JELENTÉS a Gazdasági Versenyhivatal működésének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Gazdasági Versenyhivatal működésének ellenőrzéséről december

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V /2004. Témaszám: 716 Vizsgálat-azonosító szám: V 0126 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Papp Sándor számvevő főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Csóry Györgyné számvevő tanácsos, főtanácsadó Dr. Zsombori Beáta számvevő Burenzsargal Narantuja számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: Gazdasági Versenyhivatal működésének ellenőrzése (1996.) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Gazdasági Versenyhivatal működésének jogi és szervezeti háttere A működés jogi háttere A működés szervezeti háttere A Gazdasági Versenyhivatal működése A Gazdasági Versenyhivatal gazdálkodásának érékelése Az informatikai háttér kiépítettsége, működése A belső ellenőrzés felépítése, szabályozottsága, működése A Gazdasági Versenyhivatal feladatainak teljesítése A versenyfelügyeleti feladatok teljesítése A versenytörvényből adódó egyéb feladatok teljesítése A versenypártolási tevékenység A versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos tevékenység A Gazdasági Versenyhivatal nemzetközi kapcsolatai Korábbi ÁSZ ellenőrzés alapján tett javaslatok teljesítése 43 MELLÉKLETEK 1. számú A Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettes észrevétele 2. számú A Gazdasági Versenyhivatal feladatait előíró jogszabályok 3. számú Bírósági jogorvoslatok (táblázatok) 4. számú Bejelentések (táblázatok) 5. számú Kartellek (táblázatok) 6. számú Bírság kiszabása között (diagram) 7. számú Tanúsítványok 1-14-ig FÜGGELÉKEK 1. számú A évben befejezett kartell ügyek 2. számú A GVH eljárásai 1

4 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE APEH ÁSZ CECI DoJ ECN ESZCSM EU FTC FVM GB GKM GVH ICN ICPEN IMSN Ktv. MEH MNB OECD PM PSZÁF SzMSz Sztv. TB Tpvt. UNCTAD VT WTO Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Állami Számvevőszék Central European Competition Initiative Közép-Európai Verseny Együttműködés Egyesült Államok Versenyhatóságai Igazságügyi Minisztérium Antitröszt Részlege European Competition Network Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Európai Unió Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (USA) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Parlament Gazdasági Bizottsága Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Versenyhivatal International Competition Network International Consumer Protection and Enforcement Network International Marketing Supervision Network A köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított évi XXIII. törvény Miniszterelnöki Hivatal Magyar Nemzeti Bank Organisation for Esonomic Cooperation and Development Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pénzügyminisztérium Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Szervezeti és Működési Szabályzat A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény Társadalombiztosítás A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete Versenytanács Kereskedelmi Világszervezet 3

6

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Ágazati vizsgálat Ágazati vizsgálat a piacon rendellenesnek tűnő jelenségek okának megismerése céljából indul. Econsumer.gov projekt A projekt részben a fogyasztók, részben a (jogosított) szervezetek számára üzemeltetett nyilvános, ill. nem nyilvános weboldal, ahol a fogyasztók a nemzetközi elemet tartalmazó problémáikat bejelenthetik, továbbá ahol releváns fogyasztóvédelmi információkat találnak, ill. a szervezetek általános képet kaphatnak a különböző országokban felmerülő problémákról. Engedékenységi politika A kartellben részt vevő és a kartell feltárását tevékenyen elősegítő vállalkozások mentesülhetnek a bírság egésze, vagy annak egy része alól. Kőkemény kartell Az OECD terminológiája szerint a versenytársak közötti árrögzítés, piacfelosztás, esetleg a piacra újonnan belépni igyekvő versenytársak elleni közös fellépés (bojkott). Versenykultúra fejlesztés A versenykultúra fejlesztés két nagy területe a versenyjog, illetve a versenypolitikai összefüggésekkel kapcsolatos általános tájékozottság, valamint a versenypolitikával foglalkozó akadémiai infrastruktúra segítése. Versenypártolás A versenypártolás révén a GVH az állami döntéseket a verseny érdekében igyekszik befolyásolni. 5

8

9 JELENTÉS a Gazdasági Versenyhivatal működésének ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Kormánytól független költségvetési szerv, az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet, amely csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Alapfeladatait és szervezeti felépítését a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (Tpvt.) rögzíti. A GVH-t az Országgyűlés a versenyjogi jogviták elbírálására, illetőleg a versenytisztaság felügyeletére hozta létre, fő feladataként a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának, a versenyt korlátozó megállapodásoknak, a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseknek, és a vállalkozások összefonódásának ellenőrzését jelölte meg. A GVH számára csak törvény írhat elő feladatot. A GVH munkája négy nagy területre összpontosul: a versenyfelügyeleti feladatokra, a versenypártolásra, a versenykultúra fejlesztésére és a nemzetközi feladatokra. Tevékenysége során a piaci versenyt szabályozó törvények érvényesítése érdekében intézkedik, határozatot hoz, illetve bírságot szab ki, a törvényi keretek között megkeresés alapján jogszabályokat véleményez, valamint az egységes jogértelmezést segítő közleményt ad ki. A GVH elnöke egyszemélyben felel a jogszabályoknak megfelelő működésért, képviseli a Hivatalt az Országgyűlés, a Kormány és a Gazdasági Kabinet ülésein, továbbá a nemzetközi szervezetek előtt. Munkáját két elnökhelyettes segíti, közülük az egyik a Versenytanács elnöke is. A GVH döntéshozó testülete a Versenytanács, munkáját a GVH hat szakmai irodája segíti. A GVH munkatársai közszolgálati jogviszonyban állnak, jogviszonyukra a Tpvt.-ben foglalt eltérésekkel, a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény vonatkozik. Az önálló fejezetet alkotó GVH felügyelete alá más intézmény nem tartozik, működését költségvetési támogatás fedezi. A GVH eredeti működési kiadási előirányzata a vizsgált időszakban közel négyszeresére nőtt, 2004-ben millió Ft volt. 7

10 BEVEZETÉS A GVH működését az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálat keretében ban ellenőrizte, 2001-től évente az állami költségvetés zárszámadásának keretében vizsgálta az éves költségvetésben biztosított előirányzatok felhasználását. A jelenlegi ellenőrzés során értékeltük átfogó ellenőrzés keretében értékeltük, hogy a GVH irányítása, szervezeti felépítése, belső szabályozottsága, eljárási mechanizmusa informatikai háttere kellően biztosította-e a feladatok hatékony ellátását és a jogalkotói szándékok eredményes végrehajtását. A szakmai feladatok ellátását teljesítményellenőrzés keretében ellenőriztük. Ezen belül hatékonysági szempontból értékeltük a bejelentések alapján hozott döntések, az érdemi határozatok, valamint a belső felülvizsgálatok megalapozottságát, ennek mutatószámaként az ellenük kezdeményezett jogorvoslatok számát, illetve arányát tekintettük, elemeztük továbbá azok eredményét. A GVH működésének eredményességét azon keresztül mértük, hogy mennyiben tudott érvényt szerezni a tisztességtelen verseny visszaszorítását célzó jogalkotói szándékoknak. Az ellenőrzés az július 30-ig terjedő időszakot ölelte fel. Az elemzés alapjául szolgáló eltérő időintervallumokat az új törvény hatálybalépése (1997. január 1.), illetve az azt követő, az egyes tevékenységekkel kapcsolatos időközbeni törvénymódosítások hatásának bemutatása indokolta. Az átfogó ellenőrzés végrehajtásával párhuzamosan véleményeztük a fejezet évi költségvetésének tervezését, ennek megállapításait a Vélemény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről című jelentés tartalmazza. A jelentést az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 25. (1) bekezdésének megfelelően észrevételezésre megküldtük a Gazdasági Versenyhivatal elnökének Dr. Nagy Zoltán úrnak, aki a jelentésben foglaltakat elfogadta, észrevételt nem tett. Levelének másolatát a jelentés 1. számú melléklete tartalmazza. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉ- SEK, JAVASLATOK A GVH alapfeladatait és szervezeti felépítését a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (Tpvt.) rögzíti, melyet a vizsgált időszakban a piaci viszonyok változásával, illetve az EU csatlakozással összefüggésben kétszer módosítottak. A évi törvénymódosítás az Tpvt. alapvető szabályait nem érintette, a változások a GVH munkájának erősítését, hatékonyabbá tételét szolgálták, és bevezették az ágazati vizsgálat intézményét. 1 A évi törvénymódosítás az EU csatlakozás következtében előállt új helyzethez való igazodást célozta, így a közösségi és a hazai versenyjog közötti viszonyrendszer rendezését, illetve a GVH képessé tételét a közösségi versenyszabályok közvetlen alkalmazására. A GVH - az OECD minősítése szerint - nemzetközi összehasonlításban is a legfüggetlenebb versenyhatóságok közé tartozik, mind szervezeti felépítését, mind működését tekintve 2, mely megfelel az utóbbi évek nemzetközi tendenciájának. A GVH-án belül működő Versenytanács (VT) szakmai függetlenséggel bír, döntése közigazgatási határozatnak minősül, ez jogorvoslat esetén - a szokásos kétfokú bírósági felülvizsgálatnak van alávetve. A GVH a törvényben foglalt feladatait az OECD 3 által is elismerten - megfelelően teljesítette. A törvénymódosításokból fakadó többletfeladatait közel azonos létszámkapacitás mellett - belső átcsoportosításokkal oldotta meg. A GVH prioritásként kezelte a kőkemény kartellek 4 elleni fellépést, ez az eljárások számának és a kiszabott bírságok összegének növekedésében is 1 Ágazati vizsgálat a piacon rendellenesnek tűnő jelenségek okának megismerése céljából indul. 2 A megállapítást az OECD 2001 decemberében elkészült háttérjelentése tartalmazza. 3 Az OECD 1999-ben a magyar szabályozási reform átvilágításának keretében vizsgálta a magyar versenypolitikát és a GVH tevékenységét. A jelentés méltatta a magyar versenyjogot és jogalkalmazást, elismerte a GVH teljesítményét ugyanakkor több ajánlást is megfogalmazott. Ezeket a törvénymódosítás során nagyrészt figyelembe vették. Így pl. a kartell eljárások határidejének növelését; az eljárási bírságok emelését; a szövetséges vállalkozások bírságkiszabásánál a tagszövetség előző évi nettó árbevételének alapul vételét; a bírság azonnali behajthatóságának bevezetését. 4 Kőkemény kartell alatt az OECD terminológiája szerint - a versenytársak közötti árrögzítés, piacfelosztás, esetleg a piacra újonnan belépni igyekvő versenytársak elleni közös fellépés (bojkott) értendő. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK megnyilvánult. 5 A bírságösszegek növelése a törvényi szigorításon túl a GVH tudatos politikájának részeként jelent meg. A GVH évtől a kőkemény kartellekkel szembeni fellépéshez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának visszaszorítására. A vizsgált időszak jogerős döntéseit áttekintve, visszaesések az ilyen típusú ügyeknél fordultak elő legnagyobb (44) számban. A Tpvt. a visszaeső jogsértéseknél a szigorúbb elbírálás a lehetőséget megadja, de a szankciókat nem konkretizálja. A GVH a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítása érdekében elkészítette a visszaeső magatartást súlyosbító körülményként értékelő bírságolási politikáról szóló közleménytervezetet, valamint új szervezeti egységként évben Fogyasztóvédelmi Irodát hozott létre. A kőkemény kartellekkel és a fogyasztók tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos fellépés szigorítását a GVH közleményekben is megjelentette, ezáltal kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá vált a versenyjog a versenyszféra szereplői számára. A GVH szakmai tevékenységének hatékonyságát minősítő jogorvoslati mutatók a Versenytanács határozatainak megalapozottságára utalnak. Az összes kérelemre és hivatalból indított ügyekben (1192) hozott érdemi határozatok 2,9%-ában, (a keresettel megtámadott határozatok 14,6%-ában) történt februárjáig jogerős bírósági beavatkozás. 6 A Versenytanács által elutasított bejelentések ellen kezdeményezett jogorvoslati kérelmek 13,4%- ánál kényszerült a GVH az eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság döntése alapján, ez azonban az elutasított bejelentések kevesebb, mint 1%-át tette ki. A belső felülvizsgálatok körében a befejezett versenyfelügyeleti eljárásokhoz (755) viszonyítva elenyésző számban - 11 esetben - nyújtottak be az érintettek vizsgálati kifogást. Az eljáró Versenytanács a vizsgált időszakban határozattal lezárt ügyekhez (520) viszonyítva ugyancsak csekély számban, 23 esetben adta vissza az iratokat a vizsgálónak. A GVH elnöke a évi törvénymódosítás adta lehetőséggel élve három esetben indított ágazati vizsgálatot, ebből a helyszíni vizsgálatunk idején egy lezárult, kettő folyamatban volt. 7 5 A I. félévéig terjedő időszakban 17 határozat született, összesen 1774,96 millió Ft bírság kiszabása mellett. A évben 1 határozat született bírság nélkül, 2003-ban 9 határozat alapján 638,5 millió Ft bírságot szabtak ki. 6 A bírósági döntések a jogalapot 10, részben a jogalapot 1, a bírság mértékét 10 esetben változtatták meg, és 14 esetben utasították új eljárásra a GVH-t. 7 A mobiltelefon ágazati vizsgálat tapasztalatait többek között az új hírközlési szabályozás előkészítése, valamint a versenyfelügyeleti eljárások során hasznosították. A villamos energia iparban, 2004-ben megindított vizsgálat a piacnyitás óta zajló folyamatok jobb megértését célozta, ennek végleges eredménye 2005-re várható. Ugyancsak 2004-ben a (jelzálogfedezetű) lakáshitelezéssel kapcsolatos hitelintézeti 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A GVH a versenypártolási tevékenység keretében, a vizsgált időszakban több mint hatszáz jogszabály-tervezetet véleményezett. A GVH álláspontját az érintett tárcák nem mindig vették figyelembe, a fogyasztói csoportokról szóló kormányrendelet korábbi egyeztetése során felmerült véleményeltérést is csak 2004-ben sikerült rendezni. 8 A GVH elnökének az Országgyűlés elé terjesztett éves beszámolóiban a verseny tisztasága és szabadsága érvényesülésével kapcsolatban megfogalmazott javaslatai nem érvényesültek teljes körűen, megvalósításuk a vizsgálat idején részben folyamatban voltak, részben a felelősök közötti egyetértés hiányában elvetették azokat. 9 A GVH a vizsgált időszakban az Európai Bizottság ajánlásainak 10 megfelelően a versenykultúra fejlesztésében katalizátor szerepet töltött be, annak ellenére, hogy ez nem volt törvényben foglalt feladata. A vizsgált időszakban a GVH működését kiterjedt nemzetközi kapcsolatok jellemezték. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Verseny Bizottsága és munkacsoportjai munkájában a GVH 1992 óta vesz részt. Az integrációs törekvésekből fakadó - a vállalkozásokra vonatkozó versenyjoggal összefüggő - feladatok megvalósításában a GVH a Magyarország - EK Európai Megállapodás (társulási megállapodás) megkötésétől kezdődően hangsúlyos szerepet vállalt. Az eredményeket a Európai Bizottság éves értékelései jelzik, amelyek elismerően értékelték a nagyfokú jogharmonizációt, a megfelelő szervezetépítést és feladatellátást. 11 A felkészülés lényeges elemét jelentette, hogy 2002-ben a GVH felkérést kapott a közösségi versenyhatóságtól, a Bizottság Verseny Főigazgatóságától hogy más tagjelölt országok versenyhatóságaival együtt vegyen részt a kögyakorlat verseny szempontjából történő értékelése, minősítése érdekében indított vizsgálat eredménye decemberére várható. 8 A PM által 2004-ben előterjesztett jogszabálytervezet újravéleményezése már eredményesen zárult. 9 Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel kapcsolatos véleményt években a jogalkotó figyelmen kívül hagyta, az ártörvény módosítása kapcsán sem valósultak meg az előkészítés megalapozására vonatkozó felvetések. 10 További erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a trösztellenes szabályokat ismertté tegyék minden piaci szereplő számára, és hogy hiteles és átlátható versenykultúrát építsenek ki. 11 Az Európai Bizottság évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé című dokumentum szerint a 2000 decemberében elfogadott módosító törvény számos további anyagi és eljárásjogi szabállyal módosította a magyar versenyjogot, Magyarországon magas szintű a versenyjogi szabályozás, úgyszintén a versenyszabályokkal összefüggő adminisztratív kapacitás. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zösségi versenyjog kibővült közösségben való tagállami alkalmazásának módszerét kidolgozó European Competition Network (ECN) munkájában. A nemzetközi együttműködés eredményei közül kiemelést érdemel az OECD ajánlások figyelembevételével megvalósult törvénymódosítás, a versenyfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó svéd és finn segítségnyújtás, a GVH általános kedvező nemzetközi megítélése. A vizsgált időszakban a GVH működése alapvetően szabályozott volt, azonban az SzMSz-t a törvénymódosítást követően nem aktualizálták, továbbá két - a gépkocsi és mobiltelefon használat - szabályzata hiányzott 12, de használatuk a törvényi előírásoknak megfelelt. A GVH tevékenységét költségvetési támogatás fedezte, az eljárásokból és bírságokból származó bevételek a költségvetést illették. A vizsgált időszakban történt előirányzat-elvonások, illetve -csökkentések a GVH gazdálkodásában szűk mozgásteret teremtettek. A évi előirányzat-csökkentés következtében a GVH működését csak pótlólagos költségvetési támogatással sikerült biztosítani. 13 A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: A Gazdasági Versenyhivatal elnökének: 1. Kezdeményezze a bírságok visszatartó erejének fokozását célzó törvényi módosításokat; 2. Korszerűsítse a bírságok nyilvántartását, biztosítsa azok áttekinthetőséget és teljes körűségét, ezen belül a visszaesők definiálását és lekérdezhetőségét; 12 Az ÁSZ évi zárszámadási vizsgálata is felvetette az aktualizálás és a szabályzatok hiányát, ezek pótlása a helyszíni vizsgálat idején folyamatban volt. 13 A évben az előző évi előirányzat közel 60 %-ában (93 millió Ft) megállapított dologi előirányzat pótlására, kormányhatározat alapján, az általános tartalék terhére 27,3 millió Ft többlettámogatást kaptak. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. Kezdeményezze a hiteles és átlátható versenykultúra kiépítése és az ehhez kapcsolódó források biztosítása érdekében a feladat törvényi meghatározását; 4. Gondoskodjon az SzMSz aktualizálásáról és a gazdálkodási szabályzatok teljes körűvé tételéről. 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL MŰKÖDÉSÉNEK JOGI ÉS SZERVE- ZETI HÁTTERE 1.1. A működés jogi háttere A Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Kormánytól független, országos hatáskörű költségvetési szervként az Országgyűlés hozta létre a versenyjogi jogviták elbírálására, a versenytisztaság felügyeletére. Fő feladata a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának, a versenyt korlátozó megállapodásoknak, a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseknek és a vállalkozások összefonódásának az ellenőrzése, valamint a versenypártolás. A GVH alapfeladatait és szervezeti felépítését a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (Tpvt.) rögzíti, emellett ágazati törvények is tartalmaznak feladatokat. (1. számú melléklet) A versenyjog a piacgazdaság alaptörvénye, a piac működésének alkotmánya. Célja a verseny létét, szabadságát és tisztességét védeni a piaci szereplők egyes magatartásaival szemben. Az évi LXXXVI. számú első "modern" versenytörvényt 1996-ban váltotta fel az EU elvárásainak, illetve a társult viszonyt létrehozó Európai Megállapodásból fakadó kötelezettségeknek megfelelő, jelenleg is hatályos versenytörvény. A Tpvt-t a vizsgált időszakban - részben jogharmonizációs megfontolásból - kétszer módosították: a évi CXXXVIII. számú és a évi XXXI. számú törvényekkel. A évi törvénymódosítást a versenyjogi szabályozás hatékonyságának javítása, valamint a versenyjogi környezet fejlesztése motiválta. A módosítás céljai között szerepelt többek között a GVH munkájának erősítése, hatékonyabbá tétele a fogyasztók eredményesebb védelme érdekében. A módosítással törvénybe foglalták például a komoly károkat okozó titkolt kartelleknél a hivatalból indított eljárások határidejének meghosszabbítását, a titkos kartellekben résztvevő vállalatok érdekeltté tételét a jogsértés felfedésében, a versenyhatóság vizsgálati jogosítványainak kiszélesítését. A törvénymódosítás célja volt továbbá a szélesebb körű jogbiztonság megteremtése a vállalkozások számára. Törvénybe foglalták például a problémamentes fúzióknál az elintézési határidő csökkentését, az összefonódás iránti engedély benyújtására rendelkezésre álló határidő növelését, a kiszabható bírság legmagasabb összegét, a jogszabálynak nem minősülő közlemények kibocsátásának lehetőségét. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Európai Megállapodásban előírt jogharmonizációs rendelkezéseknek megfelelően a módosítás szem előtt tartotta az Európai Közösségek versenyjogát is. Az évi törvény - az Európai Bizottság által is elismerten - nagymértékben teljesítette az Európai Megállapodásban foglalt jogközelítési vállalásokat. A módosítás további elmozdulást jelentett az EK versenyjogi megoldásai felé. Ezt példázza a kőkemény versenykorlátozások piaci részesedéstől független tiltása vagy az ágazati vizsgálat intézménye is. A módosítás során fontos szerepet játszott az OECD 1999-ben készített jelentése, amely a magyar szabályozási reform átvilágításának keretében részletesen vizsgálta a magyar versenypolitikát és a GVH tevékenységét. Az OECD jelentése egyrészt méltatta a magyar versenyjogot és jogalkalmazást, valamint elismerte a GVH teljesítményét, emellett több ajánlást is megfogalmazott. Az ajánlásokat a módosítás során nagyrészt figyelembe vették. Az OECD ajánlásai alapján például a kartell eljárásokra vonatkozó határidőket növelték; az eljárási bírságokat emelték; a szövetséges vállalkozások bírságkiszabásánál a tagszövetség előző évi nettó árbevételét vették alapul; bevezették a bírság azonnali behajthatóságát. A évi CXXXVIII. törvénnyel összefüggő 2342/2000. (XII. 27.) Korm. határozat 14 hatásvizsgálat készítését írta elő a módosítás hatályosulásáról, valamint a GVH és az érintett bíróságok munkaterhére gyakorolt hatásáról. A hatásvizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium novemberében elkészítette, amely november 15-től számított 30 évig - az évi LXIII. törvény 19. (5) bekezdése alapján - nem nyilvános. A GVH csatlakozás utáni feladatokra való felkészülése sokrétű tevékenységet jelentett. A jogharmonizáció terén kiemelkedik a Tpvt évi módosítása (a évi XXXI. törvény). A módosítás céljai között szerepelt a GVH hatásköri, eljárási szabályainak az EU csatlakozás következtében előálló új helyzethez való igazítása, a közösségi és a hazai versenyjog közötti viszonyrendszer rendezése, illetve a GVH képessé tétele a közösségi versenyszabályok közvetlen alkalmazására. A jogszabályi környezet változását jelentette továbbá, hogy a csatlakozást követően a GVH köteles a közösségi versenyjogot alkalmazni minden olyan esetben, amikor az adott versenyjogi magatartás - versenykorlátozó megállapodás, vagy erőfölényes visszaélés - érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. Emellett a magyar csoportmentességi szabályozás folyamatosan követi a közösségi versenyjog változásait, ennek keretében évtől kezdődően egy kivételével valamennyi csoportmentességi rendeletet módosítottak. A Hivatalon belüli, a közösségi versenyjog alkalmazásával összefüggő feladatokat a 2/2004/Eln. számú utasítás szabályozza. Az un. magyar kézikönyv (16 fejezettel) tartalmazza a jogalkalmazáshoz kapcsolódó egyes konkrét tennivalókat. 14 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény módosításáról szóló évi CXXXVIII. törvény módosításával összefüggő hatásvizsgálatról szóló 2342/2000. (XII. 27.) Korm. határozat 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A GVH honlapján a csatlakozás által indokolt változtatásokat átvezették. A Hivatal belső számítógépes hálózatán elérhetőek a közösségi versenyjog alkalmazása során, a vizsgálók által használt formalevelek (közel 70 formalevél). A Hivatal munkatársai többfordulós felkészítő képzésben vettek részt júliusában, januárjában és májusában. Szakcikkek jelentek meg és előadások hangzottak el a csatlakozásnak a vállalkozásokra vonatkozó versenyjog terén megnyilvánuló következményeiről, hatásairól A működés szervezeti háttere A GVH központi költségvetési szerv, önálló fejezetet alkot, ugyanakkor felügyelete alá más intézmény nem tartozik. Működéséről közvetlenül az Országgyűlésnek számol be. Sajátos helyzetére jellemző, hogy esetében az Alapító Okiratból eredő funkciókat a létrehozását szabályozó, törvényi szintű rendelkezések töltik be. A GVH szervezeti és működési rendjét, a vezetők hatáskörét és feladatait, a szervezeti egységek feladatkörét tartalmazó jelenleg is érvényben levő SzMSz-ét 1997-ben és decemberében elnöki utasítással (8/1999. sz.) módosították. Az SzMSz aktualizálásának hiányát a évi költségvetés végrehajtásáról szóló ÁSZ jelentés is kifogásolta. A módosítás a helyszíni vizsgálatunk idején folyamatban volt. A szervezeti struktúrát a vizsgált időszakban alapvetően stabilitás jellemezte, a szervezetnek a szakmai feladatokhoz való igazítását mutatja az Infokommunikácós Iroda (2000-ben), a Kartell Csoport (2001-ben), a Fogyasztóvédelmi Iroda (2004-ben) megalakítása, valamint az Ipari és Élelmiszergazdasági Irodák összevonása (2003-ban). A GVH nemzetközi összehasonlításban is a legfüggetlenebb versenyhatóságok közé tartozik mind szervezeti felépítését, mind működését tekintve. (Ezt az OECD 2001 decemberében elkészült háttérjelentése is tartalmazza.) Az uniós versenyhatóságok, így a GVH esetében is többszintű kontrollja van a munkavégzésnek és a működésnek, a Versenytanács döntéseivel szemben kétfokú bírósági jogorvoslatnak van helye, a GVH elnöke a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben köteles beszámolni tevékenységéről, tapasztalatairól az Országgyűlésnek, továbbá az európai uniós együttműködés is a munkavégzés szakmai kontrollját jelenti. A GVH Elnöke egyszemélyben felel a jogszabályoknak megfelelő működésért, képviseli a Hivatalt az Országgyűlés, a Kormány és a Gazdasági Kabinet ülésein, továbbá a nemzetközi szervezetekben. Munkáját két elnökhelyettes segíti, az egyik a Versenytanács elnöke, a másik a vizsgálói részlegeket felügyeli. A GVH elnökét és a két elnökhelyettest a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre, és hivatalukból csak indokolt esetben lehet őket elmozdítani. A évi törvénymódosítással a GVH szervezetének hatékonyabbá tétele érdekében a két elnökhelyettes személyére javaslatot a GVH elnöke tesz a miniszterelnöknek. A GVH elnöke jogi státuszát tekintve miniszteri rangban, az elnökhelyettesek államtitkári rangban vannak. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A vizsgálatokat vizsgálók végzik, az érdemi döntéseket a GVH szervezeti rendjébe tagolt Versenytanács hozza, munkáját a GVH öt szakmai irodája és a évben létrehozott Kartell Csoport segíti, emellett az irodák az elméleti munka keretében figyelemmel kísérik a versenyhelyzet és a piacműködés alakulását, véleményezik a feladatkörüket érintő jogszabály-tervezeteket. A Versenytanács (VT) sajátos helyzetű testület: a Hivatalon belül szakmai függetlenséggel bír, amelyet a évi törvénymódosítás sem érintett. Tagjai a döntések meghozatalakor csak a törvénynek vannak alárendelve, sem a GVH, sem a Versenytanács elnöke - aki egyben a GVH egyik elnökhelyettese - nem utasíthatja őket. A Versenytanács döntése közigazgatási határozatnak minősül, amely a szokásos kétfokú bírói felülvizsgálatnak van alávetve. A Versenytanács SzMSz-ét (9/ Eln./1999.) Elnöki Utasítás szabályozza. A évi törvénymódosítással a Versenytanács tagjainak korábbi határozatlan idejű kinevezése 6 éves, határozott időtartamra változott, így biztosítva a tagok természetes cseréjét, a döntéshozatal folytonosságához szükséges stabilitás megőrzése mellett. A törvénymódosítás adta lehetőséggel élve, a GVH elnöke és a Versenytanács elnöke 2003 végén együttesen közleményeket bocsátottak ki a fúziók engedélyezése, a bírságszámítás és az engedékenységi politika témájában. A Versenytanács elnökének egyetértése mellett kiadott közlemények hivatottak biztosítani a döntések összehangoltságát, konzisztenciáját. A fúziós közlemény az egyszerűsített és a teljes körű vizsgálatot igénylő fúziók megkülönböztetésére szolgáló szempontokat foglalja össze. A GVH ezeket figyelembe véve dönt az összefonódási kérelmek egyszerűbb, vagy összetettebb eljárási rend alapján történő elbírálásáról. A bírságszámításról szóló közlemény részletezi azokat a jogszabály által meghatározott szempontokat, amelyek alapján a GVH az antitröszt ügyekben (versenykorlátozó megállapodások és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés) kiszabja a versenyfelügyeleti bírságot. A bírságszámításról szóló közleménnyel szorosan összefügg a GVH engedékenységi politikájáról szóló közleménye. Az ebben foglalt feltételek teljesítése esetén a kartellben részt vevő és a kartell feltárását tevékenyen elősegítő vállalkozások mentesülhetnek a bírság egésze, vagy annak egy része alól. A Versenytanács működését érintette továbbá az elnök feladatainak kibővülésével járó módosítás: a korábbi adminisztratív-szervező elnöki intézmény helyett a Versenytanács az érdemi munkában is közvetlenül részt vevő elnök irányítása alatt tevékenykedik. A évi törvénymódosítással a Versenytanács és a vizsgálói szak közötti korábbi merev szétválasztás oldódott: az eljáró Versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is. Erre korábban csak a vizsgáló munkájának végeztével volt lehetőség. A módosítást az eljárás hatékonyságának fokozása, valamint az időtakarékosság igénye váltotta ki. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az adott ügyekben eljáró Versenytanács a Tpvt. értelmében általában 3, kivételesen 5 tagból áll. A munkarendjük a felkészülés és a tárgyalások rendjéhez igazodik. Helyszíni vizsgálatunk idején a VT 5 fő jogász (ebből 1 fő az elnök), valamint 3 fő közgazdász végzettségű szakemberből állt. Az eljáró VT összeállításakor a VT elnöke szem előtt tartotta, hogy ez az arány megjelenjen az eljáró tanácsban is. Az általános versenypolitika kialakításának a Kormány a felelőse, de a GVH törvényben biztosított joga, hogy részt vegyen a versenyre hatást gyakorló jogszabályok előkészítésében. A GVH elnöke évente beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek a Hivatal tevékenységéről. A szakmai munkáról szóló beszámolót az Országgyűlés minden évben elfogadta. A GVH éves beszámolóját a Parlament Gazdasági Bizottsága (GB), valamint több parlamenti bizottság (pl: Alkotmány-és Igazságügyi, Egészségügyi, Informatikai és Távközlési, Költségvetési és Pénzügyi, Mezőgazdasági) is megtárgyalhatja. A Parlament Gazdasági Bizottságának ülésein a GVH-t az elnök képviseli. A gyakorlatban az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága beterjeszt a beszámoló elfogadásakor egy országgyűlési határozat-javaslatot, melyben az elfogadás ténye mellett feladatokat is megfogalmazhat a Kormány számára. Az ezután hozott kormányhatározat fogalmazza meg az aktuális feladatokat a miniszterek számára. A GVH elnöke meghívásra részt vesz a Kormány Gazdasági Kabinetjének ülésein, illetve felkérésre, adott témákat véleményez is. A évi parlamenti beszámoló parlamenthez történt benyújtása kapcsán a GVH elnökének kezdeményezésére a Gazdasági Kabinet megtárgyalta a beszámolót, a közbeszerzéses kartell ügyeket, valamint a Hivatal engedékenységi politikájáról kiadott közleményt, továbbá az OECD és a GVH Versenyügyi Regionális Oktatási Központ létrehozására vonatkozó tervét. Ugyancsak ebben az évben vitatta meg a Kabinet a GVH évi tevékenységéről szóló beszámolójában felvetettek alapján az ártörvény módosításának koncepcióját. A fenti témák, valamint a korábbi években, a nagyobb liberalizációk, a piacnyitási programok (pl. távközlés, energia, gáz stb.) kapcsán a GVH-t meghívták a Kabinet üléseire. A GVH elnökhelyettese második felétől állandó meghívottként látogatta a Közigazgatási Államtitkári Értekezleteket, május óta ez leszűkült a GVH-t közvetlenül érintő témákkal kapcsolatos megbeszélésekre. A közötti időszakban az engedélyezett költségvetési létszám fő között mozgott. A tényleges létszám fő volt, ezen belül a felsőfokú végzettségű köztisztviselők száma fő, a vezetők száma fő volt. A vizsgált időszakban a Hivatal feladatait meghatározó törvényi előírásokban bekövetkezett változások nem igényeltek jelentősebb szervezeti bővítést, illetve létszámnövekedést. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL MŰKÖDÉSE 2.1. A Gazdasági Versenyhivatal gazdálkodásának érékelése A fejezet gazdálkodására vonatkozó meglévő pénzügyi és számviteli szabályozatok megfeleltek a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Nem álltak rendelkezésre ugyanakkor a személyi használatú személygépkocsik és mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályzatok. Ezek hiányát az ÁSZ évi zárszámadás ellenőrzéséről készített jelentése is kifogásolta. A Hivatal szabályzatai az aktuális jogszabályokhoz folyamatosan igazodva tartalmazták a számviteli politikát és a számlarendet, továbbá az eszközök és források értékelésének, leltározásának, a pénz kezelésének, valamint a számvitel ügyrendjének és bizonylati rendjének szabályzatát. Külön utasítás vonatkozott a selejtezésre és a felesleges vagyontárgyak hasznosítására. A hiányzó két szabályzat elkészítése a helyszíni vizsgálatunk idején volt folyamatban volt. A fejezet rendszeres jelleggel előforduló saját bevétellel nem rendelkezett, a versenyfelügyeleti eljárások kiszabott díjai és a bírságösszegek a központi költségvetésbe folytak be, működésének kiadásait költségvetési támogatás fedezte. Az ellenőrzött időszak során egy alkalommal, a évben saját bevételként terveztek 1 millió Ft-ot gépkocsi értékesítésből. A nem tervezett bevételek a dolgozók üdülési befizetéseiből és a TB költségtérítésekből, valamint az elhasználódott számítástechnikai eszközök értékesítéséből származtak. A fejezet kiadási és bevételi előirányzatai az eredeti előirányzatokhoz képest a évben 4,6%-kal, a évben 28,7%-kal, a évben 57%-kal, évben 12%-kal nőttek. (1-2. számú tanúsítvány) A fejezet módosított kiadási előirányzata több mint duplájára, összegszerűen a évi 576, 4 millió Ft-ról a évben 1196,4 millió Ft-ra emelkedett. A vizsgált időszakban összesen 794,6 millió Ft előirányzat-módosítás történt, melynek 42,4%-át (336,7 millió Ft) kormányzati hatáskörben, 29,5%-át (234,2 millió Ft) felügyeleti hatáskörben hajtották végre. A saját hatáskörben végrehajtott 223,7 millió Ft (28,1%) előirányzat-módosítás, az előző évi jóváhagyott, kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradványokból történt. (4. számú tanúsítvány) A kormányzati hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások közül, a évi 238,5 millió Ft, a köztisztviselői új illetmény rendszer bevezetéséhez és az illetményszorzók rendezéséhez kapcsolódott. A 2133/2003. (VI. 19.) Korm. határozat értelmében a fejezet kiadási és támogatási előirányzatának 28,4 millió Ft összegű zárolására (kormányzati takarékossági intézkedés miatt) került sor. A évi tervszámokat a évi eredeti előirányzatok figyelembevételével kellett kialakítani. A szerkezeti változások között szerepelt a makrogazdasági paraméterek tartása miatti előirányzat csökkentés (68,9 millió Ft) és a Ktv. módosí- 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK tásából adódó többletek (31,1 millió Ft), amelyhez még hozzájárult ennek a évi kihatása is (48,9 millió Ft). A személyi juttatások előirányzata a közötti években 282,2 millió Ft-ról 652,0 millió Ft-ra változott, amely 131,0 %-os növekedésnek felelt meg. Ezen belül kiemelkedett a évi személyi juttatások eredeti előirányzatának 361,0 millió Ft-ról 459,0 millió Ft-ra történt emelése, amely az évközbeni köztisztviselői illetményrendezésből és a törvényi változásból adódó többletet, valamint a pótlékokat tartalmazta. (5. számú tanúsítvány) A Hivatal I. besorolásba tartozó vizsgáló munkatársainak átlag havi illetménye a évi 131 ezer Ft-ról (49 fő) évre 298 ezer Ft-ra (61 fő) nőtt. A középfokú végzettségű tisztviselők (19 fő) átlag illetménye az előbb említett időszakban 85 ezer Ft-ról 128 ezer Ft-ra változott. (7. számú tanúsítvány) A dologi kiadások eredeti előirányzata a évi 76,0 millió Ft-ról 2003-ra 141,2 millió Ft-ra nőtt. A költségvetési kiadások összegén belül a dologi kiadások 12,4%-ot tettek ki. A költségvetési előirányzatok meghatározásánál az előírt keretek között figyelembe vették a jogszabályokkal determinált szakmai feladatok ellátásának és a működés feltételeinek szükségleteit, ennek ellenére a dologi kiadások évi eredeti előirányzatát 59,3 millió Ft-tal csökkentett összegben határozták meg. (93,9 millió Ft). A hiányzó összeget részben többlettámogatásból fedezték. A évi dologi előirányzat 163,2 millió Ft volt. Az előirányzat évi összege (93,9 millió Ft) kormányzati szinten végrehajtott elvonások következtében tovább csökkent (15,9 millió Ft-tal), amit intézményi hatáskörben előirányzatátcsoportosítással az intézményi beruházási előirányzatból - pótoltak (5 millió Ft-tal). A GVH a 2143/2004. (VI. 15.) Korm. határozat alapján a 27,3 millió Ft összegű (általános tartalék terhére) többlettámogatásban részesült. A GVH februárjában költözött a GKM-mel, valamint az FMM-mel közös üzemeltetésű új székházba. Az épület átalakítás és korszerűsítése elsősorban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közreműködésével valósult meg, egyes állagmegóvási, felújítási beruházásokat a GVH költségvetése finanszírozott. A évre tervezett, az épület nyílászáróinak állagmegóvását és felújítását szolgáló összeget, 20,0 millió Ft-ot kormányzati hatáskörben elvonták. A felhalmozási kiadások a év kivételével csökkenő tendenciát mutattak, az egyre jobban szűkülő forrásokkal összefüggésben. A fejezetnél a közötti időszakban összesen 211,3 millió Ft előirányzat-maradvány keletkezett, amely kiadási megtakarításból december havi illetmény kifizetések és az SZJA járulékok, szállítói tartozás, valamint beruházási visszaigazolt megrendelések -, illetve nem rendszeres bevételi többletből adódott. Kiugróan magas volt az előirányzat-maradvány 2001-ben (122,5 millió Ft) a Hivatal új székházba való költözésének elhúzódása miatt. A év során keletkezett 2,2 millió Ft-os előirányzat-maradvány (1,2 millió Ft önrevízió, 1 millió Ft szabad előirányzat-maradvány) befizetési kötelezettségének a GVH eleget tett. A fennmaradó rész kötelezettség vállalással terhelt volt és teljes egészében felhasználták. A kötelezettségvállalásokról nyilvántartást vezettek. 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A vizsgált időszakban a Hivatal engedélyezett létszáma ( év között) fő volt. Az átlagos állományi létszám alakulása kivéve a központi költségvetés általános tartalékának megemeléséről, a gyógyító-megelőző ellátás zárolt céltartalékáról szóló 2028/1999. (II.12.) Kormányhatározat alapján elrendelt 6 fős létszámbővítést az engedélyezett létszám alatt maradt. A fluktuáció nem volt jellemző a vizsgált időszakban. Az ellenőrzött időszakban a Hivatal külső szakértőket nem foglalkoztatott rendszeresen. A évben szakértői díjra 141,9 ezer Ft-ot fizettek ki. Az ideiglenes külföldi kiküldetések eljárási rendjét belső utasítás szabályozta. A évi külföldi kiküldetés teljesítése (29,3 millió Ft) a évihez (19,4 millió Ft) képest 51,0%-kal nőtt. Az utazások elsősorban az EU csatlakozáshoz, valamint a nemzetközi szakmai tevékenységekhez kapcsolódtak. A évi zárszámadás ellenőrzése kapcsán az úti jelentések készítésére vonatkozóan tett javaslat megvalósult. Az ÁSZ által a vizsgált időszakra vonatkozó éves zárszámadás jelentései alapján a mérleg adatainak leltárral történő alátámasztása és a tárgyi eszközök dokumentáltsága, a kincstári vagyon védelme biztosított volt. A évben a GVH használatában 7 db személygépkocsi volt. Az állami vezetői juttatások jogosultságáról szóló 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendeletnek megfelelően a évben 4 személyi használatú gépkocsi állt a GVH elnöke, valamint az elnökhelyettesek rendelkezésére. További 3 gépkocsi hivatali, valamint ellenőrzési célt szolgált, (szükségességét a Kartell csoport speciális tevékenysége indokolta), ezek beszerzési költsége nem érte el a közbeszerzési törvényben előírt összeget. A GVH a és évben előfizetéses mobil telefont biztosított 6 fő részére (elnök, elnökhelyettesek, 2 gépkocsivezető, sajtófőnök). Az elszámolt mobiltelefon költsége 2000-ben nem érte el az 1,0 millió Ft-ot, 2003-ban 1,4 millió Ft volt Az informatikai háttér kiépítettsége, működése A GVH tevékenységét általánosan, - vagyis mindenki számára - hozzáférhető rendszerek, és egyedi szoftverek segítik. Ez utóbbi egyrészt a gazdálkodást, másrészt a hivatali munkavégzést, a versenyjogi ügyek nyilvántartását kezelő speciális alkalmazások révén biztosított. A GVH tevékenységéből fakadóan kiemelten fontos az itt kezelt adatok biztonsága. A szerverekhez, a különböző adatbázisokhoz való hozzáférési jogosultságok szabályozottak. Az ügyregiszter üzleti titkok körébe tartozó adatokat nem tartalmaz. A teljes belső hálózatot saját tűzfal, az Internet- és levélforgalmat pedig külön vírusellenőrző program védelmezi. 21

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A szerverszobába a jogosulatlan belépést többszintű fizikai (kódszámos beléptetés, mágneskártya) védelem biztosítja, a szerverekhez való hozzáférés beosztáshoz és jelszóhoz kötött. Az ügyregiszter használata külön jelszóhoz kötött, a hozzáférés gyakornokok részére nem megengedett. A GVH-nak év óta saját honlapja van, amelyhez a web-szervert külső szolgáltató biztosítja. A évtől minden munkatárs rendelkezik Internethozzáféréssel. A Notes levelezési rendszer évben történt bevezetésével teremtette meg a Hivatal a Lotus Notes dokumentumkezelő rendszer alapjait. A GVH bekapcsolódott az uniós tagországok versenyhivatalainak intranetes információ-közvetítő hálózatába és létrejött a digitális aláírás lehetőségével rendelkező, titkosított EU-s levelezés infrastruktúrája. A vizsgált időszakban a GVH informatikai rendszerének kiépítettsége minőségi változáson ment keresztül. (8. számú tanúsítvány) Éveken keresztül elmaradt a hálózati rendszer műszaki korszerűsítése, csak évtől, az Alkotmány utcai székházba történt költözést követően volt biztosított a megfelelően kiépített hálózat. A kormányzati elhelyezési program keretében kijelölt új székházban a KVI felügyeletével - az építési beruházással együtt hajtották végre a hálózat fejlesztését. A évtől a GVH IT- részlegénél végrehajtott átszervezést követően a Rendszerszervezési Osztály az alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési feladatokat, a Hálózatfejlesztési Osztály pedig a hardveres és szoftveres alapinfrastruktúra üzemeltetését, fejlesztését, valamint a beszerzési feladatokat látta el A belső ellenőrzés felépítése, szabályozottsága, működése. A Hivatal belső ellenőrzési rendje teljes körűen szabályozott volt, a feladatokat az SzMSz külön fejezete rögzítette. A vezetők ellenőrzési kötelezettségét belső utasítások, valamint az SzMSz tartalmazták. A fejezet gyakorlatában, a vezetők ellenőrzései keretében kiadott feladatok teljesítését rendszeres és eseti beszámoltatás útján, valamint az aláírási jogok gyakorlásával érvényesítették. A költségvetési előirányzatok felhasználásának és elszámolásának ellenőrzése kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés - szabályozott volt. A szakmai és gazdasági, valamint ügyviteli munkafolyamatokba épített ellenőrzéseket belső utasítások tartalmazták. Az ellenőrzött időszakban a függetlenített belső ellenőri teendőket megbízási szerződés keretében 1 fő látta el, aki megfelelő szakmai képesítéssel rendelkezett. Az 1 fős státusz a fejezet átláthatóságára és az ellátandó feladat sajátosságára való tekintettel elegendőnek bizonyult. A belső ellenőr az elnök közvetlen irányításával működött, feladatait éves munkaterv szerint teljesítette. A munkatervben foglalt ellenőrzéseket és eseten- 22

25 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK kénti felkéréseket végrehajtotta, azokról elkészítette a részletes jelentéseket. Intézkedési terv készítését igénylő hiányosságokat nem tárt fel. A vizsgálatba vont ellenőrzések a Hivatal gazdálkodási és működési területére vonatkoztak. Belső ellenőr a ( ) költségvetési évek zárását és az éves beszámolók elkészítését folyamatosan, illetve utólagosan ellenőrizte. Megállapította, hogy a beszámolók összeállításánál érvényesültek a vonatkozó jogszabályi előírások. 3. A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL FELADATAINAK TELJESÍTÉSE A GVH munkája négy nagy területre összpontosult: a törvényben foglalt versenyfelügyeleti feladatokra, valamint a versenypártolásra, továbbá az Európai Bizottság évi - Magyarország csatlakozási felkészüléséről szóló átfogó monitoring - jelentésében megfogalmazott versenykultúra fejlesztésére és a fentiekkel összefüggő egyéb tevékenységekre, ezen belül a nemzetközi feladatokra. A GVH eljárási rendjét a Tptv.-n alapuló elnöki utasítások szabályozzák, melyek teljes körűen tartalmazzák az eljárás menetét, a határidőket, a vizsgáló és a Versenytanács közötti egyeztetési mechanizmust A versenyfelügyeleti feladatok teljesítése A versenyfelügyeleti eljárások eredményeként, a különböző ügytípusokban hozott versenytanácsi határozatok száma évek között eltérően alakult. Az erőfölénnyel való visszaéléseknél 28-ról 31-re, a versenykorlátozó megállapodásoknál 5-ről 20-ra, az összefonódásoknál 25-ről 68-ra, a fogyasztók döntéseinek tisztességtelen befolyásolásánál 50-ről 52-re változott a versenytanácsi határozatok száma. ( sz. tanúsítványok) A GVH versenyfelügyeleti tevékenységével kapcsolatos eljárásai kérelemre, illetve hivatalból indulhatnak. Kérelemre indul eljárás, ha a vállalkozások kérelmezik a versenykorlátozó megállapodásuk mentesítését, valamint összefonódásuk engedélyezését. A kérelemre indult, az engedély megadásával záruló eljárások megtámadása kivételes (a kérelmezőknek ilyenkor nem érdeke a felülvizsgálat, esetleg késedelmes benyújtás miatti bírság elkerülése érdekében mégis előfordulhat, között három esetben volt erre példa). Ezért a kérelmes ügyekben hozott határozatok megítélésénél a jogorvoslatok számát a kérelem elutasításával, részbeni elutasításával, feltételhez kötésével végződő esetszámra vetítettük. Feltételhez kötik a fúzió engedélyezését, ha a versenyre hátrányos hatások ezzel kellőképpen csökkenthetők, így a kérelem elutasítása mellőzhető. Hivatalból indít a GVH eljárást, ha bejelentéssel vagy más formában tudomására jut egy vélelmezhetően a versenytörvénybe ütköző magatartás. Felülvizsgálat kérését elsősorban az eljárás alá vont bírsággal járó marasztalása, vagy az érdekelteknek (például a fogyasztóknak) az eljárás megszüntetésében való ellenérdekeltsége, vagy a bírság csekély mértéke motiválhatja. 23

26 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A kérelemre és hivatalból indult eljárások alakulását a vizsgált időszakban az alábbi tábla mutatja be Összesen Kérelemre Hivatalból Ebből bejelentésre Ebből saját kezdeményezésre Kérelemre és hivatalból összesen A versenytörvény lehetővé teszi, hogy az ügyfél a GVH érdemi határozatának felülvizsgálatát keresetben kérje a bíróságon. A kereset nyomán indult közigazgatási perben amelyet I. fokon a Fővárosi Bíróság, II. fokon pedig a Legfelsőbb Bíróság, illetve 2003 közepétől az Ítélőtábla folytat le a bíróság a GVH határozatát megváltoztathatja, illetve a határozatot hatályon kívül helyezheti, mely utóbbi esetben új eljárás lefolytatására is kötelezheti a GVH-t. Az évek között 15 összesen 417 kérelmes ügyben hozott döntést a GVH Versenytanácsa (2. sz. melléklet 1. sz. tábla). Ebből 33 ügyben (a kérelmes ügyek 7,9%-ában) a kérelmet részben, illetve teljes egészében elutasították, feltételhez kötötték, és 8 esetben (a feltételhez kötött engedélyezések, illetve elutasítások 24,2%-ában) kérték a VT döntésének felülvizsgálatát. A felülvizsgálni kért ügyek számát az elutasított, feltételhez kötött kérelmek számához viszonyítva az adott időintervallumon belül az arány ugyan növekvő tendenciát mutat, de a felülvizsgálni kért ügyek száma a kérelemre indult ügyszámhoz viszonyítva csekély mértékű maradt (például 2003-ban a 73 kérelemre indult ügyből 2 felülvizsgálatát kérték). Az évek között hivatalból indított 775 ügyből 287 marasztaló és 415 megszüntető határozat született (2. sz. melléklet 2. sz. tábla). A marasztaló határozatok közel felét (49%-át), míg a megszüntető határozatok közül kb. minden ötödik határozat (22%) felülvizsgálatát kérték. Az adott időszakban a megszüntető, illetve a marasztaló határozatok megtámadásának aránya jellemzően nem változott. Az arány magas, mert az érintett gazdálkodó szerveze- 15 Az elemzés alapjául szolgáló eltérő időintervallumokra az új törvény hatálybalépése (1997. január 1.), illetve az azt követő, az egyes tevékenységekkel kapcsolatos időközbeni törvénymódosítások adnak magyarázatot. 24