Berhida Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi átfogó értékelése

Átírás

1 Berhida Városi Önkormányzat Családsegítő Központ J e g y z ő j e V e z e t ő j e 8181 Berhida Veszprémi u Berhida Veszprémi u Tel.: Fax: Tel.: E L Ő T E R J E S Z T É S A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÁJUS 30. NAPJÁN TARTANDÓ ÜLÉSÉRE Berhida Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi átfogó értékelése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96.. (6) bekezdése alapján Berhida Városi Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. /IX.10./ Korm. rendelet 170/A. -ában meghatározott tartalommal készült átfogó értékelést az alábbiakban terjesztjük a Tisztelt Képviselő-testület elé: 1. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA Berhida város népesség.-statisztikai adatai december 31. napján. Állandó lakosság összesen: /a településen lakóhellyel rendelkezők száma/ 6118 fő Korcsoport bontásban Férfi (fő) Nő (fő) Együtt (fő) 0-2 éves éves éves éves éves éves éves

2 éves éves Összesen AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA a.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. 19. (1) bekezdése értelmében: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) a 151. (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. b) a 20/A. -ban meghatározott természetbeni támogatásnak, 20/A. (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. /A természetbeni támogatás összege évben gyermekenként és alkalmanként 5.800,- Ft volt./) c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek /óvodai felvétel, második szakképzettség megszerzése, egyéb iskolai szolgáltatásokért fizetendő térítési díj, iskolaotthonos nevelésben ingyenes tankönyvellátás és étkezés, ösztöndíjprogramok stb./ igénybevételére.

3 - 3 - A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - a helyi önkormányzat jegyzője állapítja meg, egy év időtartamra évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapítására 630 kérelem érkezett. A kérelmezők jellemzően jövedelmi viszonyaikra hivatkozással kérik a támogatás megállapítását. Elutasításra 11 esetben került sor, minden esetben a jogosultsági határt meghaladó egy főre jutó jövedelem alapján december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 624 fő. A 624 fő gyermek 285 családban él. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek életkor szerinti bontásban Összesen éves Gyermekek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekes családok Családokban élő gyermekek száma v. annál több Összesen Családok száma Ebből: egyedülálló szülő A Gyvt. 20/A. -a szerint: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság alapján támogatást folyósítottunk az alábbiak szerint: augusztus hónapban 586 kiskorú gyermek és 26 nagykorú, összesen 612 fő részére fizettük ki az egyszeri ellátást: forint összegben.

4 október 1-jétől lépett hatályba a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás természetbeni támogatássá való módosítása. Ezen időponttól az augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli támogatást Erzsébet-utalvány formában kell nyújtani november hónapban 597 kiskorú és 31 nagykorú gyermek, összesen 628 fő részesült az egyszeri természetbeni (Erzsébet utalvány) ellátásban, összesen forint összegben. Támogatásra felhasznált összeg évben összesen: ezer Ft. b.) Óvodáztatási támogatás Az ellátás a korábban óvodai ellátást igénybe nem vevő, de már óvodás korú gyermekeket nevelő családokat kívánja ösztönözni az óvodai ellátás igénybevételére, amely döntő fontosságú a korai szocializációban, a társas viselkedés formáinak kialakulásában, az iskolaérettség elérésében. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében lényeges, hogy minél többen éljenek a szolgáltatás adta lehetőségekkel, a gyermekeiket ne csak az utolsó, kötelező óvodai évben írassák be az intézményekbe, hiszen így az óvoda kevéssé tudja kompenzálni az esetleges szocializációs hátrányokat. A Gyvt. 20/C -a alapján: 20/C. (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában,

5 - 5 - bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Mivel a támogatás összege évben változatlan maradt, így az alábbi megoszlásban részesültek a jogosultak az óvodáztatási támogatásban: évben óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek Első További Időszak alkalommal alkalmakkal Összesen Fő ezer Ft Fő ezer Ft Fő ezer Ft június december Összesen Ezeknek a gyermekeknek az ellátása óvodai beíratásuk óta folyamatos. Az újonnan beíratott gyermekek esetében kérelemre indul az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás megindítása. A benyújtott kérelmek közül elutasításra évben egy esetben került sor mert a gyermek nem járt rendszeresen óvodába (a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen meghaladta a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát). Az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek túlnyomó többsége a Süni Napközi-otthonos Óvodába jár Berhidára. c.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. 21. (1) bekezdése szerint: A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

6 - 6 - (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. A jogosultsági feltételeket az önkormányzat helyi rendeletben állapította meg. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérelemre adható, pénzbeni vagy természetben nyújtott ellátásként évben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 61 fő kérelmező kapott, összesen Ft összegben. Közülük 1 fő kérelmező kapta a támogatást természetben nyújtott ellátásként, tekintettel arra, hogy gyermekei védelembe vétel hatálya alatt álltak. A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében a Humán Ügyek Bizottsága által megállapított összeget a helyi Családsegítő Központ közreműködésével használták fel a gyermekek javára. d.) Egyéb támogatások da) Térítési díjkedvezmények A térítési díjkedvezmények a Gyvt. szerint nem tartoznak a pénzbeli ellátások közé, azonban e kedvezmények is a családok anyagi helyzetét erősítik és összefüggnek a segélyezéssel. A gyermekek napközbeni ellátását (gyermekétkeztetést) biztosító intézményekben az egyes gyermekek után fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető állapítja meg a Gyvt (1) bekezdése szerint. A Gyvt (5) bekezdése alapján Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

7 - 7 - b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A normatív kedvezményt az intézmények a részükre lebontott állami támogatás formájában biztosították a jogosultak részére évben normatív térítési díj-kedvezményben részesült gyermekek száma: évben térítési díjkedvezményben részesülő gyermekek Intézmények Tanulók száma (fő) 50%-os díjkedv. 100%-os díjkedv. Összesen Ady Endre Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Ált. Iskola Süni Napköziotthonos Óvoda Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Berhida összesen Vilonya Iskola tagintézmény Vilonya Óvoda tagintézmény Vilonya összesen MINDÖSSZESEN db) Nyári gyermekétkeztetés A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 23/2012.(IV.18.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza az önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait. Az R. az elmúlt évekhez képest lényeges változtatásokat tartalmaz. Pályázati rendszert vezetett be, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a forrásokat a

8 - 8 - települések helyzetének, teljesítőképességének és vállalásainak figyelembevételével ossza el a nemzeti erőforrás miniszter. A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy június 18-ától augusztus 31-éig terjedő időszakban legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában a Gyvt (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. A támogatás további feltétele, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %-ának megfelelő értékben az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet szerinti kistermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt vagy előállított alapanyagból biztosítja. A nyári gyermekétkeztetés céljára igényelhető támogatás egy gyermekre jutó napi összege az R. alapján legfeljebb 440,-Ft. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. Fentiek alapján biztosította az önkormányzat 120 főnek 45 munkanapon át a nyári étkeztetést, ami a gyakorlatban napi egyszeri melegétkezést jelentett. A pályázat alapján ,- Ft összeg került felhasználásra. dc) Ingyenes tankönyvellátás Berhida város oktatási intézményeiben tanulók, összesen: 286 fő ingyenes tankönyvellátásban részesült az alábbiak szerint: Ady Endre Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Berhida összesen Vilonyai iskola tagintézmény MINDÖSSZESEN 147 fő 130 fő 277 fő 9 fő 286 fő dd) Bursa Hungarica, Arany János Tehetséggondozó Program Nem kötelező támogatási formában, Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban részesült az elmúlt évben 68 fiatal a képviselőtestület döntése alapján, összesen: ,- Ft összegben.

9 - 9 - A Képviselőtestület 1 tanulót támogatott az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételében és vállalta 5 tanévre (tanévenként 10 hónapra) havi 5.000,- Ft támogatás nyújtását. Erre a célra 2012-ben felhasznált összeg: Ft. 3. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA Berhidán december 1-jén kezdte meg működését az intézmény a Berhida Hősök tere 38. szám alatt. Jelenleg az intézmény új székhelye Berhida, Veszprémi u szám alatt, a Polgármesteri Hivatal épületén belül található. A szolgálat korszerűen felszerelt, két irodahelyiséggel, tárgyalóval mely riportszobaként is funkcionál -, és ügyfélfogadóval rendelkezik. Négy számítógéppel, internet hozzáféréssel, fénymásolóval, két nyomtatóval, telefonnal és egy fax készülékkel rendelkezik. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalatai A családsegítés és gyermekjóléti tevékenységet (Berhida és Vilonya területén) jelenleg 4 fő családgondozó látja el. Ebből 1 fő heti 1 alkalommal (4) órában/ Vilonyán önállóan végzi a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. Berhidán a családsegítés feladatait 2 fő, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait pedig 2 fő látja el. A családgondozók képesítése megfelel az előírásoknak. 2 fő szakirányú szociálpedagógus végzettségű, (az intézményvezető szociális szakvizsgával rendelkezik) 1 fő óvodapedagógus végzettségű 1 fő általános iskolai tanító végzettségű 1 fő egészségtan tanár végzettségű. Az ügyviteli feladatokat 1 fő látja el részmunkaidőben. A Családsegítő Központ Gyermekjóléti tevékenységének évi forgalma: Berhida: 3807 fő Vilonya: 60

10 Ellátás típusa Berhida Vilonya alapellátásban részesült 25 család 36 gyermek 1 család 3 gyermek védelembe vettek: 20 család 33 gyermek 1 család 3 gyermek Átmeneti nev.-be vettek 11 család 24 gyermek - Id. hatályú elhelyezés 5 gyermek 1 gyermek egyszeri esetként: 14 család 31 gyermek 2 család 2 gyermek Berhida-Vilonya Védelembe vétel okai: iskolai hiányzások, szülők életvitele, gyermekek magatartási problémái Átmeneti nevelésbe vétel okai: szülők helytelen életvitele, gyermek magatartási problémái. Ideiglenes hatályú elhelyezés okai: a gyermekek testi, lelki, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztető körülmények gyermekjóléti szolgálat tevékenysége kezelt probléma szerint: Berhida Vilonya Anyagi (megélhetés, lakhatás): gyermeknevelési: Gyerm.int-be való beill.n magatart- és telj.zavar: családi konfliktus szülők,ill.család életvitele: családon belüli erőszak, - - bánt.: (fizikai) szülői elhanyagolás: Fogy.retardáció: 96 - szenvedélybetegség: 8 - A Várpalota Kistérségi Többcélú Társulás keretén belül működő jogi tevékenység ellátásáról, és szupervízióról Berhida területén. Jogász: (Berhida-Vilonya) Berhida területén minden hónapban, egy alkalommal került sor jogi tanácsadásra között ben 39 alkalommal vették igénybe az ügyfelek a szolgáltatást.

11 Szupervízió (Berhida-Vilonya) A családgondozók és a házi gondozók rendszeresen vehetik igénybe a szolgáltatást (havonta egyszer 6 órában, vagy havonta két alkalommal 3-.3 órában). A szupervízió célja a segítő szakmában dolgozók mentális védelme és szakmai kompetenciájuk fejlesztése. A szupervízió fókuszában a szakmai személyiség áll, ami azt jelenti, hogy a személyiségfejlesztés a szakmai kontextus keretei között zajlik. Előfordulhat, hogy a segítő helyzetben a személyes érintettségünk, vakfoltjaink miatti bevonódás akadályozza munkánkat, elakadást okoz. A szupervízió segíti a problémákra való rálátást egy külső szemszögből. A szupervizor reflektív jelenléte, kérdései segítségével a szupervizált képes lesz rálátni önmagára, a saját működésmódjára, elsajátítja az önreflexió képességét. A szupervízió a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és oda visszacsatoló tanulási folyamat. A szupervízió munkamódja az esetmegbeszélés. Mindig egy konkrét esetből, az esethozó által hozott konkrét szituációból indulunk ki. Az eset lehet: én és a kliensem, én és a főnököm, én és a munkatársam, stb. közötti konfliktus, elakadás. a szupervízió témakörébe tartozik az én és a szakmám problematika, a szakmai identitás problémája is. A szupervíziót el kell határolni az esetmegbeszélő csoporttól. A szupervízióban nem a kliensen van a hangsúly, hanem az esethozón. Pszichológiai tanácsadás: havonta két alkalommal (Berhida-Vilonya): (teljes egészében saját költségvetési forrásból finanszírozott) Berhida: 2012-ben 76 alkalommal vették igénybe a szolgáltatást. Vilonya: 2012-ben 4 alkalommal vették igénybe a pszichológiai tanácsadást. Pszichológiai tanácsadásra zömmel a gyermekek súlyos magatartási problémái miatt került sor. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása A szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat támogatjuk, segítjük, tanácsokkal látjuk el. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a védőnői szolgálattal, akik leghamarabb találkoznak a családdal, a terhes anya és a csecsemő gondozása során.

12 Szorosan kapcsolódnak az egészségügyhöz, de az egészség megőrzése, illetve egészségkárosodás megelőzése kapcsán a gyermekvédelem is döntő tevékenységükben. A várandós kismamák gondozása az egyben együttgondozást is jelenthet, de a családgondozó ilyen esetben mindig konzultál az illetékes védőnővel. Jellemző problématípusok a gyermeknevelési kompetencia hiányosságai, lakhatási, megélhetési, higiéniai problémák, túl fiatal anya..stb. A védőnők az általuk szervezett programokról tájékoztatják a Családsegítő Központot, így az intézményünket felkereső érintett ügyfelek is tudomást szerezhetnek azokról. Családba történő visszahelyezést segítő családgondozás A családgondozás során kiemelt figyelmet kell szentelni a szülők gondozására. A családgondozó elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó rendszeresen kapcsolatot tart a gyermekotthonnal, nevelőszülői hálózattal, illetve a megyei gyermekvédelmi igazgatósággal. A családgondozás különösen az alábbi szolgáltatásokra terjed ki: -személyes segítő kapcsolat (szülő gyermek kapcsolattartásának segítése) -szülő nevelési, gondozási háztartásszervezési ismereteinek gyarapítása, támogatása -hivatalos ügyek intézésében való közreműködés, más szakemberhez való irányítás (pl. pszichológus). Célunk, hogy képessé tegyük őket a gyermekük/gyermekeik megfelelő nevelésére. A családgondozó javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának, módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében történt változás ezt indokolttá teszi. Berhida: 10 családban látjuk el a gondozást (egy átmeneti nevelt gyermek elkerült a közigazgatási területről). Vilonya: -

13 Helyettes szülői hálózat: A helyettes szülői hálózat a gyermekek védelmének rendszerén belül a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás, ezen belül a gyermekek átmeneti gondozásának egyik formája. A helyettes szülői gondozás azt jelenti, hogy a vér szerinti szülő kérésére átmenetileg, meghatározott ideig történik a gondozás és nevelés. Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően- az ellátást, gondozást. A helyettes szülőnél történő elhelyezés rövid tartamú (max. 12 hó) elhelyezést jelent. Berhida területén a helyettes szülői hálózat kiépítése nem járt eredménnyel.. Helyettes szülők beiskoláztatására ugyan sor került, de ők végül nevelőszülőkké váltak. Az elmúlt években sem Berhida, sem Vilonya területén helyettes szülői feladat ellátása nem merült fel, illetve ilyen irányú igénnyel senki nem élt. Szükség esetén átmeneti gondozásra kistérségi szinten kerülhetett volna sor. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése A gyermekjóléti szolgáltatás észlelő-és jelzőrendszert működtet, mely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek -életkörülményeit és szociális helyzetét -gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét -gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét -kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében -a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése Jelzőrendszeri tagok (egészségügyi. szolgáltatók, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat, közoktatási intézmények, rendőrség, pártfogó felügyelői szolgálat, önkormányzat, állampolgárok)

14 A jelzőrendszer tagjai által küldött jelzések száma 2012-ben: Egészségügy/védőnő 29 jelzés 4 jelzés Egészségügy/orvos 3 - Oktatási-nevelési intézmény jelzés Rendőrség - - Pártfogó felügyelő - - Más szociális intézmény 1 - A veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszeri tevékenységnek mindenkor a gyermek, illetve a család érdekeit kell szolgálnia. A jelzőrendszer valamennyi munkatársát titoktartási kötelezettség köti. A gyermekvédelmi munkában résztvevő szakember legjobb tudása szerint és az etikai normák betartásával járul hozzá a gyermekjólétet szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. Berhida jelzőrendszeri értekezlet A Családsegítő Központ szervezésében 2012-ben is 6 alkalommal került sor a jelzőrendszeri értekezlet megtartására. A jelzőrendszeri tagok legtöbbször a gyermekek nem megfelelő magatartása, iskolai hiányzások, szülői mulasztások, elhanyagolás, higiénés, mentálhigiénés problémák és munkanélküliségből adódó anyagi nehézségek miatt tettek jelzéseket. A jelzőrendszer tagjaival többnyire rendszeres együttműködést sikerült kialakítani. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. Szükség esetén a jelzőrendszer tagjaival szakmaközi megbeszélést tartunk, és próbálunk együtt megoldásokat találni a problémákra. Leggyakoribb együttműködés az elmúlt évben a védőnői szolgálat munkatársaival valósult meg az ismétlődő, egyre nagyobb számban megjelenő fejtetvesség visszaszorítása érdekében. A népegészségügyi szakigazgatási szerv, a háziorvosok, a védőnői szolgálat és a családsegítő központ munkatársainak összefogása, együttműködése következtében közel fél éves intenzív tevékenységének köszönhetően- jelenleg, közel nyolc hónapja stagnál, illetve visszaszorításra került a probléma. Alig-alig, csak szórványosan jelenik meg, azonban a szülők azonnal kezelik, és ismételten már nem fordul elő.

15 Vilonya (jelzőrendszeri értekezlet) A településen évben 6 alkalommal került sor a jelzőrendszeri értekezlet összehívására. A településen az érintettekkel jó kapcsolatot sikerült kialakítani, és megfelelő együttműködést. Megállapítható, hogy a településen is jelentkeznek a gyermekekkel kapcsolatos magatartási problémák. Továbbá Vilonyán is megjelent a fejtetvesség, de a szülők együttműködőek, és a probléma kezelhetővé vált. Esetmegbeszélések A feladat végrehajtásának egyik formája a gyermekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi esetmegbeszélés, melyen alkalmanként egy-egy szakma képviselői jelennek meg. Célja a gyermekjóléti szolgálat és az észlelő- és jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése, illetve hatékonyabbá tétele. A szakmaközi megbeszélés összehívható több szakma képviselőjét érintő aktuális kérdésekben, illetve a gyermekjóléti szolgálat és egy szakma együttműködése során felmerülő probléma esetén. Berhidán évben 18 alkalommal történt esetmegbeszélés Vilonyán évben 8 alkalommal történt esetmegbeszélés A gyermekjóléti szolgálat, konkrét esethez kapcsolódóan esetkonferenciát tart az érintett szakemberek bevonásával. Esetkonferenciát egy adott esettel kapcsolatban a gondozási folyamat során akár több alkalommal is - az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény képviselője részvételével tart. Berhidán évben 12 alkalommal került sor esetkonferenciára. Vilonyán évben 1 alkalommal került sor esetkonferenciára. Gyermekvédelmi tanácskozás (a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásról minden év május 31-éig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az átfogó értékelés alapját képezi a gyermekjóléti szolgálat által szervezett éves tanácskozás. A tanácskozás célja a településen a gyermekjóléti, illetve

16 gyermekvédelmi feladatot ellátó szakemberek saját tevékenységének bemutatása, feladat ellátásuk akadályoztatásának feltárása. Az értékeléseket követően közös stratégia kidolgozására kell törekedni a színvonalasabb, hatékonyabb ellátások érdekében. Résztvevők köre: Gyermekintézmények és gyermekekkel foglalkozó szervezetek képviselői. Meghívottak a Gyvt-ben meghatározott jelzőrendszeri tagok, fiatalkorúak pártfogója, az önkormányzati képviselőtestület mindazon tagjai, akik a gyermekvédelem terén döntés-előkészítői, illetve döntési szerepet töltenek be. A március 20-án megtartott gyermekvédelmi tanácskozáson a évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelésére került sor Berhida és Vilonya településeket érintően. A gyermekek veszélyeztetettségeinek okai: - szülők életvitele - szülői elhanyagolás - gyermeknevelési problémák - anyagi (lakhatás, megélhetés) - gyermek magatartás- és teljesítményzavara A gyermekvédelmi rendszer elvi kiindulópontja, hogy a gyermekeket éppen gyermeki mivoltukra tekintettel illeti meg a védelem. A gyermekek problémáit érdemes két részre bontanai: -biztonsági kockázatok: a társadalom a gyermek fejlődésének veszélyeztetett voltát, a gyermek bántalmazását vagy elhanyagolását tekinti a probléma lényegének. -jóléti problémák: anyagi javak hiánya, illetve a gyermek fejlődési lehetőségeinek korlátozottsága, az esélyek egyenlőtlensége. Oksági magyarázatok: - pszichológiai, pszichiátriai modellek A bántalmazás, illetve elhanyagolás, mint veszélyeztető magatartás gyakran a szülő személyében keresendő (pszichés, biológiai jellemzők: frusztráció, önbecsülés, érzelmi szegénység, alacsony toleranciaszint, autoriter, ill. merev személyiség, agresszió, stressz és alkalmazkodás stb.)

17 gyermek közrehatását hangsúlyozó modellek az atipikus gyermekek (pl. mentális, fizikai, illetve viselkedésbeli abnormalitás esetében) fokozottan ki vannak téve a bántalmazás veszélyének. Ehhez hozzájárulnak a szülő tulajdonságai, melyek már vagy eleve jellemzik őt, vagy pedig a gyermekkel való negatív tranzakció során alakulnak ki. -személyközi kapcsolatok szerepét hangsúlyozó modellek a veszélyeztető magatartásokat az alábbi faktorok hangsúlyozzák: - a család struktúrája -családtagok közötti interakciók jellege, sűrűsége -szülő viszonya a gyermekhez (gondozás és nevelés) -szülő, illetve gyermek kapcsolata a társadalmi környezettel - Szociológiai megközelítések. A gyermekvédelmi problémák kialakulásában a társadalmi faktorok rendkívül széles körével találkozhatunk, melyek a -gazdasági feltételek -társadalmi szerkezet -kulturális tényezők A bántalmazó, elhanyagoló magatartás a társadalom minden rétegében előfordul, és mindegyiket védelem illeti meg a gyermekvédelem részéről. A szülő szegénységéből egyenesen következő helyzeteket azonban nem lehet bántalmazásnak, vagy elhanyagolásnak tekinteni. Ha a szülő nem elégíti ki a gyermeke alapvető szükségleteit, ez nem feltétlenül elhanyagoló magatartás, hanem inkább a források hiánya. Ilyen esetekben gyakran megfigyelhető hogy a szegénység olyan stresszes állapotot okoz a szülőnél, amely adott esetben kiprovokálhatja a gyermekkel való rossz bánásmódot. Ugyanakkor a kulturális kontextus különböző faktorai növelhetik, vagy csökkenthetik a gyermek bántalmazásának, illetve elhanyagolásának kockázatát. Ezen belül az egyedi feltételek is befolyásolják a szülő magatartásának jellegét. A gyermekvédelmi problémákkal összefüggő kulturális tényezők között elsősorban az alábbiakat érdemes említeni: -gyermek értékére vonatkozó felfogás -gyermekgondozás és nevelés megfelelőségére vonatkozó felfogások

18 fegyelmezésre vonatkozó felfogások (büntetés, mint a deviáns magatartás elhárításának eszköze) -gyermeknevelés individuális jellege (szülők szocializációs hiányosságai) -konfliktusok kezelésével kapcsolatos gyakorlatok és felfogások -szubkultúrák eltérő szokásai és értékei A gyermekvédelmi problémák veszélyeztetettség, bántalmazás, elhanyagolás - társadalmi konstrukciók. A társadalmi problémák kettős jelleggel bírnak: egyrészt bizonyos objektív tulajdonságokkal, másrészt egy társadalmi értékeléssel, amely ezt a szituációt társadalmi problémának minősíti. Azok a helyzetek, melyekkel a gyermekvédelem foglalkozik, objektív tulajdonságaik alapján nem egy, hanem több különböző jelenségcsoportba tartoznak. Mindegyikük árt a gyermeknek, de más az okuk, lefolyásuk, hatásuk. Az eltérő jelenségcsoportokat az köti össze, hogy a társadalom egyaránt a gyermekvédelmi módon kezelendő problémák közé sorolta őket. Másrészt sok olyan jelenség, amely szintén árt a gyermeknek, azért nem tartozik a gyermekvédelmi problémák közé, mert a társadalom nem így minősíti őket (például: házastársi konfliktus, és válás hatásai, kedvezőtlen szociokulturális környezet hatásai, gyermek magatartási-, illetve személyiségzavarai ) Gyermekvédelmi prevenció: Olyan empirikusan létező tevékenység, melyek szándékolt funkciója a gyermekvédelmi problémák kialakulásának, megismétlődésének, illetve súlyosabbá válásának elhárításának céljából történik. Mindenfajta prevenció célja, hogy a megcélzott jelenség ne jöjjön létre, vagy ha létrejött, ne váljon súlyosabbá. Ezen túlmenően azonban a prevenció több mindent jelenthet. Például egy felfogásmódot, amely a problémák megelőzését preferálja a kialakult problémák kezelésével szemben (itt nem konkrét megoldásokról, hanem nézőpontról van szó). Fontos összefüggéseket ismerhetünk meg, ha megkülönböztetjük a prevenció típusait: - elsődleges prevenció általában véve a populációra irányul, a gyermekvédelminek tartott helyzetek, elsősorban a bántalmazó vagy elhanyagoló magatartások csökkentése, vagy kiküszöbölése céljából.

19 másodlagos prevenció a magas kockázattal bíró csoportokat igyekszik azonosítani és kezelni a fentebb említett helyzetek csökkentése, illetve kiküszöbölése céljából. - harmadlagos prevenció: azokat a szülőket és gyermekeiket veszi célba, akiknél már előfordult gyermekvédelmi probléma: itt a cél a következmények enyhítése és a hasonló problémák ismételt előfordulásának megakadályozása. Az minősül prevenciónak, amit ilyen céllal működtetünk, függetlenül attól, hogy a törekvésünk kisebb, vagy nagyobb sikerrel jár. A veszélyeztetettség megelőzésére, csökkentésére, megszüntetésére irányuló programok 2012-ben A szabadidős programok megszervezésére továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani. A programok többfunkciósak, melyek biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, nyári szünidőben pedig alternatív napközbeni ellátásként is funkcionál, másrészt preventív célzatúak. Preventív jellegű tevékenységek Berhidán -alternatív napközbeni ellátások formái: szabadidős tevékenységhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás/foglalkozás játékhoz kötődő egyéni készségeket, képességeket fejlesztő játszóház, játszótéri programok -személyiségfejlesztő foglalkozások (azonos problémákkal küzdő, szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, fiatalok számára) -erőszakmentes kommunikáció(konfliktuskezelési tanácsadás tanév folyamán heti -nyári szabadidős foglalkozások Szabadidős tevékenységek, programok Berhidán (preventív célzattal). húsvéti játszóház - gyermeknapi program - Berhida napon: Játék Sziget - Roma napi programban való részvétel, - hagyományosan jó a kapcsolat a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal - Mikulásnapi program - nyári szabadidős foglalkozások

20 Preventív jellegű tevékenységek Vilonyán: - személyiségfejlesztő foglalkozás kamaszoknak Szabadidős tevékenységek, programok Vilonyán (preventív célzattal) -húsvéti játszóház -mikulásváró játszóház -nyári szünidős program őszétől a gyermekjóléti szolgálat hétfőtől csütörtökig Berhida településen a Süni Napköziotthonos Óvodában kísérleti jelleggel az alábbi programokat biztosítja: -hétfő: mazsorett csoport működtetése -kedd: kreatív kézműves foglalkozás -szerda: egészség életmód foglalkozás -csütörtök: küzdősport játékos ismerete játékos formában Fenti tevékenységekkel már egy olyan preventív megoldást szeretnénk nyújtani, ahol még zömében a problémák nem alakultak ki. Ezekkel a tevékenységi körökkel szeretnénk a nyári és a további szabad idős programjainkat bővíteni, melyekhez nagy valószínűséggel a fentebb említettek szerint szorosabb összefogásra, és több szakemberre lenne szükségünk. Ennek érdekében kerül sor május végéig bezárólag a jelzőrendszeri tagok részvételével egy szakmai átfogó megbeszélésre, mely során minden résztvevő nyilatkozik, hogy saját szakterületét illetően milyen témában és milyen gyakorisággal tud részt venni a közeljövőben a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében. Tervezett bevonható szakterületek képviselői a családsegítés és gyermekjóléti szolgálaton kívül: - Egészségügy - Rendőrség - Polgárőrség - Pártfogó felügyelő - Oktatási-nevelési int. - Pszichológus A fenti javaslatok megvalósítását Vilonya vonatkozásában is tervezzük és szeretnénk megvalósítani.