ESZTERGAKÖZPONTOK PROGRAMOZÁSA A GTIPROG/EC RENDSZERREL

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSMÉRNÖKI KAR GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSÉK ESTERGAKÖPONTOK PROGRAMOÁSA A GTIPROG/EC RENDSERREL Oktatási segédlet GTT-111 Összeállította: Dr. Berta Miklós egyetemi docens Dr. Cser István egyetemi docens Dr. Maros solt egyetemi adjunktus Miskolc, 1994.

2 2 A gyakorlat célja: A forgástest jellegű alkatrészek esztergaközpontokon végzett megmunkálásának technológiai tervezésével és az NC-CNC vezérlőprogramok előállításával kapcsolatos ismeretek megszerzése. A gyakorlat során szerzett ismeretek: Az esztergaközpontokon végrehajtható esztergálási, fúrási és marási műveletek technológiai tervezésére és programozás ára szolgáló rendszer megismerése. A rendszer alkalmazási területének, technológiai szolgáltatásainak, felépítésének és működésének bemutatása. A rendszer alkalmazási és működtetési ismereteinek elsajátítása.

3 Bevezetés Jelen segédlet az Ipari Technológiai Centrum Automatizált Műszaki Tervezés Kftben kifejlesztett az esztergaközpontokon végzett megmunkálások technológiai tervezésére és programozására szolgáló GTIPROG/EC rendszer alkalmazásához szükséges legfontosabb tudnivalókat foglalja össze. 1. Számítógépi környezet A rendszer a következő minimális hardverköl1lyezetet tételezi fel: IBM - PC / AT kompatibilis számítógép - min. 256 kbyte RAM; - billentyűzet; - színes vagy monokróm monitor; - merevlemezes tár; - floppy meghajtó. A rendszer szoftver - igénye a következő: - PC DOS (ill. MS DOS) 2. O fölötti verzióval; - a GTIPROG/EC rendszert alkotó végrehajtó - és adatbázis fájlok, melyek a rendszer installálásakor bekerülnek a merevlemezre. 2. A rendszer felépítése és szolgáltatásai GTIPROG/EC rendszer processzor - posztprocesszor felépítésű. A processzor a technológiai tervezés és programozás általános feladatait oldja meg, a tervezési eredmények illesztését a konkrét szerszámgép-vezérlés kombinációhoz az adott posztprocesszor végzi. A rendszer elvi felépítése az 1. ábrán látható és az alábbi főbb részekből áll: - az alkatrészprogramokat feldolgozó processzorból; - a vezérlő programokat előállító posztprocesszorokból; - az adatbázis-kezelő funkciókat ellátó szerviz-programból. A technológiai processzor az alábbi tervezési szinteken a következő funkciókat látja el: - Beolvasás-dekódolás - az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése; - alfa-numerikus azonosítók átkódolása; - láncméretek illetve tűrésezett méretek feldolgozása. - Geometriai feldolgozás - nyers- és készkontúr előállítása;

4 4 GTIPROG CAD ALKATRÉSRAJ ELŐGYÁRTMÁNY Technológiai processzor CAD file: IGES DXF ALKATRÉSPROGRAM ÖSSEÁLLÍTÁSA Programozási segédletek Adatbáziskezelő rendszer Input-dekód Geometriai feldolgozás Listák: -adatbázis -alkatrészprogram -NC-CNC dok. Adat bázis ( tűrés-, szerszám-, gép-, szöveges-, anyag-, technológiai adatok; archivált alkatrészprogram és NC-CNC dok.) lyukszalag kazetta RS232 Műveletelemek tervezése Mozgásciklusok tervezése CLDATA Posztprocesszorok NC-CNC dokumentáció Közbenső eredmények PROGRAMELLENŐRÉS PRÓBAGYÁRTÁS JAVÍTÁS MÓDOSÍTÁS GYÁRTÁS 1. ábra GTIPROG/EC rendszer elvi felépítése

5 - közbensőkontúr előállítása; - kontúrok grafikus megjelenítése. - Műveletterv összeállítása -nagyolási műveletelemekhez tartozó ráhagyási alakzatok meghatározása és grafikus megjelenítése; - simítási-, fúrási és marási műveletelemek meghatározása; - a műveletelemek geometriai méreteinek a megmunkálási pozícióba történő transzformálása; - álló és forgó szerszámok kiválasztása és elrendezése; - forgácsolási paraméterek meghatározása; - Mozgásciklusok tervezése - az egyes műveletelemek mozgásciklusainak tervezése és a szerszám mozgáspályáinak grafikus megjelenítése - a processzor - posztprocesszor közbenső adatok előállítása. A posztprocesszorok állítják elő az adott szerszámgép-vezérlés specifikációjának megfelelően a vezérlőprogramot, számítják ki a gépi fő- és mellékidőket és kiadják a szükséges gyártási dokumentációkat. A kész NC-CNC programot a rendszer az adatbázisban tárolja és abból vihető ki a programhordozóra (lyukszalag, magnókazetta, floppy, mikroprocesszoros tár, stb.) vagy közvetlenül a szerszámgép vezérlésére. Az adatbázis-kezelő szerviz-program látja el a rendszer működéséhez szükséges információk (szerszám-, gép-, anyag-, technológiai adatok, stb.) felvitelét, karbantartását, visszakeresését és listázását. 3. A rendszer futtatása A következőkben áttekintjük a rendszer futtatásához szükséges főbb lépéseket Indítás Indítás előtt be kell lépni a megfelelő alkönyvtárba a C:\ > CD \ EST paranccsal. Mivel a GTIPROG/EC általában a nagybetűs karaktereket ismeri, ezért indítás előtt a Caps Lock billentyűt be kell nyomni. Ezt követően a rendszer a C: \ EST> EST utasítással indítható. Indításkor a program a következő kérdésekkel jelentkezik be: Adatbázis fájl nevek: Alkatrészprogramok... : C: EST\... (pl. DEMO) Gép + szerszámadatok... : C: EST\... (pl. EPA320MC) Az első kérdésre egy létező (vagy létrehozandó) alkatrész-adatbázis nevét kell megadnunk, melyben alkatrészprogramjaink tárolva vannak. Alkatrészprogram névként a tanulókör számát adjuk meg. A második kérdésre a gép- és

6 6 szerszámadatokat tartalmazó fájl nevét kell válaszolni, mely esztergaközpont esetében mindig: EPA 320 MC. Ezután a rendszer főmenüjébe jutunk A főmenü A rendszer főmenüje a kezdőbetű begépelésével az alábbi funkciókból való választást teszi lehetővé: A - Adatbázis - kezelő aktivizálása; E - Esztergálási processzor futtatása; P - Posztprocesszor futtatása; D - Dokumentáció kiíratása; V - Vége. A funkció: Ebben a funkcióban történik az alkatrészprogramok (a rendszer bemenő információja) felvitele az alkatrész adatbázisba, azok esetleges javítása, ill. kiíratása, valamint a rendszer által használt adatbázisok karbantartása. 'E' funkció: Ezzel a funkcióval indítható el valamely alkatrészprogram "futtatása", vagyis a művelet technológiai megtervezése. A feldolgozás az alkatrész rajzszámának megadásával indul. 'P' funkció: Az E pontban előállított tervezési eredményeket a rendszer az adott megmunkáló gép vezérléséhez illeszti, vagyis itt történik meg az NC mondatok generálása. 'D' funkció: A P pontokban előállított gyártási dokumentáció kiírását végzi. A menüből való választás esetén a rendszer csak a menüben szereplő lehetséges válaszok valamelyikét fogadja el és a választ nem kell 'Enter'-rel zárni Adatbázis-kezelő A kezdőbetű begépelésével a következő funkciókat választhatjuk: T - Törlés; J - Javítás; U - Új rekord összeállítás; L - Listázás; I - Inicializálás; E - Esztergálási processzor; V - Vége.

7 7 Az egyes funkciók értelmezése: - 'V' esetén visszatérünk a főmenübe. - 'E' esetén innen is meghívható az esztergálási processzor (megegyezik a főmenü 'E' funkciójával) - 'I' esetén a rendszer újra generálja a tűrésezett méretek számításához szükséges adatállományt (nem kell választani) 'T', 'J', 'V', és 'L' esetén újabb menü jelentkezik, melyből kiválasztandó az adatbázis típusa, ami lehet: ALK - ALKatrészprogram; SE - SErszámadat; ANY - ANYagadat; GEP - GEPadat; TEC - TEChnológiai adat. Ezek közül a rendszer futtatásához gyakorlatilag csak az ALK funkciót kell választanunk, kivéve, ha az alkalmazott szerszámok specifikációit kívánjuk kilistázni az L, SE választással. Egyéb funkciók: U, ALK,- választással új alkatrészprogramot vihetünk fel az alkatrész adatbázisba, J, ALK,- funkcióval már meglévő alkatrész programban javíthatunk, T, ALK,- funkcióval alkatrészprogramokat törölhetünk az adatbázisból, L, ALK,- tetszőleges alkatrész program listázható Futás közben adandó válaszok Az adott alkatrész feldolgozása a rajzszám megadásával indul. Az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése során talált hiba(-ák) a képernyőn kerül kiíratásra. Hiba esetén az Enter leütésével a rendszer visszalép a főmenübe a hiba kijavítása céljából. A nyers- és készalkatrész geometriai leírásának helyességéről a kontúrok képernyőre történő kirajzolása útján győződhetünk meg. A rajz felett megjelenő kérdésre adott 'N' válasz esetén visszatér a főmenühöz. A rendszer ugyan így jár el a nagyolási ráhagyási alakzatra adott 'N' válasz esetén is. Az esztergaszerszámok sikertelen választása esetén egy hét jegyű szerszámazonosító megadásával a feldolgozás folytatható, míg (space) beütésével a feldolgozás megszakítható. A szerszámváltási helyzettel kapcsolatos figyelmeztetés bármilyen billentyű leütésével törölhető. Abban az esetben, ha rendszer a forgácsolási paramétereket (forgácsolási sebesség, előtolás, fogásmélység), valamilyen okból kifolyólag képtelen meghatározni, úgy itt azok előírhatók. A szerszámpályák tervezése során a ciklusművelet kérdésre I + Enter leütésével

8 8 az igenlő válasz érvényesíthető. A rendelkezésre álló posztprocesszor választékból a szükséges posztprocesszor a kurzor mozgató billentyűk segítségével választható ki. A processzor által előállított dokumentáció elérését a Lista fájl : EST/LST/.DOC utasításnál adott névvel érhetjük el. HUNOR vezérlés esetében a vezérlőprogram neve 6 karakteres szó, melyben az első karakter mindig betű, a többi karakter pedig szám (pl. AI2345). SINUMERIC vezérlés esetén az alkatrészprogram száma maximum 3 karakteres szám és mindig 3-mal kezdődik (pl. 321). Kilépés a rendszerből: V (Vége) ill., Enter -rel. 4. Alkatrészprogram Az alkatrészfüggő tervezési alapadatokat tartalmazó alkatrészprogram (a processzor bemenő adatai) a bemenő nyelv definíciói és szabályai szerint a munkadarab műhelyrajzáról leolvasható adatok felhasználásával állítható össze. Az alkatrészprogramot a rendszer a rajzszám alapján tartja nyilván. Az általános adatok megadása párbeszédes módban, míg a geometriai és a műveletelemek leírása mondat felépítésű utasításokkal történik A bemenő adatok összeállítása során a rendszer leállítása, ill. a rendszerből szabálytalan kilépés tilos. Adatelírásból, kihagyásból eredő adatmódosítás csak a szerviz program segítségével végezhető el. fel: A bemenő adatokat tartalmazó alkatrészprogram a következő négy részből épül - általános adatok; - az elő-gyártmány geometriai leírása; - az alkatrész geometriai leírása; - műveletelemek definíciója Általános adatok Ebben a részben a következők megadása szükséges: (maximum 15 karakter hosszúságban). Programozó neve :. Dátum :. Munkadarab megnevezése : (pl. agy) rajzszáma : (pl. AS.I.1) Szerszámgép megnevezése :..(pl. EEN 400)

9 Vezérlőberendezés megnevezése :..(pl. HUNOR PCN 721) Általános adatok Anyagminőség :... (pl. A50) Általános érdesség :... (pl. 1.25) Simítási ráhagyás :... (pl. 1) Koordináta transzformáció : (pl. 4) A koordináta transzformáció értéke az elő-gyártmány és az alkatrész koordináta rendszer X tengelyeinek távolságát ill. a szélső homlokon levő ráhagyását jelenti. Ha XE = XA, akkor értéke 0. Befogások száma :..(pl. 2, maximum 8) Befogási adatok Anyagállapot kódja :..(pl. 2 2) Kódok értelmezése, lehetséges válaszok: 1 - hidegen húzott; 2 - melegen hengerelt, öntöttvas; 3 - normalizált, kovácsolt; 4 - lágyított, acélöntvény; 5 - nemesített, kérges acélöntvény; 6 - zárványos öntvény; 7 - egyéb. Befogás stabilitása : (pl. l 9 1) lehetséges válaszok: 0 - labilis; 1 - merev. Szán alaphelyzete, X, mellső, hátsó : (pl. 0,0,0,0 0) Szán váltási helyzete, X, mellső, hátsó: (pl. 0,0,0,0 0) Ha az alap és váltási helyzeteket nem kívánjuk előírni, akkor 0 értékek adandók, és ekkor a futás során a rendszer határozza meg ezen helyzetek helyes értékeit. Bázisfelület befogásaként :.(pl. E15 A85) Ebben a válaszban az elő-gyártmány ill. az alkatrész ütköztetési felületének mondatsorszámát kell megadni. Különleges utasítások :..(pl. nincs előírás vagy valamilyen szöveg) A programozó szöveges utasításai a gépkezelő számára, pl.: PUHAPOFA MÉRETE: D 82* 16 MM Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírása

10 10 Az elő-gyártmány és az alkatrész tengelymetszeti kontúrját kell leírni, egy megfelelően megválasztott XE - ; XA - koordináta rendszerben. A geometriai leírásnak tartalmaznia kell: - a geometriai vagy technológiai szempontból önálló építőelemek (pl. hengeres palástfelület, homlokfelület, beszúrás stb.) geometriai definícióit, - az előbbi építőelemek topológiáját (egymáshoz viszonyított helyzetét) a kontúrleírási szabályoknak megfelelően. A geometriai definíciók mondatfelépítésének általános formája: {; módosító } [; módosító ] Azonosító = Főszó {; módosító paraméter} [; módosító paraméter ] {; azonosító } [; azonosító ] ahol: {} - az egymás feletti változatokból csak egy adható meg; [ ] - az egymás feletti változatokból megadható egy vagy több tetszőleges sorrendben. Az azonosító betűből (E vagy A ) és egy utána írt n sorszámból áll, vagyis En vagy An alakú, ahol 1<= n <= 165 Az azonosítók betűjelentése: E elő-gyártmány (pl. E5, E30) A - alkatrész (pl. A5, A125) A geometriai elemek három nagyobb csoportba sorolhatók: Főelemek, amelyek alapvetően meghatározzák a geometriai konfigurációt: D - hengeres palástfelület; H - homlokfelület; K - kúpfelület; R - tóruszfelület. Átmeneti elemek, amelyek két főelem között helyezkednek el: E - leélezés; R - lekerekítés. Mellékelemek, amelyek valamely fő elemre ültethetők: A - alászúrás; BH - beszúrás hosszirányban; BK - beszúrás keresztirányban; MEM- metrikus menet; MEW- Whitworth menet; MET- trapézmenet; MES- speciális menet;

11 11 FUR- nem a forgástengelybe eső furat; SIK- sík, sokszög; HOR- horony. A geometriai elemek megadását a ábrák szemléltetik. Az ábrák nemcsak konkrét példákat mutatnak, hanem az általános formátumú definíciókat is tartalmazzák. Ezekkel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg: Az aláhúzott karakterek (pl. d, z, ra, stb.) az előttük szereplő (NAGY betűs) szótári szavakhoz tartozó konkrét számértékeket jelentik. A kapcsos zárójelben egymás alá írt kifejezések közül egynek (és csak egynek) a megadása kötelező. A szögletes zárójelben egymás után írt kifejezések bálmelyike elmaradhat, megadásuk nem kötelező. Az ábrákból látható, hogy megadható az egyes felületekre külön RA - átlagos felületi érdesség; SR - simítási ráhagyás. Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírásakor az alábbi szabályokat kell betartani: Az elő-gyártmányt egy XE -, az alkatrészt egy XA - koordináta rendszerben kell leírni (elhelyezni) úgy, hogy az XE ill. XA tengelyek az előgyártmány ill. az alkatrész baloldali homlokfelületére essenek, A leírást a = O koordinátájú felületekről kell kezdeni a kontúr mentén az XE ill. XA körüljárási iránynak megfelelően (ld. 14. ábra), A leírásnak "záródnia" kell, azaz vissza kell jutni a kontúron a kiinduló felülethez, ha ez nem lehetséges, mert az alkatrész nem furatos (tömör), akkor egy 0 átmérőjű fiktív záró-felület megadása szükséges (15. ábra), A nem megmunkálandó felületeken RA 100 érdesség előírása kötelező, Az elő-gyártmányon csak D, H, K, R felületek lehetnek, A leírásnak meghatározott sorrendje van a következők szerint (ld. 16. ábra): o az i. főelem; o az i. főelemre "ültetett" mellékelemek (beszúrás, menet, stb.) tetszőleges sorrendben; o az i+ l. főelem előtti átmeneti elem (leélezés vagy lekerekítés); o i + l. főelem Megmunkálási utasítások A GTIPROG/EC rendszerben a műveletelemeket és azok sorrendjét a felhasználónak kell megadnia. Ezek leírása a geometriai definiálásnál használt mondatokhoz hasonló mondatokkal történik. A megmunkálási módok végrehajtásának sorrendje megegyezik a megmunkálási utasítások megadásának

12 sorrendjével. A megmunkálási utasítások általános felépítése a következő: 12 Mn = {Megmunkálási kód} [; Technológiai jellemzők] [;Megmunkálási hely vagy útvonal] ahol: M: a megmunkálási utasítás azonosítója n : a megmunkálási utasítás sorszáma A {megmunkálási módok} a következők lehetnek: (csak a leggyakrabban használt módokat soroljuk fel, a továbbiak az [1] irodalomból kereshetők ki ): FUR - fúrás; FFUR- felfúrás; KSUL- kúpos süllyesztés; HSUL- homloksüllyesztés; DOR - dörzsárazás; MFUR- menetfúrás; NH - nagyoló hosszesztergálás; NK - nagyoló keresztesztergálás; SH - simító hosszesztergálás; SK - simító keresztesztergálás; BH - normál beszúrás hosszirányban; BK - normál beszúrás keresztirányban; HOR - horonymarás. A [Technológiai jellemzők] megadása nem kötelező, legtöbbször csak menetmegmunkálás leírásánál használható a TIBK kód és azt követő 3 számjegy (pl. 111) megadása, mely számjegyek a tisztító fogások számát, a forgási irányt, és a bekezdések számát jelölik. A [Megmunkálási hely vagy útvonal] azon felület elemek alkatrész azonosítójának (An) megadását jelentik, melyeket az adott műveletelemeknél megmunkálni kívánunk (ld. 13. ábrát). Pl.: Nagyoló keresztesztergálás az A50 jelű homlokfelületen: M5=NK;A50 Nagyoló hosszesztergálás a külső palástfelületen az A45 felül ettől az A25 felületig. M25 = NH;A45;A25 Az A60 jelű métermenet esztergálása

13 13 M40 = MEM;TIBK111; A60 Miután megtörtént az alkatrészprogram leírása (általános adatok, geometriai leírás, megmunkálási utasítások), az adatbázis kezelőből kilépve megtörténhet a főmenüből az Esztergálási processzor majd a Posztprocesszor futtatása, melynek eredményeként előáll a művelet elvégzéséhez szükséges teljes dokumentáció, melyet a főmenüből a dokumentáció készítés funkcióval többször is kilistázhatunk. 5. A rendszer futtatási eredményei A rendszer működésének könnyebb megértése érdekében a rendszer futtatási eredményeit két példa alapján mutatjuk be: -a MENETES AGY (17. ábra) az NC-CNC esztergagépek programozására, -a FEDÉL (22. ábra) a CNC esztergaközpontok programozására. A gyártási dokumentáció az alábbi anyagokat tartalmazza: A legyártandó kész alkatrész és az ehhez szükséges elő-gyártmány rajza. Alkatrészprogram adatai (18., 23. ábra): o általános adatok, o elő-gyártmány geometriai leírása, o alkatrész geometriai leírása, o műveletelemek sorrendje és leírása. Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr megjelenítése (19., 24. ábra), Gyártási dokumentáció (20., 25. ábra), Szerszámpályák megjelenítése (21., 26. ábra). IRODALOM 1. Berta M. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/E Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve 1. GTI Dr. Nagy Sándor: A GTIPROG/E rendszer geometriai definíciói, Laboratóriumi útmutató, Miskolc, Voloncs György: GTIPROG/EC Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve IV. A rendszer használata. III Maros solt: NC/CNC esztergálási műveletek automatizált tervezése a GTIPROG/E rendszerrel, Oktatási segédlet, Miskolc, Berta M. -Cser I. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/EC bemenő nyelv, Felhasználói kézikönyv, Bp., ITC AMT Kft, 1990

14 14 Elő-gyártmány és alkatrész geometriai leírása: ;RAra ;SRsr ;NRnr ;N ; NKRnkr ; K AN = D;Dd ;SKRskr ;XN ;S α ;FKRfkr ;XK ;ALLall ;ER ;ALLHallh ;ALLJallj [ ] X E X A A70 A55 A50 φ d ra A45 E20 E20=D;D80 A50=D;D90J7;RA1.25 A70=D;D60;S0 2. ábra Hengeres palástfelület definiálása (D) X E X A ;RAra ;N ;SRsr ;K AN = H; z.. ;Sα.... [ ] A45 z A40 A35 ra E25 A20 E15=H;40 A20=H;80;S90 A40=H;80-16H12-20;SR ábra Homlokfelület definiálása (H)

15 15 ;RAra ;N ;RAra ;N ;SRsr ;K ;SRsr ;K AN = K;z;Dd;Vzv;DVdv.. AN = K;z;Dd;S α X E X A XE XA A65 A70 A70 A75 A75 E35 α zv z z a) b) 4. ábra Kúpfelület definiálása (K) dv φ ra d φ φd ra A65 E35 E35=K;40;D40;S-150 (4b. ábra) A70=K;70;D70;V40;DV45 (4a. ábra) α - a fél-kúpszög előjeles értékének értelmezése a 5. ábra szerint X E X A +α +α α α +α α 5. ábra Fél-kúpszög előjelének értelmezése

16 16 X E X A A15 N A18 ;N ;RDrd = ;RXrx M 0 AN R;Rr ;Rrz ; K rz -r XN +r A25 rx φrd 6. ábra Metszőkör és lekerekítés definiálása (R) A15=D;D120;N A18=R;R-20;R40;RD110;XN A20=H;55 A25=R;R5 X E X A ex45 A25 A30 A35 e A40 0 ;Sα AN = E;ELel ;RAra α A45 A25=E;EL1 A40=E;EL5;S-60;RA10 7. ábra Él-letörés definiálása (E)

17 17 X A elx45 z A30 b zv z A25 φmd A50 A40 nz ref.pont A45 A48 X A m A50 A22 mz A45 A30 ref.pont elx45 b d A20 b ref.pont d dv 8. ábra Beszúrások definiálása: a) beszúrás keresztirányban (BK) A n =BK; z ; b) beszúrás hosszirányban (BH) A n =BH;D d ; A30=BK;40-6H12;MD95.6;B6H12;EL1 A50=BK;74;M3;V78 A22=BH;D180;M30(0.35-0);B6H12 A48=BH;D120;M4;DV110;EL0.5 MD M m M M m md mz ; B b [;SR sr ] [;EL el ] ; B b [;SR sr ] [;EL el ] X A A45 0 ;z AN = A; Mm; Bb; ;S α ;Dd m b A48 m A50 A55 A58 b A60 m z A65 A68 α A70 α A72 b A48=A;M2( );B3 A68=A;M2;B3;S40 A72=A;M1;B2;80;S40 9. ábra Alászúrás típusai és definiálása (A)

18 18 0 AN AN 0 MEM = MEW ;Ss; Ll MET = MES;Ss;Ll;Mm;SBαb;SJα j X A A25 A38 l A30 A35 ref. pont A40 m α b s αj AN o 10. ábra Menetek típusai és definiálása (MEM, MEW, MET, MES) A35=MEM;S2;L30 A50=MES;S3;M2;L30;SJ25;SB25 = FUR;SD sd ;SM X A sm ; ELDeld ; EL el ;SEDsed ES β ;SELsel FENf ; MEM ;SES ;Dd ; M α m ;Ss RA ra ; MEW ;SFEN sf RM rm ;SRA sra ED ed Ssz sm zr A45 sra 90 β φ sed φsd A50 90 α el l zr m m zr [; L ] ;DR [ SR ;SOR ] 1 ; R ;XR A55 sz dr xr A60 ref.pont szr i ra A65 m xr A70 φ de dr φ 11. ábra Fúrási műveletelemek megadása (FUR) A50=FUR;SD14;SM4;SFEN90;D8;M16; MEM;S1.25;L8;R42;SR30;SOR6

19 19 [ ] [ ] i szr ra dr xr zr szv l d l d d l d l md m r b b o SOR ;SR ;RA ; ARV ; ARE ; ART ;DR ;XR ; R ;SV ;L ;K ;D ;R[;L ;I;D ;D ;H;L ;D ;F;L ;MD ;M ;RPR;SUG ;VPR;B ; UPR;B HOR AN = ref.pont F H I B=D B<>D (ujjmaró) (tárcsamaró) φ l l D z X z m ref.pont R B dr l φ z X m K B=D l dr ref.pont szr B φ szv A A A X 12. ábra Marási műveletelemek megadása A25=HOR;UPR;B8;M3;F;L16;R48;ART;SR90

20 20 5 X A φ75 M20=NH; A35; A M5=NK; PV; D122 ; A M50=BK; A60 M15=NH; A50; A M25=NH; A75; A115 M45=SH; A70; A115 M10=NK; A ábra Megmunkálási utasítások leírása X E5 E X A E15 E10 A5 E20 A15 A30 A10 A35 A40 E30 E25 E 5=H;... E10=D;... E15=K; A 5=H;... A10=D;... A15=K; X X. A.. E20 E20=D;... E25=H;... E30=D; D0 A45. E25.. A50 A45=D;... A55 A50=H;... A55=D;D0 E30 E 14.ábra Kontúrleírások körbejárási 15. ábra Tömör alkatrészek kontúrleírása iránya A15=K; A20=R;R0.8 A25=D;D100 A30=MEM;S2;L24 A35=BK;125;MD95;B5 A40=E;EL3 A45=H; A50=D;D0 16. ábra Geometriai elemek megadási sorrendje 1. melléklet

21 21 Futtatási példa NC-CNC esztergagépek programozására 17. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza

22 ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)

23 ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr

24 ábra Gyártási dokumentáció

25 ábra Szerszámpályák megjelenítése 2. melléklet

26 26 Futtatási példa CNC esztergaközpont programozására 22. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza

27 ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)

28 ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr

29 ábra Gyártási dokumentáció

30 30 26 ábra Szerszámpályák megjelenítése