XI. ENERGOexpo. NEMZETKÖZI ENERGETIKAI SZAKKIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA DEBRECEN február KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ. Dr.
|
|
- Donát Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 XI. ENERGOexpo NEMZETKÖZI ENERGETIKAI SZAKKIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA DEBRECEN február KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ Dr. Kulcsár Balázs A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj a Konvergencia Régiókban ösztöndíjprogram keretében Magyarország termálkút állományának hasznosítási szerkezete a kihasználatlan kapacitásokkal való geotermikus tervezés céljából című kutatási program. Ennek keretében vettem részt az XI. ENERGOexpón szakmai tapasztalatszerzés, kapcsolatépítés, valamint a témában megjelent új eredmények megismerése céljából. E konferencia összefoglaló segítségével szeretném e tapasztalatokat Önökkel/Veletek is megosztani. * Debrecen egyik legjelentősebb energetikai témájú szakmai rendezvénye az ENERGOexpo, amely 2014-ben XI. alkalommal február én, a Debreceni Kölcsey Rendezvényközpontban került megrendezésre. Ezen a konferencián találkoznak az ország energetikusai, szakpolitikusai, építő-, gépész- épületgépész mérnökei, megújuló energiával foglalkozó szakemberei, kutatói és váltanak tapasztalatcserét. Az idei konferencián minden eddiginél több meghívott előadó, szekció, előadás és tudományos cikk szerepelt. A plenáris előadások során a legújabb energetikai kihívások, veszélyek, dilemmák és aktualitások kerültek bemutatásra és vitára. 1. A konferencia és szakkiállítás megnyitója és a plenáris ülés levezető elnöke: Bakács István, elnök, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 2. A rezsipolitika rövidebb és hosszabb távú gazdasági kihívásai Dr. Hegedűs Miklós, ügyvezető, GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. 3. A nemzetközi és hazai gázellátás alakulása, hatásai Dr. Molnár László, főtitkár, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 4. A villamosenergia ellátásunk forrásoldalának alakulása Dr. Stróbl Alajos, elnökhelyettes, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 5. A paksi atomerőmű múltja, jelene és jövője Cserháti András, műszaki főszakértő, MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
2 A szekcióülések során a vízgazdálkodás aktuális problémái, az új tudományos eredmények 4 tudományos szekcióban, 2 szakmai és lakossági fórumon 59 előadás keretében kerültek bemutatásra: 1. Hazai atomenergetika 2. A jövő energiájáról a jövő generációjának 3. Ipari energiahatékonyság 4. Villanyszerelő fórum 5. Megújuló energiák 6. Energia megtakarítás jegyében Lakossági fórum A fenti szekciók közül a Megújuló energiák, kapcsolódott közvetlenül az általam végzett kutatásokhoz, valamint segítette annak előrehaladását. E mellett a közvetlen hőhasznosítású, valamint a hőszivattyús geotermikus rendszerek villamos energia igényeinek, megújuló forrásból történő kielégítése szempontjából szakmailag kapcsolódott a Villanyszerelő fórum és az Energia megtakarítás jegyében szekciók egyes előadásai is. Összefoglaló a Megújuló energiák szekció előadásaiból A szekcióban az alábbi előadások hangzottak el: 1. Dentromassza alapú decentralizált energiatermelés a faipari melléktermékek felhasználásával (Dr. Németh Gábor PhD egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem) 2. Geotermikus távvezetékrendszerek kérdései (Bodó Béla, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar) 3. Kis és nagy napkollektoros rendszerek tervezése és gazdaságossága (Verbai Zoltán, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar) 4. SOPCAWIND Hol létesítsünk szélfarmot? Szélturbinák telepítési helyének optimalizálása egy új fejlesztésű, webes, komplex térinformatikai eszközrendszer segítségével (Nyőgéri Gábor, GEOX Kft.) 5. Termálvíz kísérőgáz hasznosítása algatermesztésre (Dr. Stündl László PhD, egyetemi docens, DE-MÉK) 6. Algadisk technológia (Sebestyén Petra, Bay Zoltán, Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.) 7. Zárt rendszerű ipari algatermelési megoldások (Csányi Ferenc, tulajdonos ügyvezető, Első Magyar Algatechnika Kft.) Dentromassza alapú decentralizált energiatermelés a faipari melléktermékek felhasználásával (Dr. Németh Gábor PhD egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem) Az előadás alapját a Magyarország 2020-ra vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez való tudományos hozzájárulás képezte, mely szerint a megújuló energiaforrások részarányát a 6,7%-ról 20%-ra kellene növelni, az összes energiafelhasználáson belüli részarányt pedig
3 13%-ra. Magyarország biomassza szükséglete e tekintetben 2020-ra GWh/év (24 PJIév lakossági, 26 PJ/év közösségi fűtőművek), amely becslések szerint 7,8-8 millió tonna/év biomassza mennyiséget jelent. Ennek előteremtéséhez a jelenlegi erdőállományokra és az új telepítésekre 2010, 2013, 2015 stb. (ezekből kikerülő tüzifára), illetve az apadékra, lágyszárú (szántóföldi) energianövényekre, és fás szárú energiaültetvényekre, melléktermékekre és hulladékokra kell támaszkodni. Ebből fás szárú energiaültetvények ezer ha nagyságrendben kerülnének telepítésre az FVM szerint. Az előadó rávilágított a decentralizált energiatermelés előnyeire és annak lehetőleg helyi felhasználására. A dentromassza hasznosítása, mint biológiai eredetű energiahordozó, közvetlen és közvetett gazdasági hatásokat eredményez. Az egységnyi energia-előállítás költségeinek csökkenése közvetlen gazdasági hatással, a dentromassza termeléssel és hasznosítással összefüggő globális, valamint egészségügyi és környezetvédelmi problémák hatásának csökkentése pedig közvetett gazdasági hatással bír. Az előadás kiterjedt az energetikai célú dentromassza hasznosítás, illetve termelés témakörére, elemezte az Európai Unió és Magyarország energiapolitikáját, a megújuló energiaforrásokkal, azon belül a dentromasszával kapcsolatos irányelveket, akcióterveket, elvárásokat. A kutatások kiterjedtek a dentromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyag-ellátásának tervezésére, érintette a hagyományos erdőgazdálkodásban megjelenő energetikai célra hasznosítható dentromasszával, ezen dentromassza potenciáljának meghatározásával, illetve a jövőben energetikai célokra hasznasítható dentromassza források bővítési lehetőségeit az energetikai ültetvények tekintetében. Az előadó bemutatott egy olyan szoftvercsomagot, amely alkalmas a dentromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyagbázisának tervezésére, a rendszer kialakítására, és a fenntartására. A program alkalmas az adott felhasználói hely körzetében meghatározni, egy adott energiaigény figyelembe vétele mellett, azt milyen mértékben lehet annak alapanyagszükségleltét kielégíteni hagyományos erdőgazdálkodási forrásokból, valamint hol található az erőmű optimális telepítési pontja. Geotermikus távvezetékrendszerek kérdései (Bodó Béla, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar) A kutató, előadásában a települési geotermikus hőszolgáltató rendszerek vizsgálatával foglalkozott. E témán belül a kaszkád rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a termálvíz hőenergiájának maximális kihasználtságát. A termálvíz leghatékonyabban akkor használható fel, ha a csökkenő hőmérsékletű termálvíz hőenergiáját különböző hőkinyerési technológiákkal és eltérő hőigényű fogyasztók sorba kötésével hasznosítjuk: 1. Légtérfűtés, 2. Padlófűtés, talajfűtés 3. Használati melegvíz ellátás, 4. Fürdőhasznosítás A fogyasztók hőigény szerinti sorba kötése, vagy a termálvíz lépcsőzetes hasznosítása az agrárgazdasági igények jelentős részét is képes kielégíteni:
4 1. Szárítás, 2. Baromfikeltetők fűtése, 3. Sertésistállók fűtése, 4. Üvegházi légtérfűtés, 5. Üvegházi padlófűtés, 6. Hőszivattyús hasznosítás Visszasajtolás Az ipar területén történő lépcsőzetes hasznosítás: 1. Hűtőházak ipari hűtés, gyógyszeripar 2. Papírgyártás, textilipar 3. tisztítószer gyártása, 4. szintetikus gumigyártás, 5. Hőszivattyús fűtés Visszasajtolás Az ideális rendszer azonban az esetek kis százalékában valósítható meg. A megoldandó problémát a fogyasztók földrajzi elhelyezkedése, a kifűtendő terek eltérő mérete, a termálvíz útja során jelentkező hőveszteség (lehűlés) jelenti, melyre az eredmények szerint megoldást a vezeték-rendszerek kiépítésénél alkalmazott szuperszigetelt vezetékek jelentik. E modern anyagok alkalmazásánál elérhető a kilométerenkénti 1 C alatti hőveszteség, mely egész városrészek nagyobb intézményeinek ellátását is megoldhatóvá teszi. Példaként a dél-alföldi Kistelek jelenti, ahol így mintegy 11 km-es vezetékhálózat kiépítésére is lehetőség volt. A másik probléma a vártnál alacsonyabb kifolyóvíz hőmérséklet, amely adott esetben a beruházás meghiúsulását is okozhatja, nagy veszteséget jelentve a beruházóknak. Erre megoldást a hőleadó felületek megnövelése jelenti, amelynek megoldására többnyire padlófűtést alkalmaznak. Az első ilyen kísérleti geotermikus rendszert Fülöpjakabi üvegházas kertészetben alkalmazták, ahol a fent említett probléma állt elő. Mind a két rendszer azóta is probléma mentesen működik, jelentős energia megtakarítást eredményezve a beruházóknak. Kis és nagy napkollektoros rendszerek tervezése és gazdaságossága (Verbai Zoltán, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar) Az előadó a napkollektorok tervezési irányelveiben kialakított újításait és azok gazdaságosságra gyakorolt hatásait mutatta be előadásában. A tervezés során fellépő egyik meghatározó feladat a rendszer optimális tájolása (déldélnyugat), amit az épület tetőszerkezete, a környező épületek, növényzet erőteljesen befolyásolhat. A rendszer felépítését meghatározza annak feladata, azaz milyen célra kívánjuk a megtermelt melegvizet hasznosítani: fűtés, használati melegvíz, medence fűtése, egyéb ipari hasznosítás. További szempont a rendszer technikai felépítése: drain-back vagy zárt rendszer. A vizsgálatok eredményei szerint a dőlésszög változása a hatásfokot minimálisan befolyásolja, de itt is meg lehet határozni optimális beállítási szöget, mely nyári használatnál 20-30, egész éves használatnál pedig ban határozható meg.
5 A rendszer méretezését meghatározza fűtés esetén az épület műszaki állapota, az építési technológia korszerűsége. A teljes magyar épületállományra vetítve a fajlagos fűtési igény kwh/m², egy ma szabvány szerint épülő házé kwh/m², egy passzív háznak pedig 15 kwh/m². Fűtésrásegítésnél fontos előfeltételeknek kell megfelelni, mint pl. megfelelő energetikájú épület (hőszigetelés, nyílászárók, passzív energia hasznosítás); alacsony hőmérsékletű fűtés (padló, fal, fan-coil, erre méretezett radiátor); megfelelő darabszámú, jól tájolt napkollektor; komfort hőmérsékletek szabvány szerint; hely a tárolók elhelyezésére; időjárás követő és légmodulációs kazán használata. Az előadó szerint, érdemes egy ilyen rendszer tervezésénél a lakók melegvíz igényét, fűtési igényét, a földrajzi hely átlagos napsütéses óráinak számát és időbeli eloszlását is megvizsgálni. Felmerül az a kérdés is, hogy a napsugárzást milyen hatásfokkal tudom hasznosítani és a beruházás összege milyen arányban van a jövőbeli várható energiaköltségekkel, vagyis mennyit lehet megtakarítani. Sok esetben igen nagy összeg kihasználatlanul várakozik a tetőn arra, hogy a szerény téli napsütést végre használni tudja. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kollektor darabszámával nem egyenes arányban nő a megtakarítás részaránya. További probléma forrása a nyári túlmelegedés, mely az ekkor jellemző alacsony hőfogyasztás miatt jelentkezik. E szerteágazó probléma halmaz mind befolyásolja egy rendszer gazdaságosságát, így ezeket annak tervezésekor messzemenőkig figyelembe kell venni. SOPCAWIND Hol létesítsünk szélfarmot? Szélturbinák telepítési helyének optimalizálása egy új fejlesztésű, webes, komplex térinformatikai eszközrendszer segítségével (Nyőgéri Gábor, GEOX Kft.) Az éghajat változással, a romló környezeti állapottal kapcsolatos társadalmi és kormányzati aggodalmak egyre nagyobb figyelmet fordítanak a megújuló energiaforrások, ezen belül többek között a szélenergia irányába. A népesség növekedése, a komfortigények, a területhasználat, a gazdasági ágazatok egyre nagyobb területigénye, valamint a természeti földrajzi jelenségek sokszínűsége szükségessé teszik egy olyan tervezési-modellezési rendszer kidolgozását, mellyel e számtalan tényezőt mind figyelembe lehet venni szélturbinák, szélerőmű parkok tervezése során. Az előadó kutatásainak célja egy olyan szoftver kifejlesztése, amely a szükséges adatok betáplálásával meghatározza a szélerőmű parkok optimális telepítési helyét. Az adatbázis nagy és heterogén adatokat tartalmaz, szerteágazó területekről, mint a szélviszonyok, a földrajzi környezet, morfológiai viszonyok, orografikus tényezők, épített környezet, archeológia, régészet, társadalmi elvárások, a kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos esetleges interferenciákat, vizuális hatást. A kidolgozott új algoritmus figyelembe veszi mindezen tényezőket és térinformatikai módszerekkel térképi vektoros, illetve műholdfelvételek által nyújtott raszteres megjelenítési formákat alkalmaz a kedvezős és kedvezőtlen, vagy tiltott területek kijelölésével. A rendszer adaptálható olyan széles körben alkalmazott szoftverekkel is, mint a Google Earth, illetve egyéb térinformatikai szoftverek. Az optimalizációs modul tájolási, energiatermelési, gazdaságossági, megtérülési számításokat is elvégez az adatok ismeretében az adott helyre. A tájolási modul a szélerőmű parkon belüli turbinakiosztást is megtervezi. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy nyílt forráskódú
6 technológiák segítségével tervezzen meg egy rugalmas, skálázható és költséghatékony megoldást. A kép illusztráció Termálvíz kísérőgáz hasznosítása algatermesztésre (Dr. Stündl László PhD, egyetemi docens, DE-MÉK) Az előadó előadásában a termálvíz kitermelés során felszínre kerülő kísérőgáz algatermesztés területén való hasznosítását mutatta be. Jelentős azon termálkutak száma, amelyek vize nagy gázmotorok hajtásához nem szolgáltat elegendő mennyiséget, így azt gáztalanítókon keresztül a légkörbe engedik, esetleg elfáklyázzák. A kutató által bemutatott módszer szerint e jelenleg még nem hasznosított gázt használják fel az algatelepek ideális körülményeinek megteremtéséhez. A mezőgazdasági algatermesztés eszköze a sós víz, így nem kell a száraz és félszáraz területeken az édesvíz-hiánnyal számolni, ha terjeszkedni akarnak. Annak ellenére, hogy nem génkezelik igen magas mennyiségben tartalmaz fehérjéket (60% -a egy sejtnek) és számos olyan aminosavat, ami más növényekben nem lelhető meg (metionin, leucin, stb.). Probiotikumokban, gamma-linolenic savban (GLA), omega 3 és omega 6 -ban és még számos vitaminban gazdag. Mivel a Spirulina alga nem növény, hanem a Baktériumok (regnum Bacteria) országába, azon belül a Kékbaktériumok (phylum Cyanobacteria) törzsébe tartozik, így sejtfaluk nem tartalmaz sem cellulózt, sem lignint, ami a kiváló emészthetőséget és az ízletességet magyarázhatja. Számos kórokozó nem támadja meg, köztük a Salmonella
7 vagy az enetero baktériumok. Továbbá antibiotikumokat sem tartalmaz. Nem csak az állatok takarmányozására alkalmas táplálék, hanem az embereknek is kiváló étrend kiegészítő is. E technológia lényegesen csökkentik a költségeket és a környezetszennyezés is elhanyagolható. Algadisk technológia (Sebestyén Petra, Bay Zoltán, Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.) Az előadó az Algadisk technológiáról, mint a környezetkímélő energiatermelési módszerről tartott beszámolót. A CO 2 kibocsátás az üvegházhatás óta egy szélesen elterjedt probléma. Az energiatermelés felelős az európai CO 2 kibocsátás kb. 38 %-áért. A CO 2 kibocsátás szabályozása nagyon erős ágazattá vált az üzleti életben, a kibocsátásokat érintő Európai Direktívák, valamint a CO 2 kereskedelem hatására. Hosszú távon a fenntartható energiatermelés egyik kulcspontja a CO 2 kibocsátás-csökkentés. Az egyik széles körben vizsgált megoldás a CO 2 kibocsátás csökkentésére a zöld algákkal való befogása és ezzel egyidőben értékes vegyületek kinyerése, mint pl. a biomassza vagy a biodiesel. A zöld algák viszonylag egyszerű organizmusok, és képesek a szervetlen anyagokat (mint pl. CO 2, víz) a fotoszintézisen keresztül szerves anyagokká átalakítani a fényenergia viszonylag gyors felhasználásával. Ez az eljárás meglehetősen csökkenti a környezet energiatermelésének káros hatásait, valamint értékes melléktermékeket is eredményez. Másrészről a jelenlegi elképzelések nagyon korlátozottak és ezen a területen nem érnek el nagyobb áttörést. A kereskedelmi forgalomban elérhető alga-technológiák plankton algákat használnak vízi megoldásként a vertikális bioreaktorokban (VB) vagy a hatalmas tavakkal rendelkező alga farmokon. Ezeknek az eljárásoknak számos hátránya van: a termeléshez rengeteg vízre van szükség, a folyékony fázis közben CO 2 szivárog (a nyomás esik, alacsony a hatékonyság), nincs megoldva az algák előkészítése, bonyolult, időigényes és kevésbé hatékony az aratásuk, nehéz a felszínre hozatal és hatalmas az ezáltal okozott ökológiai lábnyom. A jelenlegi módszerekkel ellentétben, a javasolt eljárások egy biofilm technológián alapulnak, amelyek Rotációs Lemezes reaktorrendszereket használnak, ami hasonlít a korszerű forgó reaktorokhoz, amiket a biológiai iparban használtak. Ebben a rendszerben az algákat egy közömbös, biológiailag összeférhető felszínen tudják termeszteni, és így be tudják fogni a CO 2 -ot közvetlenül a gáz fázison keresztül, vagy akár a folyadék fázison keresztül buborékolás után. Ez a módszer lényegesen növeli a hatékonyságot és csökkenti a folyamathoz szükséges vízmennyiséget. Megtervezhető az automatikus és folyamatos szüret, a felszínre hozatal könnyű és az ökológiai lábnyom sokkal kisebb, mint a jelenleg használt. A sikeres projekt eredményeként megcélzunk egy kisebb méretű, (kicsi növények, biogáz növények, stb.) automatikus biofilmreaktor fejlesztését alacsony működési és üzembe helyezési költségekkel, valamint jelentős mennyiségű kibocsátott CO 2 befogását és a szerves termékek magas terméshozamát. Zárt rendszerű ipari algatermelési megoldások (Csányi Ferenc, tulajdonos ügyvezető, Első Magyar Algatechnika Kft.)
8 Az előadó a zárt rendszerű foto-bioreaktorokban történő algatermesztés kutatása és ipari méretű foto-bioreaktor kifejlesztéséről és próbaüzeméről számolt be. A célok és lehetőségek számbavétele során világossá vált, hogy az algából nyerhető alternatív üzemanyagok biodízel, bioetanol mellett számos, a gyógyászatban, állati takarmányozásban, valamint a kozmetikai iparban nélkülözhetetlen alapanyag hazai előállítására van lehetőség. A kép illusztráció A kutatási tervek összeállítása során kitűnt, hogy a leginkább megfelelő zárt rendszerű fotobioreaktorok segítségével, az algából fermentációs technológiával a kívánt kinyerhető alapanyagok létrehozása mellett, jelentős széndioxid lekötés történik. A 2007-ben induló kutatásokhoz 2008-ban EU pályázaton kapott támogatást használták fel. Az Intelcom Mérnöki Kft. saját erejéből - tetemes költségráfordítással - a foto-bioreaktor céljainak megfelelő új telephelyet vásárolt, hogy a maximális éves benapozottságot a fotofermentációs technológiához biztosítani tudja. A támogatott project alapján a foto-bioreaktor telepítésre került, a laboratóriumi kutatások a reaktorban folytatódtak. Az eddigi kutatások eredményeképpen izolált algatörzsek és az ipari méretű termelés műszaki megoldása szabadalmi oltalom alá és egy skóciai intézetben letétbe kerültek. Szándékukban áll az izolált algatörzseink algabankban történő összegyűjtése. A kutatás következő K+F pályázata 2009-ben ismételten támogatásban részesült, így lehetőség nyílt az ipari algatermelés problémáira megoldást nyújtó foto-bioreaktor kifejlesztésére, amely projekt jelenleg is folyamatban van. Napjainkra már a berendezés próbaüzeme is sikeresen folyik.
Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenÚj biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében
Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
RészletesebbenKombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenAktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
Részletesebben1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK
AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
Részletesebben1. Technológia és infrastrukturális beruházások
AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:
RészletesebbenNemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai
Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató
Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
RészletesebbenMiért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban
Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra
RészletesebbenXI. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia
2014. február 20. Plenáris ülés 09.30 10.00 A kiállítás és a konferencia ünnepélyes megnyitója XI. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia Debrecen, Kölcsey Konferencia Központ 2014.
RészletesebbenAktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése
RészletesebbenMartfű általános bemutatása
2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő
Részletesebben2. Technológia és infrastrukturális beruházások
2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenÉpületek hatékony energiaellátása
Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ
Részletesebben1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK
AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenÉpületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök
Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban
Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április
RészletesebbenVERSENY & KONFERENCIA
PROGRAMFÜZET ENERGIA A MINDENNAPOKBAN VERSENY & KONFERENCIA 2015. március 13. (péntek) Helyszín: Debreceni Akadémia Bizottság székháza 8:30 8:40 Köszöntő Csákberényi-Nagy Gergely ügyvezető, Megújuló Energiapark
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenPasszív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:
BORÁSZAT TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ÉS ERŐFORRÁS-HATÉKONYSÁGÁNAK TÁMOGATÁSA VP3-4.2.2-16 A Felhívás célja hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelőnek minősülő, továbbá a nem mezőgazdasági termelőnek
RészletesebbenÉpületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász
Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász 2016.11.04. Vállalkozói költségek csökkentése A vállalkozás energia felhasználásának csökkentése beruházással A vállalkozás energia felhasználásának
RészletesebbenTapasztalatok és tervek a pécsi erőműben
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenNapelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.
Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
Részletesebben5kW, 6kW, 8kW, 10kW, 14kW, 16kW modell. Levegő-víz hőszivattyú. Kiválasztás, funkciók. 1 Fujitsugeneral Ltd. 2008 ATW Dimensioning
5kW, 6kW, 8kW, 10kW, 14kW, 16kW modell Levegő-víz hőszivattyú Kiválasztás, funkciók 1 2 Szükséges adatok - Milyen teljesítmény szükséges? Fűtés, melegvíz - Milyen teljesítmény áll rendelkezésemre? - Szükséges
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenA NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
RészletesebbenSzakmai hozzáértés, hatékony megoldás, forrásszervezés és projektmenedzsment az ötlettől a megvalósulásig.
Szakmai hozzáértés, hatékony megoldás, forrásszervezés és projektmenedzsment az ötlettől a megvalósulásig. Társaságunk 1996 nyarán alakult német szakmai tulajdonosi háttérrel, elsősorban az Önkormányzatok
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés 218 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/219 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenAZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenEnergia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél
Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP
MEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP5-4.1.6-4.2.3-17 A felhívás lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
Részletesebben1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák
egyetemi docens M.Sc. hallgató Ph.D. hallgató Ph.D. hallgató 1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák Téma indokoltsága Klímaváltozás (CO 2 ) Technológiai
RészletesebbenEnergetikai szakreferensi jelentés
Energetikai szakreferensi jelentés GIRO Zrt. 18 Éves jelentés 1) Gazdálkodó szervezet adatai Gazdálkodó szervezet adatok Gazdálkodó szervezet megnevezése GIRO Zrt. Gazdálkodó szervezet telephelyének címe
RészletesebbenAz alacsony hőmérsékletű fűtési hálózatok előnyei, 4. Generációs távhőhálózatok. Távfűtés lehetséges jövője, néhány innovatív megoldás
Az alacsony hőmérsékletű fűtési hálózatok előnyei, 4. Generációs távhőhálózatok Előadó: Egyházi Zoltán okl.gm. (Dr. Oddgeir Gudmundsson) 2017.10.08 Távfűtés lehetséges jövője, néhány innovatív megoldás
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenNapkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc
Napkollektorok telepítése Előadó: Kardos Ferenc Napkollektor felhasználási területek Használati melegvíz-előállítás Fűtés-kiegészítés Medence fűtés Technológiai melegvíz-előállítása Napenergiahozam éves
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!
ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,
RészletesebbenA napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak
A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak Szakdolgozat témakörei 1. Nap, napsugárzás, napenergia Nap felépítése napsugárzás,
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
Részletesebben2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenA megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon
1 A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon Csanaky Lilla Energiaklub Beszélgessünk a megújulókról! Sajtóreggeli 2011. október 5. Tartalom 2 A tanulmány vázlata 1. Bevezetés
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
Részletesebben