PILLANAT JELENTÉS Lakhatással, munkával, képzéssel az integrációért TÁMOP / című programról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PILLANAT JELENTÉS Lakhatással, munkával, képzéssel az integrációért TÁMOP-5-3.3-08/2-2009-0005 című programról"

Átírás

1 1

2 2

3 PILLANAT JELENTÉS Lakhatással, munkával, képzéssel az integrációért TÁMOP / című programról A Nyugat-dunántúli régióban 3 hajléktalan ellátó intézmény, továbbá két gyermekjóléti intézmény fenntartója (Szombathely Megyei Jogú Város, SAVARIA REHAB-TEAM Kft., Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Lehetőség Családoknak Alapítvány) konzorciumot hozott létre, amely konzorcium a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központtal kibővülve szerződött a program megvalósítására. A program április 01-én kezdődött. Az Irányító Hatóság 2010.április 22- én kötötte meg a konzorciummal a Támogatási Szerződést április 14- én Szombathelyen megtartottuk a sajtótájékoztatóval egybekötött projektindító rendezvényt. A projekt bemutatása után, a konzorciumi partnerek munkatársainak részvételével megtartottuk az első műhelytalálkozót, ahol létrehoztuk a projekszervezetet, meghatároztuk a működéssel kapcsolatos feladatokat. A projekt megvalósításának időtartama: április március 31. A projekt megvalósítási költsége: Ft. A projekt megvalósításával célunk, a hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő- piaci integrációja a Nyugat- dunántúli régióban, a foglalkoztathatóság növelésével, a lakhatás elérésének és fenntartásának támogatásával, a foglalkoztatásuk elérése és folyamatos fenntartása érdekében. A megvalósítás során a régióban legalább 300 hajléktalan ember elérését, megszólítását, tájékoztatását terveztük. Közülük 150 hajléktalan ember bevonása történt meg a programba, akik számára a partnerség, a szolgáltatók bevonásával egyéni szükségleteikhez, állapotukhoz igazodó fejlesztési szolgáltatást nyújtunk. 90 fő esetében szerveztünk piackonform képzést, és vállaljuk, hogy legalább 75 hajléktalan ember OKJ-s végzettséget szerez. 30 fő esetében kerül sor a munkahely megőrzésére, a munkahely megtartásának támogatásával, munkabér és járulék támogatással. 75 fő számára tervezzük az önálló lakhatás támogatását annak érdekében, hogy az egyén képezhető legyen, vagy munkaviszonyt létesíthessen és azt képes legyen megtartani. Célcsoport elérése, toborzása: Első feladatként határoztuk meg a célcsoport elérését és tájékoztatását. Ennek érdekében elkészítettük a C típusú hirdetőtáblátamit minden telephelyre kihelyeztünk-, plakátokat és szórólapokat terveztünk. A célcsoport toborzása a fenti eszközök segítségével, személyes és csoportos tájékoztatások megtartásával minden partnernél május és június hónapban zajlott. A plakátokat és szórólapokat minden partner a városában eljuttatta a saját intézményein kívül más szociális ellátó szervezetekhez, társ szervezetekhez is, ahol a program potenciális célcsoportja megfordulhat. A szociális munkások ezeknél a szervezeteknél személyes tájékoztatást is tartottak a célcsoport elérése érdekében. A célcsoport szűrése: A sikeres toborzási folyamat eredményeképpen június hónapban történt meg a célcsoport szűrése. A partnerek öt helyszínen 284 fővel készítették el a szűrésre készített adatlapokat. A konzorciumi partnerek munkatársai műhelytalálkozók keretében együtt dolgozták ki az állapotfelmérés módszereit, egyidejűleg felkészítve az állapotfelmérésben rész- 3

4 vevő szociális munkásokat. A szűréshez kétféle adatlapot használtunk (általános adatokat tartalmazót és egy szociális helyzetet, motivációt vizsgálót), majd vizsgáltuk a jelentkező tudásszintjét anyanyelvi és matematikai feladatokkal, tanulási képesség vizsgálatot tartottunk és szakmacsoportonként kompetencia vizsgálatot is lefolytattunk. Életmódtábor: A képzésre jelentkezők részére augusztus és szeptember hónapban Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Szombathelyen életmódtábort szerveztünk. A tervezett programok fő eleme a csoporttudat kialakítása, egyéni és csoportos felelősségvállalás, saját élményszerzés fókuszban a döntési képesség fejlesztésével, önismeret támogatása, életvezetési tanácsadás, önállóság, kreativitás fejlesztése. A fenti módszertani célkitűzéseket játékos formában próbáltuk elérni. Emellett a tanulási folyamat mellett lehetőséget teremtettünk a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységekre. Volt közös ételkészítés bográcsban, túrázás, úszás, sportolási lehetőség, múzeum megtekintése. A kiválasztás: Szintén műhelytalálkozó keretében meghatároztuk a célcsoport kiválasztásának szempontjait. A konzorciumi partnereknél mindenhol július hónapban megtörtént a kiválasztás. Miután a szociális munkások elkészítették javaslataikat a bevonásról a Zala Megyei Vöröskeresztnél 45 fő, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítványnál 30 fő, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál 30 fő és a Savaria Rehab- Team Nonprofit Kft-nél 45 fő került bevonásra: összesen 150 fő. Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Szombathelyen a célcsoport sajátosságai miatt (a kiválasztás után eltűnt a résztvevő, rossz fizikai állapota miatt nem lett alkalmas a képzésre, halmozott családi problémák) pótszűrést tartottunk, így a képzések, lakhatási és foglalkoztathatósági támogatások előtt pótolni tudtuk a kiesőket. A célcsoport bevonása: A sikeres kiválasztás után augusztus és szeptember hónapban a programunk módszertani támogatását nyújtó FOGLAK projekt által meghatározott dokumentumok felhasználásával értesítettük a jelentkezőket a bevonásról, a szociális munkások elkészítették a bevontakról az adatlapokat, megkötötték a megállapodásokat a programban való részvételről és elkezdték az egyéni fejlesztési tervek kidolgozását. Közbeszerzési eljárás lefolytatása: Június hónapban elkezdődött a projekt működéséhez szükséges eszközbeszerzés és felnőttképző intézmény beszerzése az OKJ-s végzettség megszerzéséhez illetve foglalkoztatási és lakhatási témában tananyag tartalom kidolgozásához és FAT akkreditációra történő benyújtásához augusztus 18-án kötöttük meg a vállalkozási szerződéseket a felnőttképzési intézménnyel és az informatikai eszközöket és bútorokat beszállító vállalkozókkal szeptember 15-re vállalták a végső teljesítést az eszközök tekintetében, így ezután berendezésre kerültek minden telephelyen az álláskeresést, lakhatást támogató irodák. A képzések október 04- én indultak. A célcsoport képzése: A tervezetthez képest a közbeszerzési eljárás csúszása miatt - július 01 helyett október 04- én indultak a képzések. Nagykanizsán 4

5 bútorkárpitos, Zalaegerszegen motorfűrészkezelő, Mosonmagyaróváron gépi takarító, Szombathelyen szobafestő, szobaasszony és földmunkagép-kezelő szakmacsoportokban, csoportonként 15 fővel, összesen: 90 fő részvételével. A képzést minden résztvevő esetében orvosi alkalmassági vizsgálat előzte meg. A résztvevőkkel háromoldalú képzési szerződést kötöttünk.(felnőtt képző intézmény, projekt megvalósító szervezet és résztvevő) Jelenleg három szakmacsoportban befejeződött a képzés. Mind a motorfűrész-kezelők, mind a szállodai szobaasszonyok és a földmunkagép-kezelők sikeres vizsgát tettek. A legjobb csoportátlag 4,06 a legrosszabb pedig 3,4 % lett. A bútorkárpitos és szobafestő szakmákban május és június hónapban lesznek a vizsgák. Pszicho-szociális támogatás nyújtás: A konzorciumi partnerek szociális munkásai a bevontaknak az alábbi támogatásokat nyújtják a program teljes időtartama alatt: - Egyéni fejlesztési tervek elkészítése, folyamatos felülvizsgálata - Személyes segítés, tanácsadás, mentorálás - Kapcsolattartás és együttműködés a Munkaügyi Központtal - Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók felkutatása - Munkavállalásra felkészítő jogi tanácsadáshoz való hozzájuttatás - Munkavállaláshoz kapcsolatos rendezvényeken való részvétel biztosítása - Munkahelyi beilleszkedéshez segítségnyújtás - Család és munkahely összeegyeztethetőségét biztosító szolgáltatások feltárása, biztosítása, más szociális szolgáltatókkal való együttműködés (pl. gyermekfelügyelet, addiktológiai ellátáshoz való hozzájutás segítése) - Korrepetálás, vizsgára való felkészítés a képzésben résztvevők számára - Alapfokú iskolai végzettség megszerzéséhez segítségnyújtás - Képességfejlesztő csoportok működtetése a sikeres integráció érdekében - Alapvető, mindennapi működést segítő készségek gyakoroltatása - Lakhatási lehetőségek felkutatása, lakhatási támogatások biztosítása - Megélhetési támogatás biztosítása - Útiköltség biztosítása - Irodaszerek, tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása - Szükség esetén természetbeni és pénzbeli ellátásokhoz való hozzájutás segítése A programról megvalósításáról és a konzorciumi partnerekről friss híreket olvashatnak a weboldalon. Készítette: Barcsik Éva projektmenedzser Savaria Rehab-Team Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft A gyermekek bántalmazása, a bántalmazás háttere A gyermekbántalmazás, mint beavatkozásra késztető jelenség a XX. században vált egyértelművé. Az olyan szociális problémák, mint amilyen a gyermekbántalmazás is, nem egyszerűen dolgok, amik megtörténnek, hanem azáltal léteznek, hogy jelentést tulajdonítunk nekik. Adatok alapján valószínűsíthető hogy nem létezett olyan társadalmi formáció vagy kultúra, amelyben nem szenvedtek a gyere- 5

6 kek a felnőttek erőszakos magatartásától. De sajnos a gyermekbántalmazással kapcsolatosan a statisztikai adatok ma sem publikusak a társadalom számára. A bántalmazások száma egyre növekszik, miközben a bántalmazás látens marad. Ennek hátterében az állhat, hogy a gyermek fél a bántalmazójától, főként akkor, ha azt valamelyik szülője teszi vele, és nincs támasza, akinek elmondhatná, mi történik vele. Napjainkban a személyes kapcsolatok elértéktelenedtek, megváltozott a család szerkezete, az emberek agresszívebbek, türelmetlenebbek lettek. Amint azt az adatok is alátámasztják a bántalmazás hátterében leggyakrabban az erőszak áll. Amely életmentő ösztön és ahhoz szükséges, hogy életveszélyben hirtelen és brutális támadás esetén megvédhessük magunkat. Az erőszak pedig születésünktől fogva mindegyikünkben benne van, mind a felnőttekben, mind a gyermekekben, ebből is láthatjuk, hogy az erőszak életünk minden szakaszában jelen van. A szocializáció során a gyermeknek a szülő kell, hogy legyen a szövetségese, akinek a gyermek igényeit az alapszükségleteken túl más irányba is fejlesztenie kell. Egész kicsi kortól a gyermek szükségleteit sírással illetve erőszakos sírással próbálják jelezni, amit a szülők nem vesznek sokszor figyelembe, hanem csak rájuk csapják az ajtót. Ebben az esetben a szülő feladata az lenne, hogy gyermekének táplálékot, szeretetet, nyugtató szavakat nyújtson, az élet örömére tanítsa. Ezek nagyon fontosak a gyermek egészséges énjének kialakulásához. Ha a szülő óvja gyermekét a különböző veszélyektől és az erőszaktól a gyermek félénké és szorongóvá válik. Ha a szülő olyan családból származott, ahol a szülők is erőszakosak voltak és nem kímélték sem a szóbeli sem a fizikai bántalmazástól, akkor nagy valószínűséggel ő is ezt a példát viszi tovább családi életében. Ebből is látszik, hogy a bántalmazás transzgenerációs jelenség, melyben a szülő felelőssége részben megjelenik. Az erőszakkal való ellenállás a néha öngyilkos életutat eredményezhet, ha nem engedik a gyermek saját akaratát, reakcióit felszínre emelni az erőszak ellen akkor a gyermek ezt elfojtja-, megtanul hallgatni. A hallgatás néha felszínre törhet, amely nem a szülőkre irányul, hanem másokra illetve önmagára és ez a gyermeket depresszióssá teheti és hajlamossá az öngyilkosságra. Az önvádolás az erőszak miatt, a szülők házasságának felbomlása miatt, olyan mértékű lelki zavarok keletkezhetnek, melyek funkcionális jellegűek, de csak bizonyos keretek között fordíthatóak vissza. A magyar közvélemény a bántalmazást családi ügynek tekinti. A nemzetközi és hazai adatok tükrében megállapítható, hogy a gyermekbántalmazás előfordulási gyakorisága, országonként, kultúránként változó. Az adatszolgáltatás korlátozza, hogy az áldozatok és az eseményekről tudó családtagok, a szűkebb tágabb környezet titokban tartja a bántalmazást szégyenérzetből, megbélyegzéstől való félelmükben vagy félve a bűntető jogi következményektől. A gyermekképek változása a történelem során: A történelemből tudjuk, hogy különböző történeti korokban eltérő embereszmények fogalmazódtak meg, ennek megfelelően eltérő gyermekfelfogásokkal találkozunk. Azonban komoly akadályokba ütközik az egykori életviszonyok felvázolása. A források hiánya az egyik fő probléma, de a megfogalmazások sem a lényeget emelik ki. Az ókori gyermekszemlélet illusztrációja: A gyermekre, mint az anyagi gyarapodás feltételére tekintetek, a gyermekek életben tartása, felnevelése volt a cél az ókori Egyiptomban. Az ókori közel- keleti kultúrák a gyermekekre úgy tekintettek, mint védelemre szoruló lényre, aki képtelen saját ügyei intézésére, magatehetetlen, ezért jogi képviseletét az apa látta el. A harcosabb és békésebb népek között különbözött az apai hatalom. A kisgyermekekben rendkívüli erő szimbólumát látták a karthágói társadalomban. Az ókori görögök életében fontos szerepet játszott a fiú utód születése (akár vérszerinti, akár örökbefogadott) a családi folytonosság megőrzése érdekében. A rómaiak a görögökhöz hasonlóan fontosnak tartották gyermekeik felnevelését. A római apák ítélkezhettek gyermekük élete vagy halála felett, akár idősebb korukban is. A római történelemben később korlátozták az apai mindenhatóságot. A középkorban a kisgyermeket mai nevelési- ápolási eszményeinkhez képest meglehetősen szokatlanul gondozták. (9 hónap után 6

7 megpróbálták erővel járni tanítani: járószék, amelyben hegyes fatüskék voltak elhelyezve amely arra ösztönözte hogy újból járjon.) A történelmi korok gyermekszemléletében egy kevésbé ismert kutató, MULLER (1973) demográfiai adatok alapján különít el négy szakaszt a felnőttek gyermekképének illusztrálására. Az első szakasz 1750-ig tartott, amelyben születési és halálozási arány hasonlóan alakult, ezért a népesség száma is stabil volt. A születési mortalitás igen magasnak mondható, ezért a 25 év körüli átlagosan elérhető életkor miatt a gyermek, törékeny, könnyen reprodukálható ezért kevésbé fontos lény volt. A második szakasz közé tehető. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a születési mortalitás drámaian csökken, a születési ráta csökkenése nélkül. A népesség számának robbanásszerű növekedése, a városi életforma elterjedésével, a gyors iparosodásával járt együtt, mely kiváltotta a gyermekmunka kihasználását és a gyermekek kizsákmányolását. A harmadik szakasz közé tehető. A születési ráta tovább csökken emiatt, erre a szakaszra tehető a gyermek centrális szerepének megjelenése a családban. A gyermekszemlélet fejlődésének hátterében gazdasági okok húzódnak meg, van a gazdasági- társadalmi fejlődés mellett pszichológiai nyeresége is, mely a szülő (anya) - gyermek kapcsolat szorosabbá válását eredményezi. A negyedik szakasz 1930-tól XXI. tart, gyermekszemléletét a gondozás, a megértés, az elfogadás jellemzi. A szülő gyermek kapcsolat formái: gyermekgyilkosság az ókortól a IV. századig volt jellemző, elhagyás IV-XIII. századig, ambivalencia XIII - XVI. századig, erőszak XVIII. század, szocializáció XIX XX. század elejéig, Segítés Gyermekek bántalmazása A gyermekbántalmazás fogalma és kialakulása: Ahhoz, hogy a gyermeket bántalmazottnak illetve elhanyagoltnak minősítsünk e vagy sem Dingwall szerint két stratégia létezik: Pesszimista stratégia alapján: minden megsérült, megsebesült gyermek elhanyagolt és bántalmazott is egyben, mert nem vigyáztak rá megfelelően. Optimista stratégia alapján: a gyermekbántalmazás minősítést csak akkor használjuk, ha az eset megtörténtére vonatkozó öszszes felmerült egyéb magyarázatot elvetettük. A szülő által bántalmazott gyermekről írt első tanulmány, a radiológus Caffeytől származik aki egy szubdurális haematómával kezelt gyermek esetében állapított meg atípusos végtag-és bordatörést. A probléma kezelését szkepticizmus jellemezte és egészen 1962-ig kellett várni arra, hogy a battered child syndroma, azaz a vert gyermek szindróma (kiskorú gyermekek olyan klinikai állapota, akik különböző súlyosságú fizikai bántalmazást szenvedtek, ami okozója lehet a maradandó károsodásnak és a halálnak.) leírásával Kempenek sikerült felkelteni a társadalom figyelmét erre az állandó és egyre súlyosbodó jelenségre. A gyermekbántalmazással kapcsolatosan nehéz pontos statisztikai adatokat közölni, hiszen az esetek nagy része titokban marad. A legtöbb felmérés ugyanakkor megegyezik abban, hogy az esetek 90%-ban a bántalmazó maga a szülő, az áldozatok nagy része pedig 5 évesnél fiatalabb. A gyermekbántalmazás fogalma sem egyértelmű: Szűkebb meghatározása szerint a szülő illetve gondozó által elkövetett nem baleseti eredetű, atípusos sérülések minősülnek bántalmazásból eredőnek. Tágabb meghatározása szerint, bármely a normál fejlődést akadályozó, de elkerülhető bánásmód is bántalmazásnak tekinthető. Koers definíciója szerint pedig gyermekbántalmazásnak tekinthető egy együttélési rendszerben megvalósuló minden erőszakos interakció, amelynek során egy gyermeket elnyomnak vagy korlátoznak. Minden bántalmazott gyermek egyben veszélyeztetett is, ezért ismertetem a veszélyeztetettség fogalmát, amely a évi III. törvényben van megfogalmazva: Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülménykövetkeztében kiala- 7

8 kult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Veszélyeztetett az a gyermek is, akinek a környezete a fejlődését biztosító szükségleteit nem elégíti ki, és olyan másodlagos szükségleteket alakít ki benne, amelyek a konfliktusszituációk forrásaivá is válhatnak. A gyermekbántalmazás fogalma, a WHO definíciója szerint: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és / vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelőségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. A bántalmazás létrejöhet családon belül illetve családon kívül. Én a családon belül történő bántalmazással, erőszakkal szeretnék foglalkozni és e tekintetben a gyermekbántalmazással. Családon belüli erőszak fogalma: Ha valaki hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést. A gyermek lehet aktív illetve passzív bántalmazásnak kitéve. Aktív bántalmazás: A gyermek szülője, gondozója a gyermeket a bántalmazás bármely formájában bántja. Passzív bántalmazás: A szülők, gondviselők egymás között vitatkoznak, agresszívak egymással szemben és ennek tanúja a gyermek. A gyermekbántalmazás nagyon látens jelenség. Nehéz felismerni és ritkán kerül felszínre. A lelki gyötrésre és a szexuális zaklatásra, csak az esetek 10 százalékában derül fény. Fizikai bántalmazás az esetek 70 százalékában fordul elő. A családtagok és a gyermekek nem beszélnek róla, titokban tartják. A gyermek szégyelli magát emiatt és ezért nem beszél róla. Gyakran nem tud róla a nem bántalmazó fél se. A bántalmazások 80 százalékban eltérő fajtáiban az elkövetők a közvetlen hozzátartozók. Közvetlen hozzátartozók lehetnek szülők, nagyszülők, testvérek. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a gyermekek 1,5 százaléka elhanyagolt, 3-4 százaléka bántalmazott. Magyarországon történt kutatások alapján ez a szám jelentős eltérést mutat az ország különböző részein. A gyermekbántalmazás országos átlaga 1-2 százalék. Bántalmazás fajtái 1. Fizikai bántalmazás: Fizikai bántalmazás fogalma: Az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.) amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halához vezet vagy vezethet, és amely a szülő, vagy más olyan, gondozási- nevelési feladatot gyakorló személy felelősségi körébe tartozik, akiben a gyerek bízik, illetve akivel alá- fölérendeltségi viszonyban van. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri és ismételt esemény. Fizikailag bántalmazott gyermekek jellemzői lehetnek: régi törésekre utaló röntgenképek, a bőrén: vérömleny, égés, karmolás, verés tünetei, régi hegek, az arcon az ütést adó (pofon) kézlenyomata, fojtogatás nyoma, megretten a váratlan érintésre, üres, riadt tekintettel néz, vagy éppen nagyon éber, fejét elrántja, ha valaki meg akarja simogatni, túlzottan alázatos- engedékeny, vagy éppen agresszív, állandó védekező állás, ellenséges magatartás, fokozott bizalmatlanság mindenkivel, szomorúság, természetes életöröm hiánya. Fizikai sérülések: zúzódások, felrepedések, korbácsüté- 8

9 sek nyomai és sebhelyek. Például: végtagokon megjelenő erős megmarkolás nyomai; bőralatti zúzódás, amely esetlegesen dudort okoz a bőr alatt; nagyon gyanús véraláfutásos szem; felnőtt embertől származó harapásnyomok; köröm okozta karmolások, vágás helyek. égési sebek és leforrázás nyomai. Például: szándékos eredetű forró tárgyakhoz való érintése, a gyermek bizonyos testrészeinek; forró folyadékok által szenvedett égési sérülés; égő cigaretta okozta sérülés a gyermek testén. törések és izületi sérülések. Például: sérülések, bordatörések, megdagadt izületek. agyi és szem sérülések. Például: A fej és más testrész sérülései származhatnak a fejre mért ütésből, vagy abból, ha a gyermeket a falhoz vagy más kemény felülethez hajítják. Az agysérülés jelei álmosság, szemek eltérése, rohamok, múló vagy állandósult bénulások. Az ilyen jellegű sérülések a halál leggyakoribb okai. a has és mellkas belső sérülései. Például: a mellkas zúzódásos sérülései néha a szív, a tüdők vagy a burok károsodását és bordatörést okozhat. mérgezés, hirtelen csecsemőhalál (bölcsőhalál), vízbefulladás, szexuális zaklatás. A bántalmazás hatása a gyermek életében, minden életszakaszban különböző következményekkel jár. A veszélyeztetettebb életkorok; a újszülöttkor, csecsemőkor, 3-4 éves kor, serdülőkor. Bizonyos életszakaszokban a fizikai bántalmazás különböző hatásokat válthat ki, amelyet a következő táblázatban szeretnék szemléltetni. I. Táblázat. Életkori szakasz Fizikai bántalmazás hatása Kisgyermekkor Óvodáskor Kisiskoláskor Serülőkor Az örömkészség zavara. Lelassuló kognitív fejlődés. Gyenge együttműködés és csoportjáték. Ismétlődő motoros játék. Kevés pozitív kortársi kapcsolatok. Alacsony kortársi együttlétélmény. Antiszociális viselkedés. ( Forrás: Révész György Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) A rizikófaktorok a szülők, a család és a gyermek szempontjából csoportosíthatóak. (KEMP, 1998; PALACZKY, 2000) Szülői rizikófaktorok: az anya életkora (fiatalabb korban nagyobb a bántalmazás veszélye), alacsony iskolázottsága, impulzivitása, tehetetlensége, bizonytalanság-érzése, alacsony önértékelése stb, gyakori jellemzők. Azok a szülők, akik saját gyermekkorukban maguk is bántalmazottak voltak, nagyobb valószínűséggel válnak maguk is bántalmazóvá. Az adatok azonban igen eltérőek, különböző kutatók szerint, ennek valószínűsége százalék, 56 százalék, 90 százalék. Pszichózis, alkoholizmus, vagy drogfüggőség csak a bántalmazó szülők 10 százalékában volt megfigyelhető. A szülök ismeretei a gyermekük fejlődéséről a gyermek életkorának megfelelő viselkedésről hiányosak, vagy hibásak. Családi rizikófaktor: a család szerkezete (csonka család), nagysága (több fiatal gyermek), a családi kommunikáció színvonala, a család izolációja, migráció, rossz szocioökonomikai státusz, szűk lakásviszonyok, apák munkanélkülisége stb. Gyermeki rizikótényezők: A gyermek külső megjelenése, bőrszíne, arcméretei ( koravén küllem ), fejlődési rendellenességek, mentális retardáció, egészségi állapot, illetve krónikus betegség temperamentum jellemzők, az úgynevezett nehéz gyermek. A kötődés korai problémái. A gyermekbántalmazást kiváltó események, krízisek a családban: Fejlődési krízisek, akcidentális krízisek: haláleset, válás, külföldi munkavállalás stb. Közvetlen kiváltó események: Csecsemősírás, táplálási nehézségek, toalett-tréning stb. Münchausen Szindróma by proxy: A fizikai bántalmazás különleges, hoszszú időn át nem is diagnosztizált formája a Münchausen szindróma by proxy, amely jól elkülöníthető a bántalmazás más esetétől. Két forrásból ered az elnevezése: egyfelől ASHER által leírt Münchausen szindrómából, amely serdülők vagy felnőttek krónikus betegsége, kitalált vagy akaratlagosan produkált fizikai tünetekkel, azzal a céllal, hogy figyeljenek rájuk. A by proxy azaz megbízásból jelző pedig arra utal, hogy a betegség tüneteit itt egy külső személy, jellemzően a fia- 9

10 tal anya közvetíti, idézi elő fiú gyermekén. De előfordulhat apa, baby-sitter is mint elkövető. A Münchausen szindróma by proxy diagnózis csak akkor igazolható, ha tartósan fennálló gyermekbántalmazásról van szó, amellyel a szülő a gyermek fizikai és szociális károsodását okozza enyhébb vagy súlyosabb formában. Enyhébb esetben az anyák nem direkt módon okoznak kárt, hanem folyamatos, túlzásba vitt aggódásukkal felesleges és fájdalmas orvosi beavatkozásoknak teszik gyermeküket. Súlyosabb esetben egy már meglévő betegség tüneteit túlozzák el, előfordul, hogy a gyermek vizeletébe vért csepegtetnek. De teljesen egészséges gyermek esetében is kialakulhat olyan módon, hogy az anya saját maga idézi elő tüneteket pl. hányás, hasmenés, fojtogatás. A Münchausen by proxy-ban szenvedő szülők a szeretetüket megjátsszák, gyermeküket csak eszközként használják fel a környezet manipulációjában. Az áldozat itt egyedül a gyermek, aki ha megéli, érzelmileg mélyen sérül. 2. Érzelmi Bántalmazás: Érzelmi bántalmazás fogalma: Azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmileg rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem szeretett, és csak akkor és annyiban elfogadható, amennyiben valaki másnak a szükségleteihez és igényeihez igazodik. Ugyancsak tartalmazhat a gyerek korának és fejlettségének meg nem felelő elvárásokat, olyan helyzeteket, amelyekben a gyermek fél, továbbá fenyegetett, veszélynek kitett, vagy kizsákmányolt, illetve megvesztegetett. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Az érzelmi bántalmazás formái: Mellőzés: a gyermek számára a szülő pszichológiai értelemben elérhetetlen. Megfélemlítés: lehet szóbeli fenyegetés, vagy más módon előidézett félelem teli légkör. A gyermek megalázása, megszégyenítése, kirekesztése. A gyermek kedvenc tárgyainak tönkretétele. Megvesztegetés: a szülő a gyermeket olyan viselkedésre tanítja, amely a társadalom normáitól eltér. Ezek lehetnek: bűnözés és agresszió. Izoláció: a szülő megakadályozza, a gyermeket az egészséges és normális társadalmi kapcsolat lehetőségen megismerésében. Például: a szülő megakadályozza a gyermeket baráti kapcsolat kialakításában. Visszautasítás: amikor a szülő a gyermeket nyilvánvalóan nem fogadja el. Az emberi fejlődés pszichológiailag beteges tényezőjeként tartják számon a visszautasítást. Az érzelmi bántalmazás a leglátensebb forma, pedig következményei ugyanolyan súlyosak, mint a gyakrabban felszínre kerülő szexuális vagy fizikai bántalmazás. Mindegyik bántalmazási típus hátterében az érzelmi bántalmazás 18 százalékban megfigyelhető. Az érzelmi bántalmazás hatása a gyermek életkori szakaszaiban eltérő, melyet az alábbi táblázatban szemléltetek. I. Táblázat Életkori szakasz Érzelmi Bántalmazás Kisgyermekkor Óvodáskor Az örömkészség zavara. Kötődési zavar. Distressz helyzetekben támadó viselkedés. Agresszió. Evészavarok. Kisiskoláskor Serdülőkor Erőszakos viselkedés az iskolában. Agresszió. Kortárskapcsolati problémák. Antiszociális viselkedés. Ú ( Forrás: Révész György Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) 3. Szexuális bántalmazás Szexuális bántalmazás fogalma: A szexuális visszaélések közös eleme, hogy egy felnőtt olyan meghatározó, domináns hatalmi pozícióban van egy gyermekhez képest, ami lehetővé teszi számára, hogy a gyermeket szexuális tevékenységre vagy annak elszenvedésére késztesse vagy kényszerítse. A szexuális abúzus fogalmába beletartozik a gyermek nemi szerveinek tapogatása, simogatása, önkielégítés a gyermek előtt, orális szexuális kapcsolat létesítése, illetve bármilyen fajta közösülés a gyermekkel. A szexuális bántalmazás ténye, nem feltétlenül jelenti a testi érintkezést, megvalósulhat magamutogatás, gyermekpornográfia, szexuális tevékenység, videó mutatása, közös nézése során vagy más formában is, amely nem a gyermek korá- 10

11 nak és helyzetének megfelelő formában történik, s nem a gyermek érdemi segítését jelenti ahhoz, hogy ismeretekkel rendelkezzen a szexualitásról, illetve meg tudja magát védeni a bántalmazástól, segítséget tudjon kérni, ha sérelem éri. A szexuális abúzust leggyakrabban a gyermek családjának tagjai, legtöbbször nem a vérszerinti apák követik el. Ez a gyermekbántalmazás egyik legburkoltabb formája, mivel családon belül legtöbbször titkolják a vérfertőzést, emiatt a tényleges gyakoriság megállapítása nagyon nehéz. A sértettek 90 százaléka lány. Az elkövető a gyermeket szinte mindig titoktartásra kényszeríti, ezért a legtöbb esetben a gyermek nem jelzi azonnal a sérelmére elkövetett abúzust. Hosszabb idő eltelte után a gyermek az édesanyjának mondja el az eseményt, de az anya gyakran nem hisz a lányának. Az anya sokszor az apa mellé áll, mert attól fél, hogy a férfi elhagyja őt. Ebben az esetben a lány barátnőjének, jó esetben a iskolavédőnőnek, illetve orvosnak mondja el a titkát. Általában a pedagógusnak, védőnőnek, orvosnak kell kezdeményezni a szexuális viszszaélés kiderítését, a tudomásukra jutott gyanújelek alapján. Ezek a gyanújelek Furniss szerint a bántalmazás jellegétől és életkortól függenek, melyek a következők: Tünetei: személyiségfejlődési zavarok, magatartási tünetek, pszichiátriai tünetek, pszichoszomatikus tünetek. Életkor szerinti gyanújelek: kisgyermekeknél: nemi betegség, genitális - anális viszketés, ismeretlen okú vérzés-folyás, ismétlődő húgyúti infekciók, alvászavarok, étvágytalanság, illetlen szexuális játék, genitáliák mutogatás, éjszakai és nappali ágybavizelés. Pubertásban: fejfájás, étvágytalanság, alvászavar, visszatérő hasi fájdalmak, aszociális magatartás, epilepsziaszerű rosszullét, iskolakerülés, provokáló szexuális magatartás. Serdülőknél: depresszió, szabados magatartás, öngyilkosság, droghasználat, fel nem ismert terhesség, prostitúció, nemi érintkezés gyakori partnercserével, hisztériás rosszullét. Gyanú esetén az anamnézisnek nagyon fontos jelentősége van. Ez rendkívül nagy türelmet, körültekintést, komoly feszéltséget igényel, a kérdező részéről. Az események felderítése során törekedni kell arra, hogy a legkisebb lelki megrázkódtatást okozzuk a gyermeknek. A szexuális bántalmazás rizikófaktorai: a család rossz anyagi körülmények között él, a gyermek szociálisan izolált, kettő illetve kevesebb barátja van, az anya iskolai végzettsége alacsony, nevelő apja van, az anyjához nem áll közel érzelmileg, ha élete egy hosszabb szakaszát édesanyjától távol töltötte, ha az anya nem nyújt a gyermekének fizikai gyengédséget. 4. Elhanyagolás: Elhanyagolás fogalma: Azt értjük a gyermek elhanyagolásán, ha tudatosan vagy nem tudatosan a szülő vagy a gondviselő nem biztosítja a gyermek lelki fejlődéséhez és testi gyarapodásához szükséges körülményeket, betegség esetén pedig a gyógyuláshoz szükséges feltételeket. A gyermek elhanyagolásának két formája van: Fizikai elhanyagolás: ide sorolható védőoltás beadásának indokolatlan elmulasztása, az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása. A gyermek védelmének elmulasztása, olyan estben, amikor veszélynek vannak kitéve, a felügyelet hiánya, az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya. Érzelmi elhanyagolás: a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, durva, erőszakos, támadó magatartás más családtaggal szemben, az állandóság, az érzelmi biztonság, a szeretetkapcsolat hiánya. Az elhanyagolásnak is más hatása van a gyermekekre különböző életkori szakaszokban, melyet a következő táblázatban szeretnék szemléltetni. 11

12 III. Táblázat Életkori szakasz Gyermek elhanyagolása Kisgyermekkor Óvodáskor Kisiskoláskor Serdülőkor Nem organikus örömképtelenség szindróma. Elkerülőszorongó kötődés. Figyelmi és tanulási problémák. Súlyos viselkedési zavarok. Figyelemzavar, visszahúzódás. Kevés kortársi kapcsolat. ( Forrás: Révész György Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) A testileg elhanyagolt gyermekek tünetei lehetnek: gyermekeket alkoholos állapotban rendelésre vivő szülők, kontrolvizsgálat elmulasztása, illetve csak késve, súlyos állapotban viszik vissza az orvoshoz, mérgezéssel, alkoholos állapotban kerül kórházba a gyerek, a javasolt gyógyszeres és diétás kezelés elmulasztása, javasolt idő előtt önkényes abbahagyása, rövid időn belül, gyakran indokolatlanul, vagy rövid otthonlét után leromlott állapotban ismételt kórházi felvétel, lehűlt állapotban rendelésre-kórházba kerülő gyermek, a szülők nem érdeklődnek a gyermek után, piszkos, elhanyagolt, elégtelen ruházat, éheztetett, leromlott állapot, haza lehetne a vinni gyermeket, és nem jönnek érte. A lelki elhanyagolásra, károsításra utaló tüntetek: csökkent önbecsülés, izolációs törekvés, bizalmatlanság, vagy éppen fokozott szeretetigény, alvászavar, fejfájás, étvágytalanság, túlzott alázatosság-engedékenység, feltűnő alkalmazkodási képesség, riadt, szomorú tekintet és viselkedés, kezdeményező készség hiánya, korhoz nem illő komoly viselkedés, játékban való gátlásosság-visszafogottság, természetes életöröm hiánya, közömbösség, érdektelenség. Bántalmazás háttere A gyermekbántalmazás hátterében a család, különböző diszfunkcionális működése is állhat. Ú A családról: a család a társadalom alapegysége, az egyén és a társadalom közti elsődleges közvetítő kiscsoport. A család magánszféra talán legintimebb területe. Az ott kialakuló szerepek, a családtagok egymáshoz és a külvilághoz való viszonyrendszere első közelítésben senki másra nem tartozó ügy, intézményes társadalmi beavatkozás számára érintetlen terület, mely kulturális, társadalmi, világnézeti, gazdasági és individuális meghatározottsággal bír. A legkorábbi életszakasztól hat a fejlődő egyénre, az érzelmek, kapcsolatok, viselkedési modellek mint a hajlamosító tényezőket továbbvisszük az életbe. A családban kétfajta állandóan érvényesülő hatás van jelen a rejtett spontán megnyilvánulások és a másodlagos tudatosan irányított nevelési ráhatások. A család szocializációs funkciója többszintű; biológiai gondozás, a fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása, meghatározott magatartási és szerepminták közvetítése, a családon kívüli nevelés alapjainak nevelése. A funkciók és hatások következményeként a gyermek értékrendje, magatartásrendje megszilárdul. A családi identitás. A család kettős vezetésű kiscsoport. A családban a szerepek átalakultak az anya dolgozik, az apa is szerepet vállal a gyermeknevelésben. Az apa instrumentális vezető, kifelé képviseli a család érdekeit. Az anya expresszív-emotív (érzelmi) vezető, az ő szerepe a családi harmónia megóvása. A nők pályaválasztása csökkenti a családra fordított időt lehetőségeket családi szerepek, funkciók újra-elosztása, egyenjogúság, kialakított belső kép is megváltozik. A család belső egyensúlya összeroppanhat. Családi szerep: a benne élők problémáinak megoldása. A családi légkör rejtett vagy nyílt zavarai. A család egészsége a felnövekvő nemzedék lelki egészségnek döntő tényezője. A gyermekbántalmazás lehetőségét növelő kockázati tényezők: Családi körülmények: az egyedülálló, különélő szülő szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb az anya rövidebb hosszabb időre különél a gyermektől szociális depriváció, szegénység munkanélküliség, hajléktalanság erőszak a családtörténetben, a szülő bántalmazott vagy elhanyagolt gyermek volt mostohaszülő vagy bizonytalan kapcsoló- 12

13 dású élettárs, partner zavarok a családi kapcsolatrendszerben. A szülő személyiségével összefüggő problémák: a szülő közömbös vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekekkel mentális betegség, alkohol- vagy drogfüggőség, deviáns magatartás A gyermekekkel kapcsolatos tényezők: ha az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyjától koraszülött, kissúlyú gyermek két gyermek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg gyermek (szellemi vagy fizikai) nehezen kezelhető gyermek. Az áldozattá válás esélyében nincs különbség a nemek megoszlása között. Vannak olyan megfigyelések, melyek szerint nagyobb valószínűséggel érintette az első szülött gyermekek. több gyermekes családban, gyakran előfordul, hogy az erőszak csak az egyik gyermek irányul. Fiatal szülők esetében a kisebb gyermekek esélye nagyobb az áldozattá válásra, hiszen kiszolgáltatottabbak és kevésbé képesek segítség kérésre. A csecsemők veszélyeztetettségét különösen fokozza az a tény, hogy nem tudnak jelezni, beszélni. Leggyakrabban kétévesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de egyéves kor után már ritka az erőszakból származó haláleset. Nemzetközi adatok és kutatások szerint a fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban vannak kitéve az abúzus veszélyének és a halmozott fogyatékosság további kockázatot jelent. Mivel az irántuk tanúsított türelem és az elfogadásuk is zavart szenvedhet, emellett kevésbé képesek visszautasítani vagy elkerülni a bántalmazást. Kommunikációs problémáik miatt jelzéseiket sem mindig érti meg a környezet. Természetesen sok ellenpélda is van. Gyermeket családon belül többnyire a szülők vagy szülőnek gyermekkel (is) együtt élő, vele azonban vérségi kapcsolatban nem álló élettársa bántalmazza. A testvérek közötti bántalmazás általában nem ölt patológiás jelleget, bár erre is lehet példa. A fiatalabb szülők gyakrabban bántalmazzák gyermeküket, mint az idősebbek. A bántalmazó családokban többnyire mindkét szülő bántalmazza és/ vagy elhanyagolja a gyermeket. A férfiak gyakrabban követnek el nemi illetve, fizikai erőszakot, testi fenyítést. A nők pedig mérgezést, fojtogatást és a münchhausen szindróma is inkább rájuk jellemző. A bántalmazó szülők többnyire nem szenvednek pszichiátriai betegségben, bár sokuknál mutatható ki személyiségzavar, így például fokozott agresszivitás, szokásostól eltérő viselkedés. A gyermekbántalmazás minden társadalmi rétegben előfordul, de vannak fokozott figyelemre okot adó családi és egyéni rizikófaktorok. Magasabb társadalmi helyzetű családok esetében nem feltétlenül kevesebb a bántalmazás, visszaélés, felfedésük és a gyermek védelme azonban nehezebb. Ezek a családok ugyanis tájékozottabbak, jobb érdekérvényesítők. A szakemberek kevésbé gyanakodnak rájuk, esetleg a szülők társadalmi helyzete miatt jobban félnek eleget tenni jelentési kötelezettségüknek. A gyermek családon belüli bántalmazásának esélye sokszorosára növekszik, ha valamely szülője gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt. Az anya, aki gyermekkorában áldozattá vált, a tanult viselkedésmintát, a zavart kötődés miatt hajlamosabb saját gyermeke bántalmazására. Ezeknek az anyáknak több mint egyharmada a szóbeli bántalmazást leszámítva jól odafigyelve gondozza, neveli gyermekét, más formában nem bántja. A gyermekek jogait mind a családnak, mind a társadalomnak, vagyis minden embernek tiszteletben kellene tartania, akkor nem lenne a bántalmazás, nem lenne probléma, ezért írom ide a gyermekek jogait. A gyermekek jogai: minden gyermeknek joga van a szeretetre és a gondoskodásra. Minden gyermek egyenlő. Minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz. Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz, Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz. Minden gyermeknek joga van a játékhoz, A gyermekeket nem szabad dolgoztatni, A gyermekeket nem szabad elhanyagolni, A gyermekek nem válhatnak háborúk áldozatává, A gyermek nem válhat szexuális vissza- 13

14 élés áldozatává. A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket. A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni. A gyermekeknek joguk van másokkal való együttlétre, A gyermekeknek joguk van az információhoz. A családon kívül élő gyermekeknek joga van a speciális védelemhez. A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez. A fogyatékkal élő gyermekeknek joguk van a speciális gondozáshoz. A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön segítség. Mennyivel jobb lenne a világ, ha az előbbiekben felsoroltakkal, mindenki tisztában lenne és ezek szem előtt tartásával, illetve betartásával nevelné gyermekét. A gyermeknek az Isten két kicsi kezet adott, egyik keze az apja kezét fogja, a másik az anyjáét, nem lehet ezt a láncot büntetlenül elszakítani. (Gárdonyi Géza) Irodalomjegyzék: 1. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése és kezelése- Módszertani füzet Szakmai anyag. 2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris Könyvkiadó Budapest, Babity Mária: Gyermekbántalmazás Internet: 4. Christiane Oliver: Az agresszív gyermek és a szülők. Pont Kiadó, Budapest Dr Barkó Éva: A gyermekbántalmazás Magyarországon (Tanulmánykötet) Népjóléti Minisztérium Budapest, Dr. Velkey László: A bántalmazott, megvert, megkínzott gyermek szindróma hazai előfordulása és megelőzésének szempontjai In: Gyermekbántalmazás I. Tanulmánygyűjtemény. Szerkesztette: Lakner Zoltán, Tordainé Vida Katalin, Tordai Vilmos. Kalendart Kiadó, Esztergom, Gyermekjóléti Szolgálta tevékenysége a törvény és a gyakorlat tükrében In: Család, gyermek, ifjúság. XII. évfolyam 2003/1 8. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Budapest Herczog Mária, Neményi Eszter, Rácz Andrea: A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről In: Család, gyermek, ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület Budapest, Hercog Mária: Gyermekvédelmi Kézikönyv KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ Kft. Budapest, Horváth Izidorné: Szociális Munka Elmélete INTER TECHNO-H Kft Budapest, James Garbarino - Anne C. Garbarino: A kőbölcső, mint olyan, avagy a gyermekek érzelmi bántalmazása In: Tanulmányok a gyermekjólét köréből IV. Szerkesztette: Budai István Esztergom, John R. Comte: A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak In: Gyermekbántalmazás I. Tanulmánygyűjtemény Szerkesztette: Lakner Zoltán, Tordainé Vida Katalin, Tordai Vilmos. Kalendart Kiadó, Esztergom, Kerezsi Klára: A védtelen gyermek (erőszak és elhanyagolás a családban) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, Lénárd Kata: Néhány gondolat a gyermekbántalmazásról. In: Fejlődéslélektani olvasókönyv Szerkesztette: Bernáth László, Solymosi Katalin Tertia Kiadó, Budapest, Oroszlán György: Gyermekbántalmazás. Bántalmazott gyermek. In: Gyermekgyógyászat és hatásterületei Wolf Invest Kft. Szombathely 17. Pukánszky Béla: A gyermekkor története Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, Révész György: A felnőtt világ gyerme- 14

15 kekkel kapcsolatos elvárásai és a gyermekbántalmazás. In: Magyar Pszichológiai Szemle 1999/3 Akadémiai Kiadó Budapest, 1999 (85-103) 19. Révész György: Szülői bánásmód gyermekbántalmazás Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Széchey Orsolya: Szexulis gyermekbántalmazás a családban. Animula Kiadó, Budapest, Készítette: Boldizsár Erika családgondozó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Bemutatkozik a Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata Fertőd Városában november 23-án alakult meg Családsegítő Szolgálatunk. Azóta folyamatos bővüléssel, névváltoztatással elértük mai formánkat: Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központtá alakultunk, s 11 településen, szolgálatunk látja el a családsegítés feladatait. Szakmai tevékenységünk kezdeti lépéseként a jelzőrendszer kialakításába fogtunk. Kapcsolatba léptünk a települések jegyzőjével, szociális ügyekben érintett ügyintézőjével, az illetékes napközi otthonos óvoda vezetőjével, a házi orvossal, gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, hogy számukra családsegítő szolgáltatásunkról személyesen nyújtsunk tájékoztatást. A lakosság értesítését plakátok kihelyezésével, valamint kábeltv hirdetése útján oldottuk meg. Családsegítő Szolgálatunk a szociális igazgatásról és ellátásokról évi III: törvény előírása, a szakmai program és házirend alapján végzi feladatait. Hasonlóan a többi családsegítő szolgálathoz célunk és feladatunk: a családsegítés, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás nyújtása. Szabadidős tevékenységek: Minden évben igyekszünk minél több szabadidős programot szervezni, ezzel is elősegítve a kapcsolattartást, a prevenciót és a szórakozási lehetőséget a gyermekek és felnőttek részére. Gyermekek részére: 2 hetes napközis tábor, ünnepek előtti játszóház, Gyermeknap. /Programjainkat a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen szerveztük és bonyolítottuk le./ Felnőtt lakosság részére: Álláskeresők klubja,közöd Nap, Fitness Fesztivál, Tipeg-Ő Baba-Mama Klub,Fénysugár tanácsadás,szülő Klub. A működési területünkön 5 éve, a fertődi védőnői szolgálattal közösen, 3 havi rendszerességgel szervezünk kismamák és kisgyermeket nevelő szülők számára, Tipeg-Ő Baba Mama Klub néven információs előadásokat, közösségi programokat. Ennek színhelye, a község lakóinak magas részvételi aránya végett Fertőd, Fő utca 13 lett, intézményünk idősek nappali ellátásának helyszíne. A Fertőd központú mikro térségben, az Állást Keresők Klubja: minden kedden 10 és 12 óra között lehetőség biztosít az állást keresők számára a Esélyek Házában önállóan, illetve a családgondozók segítségével az irodában, az állás ajánlatok interneten és nyomtatott sajtóban megjelenő megtekintésére, önéletrajz szerkesztésére és nyomtatására is. Ifjúsági prevenciós munka keretében, 2007 óta minden évben 4 alkalommal Éjszakai Kosár Bajnokságot szerveztünk. 15

16 A Velux Magyarország Alapítvány jóvoltából létrejött Egyenlő Esélyek Közösségi Háza (Fertőd, Bartók Béla u. 1.) a családsegítő szolgálat saját projektje. Sikeres évet tudhat maga mögött, hiszen az itt megvalósult közösségi tér, remek lehetőséget biztosított az állást keresők, sérültséggel élők, a nők, a fiatalok, a problémás gyermeket nevelő szülők, szenvedélybetegek, idősek számára, hogy klubfoglalkozásokat, előadásokat, egyéb prevenciós programokat szervezzenek, s ez által generálják a közös és egyéni problémák megoldásának elősegítését. Itt kapott helyet a Klub Szerda nevű foglakozásunk is, mely minden hét, minden szerdáján más és más típusú foglakozásokkal várja az iskoláskorú fiatalokat. A tavalyi évben sikerült több nagy értékű játékkal bővíteni eszköztárunkat, (pingpong asztal, lég hoki, társasjátékok), mely egyre több gyermeket vonzott be klubfoglalkozásainkra, létszámukból adódóan úgy gondoljuk, hogy valóban népszerű lett a fiatalok körében. A 2007 augusztusában létrehozott adomány raktár, mely a krízisben lévő családok mind kézzelfoghatóbb, mind hatékonyabb megsegítését, az emberek jótékony adományozásának közvetítését célozta meg, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az érdeklődők létszámának növekedéséből arra a következtetésre jutottunk, hogy van létjogosultsága, sőt egyre nagyobb igény van az ingyen kapott ruhák, bútorok és egyéb használati cikkek hozzájutásához, melynek megvalósítása az adakozó szándékú helyi lakosok nélkül nem történhetne meg Az év folyamán minden lehetőséget megragadtunk, hogy adományokban részesítsünk családokat. Ruha, élelmiszer, cipő stb. adománnyal segítettük a település gyermek és felnőtt lakosságát. Az élelmiszerosztás, (mely alkalmanként 392 fő rászoruló személyt érintett) megvalósítását a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel kötött partneri együttműködésünk által tudtuk megvalósítani. Fénysugár Alapítvány a Halmozottan Sérültekért civil szerveződéssel folytatott szoros együttműködésünk eredményeként integrált tevékenységek szervezésével játszóházak, előadások, kiállítás, vásár -, speciális információk összegyűjtésével és szolgáltatásával, valamint érdekérvényesítő és egyesítő társadalmi párbeszéd generálásával igyekszünk a sérültséggel élő emberek és családjaik számára támaszt biztosítani. Fertődi Fitness Fesztivál: A fesztivál valódi célja, hogy az egész napos rendezvénysorozattal felhívjuk a figyelmet az aktív életmód, a testmozgás fontosságára, úgy, hogy közben lehetőséget biztosítsunk a térségben űzhető sportágak megismerésére, kipróbálására. A jó hangulatú programok közben próbáltuk felkelteni a felnőtt lakosság figyelmét a betegségmegelőző szűrővizsgálatok fontosságára is. Teret nyújtottunk a helyi lakosság minden korosztálya számára az aktív kikapcsolódásra, szórakozásra, mely a helyi közösségi élet formálását is elősegíteni hivatott. A jövőben is igyekszünk minden olyan igényt kielégíteni, mely a családsegítő szolgálat kompetenciája alá tartozik. Készítette: Horváthné Péntek Jusztina Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ Mesterségem címere kiállítás A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Berzsenyi Könyvtárral közösen Mesterségem címere címmel kiállítást szervezett február 8-án a könyvtár földszinti előadótermében. A kiállított tárgyakat az Idősek Klubjaiba járó tagok ajánlották fel. A kiállítást a Berzsenyi Könyvtár kollégái a szakmákhoz kapcsolódó fotókkal, könyvekkel egészítették ki. A bemutatott foglalkozások között szerepelt: férfiszabó, keramikus, kefekötő, kovács, órás, építész. A kiállítás célja az volt, hogy felkeltsük a mai fiatalok érdeklődését a már feledésbe merült régi mesterségek iránt. A kiállítást megnyitó Tóth Csaba festőművész arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőkutatók előrejelzései alapján újra szükségessé válnak majd azok a kisközösségek, amelyek képesek saját kezűleg készíteni használati tár- 16

17 gyakat. A világ e részét is érintő energia-kizsákmányolás következtében olyan gazdasági átalakulások lesznek majd 20 év múlva, amelyek erre kényszerítik az embereket. Most még időben vagyunk, hogy átadjuk ezt a ma már kevésbé értékelt tudást, tapasztalatot a fiatal nemzedéknek, hogy az előttük álló problémákat meg tudják majd oldani. A kiállításon közreműködött a II. sz. Idősek Klubja Őszi rózsák Kórusa és Németh Antalné a VI. sz. Idősek Klubjából. Váradi Adolf kovács Baumgartner Lajos órás Összeállította: Kergyikné Léránt Erika foglalkoztatás - és programszervező Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat A csoportokról általában A csoport fogalma: Tágabb értelemben: Az egymással társadalmi kapcsolatban álló emberek együttese; egyéni interakciók összessége. Szűkebb értelemben: a csoport speciális jellemzői alapján lehet meghatározni: Viszonylagos tartósság az emberek egymás közötti kapcsolataiban Viszonylagos folyamatosság a közösen végzett tevékenységben Szervezettség, amely csoporton belül az emberek alá- és fölérendeltségi viszonyát, a vezetés és a feladatok megosztását jelenti A csoporttagok elképzelése a csoportról Hagyományok és szokások kialakulása A csoport egy közösségi formáció, amelyben az emberiség ősei is tevékenykedtek. Ez a formáció, ahogy az embereknél úgy az állatvilágban is fellelhető. Főbb jellemzői között szerepel a szemtől szembe kapcsolatok a tagok között. Ez az úgynevezett face to face csoportjellemző. A természetes csoport létszáma korlátozott, csak annyi lehet, amennyien személyesen is jól ismerik egymást. Ez a csoportfajta kialakulását tekintve önmagától formálódik és fejlődik, nem szervezik. Fejlődésének és kibontakozásának a hajtóereje az együttes tevékenykedés. A tagjai között interakció zajlik, vagyis kölcsönösen hatnak egymásra. Ezek a kölcsönhatások verbális formában és számos egyéb jelrendszerrel történnek. A tagok a csoportban teljes személyiségükkel vesznek részt. A csoporttagság a tagok személyiségét alakítja, változtatja meg. A csoport néhány ismérve: - Egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek. - A tagok önmagukat mindenki mástól megkülönböztethető egységként szemlélik. - A tagokban célok és érdekek kölcsönös összefüggésének tudata él. - A tagok kölcsönös interakcióban állnak egymással. - A tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik. - Normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit. - Szabályok sora alakul ki a tagok tevékeny- 17

18 ségére, kötelezettségeire és jogaira vonatkozóan. Pozíciók és szerepek a csoportban: Minden csoporttagnak meghatározó helyük, szerepük és pozíciójuk van. Minden csoportnak megvan a maga választott vezetője, tőle indulnak az interakciók. Minden tagnak kialakul a csoportbeli helye a közösen végzett tevékenységek során. Csoport alakulása: Különböző korú gyerekek, fiatalok és felnőttek csoportjainak vizsgálata azt mutatja, hogy a csoporttevékenység az együttes élménytől a csoportnormák interiorizálódásáig viszi el a csoport tagjait. Az együttes élmény annak hatására keletkezik, hogy minden résztvevő a csoportból ugyanazt csinálja. Ez a csoport alakulás elemi szakasza. A csoport tagjait a hasonló, bár nem, koordinált tevékenység köti össze. A gyerekek első évtizedük végén a csoportjait az együttműködés köti össze. Bizonyos tevékenységek idejére a csoport tagjai közt meghatározott koordináció alakul ki. Valósi csoport együttérzés alakul ki. Ez a fiatalok második évtizedében válik jellemzővé. A gyerekek csoporttevékenysége gyakran nem egyéb, mint azonosulás a felnőttekkel. Az válik a csoport vezetőjévé, akit a felnőtt világ valamiképp kitüntetett és/vagy akiről látszik, hogy valami módon közelebb áll az idősekhez. A fiatal felnőttek csoportjaiban az átpártolást figyelhetjük meg. A fiatalok szakítanak a felnőttek kultúrájával, helyet saját kultúrájuk kialakítására törekednek. A felnőttek csoportjaiban önálló kultúra alakul ki. Ezek a csoportok jelentik az úgynevezett vonatkoztatási alapot a csoporttagok számára. A csoportok, amelyekben a felnőtt ember részt vesz, mintegy megtestesítik, személyessé teszik számára azt a normát, amelyhez tartja magát. Minden csoport megalakulásakor kialakul, hogy ki milyen szerepbe kerül vagy milyet harcol ki magának. A szerepek tisztázása közben az emberek értékrendjeiből lassan megfogalmazódik egy nagy közös, ami meghatározza a csoportban elfogadott viselkedést, a kedvelt és nem kedvelt vagy fontos és nem fontos dolgokat. Kialakítja a csoport a saját szabályait, normáit amihez minden tagja tartja magát. Tanulás a csoportban: A csoport, a szociális tanulás első, kezdeti és közvetlen terepe. A csoportban folyó tanulás egyik jellemzője, hogy minden csoporttag tanul. A tapasztalatokat, tevékenységeket és normákat ugyanis valamennyi csoporttag átveszi. Ez a csoporttanulás folyamatos, egyszerre valamennyi tevékenységben zajlik, legyen az munka, szabad idős tevékenység vagy pihenés. Minden csoporttag tanító, a tanító és a tanuló szerepe kölcsönös. Mindenki fölveszi egyik helyzetben az egyik, másik helyzetben a másik szerepet, aszerint, hogy ki kinek közvetíti a kulturális elemeket, illetve kitől veszi át őket. A csoport speciális jellemzői: - Viszonylagos tartósság jellemzi. A megalakulás és a megszűnés között nagy az időintervallum. - Folyamatosság a tevékenységben. A csoport létrejöttének céljának elérésére törekszik, a tagok aktívan vesznek részt ebben a folyamatban. - Szervezettség jellemzi. A csoportban kialakuló hierarchiát a tagok elfogadják és jól alkalmazzák. - Hagyományok, szokások. A csoport kialakít magának saját, vagy átvesz más csoportoktól hagyományokat és szokásokat, melyeket a tagok magukba építik. - Konkrét elképzelések vannak a csoporttagoknak a csoportról. Minden csoporttagnak van egy elképzelése a csoport cél megvalósításához. Ezeket az elképzeléseket a szervezettségnek köszönhetően összegyűjtik és a legoptimálisabb úton (amely minden tagnak megfelelő) indulnak el. Csoportok fajtái: I. Primer csoport: Cooley öt tulajdonsággal jellemezte: 1. face to face szemtől szembe, minden oldalról ismerik egymást, teljes személyiségükkel fordulnak egymás felé. 2. az egyesülésnek önmagán kívül nincs vagy nem szükségszerűen van külső célja. 3. a csoport hosszabb időre egyesül. 4. létszámuk kicsiny. 18

19 5. a tagok közötti kapcsolatok intim, családi, élettársi jellegűek. Az egyén identitása egyértelmű és magától értetődő. Egynek érzi magát a közösséggel. A primer csoport szükségképpen kis létszámú. A primer csoportokat természet adta közösségeknek is nevezhetjük Létrejöttük és fennmaradásuk oka ugyanis közvetlen tényezőkön nyugszik, amik még a létezés természeti feltételeiből következnek. Ezek lehetnek: vérségi kapcsolatok, lakóhely szerinti, szomszédsági közösségek, az azonos munkát végzők, később azonos foglalkozást űzők közösségei (vadászok, halászok, földművelők, iparosok). Már a legkezdetibb fokon is megjelenik a kultúra, a vallás, a hiedelmek, a mítoszok formájában, amelyeknek megismertetése, ápolása, kultusza szintén a közösség feladata. II. Szekunder csoportok: A résztvevők kapcsolata nem szemtől szemben való, nem teljes személyiségükkel vesznek benne részt, csak személyiségük egyik oldalával, amelyik történetesen éppen az adott közösségre tartozik. Lehetővé válik a személyiség autonómiája, és autonómiát nyernek a különböző formájú és fajtájú csoportok, közösségek is. Az autonómia együtt jelenik meg a szekunder közösségekkel és ennek lényegi oka van. A szekunder csoportok több emberrel való kapcsolatot tesznek lehetővé, az érintkezés kötőszalagjait vékonyabbá teszik. Az egyes ember nem kötődik már olyan feltétlenül egyetlen (primer) közösséghez és éppen ez a lényege az autonómia fogalmának. A szekunder szerveződés egyszerre oka és következménye a gazdasági fejlődésnek és szerkezeti átalakulásnak: a modern technika, a nagyüzemi termelés, a tömegfogyasztás, a nagyvárosi élet nem volna lehetséges nélküle. Elvontabbá teszik az emberi viszonyokat. Lehetővé teszik, hogy sok ember kapcsolódjon szervesen összetartozó integratív közösségekbe. Viszonyuk nem személyes és nem közvetlen, ugyanazon csoport tagjai sokszor nem is ismerik egymást, a viszony tehát közvetített, mégpedig a dologi viszonyok által. A mai városi ember több mint 1000 embert ismer személyesen és tartósan. Átalakul a szekunder társadalmi szervezetben élő ember azonosságtudata, identitásának és a társadalomhoz való kapcsolódás egyértelműségének szerkezete. Megszűnik az identitás egyértelműsége és kötöttsége. Az ember számos közösségben vehet és vesz részt, amelyek egymást keresztezhetik, sőt ellentétesek is lehetnek. Köztük az embernek választania kell. A köldökzsinórt most már végleg elvágták. A csoportidentitás túlterjed a személyes ismeretségen, egyaránt átível időn és téren. Emberek sokaságát fogja össze, akik egymást nem is ismerik. Létrejönnek a nemzet, az osztály, a világnézet nagy közösségei. Majd még nagyobbak, mint Európa vagy emberiség. Elvész a testmeleg kapcsolat, a közösség fészekszerűsége. Identitás nem eleve adott többé, hanem meg kell keresni. Nem csak az identitás egyértelműsége szűnik azonban meg, hanem a társadalmi helyzetek és döntések egyértelműsége is. A választás lehetősége és kötelezettsége azt is jelenti, hogy alternatívák vannak, a döntések kevés kivétellel megváltoztathatók. A viselkedést már nem szabályozzák többé örök érvényű kinyilatkoztatás útján kapott normák, törvények az embernek újra és újra választania, dönteni kell. III. Intézményes (formális): A társadalom funkcionális alapegysége, meghatározott társadalmi feladat ellátására szerveződik, és intézményesen kapcsolódik a társadalmi makrostruktúrához. Céljait, feladatait, szervezeti felépítését, belső életrendjét, más csoportokkal való kapcsolattartásának lehetőségeit és módozatait a nagyobb egység határozza meg. Ez biztosítja számára a működéshez szükséges feltételeket, a feladatok ellátásához szükséges eszközöket is. Sohasem elszigetelt együttes, szoros kapcsolatban áll az őt szervező nagyobb egységgel, közvetve pedig a társadalom egészével. Nemcsak funkcionális alapegysége a társadalomnak, hanem közvetítő közege is a kívülről érkező hatásoknak. Tagjait közös célok, törekvések, érdekek kapcsolják össze. A csoporttagok személyes közvetlen kapcsolatban és kölcsönös függőségi viszonyban állnak egymással. Szervezett intézményi keretek között sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat, hagyományokat, értékelési mintákat 19

20 alakítanak ki. Belső életrend és szabályos fejlődésmenet jellemzi. Veszélyelhárító funkciót is betölt. A csoport létét fenyegető negatív hatásokra készenléti beállítódással, egységes fellépéssel válaszol. IV. Spontán ( informális): Olyan emberi együttes, amely intézményi mechanizmusok által nem szabályozott. Tagjai saját elhatározásból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz. Pl.: család, baráti társaság. Hajlamaik, ízlésük, igényeik alapján, valamint közös érdekeik, értékeik szabta keretként vállalják a csoporthoz való tartozást. Mindig az individuálisan jelentős tevékenységben tölt be meghatározó szerepet. V. vonatkozási ( referencia): Bármelyik csoport tekinthető referencia csoportnak. Mindazon csoportok, amelyek az ember attitűdjeire vagy magatartására közvetlen vagy közvetett hatással vannak. Jellemzője, hogy nem diktál, de nyomást gyakorol, normáival, értékeivel meghatározó az egyén számára, énkép formálódásának az eszköze, az ember több csoport tagja- több elvárásnak kell megfelenie- szerepkonfliktus is kialakulhat- vonatkozási csoport az, amely a szerep egyikét fontosabbá teszi. Csoportvezetésnél fokozottan oda kell figyelni a csoport jelenségekre. 1. csoportlégkör 2. csoportérték 3. csoport-hatékonyság 4. csoport-közvélemény 1. Csoportlégkör: A csoportlégkör a csoport belső életére és működésére jellemző, egységes érzelmi tónust, hangulatot, kedélyállapotot tükröző szubjektív természetű képződmény. Jellemzői: Nem az egyéni hangulatok öszszessége, hanem a csoport egészére vonatkozó sajátosság, amelyet állapotként élnek át a csoport tagjai. Benne jut kifejezésre: a munkával, munkahellyel, munkafeltételekkel, a kollektívával, a vezetéssel való elégedettség szintje. Alakulását jelentősen befolyásolja a kohézió, adhézió, vezetés módja, csoportnormák. Kohézió: Csoport összetartó erő: Az egyén véleményével, döntéseivel részese az összetartozásnak. Meghatározza a csoport hatékonyságát, kialakít a csoportra jellemző és a kívülállók számára is érzékelhető általános kedélyállapotot, melyet a csoport tagjai szubjektíven élnek át. Adhézió: A csoporthoz tartozás élményének megélése. A csoport érzelmi elfogadása, ahol az egyén jól érzi magát, ahol elfogadják, ahol Ő fontos. Az adhézió annál erősebb, minél inkább kielégülnek a csoporttagok igényei. A vezetés módja: A csoportvezetőnek hozzá kell járulnia, hogy a csoporttagok lehetőséget kapjanak: szükségleteik kielégítésére, a csoporttagok között a kommunikáció és az érzelmi viszonyok pozitív irányban fejlődjenek. Ezt elsősorban vezetési stílusával biztosíthatja. Csoportnormák: Csoportnormákon a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, elvek, értékítéletek rendszerét értjük. Ezek legtöbbször erkölcsi színezetűek. Jellemzői: A normák interakciók eredményeként alakulnak ki Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek. Olyan csoport követelményként funkcionálnak, amelyet a csoport egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. A csoportban maradás feltételét képezik, de a bekerülésnél is viszonyítási alapul szolgálnak. Megtagadásuk vagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás. A csoportnormák csoport nyomásként hatnak a tagok viselkedésére, s ezáltal a csoportösszetartó erőt is fokozzák. A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg: Kevésbé fejlett csoportban: a tagok kényszerből tartják be a normákat, vagy azért, hogy konfliktusokat kerüljenek el, vagy a fé- 20

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Gyermekbántalmazás kitekintés

Gyermekbántalmazás kitekintés Gyermekbántalmazás kitekintés Dr. Scheiber Dóra, Dr. Kovács Zsuzsa, Toma Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Kassai Tamás Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest MAVE megyei napok

Részletesebben

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN Munkaanyag Összeállította: Varga Bea Kristóf Pál Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2015. Kedves Kollégák! Válogatásunk

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER A GYERMEKVÉDELEMBEN

Részletesebben

családon belüli erőszak elleni

családon belüli erőszak elleni ábrák családon belüli erőszak elleni tárcaközi kampány a lelki elsősegély telefonszolgálatok hozzájárulása 23. december 1. 24. február 29. 24. A kampányt megelőző, a kampány-időszak, valamint az azt követő

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz A gyermekbántalmazás specifikumai Dr. Krivácsy Péter OMSz Kérdések - Önök szerint Agresszíven viselkednek-e a szülők bántalmazás esetén előttünk a gyermekkel? Elárulja-e a gyermek nekünk, hogy bántalmazták?

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14.

Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14. Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához,

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:... SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Decs Nagyközségben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Decs Nagyközségben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Decs Nagyközségben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Tájékoztató a védőnői tevékenységről

Tájékoztató a védőnői tevékenységről Tájékoztató a védőnői tevékenységről Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága valamint Képviselőtestülete 2010. márciusi ülésére. Berhida II.sz.védőnői körzet Bodnár Lajosné

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól Ellátási terület, személyi feltételek Debrecen város északi része Székhely: 4032 Debrecen, Böszörményi

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben