Gyerekjogok felnőtteknek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyerekjogok felnőtteknek"

Átírás

1

2 dr. Retkes Zita Gyerekjogok felnőtteknek Budapest,

3 A kiadványt a Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány adta ki. Az alapítványt 2007-ben vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. Fő célja, hogy a gyermekek és a fiatalok jogtudatosságát erősítse, jogaik érvényesülését segítse, információkkal, szakértelemmel támogassa a gyermekeket, fiatalokat, illetve az őket nevelő szülőket, gondviselőket, pedagógusokat is. Bővebb információ: Kapcsolat: A kiadványt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatta. 2

4 BEVEZETÉS Az emberi jogok rögzítésének az igénye a XX. században erősödött meg, részben a világháborúk pusztító hatása miatt. Ekkor különösen szükségesnek látszott, hogy a minden embert egyenlően, egyetemesen és örökké megillető jogok (emberi jogok) írott nemzetközi nyilatkozatokban kerüljenek lefektetésre. Az emberi jogok egyetemesek (vagyis minden emberre egységesen alkalmazandók), elidegeníthetetlenek, oszthatatlanok, egymástól kölcsönösen függnek, és az alapvető emberi szükségleteket, értékeket tükrözik a jog nyelvén kifejezve. Minden embert megilletnek, pusztán azért, mert ember, függetlenül attól, hogy milyen származású, milyen vallású, milyen nemű, és függetlenül attól is, hogy miként él és létezik a világban. Az emberi jogok úgynevezett veleszületett alapvető jogok, amelyek az embert egyszerűen azért illetik meg, mert emberi lény, és amelyek tiszteletben tartása minden más ember és állam feladata és kötelessége. A gyermekjogok olyan speciális alapvető jogok, amelyek egy csoport, a gyermekek csoportjának tagjait illetik meg. Külön kezelésük azért szükséges, mert a gyermekek koruknál és fejlettségüknél fogva az átlagos felnőttnél kiszolgáltatottabbak, jog- és érdekérvényesítő képességük sokkal korlátozottabb, ezért különleges védelemre szorulnak. A gyermekjogok a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt Egyezményben kerültek rögzítésre. Az Egyezményt a világ számos országa ratifikálta (vagyis magára nézve kötelezően betartandónak ismerte el az abban foglaltakat), köztük Magyarország is 1991-ben 1. A Gyermekjogi Egyezmény szerint gyermeknek a 18. életévét még be nem töltött személyt tekintjük. Minden 18. életévét be nem töltött személyre azaz minden gyermekre ezek a jogok megkülönböztetés nélkül vonatkoznak. Egy egyezmény ratifikálásával az állam arra is kötelezettséget vállal, hogy a többi törvényét, jogszabályát az egyezményben foglaltakkal összhangba hozza. Éppen ezért az Egyezményben megfogalmazott jogok, kötelezettségek nem csak egy törvényben, de számos más törvényben, ágazati jogszabályban megtalálhatók. A gyermeket érintő jogviszonyok speciálisak, amelyekben sajátosan legalább három szereplő jelenik meg, hiszen a gyermek önállóan cselekvőképtelen (vagy éves kora között korlátozottan cselekvőképes), ami azt jelenti, hogy a mindennapi élet szokásos, kisebb jelentőségű ügyletein túl (pl. csokoládé, buszjegy vásárlása) más jogügyletet csak a törvényes képviselőjével bonyolíthat. A gyermekjogok emellett egy sajátos rendszert képeznek a gyermek-szülő-állam viszonylatban is a jogok és a kötelezettségek terén: az a jog, amely a gyermeket megilleti, a szülő számára jelenthet kötelezettséget, de a gyermek törvényes képviselőjeként, a gyermek érdekében eljárva jogosultság is lehet, az állam pedig mindezen jogosultságok kötelezettje. A gyermek az, akinek testi, lelki, erkölcsi fejlődése biztosítására szolgálnak a gyermekjogok, ugyanakkor ő mégsem a védelem tárgya : ahogyan nő és fejlődik, egyre jobban ki kell kérni a véleményét az őt érintő dolgokban. A szülők (gondviselők) joga a nevelés meghatározása, elsődlegesen az ő feladatuk és kötelezettségük a gyermekről való gondoskodás, nekik kell eldönteni azt is, hogy mi a gyermek legfőbb érdeke mindebbe főszabály szerint (vagyis amíg a gyermek érdekében nem elkerülhetetlenül szükséges) az állam nem avatkozik be. Az állam kötelezettsége ugyanakkor, hogy biztosítsa azt a jogszabályi és intézményi környezetet, amely a gyermekjogok érvényesülését garantálja, 1 A Gyermekjogi Egyezményt Magyarország az évi LXIV. törvényben hirdette ki. 3

5 valamint segíti a szülőket, családokat a gyermekekről való gondoskodásban, ám ha szükséges, be is avatkozik a gyermek védelmében. Érdemes-e ismerni ezeket a jogokat? Fontos-e, hogy a gyermek is tisztában legyen velük, hogy tudatában legyen ezen értékek fontosságának? Általában, ha a gyermekjogokról esik szó, a legtöbb felnőtt megijed és méltatlankodik: a gyerekek már így is túl sokat tudnak a jogaikról, inkább a kötelességeikre kellene megtanítani őket. Miért lehet mégis fontos a jogtudatosság? A jogtudatosság nem csak jogismeret, nem pusztán a jogok tételes ismeretét jelenti. Nem azt jelenti, hogy a gyerek fel tudja sorolni, hogy melyik törvényben milyen rendelkezések vannak, és pláne nem jelenti azt, hogy ezeket időnként szemrehányóan felemlegeti. Már az is mélyebb ismeretet jelent, ha tisztában van a jogok megsértésének következményeivel, a lehetséges jogi szankciókkal is, hiszen ez segítheti a jogsértések elkerülését. Az igazán ideális (jog)tudatossági szint azonban az, amikor a gyermek nem pusztán a szankcióktól való félelem miatt tartja be a jogszabályi rendelkezéseket, hanem azért, mert belátja ezeknek hasznosságát, mert a jogokban védendő értékeket lát, amelyeket tisztel. Általában amikor a felnőttek a gyermek kötelességeit kérik számon, legtöbbször nem is a tényleges kötelességekre, hanem a jogok korlátainak betartására gondolnak. Egy alapjoggal ugyanis soha nem egy kötelezettség áll szemben, hanem egy másik alapjog vagy egy másik ember alapjoga: vagyis egy alapjog addig terjed, ameddig egy másik ember alapjogát nem sérti. Ez természetesen nem csak a gyermekekre vagy a gyermekjogokra vonatkozik, hanem a felnőttekre is: vegyük azt a példát, ha egy felnőtt nem teljesíti mondjuk az adófizetési kötelezettségét (amely mulasztása természetesen szankcionálható), attól még nem veszíti el például az emberi méltósághoz való jogát, vagyis ettől még nem lehet vele szemben megalázó, embertelen bánásmódot alkalmazni. Amikor arról beszélünk, hogy fontos, hogy egy gyermek megtanulja a jogokat, az alapvető jogokat, akkor azzal azt is mondjuk, hogy a gyermek ezáltal megtanulja azt is, hogy mik az adott jogok korlátai, hogyan lehet velük élni, meddig terjednek a határai. Ha egy gyermeknek jól megtanítjuk, hogy mi a véleménynyilvánítás szabadságának a lényege, akkor azt is tudni fogja, hogy a véleményét kulturált formában, másokat nem sértve, mások véleményének szintén teret engedve kell kifejtenie. Akkor azt is tudni fogja, hogy nem mondhat bárkiről bármit, nem kezdheti el a véleményét kifejteni bármikor (pl. egy előadás vagy egy tanítási óra kellős közepén, amikor éppen a pedagógus magyaráz). Akkor azt is megtanulja majd, hogy mások jogait tiszteletben kell tartani, hiszen ha mindenki így cselekszik, akkor alappal várhatja, hogy az ő jogát is tiszteletben fogják tartani. Megtanítani a gyermekeket a jogokkal élni és nem visszaélni, nekünk, felnőtteknek a feladatunk. Érdemes azonban tudni, hogy a gyermek elsődleges tanulási módja a mintakövetés: vagyis ha a gyermek tőlünk, felnőttektől az alapvető jogok értékként kezelését, tiszteletét és tiszteletben tartását látja, ha azt tapasztalja, hogy az ő jogai is érvényesülnek, akkor ez lesz számára az alapértelmezett, magától értendő, követendő attitűd. Ez a kiadvány azt hivatott segíteni, hogy a jogokban és a gyermekjogokban mi, felnőttek, azt lássuk, amire azok szolgálnak: a védendő értékek biztosítására szolgáló eszközt, egyfajta iránymutatást, amellyel a konfliktusok megelőzhetők, a problémák kezelhetők. Érdemes azt is látni, hogy ha nem ismerjük alapvető jogainkat, akkor nem tudjuk őket sem gyakorolni, sem érvényesíteni. Ha nem ismerjük a gyermekek alapvető jogait, akkor nem tudunk azoknak érvényt szerezni, és nem tudjuk a gyermekeket sem megtanítani arra, hogy hogyan éljenek igazán jogtudatos életet, a szó legnemesebb értelmében. 4

6 Az I. részben a Gyermekjogi Egyezmény alapulvételével ismertetem a gyermekjogokat és az azokkal kapcsolatos lényeges szülői/gondviselői aspektusokat. A II. részben az állami szerepvállalásról esik majd szó. Értelemszerűen ezek a megközelítések egy-egy jog kapcsán szorosan összefüggnek, ezért mértani pontosságú elválasztásuk nehézkes és fölösleges is lenne. A szerkezeti tagolás inkább csak a könnyebb eligazodást segíti. 5

7 I. RÉSZ GYERMEKJOGOK 1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma A Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyermekeket a számukra biztosított jogok megilletik minden megkülönböztetés nélkül, nevezetesen a saját vagy szüleik, gondviselőik fajára, színére, nemére, nyelvére, vallására, politikai vagy más véleményére, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származására, vagyoni helyzetére, születési vagy egyéb helyzetére való tekintet nélkül. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát számos egyéb ágazati jogszabály is tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy egy gyermeket nem lehet rosszabb bánásmódban részesíteni sem azért, mert esetleg fogyatékossággal élő, sem azért, mert kisebbséghez tartozik, sem más hasonló szempont alapján. Érdemes azonban a pozitív diszkrimináció intézményét megemlíteni ebben az esetben az állam azt vállalja, hogy a bizonyos szempontból hátrányos helyzetbe került csoportokat (pl. fogyatékossággal élők, szociálisan hátrányos helyzetűek) olyan intézkedésekkel segíti, amelyek az egyenlő esélyek biztosítását szolgálják (pl. külön parkolóhelyek, akadálymentesítés, szociális juttatások). Mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, mind a kellő megalapozottsággal és körültekintéssel alkalmazott pozitív diszkriminációs intézkedéseknek az a célja, hogy minden gyermek a lehetőségekhez képest egyenlő esélyekkel tudjon boldogulni és kibontakoztatni a tehetségét. 2. A gyermek mindenek felett álló érdeke Az Egyezmény leszögezi, hogy az államok minden szükséges (törvényhozási és közigazgatási) intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekek számára szükséges védelmet, gondoskodást biztosítsák. Azt is jelenti, hogy a gyermek érdeke elsőbbséget élvez pl. a gyermektartás levonható a fizetésből, illetve törvény rendelkezik arról, hogy a gyermek tartásáról a szülő a saját maga rovására is köteles gondoskodni, de ide érthetjük azt is, hogy közlekedési tábla jelezheti, hogy az út mellett iskola van, figyelmeztetve az autósokat a még óvatosabb, körültekintőbb vezetésre. Jelentheti továbbá, hogy nem megengedhető, hogy egyes gyermekek akik például kisebb településeken élnek ne juthassanak hozzá művészeti vagy akár speciális, fejlesztő képzésekhez. Ennek az Egyezményben és más jogszabályokban is lefektetett gumiszabálynak (avagy, ha tetszik, Jolly Joker-rendelkezésnek ) az értelmében mind a köz-, mind a 6

8 magánintézmények, bíróságok, hatóságok, törvényhozók minden gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell, hogy figyelembe vegyék, vagyis olyan alapon kell döntést hozniuk, hogy mi a gyermek számára a legjobb. A jogszabályokban képtelenség minden élethelyzetre, minden körülményre, szituációra felkészülni és azokra szabályt alkotni ez a rendelkezés arra is szolgál, hogy döntéshelyzetben, konkrét, az adott szituációra vonatkozó rögzített iránymutatás hiányában a döntést meghozó a gyermek mindenek felett álló, legfőbb érdekét (angolul: best interest) tartsa szem előtt. 3. Élethez, emberi méltósághoz való jog Ahogyan azt az Alkotmánybíróság is többször leszögezte, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Az emberi méltóság fogalmát az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) határozatában a következők szerint határozza meg: A méltóság az emberi élettel eleve együttjáró minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő. Az egyenlő méltósághoz való jog az élethez való joggal egységben azt biztosítja, hogy ne lehessen emberi életek értéke között jogilag különbséget tenni. Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A méltósághoz való jog egyik funkciója tehát az emberi életek közötti egyenlőség biztosítása. Ez azt is jelenti, hogy a jog előtt mindenki egyenlő, egyenlő bánásmódban részesítendő, magatartását, cselekedetét elfogultság nélkül kell megítélni és értékelni. Nem lehet senkivel szemben méltóságsértő módon eljárni, nem lehet senkivel szemben jogsértő eszközöket, intézkedéseket alkalmazni. Gyermekek esetén ez a rendelkezés azért kell, hogy különös hangsúlyt kapjon, hiszen ők életkoruknál és kevesebb tapasztalatuknál fogva sokkal kiszolgáltatottabbak, mint a felnőttek, jog- és érdekérvényesítésre sokkal kevésbé képesek, éppen ezért jogaik és érdekeik érvényesítéséért a felnőttek igazán felelősek. Az emberi méltóság tiszteletben tartásának fontossága egyébként sem csak jogi kérdés számos pszichológiai témájú írás és kutatás megerősíti, hogy egy gyermek nevelése legelsősorban az őt körülvevő felnőttek mintája alapján történik, illetve későbbi viselkedését, helyzetkezelését nagyban meghatározza az, ahogyan gyermekkorában bánnak vele. Ha egy gyermek odafigyeléssel, törődéssel, kellő iránymutatással, de megalázás, bántalmazás nélkül nő fel, ha személye és méltósága tiszteletben van tartva és nem sérül, akkor igazán esélyes, hogy másokat tiszteletben tartó, kellő empátiával, de megfelelő határozottsággal rendelkező, sikeres felnőtt lesz. Az élethez való joghoz természetesen kapcsolódik az is, hogy a szülőknek és az államnak arról is gondoskodniuk kell, hogy a gyermek minden olyan dologban részesüljön, amely megfelelő fejlődéséhez szükséges. 7

9 4. Az anyakönyvezés, a névviseléshez való jog, az állampolgárság Az Egyezmény szerint a gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet viseljen, állampolgárságot szerezzen. Minden gyermeket a születésekor anyakönyvezni kell. Magyarországon az anyakönyvezést már a múlt század elején bevezették, de a világ több országában ez még mindig nem általános. Magyarországon a születést és a halálesetet az azt követő első munkanapon belül kell bejelenteni és azonnal anyakönyvezik. A házasságot annak létrejöttekor anyakönyvezik. A születést az intézet jelenti be szülész-nőgyógyász igazolásával, a nem tervezett intézeten kívüli születés bejelentésére a szülő köteles nyolc napon belül. Az anyakönyvbe a gyermek származási helyeként a gyermek anyjának bejelentett lakóhelyét vagy tartózkodási helyét jegyzik be. Ha az apa ezt vitatja, az illetékes jegyzőnek kell döntenie. Az állampolgárság megszerzésének feltétele szintén országonként eltérő lehet működhet területi vagy személyi alapon. Ez azt jelenti, hogy egyes országokban (pl. az Amerikai Egyesült Államokban) amerikai állampolgár lesz, aki az ország területén született. Ismert olyan eset is, amikor egy ugandai asszony egy repülőgépen adott életet a kisbabájának és a gyermek mivel a gép éppen akkor Kanada légterében tartózkodott kanadai állampolgár (is) lett. Más országokban így hazánkban is a gyermek a szülei állampolgárságát kapja. A gyermeknek a névviseléshez is joga van. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek a gyermeket el kell nevezni, ha ők nem nevezik el, az anyakönyvezető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek elnevezése céljából.a gyermek szülei megállapodása alapján apjának vagy anyjának a családi nevét viseli, vagy kettejük családi nevének kötőjellel összekapcsolt változatát. A családi név azonban legfeljebb kéttagú lehet. Ha a szülők a házasságkötés után nem közös családi nevet viselnek (mert például a feleség megtartja a születési nevét, vagy a férje vezetékneve mellett a születési nevét is), akkor a házasságból született gyermekek vezetéknevéről már a házasságkötést megelőző eljárás során meg kell állapodniuk. A megállapodás az első gyermek születéséig még módosítható, de a házasságból származó közös gyermekek mindegyikének ugyanazt a családi nevet kell viselnie. Utónév választása esetén megkötés, hogy egy gyermek esetében csak két utónevet lehet anyakönyveztetni, valamint ikergyermekek nem kaphatják ugyanazt az utónevet. 5. A szülők joga a nevelés megválasztásához, szülői kötelességek A Gyermekjogi Egyezmény, valamint a jelenlegi Alkotmány, illetve a hamarosan hatályba lépő Alaptörvény és egyéb jogszabályok szerint a szülők joga az, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A jog egyben kötelezettséget is jelent, hiszen a nevelés nem csak jogosultság a gyermekről való gondoskodásért elsősorban a szülők felelősek. A felelősség közös. Kit tekintünk a gyermek szüleinek? A gyermek anyját, aki megszülte a gyermeket, illetve az anya férjét. Az a megállapítás, hogy a gyermek apja az anya férje, egy úgynevezett megdönthető vélelem vagyis ellenkező bizonyításig ezt tekinti igaznak a jog. (Természetesen ezt a vélelmet meg lehet támadni.) Ha a gyermek házasságon kívül születik, akkor a gyermek apja teljes hatályú nyilatkozattal ismerheti el, hogy a gyermek az övé. Ha ez nem történik meg, apának azt kell tekinteni, akit a bíróság jogerős ítéletében a gyermek apjának nyilvánít. Ha a gyermek szülei ismeretlenek, legkésőbb a gyermek harmadik életévéig képzelt személyeket jegyeznek be az anyakönyvbe szülőként. 8

10 A gyermekről való gondoskodás nagy felelősséget jelent. A hatályos családjogi törvény értelmében a gyermek az a személy, akinek eltartásáról a szülők minden körülmények között akár saját szükséges tartásuk rovására is! kötelesek gondoskodni. Jelenti ez azt is, hogy ha a szülők külön élnek, a gyermek tartásának felelőssége attól még közös marad. A gyermeket gondozó szülő a tartást elsősorban természetben, a különélő szülő pénzben köteles biztosítani. Mindkét szülő köteles tartásdíjat fizetni akkor, ha gyermeküket más személyre pl. nagyszülőre bízzák. A gyermektartást a munkabérből is levonják, de tartásdíjat kell fizetni egyéb jövedelemből, álláskeresési járadékból, nyugdíjból, táppénzből, ruházati illetményből, borravalóból is. Különélés esetén ha egyik gyermek az egyik, másik gyermek a másik szülőnél kerül elhelyezésre, tartásdíjat nem kell fizetni, kivéve, ha az egyik szülőnek lényegesen nagyobb a jövedelme ebben az esetben ő tartásdíj-különbözetet fizet. Ha a szülők a tartásdíjban megegyezni nem tudnak, ennek kérdésében a bíróság dönt a mérték meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott más (mostoha) gyermekekre, illetve a gyermek esetleges saját jövedelmére is. Fontos szempont az is, hogy ha a szülők több gyermek tartására is kötelesek, akkor egyik gyermek se kerüljön a másiknál hátrányosabb helyzetbe. (Ez az elvi alapja annak is, hogy a magasabb jövedelmű szülő tartásdíjkülönbözetet fizet akkor is, ha ugyanannyi közös gyermek van nála elhelyezve, mint a másik szülőnél nem kerülhet ugyanis rosszabb helyzetbe egyik testvér a másiknál csak azért, mert egyikük a módosabb, másikuk a kevésbé tehetős szülőnél van elhelyezve.) A tartás mértéke maximum a szülő jövedelmének 50%-a lehet, általában azonban a mérték 15-25%. A gyermek szükségletei közé tartozik többek között a lakhatásának biztosítása, taníttatása, étkeztetése, ruházattal ellátása, esetleges gyógykezelése főként ezeket, illetve a szülők vagyoni viszonyait kell mérlegelni akkor, amikor a tartásdíj összege ténylegesen meghatározásra kerül. Tartásra lehet kötelezni nem csak a különélő szülőt, hanem azt a szülőt is, aki a gyermekkel együtt él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik. Kiskorú gyermek felett a szülők közösen gyakorolnak szülői felügyeleti jogot. Ez a jog egyben kötelezettség is, amely mindkét szülőt egyformán terheli, függetlenül attól, hogy egymás között hogyan osztják meg a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatokat, illetve mi a családi munkamegosztás. Ha a szülők külön élnek, maradhat közös a szülői felügyelet, ha ebben állapodnak meg, vagy megjelölhetik, hogy melyikük gyakorolja tovább a szülői felügyeletet ez utóbbi esetben ezt a jogot csak egyikük gyakorolja napi szinten, a másik szülő szülői felügyeleti joga szünetel. Ha a szülők nem tudnak megállapodni, helyettük a bíróság dönti el, melyikük gyakorolja tovább a szülői felügyeletet. A gyermek számára lényeges kérdésekben azonban ilyen a névválasztás, a tartózkodási hely, a gyermek életpályájának, iskolájának megválasztása a szülőknek ebben az esetben és továbbra is közösen kell dönteniük, kivéve, ha egyiküket szülői felügyeleti jogától a bíróság megfosztotta, vagy azt korlátozta, illetve szüneteltette. Ha a szülők egy-egy eldöntendő kérdés során nem jutnak közös nevezőre, a gyámhatóságnak kell dönteni, kivéve a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdést (ebben a gyámhatóság nem foglalhat állást). Vannak olyan esetek, amikor a bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, mert a körülmények vagy a gyermek érdeke ezt indokolják. Ilyen például, ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; ilyen az is, ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan, gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat; és ide tartozik az az eset is, ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke ellenelkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre 9

11 ítélte. Ettől meg kell különböztetnünk a szülői felügyelet szünetelésének eseteit. Szünetel a szülői felügyelet, ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van (pl. gondnokság alatt áll); ha a szülő ismeretlen helyen távol van vagy ténylegesen akadályozva van; ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; ha a szülő hozzájárult, hogy hathetes életkoránál fiatalabb gyermekét ismeretlen személy örökbefogadja; ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette vagy a gyermek családba fogadásához hozzájárult; illetve ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, vagy ha a szülővel szemben a rendőrség vagy a bíróság családon belüli erőszak miatt (akár ideiglenes) megelőző távoltartó határozatot hozott. A szülőknek kötelességük, hogy a gyermek testi, erkölcsi fejlődését biztosítsák. A gyermek életpályájáról a gyermek tehetségét, szándékát figyelembe véve a szülők és a gyermek közösen döntenek. Fontos szempont tehát, hogy a gyermek véleményének figyelembevétele nélkül a saját jövőjét illetően elvileg nem születhet döntés. Ha a szülők és a gyermek között nincs egyetértés, a gyámhatóság köteles eldönteni a vitát. A gyermek vagyonát a szülei kezelik, kivéve, ha azt a gyermek olyan kikötéssel kapta, hogy szülei nem kezelhetik. A szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyermek nagy értékű értéktárgyat, festményt, szobrot, ékszert, pénzösszeget örököl vagy kap ajándékba. A szülők jogosultsága a gyermek pénzének és értéktárgyainak az aktuálisan szükséges, vagyis a napi folyó kiadásokon felüli kezelésében tehát korlátozott. A folyó kiadásokat meghaladó pénzösszeget valamely hitelintézetnél gyámhatósági fenntartásos betétként,a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst-, arany-, platinatárgyakat a Magyar Nemzeti Banknál letétként, a muzeális értékeket pedig az illetékes múzeumban szintén letétként kell elhelyezni. Ilyen jellegű vagyon pénzzé tételére és felvételére a gyámhatóság általában akkor ad engedélyt, ha a gyermeknek valamilyen különleges kiadását kell finanszírozni, és azt a szülő nem tudja vállalni (ide értve akár egy drága orvosi beavatkozást). További korlátozás a vagyonkezelésben, hogy a szülők a gyermek saját jövedelmét a gyermekre kötelesek költeni, kivéve, ha e nélkül nem lennének képesek eltartani a gyermeket. Egyáltalán nem kezelhetik már azonban a szülők a gyermeknek azt a keresményét, amelyet 14. életévének betöltése után maga keresett meg, ugyanakkor a gyermeknek ebből a háztartás költségeihez hozzá kell járulnia. A szülők a gyermek nagykorúvá válásakor kötelesek gyermekük vagyonát az állagra vonatkozó számadással együtt kiadni a nagykorú gyermeknek vagy pedig annak, akinek kezelése alá a vagyon kerül. A szülők a gyermek törvényes képviselői is minden ügyben képviselik gyermeküket, kivéve, ha a gyermek és közöttük érdekellentét van. Mint látható, a szülői minőség hatalmas feladat és óriási felelősség. Nem csak a gyermek testi szükségleteiről (lakhatásáról, élelmezéséről, ruházkodásáról stb.) kell gondoskodni, de ugyanilyen fontos, hogy a gyermek megfelelő lelki, erkölcsi fejlődése is biztosítva legyen. Ebbe a körbe beletartozik az iskoláztatásról való gondoskodás is, a társadalmi szocializálás, a megfelelő iránymutatás nyújtása. Ennek biztosítása és a gyermek érdekében a gondoskodás terén mutatkozott hiányosságokat az állam szankcionálja is szabálysértési eljárások vagy büntetőeljárások alá vonhatók azok a szülők, akik gyermekük érdeke ellen cselekszenek. Számos kötelességszegést szankcionál az állam kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt követ el az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e 10

12 feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. Néhány ilyen kötelességszegést nevesít is a Büntető Törvénykönyv: ilyen az, ha valaki kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy törekszik rábírni, illetve ha valaki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. Újabb rendelkezésként nevesítésre került az is, hogy ugyancsak ezt a bűncselekményt követi el, aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy (pl. másik szülő, nagyszülő) közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza. Bűncselekmény a tartás elmulasztása, illetve az is, ha valaki kiskorú gyermeket attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, vagy a kiskorú gyermeket rejtve, titokban tartja valahol. Az erőszakos bűncselekmények esetén pedig többnyire minősített eset (vagyis súlyosabban büntetendő), ha azt gyermekkorú ellen követik el. Általában, ha a szülői feladatokról, felelősségről, kötelességről beszélünk, kevesebb szó esik a lelki fejlődés biztosításának fontosságáról, noha álláspontom szerint ez az erre irányuló kevés figyelem ellenére elengedhetetlenül szükséges. Talán objektíve és rövidtávon kevéssé mérhető, ugyanakkor hosszú távú hatásai nagyon is jelentősek annak, hogy egy gyermek mennyi szeretetet, odafigyelést, törődést, mosolyt, ölelést, elismerést kap a szüleitől. A gyermek számára a szülő az első és legfőbb példaadó, viselkedésében elsősorban a szülőt utánozza, szocializációjában és társadalmi beilleszkedésében a szülőnek van a legnagyobb ha nem is egyedüli szerepe. Itt tartom fontosnak azt is megjegyezni, hogy az úgynevezett házi fenyítőjog alkalmazását vagyis a szülő által alkalmazott verést, testi bántalmazást az állam már jó pár éve megtiltotta. Ennek egyébként nem csak jogi jelentősége van pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a bántalmazott gyermekek felnőttkorára milyen erős kihatással vannak az őket ért gyermekkori sérelmek. A testi fenyítésen kívül ugyanígy kerülendő a megalázó bánásmód, a verbális agresszió alkalmazása is, ugyanis ahhoz, hogy a gyermek magabiztos, egészséges, másokra odafigyelő, empatikus, tisztességes felnőtt legyen, nagy mértékben az szükséges, hogy ilyen légkörben nevelkedjék és ne szenvedjen sem fizikai, sem verbális agressziótól, sem elhanyagolástól. A gyermeket úgy lehet leginkább tiszteletre nevelni, ha vele szemben is tisztességes bánásmódot alkalmazunk, hiszen akkor ez lesz az az attitűd és viselkedésminta, amelynek követése számára természetes lesz. 6. A szülőktől való elválasztás tilalma, a családegyesítés kötelezettsége, a törvényellenes kiutaztatás tilalma, a menekült státusz A Gyermekjogi Egyezmény rögzíti, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére nem szabad elválasztani. Ez alól természetesen kivételt képez, ha az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges (pl. fizikai, verbális agresszió, elhanyagolás esetében, vagyis ha a szülői házban a gyermeket bántalmazzák, vagy róla nem gondoskodnak megfelelően). Jelenti ez a jog ugyanakkor azt is, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjével tartani a kapcsolatot, és ezt hacsak nem áll az ő kifejezett érdekében mindenki más köteles tiszteletben tartani és támogatni. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a sok esetben az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, nem engedi ténylegesen megvalósulni a másik, különélő szülővel (adott esetben nagyszülővel) való kapcsolattartást. Számos esetben ennek pusztán formálisan tesznek eleget a szülők (több esetben még úgy sem), pedig fontos 11

13 lenne látni, hogy a mindkét szülővel való kapcsolattartás a gyermek egészséges lelki fejlődését szolgálhatja, míg a szülők közötti elmérgesedett viszony is éppen a gyermekükre gyakorolja a legnagyobb negatív hatást. A kapcsolattartás biztosítása mindkét szülő kötelessége bűncselekményt követ el, aki a kapcsolattartást akadályozza. A kapcsolattartás kikényszerítése iránt a gyámhivatal vagy a bíróság eljárását lehet kérni. Fontos tudni, hogy a gyermekek vér szerinti családjukkal való kapcsolattartását a nevelőszülők is kötelesek támogatni. Az Egyezmény rögzíti a családegyesítés kötelezettségét is, vagyis az államoknak minden esetben kellő gondossággal kell megvizsgálniuk bármely gyermeknek vagy szüleinek családegyesítés céljából valamely államba való beutazása vagy onnan való kiutazása kérelmét. Az Egyezmény tartalmazza azt is, hogy tilos a gyermeket törvényellenesen külföldre utaztatni és ott-tartani. Ennek ellenére persze több eset ismert a médiából, amikor egy gyermeket külföldre visz el az egyik szülő attól a szülőtől, akinél a gyermek egyébként elhelyezést nyert. Az államoknak ilyen esetekben kötelességük, hogy segítsék azt, hogy a gyermek visszakerüljön ahhoz a szülőhöz/gondviselőhöz, akihez elhelyezték. Az Egyezmény arról is rendelkezik, hogy az a gyermek, aki akár egymagában, akár apjával és anyjával vagy bármely más személlyel menekült helyzetének elismerését kéri, megkapja a szükséges humanitárius támogatást. A menekült státuszú gyermekek Magyarországon ugyanazon jogokat élvezhetik, mint magyar állampolgár társaik a róluk való gondoskodás az állam feladata. 7. Jog a saját nyelvhez, kultúrához A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját kulturális életét élje, saját vallását gyakorolja, saját nyelvét használja, kultúráját megismerje. Ennek érdekében kulturális közösségekhez tartozhat, joga van (ha erre lehetőség van) saját nyelven tanulni. 8. A véleménynyilvánítás szabadsága A Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyermeknek joga van, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa a véleményét, és azt korára és érettségére tekintettel kellően tekintetbe vegyék. Ebből a szempontból kifejezetten nevesíti az Egyezmény az olyan közigazgatási és bírósági eljárásokat, amelyekben a gyermek érdekelt. A magyar családjogi törvény rögzíti, hogy a gyermek elhelyezésének kérdésében indokolt esetben ilyen az is, ha azt a gyermek maga kéri meg kell hallgatni a gyermeket is; 14. életévének betöltése után pedig mindig kötelező. Meghatározott az is ahogy korábban már említettem, hogy a gyermek életpályájának megválasztásakor a gyermek véleménye döntő: ha a szülőkkel nem jutnak dűlőre, a vitában a gyámhatóság dönt. A Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme kérésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is. A gyermekvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy a gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben 12

14 közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A véleménynyilvánítás, véleményszabadság tehát kétirányú: részint jogosítja a gyermeket a saját véleménye közléséhez, részint jogosítja arra, hogy az őt érdeklő kérdésekről megfelelő tájékoztatást kapjon. Természetesen egyik jogosultság sem parttalanul gyakorolható: korlátozható az mások jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása, illetve az állam biztonsága, a közrend, a közegészségügy vagy a közerkölcs védelme, valamint a gyermek érdekében is. A véleménynyilvánítás szabadsága nem azt jelenti, hogy a gyermek zavartalanul mondhat bárkiről és bármiről amit csak akar meg kell tanítani arra, hogy véleményét olyan formában fejezze ki, amivel mást vagy másokat (akár csoportot) nem sért vagy bánt. A szülő ezen kívül meghatározhatja (és valójában felelős is azért, hogy meghatározza) azt is, hogy a gyermek korának és érettségének mely tájékoztatási formák és tartalmak felelnek meg a leginkább, hiszen nem tesz jót a gyermek fejlődésének, ha olyan dolgokat lát vagy hall, amelyeket még nem tud feldolgozni vagy helyesen értelmezni. Ugyanakkor érdemes és fontos a gyermeket minél szélesebb spektrumban megismertetni az őt körülvevő dolgokkal, jelenségekkel, nézetekkel, eszmékkel. A minél több nézőpont megismerésének lehetősége, valamint a véleménye kifejezésére való biztatás ugyanis megtaníthatja a gyermeket arra, hogy felnőttként meghallgassa és tiszteletben tartsa más emberek véleményét, és megtaníthatja arra is, hogy saját véleményét kulturált formában, mások jogainak megsértése nélkül, ugyanakkor magabiztosan és érvekkel tudja előadni. 9. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága Ez a jog elsősorban azt jelenti, hogy az állam tiszteletben tartja a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát, valamint azt is, hogy a szülők a gyermeket e jogának gyakorlásában megfelelően irányíthassák. Ennek keretében a gyermeknek mint a felnőtteknek is joga van vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztására, illetve arra, hogy vallását (akár közösségben és nyilvánosan) gyakorolja. Meggyőződése vagy vallása miatt senkit nem így a gyermekeket sem lehet hátrányosan megkülönböztetni. A gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságának biztosítása körébe tartozik az is, hogy az állam köteles biztosítani a világnézetileg semleges oktatást azok számára, akik ezt igénylik, illetve nem gördíthet akadályt az elé sem, ha valaki egyházi iskolában kíván tanulni, vagy gyermekét taníttatni. A világnézetileg semleges oktatást az állam akkor is köteles biztosítani, ha az iskola fenntartását egy egyházra bízza. Ebben az esetben az iskola fenntartásáról vagyis az állami/önkormányzati feladat átvállalásáról szóló megállapodásban kell ezt a kötelezettséget rögzíteni. A kifejezetten egyházi oktatást választó gyermekekre ugyanakkor bizonyos tekintetben (tanítási napok, kötelező szentmise vagy istentisztelet látogatása)eltérő szabályok vonatkozhatnak, amelyeket az állam tiszteletben tart. 10. Egyesülés, békés gyülekezés szabadsága 13

15 A gyermeknek egyesülési és békés gyülekezési jogát a Gyermekjogi Egyezmény rögzíti. Ez azt jelenti, hogy a gyermek is tagja lehet kluboknak, kulturális, sport vagy egyéb egyesületeknek, valamint joga van ahhoz, hogy hasonló korú és érdeklődésű társaival csoportokat alakítson. Ezt a jogát olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amely egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészségügy és a közerkölcs, vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. 11. A magánélet védelme, jó hírnévhez való jog A Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. A gyermeknek önállóan és a szüleivel közösen is joga van a magánélete védelméhez és a jó hírnévhez. A gyermek képeit a saját vagy szülei engedélye nélkül nem lehet közölni beleértve a különböző közösségi oldalakra való feltöltést is! A gyermek leveleit, naplóit is csak az engedélyével olvashatják társaik, pedagógusai, sőt, lehetőség szerint a szülei is. 12. Tömegtájékoztatás A Gyermekjogi Egyezmény szerint a tömegtájékoztatási eszközök fontosak, és gondoskodni kell arról, hogy a gyermek hozzájusson a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó anyagokhoz. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a gyermek bármit megnézhet a tévében, az interneten, meghallgathat a rádióban, elolvashat az újságban. Magyarországon korhatár bizottság sorolja be a műsorokat és a filmeket is azon az alapon, hogy megtekintésük mely korosztály számára nem ajánlott, éppen azért, hogy a szülőknek egyfajta ajánlást adjon arra vonatkozóan, hogy adott film vagy műsorszám tartalma milyen korú gyermek számára érthető, feldolgozható. Magyarországon volt arra példa, hogy egy iskolában drogprevenciós célból hetedik osztályosoknak levetítették a Trainspotting című filmet, amely tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. Az ügyet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vizsgálta 2. Valóban nem szerencsés, ha egy iskola olyan filmet vetít le, amelyik az adott korosztálynak nem ajánlott, már csak azért sem, mert az iskola hierarchikus világában a tanulók nem biztos, hogy abban a helyzetben vannak, hogy szabadon dönthessenek arról, megnézik-e az adott filmet, illetve a szülő sincs jelen, hogy a döntést kontrollálhassa. A tömegtájékoztatás kérdése kapcsán azt is érdemes megemlíteni, hogy a gyermek számára építő jellegű tájékoztatás nem merülhet ki abban, hogy a műsorszámok tartalmuk alapján besorolásra kerülnek, hanem fontos az is, hogy a gyermekek számára a saját érettségi szintüknek megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő műsorok készüljenek minél szélesebb témaköröket felölelve. 2 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának AJB 1246/2010. számú jelentése 14

16 13. Az erőszak, a nemi és más kizsákmányolás, a gyermekkereskedelem és a kínzás tilalma, jog a rehabilitációhoz A Gyermekjogi Egyezmény értelmében az Egyezményt aláíró államok megtesznek minden arra alkalmas törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás bármely formájától megvédjék. Minden intézkedéssel tiltják a gyermekek elrablását és a gyermekkereskedelmet. Gondoskodnak arról is, hogy a gyermeket ne lehessen kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. Kötelezettség annak biztosítása is, hogy a gyermeket önkényesen ne fosszák meg szabadságától, illetve a gyermekkorúak őrizetbe vétele, szabadságvesztése esetén őket elkülönítetten, speciális szabályok szerint kezeljék. Az agresszió lehet fizikai (testi fenyítés, bántalmazás, nemi erőszak stb.), lehet verbális (megalázó bánásmód), és ide tartozik az elhanyagolás is. Az állam kötelezettséget vállal(t) arra, hogy ezektől a gyermekeket megvédi. A Büntető Törvénykönyv épp ezért a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetését általában súlyosabban rendeli büntetni. Ugyanakkor a szülők felelőssége is nagy abban, hogy a gyermeküket megvédjék, megóvják. Első és legfontosabb, hogy ők maguk nem bánhatnak a gyermekkel erőszakosan, megalázóan, általában véve rosszul. Ez ahogyan korábban is jeleztem nem kizárólag azért fontos, hogy a gyermek ne szenvedjen fizikai és/vagy lelki sérülést (noha ez természetesen alapvető követelmény!), hanem azért is, hogy a gyermekben ne alakuljon ki az agresszív viselkedésmintát követő, erőszakot eszközként alkalmazó attitűd. Természetesen részben az is a szülők felelőssége, hogy a lehetséges veszélyekre, illetve azok elkerülésének módjaira a gyermek figyelmét felhívják, valamint megtanítsák, hogy miként és kitől kérhet segítséget. Fontos, hogy a fentiek bármelyikét elszenvedő gyermekkorú áldozatok testi és szellemi rehabilitációját az állam minden lehetséges eszközzel, intézkedéssel, programmal segítse. Fontos az is, hogy a bűncselekményt elkövető gyermekkorúak esetében a büntetőeljárás és a fogvatartás során speciális szabályok érvényesülnek. A gyermekeket a felnőttektől elkülönítve kell fogvatartani. Magyarországon nincs halálbüntetés, de gyermekre ez a büntetésnem azokban az országokban sem szabható ki, amelyekben még alkalmazzák. A gyermeket továbbá nem lehet életfogytiglani szabadságvesztésre ítélni. Lényeges továbbá, hogy az állam kiemelt figyelmet fordítson a gyermekkorú elkövetők társadalmi beilleszkedésének vagy visszailleszkedésének segítésére, hiszen ezáltal előzhető meg a visszaesés, a bűnöző életmód kialakulása. 14. Az állami beavatkozás, örökbefogadás Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nőhessen fel, szeretetteljes gondoskodás közepette. Sajnos ez a jog nem mindig valósulhat meg, ezért a Gyermekjogi Egyezmény rögzíti, hogy minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható családjában, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. E körbe beletartozik az is, hogy azok az államok, 15

17 amelyek elfogadják/engedélyezik az örökbefogadást (Magyarország is ilyen), biztosítják, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesüljenek. Ennek érdekében biztosítják, hogy a gyermek örökbefogadását csak az illetékes hatóságok engedélyezzék, amelyek a jogszabályi előírások értelmében megbízható adatok alapján meggyőződnek arról, hogy a gyermek örökbefogadása megtörténhet. 15. A fogyatékossággal élő gyermekek joga a különleges gondoskodáshoz A Gyermekjogi Egyezmény értelmében a részes államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie. Ennek érdekében a részes államok elismerik a fogyatékossággal élő gyermekek különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésükre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő, a gyermeknek és szüleinek állapotához és helyzetéhez alkalmazkodó segítséget biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy az állam biztosítja, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek, hozzájussanak azokhoz a speciális egészségügyi, oktatási, képzési szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz, amelyek segítik, hogy személyiségük a lehető legteljesebb mértékben kibontakozzon. Fontos, hogy minden fogyatékossággal élő gyermek függetlenül attól, hogy földrajzilag hol született és él, illetve milyen anyagi lehetőségekkel rendelkező családban nevelkedik, hozzájusson a megfelelő fejlesztésekhez. A fogyatékossággal élő más néven sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A gyógypedagógiai nevelésbenoktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottságok kettős szerepet töltenek be. Egyrészt a konkrét ellátásokra való jogosultság a szakértői bizottság szakvéleményének kibocsátásával keletkezik, vagyis a gyermek, tanuló a szakvélemény alapján tarthat igényt a különleges szolgáltatásokra. Másrészt a szakértői és rehabilitációs bizottságok tesznek javaslatot azokra a konkrét ellátásokra, amelyek a gyermekek, tanulók fejlődését szolgálják. Jelenleg a nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének többek között tartalmaznia kell a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megnevezését. Ez azt jelenti, hogy a szülők azon alapjogát, amely szerint a gyermeküknek adandó nevelést megválaszthatják, sajátos nevelési igényű gyermek esetében a nevelési-oktatási intézmény 16

18 megválasztásának tekintetében az állam korlátozza éppen a gyermek megfelelő fejlesztése érdekében, hiszen a szülők csak a szakértői bizottság által javasolt intézményekből választhatnak. A szakértői bizottságok szerepe tehát nemcsak azért fontos, mert segítséget nyújt a szülőnek a megfelelő intézmény kiválasztásában, hanem mert szakvéleménye a szülőre, gyermekre és intézményekre vonatkozóan is kötelező erejű jogi hatással bír. Sok esetben probléma, hogy a szülő esetleg nem ismeri fel vagy nem fogadja el, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű, ezért nem vesz részt szakértői vizsgálaton, vagy gyermekét nem kívánja a kijelölt intézménybe beíratni. A közoktatási törvény szerint, ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani. A gyermek érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be. A gyermek érdekében államigazgatási eljárás megindítását a családvédelmi intézmény, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a kijelölt nevelésioktatási intézmény vezetője kezdeményezheti. (Ez utóbbi abban az esetben, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be, nem viszik el.) A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében tehát speciális szabályok vonatkoznak az iskoláztatásra. A szülők azon jogát, hogy a gyermeküknek a nevelési-oktatási intézményt szabadon megválasszák, az állam éppen a sajátos nevelési igényű gyermek megfelelő fejlesztése érdekében korlátozza. A szakvélemény a fent kifejtettek szerint kötelező a szülők, gyermekek, intézmények részére. 16. Egészséghez való jog, védelem a kábítószerektől és más ártalmas szerektől A gyermeknek (is) joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz, az orvosi ellátáshoz, gyógyító neveléshez, a lehető legjobb testi, lelki fejlődéshez. Ennek érdekében az államok intézkedéseket hoznak a csecsemő- és gyermekhalandóság megelőzése és csökkentése érdekében, növelik az egészségügyi ellátás színvonalát, és küzdenek a gyermekek rosszul tápláltsága ellen. Az egészségügyi ellátás már magzati korban megkezdődik részben szintén a gyermek védelmét szolgálja a terhesgondozás is. Számos és újra és újra fellángoló vita van a kötelező védőoltások alkalmazásával és az otthonszüléssel kapcsolatban is anélkül, hogy ebben a vitában állást foglalnék, röviden vázolom, hogy milyen érvek mentén folyik az erről való gondolkodás. Adott a szülő elsődleges felelőssége a gyermeke nevelésében, gondozásában, fejlődésének biztosításában. Adott emellett a szülő önrendelkezési joga, részben azzal kapcsolatosan, hogy hol és milyen körülmények között kíván szülni (ha az otthonszülés 17

19 lehetőségéről beszélünk), részben azzal kapcsolatosan, hogy megválassza a gyermek számára a nevelést, fejlesztést, gondoskodási módot. Sok szülő egyáltalán nem kényelemből vagy hanyagságból kíván az egészségügyi intézményektől, valamint a vakcináktól távol maradni és távol tartani a gyermekét, hanem nagyon is tudatosan úgy vélik, hogy a gyermek lelki fejlődésének nem tesz jót, ha intézményi körülmények között jön világra, és immunrendszerére, testi fejlődésére lehetnek károsak egyes kötelező védőoltások. Az állam pedig éppen a gyermek védelmében kötelezően betartandó és be nem tartás esetén szankcióval sújtott intézkedéseket hoz, mert úgy véli, hogy a laikus, a legtöbb esetben nem egészségügyi végzettségű, a területen kevés tapasztalattal rendelkező szülő legjobb szándéka ellenére sem feltétlenül képes arra, hogy minden körülményt mérlegelő, a gyermek érdekét és egészségét legjobban szolgáló, felelős döntést hozzon. Kinek van igaza? Ki képes arra, hogy valóban minden körülményt mérlegelő, biztosan a gyermek érdekét szolgáló, helyes döntést hozzon? A szülő vagy az állam? Kinek a felelőssége, hogy a gyermek a legjobbat kapja? És mi a legjobb? Érvek és ellenérvek látnak napvilágot időről időre fontos azonban, hogy ezekben a döntésekben valóban mindig a gyermek mindenek felett álló érdeke és ne egyéb érdek motiváljon minden résztvevőt; szülőt, államot, társadalmat egyaránt. A gyermek egészséghez való jogához szorosan kapcsolódik, hogy az államnak meg kell tennie minden olyan intézkedést, amely megvédi a gyermekeket a kábító- és pszichotróp szerektől, a dohánytermékektől és más ártalmas szerektől. Jelenleg a Büntető Törvénykönyv szerint büntetendő, ha valaki kábítószer állít elő, terjeszt, tart, másnak átad. Emellett természetesen működnek olyan szolgáltatások, amelyek a kábítószer-függőség kezelésében segítenek. Ebben a kérdésben azonban kiemelkedően fontos a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. A prevenciót szolgáló kampányok, ismeretterjesztés, iskolai beszélgetések, különböző drog- és dohányprevenciós programok mellett lényeges, hogy a gyermekek követendő példát lássanak a környezetükben, illetve a társadalmi attitűd abba az irányba mozduljon, amikor nem égő, hanem éppen az a menő és cool, ha valaki nem kábítószerezik és nem dohányzik, valamint nem vezet ittasan. Ebben ismét nekünk, felnőtteknek van a legnagyobb szerepünk, beleértve persze az egész problémakör társadalmi megközelítését és el (nem) fogadottságát is, nem kihagyva a média felelősségét sem. 17. Jog a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz Minden gyermeknek joga van a szociális biztonsághoz, ezen belül a társadalombiztosítás juttatásaihoz. Joga van továbbá olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Ez azt jelenti, hogy az államnak megfelelő szociális intézkedésekkel és juttatásokkal kell segíteni a gyermeküket nevelő szülőket annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő fejlődése biztosítva legyen. Ezek lehetnek pénzbeli juttatások (adókedvezmény, óvodáztatási támogatás, családi pótlék stb.), de lehetnek természetbeni juttatások vagy különböző szolgáltatások (gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítő stb.) biztosítása is. Nagyon fontos, törvényben rögzített szabály az is, hogy anyagi okokból a gyermeket a családjától elválasztani nem lehet. Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben pusztán a pénz- és forráshiány az, amely miatt egy gyermek fejlődése a saját családjában veszélybe kerül, akkor az államnak inkább a családot kell segítenie és olyan helyzetbe hoznia, hogy képes legyen gyermekéről 18

20 gondoskodni, hiszen egy gyermek a családja szegénysége miatt még akkor sem felelős, ha a szegénységnek részben vagy egészben szülei helyteleníthető életmódja az oka. 18. Az oktatáshoz való jog Az Egyezmény szerint az államok elismerik a gyermek oktatáshoz való jogát, és ennek biztosítása érdekében az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik, előmozdítják a középfokú oktatást, minden alkalmas eszközzel segítik, hogy bárki képességeitől függően bejuthasson a felsőoktatásba, valamint iskolai és pályaválasztási tanácsadást biztosítanak, és arra törekszenek, hogy az iskolai lemorzsolódás minél kisebb legyen. Azt gondoljuk talán, hogy Magyarországon az oktatás területén ma már nem az a probléma, hogy vannak gyermekek, akik nem járnak iskolába. Talán a probléma valóban nem olyan nagy ebben a tekintetben, mint például Kongóban vagy más országban, de sajnos itthon is létezik: még mindig túl sok gyermek kerüli ki/el a közoktatást. Sok esetben a szülők nemtörődömsége, saját iskolázatlanságuk miatti közöny az oka, hogy a gyermek iskolát kerülhet. Történt olyan eset Magyarországon a közelmúltban, ahol a szülők több tanköteles korú gyermekük iskoláztatására nem fordítottak gondot. Sorozatos hatósági megkeresések, végül büntetőeljárás is indult a szülők ellen, akiket szabadságvesztés ítélettel sújtott a bíróság, ám mindezen eljárások alatt évek teltek el. Az évek alatt pedig több gyermekük is felnőtt vagy már ki is nőtt a tankötelezettség köréből, vagy már kiskamasz lett, akinek iskolakerülő életmódját már sokkal nehezebb megváltoztatni, főként úgy, hogy a bukások miatt életkorához képest sok évvel alacsonyabb évfolyamban kellene tanulnia. A másik probléma, hogy a nehezen kezelhető gyermekeket az iskolák gyakran kislétszámú, speciális osztályok hiányában inkább magántanulóságra presszionálják. Az, hogy egy gyermek tankötelezettségének iskolába járással vagy magántanulóként tesz eleget, a szülő választása. Ha azonban úgymond önként (tehát nem pl. a gyermek tartós betegsége miatt) választja ezt a megoldást, akkor az iskolának nincsen tanítási, felkészítési kötelezettsége kizárólag a tanuló vizsgáztatására köteles. Nem nehéz elképzelni, hogy igen kevés az az eset, amikor egy nehezen kezelhető gyermek tanulmányi előmenetelének jót tesz, hogy kikerül az iskolai kötöttségek világából, és minden segítség nélkül, sikeresen vizsgázik félévente. Az oktatáshoz való jog tényleges biztosítása azért is nagyon fontos, mert ha a gyermek csak átvészeli a közoktatást, ha pusztán formálisan köteles eleget tenni tankötelezettségének, esetleg félévente sikertelenül vizsgázik, akkor kevesebb az esély arra, hogy a munkaerőpiacon helyt álló, tisztességes, adófizető állampolgára legyen a társadalmunknak. A nehezen kezelhetőség a tapasztalatok szerint tehát marad, a gyermekkorral és a tankötelezettség megszűnésével nem ér véget, a társadalomnak pedig ismét/továbbra is szembe kell néznie az adott egyén problémájával. Az Egyezmény az oktatáshoz való jog kapcsán egyébként azt is rögzíti, hogy a gyermek oktatásának milyen célokra kell irányulnia. Ezek között elsődlegesen szerepel természetesen a személyiségének kibontakoztatása, szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek fejlesztése, e mellett azonban nevesíti az Egyezmény többek között az emberi jogok és alapvető szabadságok ismeretét, a saját nyelve, kultúrája tiszteletét, nemzeti értékeinek 19

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1..

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1.. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009.(V. 13.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól a 29/2013. (XII.19.) sz. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK

OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. FEBRUÁR 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég.

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Herczegh Anita 2014 Tartalom 1. Bevezető gondolatok... 5 2. A gyermeki jogok

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését. www.naih.hu

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését. www.naih.hu Az Alaptörvény biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét és terjesztését Fogalmak: Személyes adatok védelme adatvédelem Közérdekű adatok megismerhetősége információszabadság

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

1. sz. melléklet 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL

1. sz. melléklet 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 1. sz. melléklet 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 26. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség 45. (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden

Részletesebben

2015.09.25. OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A TANKÖTELEZETTSÉG

2015.09.25. OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A TANKÖTELEZETTSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTÉR OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A DR. JÁSPER ANDRÁS Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 25. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

1. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21771 II. Törvények 2010. évi LXV. törvény az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról* 1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.

Részletesebben

XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET. XVI. Fejezet. A szülői felügyelet általános szabályai

XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET. XVI. Fejezet. A szülői felügyelet általános szabályai XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET XVI. Fejezet A szülői felügyelet általános szabályai 4:146. [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] (1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

5/2001.(02.13.) Kgy. sz. rendelet 1. A gyermekek védelméről

5/2001.(02.13.) Kgy. sz. rendelet 1. A gyermekek védelméről 5/2001.(02.13.) Kgy. sz. rendelet 1 A gyermekek védelméről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 10. a) pontjában

Részletesebben

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok, gyermekbántalmaz ntalmazás Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok - jogszabályok Egyezmény a gyermek jogairól l az ENSZ KözgyK zgyűlés 44/25 határozata New York 1989. november 20. 1991.évi LXIV.

Részletesebben

A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik

A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik GYERMEKVÉDELEM jegyzet A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik 1. a gyermekek családban való nevelkedésének

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról. I. Fejezet Általános rendelkezések

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról. I. Fejezet Általános rendelkezések Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. E rendelet célja, hogy a többszörösen módosított

Részletesebben

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba

Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Mindenkinek vannak jogai. Sőt, a 18 év alatti fiúknak és lányoknak bizonyos külön jogaik is vannak. A Gyermek

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

Gyermeki anyagi jogok

Gyermeki anyagi jogok Dr. Bíró Endre: Gyermeki anyagi jogok I. A gyermeki jogok fogalma és helye a jogági struktúrában A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől a gyermeki jogok nem

Részletesebben

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról Óvodakötelezettség, óvodai nevelésre való jogosultság 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.)

Részletesebben

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások Örökbefogadhatónak nyilvánítás Örökbefogadás előtti eljárás Örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 2013.

Részletesebben

a gyermekvédelmi rendszer forgatagában

a gyermekvédelmi rendszer forgatagában Útbaigazítást adó jelzőtáblák a gyermekvédelmi rendszer forgatagában Előadó: Dr. Kunszt Róbert Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatal vezetője ...a felnőttek ugyanis, szeretik a

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya 2..

A rendelet célja. A rendelet hatálya 2.. Szentpéterfölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 11.) számú rendelete az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi gondoskodásról 1 Szentpéterfölde Község Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A tankötelezettség teljesítéséről újra

A tankötelezettség teljesítéséről újra A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete A RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 6/1998./IV.27./ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (Egységes szerkezetben a 6/2003./VI.25./Ö.r.,

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Egységes szerkezetben 3.

Egységes szerkezetben 3. Nagyrécse Községi Önkormányzat Képviselő testületének Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi gondoskodásról szóló 3/2011. (II.15.) sz. rendelettel, a 8/2009.(V.05.) sz. rendelettel és a 6/2008.

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

A családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó gyermekek védelme, születések

Részletesebben

Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás

Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. május 30. DR. BERDÁR VALÉRIA (OBDK) TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 105. szám 17839 III. Kormányrendeletek A Kormány 190/2015. (VII. 20.) Korm. rendelete a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. augusztus 27-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Előkészítette: Előkészítésben részt vesz: A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet módosítása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária igazgatási osztályvezető Ügyrendi, Lakásügyi,

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Jobbágyi Község Képviselő-testületének 2/2007. (I. 26.) rendelete a gyermekek védelméről Jobbágyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Vinczéné Szunyogh Judit SNI gyermek ellátása

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére ELŐTERJESZTÉS Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok 2012. évi ellátásáról

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Gyermeki jogok A gyermekeket

Részletesebben

Bevezető rész I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja

Bevezető rész I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja Szihalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013. (I. 24.) önkormányzati RENDELETE a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2007. (IV. 23.) rendeletének módosításáról egységes

Részletesebben

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés!

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés! Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Figyelmeztetés! Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!

Részletesebben

B) Jövedelmi adatok. Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): Ft/hó

B) Jövedelmi adatok. Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): Ft/hó Hajdúhadház Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 06 (52) 384-103, fax: 06 (52) 384-295, e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu K É R E L E M Alulírott kérem, hogy

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

ALMÁSFÜZITŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 14/2012.(VI.01.)

ALMÁSFÜZITŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 14/2012.(VI.01.) ALMÁSFÜZITŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 14/2012.(VI.01.) Önkormányzati rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásáról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról

Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról I. Családi pótlékra jogosult: (a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

A GYERMEK OKTATÁSHOZ VALÓ JOGÁNAK ÚJ PTK. SZERINTI SZABÁLYOZÁSA A SZÜLŐI FELÜGYELET ASPEKTUSÁBÓL SZERZŐ: MOLNÁR ZSOLT GÖDÖLLŐ, 2015.

A GYERMEK OKTATÁSHOZ VALÓ JOGÁNAK ÚJ PTK. SZERINTI SZABÁLYOZÁSA A SZÜLŐI FELÜGYELET ASPEKTUSÁBÓL SZERZŐ: MOLNÁR ZSOLT GÖDÖLLŐ, 2015. A GYERMEK OKTATÁSHOZ VALÓ JOGÁNAK ÚJ PTK. SZERINTI SZABÁLYOZÁSA A SZÜLŐI FELÜGYELET ASPEKTUSÁBÓL SZERZŐ: MOLNÁR ZSOLT GÖDÖLLŐ, 2015. JÚNIUS I.1. A GYERMEKI JOGOKRÓL ÁLTALÁBAN A gyermeki jogok említésekor

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Kérelem és adatlap. önkormányzati segély megállapítására

Kérelem és adatlap. önkormányzati segély megállapítására 1. számú melléklet Kérelem és adatlap önkormányzati segély megállapítására A) Kérelmező személyes adatai: Név: Szül.hely, idő: Családi állapota: Születéskori név: Anyja neve: Állampolgársága: Lakóhely:

Részletesebben

ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP

ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP Tanuló oktatási azonosítója 1 : Tanuló teljes neve: TANULÓI TÖRZSADATOK Tanuló születési helye: Tanuló születési ideje: Anyja leánykori

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel)

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól (Egységes

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

dr. Bruzlai Jenő gyámhivatal vezető fsz. 5.sz. 79/542-922

dr. Bruzlai Jenő gyámhivatal vezető fsz. 5.sz. 79/542-922 A Bajai Járási Gyámhivatal illetékessége, elérhetősége, munkatársai A Bajai Járási Gyámhivatal illetékessége az alábbi településekre terjed ki: Baja, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod,

Részletesebben

Szociális és Gyámhivatal K É R E L E M

Szociális és Gyámhivatal K É R E L E M Szociális és Gyámhivatal K É R E L E M a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeihez (szerzési és átalakítási támogatás) a 102/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet alapján A kérelmet 2012.

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2009.(VI. 16.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2009.(VI. 16.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről. JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2009.(VI. 16.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2 A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet Balotaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

Házirend. Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád 2013.

Házirend. Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád 2013. 1.f melléklet Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád Házirend 2013. Tel.: 62/264-120; 30/637-6868; E-mail: csskpalota@gamil.com oldal 1 A házirend elkészítéséről és tartalmáról, a személyes

Részletesebben