Levelező tagozat PR szóvivő szakirány KISEBBSÉGI KAPCSOLATOK KEZELÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Levelező tagozat PR szóvivő szakirány KISEBBSÉGI KAPCSOLATOK KEZELÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Levelező tagozat PR szóvivő szakirány KISEBBSÉGI KAPCSOLATOK KEZELÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL Készítette: Ferenczi Szilvia Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Kisebbségek története Fogalmak Jelenlétük Magyarországon A cigányság története Magyarországi Németek Magyarországi Románok Magyarországi Horvátok Magyarországi Lengyelek Magyarországi Szlovákok Magyarországi Szerbek Magyarországi Ruszinok Magyarországi Örmények Magyarországi Szlovének Magyarországi Ukránok Magyarországi Bolgárok Magyarországi Görögök Jogi háttér A kisebbségi kérdés jogi történetéhez A kisebbségi Önkormányzatok rendszere Magyarországon az évi LXXVII. törvény A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozás Intézményi háttér Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa Egyenlő Bánásmód Hatóság Országos Horvát Önkormányzat Bolgár Országos Önkormányzat Országos Lengyel Önkormányzat

3 4.8 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Országos Örmény Önkormányzat Szerb Országos Önkormányzat Országos Szlovén Önkormányzat Országos Ukrán Önkormányzat Országos Cigány Önkormányzat Országos Szlovák Önkormányzat Országos Ruszin Önkormányzat Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Görög Országos Önkormányzat A kisebbségi Önkormányzatokról A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása A kisebbségi Önkormányzatok jogai és kötelezettségei A kisebbségi önkormányzatok vagyona A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona Vagyon és infrastruktúra Önkormányzati pénzügyi támogatások Egyéb támogatási formák Pénzeszközök felhasználása A települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre A települési kisebbségi önkormányzat működése A területi kisebbségi önkormányzat Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról XIX. kerület Polgármesteri Hivatalának kapcsolatkezelése a helyi kisebbségekkel Interjú a kerületi kisebbségi elnökökkel Az interjúk összehasonlítása, kiértékelése Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletgyűjtemény

4 1. Bevezetés Dolgozatom a kisebbségi kapcsolatok kezelésével, a számukra törvényileg létrehozható kisebbségi önkormányzatokkal foglakozik. Az első szakaszban röviden áttekintem a kisebbségek fogalmát, történetét, vándorlásukat, helyzetüket Magyarországon. Ezt követően megvizsgálom az ezzel a témával kapcsolatos jogszabályokat, részletesebben kitérve, az évi LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényre. Fontosnak tartom áttekinteni a kisebbségeket, kisebbségi önkormányzatokat országosan és helyi szinten képviselő, illetve támogató intézményeket. A továbbiakban a kisebbségi önkormányzatok felépítésével, működésével foglalkozom majd ezt követően a helyi önkormányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt kapcsolattartást, illetve támogatásokat vizsgálom meg, a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan. Dolgozatom célja és egyben kutatásomat is képezi a következő fejezet, melyben egy konkrét kerületi önkormányzat kapcsolat kezelését mutatom be, vagyis, hogy miként támogatja, segíti a helyi kisebbségi önkormányzatot, kisebbségi elnököket. A hetedik fejezetben, a kerületünkben működő kisebbségi önkormányzattal, ezen belül a kisebbségi elnökök interjújával folytatom dolgozatomat. A következő szakaszban elemzem az interjúkat egy táblázat segítségével. Témaválasztásomat egy szubjektív tény is befolyásolta, mégpedig, hogy a XIX. kerületi Polgármesteri Hivatalban dolgozom három éve, így személyesen is tapasztalom, hogy egy adott kerületi önkormányzat, hogyan és milyen módon támogatja a helyi kisebbségi önkormányzatot. Végül dolgozatomat összefoglalással és egy melléklet gyűjteménnyel zárom, mely utóbbiban eredeti dokumentumokat, rendeleteket is csatolok. 4

5 2. A kisebbségek Története 2.1 Fogalmak Dolgozatomat mindenek előtt a fogalmak tisztázásával kezdeném, ami több szempontból is fontos egy ilyen jellegű írásban. Egyrészt rendkívül lényeges, mert a félreértéseket így el lehet kerülni, ezáltal mindenki számára érthető lesz, hogy melyik kifejezést, milyen értelemben is használom. Másrészt azért is fontos, mert a hétköznapokban számtalan kifejezést, - pl.: nemzetiség, kisebbség, etnikum stb.. nem megfelelően használunk, és ez sokszor félreértésekhez, mi több, konfliktusokhoz is vezet. Sokan sokféle képen próbálták már meghatározni az alábbi fogalmakat, lássunk ezekből néhány példát: A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport. Ma körülbelül egymilliárd ember él a világon olyan helyzetben, hogy nem tartozik az államalkotó néphez, hanem nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjaként él. A nemzetiség ezen kívül jelentheti egyszerűen egy adott személy nemzeti hovatartozását is. A nemzetiség két típusa: Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik. Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók). Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb 5

6 földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük. A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik. 1 A nemzetiség és a kisebbség fogalma másképpen: A magyar nemzetiség szónak három jelentése van. Az egyik: valamely nemzethez tartozás. Milyen nemzetiségű? kérdezzük, s a válasz magyar, német stb. azt jelenti, hogy a kérdezett a magyar, a német stb. nemzethez tartozik. De kaphatunk kérdésünkre olyan választ is, hogy vend, sváb, székely, ingus, stb. s ebben az esetben a fenti meghatározásunk már nem eléggé szabatos. Itt már nem nemzethez tartozásról, hanem bizonyos nemzet egy meghatározott részéhez, csoportjához vagy éppen olyan csoporthoz való tartozásról van szó, amely nem tartozik egy nemzethez sem, azaz: valamely nemzetiséghez tartozásról. Itt már elértünk a nemzetiség szó másik jelentéséhez, amely nem valamely csoporthoz tartozást jelöl, hanem magát a csoportot. A köznapi, de a tudományos használatban is a nemzetiség szó mindenekelőtt kisebbséget, nemzeti kisebbséget jelent. A nemzetiség szó harmadik jelentése a nemzetet más nemzetektől megkülönböztető jellemvonások összessége. A Népszövetség idejéből, 1930-ból származik Hugo Wintgens definíció kísérlete a kisebbségekre: Az általános nemzetközi kisebbségi jog értelmében a kisebbségek olyan lakosa valamely országnak, akik nemzetiségük vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek ez illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságukat. Wintgenséhez hasonló objektív és szubjektív ismérveket egyaránt figyelembe vevő Charles de Visscher ugyancsak 1930-ból származó definíciója: A kisebbség a szó szoros értelmében egy csoportból alakult, amely történelmileg meghatározott területen él, hagyományosan és tudatosan szembeállít bizonyos megkülönböztető jegyeket annak az államnak alapvető tömegével, amelyhez tartozik. Ezek a megkülönböztető jegyek változó 1 net.c3.bck 6

7 elemekből tevődnek össze: hol a faj, hol a vallás, hol pedig a nyelv az, amely a kisebbségnek morális egységet biztosít, amelyet az a népesség többi részével szembeállít. 2 A különböző kifejezéseket dolgozatom során a fent említett meghatározásoknak megfelelően fogom alkalmazni. 2.2 Jelenlétük Magyarországon A évi magyarországi népszámlálás adatai szerint fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek). Nem sorolják a nemzetiségek közé a magyarországi zsidóságot. Bár a törvény által elismert nemzetiségeken kívül jelentős új nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, ezek ma még nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. Közéjük tartoznak a Magyarországon élő oroszok, arabok, kínaiak, kurdok, valamint egyes afrikai közösségek. 2.3 A cigányság története A magyarországi cigányok alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségtét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. 2 Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 9-14.; oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978.) 7

8 A évi népszámlálás szerint Magyarországon fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak. Ezek szerint több mint ezer fő a magyarországi cigányok lélekszáma, ez kb. az összlakosság 5%-a, bár ez nem feltétlenül jelent cigány származást, ezáltal nem biztos adat. Vannak azonban, akik ezerre becsülik a magyarországi cigányság számát, de egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám eléri az 1 milliót is. A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Három északi megyében legnagyobb a jelenlétük. A fővárosi cigányság lélekszámát 90 ezer főre becsülik. 3 A romák őshazájának helye az indiai szubkontinens területén, észak-nyugaton található neve: Pandzsab. A romák kiszolgáltatott helyzetben voltak az őshazában is. Az akkor korban, a mainál erősebben élt még a kasztrendszer és a romák ennek a hierarchiának a legalján éltek, az ún. páriák csoportjába tartoztak. Lassú, de folyamatos vándorlásuk a Krisztus utáni 5. században kezdődött. A félnomád vándorélet első megszakítása a korabeli Perzsia volt. A nyelvi rétegvizsgálatok kb. másfél évszázados ott tartózkodásra utalnak, melynek a fenyegető mongol támadások vetettek véget. Ezután délnyugat irányába vándoroltak tovább, Örményországba. Fontos állomása volt ez a romáknak, hiszen itt találkoztak először a kereszténységgel. A befogadó örmény nép különös örömmel állt a romák mellé, kvázi missziós feladatot is láttak megkeresztelkedésükben. A fogadtatás öröme, a felszabadult beilleszkedés voltak valószínűleg azok a tényezők, melynek következtében a romák kb. 400 évre le is telepedtek az örményeknél. Az ezredforduló azonban változást hozott. A szeldzsu törökök ebben az időben kezdtek támadásokat indítani az örmények ellen, így a romáknak tovább kellett állniuk. A déli irányba haladók eljutottak Egyiptomba, ahol azonban nem álltak meg, hanem együtt mentek tovább egy Szíriából nyugatra tartó népcsoporttal. Az Észak-Afrikai partvidéken való vándorlás vége a gibraltári átkelés lett, majd az Ibériai félszigeten évszázadokon át éltek együtt békésen a mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. Az itt élő romákat hívjuk ma los gitanos- 3 net.c3.bck 8

9 oknak. A kezdeti évszázadokban Spanyolországban élő cigányok ún. kolóniákban, városnegyedekben éltek, akárcsak a zsidók, de mára azonban ez csak néhány városban mutatható ki. A romák azon csoportja, akik Örményországból nyugat felé indultak, ők Görögország területére jutottak, ahol testvérként fogadta őket az ortodoxia, hisz ekkor már a romák is keresztények voltak. Könnyen beilleszkedtek a környezetbe. Különösen kedvelték a romák a csillogó-villogó, gyertyafényes, ikonosztázionokkal ékesített templomok világát, valamint nagy egyházak mellett működő atciganosz nevű kis egyházat, mivel itt jobban érezték magukat a kisközösség miatt. Valószínűleg a cigány elnevezés is itt ragadt rájuk cigány, tsiganes, zigeuner. A Görögországban a Peloponészoszi félszigetre, ami akkor egy virágzó település volt, Gippe környékére sokan telepedtek a romák közül. Egyesek szerint innen ered az angolszász nyelvterületen használatos gipsy elnevezése a romáknak. A Balkán a XII-XIII. században egyre fenyegetettebbé válik a török hódítás tekintetében. A török hódítást megérezve, kezdetben a keresztény vallású csoportok kezdtek el kisebb csoportokban, észak irányban szivárogni hazánk felé. Az ezernégyszázas évek első felében indult meg tehát a roma népesség lassú áramlása a Balkánról. Ez a folyamat folytatódott 1526 után is. Békésen éltek a romák együtt a megmaradt magyar lakossággal illetve a hódító török népességgel. A nagyobb arányú betelepedés csak a XVIII. Században következett be, a felvilágosult abszolutizmus korában, amikor is Mária Terézia intézkedései nyomán szisztematikusan jöttek a romák főleg az Alföld térségébe. Őket nevezi a szakirodalom, az un. kárpáti cigány csoportnak. A királynő elképzelése az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult vagy elmenekült magyar lakosság helyére telepíti a romákat. Ezért hívta őket újmagyaroknak. A Kárpát-medencében tartózkodó kárpáti cigány csoport idő közben elvesztette Indiából hozott anyanyelvét és így nyelvileg teljesen asszimilálódott. Éppen ezért nyelvi tekintetben őket nevezi a szaktudomány a magyarországi nem cigány anyanyelvűek csoportjában magyar anyanyelvű cigányoknak. Hazánkban a roma kisebbségi populáción belül ők képviselik a legnagyobb százalékarányt, mintegy 70%-ot. Azonban e nagyszámú csoporton belül találunk olyan kisebb közösségeket, melyek izoláltságuk következtében megőrizték eredeti nyelvüket. 9

10 Ők tehát a romungró nyelvjárást beszélik. Térbeli elhelyezkedésük a mai Magyarország területén a következő képen alakult: Nógrád-megye, Budapest környéke (Páty, Csobánka, Zsámbék, Pilisvörösvár, Biatorbágy, Budakalász), Dunántúl (Pécs, Mohács, Versend, Dunaszekcső). A romungrók mellett a kárpáti cigányok csoportjában találjuk még, az un. szinto cigányokat is. A mai magyarországi cigány anyanyelvű csoport másik nagy ága az előbb említett Kárpáti csoport mellett az oláh cigány csoport, egyes helyeken kolompároknak is nevezik őket, akik eredeti, Indiából hozott nyelvjárásukat használják, melyet évszázadokon át megőriztek vándorlásuk során. Hazánkban a cigányság 20%-át képezi az oláh cigányok csoportja. A harmadik nagy csoport, amely hazánkban letelepedett a magukat beás cigányoknak nevező populáció. Ők a múlt század végén, illetve a XX. század első évtizedeiben telepedtek át hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről. Indiából hozott nyelvüket elvesztették Romániában és magukkal hozták a múlt századból eredő, a román nyelvújítás előtti nyelvállapotot. A tudományos szaknyelv éppen ezért román cigányoknak nevezi őket. Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az 1691-es állami és párhatározatban jelentkezett. Ez és a következő határozatok is az évek során réteg specifikusan kezelte csupán a romák helyzetét. Mindez azt jelentette, hogy a szociális mezőben igen sok pozitív intézkedés történt, az identitástudat fejlesztése, a roma kultúra megőrzése, ápolása, fejlesztése azonban a háttérben maradt, vagy csak másodlagos szerepet kapott. Tulajdonképpen csak a 70-es évek végén kezdett éledni az a szemlélet, hogy önazonosság-tudat nélkül nincs személyiségfejlődés. Ennek kiteljesedése csak a rendszerváltással kezdődött meg. A folyamat jelenleg is tart, melynek során különösen nagy hangsúlyt kap a roma fiatalok iskoláztatási programja. A hazánkban jelentkező vadkapitalizmus túlkapásai következtében a munkanélküliség tovább fokozódott a roma lakosság körében. Ráadásul a meglévő előítéletek fokozzák a romák kirekesztettségét. Európát tekintve szinte minden államban élnek romák. Nyelvjárásaik és réteghelyzetüket, életviszonyaikat tekintve is differenciáltak. A második világháborút követően például az 10

11 NDK-ban mindössze kétezer körül mozgott a létszámuk, ugyanakkor az NSZK-ban nyolcvanezren éltek. Az áttelepülés magyarázata gazdasági okokra vezethető vissza, míg keleten letelepedésre kényszeríttették őket, addig nyugaton tovább folytathatták vándorló életvitelüket, a szabad kereskedelmet. 2.4 Magyarországi Németek A legnagyobb létszámban élő nemzeti kisebbség a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven sváboknak nevezik. A különböző származású németjakú csoportok, különösen a városlakók többnyire keveredtek egymással. A németek ma legnagyobb számban, Baranya megyében élnek. Itt találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna megye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Hajós, Érsekhalma). A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Hivatásos színházuk Deutsche Bühne Ungarn/Magyarországi Német Színház Szekszárdon működik. Még jelentős Budapest környékének német lakossága. Itt említendő meg Budaörs, Solymár, Pilisvörösvár és Csolnok jelentősebb számú német nemzetiségű lakosa is. Budapesten, Soroksáron élnek nagy számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán is van nemzetiségi oktatás. Pár nemzetiségi községet tudhat magáénak, továbbá Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Somogy, Vas és Békés megye is

12 Vándorlásuk: Magyarország már több mint egy évezred óta számos nép és népcsoport közös hazája. A németek különböző korszakokban más-más területről kisebb-nagyobb csoportokban vándoroltak be a Kárpát-medencébe, és szórványosan telepedtek le Magyarország területén. A német polgárok, munkások, parasztok építőmunkájukkal, történelmi közvetítő szerepükkel lényegesen hozzájárultak a közös hazához, Magyarországhoz. A németek nagy része a török hódoltság után jött az országba. Számuk a 18. század végi soknemzetiségű Magyarországon több mint egy millió volt. Budán, Pesten, Sopronban vagy Pécsett virágzó kultúrát teremtettek, német nyelvű újságok, folyóiratok, kalendáriumok, irodalmi művek és tudományos értekezések jelentek meg február 9-én Pesten megnyílt "a világ legnagyobb német színháza". A 18. században a németek tapasztalt mezőgazdaként elősegítették a magyarországi mezőgazdasági kultúra fejlődését. A 19. században német ipari ágazatok (kőműves, kőfaragó, tetőfedő, üvegfúvó, fémöntő, ércöntő, esztergályos és bádogos stb.) alakultak ki. Különösen a 19. század utolsó évtizedeiben egyre inkább erősödő magyarosítási politika következménye lett a városi német polgárság a magyarságba való, részben gazdasági okokra is visszavezethető beolvadása. Ezáltal csökkent a magyarországi németek a német és magyar kultúra közti közvetítő szerepe is. A városokban a német irodalmi nyelvet és kultúrát egyre inkább a magyar nyelv váltotta fel, ezt a folyamatot nevezte Hutterer Miklós professzor a magyarországi német kisebbség kollektív tudathasadásának. A magyarországi németek felének a második világháború utáni elűzése következtében a népcsoport elveszítette teljes értelmiségét. Magyarország látszólag liberális kisebbségi politikája ellenére a magyarországi németek tényleges érdekképviseleti szervezetének létrehozására tett politikai próbálkozások kudarcra voltak ítélve. Az 1955-ben létrehozott Magyarországi Németek Szövetsége kísérletet tett a kormány által engedélyezett keretek között ezen feladat ellátására. Legfontosabb feladat a nyelvoktatás hatékonyságának emelése volt óta egyre több általános iskolában van kétnyelvű oktatás. Számos óvodában németnyelvű foglalkozásokat tartanak. Az országban tíz kéttannyelvű gimnázium és középiskola van. Néhány szakiskolában lehetőség van kőművesek, asztalosok, ácsok és 12

13 kertészek kétnyelvű képzésére, a szakmai gyakorlat magyarországi német vagy német vállalatnál való letöltésére ben Pécsett megalakult az első magyarországi német egyesület, a Nikolaus Lenau Kulturális Egyesület. Valamennyi területen (gazdaság, tudomány, iskola, egyház, kultúra) újra kapcsolatot épített ki az anyaországgal, illetve a kiűzött németekkel óta egyre több egyesület jön létre helyi vagy országos szinten. Az novemberében Tengelicen megtartott összejövetelükön az egyesületek több demokráciát, nagyobb hatékonyságot és megújulást követeltek a magyarországi németek körében is. Az decemberében tartott első kisebbségi választások majd az novemberi pótválasztások nyomán 164 német önkormányzat alakult március 11-én megválasztották a német kisebbség "parlamentjét", a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát. Az önkormányzatok a pénzügyi nehézségek és a törvényi szabályozásban található hézagok ellenére is azon munkálkodnak, hogy a magyarországi német választók érdekeit érvényre juttassák, a nyelvet és hagyományokat, partneri kapcsolatokat ápolják, a gazdaságot, irodalmat és művészetet támogassák és az egyesületekkel, kultúrcsoportokkal valamint szervezetekkel együtt hozzájáruljanak a polgári demokratikus társadalom felépítéséhez. Mindebben segít a történelmi értékek felelevenítése Magyarországi Románok A magyarországi románok alatt napjainkban a mai Magyarország területén élő román nemzetiséget értjük. A történelem folyamán Magyarország állami határainak váltakozásával együtt más területek románsága is ide tartozott, így 1559 előtt, illetve között a történelmi Erdély román lakossága is. A románok 8000 főnyi nemzetisége a román határ mellett, főként Gyula környékén él, illetve Budapesten is él egy néhányezer fős román kisebbség. Többségi településük Méhkerék. 6 A mai magyarországi románságának meghatározó vonása, hogy történelme során mindig magyar állami keretek között élt, mai lakhelyét belső vándorlás vagy szervezett telepítés

14 következtében foglalta el. A honfoglalás idején kölcsönös érdek határozta meg a befogadó és a befogadott kapcsolatrendszerét. A jobb életviszonyok megteremtésének reményében érkező román jobbágyok társadalmi helyzetüknél fogva nyomban függőségi viszonyba kerültek a magyar vagy többnyire német földbirtokosokkal. Ezek az objektív gazdasági és társadalmi viszonyok meghatározták mind a többségi magyarsághoz, s általában a magyar hazához, mind a saját önazonosságához, kulturális értékeihez való viszonyulását. Elhelyezkedésük természetes következménye a többség által képviselt civilizációs értékrendhez való alkalmazkodás, a viszonylag konfliktusmentes integrálódás és együttélés. Ez azért nem jelentett gondot a románság számára, mert nem idegen országban és ismeretlen társadalmi és kulturális viszonyok között élt helyváltoztatása előtt, hanem a hasonló, vagy az itteniekkel azonos vonásokkal rendelkező közegben. A hazai románság olyan őshonos nemzeti kisebbség, amelynek 1918-ig mesterséges okok miatt nem kellett a Kárpátoktól nyugatra élő nagy erdélyi román tömbhöz fűződő nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi, vagy vallási kapcsolatait megszakítania. Jelentős része a nemzeti öntudatra ébredés küszöbén és annak évtizedeiben változtatott szálláshelyet, s abban a hitben élt, hogy továbbra is a román nép, a román kulturális nemzet részét képezi. Igaz ez akkor is, ha a XVIII. század elején - közepén még a nemzeti hovatartozás nem játszott meghatározó szerepet. Az idegen nyelvterületbe elszórtan beékelődő kisebb román csoportok nem számolhattak a szórvány helyzetből később jelentkező hátrányokkal, mert mindig a románság legnyugatibb részét képezték. Magyar honi, hungarus tudattal rendelkeztek, egy részük nem is vett részt a román nemzetté válás folyamatában és ezért nem is tudatosodott bennük nemzeti mivoltuk a szó modern értelmében. Ennek a spontánul kialakult, természetes állapotnak vet véget az 1880-as évektől folytatott restrikciós nemzetiségi politika, majd a trianoni döntés. Ez nemzeti szempontból nemcsak az új (magyar-román) határon kívül rekedt magyarságra, hanem többek között a magyarországi románságra is súlyos csapást mért. Hazánk románságának mai gondjai lényegében erre a keserves sorsfordulóra vezethetők vissza, hiszen közel 3 milliós erdélyi román nemzeti közösségtől szigetelték el, s kis létszámú közösségként, értelmiség nélkül maradt magára. Hazai románságon a trianoni döntés utáni Magyarországon maradt, erősen megcsappant (kb fő) román népcsoportot értjük /Magyarorszagi_romanok/index.htm 14

15 2.6 Magyarországi Horvátok Nem sokkal marad el a horvát nemzetiség a szlovákoktól. Az ő lakhelyük leginkább a Horvátországgal szomszédos határ menti övezetek, de találhatók horvát falvak az Alpokalja egyes részein, Mosonmagyaróvár és Sopron mellett is, ők a gradistyei horvátok. Fontos kulturális intézményük a Pécsi Horvát Színház. 8 Betelepülésük: A magyarországi horvátok egy része a török hódoltság ideje alatt települt be Magyarországra, a Drávától északra eső területekre, míg másik részük a Mohácsi csata után, az elnéptelenedett területekre húzódott. Területi elhelyezkedés: A magyarországi horvátok egyes területeken "nagyobb koncentrátum"-ban fordulnak elő, ezeket a helyeket "szigeteknek" nevezzük. Főbb szigetek: Pécs, illeteve Mohács környékén, az Ormánságban (Dráva mentén), Nagykanizsa környékén, a Várvidéken, és Budapest térségében. Ezek közül is talán a legfontosabb (legalábbis a horvát kisebbség számára) Pécs és környéke. Magyarországon 2001-ben (a népszámlálás adatai alapján) an vallották magukat horvátnak. Érdekképviselet: Az Országos Horvát Önkormányzat az 1993-as nemzetiségi törvény után, 1994-ben jött létre. Főbb céljai a kulturális és politikai érdekeket közvetíteni, így a horvát kulturális autonómián és a megfelelő intézményrendszeren dolgoznak. A 2006-os választások után a horvát kisebbségi önkormányzatok száma 115-re duzzadt

16 2.7 Magyarországi Lengyelek A lengyeleket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A lengyel-magyar kapcsolatok igen nagy múltra tekintenek vissza, hiszen a magyar Királyság és a Lengyel Királyság évszázadokon át közvetlen szomszédok voltak. Nagy Lajos király mindkét ország uralkodója volt, de később is gyakran lengyel származású királyok uralkodtak Magyarországon (Jagellók), vagy éppen magyart koronáztak lengyel királlyá (Báthory István). Az első lengyelek már a honfoglalás idején megjelentek Magyarországon. Számuk azonban csak a 18. századra növekedett olyan mértékben, hogy komoly kisebbségnek lehessen venni őket. Az es szabadságharcban sok lengyel katona is harcolt a magyarok oldalán. Közülük számosan Magyarországon is maradtak. Az 1860-as évektől megalakították első szervezeteiket, köztük a Budapesti Lengyelek Egyesületét (1867). A kiegyezés után további többtízezer lengyel érkezett Magyarországra a jobb megélhetés érdekében. A II. világháború alatt több mint 100 ezer lengyel menekült Magyarországra. Közülük a háború utolsó évét túlélők nagy része hazatért, egy kis részük az országban maradt. A kommunizmus időszakában főleg a Mecsek területére telepítettek be lengyel bányászokat. Bár az ottani uránérc készlet mára kimerült, jelenleg is sok lengyel él Baranya megye területén. Érdekképviselet: Kisebbségi önkormányzataik során hozhatták létre. Budapesten működik 1994 óta a Fővárosi és Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. Emellett 24 vidéki településen (14 megyében) található lengyel önkormányzat. Kulturális élet: A magyarországi lengyelség ma két országos kiterjedésű szervezetet működtet óta áll fenn a Bem József Egyesület, a Szent Adalbert Egyesületet pedig, 1992-ben hozták létre. Ezen kívül 14 megyében vannak kisebb kulturális szervezeteik. A lengyelek visszanyerték a Lengyel Házat (1998-ban), és a Lengyel templomot, amely ben a Budapesti Római Katolikus Lengyel Perszonális Plébánia rangot kapta. A művészet és 16

17 tudomány művelői a Magyarországi Lengyel Alkotók Fórumát hozták létre (1996-ban), az üzletemberek pedig, a "Polonia-Hungaria" Magyarországi Lengyelek Érdekvédelmi Szövetsége alapítói (1996). A lengyelség létrehozott kulturális intézményeket is, ezek: a Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára (1998-ban), valamint az Országos Lengyel Iskola. Van ifjúsági néptánc együttesük ("Dwa Bratanki" tól) és színpadi együttesük ("Za Kurtyną" óta). A magyarországi lengyelek havi folyóirata a Polonia Węgierska, amely 1995-től jelenik meg. Negyedévenként jelentkezik a "Głos Polonii" című folyóirat (1987 óta). Lengyel nyelvű könyveket és naptárt is kiadnak óta hetente lengyel nyelvű rádióműsort is sugároznak Magyarországon A magyarországi lengyel szervezetek a lengyelség legfontosabb nemzetközi szervezeteinek munkájában is részt vesznek Magyarországi Szlovákok A németeket számban követő nemzetiség, a szlovákság, alapvetően három nagyobb területen él. A békési területek szlováksága mellett megemlítendő a Pilis hegység néhány szlovák falva (Pilisszántó, Piliscsév, Kesztölc), illetve a Nógrád megyében elszórtan élő szlovákság. A magyarországi szlovákok egyrészt a történelmi Magyar Királyság területén, elsősorban a Felvidéken élő szlovákok, másrészt a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, ezzel a szlovákság a kisebbségi törvényben nevesített 13 nemzeti és etnikai kisebbség lélekszám szerinti sorrendjében a harmadik helyet foglalja el a romák és németek után. A szlovák nyelvet fő tartja anyanyelvének, és fő használja családi körben. A nemzetiségi és kulturális hagyományokhoz fő kötődik. A magyarországi szlovák szervezetek a hazai szlovákság lélekszámát ezer főre becsülik. Napjainkban a magyarországi szlovákok nagy része a Pilis térségében és Békés megyében él. Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található

18 (1. sz. táblázat) A szlovák kisebbség számának változása és 2001 között (népszámlálási adatok) 2.9 Magyarországi Szerbek A szerbek a Duna-menti településeken, leginkább Budapesten, valamint Szentendre, Szeged, Pécs és Ráckeve környékén honosak. Az egyetlen magyarországi szerb többségű település Lórév. A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban. Lazarevics István (Stevan Lazarević) ( ) és Brankovics György (Đorđe Branković) szerb fejedelmek kapcsolatai a magyar királyokkal tovább növelték a szerbek számát. A szerb nemesség tagjai közül sokan emelkedtek magyar nemesi rangra is, a magyarországi birtokok kezelésére pedig, számos szerb családot telepítettek.1428-ban a branicsevói és galambóci várak török kézre kerültek, ahonnan újabb szerb családok érkeztek nagyobb számban és részben Szent-Endrén, részben a Csepel-szigeten Kevén telepedtek le, melynek neve ekkor változott át Rác-Kevére. A török hódoltság idején a Temesvár - Arad - Gyula - Szeged - Kalocsa -Szekszárd - Balaton vonalig húzódott a szerb lakosság határvonala, a század fordulóján már nagyobb közösségek éltek Budán, Komáromban, Győrben, Esztergomban, Vácon, Pápán, Tatán, Baján, Debrecenben, Szatmáron, Kalocsán, Szombathelyen. A szerbek a mohácsi csatában a magyarok mellett hősiesen küzdöttek a török ellen. Nagy változás volt a Rákóczi-szabadságharc, amikor a szerbek a császár oldalán a magyarok ellen harcoltak, többek között ígéretet kaptak, hogy felszabadítják Szerbiát a török megszállás alól. Ezek után nagy tömegben hagyták el az országot, és Oroszországban telepedtek le. Ennek ellenére a 18. század a magyarországi - és különösképpen a szentendrei - szerb kultúra virágzásának ideje volt. Az első világháborút követő években a szerbek száma drasztikusan

19 megfogyatkozott, Sárok, Deszk, Újszentiván, Szőreg, Majs és Dunaszekcső teljes szerb lakossága elköltözött. Demográfiai jellemzők: Magyarországon a évi népszámlálás során 3388 szerb anyanyelvű, illetve 3816 szerb nemzetiségű személyt írtak össze, míg a nyelvet családi, baráti körben használók száma 4186 és kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma Meg kell jegyezni azonban, hogy a népszámlálás során a nemzeti hovatartozással kapcsolatos kérdések megválaszolása nem volt kőtelező, továbbá sajnálatos tapasztalat volt, hogy a kérdezőbiztosok számos esetben elmulasztották a kérdéseket feltenni, ezért a fent említett számokat nem tekinthetjük pontosnak. A szerbek viszonylag koncentráltan, egy tömbben élnek, egyrészt a határ menti területeken: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, másrészt Budapesten és környékén, azon belül is főleg a Csepel-sziget területén, itt található az egyedüli többségi település Lórév. 12 A szerb népesség népszámlálási adatai Év Nemzetiség Anyanyelv (2. sz. táblázat)

20 2.10 Magyarországi Ruszinok A ruszinokat Magyarországon 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a történelmi Magyarország 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt. A mai Magyarországon a ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek, leginkább Komlóskán és Múcsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Létszámuk a magukat ukránoknak vallókkal együtt kb fő. A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Ruszin néprajzi csoportok: A ruszinok eredetüket tekintve mind a Kárpátokhoz kötődtek: a történelmi Magyar Királyságban élő csoportjaik a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén éltek. Egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a 18. században a mai Magyarország észak-keleti vidékeire. Magyarországon a szocialista Kádár-korszakban a ruszinokat a magyarországi szlovákságba sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra. Majd rendszerváltás után, 1991-ben a magyar kormányzat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget. Megalakultak a ruszin kisebbségi önkormányzatok, szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű irodalom, kultúra művelése, Komlóskán létrejött a komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, egy nemzetiségi óvoda és iskola is. A ruszinság az asszimiláció ellenére megőrizte az identitását. Rendszeresen járnak misére és a görög katolikus egyház ruszin nyelvű miséket celebrál. Jelenleg Magyarország mellett több más országban is ahol ruszinok élnek elismerték a ruszin kisebbséget, Ukrajna kivételével. Az ukránok a kárpátaljai ruszinokat, annak néptörzseit (bojkó, dolisnyán, hucul és lemkó) az ukrán nép néprajzi csoportjához sorolják

21 2.11 Magyarországi Örmények Az örményeket Magyarországon 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Nagy részük a fővárosban, kisebb részük pedig, az ország egyéb térségeiben szórványosan él. Népességadatok: Az örménység mai lélekszáma 5,5 millióra tehető. Ebből kb. 3,5 millióan élnek az 1991-ben függetlenné vált anyaországban. A kereszténység felvétele, Kr. u. 301 után az állandó üldözések miatt a védtelen lakosság egy része kivándorolt, így keletkeztek az örmény kolóniák. A legjelentősebb kolóniák napjainkban az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Szíria, Irán, Egyiptom, Libanon és India területén találhatók. Őshaza: Az örmények őshazája a Kaukázustól délre, a Ván Szeván Urmia tavak háromszöge által közrefogott területen, s az Örmény-felföldön volt. Etnikai eredetében az indoeurópai elem a meghatározó. A betelepedés: Hagyományosan a betelepedés évének az örmények 1672-t tartják. Apafi Mihály fejedelemtől ekkor letelepedési engedélyt és kiváltságokat nyertek. A nagyobb arányú betelepülésre Moldvából a 18. század második felében került sor. A 19. század magyar örmény története: A 19. század közepén mintegy ezerre tehetjük azoknak a számát, akik örmény identitással - anyanyelv, vallás, származás- rendelkeztek. Az 1848-as forradalmat megelőzően 57 örmény család kapott illetve vásárolt nemességet, akik a 19. század közepére gyakorlatilag integrálódtak a magyar nemességbe. Az 1848/49-es harcokban hetvennél több örmény származású tiszt és mintegy kétszáz fő közkatonaként vett részt a magyarok oldalán. Köztük volt Kiss Ernő és Lázár Vilmos akik Aradon vértanúhalált haltak. A szabadságharc leverését követő megtorlást és a Bach-rendszert hasonlóan élték meg, mint a kor tősgyökeres magyar nemessége. A kiegyezés után aztán az állami tisztségek betöltésére ugyanúgy lehetőséget kaptak. Talán származásuk miatt általában a mindenkori kormánypárt támogatói voltak. A 19. század utolsó harmadában, ahogy a magyarosodás útján is egyre előbbre haladtak, az örmény 21

22 származású parlamenti képviselők és más befolyásos politikusok száma egyre nőtt. A gazdasági életben is részt vettek, de nem tudunk olyan családot, amely a nagypolgárság vezető rétegeibe került volna. A 20. század történései: Az 1915-ös törökországi örmény genocídiumot követően mintegy hetven keleti örménynek menekültnek adott hazánk menedéket. Kezdetben nagy volt a kulturális különbség köztük és a magyar-örmények között, de a további generációk alatt már elhalványult mindez. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés az örményeket drasztikusan érintette. A földtulajdonosok birtokai jórészt a Romániához és Jugoszláviához csatolt területeken feküdtek, azonban sokukat társadalmi pozíciójuk, állásuk a fővároshoz kötötte, a határokon túlra került középosztálybeli családok a magyar államigazgatás megszűnése miatt munkanélkülivé váltak. E két réteg tagjai jellemzően a megmaradt magyarországi területekre (elsősorban Budapestre) költöztek, s jelentős lecsúszást szenvedtek el a társadalmi ranglétrán. Nem jártak jobban az Erdélyben maradók sem: egyrészt az 1921-es romániai birtokreform alkalmával földterületeket vettek el tőlük, másrészt a városszerkezet átalakulásával (modernizáció, románok tömeges betelepítése) négy településük végképp elveszítette örmény jellegét. A két világháború között Budapest vált a magyarországi örmények fő gyűjtőhelyévé, ahol mintegy 2000 örmény eredetű személyt tartottak ők maguk számon áprilisában megalakult a Magyarországi Örmények Egyesülete, 1924-ben pedig a Ráday utca szám alatt az Örmény Katolikus Egyházközség, valamint az Örmény-magyar Kereskedelmi Részvénytársaság. Foglalkozásukat tekintve sok volt köztük az értelmiségi: jogász, mérnök, orvos, tisztviselő, illetve (kis) kereskedő vagy iparos, jellemző örmény foglalkozás például a szőnyegkészítő. A második világháború és az azt követő kommunista diktatúrák tovább rombolták az örménység társadalmi pozícióit. Volt, akit háborús bűnösként kivégeztek (Hovhannesian Eghia), de általában rossz idők következtek az "úri középosztályba" tartozó tisztségviselő, értelmiségi családokra ben a többi egyesülettel egy időben megszüntették a Magyarországi Örmények Egyesületét is. Később a kádári konszolidáció idejében, 1965-től a Magyar-Szovjet Baráti Társaság (az Örmény SZSZK is szovjet tagköztársaság) és a Hazafias Népfront keretein belül szerveződhetett újjá. Az egyházi közösség működése folyamatos 22

23 maradt. E korszakban több keleti örmény család is hazánkba költözött Szovjet- Örményországból, akik általában kapcsolatot találtak a magyar-örményekkel. Napjaink: A rendszerváltást követően újjáéledt az örmény társasági, kulturális és vallási élet mindkét államban. A hazai örménység többsége mára csak alig jobban idegen, mint a teljesen asszimilálódott kunok vagy jászok. Az örményt már nem beszélik, a magyart tekintik anyanyelvüknek. Örménységük a magyarral rokonsorsú kis nép, és annak kultúrája iránti rokonszenvükben nyilvánul meg leginkább. Az a néhány tucat örmény család, akik maguk, vagy őseik a XX. században kerültek el Örményországból, természetesen jobban kötődnek az örménységhez. Ápolják anyanyelvüket, és szorosabb kapcsolatot tartanak fent az óhazával. A rendszerváltás után az elsőként alakította meg az örménység a maga kisebbségi önkormányzatát, és több egyesület is alakult. Kulturális programokkal: kiállításokkal, előadásokkal és nyelvtanfolyamokkal szeretnék az örmény hagyományokat ápolni és megismertetni. Az évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek. Az Armenia Népe Kulturális Egyesület 3,5 ezerre, az 1995-ben létrejött Országos Örmény Önkormányzat viszont már 10 ezer főre becsüli az örmény származásúak számát Magyarországon ben mintegy ember adott le voksot a kisebbségi önkormányzati választásokon az örményekre. Első lapjuk 1995 óta a kétnyelvű, kéthetente megjelenő Ararát ben megnyílt az Örmény Kulturális és Információs Központ Magyarországi Szlovének A magyarországi szlovének a Vend vidéknek nevezett Szentgotthárd környéki területen élnek. Jellegzetes ízes nyelvjárásuk nagymértékben őrzi az archaikus szláv elemeket. Magyar elnevezésük a vend. Történelmük sok ponton összeköthető a magyarokéval. A magyarországi és muravidéki szlovénnek a vend nyelvnek nevezett szlovén dialektust beszélik. A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu) és Szentgotthárdon élnek. Az itteni szlovének száma háromezer fő körül van. A Rábamentén

24 kívül Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében (somogyi szlovének) Taranyban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet. A magyarországi szlovének az első világháború után törekedtek kialakítani egy autonóm entitást, vagy pedig független államot, ennek még ma is vannak hívei Szlovéniában és Magyarországon egyaránt. Ők kiállnak a régi nyelv használata mellett, nem tagadják szlovén mivoltát, de több évszázados alakulása miatt a Murától nyugatra fekvő szlovénoktól terület alapján különbözteti meg. Mivel a vendet beszélők a történelmi Pannónia lakói, ezért pannon szlovénnak nevezi a nyelvet és a lakosságot Magyarországi Ukránok A ruszinokkal azonos etnikum önmagát ukránnak valló része. Részben az Ukrajnával határos területek lakói, de nagyobb részük az országban szétszórtan él, főként a fővárosban. Az ukránokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi ukránok Magyarország egyik szláv nyelvű nemzetisége. Az ukránokat Magyarországon megkülönböztetik a magyarországi ruszinoktól vagy ruténektől. Ukrajnában viszont a hivatalos nézet szerint az ukrán és a ruszin (rutén) ugyanazt a népet jelölő megnevezések, és a ruszin nyelv sem önálló, hanem csupán az ukrán nyelv egyik dialektusa. Ezt a magukat ma is ruszinoknak vallók azonban tagadják, és mindmáig megkülönböztetik magukat az ukránoktól. A történelmi Magyarország egykori ruszinjai leszármazottainak többsége viszont ma már ukránnak vallja magát Magyarországi Bolgárok A bolgárokat Magyarországon szintén 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi bolgárok legnagyobb része Budapesten, Miskolcon, Pécsen, valamint e városok környékén él. Kulturális intézményük a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, Budapest, és a Malko Teatro. A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető, ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott

25 A későbbi betelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el. A következő betelepedési hullám a 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánát térségébe. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes megyei Vinga községnek. A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe Magyarországi Görögök A görögöket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe. A független Görögország létrejöttét megelőzően a Bizánci Birodalom az, amely a magyar-görög kapcsolatokat jelenti. Görögök a karlócai béke (1699) után nagyobb számban kerültek Magyarországra, eredetileg mint török alattvalók, mert nálunk kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. Foglalkoztak a dohány-, bor-, szarvasmarha- és gabonakereskedelemmel, de érdekeltek voltak a sószállításban és a faúsztatásban is. A második világháború után véres polgárháború tört ki Görögországban ban visszaállították a királyságot, és a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt sok antifasiszta kényszerült otthonát elhagyni. A felnőttekkel együtt kb. ötezer gyermek is távozott Bulgáriába, Jugoszláviába és onnan sokan települtek át Magyarországra. Hazánk a közel 7000 görög menekültet befogadta (egy részük macedón volt), akik 263 görög településről származtak. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük és ellátásuk igen sok problémát okozott: a Hortobágyon Mezőhegyesen, majd Budapesten, a Kőbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban, Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást

26 Érdekképviselet: 1982 Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete 1994 Országos Görög Kisebbségi Önkormányzat 3. Jogi háttér 3.1 A kisebbségi kérdés jogi történetéhez: A 16. századtól a 20. századig A kisebbségi jogok történeti jelentkezését általában a vallási kisebbség vallásgyakorlati jogának elismerésével kapcsolják össze. Egyesek az ausburgi vallásbékében (1555), mások a harmincéves háborút lezáró westfáliai békében (1648), a német protestánsok vallásszabadságát biztosító szolidáris garanciákban látják a modern kisebbségi probléma, a kisebbségvédelem jelentkezését a nemzetközi jogban. Vannak, akik más területen és valamivel még előbb keresik a kisebbségi jog jelentkezését, s azt a keresztény hatalmak a török birodalommal kötött kapitulációs (a keresztények jogait garantáló) szerződéseiben vélik megtalálni. Az első kapitulációs szerződést 1535-ben kötötte I. Ferenc francia király II. Szolimán török szultánnal. Ez lenne tehát az első, kisebbségi csoportok jogait garantáló nemzetközi jogi szerződés, amelyet számos hasonló követett az évszázadok folyamán, egészen az ottomán birodalom felbomlásáig. A polgári társadalmi rend az ezután következő századokban fokozatosan alakult ki. Létrejöttek a polgári nemzetek, a kisebbségi kérdés a vallási mellett annak nemzetiségi vonatkozásában is jelentkezett. A francia nemzetfogalom szerint az egy államban élő, azonos állampolgárságú egyének közössége alkotja a nemzetet (államnemzet). A németeknél, akik történelmük alakulása folytán igen sok államban éltek, nemzeti egységük kialakulása még váratott magára, a 19. század elején másik nemzetfogalom alakult ki. Ez egy nemzethez tartozónak tekinti az egy nyelvet beszélő, azonos kultúrájú egyéneket, tekintet nélkül arra, hogy melyik államban élnek, s milyen állampolgárságúak (nyelvnemzet vagy kulturnemzet). A kisebbségi kérdés nemzeti vonatkozásában szintén a 19. század elején, a napóleoni háborúk lezárásakor, a bécsi kongresszuson került napirendre, 1815-ben. Mégpedig a lengyelekkel kapcsolatban, akiket a határok háromfelé osztottak, akiknek nem volt kormányuk, nem volt egységes területük, tehát nem tekintették őket nemzetnek. 26

27 A bécsi kongresszus kidolgozta a kisebbségi jogok programját, amely a vallás és az állampolgári jogok összességének szabad gyakorlását fogalmazta meg. S ahogyan Kelet-Európához fűződik a nemzeti kisebbség nemzetközi jogi problémaként való jelentkezése, ugyanúgy főleg ehhez a területhez kapcsolódik e probléma további kibontakozása is. Amíg Nyugat-Európában a 19. századra, illetve a 19. század folyamán a különböző rokon népcsoportokból a lendületes tőkés fejlődés kialakította az egységes nemzeti államokat, addig a lassabban fejlődő Kelet-Európa kis népei három soknemzetiségű állam a cári Oroszország, a Habsburg-birodalom és a török birodalom kereteit feszegetve forradalmi, felszabadító mozgalmaikkal csak megkésve jutottak el a nemzeti államok kialakulásáig. A három soknemzetiségű birodalomban a 19. század folyamán sok nép kapcsán jelentkezett a nemzetiségi kérdés. A lengyelek mellett a finneké Oroszországban; a cseheké, a szlovákoké, a horvátoké, szerbeké, szászoké stb. a Habsburg-monarchiában; a szerbeké, bolgároké stb. Törökországban. Ausztriában az 1848 tavaszán kirobbant forradalmi mozgalmak hatására április 25-én az első alkotmánytörvény minden néptörzs számára biztosítja nemzetiségének és anyanyelvének sérthetetlenségét. Ebben az időben a szabadságért harcoló Magyarországnak is szembe kellett néznie az országa területén élő nemzetiségek mozgalmaival. Ennek eredményeként született meg az 1849 júliusában hozott nemzetiségi törvény, amely talán még jelentős szerepet játszhatott volna a Duna völgyében élő népek békés jövőjének építésében, ha nem sokkal elfogadása után Ausztria és a cári Oroszország egyesített erői le nem verik a magyar szabadságharcot. A monarchia dualista átszervezés után Magyarországon 1868-ban a nemzetiségi egyenjogúság biztosítására törvényt alkottak. Ez a célkitűzés azonban az adott viszonyok között nem volt reális. Magyarország uralkodó körei egészen a monarchia széthullásáig nem voltak hajlandók a nemzetiségi követelésekkel komolyan foglalkozni. Európa az első világháború után jutott el egyrészt Kelet-Európa nemzetiségi kérdésének átrendezéséhez, másrészt ahhoz a megoldáshoz, helyesebben megoldáskísérlethez, hogy a kisebbségek jogait az imperialista államok nemzetközi garanciális rendszerrel biztosítsák Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978.) 27

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

SZKA208_27. Együtt a Kárpát- medencében

SZKA208_27. Együtt a Kárpát- medencében SZKA208_27 Együtt a Kárpát- medencében tanulói EGYÜTT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. évfolyam 303 27/1 A KISEBBSÉG FOGALMA Lexikoncikk Általában egy társadalmi csoporton belül az a kisebb létszámú csoport, amely

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

A cigányság helyzete Magyarországon

A cigányság helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.

Részletesebben

XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János

XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János A 2001. évi népszámlálási adatok rövid összefoglalása A népszámlálás módszertana A 2001. február 1-jei eszmei idõponttal lebonyolított népszámlálás során a nemzeti és

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap:  Adatbázis: Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

II. ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI ADATOK

II. ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI ADATOK II. ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI ADATOK ANYANYELV A magyarországi cigányok három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Ezek: a magyarul beszélõ magyar cigányok, romungrók (akik magukat magyar cigánynak, zenész

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok

Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok Nemzeti és etnikai kisebbség A nemzeti és etnikai kisebbség fogalma: minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2019. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Bolgár gyermeknapi rendezvény.

Részletesebben

Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében. Budapest, március Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke

Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében. Budapest, március Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében Budapest, 2014. március 20-21. Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke Felső-Tiszavidéken Máramarosi medencében Az ukrán-román határ mentén

Részletesebben

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék Függelék A JELENKORI ERDÉLY NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI ÉS FELEKEZETI TAGOLÓDÁSA 1850 1992 KÖZÖTT. MEGYÉNKÉNTI ADATSOROK MEGJEGYZÉSEK ÉS JELMAGYARÁZAT: A mai közigazgatási határok között. Az 1910. évi lélekszám

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 28-I ÜLÉSÉRE ERB JÓZSEF NEMZETISÉGI TANÁCSNOK

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 28-I ÜLÉSÉRE ERB JÓZSEF NEMZETISÉGI TANÁCSNOK IKTATÓSZÁM: 08-8/154-1/2013. TÁRGY: NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNY- ZATOKKAL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. FEBRUÁR

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2 Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a Tárgyfelelős nyomtatási neve tárgycsoportban ANYISM01 Anyanyelvi ismeretek Kötelező

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben