Az URBACT program. Alapozó tanulmány. RegGov gyorsított eljárású hálózat. A fenntartható integrált városrészfejlesztés regionális irányítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az URBACT program. Alapozó tanulmány. RegGov gyorsított eljárású hálózat. A fenntartható integrált városrészfejlesztés regionális irányítása"

Átírás

1 Az URBACT program RegGov gyorsított eljárású hálózat A fenntartható integrált városrészfejlesztés regionális irányítása Alapozó tanulmány

2 Tartalomjegyzék Bevezetés, 3. oldal A. Jó vezetés az Integrált Városrészfejlesztésben, 5. oldal B. A RegGov hálózat partnervárosai és partnerrégiói, 11. oldal B.1 Bevezetés 11. oldal B.2 A vezető partner: Duisburg Németország, 13. oldal B.3 1. Projekt partner: Belovo Bulgária, 21. oldal B.4 2. Projekt partner: Nyíregyháza Magyarország, 29. oldal B.5 3. Projekt partner: Ruda Slaska Lengyelország, 37. oldal B.6 4. Projekt partner: Södertälje Svédország, 47. oldal B.7 5. Projekt partner: Kőbánya Magyarország, 53. oldal B.8 6. Projekt partner: Halandri Görögország, 61. oldal B.9 7. Projekt partner: Nijmegen Hollandia, 67. oldal B Projekt partner: Szatmárnémeti Románia, 73. oldal B Projekt partner: Siracusa Olaszország, 85. oldal C. Következtetések és Munkaprogram, 93. oldal C.1 Felmérő látogatások eredményei és Fejlesztési fázis, 93. oldal C.2 Következtetések és a Munkaprogram eredményei, 99.oldal C.3 Munkaprogram, 102. oldal C.4 Eredmények, 103. oldal Megjelenési adatok, 107.oldal 3

3 4

4 A. Jó vezetés az Integrált Városrészfejlesztésben Az európai városi irányelv felfejlesztése Az Európai Struktúrális Alap jelenlegi támogatási periódusának kezdetével, fontos változás történt a városi irányelv ésszerűsítéséért való felelősség megszervezésében: Felfejlesztették a városi irányelvet, és annak európai támogatását. A as programidőszakra, az URBAN program úgynevezett Acquis Urban vezérelveit beépítették az összetartás és regionális versenyképesség és foglalkozás céljai közé. Az összetartás irányelv vezérelvei kiegészítés, évente többszöri programok, partnerség és megosztott vezetés vonatkoznak a három alapra. A megosztott vezetés elve azt jelenti, hogy a szubszidiaritás elveivel egyezően, ezen alapok kezelése a tagállamok felelősségei közé tartozik, amelyek kijelölik a Irányító Hatóságot, ami felelős a programszervezésért, a véghezvitelért, és minden egyes Cselekvési Program lépéseinek felügyeletéért. Minden tagállam beazonosítja a tematikus és területi fontossági sorrendet, a fejlődési egyenlőtlenségek, gyenge pontok és lehetőségek analízise alapján. Ahol lehetséges, ezekben a fontossági sorrendekben szerepelnek a fenntartható városfejlesztésre vonatkozó tevékenységek. Az Alapok tevékenysége a tagállamokban Cselekvési Programok formájában jelenik meg, amiben benne áll a kiválasztott fontossági sorrend megindoklása, információ a fontossági tengelyekről [beleértve a városi tengelyt] és azok konkrét céljairól, és egy következtetni engedő pénzügyi kimutatás. Az ERDF által finanszírozott Cselekvési Programokban lehet információ a fenntartható városfejlesztéshez való hozzáállásról, a városok listájáról, amelyeket kiválasztottak, hogy foglalkozzanak a városi problémákkal, és a városi hatóságokhoz való delegálás intézésével. Ez új alkalmat teremt az európai városok és régiók számára, de ugyanakkor nagy kihívást jelent vezetési szempontból: minden európai régió és tagállam kifejlesztette saját Cselekvési Programjait, amik, az Európai Bizottsággal való konzultálás és megegyezés után, az Európai Strukturális Alap stratégiai felhasználásának alapját képezik. A legtöbben megtalálható egy erős fenntartható városfejlesztési stratégia és annak eszközei, amik az elmúlt évek és évtizedek alatt ebben a témában Európa-szerte megszerzett tapasztalatok alapjaira épülnek. A vezérelvek a partnerségi munka, és az integrált fejlesztési és újjászervezési stratégiák kidolgozása és megvalósítása. Az Integrált Városi Újjászervezés Kihívása Az a kihívás az integrált városi újjászervezésben, hogy úgy kell összekötni a versenyképesség előmozdítását a szociális beszámítással, hogy az fellendítse az európai lakosok természetes és fizikai környezetének, és lakókörülményeinek minőségét. Ez az életminőség fő meghatározója a városiasodott részekben, valamint meghatározó tényező az üzlet odavonzásában. Különösen fontos hangsúly van a városközpontok és közterek fizikai újjászervezésén. Ebben benne van zöldterületek kialakítása, amiből sok városiasodott részen általában kevés van, és az elhanyagolt épületek és területek renoválása. Továbbá, a kiadások egy jelentős része környezetbarát tömegközlekedési rendszerek fejlesztésére van szánva. Ez nem csak azt jelenti, hogy lépéseket kell tenni a tömegközlekedési rendszer hatékonyabbá tételére, hanem szorgalmazni kell a bicikliutakat, és a városi közlekedés egyéb környezetbarát formáit. Szintén kapható anyagi támogatás, hatásos energia és vízkezelő rendszerek kifejlesztéséhez, zajcsökkentéshez, és a megújítható energia szélesebbkörű felhasználásának támogatásához. Mialatt próbáltak megbirkózni ezzel az összetett feladattal, az európai városok újjászervezése különböző változási hullámokon és újra-értelmezésen ment át az elmúlt évtizedekben és években. A városi újjászervezés (gyakran úgy is mondják, hogy nyomornegyed felszámolás ) eredetileg a meglévő épületek és szerkezetek lerombolását, és teljesen új területek kiépítését jelentette. A városfejlesztés és újjászervezés ezen fázisa miatt, sok európai városban alakultak ki nagy, egyforma szerkezetű, gyakran előregyártott lakótelepek, amik ma különböző szempontokból jelentenek fő problémát. Az 1970-es években egyre inkább felismerték a már meglévő szerkezetek értékét az európai városokban. Ezek közé tartoztak a fizikai szerkezetek, épületek, valamint a lakókörnyezetek szociális szerkezetei is. Ez vezetett a városi újjászervezés odafigyelőbb és megóvó stratégiáihoz, nagyobb figyelmet fordítva a meglévő épületek és szerkezetek modernizálására és óvatos fejlesztésére. Továbbá, nagyobb figyelmet fordítottak az európai városok fizikai és kulturális örökségének értékére, ezt használva fel kezdőpontnak egy új jövő kialakításához, és megfelelő területek tervezéséhez. A városi megújításnak még ebben a fejlesztésében és nagyon odafigyeltek a fizikai mértékekre, még mindig figyelmen kívül hagyva a városrészek fenntartható fejlesztésének és újjáélesztésének egyéb, fontos elemeit. Az eredmények azután megmutatták, hogy az ilyen, pusztán fizikai jellegű újjászervezési kezdeményezések korlátolt eredménnyel jártak. Ezek főleg a többszörös hátrányos helyzetű városrészekben nem alkalmazkodtak a helyi lakosság szükségleteihez. Nem hasznosították, és nem aktiválták az ilyen területekből eredő lehetőségeket, sem a területeken aktív főszereplőket. 5

5 Nagyon gyakran az volt az egyik eredmény, hogy a fizikai fejlesztések ismét vandalizmus áldozatává váltak, és a területek nem fejlődtek a környező városi társadalom és gazdaság integrált és független részévé. Ezen megfigyelés alapján, további változás ment végbe a városi újjászervezés feladatának általános megértésében. Az első fázisban a munkahelyteremtés elemeit építették be az ilyen stratégiákba: hátrányos helyzetű helyi lakosokat alkalmaztak és tanítottak be a szükséges modernizációs és építési munkálatok elvégzésére. Bár ez nem mindig egyszerű a szabad munkaerőpiac meglévő szabályozásának keretein belül, Európában sok Helyi munka, helyi embereknek nevű programot valósítottak meg. Ezek további értéket adtak a helyi embereknek, és az integrált városi újjászervezési kezdeményezéseknek köszönhetően lehetőséget kaptak a helyi, és a regionális munkaerőpiacba való beilleszkedéshez. A további fejlesztési és városi újjászervezési stratégiák során rájöttek a helyi gazdaság fontosságára és kulcsszerepére a fenntartható városfejlesztés sikerében. A gazdasági változás, valamint az ipari és kereskedelmi szerkezetek általános átszervezésének folyamatával egyre jobban elismertekké váltak a kis- és középvállalatok, a városok és lakónegyedek gazdasági jövőjeként. Ezért lett a városi újjászervezés másik fő témája az ilyen kisméretű gazdasági szerkezetek megalakítása és támogatása. Sok esetben ez azt jelentette, és jelenti még most is, hogy elismerték az erős etnikai gazdaságban rejlő lehetőségeket és esélyeket, amik segíthetnek a hátrányos helyzetű városrészek újjáélesztésében. Ugyanakkor, szintén segíthetnek bevonni az etnikai kisebbségeket a városi társadalomba. Az ERDF támogatás, gyakran az ESF támogatással együtt, számtalan innovációs megoldást eredményezett ezeken a területeken szerte Európában, sokan közülük az URBAN I és az URBAN II Közösségi Kezdeményezések keretein belül. Ez a fejlődés a monostruktúrális fejlesztési programoktól az integrált és átfogó újjászervezési stratégiákig lényeges új lehetőségeket teremtett az európai városokban történő városfejlesztés és újjászervezés előrelendítéséhez. Ugyanakkor, kemény kihívást jelentett a helyi szervezőknek, valamint a regionális és nemzeti kormánynak is. Az Európa-szintű ösztönzés segített abban, hogy a legtöbb európai országban kialakítsák ezt az új városi irányelvhez való hozzáállást. Kiegészítő ösztönzésként belefoglalták ezeket a választási lehetőségeket a Regionális Cselekvési Programokba. minden lehetséges helyi forrás és lehetőség használva és aktiválva legyen, valóban hozzájárulva a társadalmi kohézió és versenyképesség összekapcsolásához az ilyen városfejlesztéssel és újjászervezési programokkal. Ez leginkább a további kiegészítő elemekre vonatkozik, amiket bele kell foglalni: A városi irányelv környezeti szempontjai és a helyi integrált hozzáállásban lévő lehetőségek, amik városi és regionális szinten hozzájárulhatnak a környezet fejlesztéséhez; Integrálás főként a bevándorlóké és etnikai kisebbségeké ennek általában az európai városok hátrányos helyzetű részeiben kell megtörténnie, ahol az esetek legnagyobb zömében, ezek az újonnan érkezettek először otthonra találnak; Egyre jobban elismerik a kulturális fejlesztést, mint a városfejlesztés forrását és lehetőségét a multikulturális városi társadalom kulturális értékeinek felhasználása, kezdő pontja lehet összetartó és versenyképes városrészek és közösségek kialakításának, beleértve új turisztikai látnivalók, mikro-vállalkozások és munkalehetőségek megteremtését; A városi irányelv egyik viszonylag új kihívása a demográfiai változás de a várostervezők és politikusok fontos feladata olyan fenntarthatóan vonzó lakónegyedeket kifejleszteni, és olyan szociális és technikai infrastruktúrát alkalmazni, amik alkalmazkodnak a jövő városi társadalmának változó szükségleteihez. Ezeket proaktív módon kell belefoglalni az integrált városfejlesztési stratégiákba. Végül, az irányítás, mindegyik integrált fejlesztési és újjászervezési program fő témája. A legtöbb URBAN I és URBAN II program bebizonyította, hogy az ilyenfajta innovatív hozzáállásnak olyan hasznos, pozitív hatása lehet, ami messze meghaladja a lakókörnyezetben elért azonnali fejlődést. Azok több esetben is teszt területként szolgáltak az új helyi eljárások bevezetéséhez, és új együttműködési formák és irányítás kipróbálásához. Ezek több esetben vezettek helyi szinten a városi problémákkal és jövőbeni városi irányelv kihívásaival való megbirkózás fejlettebb képességéhez Európa városaiban és régióiban. 6 6 Az Integrált Városi Újjászervezési Stratégiák Fő Elemei Míg az ilyen integrált hozzáállás fő alkotóelemei az ilyenfajta stratégiák fizikai, szociális és gazdasági részei, addig az átfogó irányelv bevezetésének egyre több olyan eleme volt, amiket be kellett számítani, hogy

6 Az irányítás kihívása: Partneri együttműködés Már említettük, hogy a városrészek sikeres és fenntartható újjászervezése, egyre inkább a partneri együttműködésen múlik. Sok érv szól az ilyen partneri együttműködés kialakítása mellett, hogy hatásosan használják fel a befektetett forrásokat, és fenntartható eredményeket érjenek el: Egyfelől, egyre kevesebb és kevesebb anyagi eszköz áll rendelkezésre városfejlesztésre és újjászervezésre. Sok európai városban sürgősen szükség van további források aktiválására, a nehéz kihívások és súlyos befektetési szükségletek fényében. Másfelől, a partneri együttműködés nem csak a további tőke aktiválását és bevonását jelenti a tevékenységbe, hanem a további szakértelmét és gyakorlatét is. Ez akkor a legértékesebb, ha a nyilvános politikai szakértelem társul vállalkozói szakértelemmel a magánszférából, és helyi szakértelemmel a helyi közösségből (az újjászervezésre kijelölt környék lakói és helyi érdekeltségű személyek). Végül, segíthet főleg a helyi lakosok tervezésbe és kivitelezésbe való bevonása kialakítani a tulajdonjog és felelősség erősebb érzését az újonnan véghezvitt fejlesztések későbbi használói között, motiválva őket a fejlesztésekre való vigyázásra, és a későbbi javításokban való aktív részvételre. Az ilyen partneri együttműködési tervek kezdeti fázisában erős figyelmet fordítottak az úgynevezett Nyilvános Magán Partneri Együttműködés -re. Akkoriban főleg azért, mert szükséges volt további pénzügyi forrásokat fellelni a nyilvános újjászervezési kezdeményezésekhez. Az első hullámban sok sikeres partneri együttműködési tervet valósítottak meg, valamint programokat és stratégiákat, amiket európai támogatással együtt finanszíroztak. Ezeknél mindig bizonyítani kellett, hogy a magánszektor is aktívan részt fog venni az ilyen tevékenységekben. Később rájöttek, hogy nem mindig ez a nyilvános-magán elem volt a partneri együttműködésben a legfontosabb probléma és ok, hogy legyőzzék az egyszemélyes megvalósítás korlátait. Egyfelől rájöttek, hogy a nyilvánosnyilvános-partneri együttműködé-sek már komoly kihívást jelentenek, mert minden kormányzati szinten (nemzeti, regionális, valamint helyi szinten) nehéz volt elérni a különböző részlegek közötti kooperációt és együttműködés kialakítását a közpénzek felhasználásával. Így, abban a fázisban az egyik hangsúlyt az összes fontos közigazgatási részleg stratégiai együttműködésére fordították. Ez a harc a mai napig folyik, és még nem végződött megfelelő eredménnyel Európa minden régiójában és városában. Továbbá, egyre inkább rájöttek, hogy a lakosok és a különböző célcsoportokat képviselő non-profit szervezetek a legfontosabb forrásai a helyi irányelveknek és a sikeres projekt megvalósításnak. Így, a jelenlegi állás szerint, ahol az Acquis Urban -t felfejlesztették, a figyelem nem csak a Nyilvános-Magán- Partneri Együttműködéseken van, hanem egyértelműen elfordult az átfogó Helyi Partneri Együttműködés felé, ahol mindenkinek, aki hozzá tud járulni egy újjászervezési vagy fejlesztési stratégia sikeréhez, aktívan részt kell venni. Az ilyen sikeres helyi partneri együttműködések helyi és regionális szinten nem alakulnak ki csak úgy egyszerűen, hanem stratégiai fejlesztési hozzáállás kell. A sikerüknek több előfeltétele van: Már a tevékenységek megkezdésekor kialakulnak a sikeres és fenntartható partneri együttműködések. Azok a stratégiák, amelyeket egyszerű nyilvános tevékenységként kezdtek, amibe a későbbiek során engedték be a többi partnert, a legtöbb esetben nem voltak sikeresek. Az olyan példák megmutatták, hogy nagyon lényeges minden olyan partnert már a kezdetektől bevonni, akikre a későbbi megvalósítás során szükség lehet. Csak akkor lehet egy partner elkötelezett munkatárs, és akkor lesz motiválva, hogy saját erőforrásait is befektesse a stratégia sikerébe, ha részese volt a stratégia meghatározásának és a későbbi tevékenységek megtervezésének. Az átfogó partneri együttműködés egy másik fő eleme a közös célok és feladatok közös, és nagyon részletes meghatározása. Az integrált hozzáállás természetéből adódik, hogy általában nagyon összetett céljai vannak. Annak érdekében, hogy megegyezzenek a konkrét célokban, fel kell azokat osztani részletes tevékenységi célokra gyakran szétválasztva a célpontokat és az emberekre irányuló célokat [képzés, foglalkoztatás, képességnövelés, stb.], helyekre irányulókat [nagyobb vonzás, újjászervezett lakáskészletek, több kereskedelmi tevékenység], és az eljárásokra irányulókat [fejlettebb együttműködés, megosztott felelősség, demokratikusabb és alapvető eljárások, stb.]. Ebből a szempontból, a hagyományos PPP-kifejezés [Nyilvános-Magán-Partneri Együttműködés] új értelmezést kaphat abban az értelemben, hogy mindegyik stratégiának meg kellene határoznia (minden partnerrel közösen), hogy milyen azonnali, középtávú és hosszútávú hatást akar elérni az Embereken, a Helyen és az Eljárásokon. Amikor közösen, részletesen meghatározzák a közös célokat, amiket el akarnak érni, elengedhetetlen minden partnerrel olyan megbízható megegyezést kötni, amiben részletezik mindegyik partner hozzájárulását és felelősségét. A brit városi irányelvek esetében már a korai stádiumban bevezették a Partneri Együttműködési Nyilatkozatot, ami sok esetben, általánosságban fejezte ki az elkötelezettséget. Az elmúlt években a tendencia arra hajlott, hogy az ilyenfajta elkötelezettséget és felelősséget formálisabb és megbízhatóbb módon dokumentálják, például az összes partner közötti szerződéssel. Ez szólhat a partnerek közötti formális vízszintes egyezményről regionális vagy helyi szinten, de gyakran olyan egyezményeknél használják, amik támogatják a nemzeti [társ-finanszírozó] kormányok szintjei és a városok közötti vertikális együttműködést. Ez nagyon gyakori a holland vagy az olasz városi irányelvek esetében. 7

7 8 Az egyik legalapvetőbb szabály, és a sikeres partneri együttműködés előfeltétele, hogy minden egyes résztvevő partnernek mindenképpen nyerő helyzetet kell kialakítani. Csak akkor lehet minden partnerrel elérni hosszantartó együttműködést, hasznos hozzájárulást és elkötelezettséget, ha minden partner látja, hogy van eredménye saját szervezésének és céljaiknak, ha látják, hogy a partneri együttműködés saját szándékaik és céljaik eléréséhez is hozzájárul. Gyakran még fontosabb, hogy az együttműködés, hasznos hozzájárulás és elkötelezettség végig meg is maradjon a városfejlesztési és újjászervezési integrált stratégiák és programok megvalósításának teljes időszaka alatt. Az Integrált Városi Újjászervezés Vertikális Együttműködési Kihívása Már említettük, hogy az ilyenfajta partneri együttműködésnek főleg egy nagyon erős, horizontális dimenziója van. Minden érdekelt partnert aktiválni kell minden idevágó irányelv szinten. A partnereket be kell vonni a közös munkába, és együtt kell nekik működni. A városi vezetés mai formájában, a vertikális partneri együttműködés és kapcsolat eleme egyformán fontos új kihívásokat jelent, de több szempontból lehetőségeket is: Mivel egyre nagyobb figyelem fordul a városrészekre koncentráló kezdeményezésekre és programokra, az európai városok politikai és közigazgatási rendszereinek ki kell fejleszteniük a városrészek partneri együttműködésének új formáit. Főként a Nyugat-európai országokban már rájöttek, hogy az ilyenfajta együttműködést csak úgy lehet sikeresen elérni, ha megszervezik a helyi közösségeket és városrészeket, és azok képzett segítséget kapnak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a helyi partneri együttműködéshez. Ez a Városrész Igazgatás különböző formáinak kifejlődéséhez vezetett, főleg a hatványozottan hátrányos helyzetű városrészek átfogó újjászervezésének esetében. A legtöbb európai régióban és városban, egyaránt elengedhetetlen a városok és azok regionális hatóságai közötti jó együttműködés, a városi irányelvek keretében. Németországban, ahol a Länder fontos szerepet játszik a városi irányelvekben, nagy hagyománya van az ilyen bízó együttműködésnek a regionális minisztériumok és a helyi hatóságok között. Felfejlesztették az Acquis Urban -t és megalakították a Irányító Hatóságokat regionális szinten, hogy kezeljék az Európai Struktúrális Alapokat. A régiók és városaik közötti, városi irányelvekben való jó együttműködés ezen jellemzője, fontos téma lett az Európai Unió összes tagállamában. Ezért, új formái jelennek meg az ilyen együttműködésnek a legtöbb tagállamban, olyan kezdeményezésekkel, mint a Régiók a Gazdasági Változásért vagy az URBACT II-Hálózatok a Gyorsított Címkével, amik elengedhetetlen támogatást nyújtanak. Vezetik a résztvevő régiókat és városokat ebben a feladatban, és általános tanulságokat vonnak le, amiből egész Európában tanulhatnak. A regionális szintnek, mint fontos partnernek a megerősödése a városi irányelvekben természetesen nem csökkenti a nemzeti hatóságok és minisztériumok felelősségét, hogy megtalálják a városaikkal való vertikális együttműködés jó formáit. A holland, német és brit városi irányelvek már sok éve azt mutatják, hogy milyen fontos további értékeket jelenthet az ilyen vertikális együttműködés. Az elmúlt években, az olyan közösségi kezdeményezések, mint az URBAN I és az URBAN II, a nemzeti kormányok és városaik közötti vertikális együttműködés újonnan kialakított sikeres formáihoz vezettek, az olyan országokban, mint Spanyolország, vagy Olaszország. Ezáltal, ezek az országok fontos új lökést kaptak egy nagyobb cél eléréséhez, hogy megoldják problémáikat és a kihívásokat ezzel az újfajta partneri együttműködéssel, nemzeti, regionális és helyi szinten. Természetesen, fontos eleme a sikernek a beszéd a városi irányelvekben való vertikális együttműködésről, és az európai szinten való partneri együttműködésről. Itt, mint sok tagállam és városainak együttműködése esetében, figyelembe lehet venni a szubszidiaritás elvét, de ugyanakkor, engedni kell az erők sikeres egyesülését. A vertikális együttműködés ezen szálának, természetesen, jelentős anyagi vonzása van, és a városi irányelvek egyik fő anyagi forrása a tagállamokban, az Európai Strukturális Alap. A vertikális együttműködés ugyanolyan fontos eleme a szakértelem és jó gyakorlat átadása. A Hatványozottan Hátrányos Helyzetű Városrészek Integrált Újjászervezésének Különleges Kihívása Minden európai város közös problémája a városokon belüli szociális polarizáció, és a szociális, környezeti és gazdasági problémák felhalmozódása a hátrányos helyzetű városrészekben. Ezek a városrészek olyan nagyvárosokban is megtalálhatók, mint London, Bécs, vagy Párizs, gazdasági sikereik és növekedésük ellenére. Más régiókban szélesebb szerkezeti problémák részei. Az volt az URBAN I és II közösségi kezdeményezések és UPPk lényege, hogy megbirkózzanak ezekkel a problémákkal. Ennek a közösségi kezdeményezésnek a két fázisa után, ezeket a próbálkozásokat felfejlesztették a tagállamok és régióik Cselekvési Programjába. Ehhez széleskörben felhasználták az úgynevezett Acquis Urban -t az egész Európai Unióban, és további új tapasztalatot adtak különböző irányelvek kontextusában. Most ezek az erőfeszítések régen szerzett gyakorlatra épülhetnek, és főleg a következő tapasztalatokat kell figyelembe venniük: A városrészekre alapuló integrált programok megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy csak a nagyon átfogó programok adják meg a fenntartható fejlődés és eredményesség esélyét. A [hatványozottan] hátrányos helyzetű városrészek összetett helyzetével nem lehet sikeresen megbirkózni, ha különböző megközelítésre osztják fel őket, amik a politikai vagy közigazgatási felelősségek mesterséges vonalait követik. Ez azt jelenti, hogy a sikeres programok a hátrányos helyzetű városrészek újjáélesztéséért és annak a

8 lehetőségéért, hogy [vissza-] integrálják őket a környező városba és régióba, mindig működni fognak partneri együttműködésben. Ebben benne van nem csak minden potenciális partner, aki hivatalosan felelős a szóban forgó irányelvért, hanem minden olyan potenciális partner is, aki hozzá tud járulni a fenntartható megoldások kidolgozásához és megvalósításához. A hátrányos helyzetű városrészeknek nincs szükségük rövidtávú, vagy alkalmi megoldásokra, hanem hosszútávú stratégiákra, mint ahogy a sok URBAN I és URBAN II program bebizonyította, szerte Európában. Ezek legalább egy ötéves, megbízható, operációs keretet adtak. Sok URBAN I és II program tapasztalata egyformán megmutatta, hogy a programterület megtervezése nagyon lényeges a lehetséges siker és eredmények eléréséhez. A formálisan kijelölt területek határain belül, nem csak városaink legproblematikusabb területeit és részeit kell megjelölni. Elengedhetetlennek látszik, hogy az olyan programterületekben szintén benne vannak olyan lehetséges területek, amiket az új növekedés és fejlesztés kezdőpontjainak lehetne használni. Nagyon szorosan kapcsolódik a közelmúlt tapasztalatainak utolsó következtetéshez egy másik megfigyelés. Sok esetben, a hátrányos helyzetű városrészek újjászervezése, még az integrált újjászervezés is, továbbra is bizonyos megbélyegzési tendenciákat hordoz magában. Alacsony szintű gazdasági lehetőségeket dolgoznak ki és vezetnek be a hátrányos helyzetű városrészekben, míg a város többi részében fejlettebb gazdasági lehetőségeket fejlesztenek ki és valósítanak meg. Ez rosszminőségű munkalehetőségeket teremt a hátrányos helyzetű városrészekben, valamint nagyon korlátolt esélyt a növekedésre, a függetlenné válásra, valamint a városi, és regionális életbe és fejlődésbe való valódi integráció elérésére. Ezért, a modernebb hozzáállás megpróbál szisztematikus kapcsolatot létesíteni regionális és a várost átfogó növekedési lehetőséggel, és a hátrányos helyzetű városrészek újjászervezésével. A hátrányos helyzetű városrészek így részeseivé válnak az átfogó fejlesztésnek a növekvő versenyképesség elérése céljából, összekötve ezt a szociális kohézió elérésének céljával. új tagállamok városainak, hogy a hátrányos helyzetű városrészek érdekes területek lehetnek magánbefektetőknek és a magántőkének. A korábbi hozzáállást, ami a többi területet vette figyelembe magánbefektetésre és ítélte versenyképesnek, a hátrányos helyzetű városrészeket pedig kizárólag a közszféra felelősségének vette (aminek csak folyamatos támogatás és segítség kell), leküzdötték. Ez főként a sok URBAN I és II program hatására sikerült, így most már mindenféle típusú városrészt egyre inkább figyelembe vesznek, és egyformán fejlesztik a lehetőségeiket és adottságaikat. Városi szinten egyértelművé vált, hogy az ilyen területfüggő hozzáállást bele kell kombinálni egy szélesebb stratégiai keretbe. Főleg a holland példák mutatták meg, hogy a hátrányos helyzetű városrészek sikeres [vissza-] integrálását legjobban úgy lehet városi szinten elérni, hogy egyszerre és rendszerezetten összefognak minden, az egész városra kiható stratégiát a területfüggő, és a célcsoportokra irányuló stratégiákkal. Regionális szinten, főleg Németországban, Hollandiában, de Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban is azt mutatták a tapasztalatok, hogy a különböző városok és régiók programterületei közötti hálózat kialakítása pozitív hatással lehet az egyéni helyi programokra és stratégiákra. Ezt, különböző országokban, megegyező internetes programokkal támogatták a szisztematikus tapasztalatcsere és terjesztés érdekében, valamint továbbképzési programokat szerveztek az integrált helyi stratégiák és programok megvalósításában résztvevők számára. Az elmúlt évtizedekben, transznacionális és európai hálózatok lényeges mértékben hozzájárultak az Európát átfogó szakértelem és innováció kialakításához és terjesztéséhez. Ebbe tartoznak a korai formák, mint a Quartiers en Crise -hálózat, ami különálló cserét és tanulmányi lehetőséget kínált szakemberek, politikusok és lakosok számára. További hálózatok a rendkívül sikeres nemzeti URBAN I és II hálózat Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban, valamint a német-osztrák hálózatok, és a mostani, folyamatban lévő tevékenységek, amiket az URBACT Program támogat. Ugyanakkor, ez azt jelenti, és ez nagyon fontos főleg az 9

9 10

10 B. A RegGov Hálózat Partnervárosai és Régiói B.1 Bevezetés Az URBACT II Program már előre meglátott olyan programszintű innovációt az újonnan megkövetelt hálózati tevékenységek elemein keresztül, ami biztosítja a helyi irányelvekre való jobb hatást, mint amit sok URBACT I hálózatban el tudtak érni. Ezt főként az olyan elemek kötelező bevezetésével tudták elérni minden résztvevő városban, mint a Helyi Tevékenységi terv és a Helyi Segélycsoport. A felelős Irányító Hatóságok strukturált beintegrálása a RegGov hálózatba további lehetőségét kínálja annak, hogy a hálózati tevékenységeket ne csak szisztematikusan beintegrálják a szélesebb helyi vitákba és döntéshozatalba, de jobb esélyük legyen arra, hogy valódi integrált projektekhez vezessenek, amiket részben a Strukturális Alapokból finanszíroznak. Annak érdekében, hogy ezek az újonnan megszerzett lehetőségek minden partnervárosban gyakorlati eredményekhez vezessenek valódi hatással a helyi irányelvekre és projektekre, a következő elemek váltak a RegGov hálózat Fejlesztési Fázisának részévé: A Fejlesztési Fázis során, minden egyes partnervárosba kétnapos ismeretgyűjtő látogatásra utazott a vezető szakértő. A kimondottan struktúrát munka megbeszéléseken kritikusan megvitatták minden egyes város szándékait és terveit. A városok egy gyakorlott európai szakembertől kaptak olyan tanácsot, amit bele lehetett dolgozni a helyi munkatervbe, reális esélyt teremtve arra, hogy a munkatervet végre tudják hajtani a RegGov hálózat élettartama alatt, és annak valódi és reális hatása legyen. Ezeken a találkozókon a munka megbeszélésekbe bevontak olyan kulcsembereket, egyesületeket és szervezeteket, akiknek a támogatása elengedhetetlen lesz a helyi hatóságok céljainak eléréséhez, és a Helyi Akcióterv sikeréhez. Ezeken a találkozókon megbeszélték a helyi hatóságok terveit az összes lehetséges partnerrel, kiegészítve az ő ötleteikkel, helyismeretükkel, és szakértelmükkel. Mindegyik partnerrel tisztázták, hogy ők konkrétan hogyan fognak hozzájárulni a tervek sikeréhez: a helyi segélycsoportokban való aktív részvételükkel. Továbbá, minden résztvevő városba történt ismeretgyűjtő látogatás része volt a polgármesterrel, és/vagy a felelős helyettes polgármesterrel történő találkozás. Ennek az volt a célja, hogy biztosítsák, hogy csak olyan területeket és terveket vettek bele a RegGov munkatervbe, amikbe a helyi politikusok készen állnak és hajlandóak valódi forrásokat fektetni az elkövetkező években. Biztosítani kell, hogy a hálózat nem gyárt a fiókba szánt integrált terveket, hanem igazán megvalósíthatóakat, erős politikai akarattal a hátuk mögött. Ezen felül, minden egyes ismeretgyűjtő látogatás során megtárgyalták és érvényesítették ezt a tervezést, és sok esetben változtattak rajta struktúrát viták során a felelős Irányító Hatóságok képviselőivel, hogy biztosítsák, hogy ezek a Helyi Akciótervek össze vannak hangolva a Regionális Cselekvési Programmal, valamint a Irányító Hatóságok céljaival a következő évekre. Ez nem jelenti a Cselekvési Programból származó finanszírozás automatikus elérését, hanem azt jelenti, hogy a jó minőségű integrált terveknek valódi esélye lesz a későbbiek során az anyagi támogatásra. Hálózati szinten a részletes célok és munkaterv közös kifejlesztését a RegGov hálózat Fejlesztési Fázisához, két szeminárium segítette, amit minden partnernek megszerveztek a Fejlesztési Fázis során: A hálózat Fejlesztési Fázisa finanszírozásának elfogadása után nem sokkal, a partnerek találkoztak egy kétnapos szemináriumon, amit a svéd partner, Södertälje szervezett. Ez a szeminárium egyesítette először az eredeti öt partnert (akik közösen adták be finanszírozási támogatási kérvényüket), azzal az öt partnerrel, akiket a Fejlesztési Fázis első néhány hetében találtak. Ennek a szemináriumnak a fő célja az volt, hogy minden partnert személyesen megismerjenek, és együtt megtervezzék és megszervezzék az összes tevékenység tartalmát és szervezését, amit a hálózat Fejlesztési Fázisának során kell végrehajtani. A Fejlesztési Fázis végén egy másik szemináriumot szerveztek. Ezt az egynapos szemináriumot Düsseldorfban tartották, és főként a közös költségvetés és közigazgatás tervezésére koncentráltak, valamint a hálózat munkaprogramjának végső döntéshozatalára. Ennek a munkának az eredményeit bemutatjuk ebben a fejezetben. Az eredmények, a RegGov partnerek közötti személyes és távoli együttműködések és közös munka első sikeres termékei. Ezeknek a partner leírásoknak a fő részét a partnerek írták a Városi Dosszié részeként. A maradék munka, amit a Vezető Partnernek és Vezető Szakértőnek kellett elvégezni, az volt, hogy: ellenőrizzék a tartalmat, nyílt kérdéseket vitassanak meg az ismeretgyűjtő látogatás során, és javaslatokat tegyenek a hálózat szemszögéből, és aztán végezzék el a szerkesztést, és alakítsák a Városi Dossziékat a partnerekről szóló összefüggő bemutatóvá ehhez a fejezethez, ami az összes RegGov partner első közösen kifejlesztett terméke. 11

11 12

12 Duisburg B.2 A Vezető Partner: Duisburg [Németország] Általános Információ Duisburg Németország 12. legnagyobb városa. Teljes területe 232,82 négyzetkilométer [89,89 négyzetmérföld] és a decemberi adatok szerint lakosa van. Az átlagos népsűrűség 2,142 lakos négyzetkilométerenként, [5,514 lakos négyzetmérföldenként]. Duisburg városa korábban független városok és önkormányzatok egyesítésének a terméke, és nagyobb központi funkciója van az Alsó-Rajna vidéken. Már emberemlékezet óta meghatározta a város fejlődését a Rajna és a Ruhr összefolyásának optimális földrajzi helyzete, már ami a közlekedést illeti. Duisburg egy sűrű, szupra-regionális autópálya és vasúti hálózat csomópontjában fekszik, itt található Európa legnagyobb belföldi kikötője, és a város csak néhány kilométerre helyezkedik el a düsseldorfi nemzetközi repülőtértől. A városban van egyetem, valamint nagy acélgyártó, logisztikai és mikroelektronikai vállalatok. A város történelmi fejlődése mindig szorosan kapcsolódott a kikötőhöz, a hajókról való átrakodás helyszínéhez, és a múlt század során, ehhez hozzájárult még a szén és az acélipar is. A szén és érclelőhelyek, valamint a könnyű elérési lehetőség mind oda vezetett, hogy hatalmas acélipari területek alakultak ki a Rajna mentén, ami főszerepet játszott a város fejlődésében. A szén és az acélipar szerkezeti válságával megindult egy, a mai napig folyamatban lévő gazdasági átalakítási folyamat Duisburgban. A fémgyártásban és szénbányászatban elvesztett állások komoly pénzügyi válságba sodorták a várost. Ennek eredményeként, az elmúlt 20 évben, nem volt Duisburgnak kiegyensúlyozott önkormányzati költségvetése. A gazdasági fejlesztésre kidolgozott új tervek megpróbálják a város profilját növelni, az acélipar és a kikötő megmaradt, hagyományos, nagy szerkezeteivel együtt, amik logisztikai és irodahelységként szolgálhatnak. Ahol sikerül a régi, lerombolt területeknek új hasznát venni, ott olyan új munkalehetőségek adódnak, amiknek van jövőjük [Logport, Inner Harbour, Rhine Park]. Ezeknek a kiemelt fejlesztéseknek ellenére, a város továbbra is kénytelen a nemzeti és Közösségi finanszírozásra támaszkodni, a kritikus pénzügyi helyzete miatt. Az újonnan adódott munkalehetőségek egyáltalán nem tudják kiegyenlíteni az elveszített állásokat, és persze teljesen másfajta képzettséget igényelnek. Ezért Duisburg, a régión belül, és nemzeti szinten is a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő városok közé tartozik. A következő statisztikai adatokkal lehet Duisburg szociális és demográfiai helyzetét jellemezni: lakos [2007. december 31.]; 13,2%-os munkanélküliségi arány [2007. december 31.] a lakosok 15,1%-a külföldi; negészében véve, a lakosok 31,7%-ának van bevándorló háttere, és 13

13 adózó lakosai átlagos nettó havi bére Euró [2001-ben]. A fentebb említett gazdasági átalakítás folyamatai miatt, de a német városokban történő átfogó demográfiai változások miatt is, 1975 óta Duisburg lakosainak körülbelül 18,6%-át [ lakost],veszítette el. A megmaradt lakosok közötti korösszetétel, egyre inkább az idősödő városi társadalom felé hajlik: a 25 évnél fiatalabb emberek aránya 34%-ról (1975-ben) 25,3%-ra csökkent (2007-ben); ugyanez időszak alatt, a 60 év feletti idős polgárok aránya 19,5%-ról 26,5%-ra nőtt. Közigazgatási szempontból, Duisburg városa hét városi kerületre és 46 peremvárosra van osztva, a következő politikai szerkezettel: A közigazgatási szerkezet szempontjából, a következő lényeges jellemzőket kell megemlíteni: a közigazgatás feje a Főpolgármester; a Polgármester kabinetje áll a Főpolgármesterből, a Polgármester kabinetjének tagjaiból, és az önkormányzat válogatott munkatársaiból, akik a különböző lakossági csoportokért felelősek [jelenleg a nőket képviselik, és van egy integrációs biztos]; a közigazgatás jelenleg 7 részlegre van osztva, amiket a Főpolgármester, és kabinetjének tagjai vezetnek; A részlegek tovább vannak osztva osztályokra, különleges egységekre, munkacsoportokra, és intézetekre. 14 a politikai képviselő a Főpolgármester, akit három alpolgármester segít; a legnagyobb döntéshozó testület a városi tanács. Az utóbbi bizottságokat hoz létre, hogy előkészítsék a döntéseket [a jelenlegi törvényhozói periódusban, ezekből 14 van]; annak érdekében, hogy bizonyos lakossági csoportok érdekeit figyelembe vegyék, a tanács tanácsadói testületeket állít fel [pl. tanácsadói testületeket a bevándorlóknak és az integrációért]; by means of citizens referendums, petitions for a referendum and residents applications, the citizens can directly influence the political decisions taken by the municipality; Duisburg lakosai választják meg a tanács tagjait és a Főpolgármestert; a kerületi tanácsot is, aminek van döntéshozatali és részvételi joga, a lakosok választják meg. A kerületi polgármester a kerületi tanács elnöke; a lakosok közvetlen módon tudják az önkormányzat politikai döntéseit befolyásolni, lakossági referendumok segítségével, referendum kérelemmel és lakossági kérvényekkel; a városi tanács választja meg a Polgármester kabinetjének tagjait ők a politika és közigazgatás közti kapcsolat. A Duisburg Város- és Irányelvfejlesztés Fő Kihívásai Meg kell említeni, hogy szociális szempontból 1992 a lakosság száma folyamatosan csökkent, ről nagyjából re 2007-ben. A 2020-ig előrevetített adatok a lakosság további csökkenését jósolják, körülbelül lakosra. A csökkenést egyforma mértékben lehet magyarázni a halálozási arány növekedésével és a bevándorlással, valamint a természetes populáció fejlődés hatásával, ami a jövőben növekedni fog. Nagyjából a teljes lakosság egyharmadának van bevándorló háttere. Ez leginkább a fiatalabb lakossági korcsoportokra vonatkozik. Egészében véve, a város szociális szerkezetének nagyon behatárolható a földrajzi elkülönülése. Például, a város északi része demográfiailag stabil maradt, de ott vannak olyan környékek, ahol most már jó pár éve, a bevándorló háttérrel rendelkező gyerekek voltak többségben az óvodákban. Elég sok környéken, minden 4. gyerek nem beszél németül, vagy csak gyengén beszéli a nyelvet, amikor elkezdik az iskolát. Növekszik az etnikai elkülönítés mértéke, és a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélye megsokszorozódik a munkanélküliség magas arányával, és a rosszminőségű lakáshelyzettel. Azonban a város déli része még mindig nagyjából stabil szociális szerkezettel rendelkezik, viszonylag magas házárakkal. Itt, a lakosság aránya az idősebb korosztály felé hajlik, ami néhány év múlva fogja éreztetni hatását.

14 Gazdasági szempontból fontos megemlíteni, hogy a munkanélküliség aránya körülbelül 13%-os, ami már nagyon régóta magasabb, mint az észak-rajnavesztfáliai átlag, illetve az egész németországi átlag. Azoknak a foglalkoztatott embereknek a száma, akiknek TB-t kell fizetniük, körülbelül , vagyis, a város dolgozó korú lakosságának [15 65] 45%-a. A német városok között Duisburg az első helyen áll azoknak a számával, akik transzferjövedelmet kapnak. A város egészében viszonylag alacsony az egy főre eső jövedelem, ami, ebben az esetben is, egy földrajzilag nagyon meghatározható elkülönülést mutat. Duisburgban hagyományosan nagy a környezeti szennyezés, a lakótelepek szén és acéliparhoz való közelsége miatt. A régi ipari egységek bezárásával, figyelemreméltó mértékben javult a környezetszennyezési helyzet. Tervek vannak a légszennyezés korlátozására és a zajszennyezéstől való védelemre, és, mindenek felett a zöldterületek folyamatos bővítésére. A mai lakosságnak több lehetősége van a nyílt területeket pihenésre kihasználni. Manapság központi témája az önkormányzat környezeti tervezésének a zöldterületek regionális összekapcsolása, valamint az ipari területek, vízi utak és csatornák természetes formába való visszaállítása. Ami Duisburg fizikai szerkezetét és helyzetét illeti, meg kell említeni, hogy a város szerkezetét döntően befolyásolja a Rajna és a Ruhr melletti fekvése. Egyfelől, a Rajna részekre osztja a várost a bal parton, és a jobb parton is. Ugyanakkor, már korán, ahogy felmerült az iparosodás lehetősége, nagy ipari vállalatok jöttek létre a Rajna mentén. Miután ezen a részen bezárták a nagy ipari cégeket, sok korábbi ipari területet lehetett új célokra felhasználni; azonban a város némelyik részéből még mindig nem elérhető a Rajna, vagy az elérés kimondottan korlátozott. A Ruhr északi és déli részre osztja a várost. Duisburg kikötője, ami egészében véve a világ egyik legnagyobb belföldi kikötője, megerősíti a korlátok hatását Duisburg északi része és a városközpont között, valamint a városközpont és Duisburg déli része között. Nagyon minimálisak a Duisburg városa által kivitelezhető lehetőségek. Duisburg a város nagymértékű eladósodása miatt [2006-ban: 543 millió euró, azonban az elmúlt 10 évben sikeresen kevesebb, mint a felére csökkentették az adósság terhét], egy költségvetést védő önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy minden önkéntes költség, azaz a jog által nem megszabott költségeket, jóvá kell hagynia a düsseldorfi Kerületi Kormánynak. Ez rendkívül megnehezíti a város tervezési és megvalósítási lehetőségeit. Meglévő Stratégiák és Tervek az Integrált Városrészfejlesztés Irányításához Németországban a központi és a regionális kormány(ok) közös programként ajánlanak fel minden terület-függő irányelvet és programot. Észak-Rajna Vesztfáliában, és ez Duisburg városára is vonatkozik, három kulcs irányelv van az integrált városfejlesztés támogatására: Szociálisan integrálható város az irányelv célzott támogatást és erőforrást kínál a hátrányos helyzetű városrészek integrált fejlesztésére és újjászervezésére; Városi átszervezés nyugat egy olyan irányelv, ami támogatja a városok erőfeszítéseit azért, hogy meg tudjanak birkózni a demográfiai változás következményeivel; Vonzó városközpontok ez egy viszonylag új irányelv, ami segít a városoknak központjaik és alközpontjaik fejlesztésében, hogy azok a városi szerkezet vonzó elemeivé váljanak. Városi szinten, nagyon nagymúltú az idevágó kezdeményezések történelme. Már az 1970-es években elvégezték a földterületek drága modernizálását. Az 1980-as évek végén megpróbálkoztak kiválasztott városrészeken a lakótelepeken való élet minőségének a javításával, lakókörülmény javító programokkal ban kifejlesztettek egy főtervet a városközpont, és a Belső Kikötő területének jövőbeni városfejlesztésére. A Duisburg 2027 projekten belül, most készítik el az egész városra kiterjedő új területfejlesztési tervet. Ugyanakkor szintén megvizsgálták a város jövőbeni infrastruktúrájának adaptálását a várható demográfiai változásokhoz [Vössing szakértelem]. A problémás városrészekben történő integrált munka kifejlesztésére, koordinálására és megvalósítására, 1999-ben megalakult egy fejlesztési vállalat, az EG DU Entwicklungsgesellschaft Duisburg mbh [ Duisburgi Fejlesztési Ügynökség ]. Az EG DU munkájában különös figyelmet szentelnek a korábban kiválasztott városrészekben szerzett tapasztalatok, a város más részeibe való áthelyezhetőségének kérdésére. 15

15 A kérdést egyfelől azon a szinten közelítik meg, ami a városrészre utal, de részt vesznek és kapcsolatot tartanak a regionális, nemzeti és nemzetközi hálózatokkal is [NRW (Észak-Rajna Vesztfália) városhálózat, német-osztrák URBAN-hálózat, URBACT]. Ezáltal, a városon kívül és az európai szinten szerzett tapasztalat ugyanakkor válik Duisburg számára elérhetővé. Az európai együttműködésen belüli intenzívebb elkötelezettséggel, a jövőben alaposabban utána lehet nézni az integrált városrészfejlesztés európai támogatási lehetőségeinek, és az eddiginél sokkal jobban kihasználni azokat. Figyelembe véve bizonyos városrészek támogatásának előrelátható lejártát a Szociálisan Integrálható Városok program lehetőségein belül, az ott elvégzett intézkedések fenntarthatóságának védelme és/vagy az intézkedések fenntartása jelenleg döntő fontossággal bír. A városrészek/lakótelepek folyamatos megfigyelése végett, valamint további, különleges szükségekkel rendelkező területek beazonosítása céljából, az EG DU egy osztályközi munkacsoportot hozott létre. Ennek a munkacsoportnak az a célja, hogy beazonosítsa azokat a területeket (a város olyan nagyszámú területéből, amelyek problémákkal néznek szembe az átlátszó eljárások folyamán történő kismértékű városrész megfigyelés során), amelyek támogatása az integrált Tevékenységi terv keretein belül szükségesnek és ígéretesnek látszik. Költők Negyede városrésznek az igazgatását a Duisburg városa, az Evonik Wohnen GmbH lakáskonstrukciós vállalat, és az EG DU közötti együttműködési projekttel támogatják. Ami a városrész-alapú integrált hozzáállást illeti, Duisburg városa 15 éves gyakorlatra tekint vissza ban kifejlesztették a Városrészek sürgős felújítási szükséglettel programot (mai nevén: Szociálisan Integrálható Város ), olyan példák alapján, mint a Marxloh és a Bruckhausen városrész től 1999-ig Marxloh kiegészítő anyagi támogatásban részesült az Európai Unió URBAN I programjából ben Hochfeldet felvették a Szociálisan Integrálható Város programba, a különösen problémás helyzet alapján óta támogatja anyagilag a Szociálisan Integrálható Város program Duisburg- Beeckben az integrált városrészfejlesztés fő területét, a megelőzést. 16 Így, egyfelől, a terület kiválasztására szolgáló teljes várostervet elfogadták az anyagi támogatói programok, valamint a pénzügyi alapok sikeres felhasználásának szükségszerű ellenőrzése is biztosított. A környékeket folyamatosan fogják ellenőrizni, ami a Szociálisan Integrálható Városok és a Városi átszervezés Nyugat programok folyamatos frissítésének alapja lesz. Az integrált Tevékenységi tervek megvalósításának ezen az alapon való továbbfejlesztésébe bele kell foglalni, amennyire csak lehet, minden résztvevőt és szintet, vertikális szempontból [városrész szint, város, kerület] és horizontális szempontból is, figyelembe véve azokat a duisburgi embereket és intézményeket, akik aktívak a város- és környékfejlesztés különböző területein. Duisburgban jelenleg a Szociálisan Integrálható Város program keretén belül, integrált akció programok élveznek anyagi támogatást, a Bruckhausen, Marxloh és Hochfeld, valamint a Beeck városrészek felújítására. A Városi átszervezés Nyugat program keretén belül, tanulmányt végeztek az ingatlanpiac működéséről és befolyásáról a városrészek lakónegyedeinek kategorizálására. Ennek az volt az eredménye, az első lépésben, hogy kiválasztottak két átalakítandó városrészt: a Dichterviertelt [Költők Negyede] és a Hochheidét. A Városi átszervezés Nyugat programból finanszírozták a hochheidei városrész lakói, főleg a saját otthonnal rendelkezők közötti együttműködés szervezésének folyamatát. Továbbá, a Mind a négy városrésznek van Integrált Tevékenységi terve, amiket folyamatosan frissítenek az anyagi támogatás igénylésének keretén belül. A szükséges fizikai stabilizáció mellett, szintén támogatják a gazdasági és szociális stabilizációt a megfelelő projektekkel, és Tevékenységi tervek keretein belül. A duisburgi lakosság számának csökkenése miatt, egy különleges tervet dolgoznak ki jelenleg, ami Duisburg északi részére vonatkozik [Marxloh, Bruckhausen, Beeck], és minden helyi kulcsembernek szerepe van benne. Az Észak-Duisburgi Zöldövezetre vonatkozó tervek része a különösen

16 leromlott állagú épületek részleges lerombolása. Annak érdekében, hogy elérjék a lakosság teljes részvételét, minden városrészben részvételi bizottságokat hoztak létre: Ezek helyi politikusokból és a városrészek képviselőiből állnak, akik a városrész bizottságot teszik ki; A Kerekasztal pedig a városrész fő embereiből, illetve lakosaiból áll. Annak érdekében, hogy ezek a csoportok közvetlenül tudjanak viszonylag kis projekteket gyorsan és problémamentesen megvalósítani, úgynevezett Városrész Alapok lettek elérhetőek a helyi közösségek számára a saját elhatározású munkára. Városrészi szinten, egy központi helyen Városrész Irodát nyitottak. Itt, az úgynevezett Városrész Igazgatók elérhetőek a lakosok számára, valamint ők szervezik a helyi tevékenységeket és együttműködést óta összehasonlító munkát végeztek a Költők Negyedében. A cél a fenntartható arculatfejlesztés, és ezáltal annak a nagyobb esélye, hogy kiadható legyen egy műemlékvédelmi rendelet alá eső munkásnegyed. A különböző felmérések és városrész megfigyelések keretén belül beazonosították a különösen problematikus részeket. Ezek a Hochheide városrész bizonyos részei, főleg ahol a Fehér Óriásnak ismert emeletes házak vannak, valamint a körülöttük fekvő terület, ahol hasonló építmények találhatók. Városi átszervezés Nyugat területén [Költők Negyede], és a speciális szükséggel rendelkező további területeken [Hochheidéban, Kelet és Nyugat Fahrnban, Hamborn an der Abteiben, Nyugat Obermarxloh-ban, Laarban, és Hochemmerich Mittében] végén és/vagy 2009-ben lesz a felelős regionális minisztériummal (az Észak-Rajna Vesztfáliai Területfejlesztési és Közlekedési Minisztérium [MBV NRW]) egyeztetés arról, hogy mely városrészeknek lesz alkalmuk arra, hogy bizonyos anyagi támogatásban részesüljenek az Észak-Rajna Vesztfáliai városfejlesztési alapból és/vagy az Észak-Rajna Vesztfáliai Cselekvési Programból. Véglegesen csak akkor fogják tudni eldönteni, hogy mely terület(ek)nek fognak kidolgozni egy Helyi Akciótervet az Urbact II program keretén belül. Az Alaptanulmány eleinte Hochheidéra utal, mert ebben a városrészben 2008 elején heves tüntetések folytak fiatalkorúak részvételével, ami sürgőssé teszi a cselekvés szükségességét. Ki kell dolgozni egy Integrált Tevékenységi tervet erre a területre, korábbi tapasztalatokra alapozva. Ebben az esetben, le kell majd ellenőrizni, hogy Duisburg városa milyen szolgáltatásokat tud nyújtani, és milyen szolgáltatásokra és/vagy szolgáltatás kiegészítésre kell közpénzeket megpályázni. Közpénzekből legalább az egyik Fehér Óriást le lehetne rombolni. Közpénzek nélkül, azonban, ki kell dolgozni egy szociális stabilizációs tervet, hogy elkerüljék a további zavargásokat. Mivel a munka eleinte a területek kiválasztásából áll, valamint az integrált városrészfejlesztés átfogó folyamatának stratégiai fejlesztéséből és ellenőrzéséből, a Helyi Segélycsoport eleinte a közigazgatás idevágó különleges osztályaiból fog összetevődni. Továbbá a hochheidei munkához városrész szinten, már össze is állítottak egy munkacsoportot. A Regionális Cselekvési Program Továbbá, az egész városban végrehajtott városrész megfigyelés beazonosította azokat a városrészeket (Kelet és Nyugat Fahrn, Hamborn-An der Abtei, Nyugat Obermarxloh, Laar és Hochemmerich Mitte), ahol különösen szükséges az osztályközi beavatkozás. Integrált akcióprogramokat kell elkészíteni és felfrissíteni, hogy a munka tovább tudjon folytatódni a Szociálisan Integrálható Város területein [Marxlohban, Bruckhausenben, Hochfeldben, Beeckben], a Az Észak-Rajna Vesztfáliai Cselekvési Program nem határozza meg azokat a speciális területeket, amelyekhez anyagi támogatás járhat. Ehelyett, az egész régióban támogathatják a Helyi Akcióterveket, az önkormányzatok szociális és gazdasági problémáitól, valamint az akciótervek minőségétől függően. Az egyik hivatalos irányelv, amit Észak-Rajna Vesztfáliában lefed a Cselekvési Program, az integrált városrész újjászervezés. Célja a közterek fejlesztése, ipari területek és a helyi gazdaság újjászervezése, valamint a különböző etnikai csoportok integrálása, és ökológiai fejlesztések. Alapvető szempont az integrált Helyi Tevékenységi terv, ami egyesíti a különböző résztvevők különböző ötleteit. A program célja az építkezés, de az önkormányzatokat is fel akarja jogosítani és rávenni a részvételre. Annak érdekében, hogy anyagi támogatáshoz jussanak a Cselekvési Programból, az önkormányzatok 17

17 kidolgozzák a Helyi Akcióterveket, amiket a regionális kormány bírál el, útmutatók alapján. A döntést a Területfejlesztési és Közlekedési Minisztérium hozza meg, más minisztériumokkal együttműködve. Főleg a toronyházak környékén, nagyon magas a bevándorló háttérrel rendelkezők száma, valamint azoké, akik menedéket kérnek, és a kelet-európai szezonális munkásoké is. Ehhez kapcsolódnak a magas szociális transzferkifizetések, és a problémás területek átlagon felüli munkanélküliségi aránya. Ezen alapkörülmények eredményeként, hosszútávon nem lehet többé biztosítani az infrastruktúra teljes kihasználását, és a kereskedelmi egységek jó biztosítását. A célterület erőspontjai és lehetőségei: A RegGov Célterület: Duisburg Hochheide Az a célterület, ami számára ki fogják dolgozni egy Helyi Tevékenységi tervet a RegGov tevékenységek keretén belül, a Homberg-Hochheide városrészben található egy olyan lakónegyedbe ékelve, ahol nagyon magas a különálló házak száma. Az épületeket, infrastruktúrát és szociális szerkezetet tekintve, a terület, egészében véve, érintetlen. Hat húszemeletes toronyházból áll, amik az Ottostraßén, Friedrich-Ebert- Straßén és a Hanielstraßén vannak, valamint van néhány közeli ház a Kirchstraßén, kevesebb emelettel. A célterületnek 4003 lakosa van [2006. December 31.- én], akikből 32,5% külföldi én 21% volt lengyel és 19,3% török nemzetiségű. Különösen jellemző a különböző etnikai csoportok magas száma. Többek között, van itt egy nagy iraki kurd csoport, akik menekültként érkeztek Duisburgba. Mint ahogy az egész város, a célterület is vesztett lakosainak számából a közelmúltban és 2006 között, 22,5%-os veszteséggel kellett megbirkózniuk. Összehasonlítva a város egész átlagával, itt fiatal a lakosság, a bevándorló családok magas aránya miatt: Hochheide városrész vonzó helyen fekszik a Rajna bal partján. Magas a zöldterületek aránya. A toronyházak környékének kivételével, városfejlesztés szempontjából rendben van a városrész; az között épült Rheinpreußen lakótelepet, ami egy műemlékvédelem alatt álló munkásnegyed, a lakók igazgatják szövetkezetben. Az ellátás helyzete [még] mindig jó, ugyanez vonatkozik a meglévő infrastruktúrára is. Vannak aktív lakosok, és elhivatott ügynökségek és intézmények. A célterület gyenge pontjai és hiányosságai: A toronyházak környéke magánbefektetők tulajdona; a városnak a területhez csak átjárási engedélye van. A tulajdonosok közül néhányan ingatlanspekulációra használják a toronyházakat. A városnak kicsi a befolyása a terület fejlesztésé- a terület lakosságának 30,6%-a 25 év alatti, és 20,7%-uk 60 év feletti. A terület munkanélküliségi aránya a becslések szerint 23,5%-os, míg Duisburg egészében ez az arány 13,2%. A célterület hat toronyházból áll 1440 lakással, amik jóminőségű és teljeskörű infrastruktúrával vannak ellátva. A környék problémái legelőször is az ingatlanpiacból adódnak. A negatív lakossági trend hatására [bevándorlás és negatív természetes populáció egyensúly], túl sok a kiadó helyiség, főleg a toronyházak környékén, ahol a jelenlegi kínálat már nem elégíti ki a bérlők igényeit. Ugyanakkor, fennáll annak a veszélye, hogy a toronyházak környékének leromlása átterjedhet a környező lakónegyedekre, ahol, jelenleg, még mindig stabil a helyzet. 18 A demográfiai és lakásügyi problémák mellett, azonban, szintén problémás a városrész szociális helyzete.

18 tisztázná, hogy ha szükséges, a hat toronyház melyikét rombolnák le. Az egyik toronyház még mindig a szükségeladás stádiumában van, de valószínűleg még az év vége előtt lesz új tulajdonosa. Rövidesen egy másik üres toronyházat is modernizálni fognak. Még ki kell alakítani az átfogó, integrált városrészvezetést. re; a fejlesztés kierőszakolásához szükséges pénzügyi eszközök nem állnak rendelkezésre. A toronyházaknál és a környékükön magas a cserélődő albérlők száma; a transzferjövedelmet kapó háztartások száma magasabb az átlagosnál. A célterület újjászervezésének jelenlegi helyzete Már elvégzett feladatok/szakaszok: 2003-ban a Városfejlesztési és Projektvezetési iroda regisztrálta a toronyházas lakótelepet a Tevékenység helyszíne a Város című versenyre, hogy régión felüli alapokra helyezze a városrészt. A korábbi újjászervezési kezdeményezések problémái/korlátozásai: Kerekasztalok tagjai a tulajdonosok [tervbe van véve eddig semmi érdeklődés iránta], ingatlankezelők, albérlők, helyi politikusok és üzletemberek, egyházi személyek vezetik, de eddig még nem vezettek semmilyen fenntartható sikerhez, Az Innova AG által vezetett megbeszélések és procedúrák még nem vezettek semmilyen sikerhez, és nem lehetett koordinált stratégiát kifejleszteni a városrész fejlesztésére, mivel a magántulajdonosok a saját érdekeiket hajszolják. A közigazgatáson belül, 2003 márciusa óta, a Hochheide Munkacsoport foglalkozik intenzíven a hochheidei toronyházak környékével ban, a toronyházak környékét és a környező területeket városi átalakításra ítélték, a Német Építési Szabályzat 171b bekezdésével megegyezően én megnyitották a városrész irodát. Szociális megelőző lépéseket indítványoztak szociális téren, és a fiatalgondozás területén [beleértve utcai szociális munkások alkalmazását]. A rendőrség nagy számban mutatkozik a helyszínen. A kihasználatlan kiadó egységek száma észrevehetően csökkent a lakott területeken, az ingatlankezelők tevékenységének köszönhetően. A tulajdonosok jelenleg hajtják végre, lépésről lépésre, a tűzvédelmi intézkedéseket az Építési Szabályzat előírásainak megfelelően. Még elvégzendő feladatok/szakaszok: Még mindig nem fejlesztették ki a toronyházak területének átfogó fejlesztési koncepcióját az összes tulajdonos bevonásával. Ez azt a kérdést is A Helyi Akcióterv Kulcselemek, amelyek hálózati ráfordítást igényelnek: A nehéz városfejlesztés és szociális problémák kezelése [városrész szegregációja], A leromlott ingatlanok újjáélesztési koncepciójának kidolgozása, főleg a toronyházas részen, Stratégiák kidolgozása a magánbefektetőkkel való bánásmódra, akiknek részben spekulatív szándékaik vannak, Tapasztalat a már nem szükséges építési anyagok megsemmisítéséről, és a kapcsolódó elhelyezési koncepciókról, 19

19 A lakosság bevonása a Helyi Akciótervbe, fő hangsúllyal azokon, akiknek bevándorlói háttere van, Tapasztalatok a nehéz fiatalokkal való bánásmódról, akik, származásuk, szociális helyzetük, vagy anyagi problémáik miatt, figyelemreméltó integrációs hiányokat mutatnak. A Helyi Akciótervvel elérendő eredmények: A lakáskészlet módosítása a megváltozott mennyiségi és minőségi követelmények körülményeihez, együttműködve a lakáskonstrukciós vállalatokkal, a tulajdonosokkal, és az albérlőkkel. A szakértő és a város véleménye szerint, konzultálva a tulajdonosokkal és az érintett albérlőkkel, helyénvaló a két toronyház lerombolása a toronyházas lakótelepen. Azonban egy nemzetközi ingatlanalap aukción megvásárolta a lerombolásra kijelölt toronyházat, és magas színvonalon szeretné az épületet modernizálni. Ugyanakkor, többek között, a megmaradt öt toronyház lakói közül próbálja új albérlőit toborozni [hirtelen romlás]. A tapasztalatcserének az átruházhatósága/átruházása új városrészekbe, azokkal a partnervárosokkal, amelyeknek szintén többéves tapasztalata van az integrált városrészfejlesztés terén. Új koncepciók kidolgozása a különösen problémás célcsoportokkal [fiatalkorúak, etnikai kisebbségek] való bánásmódra. Olyan koncepciók és módszerek továbbfejlesztése a lakók részvételére, amikkel néhány partnervárosnak már átfogó tapasztalata van. Új finanszírozási lehetőségek felkutatása a Struktúrális Alapon túl [az Európai Közösség intézményeivel való kapcsolatok elmélyítésével]. A szociális-megelőző intézkedések kiterjesztése [városrész iroda, közrendi szabályok, szabályok az ifjúságjóléti és szociális területeken] a lakosságot szolgáló városrész igazgatás kialakítására, a résztvevő ügynökségek átfogó részvételével. Az infrastruktúra és a kereskedelmi egységek választékának stabilizálása. A lakáskészlet és a lakókörülmények megújítása, szisztematikus tőke ráfordítással. Integrált városrész fejlesztés az akcióterv alapján, szorosan együttműködve az ügynökségekkel és intézményekkel, befektetőkkel, közigazgatási ügynökségekkel és a lakókkal. Elvárások a hálózati tevékenységektől és partnerektől Duisburgnak bőven van tapasztalata az integrált városrészfejlesztés területén, és a felelős regionális intézményekkel való együttműködésben. Ezek a tapasztalatok, remélhetőleg felhasználhatóak, és a város részéről és remélik, hogy a hálózat partnervárosaival és más európai városokkal való együttműködés új ösztönzést ad az URBACT program keretén belüli kezdeményezéseknek [pl. az URBACT tematikai pólusain belül]. Továbbá, Duisburg új lökést vár az ezen a téren történi európai intézményekkel való együttműködéstől, főleg a Bizottság által megadott gyorsított engedélyezés miatt. 20 Többek között a további területeket befolyásoló innovatív ösztönzésekkel kapcsolatos elvárások:

20 Belovo B.3 1. P rojekt P artner: Belovo [Bulgária] Általános Információ Belovo törvényhatósági területe Bulgária délnyugati, a Pazardzsik régió nyugati részén fekszik, a Jadenyica és a Marica folyók összefolyásánál. A három hegység (Rila, Rodope és Sredna Gora) lábánál való fekvése miatt Belovo tájképe nagyon változatos sok erdővel, és vízforrással. A városnak, a lakosával, gazdag friss-, termál-, és ásványvíz forrásai vannak. Továbbá van Belovóban két kőfejtő, ahol az üvegipar számára bányásznak mészkövet, valamint építőipari anyagokat. Egy másik jövedelemforrás a papírgyár, ahol vécépapírt, és egyéb eldobható papírtermékeket gyártanak. Fontos szállítási útvonalak haladnak át Belovo területén nyugati és keleti irányba, összekötve Bulgária északi és déli részeit. Van továbbá egy Isztambulba vezető mellékút is. A vasúti nemzetközi fővonal összeköti a belovói törvényhatósági területet Szófiával, Plovdivval, Burgasszal és Várnával, valamint Közép-Európát Ázsiával. Belovo természetéből adódóan kiemelkedő lehetőség van az ökoturizmus, a falusi turizmus és a téli sportok fejlesztésére, kis családi panziók kategorizálására. A természeti adottságok mellett, Belovo szintén gazdag kulturális és történelmi látnivalókban, például templomokban, régi keresztény bazilikákban, valamint középkori romokban. A város demográfiai jellemzői Belovo lakosságának száma , egy nagyjából 339 négyzetkilométeres területen. A lakosság száma csökken. A lakosság korszerkezete folyamatosan rosszabbodik, a negatív természetes növekedés hatására. A 70 év feletti emberek vannak többségben [53 %], a éves fiatalokkal és az újszülöttekkel szemben. A belföldi elvándorlás [a 30 év alattiak 35%-a] szezonális jellegű, és a régió munkanélküliségével áll összefüggésben. Az meghatározza a fejlett központokban, városokban és külföldön lévő lakosság folyamatos koncentráltságát. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a belovói munkanélküli arány 13,97%-os, és az egy főre eső jövedelem havi 110 euró. Az etnikai csoportok felosztása alapján, nagyon alacsony a bevándorolt lakosok száma: 96,82% bolgár, 2,6% cigány, és 0,6% már etnikai csoportok. Belovóban négy iskola van: egy általános képzést nyújtó felsőoktatási intézmény, három gimnázium, és egy általános iskola. 21

URBACT Információs Nap Budapest. Urbact Információs Nap 2011. december 14. Budapest

URBACT Információs Nap Budapest. Urbact Információs Nap 2011. december 14. Budapest URBACT Információs Nap Budapest URBACT RegGov Network Urbact = európai városok közötti tapasztalat-csere és tudás terjesztése a fenntartható városfejlesztés elősegítése érdekében Regional Governance of

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28.

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28. A GUTS Projekt Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek Győr, Mobilis, 2013. junius.28. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás folyamatosan

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció Ügyfelünk a Knorr-Bremse Központilag szervezett európai disztribúció Copyright Knorr-Bremse AG Közös növekedés lépésről lépésre A stabil kapcsolatok kialakulásához idő kell. Idő kell a kölcsönös bizalom

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet 1. Kategória Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. 2. Személyes adatok Név / Vállalkozás neve Címe Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben