17,59%-ot tettek ki a nők a korosztályban. Korcsoportos bontásban is a papírforma érvényesült: a tizennégy és tizennyolc év közötti bűntettesek 16-18%-a 14 éves, a éves korosztály nagyjából egyformán osztozik a bűncselekményeken (23-24% a tizenöt évesek, 28-29% a tizenhat évesek és 29-31% a tizenhét évesek részesedése). A fiatalkorú elkövetők családi hátteréről ugyanaz mondható el, mint a gyermekekéről. A statisztikák szerint a terheltek 60-70%-a él kétszülős családban (2010-ben a fiatalkorúak 70,23%-a élt vérszerinti szüleivel, 2012-ben pedig 62,29%-uk). Egyedülálló szülő neveli a terheltek 15-20%-át (2008-ban 20,87%-ukat, 2009-ben 15,53%-ukat), testvérnél vagy más rokonnál a bűntettes fiatalok kevesebb, mint 1%-a él és 2-3% körül mozog azoknak az aránya, akiket nagyszülő, nevelőszülő vagy gyám nevel, illetve egyéb helyen tartózkodik a bűncselekmény elkövetésekor. Releváns adat a fiatalkorú elkövetők között a nevelőotthonban, intézetben élők aránya, ami rendre 8-12% körül mozog a fiatalkorú terheltek között. Érdekes kérdés az, hogy a terhelt és sértett között milyen kapcsolat volt a bűncselekmény idején. A legtöbbször azaz az eseteknek majdnem a felében (36-46%-ban) a tinédzserek idegen sérelmére követték el büntetendő cselekményüket, második helyen az a kategória állt, amikor nem derült ki a terhelt és a sértett kapcsolatáról semmi (29-42%-ban), és mindössze a dobogó harmadik helyén szerepeltek azok, akik cselekményüket ún. egyéb ismerős sérelmére (8-12%) valósították meg. Előfordult, hogy a bűnelkövető iskolatársa (5-8%) ellen fordult, barátjának okozott kárt (1-2%), de nagyon ritka volt az, hogy szomszédja (0,8-09%) vagy esetleg távolabbi (ún. egyéb) hozzátartója lett deliktumának áldozatává. Összegezve azonban elmondható, hogy a fiatalok büntetendő cselekményeik tetemes hányadát számukra ismeretlen ember vagy távoli ismerős sérelmére követik el. 15

20 A fiatalkorú bűnelkövetőkről az elmúlt évtizedekben folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy köreikben a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése a jellemző leginkább. Tradicionálisan az általuk elkövetett deliktumok 60-70%-át tették ki a vagyontárgy sérelmére elkövetett bűncselekmények, ez a trend azonban jelentősen megváltozott ban még 60,7% volt a fiatalkorú elkövetők által megvalósított vagyon elleni bűncselekmények aránya, 2009-ben csak 57,1%, 2010-ben 55,14%, 2011-ben 53,85%, 2012-ben pedig már 51,12%, ami azt jelenti, hogy egy folyamatos és az elmúlt évtizedeket alapul véve radikális csökkenésnek lehetünk szemtanúi ebben a bűncselekménytípusban. 16 A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények között határozottan emelkedett a közrend elleni vétségek és bűntettek száma, azon belül is leginkább a garázdaságoké. Míg 5 év ezelőtt 2707 közrend elleni bűncselekményt tartalmazott a bűnügyi statisztika, addig 2012-ben ez már 3082 volt, ami 7%-os emelkedést jelentett. A kábítószerrel visszaélés ezzel szemben alig növekedett, legalábbis az ENYÜBS szerint, az elkövetők száma fő körül tetőzött és stagnált. 17 Amennyiben viszont az elítéléseket vesszük górcső alá, kiderül, hogy 2005-ben 6206 fiatalkorút ítéltek el a bíróságok, 2011-ben 6301-et, és ez a szám 2013-ra már 5623-ra apadt Fiatal felnőttek Bár büntetőjogi értelemben külön egységként kezelendők, mégis célszerű áttekinteni a fiatal felnőttek bűnelkövetését is. A statisztikákban a tizennyolc és huszonnégy év közöttiek 3 kisebb korcsoportot alkotnak: az ENYÜBS ugyanis külön regisztrálja a 18, a 19 és év közöttieket. A 18. életévüket betöltött fiatalok közül 2012-ben 3249-en követtek el bűncselekményt, a 19 évesek 3274-en és a év közöttiek pedig összesen an, ami évfolyamonkénti átlagban (3655) is kicsit több, mint a 18 és 19 éves elkövetők száma, vagy bármelyik idősebb 4 évet felölelő korcsoporté. Másképpen fogalmazva a év közöttiek korcsoportja az, amelyik a legaktívabb (mindig is a legaktívabb volt) a bűnözésben. Közelebbről megvizsgálva a fiatal felnőtt korosztály bűnelkövetését, látható, hogy a 18 évesek 950, a 19 évesek 984 és a 20 és 24 év közötti generációk összesen 3746 erőszakos és garázda bűncselekményt követtek el 2012-ben. A korcsoportos megoszlásból tehát az látható, hogy a évesek ebben a bűncselekmény típusban határozottan aktívak: az ilyen deliktumok összességének 15%-áért felelős ez a négy generáció. A statisztikai bontás szerint a szándékos emberölési cselekmények és a súlyos testi sértések kerültek egy bűncselekményi kategóriába. Ebből látszik, hogy a testi sértések száma az összes tizennégy alatti között volt 117, a tizennégy és tizennyolc év közöttiek között 369, és 298 ilyen fajta bűncselekménnyel találkoztunk a 18 és 19 évesek két generációjában. Az ugrás ehelyütt is a éves, azaz a fiatal felnőtteknél tételezhető: 613 súlyos testi sértés és szándékos ölési cselekmény jutott erre a korosztályi csoportra. Elmondható azonban, hogy ez a bűnelkövetés szempontjából igen aktív generáció a garázdaságokban (2270 garázda volt 20 és 24 év közötti) és rablásokban (318) is felülreprezentált, ahogy tulajdonképpen a bűnelkövetés egészében. 16 3%-os volt a visszaesés a lopásoknál és a betöréses lopásoknál, 2%-os pedig a rablások között (709 fiatalkorú helyett mindössze 403 követett el rablást 2012-ben.) Ez utóbbi adat egyébiránt többszörösen igazolja azt, hogy a rablás büntethetőségi korhatárának lejjebb szállítása statisztikai vonatkozásban semmiképpen sem volt indokolt. 17 A nemi bűncselekmények száma, köztük az erőszakos közösüléseké, szintén egyfajta stabilitást mutat, hiszen évről évre eset között van a legsúlyosabb erőszakos nemi bűntettek száma. 16

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója 2012. Gyermekközpontú Bíróság 2 2011. február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014.

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Kiskorú elkövetők országosan, Budapesten ENYÜBS2013 Erőszakos jellegű bűncselekmények

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnözésről 2010. év Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1217-0046

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

A tankötelezettség teljesítéséről újra

A tankötelezettség teljesítéséről újra A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. rész

Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. I. rész Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 8/2012.(VI.29.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Módosított

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére 3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

D:\munkák\város\egys\rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról.doc

D:\munkák\város\egys\rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról.doc 1/5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2006. (II.23.) önkormányzati rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról a 39/2007. (XII.19.) 1 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben