A gyermek- és fiatalkori bőnözés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gyermek- és fiatalkori bőnözés"

Átírás

1 1 A gyermek- és fiatalkori bőnözés Csemáné Dr. Váradi Erika A börtön az embert így megtöri lelkileg. Testileg is, lelkileg is. Olyan lesz az ember, mint egy élı halott. Hogy él az ember, de mégsem. 1 A gyermek- és fiatalkori bőnözés utolsó állomása a börtön. A szabadságelvonás, mint az alkalmazható legsúlyosabb szankció azonban csak végsı eszköz lehet. Abban, hogy ez így legyen, a bőnmegelızés fontos szerepet játszik. A társadalom valamennyi szereplıjét aktivizáló Társadalmi Bőnmegelızési Stratégia egyik prioritásaként megjelenı gyermek- és fiatalkori bőnözés elleni eredményes fellépéshez elengedhetetlen, hogy jól ismerjük magát e jelenséget, s a háttérben lévı folyamatokat. Jelen elıadásomban a szők idıbeli korlátok mellett arra törekszem, hogy röviden bemutassam a gyermek- és fiatalkori bőnözés fıbb jellemzıit, folyamatait, részben statisztikai adatok, részben hazai kutatások alapján. A bőnözés okai igen sokfélék és sokrétőek, ezért - a rendelkezésemre álló idıt nem túllépve a teljesség igénye nélkül, példálózva említenék néhány okot, s ehhez viszonyítva áttekintenénk, hogy az OBMB által támogatott korábbi pályázatok ezen tényezık, jelenségek melyikére kívánták befolyást gyakorolni. Végül szót ejtenék azokról a nehézségekrıl, amelyek a projektek céljától függetlenül befolyásolhatják a beavatkozás sikerét. A gyermek- és fiatalkori bőnözés az összbőnözés részeként nem függetleníthetı azoktól a folyamatoktól, melyek az összbőnözés egészét is jellemzik 2. Ez alapján két dolog állapítható meg: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK Bőnügyi Tudományok Intézete 3515 Miskolc-Egyetemváros Az elıadás elhangzott a Táncsics M. Alapítvány, az F. Ebert Stiftung és az OBMB Közbiztonság Társadalmi Bőnmegelızés Büntetıpolitika címmel rendezett közös Szakmai Konferenciáján, Budapesten, án 1 Solt Á. (2007): Peremen billegı fiatalok. Veszélyeztetı és kriminalizáló tényezık gyermek- és fiatalkorban. Szociokultúrális háttér-viszonyok. BMK Füzetek 19. Budapest, 75.o.

2 2 - a rendszerváltást követıen igen jelentıs mértékben megemelkedett az ismertté vált bőncselekmények száma Magyarországon. Az elsı csúcspont a 90 -es évek elejére tehetı; - válasszuk bár a bőncselekmények Btk.-beli vagy a kriminológia által alkalmazott felosztását, a legnagyobb részaránnyal az ismertté vált bőncselekményi körbıl a vagyon elleni bőncselekmények bírnak - bár napjainkra ez az érték folyamatosan csökken, teret engedve például a közrend elleni, a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni illetve az erıszakos, garázda bőncselekményeknek; 2 Az Egységes Rendırségi Ügyészségi Bőnügyi Statisztikai Rendszer adatainak felhasználásával. Forrás: Tájékoztató a bőnözésrıl. (Kiadja az IRM Rendészeti Felügyeleti és Ellenırzési Fıosztály Statisztikai Osztály, valamint a Legfıbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Osztály); éves kiadványok

3 3 A gyermek- és fiatalkori bőnözés kapcsán hasonló folyamatokra számíthatunk. Van azonban egy olyan szegmense a társadalmi jelenségeknek, mely a gyermek- és fiatalkori bőnözés körében jut igazán kiemelt szerephez s jelentısen befolyásolja a bőnözés alakulását. Ez pedig a demográfiai adatok köre; azaz annak ténye, hogy milyen arányban van jelen a gyermek- illetve fiatalkorú populáció a népességben 3. Egyértelmően megállapítható, hogy a gyermekkorúak száma az elmúlt idıszakban radikálisan csökkent, s ez lassacskán magával hozza a 30 évnél fiatalabb korosztály fogyását is. A gyermek- és fiatalkori bőnözés statisztikai adatok 4 alapján felvázolható képe, fıbb jellemzıi tekintetében az elmúlt években jelentıs változás nem rajzolódik ki. 3 forrás: KSH 4 A gyermek- és fiatalkorúak bőnözésének feldolgozása kapcsán forrásként szolgáltak: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bőnözésével összefüggı egyes kérdésekrıl (évente megjelenı kiadvány). Legfıbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Fıosztály, Budapest; Népességszám, korstruktúra, bőnözés, IM Kodifikációs, Elemzı és Statisztikai Fıosztály, Budapest, 2000.; A bőnözés és jogkövetkezményei 1-2, IM Kodifikációs, Elemzı és Statisztikai Fıosztály, Bp ;

4 4 A GYERMEKBŐNÖZÉS Bár a gyermekkorú ismertté vált elkövetık száma erıteljesen hullámzik, az utóbbi három évben folyamatosan csökken. Így 2006-ra 3565 gyermekkorú elkövetıt jegyzett a statisztika. Ugyanakkor ez a csökkenés korántsem olyan mértékő, mint amit a populáción belüli létszámfogyás indokolna. Mindez azt eredményezi, hogy emelkedni fog a gyermekkorú lakosra jutó elkövetıi arány. Bár a bőncselekmények legnagyobb része még mindig vagyon elleni támadás, ennek mértéke hasonlóan az összbőnözés körében megfigyeltekhez egyre csökken. A bőncselekmények kb. fele lopás, körülbelül 1/5-e pedig betöréses lopás.

5 5 Ezzel szemben az erıszakos, garázda jellegő bőncselekmények köre emelkedik. Különösen a garázdaság, testi sértés, illetve rablás fordul elı nagyobb számban. Hasonló irányok ragadhatók meg a közrend elleni bőncselekményi körnél is. Az elkövetık többsége (85-90 %) fiú. Leggyakrabban csoportban valósítják meg a büntetendı magatartást (kb. 50%). A gyermekek többsége azaz több mint ¾-e - teljes családban él. A szülık közül sokan a foglalkoztatási hierarchia alsóbb szintjén állnak (például alkalmi munkát végzık, segéd-, kisegítı-, szak- vagy betanított munkások), de gyakoriak a foglakozás nélküli szülı is. Egyéb adatok alapján megállapítható, hogy a gyermekek jelentıs része veszélyeztetett - családja, szőkebb környezete, vagy halmozottan hátrányos helyzete által. A FIATALKORI BŐNÖZÉS A fiatalkorú bőnelkövetık száma a 90 -es évek elejétıl folyamatosan csökkent. Mára (2006) személy vált ismertté. Hasonlóan a gyermekbőnözéshez, itt is elmondható, hogy bőnözési gyakoriságuk/aktivitásuk azonban folyamatosan már a 80 -as évektıl kezdve nı.

6 ban az ismertté vált elkövetık kb. 9%-a volt fiatalkorú. A fiatalkori elkövetés két bőncselekmény-csoport kapcsán az összbőnözésben való részvételt meghaladó arányú: a vagyon elleni és az erıszakos bőncselekmények körében. Bár csökkenı arányban (1992:80% 2006:60,7%), de még mindig vezetnek a vagyon elleni magatartások. E körben különösen a lopások, betöréses lopások kedveltek, de magas a jármőlopások száma is. Bár az erıszakos, garázda jellegő bőncselekmények aránya folyamatosan változott (1992: 16,7%, 2004:17,1, 2005:15,4), 2006-ra alig mozdult el az 1990 s évek elején mért szinthez képest ( ,0%). Itt a garázdaság, testi sértés mellett a rablás kiemelendı. Tény: az elkövetıi életkori adatok meggyızıen mutatják meg számunkra, melyek azok a bőncselekmények, amelyek elsısorban a fiatalkorú bőnelkövetıkhöz kapcsolódnak. Eszerint a

7 7 fiatalabb korosztályok dominanciája a rablás, zsarolás, kényszerítés, rendbontás, kifosztás körében jelentısebb. Ezt támasztja alá az is, ha megnézzük: az elmúlt 16 év alatt hogyan változott a fiatalkorú bőnelkövetık %-os aránya az adott bőncselekmény-típust megvalósítók körében. Fiatalkorú bőnelkövetık részvétele egyes kiemelt bőncselekményekben Fiatalkorú bőnelkövetık száma Bőnelkövetık %-ában Fiatalkorú bőnelkövetık száma összesen ,4 9,1 Erıszakos közösülés ,9 4,6 Garázdaság ,3 12,1 Lopás ,7 16,9 Betöréses lopás ,1 21,9 Rablás ,3 37,4 Összes vagyon elleni ,7 14,5

8 8 Összes erıszakos, garázda jellegő ,9 13,2 Visszaélés kábítószerrel ,3 Eszerint elsısorban a rablást megvalósítók körében emelkedett jelentısen a fiatalok megjelenése, részben csekélyebb mértékben az erıszakos, garázda jellegő magatartások tanúsítói közt. A fiatalok közt már nagyobb arányban vannak, akik egyedül követték el a bőncselekményt (38,6%), de még itt is jelentıs a hasonló korú társsal való közös megvalósítás. A fiatalok kb. ¾-e helyi lakos, ritka az utazó bőnözés. Mint minden évben, most is a fiúk dominálnak (86,1%), s a legveszélyesebb életkornak a 17. életév környéke illetve az utána következı idıszak tőnik (kb. 30%). A fiatalok több mint fele megszerezte alapfokú ismereteit. A bőnelkövetés idıpontjában azonban még csaknem ¼-ük végzi az általános iskolát (22,9%). A fiatalok közül sokan még tanulnak - középiskolában (18,5%) vagy szakmunkás vagy szakiskolában (33,7%). Körükben csökkent a foglalkozás nélküli illetve eltartott fiatalok aránya (kb. 16,7%). Ezen elkövetıi körre is igaz, hogy több mint felük teljes családban él. A szülık közt jelentıs a foglalkoztatási hierarchia alacsonyabb szintjén állók aránya (pl.: segédmunkások,..), relatíve sok a nyugdíjas szülı, a munkanélküli szülıkkel bírók száma pedig hosszabb idıszakot vizsgálva a többszörösére emelkedett. Évrıl évre változatlanok az adatok a tekintetben, hogy az ország mely területérıl kerülnek ki, illetve hol élnek ezek a gyerekek. A fiatalkorú elkövetık többsége B-A-Z megyébıl (2006:11,8%) és a fıvárosból (11,5%), Pest (8,7%) illetve Sz-Sz-B megyébıl (8,1%) érkezett. Minthogy többségük cselekményét is a lakhelyén követte el, nem véletlen, hogy a fiatalkorúak részvételével megvalósított bőncselekmények száma is itt a legmagasabb: B-A-Z 13,1%, Budapest 11,7%, Sz-Sz-B 8,1%.

9 9 A sértett személye többnyire ismeretlen volt (65,9%) a fiatal számára. Az ERÜBS adatai arról is szólnak, milyen okok vezették a fiatalt az elkövetéshez. Nos, e körben sem történt érdemi elmozdulás. Mint minden évben, a szubjektív okok közt most is az anyagi haszonszerzés (45,3%) dominál, melyet a kalandvágy és az agresszivitás követ. Az objektív okok közt a rossz baráti környezet (31,4%), illetve jelentısen lemaradva a pillanatnyi/átmeneti pénzzavar és az alacsony jövedelem állnak az elsı helyeken. ÉS AMI A SZÁMOK MÖGÖTT VAN Vajon mi van azonban a statisztikai adatok mögött? A kérdés megválaszolásában, a folyamatok, történések valódi hátterének felvázolásában nagy segítségünkre van az elmúlt idıszak egyik hazai kutatása. Solt Ágnes a törvényes és törvénytelen közötti vékony peremen billegı fiatalokról szóló kutatásából a deprivált, marginalizált helyzető bőnelkövetık illetve a kontrollcsoportot jelentı szabálykövetık életútja rajzolódik ki. 5 (Pont azoké a fiataloké tehát, akik a bőnözés szempontjából különösen veszélyeztetett helyzetben vannak.) Ehhez összesen 95 mély-és életinterjút folytatott le a 16 és 25 év közötti ifjú emberekkel. Bár az idıbeli korlátok nem teszik lehetıvé a kutatás eredményeinek mélyebb ismertetését, azonban vázlatosan, a fıbb pontokat kiragadva utalnék néhány fontos megállapításra. Az egyik ilyen mindannyiunk számára ismert tétel -, hogy a családi, iskolai élmények meghatározóak! A vizsgálat alapján jól megragadhatóvá váltak a családon belüli veszélyeztetı tényezık. A bántalmazás, terror, elhanyagoló környezet ugyanis kiugró gyakorisággal volt/van jelen ezeknél a fiataloknál. - a bántalmazás és terror esetén a tehetetlenség, fenyegetettség és félelem érzése keveredik a fiatalban, mely elıször egységes passzivitást szül. Ez késıbb 5 Solt Á. (2007): Peremen billegı fiatalok. Veszélyeztetı és kriminalizáló tényezık gyermek- és fiatalkorban. Szociokultúrális háttér-viszonyok. BMK Füzetek 19. Budapest 316 pp.

10 10 mentálhigiénés problémák, különféle pszichés és személyiség-zavarok, pánikbetegség és/vagy depresszió, különféle autoagresszív késztetések megjelenését váltja ki. - az elhanyagoló környezet esetén mely elsısorban nem fizikai, testi, hanem az érzelmi szükségletek kielégítetlenségét, a figyelem teljes hiányát jelenti a fiatal kísérletet tesz pozitív megnyilvánulásokkal a figyelem felkeltésére, kicsikarására. Válasz, visszajelzés nem érkezik, s ez passzivitás helyett egy idı után provokatív magatartást szül. Ezek a fiatalok egyébként is sajátos túlélési stratégiákat dolgoznak ki, melyek kiindulópontja a környezetükkel szembeni alapvetı bizalmatlanság. Az iskolai, korcsoportbeli konfliktusaik kezeléséhez nincsenek, vagy csak helytelen eszközeik vannak, ami eleve kudarcélményre ítélteti kapcsolat-kísérleteiket. Ez a közösséggel szembeni negatív érzelmeik kiváltásához, egyfajta közösség-ellenesség kialakulásához, illetve további erısödéséhez vezet. Szerettem bohóckodni az iskolában Egy srácot kilógattam az emeletrıl Lányoknak mindig meghúzkodtam a hajukat. Végighúztam a folyóson Fiúkat megvertem mindig. Szemtelen voltam a tanárokkal. Órán rám szóltak, visszapofáztam. Egy tanár ráütött a fejemre a naplóval, fölálltam és lerúgtam. 6 Az iskola, mint a szocializáció másodlagos helyszíne, fontos szerepet játszik a társadalomba való beilleszkedés során. E fiatalok azonban elsısorban negatív tapasztalatokat szereznek még ha eltérı okok miatt is. Ilyen az alulszocializáltság, a konfliktuskezelési eszközök hiánya, stb. Ebben a folyamatban jelenik meg a pedagógus, aki csodákat képes tenni. A kutatás egyértelmővé tette, milyen meghatározó szerepe van a pedagógus egyéni döntésének a fiatal további életvitelét, sorsát illetıen. A döntés elıtt felmerülı alapkérdés az, hogy fel tudja-e 6 Solt Á. (2007): i.m. 119.o.

11 11 vállalni a kevés sikerrel kecsegtetı harcot? Kísérletet tesz-e arra, hogy megpróbálja az otthonról hozott negatív viselkedési attitődöket megváltoztatni? Ha erre pozitív választ ad, az a fiatal számára óriási segítséget jelent. A kutatás adatai szerint a tanár támogatásában részesülı gyerekek több mint 2/3-a vált szabálykövetıvé! Ezzel szemben egy elutasító pedagógusi hozzáállás mellett a vizsgált fiatalok kb. 2/3-a választotta utóbb a rosszabbik utat, s lett bőnelkövetı. A mély- és életinterjúk eredményeként a fiatalok körében 4 tipikusnak mondható élettörténet rajzolódott ki. 1) Életutak: teljes érzelmi elhanyagolás Ezekben a családokban a fiatalokat teljes mértékben elhanyagolják. Ennek okai igen különbözıek. A szülık munkája, a köztük lévı konfliktusok, a rossz anyagi helyzet, az alacsony iskolai végzettség csakúgy szerepet játszhatnak, mint az alkoholproblémák és/vagy pszichés betegségek, illetve az ezekbıl eredı feszültségek. A fiatal úgy érzi, teljesen egyedül van. Reménykedve indul az iskolába, ahol azonban újabb kudarcélmények érik. Egyrészt azért, mert olyan új elvárásoknak kell(ene) eleget tennie, amit otthon nem sajátít(ha)tott el, így hátránnyal indul. Másrészt megpróbálja pótolni szülei, családja hiányzó figyelmét, sikerélményre, elismerésre vágyik. De jó példa hiányában - rossz formákat választ. Az iskola azonban nem lehet alkalmas a szülıi szeretet pótlására ( tanít, büntet, de nem dicsér, nem szeret ). A fiatal egyedül marad kudarcélményeivel, melyek feldolgozásában a szülei sem segítenek. Ez újabb teljesítményromláshoz, ami további kudarcokhoz vezet. Végül a fiatal elidegenedik környezetétıl (család, iskola), csavarogni kezd, közben kétségbeesetten keresve olyan fiatalokat, akik hasonló élményeken estek át. Az így lassacskán kialakuló szubkultúra olyan pozitív élményeket ad számára odafigyelés, valahová tartozás érzése,.. -, amelyet eddig még sose élt meg, de amelyre mindig is vágyott, s amit semmiképpen sem akar elveszíteni. Így még akkor is vállalja a csoport saját(os) normáit, szabályait, ha egyébként eredetileg nem értett velük egyet.

12 12.. kiabáltak, verekedtek. Meg volt olyan is, hogy fürödtünk, és apám összeveszett anyámmal, bejött, fölkötözte a fregolira, fölhúzta, aztán kész, ledobálta. Meg volt olyan, hogy annyira megvert apám, hogy iskolába nem mehettem egy hétig. 7 2) Életutak: az agresszív, erıszakos család Ezekben a családokban mind a gyermek-, mind a partnerbántalmazás párhuzamosan jelen van. Ebbıl a háttérbıl érkezik a gyerek az iskolába, egy olyan helyre végre, ahol nincs erıszak, mindennapi bántalmazás, állandó lelki terror. Az iskola mégsem hoz békét számára, mert az otthon megéltek miatt tele van feszültséggel és elfojtott haraggal. Ez agresszívvá teszi nem csak társaival, de sokszor tanáraival szemben is. Nagyon érdekes megállapítása a kutatásnak, milyen erısen meghatározó az otthoni minta. Viselkedése, erıszakosságának jellege ugyanis az otthoni példától függ: - ha otthon azt látja, hogy az erısebb bántja a gyengébbet (például az erısebb fizikumú apja az anyját), akkor iskolai zaklatásainak célpontjai is fıként a kisebbek, védtelenebbek lesznek; - ha azonban azt tapasztalja, hogy a bántalmazás kisebb vita, veszekedés elızi meg, melynek eredményeként a bántalmazó mindig a bántalmazottat teszi felelıssé, mert ı tehet mindenrıl, akkor a fiatal is ezt követi, s egy-egy félmondatot, megjegyzést, kérdést, mozdulatot rögtön támadásként él meg (ı provokálta ki, magának köszönheti); Ennek eredményeként kapcsolata a kortárscsoporttal kimondottan rosszá válik. Ennek élménye általában gyenge iskolai teljesítménnyel s így újabb negatív érzésekkel párosulva egy állandósult kudarcélménnyé válik. Lassan teljesen elidegenedik az iskolától, s csavarogni kezd. További sorsában meghatározó a szülıi háttér. - ha az erıszakos család egyben elhanyagoló család is, elérünk a történet végé - hez. A csavargás, iskolakerülés állandósul, s a gyerek csakhamar megtalálja a neki 7 Solt Á. (2007): i.m. 202.o.

13 13 megfelelı kortárscsoportot. Az ilyen háttérbıl érkezı fiatalok azonban többnyire olyan bandákat keresnek, amelyek toleránsak az erıszakkal szemben, gyakran ez az alapja a bandán belüli hierarchiának. Az erıszak központi elemmé, értékmérıvé, konfliktus-megoldási eszközzé emelése hamar elvezet a bőnözéshez. - ha azonban az erıszakos magatartást tanúsító szülık egyébként odafigyelnek gyermekükre, iskolakerüléséért szigorú és durva retorzióban részesül. Így a gyerek visszakerül az iskolába, s minthogy minden elszabadulási kísérletét csúnyán megtorolják, jobb híján igyekszik elfogadni a helyzetet, s alkalmazkodni az iskolai viszonyokhoz. 3) Életutak: váltás a fiatal életében A fiatal életének elsı szakaszát egy túlkorlátozó, szigorú, testi fenyítéseket, sıt, akár nyilvános megszégyenítéseket (is) alkalmazó apa személye uralja, aki sokszor alkoholproblémákkal, személyiség-zavarokkal küzd. A gyerek retteg tıle, elidegenedik, érzelmi síkon elfordul a személyétıl, ugyanakkor inkább behódol neki és az általa képviselt értékeknek. Az apa azonban hirtelen meghal, ami jelentıs váltást jelent a fiatal életében. Fenyegetı kényszer hiányában elveti az általa csak látszólag, menekülésként elfogadott apai normákat. Ehhez társul a második szakasz teljesen más viselkedést mutató fıszereplıje, az anya. Az anya, aki - minthogy elveti az erıszakot, az eddig ehhez szokott gyermeke elıtt nem képes kellı tekintélyt szerezni, s a próbálkozásokat feladva teljesen megengedıvé válik, vagy és ez fordul elı gyakrabban - érzelmileg teljesen elhanyagolja gyermekét (társ elvesztése, fajdalom elviselése, keresı/családfenntartó kiesése, megnehezült anyagi helyzet, többmőszakos munka, stb.). Így a gyerek egy túlkorlátozó, azonban érzelmileg erısen túlfőtött kapcsolatból egy légüres térbe kerül. Ez az érzelemmentes környezet már nem tudja megtartani. Könnyen sodródik, s rossz társaságba kerülve, azok hatására csakhamar elkezd csavarogni, nem jár iskolába. Az otthonról hozott, megélt erıszak-élmények itt is meghatározóak csoportválasztása során. Ez elıbb-utóbb egy garázda, bőnelkövetı életmód kialakulását eredményezi.

14 14 Hát, egy lakásban éltünk körülbelül olyan 30-an, még akkor régen. Anyámnak nagyon sok testvére, nagyapám, nagyanyám, meg hát a gyerekek A férfiak. az mind alkoholista Mennyi lehettem? Hároméves? Kettı? Már akkor én hordtam haza a pálinkát. Már félúton berúgtam Óh, mire emlékszem,.. hát a szegénységre. Csak a szegénységre.. Gyümölcs volt Azt ettük, amit tudtunk lopni, legtöbbször. 8 4) Életutak: mélyszegénység A családot jelentıs megélhetési gondok sújtják. Ez komoly problémákat generál a családon belül, mely feszültséget szül a szülık között. Mindez a gyerekek iránti figyelem csökkenéséhez, végül a teljes érzelmi elhanyagolásához vezet. A fiatal az iskolába kerülve erıszakos, sokszor agresszív magatartást tanúsít, aminek hátterében elsısorban nem a szülıi minta áll, hanem az otthonról hozott - ideges légkör miatti - elfojtott feszültség és a teljes érdektelenség miatti elkeseredettség. Az iskolába tehát nehéz a beilleszkedés, s problémáit nincs is kivel megbeszélnie. Odafigyelés, segítség nélkül nem tud talpra állni. Ez pedig a szülıi érdektelenség miatt elmarad. A kudarcélmény állandósul, mely az iskolától való elforduláshoz vezet, s a fiatal a már ismert utakat járja be. A vizsgálat eredményeként összesíthetıvé váltak azok a tényezık, melyek a bőnözés irányába mutató rizikófaktorként határozhatók meg, hisz közülük legalább kettı minden egyes fiatalt jellemzett. Ezek: - szülık alkohol-problémával, - brutális családon belüli erıszak, közvetlen bántalmazás, elhanyagolás, 8 Solt Á. (2007): i.m o.

15 15 - mélyszegénység, - bőnözıi karrierrel rendelkezı felnıtt a családban, - az egyik szülı vagy a gyermekrıl gondoskodó hirtelen halála. Emellett mindegyik fiatal életében jelen volt - a változó környezet (általában a család vagy a fiatal gyakori költözködése miatt), és - egy veszélyeztetı deviáns kortárscsoport a fiatal szőkebb környezetében. A GYERMEK- ÉS FIATALKORI BŐNÖZÉS OKAI Mennyire egyediek ezek a példák? Amennyiben a család, az iskola meghatározó szerepét tekintjük, kevéssé. Számtalan kriminológiai kutatás, széleskörő vizsgálati bázis és elméletek 9 sokasága állítja: a gyermek- és fiatalkori bőnözés kapcsán a család szerepe kiemelkedı. Ezek teljes áttekintésére nincs lehetıségem, csupán egyre utalnék részletesebben. Ez pedig a szociális kirekesztés többszintő modellje lásd errıl részletesebben: Csemáné Váradi E. (2001): A gyermek- és fiatalkori bőnözés tendenciák, elméletek, okok. Kriminológiai Közlemények 59. sz p. 10 Az elmélet Bronfenbrenner nevéhez főzıdik. (Bronfenbrenner U. (1979): The Ecology of Human Development: Experiments by Nature and Design. Cambridge, Mass. Harvard University Press) In: Zeitlin M.F.-Megawangi R.- Kramer E.M.-Colletta N.D.-Babatunde E.D.-Garman D. (1995): Strengthening the family - Implications for international development. United Nations University Press, Tokyo, New York, Paris.

16 16 Bronfenbrenner, aki munkájában összekapcsolta a szociológia és a fejlıdéslélektan egyes tételeit és megközelítésmódját, úgy vélte, hogy egy gyermek fejlıdésének ökológiai aspektusai vannak. Az egyének és a környezetük közötti kapcsolat úgy szemlélendı, mint egy egymást formáló, egymásra kölcsönösen ható rendszer. Szerinte az egyéni tapasztalatok rejtett struktúrák halmazát képezik, mindegyik egy következıt foglal magában, mint az orosz babák. A család, a munkahely, iskola, baráti kör, szomszédság, szociális helyzet, Számtalan rendszer, mely hatással van a fiatalra, s eddigi tapasztalatai alapján maga a fiatal is küld visszajelzéseket, alakítja e rendszereket, illetve az egyes rendszerekkel fennálló kapcsolatát. A legfontosabb azonban a család, ennek a milyenségétıl, tehetségétıl függ, hogyan jut be/át illetve menedzselhetı a különféle elemek hatása. Bronfenbrenner 4 olyan egymásba kapcsolódó rendszert nevezett meg, melyek befolyásolják az egyéni fejlıdést: a micro-, meso-, exo- és a macro-rendszert. A macroszint a társadalmi hatások, kapcsolódási pontok összessége, az exo-szint a szőkebb társadalmi környezet elemei egymáshoz való viszonyulásának szintje. Ezekkel az elemekkel (például a szülık munkahelye vagy az iskolai tanács) ugyan a fiatal nincs közvetlen kapcsolatban, de közvetve hatnak rá azokon a felnıtteken (például szülık, pedagógusok) keresztül, akikkel kontaktusa van. A meso-szint a mindennapi életteret jelentı környezet (például otthon, iskola, napközi,..) kölcsönös kapcsolatainak összessége, a micro-szint pedig maga a család, pontosabban a tagok közötti (interperszonális) interakciók szintje. (Az ábrán hasonlóan a szakirodalomban gyakran alkalmazott megoldáshoz - az exo-szint nem került feltüntetésre.) De milyen helyzetben vannak a mai magyar családok? Tényleg annyira tragikus a kép, mint amilyet a fiatalok életútja elénk rajzol? Igaza van azoknak, akik a család válságáról beszélnek? Tény: a hazai kutatások számos negatív adatot, folyamatot tártak fel, melyek a mai fiatalok magányosságát mutatják. A családon belül igen kevés idı telik valódi beszélgetéssel, érdemi kommunikációval, csak együttléttel. Ennek mértéke igen különbözı a fiatalok egyes csoportjai közt. Úgy tőnik, hogy a rosszabb körülmények közül érkezık sokszor e tekintetben is komoly hátrányokkal indulnak. Például 2006-ban a megkérdezett hátrányos helyzető fiatalok 11 1/5-e otthon nem tudott 11 Tót É. (2007): A hátrányos helyzető tanulók családi körülményei. On-line:

17 17 kivel beszélgetni. A legalacsonyabb iskolai végzettségő lányok 46,7%-a a testvérével volt/van jóban, s csak 6,7%-a ápol megfelelı kapcsolatot az apjával. A nehéz helyzetbıl jövı gyermekek 12,5 %-a sem az iskolában, sem otthon nem talál támaszt jelentı felnıttet. Ugyanakkor a vidéken élı fiatalok kb. 40 %-nak barátja sincs! A család és a baráti kör valódi, érzelemmel teli kapcsolatai tehát nem segítik a mindennapi életet, nincsenek jelen sem a problémák megoldása, sem a szabadidı eltöltése során. Pedig a szabadidı eltöltésének 12 milyensége szintén meghatározó. Ezt jelentısen befolyásolja az a szomorú adat, miszerint hazánkban a társadalom mindössze 10%-a használja a kulturális szolgáltatások felét! És ebbe a 10%-ba a fiatalok legnagyobb része nem tartozik bele. Így ami marad, az a televízió. A TV kiemelt szerepet tölt be a fiatalok életében, amit jól mutatnak a - különösen hétvégenként - kimondottan magasnak mondható egy fıre esı TV-nézési idıt jelzı értékek. Szülık, felnıtt támogatók, és részben kortársak hiányában az egyetlen értékközvetítıvé a média fıként a kereskedelmi csatornák váltak/válnak. Mindez elvezet a különösen a rendszerváltozást követıen születettek körében erısen jelen lévı értékvilágig. Ennek egyik legfontosabb jellemzıje, hogy ezek a fiatalok kinyilvánítják ugyan a tanulás szükségességét, de az igazi elismerést nem valamely komoly eredmény elérésében keresik, hanem olyan külsıségekben, amelyek a pénzhez - a minél több pénzhez - kötıdnek. "Sztárjaikban" is a munka nélküli gyors érvényesülést értékelik 13. Szomorúan állapítható meg, hogy az adott körülmények között élı, társak, támogatás és kulturálódási lehetıségek nélküli gyerekeket, fiatal felnıtteket egy passzív, események és kapcsolatok nélküli sivár életvitel jellemez. Ennek kialakulásában a lakóhely fontos tényezı: a községekben különösen az 5000 fınél kisebbekben élı fiatalok különösen hátrányos helyzetben vannak. Emellett régiós különbségek is megjelennek: az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók fiataljai felülreprezentáltak, ugyanakkor a fıvárost is magában foglaló Közép-Magyarország fiataljai annál kevésbé tőnnek fel e csoportban. Ezzel összefüggésben 12 Hunyadi Zs. (2005): Kulturálódási és szabadidı eltöltési szokások, életmód csoportok. Magyar Mővelıdési Intézet, Budapest, 42 pp. 13 A Steigervald Krisztián kutatási csoportvezetı (GfK Hungary Piackutató) vezette vizsgálat eredményeit ismerteti Varsányi Gy. (2005): Nem lázadnak, fogyasztanak - Tiniközéposztály a Paradicsomban. On-line: Társadalomkép: milyenek a magyar fiatalok?

18 18 említhetı az anyagi helyzet: az ilyen életvitelő ifjak 60%-a olyan családban él, amely nehezen vagy nagyon nehezen jön ki a jövedelmébıl. 14 Egy olyan gyıztes-vesztes típusú társadalomban, mint amilyen a miénk, ezek a fiatalok - a többségüket amúgy is jellemzı igen alacsony önbecsülés mellett - teljesen reménytelennek látják saját jövıjüket. A család, mint az áldozattá válás helyszíne is megjelenik a kutatások körében. Számos nemzetközi vizsgálat 15 is igazolja a családon belüli erıszak elsıdleges és másodlagos hatásának jelentıségét, és a késıbbi bőnelkövetıvé válás szempontjából játszott szerepét. Ezt erısítik meg a hazai kutatások is. 16 A családon belüli erıszak gyakoriságáról és jellegérıl árul el sokat Herczog Mária és Gyurkó Szilvia kiterjedt vizsgálata 17 ( ), mely a családon belüli erıszak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszerben történı megjelenését kívánta feltárni. Összesen gyermekekkel szembeni családon belüli erıszak-esetet regisztráltak a jelzett hatóságok, melybıl tartozott az érzelmi elhanyagolás és a lelki bántalmazás kategóriájába. Azaz a nyilvántartott esetek 47,97%-a olyan jellegő abúzus, melyre a büntetıjog a jelenlegi szabályozás mellett nehezen talál választ. Ezen felül 21 gyermekölés, 2063 fizikai bántalmazás, 3634 elhanyagolás (fizikai) és 155 szexuális abúzus vált ismertté a gyermekvédelmi ellátórendszerben. Legveszélyeztetettebb kiskorúak a év közti gyerekek, azaz a bántalmazottak 41%-a. A nemek tekintetében nincs sok különbség, 52%-ban fiúk, 48%-ban lányok voltak. Az elkövetı a szexuális bántalmazások 68%-ában, az érzelmi abúzusok 59%-ában az apa/nevelıapa. A nevelı- vagy mostohaanyák teszik ki a 39%-át az érzelmi bántalmazások, 29%- át a fizikai, 6%-át pedig a szexuális bántalmazások elıidézıinek. 14 Hunyadi Zs. (2005): i.m. 16 o. 15 Lásd errıl részletesebben: Csemáné Dr. Váradi Erika (2007): Új tendenciák a fiatalok bőnözésében - nemzetközi kitekintés. Kriminológiai Közlemények, Budapest. megjelenés alatt 16 Így a már hivatkozott Solt Ágnes-féle munka. 17 Herczog Mária és Gyurkó Szilvia (OKRI) kutatása Családon belüli erıszak esetek a gyermekvédelmi ellátórendszerben címmel. A kutatást vezetı szakemberek beszámoló elıadása napján hangzott el Gyermekek elleni családi erıszak az alapellátás tükrében címmel (OKRI, Budapest).

19 19 A családi viszonyok mellett az iskola, illetve az általa megszerezhetı tudás, végzettség külön is kiemelendı. Persze, a jelenségek komplex módon hatnak egymásra. Így ahogyan azt az életutak is felvázolták az otthonról hozottak jelentısen befolyásolják az iskolai teljesítményt és az iskolai viselkedést. Például az iskolai zaklatóként fellépı gyerekek a családi környezetükkel szemben ugyanúgy ellenséges érzelemmel viseltetnek, mint a gondviselıikkel szemben. A melegség, a kötıdés hiánya a többnyire autoriter nevelési módszereket alkalmazó szülı viselkedésébıl ered. Ez agresszívebb magatartást vált ki a gyermekeknél, mely ezen túl az erıszak, mint eszköz elfogadásával párosul. Ezekben a családokban sokszor elıfordul apai deviancia, családon belüli erıszak, partner- és gyermekabúzus. Sajnos, a nem megfelelı nevelési elvek mellett sokszor olyan szubkulturális környezet veszi körbe a fiatalt, mely toleráns, elnézı a gyermek agresszivitásával szemben ( férfias viselkedés része, védje meg magát, ). Az iskolai végzettség illetve annak hiánya nem csak a fiatal jövıbeni esélyei miatt meghatározó, de még a szabadidı eltöltésének módjára is befolyása van. Így a sivár életvitelő ifjúság 70%-a alacsony képzettségő! Egy nemzetközi vizsgálat 18 pedig azt mutatta, hogy a középkelet-európai régió országaihoz képest a kulturális életben való részvételi aktivitásunk, mind passzív befogadóként, mind aktív résztvevıként átlag alatti! Emellett kiugróan magasak a kulturális egyenlıtlenségek is. 19 Ezek a megállapítások sok okra vezethetı vissza, így például az olvasási, szövegértési képességekre. Ezek hiánya illetve alacsony szintje mindenképpen befolyásolja az iskolai elıremenetelt. Elgondolkodtató, hogy hazánkban a felnıttek körében végzett olvasás-értés vizsgálat (SIALS) szerint a társadalom 70 80%-a nem képes komplex, összetettebb szövegek megértésére! Az eredmények a korábbi kutatások fényében nem meglepıek Eurobarometer Public Opinion in the candidate countries. New Europeans and Culture. On-line: Hunyadi Zs. (2005): i.m. 21. o. 20 A felmérés eredményérıl Hunyadi tudósít, de felnıtteket és diákokat is érintıen hasonló vizsgálatokról és a következtetésekrıl több tanulmány, beszámoló is készült, például: Báthory Z. (2003): Rendszerszintő pedagógiai felmérések. On-line: A hozzáadott pedagógiai érték. Módszertani segédanyag az országos kompetenciafelmérések feldolgozásához. On-line: valamint Schüttler T. (2003): Illúzió lenne azt hinni, hogy a gyerekek tízéves korukra megtanulnak jól olvasni. Beszélgetés Vári Péterrel. On-line:

20 20 Hasonlóan rossz eredményt mutattak a fiatalok körében végzett vizsgálati eredmények is. Jelentıs különbségek mutatkoznak az egyes országok közt a éves korosztályt tekintve - például az írásbeliség-szintek megoszlása kapcsán is. 21 Általános megállapítása a kutatásoknak, hogy az életkor, az iskolai végzettség és az írás, olvasás gyakorisága kapcsolatot mutat. A 15 évesek oktatás terén mért teljesítménye (olvasás, matematika és tudományos irodalom) alapján 25 vizsgált ország közül a 20. helyen állunk. 22 A hátrányos szociális helyzet úgy tőnik még hosszú ideig sújtja a gyermekek egy jelentıs részét. Jelentıségét jól mutatja, hogy erre az Európa Tanács ET R(2003)20 számú dokumentumához csatolt kommentárjában is kitér. A ránk nézve kedvezıtlen megállapítás szerint növekszik a gyermekszegénység és egyre nagyobbak a jövedelemkülönbségek, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ezt két UNICEF-vizsgálati eredmény is alátámasztja. A 2005-ös 21 Vári P. Andor Cs. Bánfi I. Felvégi E. Horváth Zs. Krolopp J. Rózsa Cs. Szalay B. (2001): Felnıtt írásbeliség-vizsgálat. Egy nemzetközi felmérés tapasztalatai. 8.o. On-line: UNICEF (2007): Child poverty in perspective: An overview of child well-being in rich countries. A comprehensive assessment of the lives and well-being of children and adolescents in the economically advanced nations. Report Card 7. UNICEF Innocenti Research Centre, Florence. The United Nations Children s Fund, p.

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük?

A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük? A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük? Dr. Fellegi Borbála Foresee Kutatócsoport A Külügyminisztérium Emberi Jogi Konferenciája 2010. április 15. [ ] félek

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított)

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Popper Péter - Hegedős T. A. Feuer - Lajti Glauber: A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Illyés Sándor (szerk): 1988. Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest c.

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT

GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT APÁTFALVA KÖZSÉG BŐNMEGELİZÉSI PROGRAMJA 2006. GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája öt pioritást jelölt ki feladatként: Gyermek és fiatalkori

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Régió www.maltai.hu VELED ÉRTED PROJEKT VELED ÉRTED PROJEKT 2008/2009. Célcsoport: a szabadidejüket a gyıri a plázákban, vagy azok környékén töltı

Részletesebben

20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet

20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet könyvébıl: 20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi képviselık, bizottsági tagok, bizottsági elnökök tiszteletdíjának, valamint a helyi képviselık

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke BESZÁMOLÓ a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke 1 A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok közbiztonsággal

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika Léleksimogató Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika LÉLEKSIMOGATÓ Dr. Pászthy P Bea Idısek száma emelkedik Fiatalkorúak száma csökken Fertilitási ráta csökken Minıségi mutatók hogyan alakulnak?

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban. Külföldi tapasztalatok. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13.

Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban. Külföldi tapasztalatok. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13. Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban - Külföldi tapasztalatok Elıadó: Fellegi Borbála Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13. A helyreállító attitőd Hogyan válaszolunk a normaszegésre?

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke BESZÁMOLÓ a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke 1 A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok közbiztonsággal

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

1. Volt a Baba közeli hozzátartozói között "többemberes" baba? igen 43% nem 57% 2/b. Milyen gyermek volt a Baba apukája?

1. Volt a Baba közeli hozzátartozói között többemberes baba? igen 43% nem 57% 2/b. Milyen gyermek volt a Baba apukája? 1. Volt a Baba közeli hozzátartozói között "többemberes" baba? 57% 43% 2/b. Milyen gyermek volt a Baba apukája? igazi többemberes átlagos 42% kifejezetten nyugodt, csendes könnyen kezelhetı sírós, nyőgös

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

RENDİRKAPITÁNYSÁG SÁROSPATAK Sárospatak, Rákóczi út 33/a. BESZÁMOLÓ

RENDİRKAPITÁNYSÁG SÁROSPATAK Sárospatak, Rákóczi út 33/a. BESZÁMOLÓ RENDİRKAPITÁNYSÁG SÁROSPATAK Sárospatak, Rákóczi út 33/a. BESZÁMOLÓ Sárospatak város 2008. évi közbiztonságának helyzetérıl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrıl és az azzal kapcsolatos feladatokról

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

FIATALKORI BŐNÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS

FIATALKORI BŐNÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Bőnügyi Tudományok Intézete Büntetıjogi és Kriminológiai Tanszék FIATALKORI BŐNÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS Ph.D. értekezés Készült: a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Jegyzıjétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax.: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Jegyzıjétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax.: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Jegyzıjétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax.: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Ü. sz.:871/2011. Tárgy: gyermekvédelmi munkáról szóló átfogó értékelés Ü. i.: Papdi

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Egymásért Egy- Másért Kiemelkedıen Közhasznú Nemzetközi Alapítvány Krízisotthona A Krízisotthon

Részletesebben

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7.

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, Az segíti az egész életében, Hogy jó felé orientálódjék. /Brunszvik Teréz/

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. május 11-én került

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben