TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 Személyes okok... 3 Témaválasztás... 3 Szakirodalom... 3 Célom... 4 Szenvedélybetegség... 5 A szenvedélybetegség

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 Személyes okok... 3 Témaválasztás... 3 Szakirodalom... 3 Célom... 4 Szenvedélybetegség... 5 A szenvedélybetegség röviden... 5 Addikció fogalma... 5 Dependencia... 6 Kialakulás... 6 A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata... 6 Szenvedélybeteg a családban... 9 Felépülés - A Prochaska - DiClemente-féle felépülési modell Visszaesés A visszaesés folyamata Terápia a KIMM-ben Az esetmunka Compton - Galaway problémamegoldó modell Esetbemutatás Anamnézis Egyéni esetkezelés Önvallomások Esetelemzés Önreflexió, Tanulságok Záró gondolat Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom Mellékletek... 50

2 Köszönetnyilvánítás Köszönöm Istennek a szabadítását, hogy egyáltalán az élők sorában vagyok. A KIMM-nek és munkatársaimnak a biztatást és a támogatást. Centgraf Károly konzulensnek hatalmas bizalmat, mellyel erősített. A szakmaiságot és éleslátást. Altmann Bálintnak és másoknak az apró, bár fontos segítséget. A KIMM lakóinak a segítséget és hajlandóságot. Kiemelt helyen pedig, a lent olvasható eset hősének szeretnék köszönetet mondani. A saját életében Ő egy valódi hős. Rengeteg embert írhatnék ide, akik támogattak elejétől fogva, és hálával tartozom nekik, mert hittek bennem 2

3 Bevezetés Személyes okok Életem egy jelentős hányadát töltöttem szenvedélybetegség rabságában. Majd tíz évet. Amennyiben szeretnék találni egy szót, ami a mostani énem és az akkori közti különbséget tükrözi, az a szó a butaság lenne. Az életről, magamról és az emberekről nagyon buta gondolataim és elméleteim voltak. Istenről nem hallottam, de véleményem volt róla. A munkáról azt gondoltam, hogy a kis szürke emberek, nyomorult életéhez tartozik. Most már megtanultam, hogy minden, amit látok és érzékelek, emberek áldozatos munkájának gyümölcse. A munkát nem lehet megspórolni, tanulni kell szüntelen és alkotni. A tudást át kell adni másoknak, akkor érzem magam hasznosnak. Témaválasztás A feldolgozást tekintve nem hagyományos esettanulmányt szerettem volna írni. A KIMM terápiájában én, mint mentor (egyéni esetkezelő) tevékenykedem az eset kapcsán. Mivel ez inkább terápiás folyamat, ezért nem hagyományos az eset feldolgozása. A folyamatban én, mint segítő csak az irányokat és lehetőségeket tárom a kliens felé. A munka nagyobb és jelentősebb részét a kliens végzi. Azért szeretném bemutatni ezt a sajátos munkát, mert a terápia, mint életforma műhely alakítja a kliens személyiségét. Szakirodalom A szakirodalmi rész az eset megértéséhez kell, a teljesség hiányával. Lehetne írni még számtalan, a szenvedélybetegség kialakulásával foglalkozó modellről. A csoportról, a csoport terápiáról. A személyiségfejlődésről, képességfejlesztésről. Írhatnék a segítő kapcsolatról és a segítő beszélgetésekről, amiből az eset kapcsán volt legalább száz alkalom. A hagyományos szociális munkáról és folyamatáról. Úgy döntöttem, hogy az eset témája: a kliens. 3

4 Célom Szeretném bemutatni az esetet a kliens oldaláról. Keveseknek adatik meg, hogy egy segítő kapcsolatot, egy fejlődést maga a kliens mutasson be. Szeretném a kliens szemével láttatni a folyamatot. Bepillantást nyerhetünk gondolataiba és dilemmáiba, vágyiba és nehézségeibe. Munkám és tanulmányaim során arra kellet rájönnöm, hogy amit a szociális munkás vagy a jól felépített program, a szakirodalmak leírnak és elvárnak egy eset kapcsán, az sokszor nagyon távol van a kliens által megélt helyzetektől. A szenvedélybetegség gyógyíthatatlan krónikus és progresszív betegség, mondja Nagy Zsolt addiktológiai konzultáns. Mélyen egyetértek vele. Senki nem tudja meggyógyítani a klienst. Csak a szenvedélybeteg tudja magát és az életét meggyógyítani. A szenvedélybeteg gondolkodás fog megjeleni a dolgozatban, ami a küzdelmekben a szerfogyasztás után is megjelenik. Mint egy másik személyiség és alternatíva. Egyedül nem megy, de csak egyedül megy. Ha úgy viselkedsz, ahogy szoktál akkor azt kapod, amit szoktál. Ehhez hasonló állítások és ellentmondásokat lehet hallani a szenvedélybeteg felépüléséről a Misszióban a kliensektől. Engem az eset kliense Dokinak hív. Ez a becenév a saját rehabilitációmon ragadt rám. Mondhatni a barátom lett, legalább is nagyon közel kerültünk egymáshoz. Nem bevonódni! Mondják néhány képzésen. Szerintem ezt a munkát csak szívből lehet végezni és azt bevonódás, Istenbe vetett hit nélkül számomra lehetetlen. 4

5 Szenvedélybetegség A szenvedélybetegség röviden Mit értünk szenvedély alatt? A szenvedély, a német nyelvben a betegség ( siech - krank) szóból származik, tehát valamilyen gyengeségre utal. A mai szóhasználatban olyan viselkedés minta, amely abnormálisnak vagy zavarónak hat, és a droghasználat folyamatos megismétlődésére irányul. 1 Ferenczi Zoltán (Drog és vallás; 2001) szerint, akik szenvedélykeltő szereket fogyasztanak, azok megoldásokat keresnek életük nagy problémáira. Tehát az addiktív drogfogyasztás öngyógyítási célból történik, valamilyen pszichés- kellemetlen tünetet (szorongást, nyomott hangulatot, alvászavart, indulatkitörést, agressziót, üresség érzést, hallucinációt) próbál a beteg kezelni a drogfogyasztással. Tudomásul kell venni, hogy a drogoknak általában, a fogyasztás első időszakában pozitívkellemes hatásuk van. Addikció fogalma 2 Az addikció fogalma a latin addicere kifejezésre vezethető vissza, amely szó szerint odaáldozást, elkötelezettséget, kötődést jelent, illetve egy személyt hozzáadni, hozzákötni egy dologhoz vagy egy másik személyhez. Dávid Tamás szerint (IFJÚ- KÓR 2001, 28. o.) az addiktív folyamat sajátossága, az acting out viselkedésnek az állandósulása, amellyel az egyén tudattalanul enyhíti a belső feszültségeket, a mindennapi élet stressz-hatásai elől addiktív tevékenységbe vagy helyzetbe menekül. Az addikcióba belemerülő személy egyre inkább elfordul az emocionális és intim szükségleteket kielégítő természetes kapcsolatoktól. Ugyanakkor az addikció tárgyát képező dolog vagy helyzet iránt a bizalma rendkívüli mértékűvé fokozódik. 1 Ralf Schneider: Szenvedély- Betegség; Katolikus Karitász Caritas Hungarica, Bp. 2004, 11. o. 2 IFJÚ-KÓR; Dávid Tamás: Az addiktív drogfogyasztás pszichés háttere,2001 OKKER kiadó 28. o. 5

6 Dependencia 3 Dependenciáról akkor beszélünk, amikor a szerhasználat annak ellenére áll fenn, hogy az problémát okoz. Gondolkodásbéli és viselkedésbéli zavarok jelentkeznek. Folyamatos használatkor ezek a zavarok elmélyülnek. Megemelkedik a tolerancia szint és megjelenik az elvonás, a drogéhség. Az addikciók széles skálája vált ismeretessé. A kémiai jellegű függőségek tárháza kibővült a viselkedési jellegű függőségekkel. Kémiai függőség az, mikor az egyén valamilyen kemikáliát juttat a szervezetébe. Megissza, elszívja, beszedi, belövi, stb. és a szervezetében a szer kifejti hatását. Továbbiakban a kémiai jellegű szerhasználatot tárgyalom. Kialakulás A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata 4 1. Korai stádium kisszámú megfigyelhető probléma 2. Középső stádium a függőséggel össze nem függő problémák 3. Krónikus stádium a racionális gondolkodást kizáró, előrehaladott betegség Korai stádium: nem érzi a veszélyt, nincs külső, árulkodó jel a használatra, elsődleges tünet a tolerancia megemelkedése. A szerhasználat korai szakaszában nagyon nehéz különbséget tenni a függőséget okozó és a függőséget nem okozó használat között. Ebben a stádiumban a szerhasználat elsődleges jellemzői: a rendszeresebb használat és a tolerancia szint emelkedése. Jellemzően rekreációs céllal használ. Élvezi a drog pozitív hatásait, 3 Rácz József dr. Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi főiskolai Kar, 2004, 9. old. 4 T. Gorski M. Miller: Staying Sober Guide for Relapse Prevention, Herald House/Independence Press, 1986) 6

7 mindemellett emeli a bevitt szer mennyiségét és sűrűsödnek a szerhasználat napjainak számai. Szociális kapcsolatai épek, rendezettek. A tagadás alapja: semmilyen káros, kóros jel nem mutat a droghasználat ártalmaira, sőt a drog jó. Középső stádium: Még mindig nem érzi a veszélyt, Örömérzésként, örömforrásként használ szereket, A szer iránti vágyakozást felváltja a szükséglet, Egyre több anyagot kell használni, Túladagolások és érzelmi viszályok jelentkeznek, E stádiumot a fokozatos kontrollvesztés jellemzi, Ha nem használ, fájdalmai lesznek, szer nélkül nem képes funkcionálni, A család, a barátok, a közösség észreveszi a problémákat. A függőség középső fázisát a fokozatos kontrollvesztés jellemzi. A szerhasználat fokozatosan elvonja a családjától, az iskolájától, a munkájától, a párkapcsolatától. Minden idejét a szer megszerzésére fordítja. A szabadidős, rekreációs tevékenységei gyakorlatilag megszűnnek. Toxikus állapotok, túladagolások jelentkeznek. Anyag nélkül képtelen funkcionálni. Akaratereje nem elegendő ahhoz, hogy ne használjon. A család észleli a bajt. A tagadás alapja: a jelentkező problémák nem a szerhasználattal hozhatók összefüggésbe. Krónikus szakasz: biológiai, pszichés és szociális szinten nagymértékű állapotromlás jelentkezik, pánik és hangulatváltás jelentkezik, élete a szer körül forog, minden más tevékenységet felhagy, kapcsolatai megszakadnak, a szerkereső magatartás életvitellé alakul. 7

8 A függőség krónikus szakaszát testi, lelki, magatartásbéli, szociális állapotromlás jellemzi. A drog, hatással van szinte minden életfunkcióra. Befolyásolja a gondolkodást és a szervek működését. Többek között hatással van az emésztőrendszerre is. Gyakoriak a hangulatváltások. A probléma megoldását mindig a droghasználat jelenti. Fokozatosan elveszti a kontrollt a magatartása felett. Illegális tevékenységekbe bonyolódik. Többnyire bűnözésből fedezi a használathoz elegendő drogmennyiséget. Élete egyre inkább a szer körül kezd forogni. Megszegi ígéreteit, hazudik, lop, becsap másokat. Épp ezért eltávolodnak mellőle az ismerősök, a barátok, a rokonok. Életét a fogyasztás iránti szükséglet irányítja és élete szerkereső életvitellé alakul át. A tagadás alapja: a racionális gondolkodást kizárja az előrehaladt betegség. Önámítás A függőség krónikus betegség. Kialakulása fokozatos, ezért a függő személy szervezete alkalmazkodik a betegséghez, így egy ideig annak fennállása ellenére is képes megfelelően funkcionálni. A függőségben szenvedők viszont nincsenek tisztában azzal, hogy szervezetük alkalmazkodással ellensúlyozza a betegséget, ezért sokáig tagadják, hogy betegek lennének. Ez a tagadás az idő múlásával rendszerint egyre fokozódik, mivel a különböző neurológiai károsodások eltorzítják a valóságról alkotott képet, a pillanatnyi öntudatvesztések emlékezetkiesést okoznak, és az intoxikáció befolyásolni kezdi az észlelést és az emlékezést. A betegség tagadása tehát a betegség alapvető velejárója. A függőségben szenvedő személy azért tagadja a függőség meglétét, mert a) a betegség korai stádiumában nem jelentkeznek testi panaszok vagy magatartásbeli problémák, b) a középső szakaszra jellemző különböző gondok nem függnek össze a függőséggel, c) krónikus stádiumban már torzul a gondolkodás és az ítélőképesség. A tagadás egyúttal gátolja a felépülésre való motiváltság kialakulását is azáltal, hogy elfedi a keserű valóságot, vagyis azt a fájdalomból, tagadásból és alkohol- vagy drogfogyasztásból álló, az egész életet átszövő ördögi kört, amelyből látszólag nem lehet kitörni. 8

9 Szenvedélybeteg a családban 5 A szenvedélybeteggé válás folyamatában a család a legkomolyabb tényező! Családi háttér: A drogfogyasztás és a család összefüggése kézenfekvő, hiszen személyiségfejlődésünk és viselkedésünk egyik legmarkánsabb meghatározója ez a kiscsoport. Az alkalmi fogyasztás családi hátterére irányuló, középiskolások körében végzett hazai kutatások (Elekes Zsuzsa és Paksi Borbála, ) az alábbi mutatókra koncentráltak: 1. Szülők iskolai végzettsége A felmérések eredményei azt mutatják, hogy az illegitim szerek kipróbálása a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolázottságú szülők gyerekeinél gyakoribbak, mint az átlagos képzettséggel rendelkezőknél. 2. Család egzisztenciális helyzete Az egzisztenciális helyzet, az életkörülmények minősége tekintetében hasonló tendenciát észlelhetünk. A fogyasztás valószínűsége nagyobb az átlagosnál jobb, ill. rosszabb életkörülményekkel jellemezhető családokban. 3. Család összetétele A család összetételét illetően lényegesnek tűnik, hogy az illegitim droghasználat az ép családban élő, vérszerinti szülők által nevelt fiatalok körében a legritkább. A használat valamivel gyakoribb ugyan az egyszülős családokban és az újraházasodott párok gyerekeinél, de ennél jóval nagyobb arányú azoknak a fiataloknak a körében, akik nevelésében egyik vérszerinti szülő sem vesz részt. Hangsúlyozzuk, hogy az apai jelenlét nagyon nagy jelentőséggel bír. 4. Családon belüli kapcsolatokkal való elégedettség A drogok kipróbálásának valószínűsége egyértelműen összefügg a családon belüli érzelmi viszonyokkal. Minél kielégítőbbnek ítéli a fiatal a szülőkkel való kapcsolatát, annál kisebb a drogfogyasztás előfordulásának aránya. 5 Dr. Rácz József és munkatársai: A drogkérdésről őszintén B+V K. Bp oldal (Családi háttér, Elekes Zsuzsanna, Paksi Borbála), és oldal (A droghasználó és a család; A droghasználat megelőzése a családban) 9

10 5. Devianciák a családon belül A családban előforduló devianciák (rendszeres, nagymértékben történő alkoholfogyasztás, nyugtató- vagy altató szedés, droghasználat, öngyilkossági kísérlet vagy befejezett öngyilkosság, pszichológiai kezelés, börtönbüntetés) növelik az illegitim szerek kipróbálásának esélyét. Különösen igaz ez a devianciák halmozódása esetén. Egészséges személyiségfejlődés feltételei 6 : Stabilitás, biztonság, elfogadó, szeretetteljes szülői viszonyulás Viselkedést vezérlő értékek, normák elsajátítása Azonosulás, mintakövetés hiteles modell személyek Egyértelmű szabályok, világos, kijelölt határok Az egészséges család (vagy csoport) jellemzői: Világos értékek vannak, és ezek szerint próbálnak élni (érték a munka, a tanulás, fejlődés, a megállapodások, ígéretek betartása ) - ésszerűség Minden változás lassan, rugalmasan, körültekintően, folyamatosan zajlik és mindez megjósolható a tagok számára, nincs káosz stabilitás, kiszámíthatóság A stresszt megfelelő módon kezelik, nincs bűnbakképzés (értékelik a stresszt okozó helyzetet tényleg ilyen nehéz ez a probléma? ) Kimutatják az érzéseiket, indulataikat, lehet ezekről beszélni, s ezeket normálisnak, önmagukhoz tartozónak kezelik Vannak családi, ill. csoport rituálék évfordulók, kiemelkedő teljesítmények ünneplése, ajándékozás ) Támogatják egymást érzelmileg (kiállnak egymásért, bíztatják egymást, képesek lemondani valamiről a másikért ) Meg tanulják egymást és saját magukat tisztelni (nem szidják kifelé a tagokat, egymás között sem becsmérelik a másikat ) A tagok kiadhatják egymásnak magukat, mert bizalom van közöttük A felelősség megosztott, mindenkinek megvan a feladata, világosak a szerephatárok 6 Családfókuszú konzultáció, szenvedélybeteg a családban, szociális munka mesterképzés Victorné Erdős Eszter órai jegyzet Dr. Rácz József és munkatársai: A drogkérdésről őszintén B+V K. Bp

11 Mindenkinek a véleménye fontos, egyértelmű a kommunikáció a tagok között, nincs szükség közvetítőre A diszfunkcionális család (vagy csoport) jellemzői: A tagok nem tanultak meg érzéseikkel és problémáikkal azonosulni Nem tudják, hogy rossz érzéseiket hogyan oldják meg Nem képesek őszinték, lenni magukkal, vagy a másikkal szemben, hitegetik önmagukat - egymást, hogy majd idővel jobb lesz! Jelszó: Nem érzünk! Nem beszélünk! Nem bízunk! A rossz érzések megoldatlansága valamilyen külső viselkedésben nyilvánulnak meg A tagok közötti pszichológiai határok vagy merevek (fal van közöttük), vagy rendezetlenek (beolvadnak egymásba) A szerepek felcserélődhetnek (gyerek/beosztott gondoskodik a szülőről/főnökről érzelmileg, vagy az anya/beosztott a családfő/vezető az alárendelt) A bajok, problémák megrekednek (évek múlva is felemlegetnek sérelmeket), nem tudnak egymásnak megbocsátani Sok energia megy el arra, hogy kifelé a látszatot fenntartsák, befelé pedig gyűlik a szégyenérzet, a titok, a rejtegetni való Mivel sokat törődnek a látszattal, az igazi szükségleteiket nem tudják kielégíteni Ahogy nő a titkolózás, úgy csökken egymás segítése, s ez a patológiás viselkedés generációról generációra örökíthető (sok energia megy el a látszat fenntartására Ennek következménye a gyakori egymásra mutogatás, a destruktív vádaskodás, egymás címkézése, a szégyelld magad! üzenet egymásnak Drogos családok jellemzői: Családon belüli merev-idejétmúlt érintkezési formák, túlzottan merev értékrend, túlzottan magas követelmények Állandó minősítések, címkézések (mindig mérlegre kell tenni a gyerek viselkedését, amit aztán minősítenek ilyen vagy, olyan vagy -, és ezek többnyire negatívak. Kettős kötődés a drogos és a másik nemű szülő között (kiszorul az azonos nemű szülő) 11

12 Szokatlan kapcsolat az azonos nemű szülővel, ellentmondásos érzelmi viszony Örömtelenség, nem alakulnak ki az örömszerzés családilag jóváhagyott formái (ha más örömforrásra nem tud lelni, rögzül a droghasználat) konzumálódott (megvásárolt) örömszerzés Szexuális problémák a szülőknél Szenvedélyszerű viselkedés (ide soroljuk a társfüggőséget/mártír szerep is) több generáción át A konfliktusok nyersebb formában jelennek meg (durva szóhasználat, tettlegesség, szemérmetlenség, konfliktusok kibeszélése) minden szenvedélybeteg családnál megfigyelhetők Az anyák nevelési stratégiája a csecsemőkori állapotot tartja fenn (intézkedik, igazgatja a ruháját, papír zsebkendőt tart készenlétben, stb.) Gyakori téma a halál A drogos serdülő szubkultúrája az otthoni megoldatlan konfliktusok elől drogos fiatalok közé menekül. 12

13 Felépülés - A Prochaska - DiClemente-féle felépülési modell 7 Változás elszánás előtt Első szakasz, amikor a használó még aktív. Még élvezi a szer (szerek) adta pozitívumokat. Esze ágában sincs leállni. Neki még ad a drog. Alkalmanként használ drogokat. Jellemzően közösségben, csoportosan használ. Egyedül szinte soha. Használja időtöltésre, bulizásra, a szex fokozására, hogy az alkalomra mindig feldobott állapotban legyen. Nem tekinti problémásnak a droghasználatot, mert a megszokott élete ugyanolyan mederben folyik. Sőt a droggal olyan plusz élményei lesznek, amilyenek azt erősítik meg benne, hogy ez az érzés örökké kell. Ebben a stádiumban a droghasználó még hisz abban, hogy kontroll alatt tudja tartani a szert. Úgy érzi, kontrollt gyakorol a mennyiség, a bevitel módja, a szer típusa és a használat idejét illetően. Az elszánás Problémás lett a szerhasználat. Megjelennek a testi, lelki, kapcsolatrendszeri negatívumok. Bizonytalan a helyzetével illetően és még fenntartja a használatot annak ellenére, hogy a használat felett elveszti a kontrollt. Még ámítja magát azzal, hogy kézben tudja tartani a szerhasználatot. Ebben a stádiumban a közösség, a család és a barátok már felfigyelnek a különböző problémákra. Zavarok jelentkeznek az iskolában, a munkahelyen, a családban. Pszichés és egészségügyi problémák jelentkeznek. Összeütközik a törvénnyel. Kezdenek lemorzsolódni mellőle azok a személyek, akik nem használnak drogot. A szerhasználó elszigetelődik, elmagányosodik. 7 Rácz József dr.: Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004, old. 13

14 Az előkészületi stádium A függőség krónikus betegség. Kialakulása fokozatos, ezért a függő személy szervezete alkalmazkodik a szerhez, ezért képes megfelelően funkcionálni. Több hátrány, mint előny származik a szerhasználatból. Megemelkedett a tolerancia. A rekreációs használatot feladta. Gyakoriak a hangulatváltások, de a használattal képtelen fenntartani a kellemes érzéseket. Élete egyre inkább a szer körül kezd forogni. Magatartása felett fokozatosan elveszíti a kontrollt. Legfőbb tevékenysége a következő adag megszerzésére tevődik. Olyan dolgokat tesz, melyeket tiszta állapotban eszébe sem jutna megtenni. (Megszegi ígéreteit, hazudik, lop, stb.) A függőség krónikus szakaszában a testi, lelki, magatartásbéli, közösségi állapotromlás jellemzi. Szétesett az élete bio-psziho-szocio szinten. A kliens életét végül felemészti a fogyasztás iránti szükséglet. A szerkereső magatartás átalakul droghasználó életvitellé. Minél előbb segítségért kell folyamodnia. Az akció stádiuma Felkeres intézményeket, és aktívan részt vesz a terápiás programokban. Ha bekerül a használó az ellátórendszerbe és együttműködik, motivált, akkor beindulhat a gyógyítási folyamat. Az alacsonyküszöbű szolgáltatásoktól kiindulva, a bent lakásos ellátásokig számtalan intézményben kaphat segítséget. A súlyosan toxikus egyének kezelésének első lépcsőfoka a méregtelenítés. A mérgező anyagok eltávolításával indulhat meg a munka. A detoxikáció önmagában nem elegendő a függőség kezelésére. Az absztinencia megőrzésére ennél jóval többre van szükség. A függőség az ember életének teljes egészére kihatással van. Ezért holisztikus kezelést igényel. A felépüléshez hosszútávra szóló testi, lelki, magatartásbéli, szociális változás szükséges. 14

15 Fenntartás stádiuma Sikeres lépéseket tett a szerhasználat abbahagyása, illetve csökkentése érdekében. A cél, hogy ez az állapot fennmaradjon. A legtöbb kliensnek a felépülés korai szakaszában átfogóbb, differenciáltabb segítségre van szükség. Egy önsegítő csoport önmagában kevés lehet. A legsikeresebb kezelési forma az, amelyik a csoportterápiákat ötvözi a tanácsadással és az egyéni terápiával. A felépülés során számos olyan alkalom van, amikor egyedi problémákkal kell szembenéznie. (Pénz, párkapcsolat, házasság, érzelmi vagy pszichés zavar stb.) A kliensnek saját feladata, hogy megóvja magát azoktól a tényezőktől, melyek (az absztinenciájának fenntartása szempontjából) veszélyt jelentenek számára. El kell sajátítania azokat a magatartásokat, melyek megvédhetik a visszaeséstől. Ez az önvédelmező magatartás teszi lehetővé számára, hogy határozott véleménye legyen a szükségleteivel kapcsolatban. Kiegyensúlyozott, kreatív életvitelt kell folytatnia, mely a következőket is tartalmazza: helyes táplálkozás testedzés relaxáció Az absztinenciához elengedhetetlen a testi, lelki egészség feletti kontroll megszerzése, fenntartása. 15

16 Visszaesés A visszaesés folyamata 8 Változás A változás (pozitív értelemben) fejlődést feltételez. A fejlődés és a velejáró változás az élet elengedhetetlen része, mivel folyamatosan kihívásoknak kell megfelelnünk. Ezek, amelyek az önértékelést növelik. Szerhasználóknak a jól begyakorolt, rutinszerű megoldások, feladatok segítenek a mindennapi életben. Azokban a helyzetekben érzik magukat biztonságban, melyeket ismernek, melyeket megtanultak. A váratlan viszont rémisztő, pánikot keltő. A változás ebben az esetben negatív előjelű lehet. Stressz A változás félelmet kelthet. Olyan nem várt szituációk, helyzetek keletkezhetnek, amitől szorongani, idegeskedni, kezd. Ha a stresszes állapot hosszútávon megmarad, akkor képtelen a szenvedélybetegségét kézben tartani. Tagadás Nincs semmi probléma, nincs gond állítja. Próbálja hárítani, letagadni a gondokat. Esetleg szégyelli bevállalni, a nehézségeit. PAE (poszt akut elvonás) Olyan tünetek jelentkeznek, melyek az elvonás ideje alatt voltak. Úgy, mint: stressz érzékenység, álmatlanság, mozgáskoordinációs zavarok, stb. Magatartásbéli változás Megváltozik hozzáállása a tiszta, absztinens élethez. Kezd cinikus, nemtörődöm, megbízhatatlan lenni. Hazudik, lop, és nem lehet rá számítani. Társas kapcsolatok összeomlása Hogy a mellette lévők megvédjék magukat, eltávolodnak tőle. Nem dolgozik, nem jár iskolába, elzavarják otthonról. Ha van párkapcsolata, akkor az is megszűnik. 8 T. Gorski M. Miller: Staying Sober Guide for Relapse Prevention, Herald House/Independence Press,

17 Ítélőképesség feletti kontroll elvesztése Nem látja át a helyzetét. Nem érti, mi történik újra vele. Az irányítás kicsúszik a kezéből. Mindenkiben a rosszat, a hibát keresi. Összezavarodott. Viselkedésbéli kontroll elvesztése Cselekedetei hullámzóak. Hol agresszív, hol túlárad benne a szeretet. Teljesen kiszámíthatatlan a viselkedése. A választás lehetőségének elvesztése Nem lát kiutat a helyzetéből. Nem ő irányítja az életét. Élete, mozgástere leszűkül és csapdában érzi magát. Heveny degeneráció Olyan őrület lesz úrrá rajta, hogy elveszíti a realitás feletti kontrollt. Képtelen a józan gondolkodásra. Szerhasználat A szerhasználat megmenti, kiszabadítja az őrületéből. Időlegesen visszanyeri ítélőképességét, de a használat okozta szenvedély úrrá lesz rajta. A fenti folyamat jól demonstrálja, hogy a szerhasználatot egymásra épülő lépéssor előzi meg. Mind inkább elhatalmasodik, mélyül a betegen a használat iránti vágy, annál reménytelenebb helyzetbe sodorja magát. Végül a rajta elhatalmasodott, őrületet és világfájdalmat csak használattal lehet elviselhetővé tenni. Így ismét kiújulhat a függőség. A drogfüggőnek el kell fogadnia azt a tényt, hogy egy olyan betegségben szenved, amire nincs gyógymód. Ugyanakkor némely ponton a betegséget meg lehet állítani, és akkor a felépülés is lehetséges. 9 9 Narcotics Anonymous (kiadvány) Basic text 17

18 Terápia a KIMM-ben 10 A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (KIMM) 1983-ban alakult. Az első években Budapesten a Városligeti fasor esperesi hivatalában tartottunk bibliaórákat, lelkigondozói-, tanácsadó alkalmakat kallódó-, főként drogfogyasztó fiatalok számára. A Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon kábítószeres fiatalok gyógyítására, kezelésére, érdekképviseletére és segítésére jött létre 1986-ban. A stábot terápiás munkatársak, foglalkoztató, adminisztrátor, spirituális és az otthonvezető ezek lelkészek, mentálhigiénés szakember, szociális munkások, volt szenvedélybetegek és segítő alapállásból ott dolgozó más végzettségű munkatársak alkotják. Felsőfokú narkológiai szakképesítése négy munkatársnak van. A háziorvos panasz esetén, a pszichiáter a pszichiátriai státus szintjén foglalkozik lakóinkkal. Az alap A drogfüggőséget olyan betegségnek és rabsági helyzetnek tartjuk, mely az ember egész egzisztenciáját érinti, s messze túlmutat a drog biokémiai hatásmechanizmusain. A drogprobléma nem egyetlen meghatározója a drogos személyiségének, hanem jelzést ad arról, hogy a személyiség beteg. Ha csupán leszoktatjuk, méregtelenítjük, de nem tanul teljesen új életvitelt, akkor csak időlegesen segítettünk. Egy ember élete több mint, hogy drogokat használ, a test és lélek gyógyulása, így gyógyítása is elválaszthatatlan egymástól. Hitünkből és a narkomániára vonatkozó tapasztalatainkból következik, hogy a drogterápiát 1. Isten, szabadító evangéliuma, 2. a szakmai ismeretek és tapasztalatok egésze, illetve 3. az emberiesség és szeretet kötelező parancsa egységében látjuk és kívánjuk végezni 4. a terápiás közösség keretein belül. Az Otthon célja Az Otthon magát drogmentes közösségként értelmezve szakmai- és emberi segítséget nyújt az oda jelentkezőknek abból a célból, hogy a lakók saját életdöntésük alapján a munkatársi kör és a terápiás közösség támogatásával megszabadulhassanak a kábítószer szenvedélybe- 10 MRE Kallódó Ifjúságot mentő Misszió terápiás programja (szakmai prezentáció) 18

19 tegségéből. Célunk nemcsak drogmentes, de önhordozó, teljes értékű, szermentes életvezetés kialakítása. Egy új életformát megtanulni nem könnyű. Integrálódni a terápiás otthonba sok kihívást és önvizsgálatot igényel. Azzal segítjük, hogy minden készséget megtanítunk, amikkel győzhetnek és úgy alakítjuk a környezetet, hogy ezek megtalálhatók és tanulhatók legyenek A terápiás rendszer alapja Az élethez szükséges készségeket megtanuljuk életünk során, hiszen a pszichés problémáink abból is adódnak, hogy nem sajátítottunk el bizonyos készségeket. A terápia többek között tanulási folyamat, ami megtanít olyan kompetenciákat-készségeket, amelyekkel képes lesz szermentes és függőségmentes életformát kialakítani és megtartani. Az elérni kívánt magatartást az érzések, lelki folyamatok és indítékok tisztázásával és a célravezető, helyzetnek megfelelő viselkedés tanításával érjük el. Tanítjuk az én-közlések fontosságát, a konfliktusokban a felajánlott megoldások használatát, az érzések pontos kifejezését. Hangsúlyt fektetünk a másiknak adott támogatás, pozitív kezdeményezések, segítés önbizalmat erősítő hatására. A terápiás program felépítése: A terápiás szerződés 12 hónapra szól. A program próbaidőből és három fázisból áll, amit az ún. kiléptetési szakasz zár le. A próbaidő után a lakó a munkatársi körből mentort kap, aki a terápia alatt legszemélyesebb segítője, támogatója és érdekvédője. A lakók a kompetenciák elsajátításával lépnek előre a négy, terápiás szakaszban és kapnak egyre összetettebb és felelősségteljesebb feladatot. A terápia végén lévő lakók feladata a napi összejövetelek szervezése, a folyamatok megfigyelése, irányítása, döntéshozatal a rájuk háruló feladatokban és a hatékony kommunikáció biztosítása. A stáb feladata, hogy biztonságot nyújtó háttérként működjön, miközben összes tudását átadja a lakóknak, és segít nekik jó döntéseket hozni. A terápia alappillérei: 1. Keresztyén program. Az Otthont keresztyén emberek hozták létre és működtetik. Az Otthon keresztyén programja a munkatársak természetes életvitelét és 19

20 értékrendjét tükrözi. A vallási hovatartozás vagy életgyakorlat azonban természetesen nem feltétele sem a felvételnek, sem a programban maradásnak. A keresztyén hit a nagy lehetőség, de nem kötelezvény. 2. Önsegítő elemek hangsúlyosak. A szenvedélybeteg akkor gyógyul meg, ha önmagát sikerül meggyőznie a kezelés erről szól, hogy ebben segítünk nekik, ezért a drogosok kezelésében törekedni kell a motivációt támogató önsegítő elemek minél hangsúlyosabb alkalmazására. 3. Foglalkoztatás, munkaterápia, amely elsősorban a házi- és ház körüli munkákban, a kert művelésében és az asztalosműhelyben valósul meg. Úgynevezett technikai személyzet nincs. 4. Erősen strukturált közösségi élet, mint életforma-műhely. Beszélgetések egyénileg és csoportosan a közösségi programok keretében. Egyéni beszélgetés alatt értjük a négyszemközti beszélgetéseket, melyet elsősorban a mentora, az intézeti lelkész, az otthonvezető, a pszichiáter folytat a lakóval. A beszélgetések, illetve a kapcsolat célja a feltárás, érzelmi támogatás, önismeret elmélyítése és természetesen a gyógyulás segítése. Csoportos közösségi programok alatt értjük a reggeli, délutáni és esti találkozásokat, melyek egyben a napok szerkezetét is megadják. Délutánonként heti órarend szerinti csoportfoglalkozások vannak, bibliaóra, szemináriumok (témacentrikus beszélgetés), lakótársi megbeszélések (önsegítő csoport), lakógyűlés (nagycsoport), visszaesés megelőző csoport (önsegítő csoport), alkalmi csoportok (konfliktuskezelő csoport, problémamegoldó ülések, stb.) és sportfoglalkozások. A napot az esti áhítat és az azt követő esti találkozás zárja le. Hétvégén kimenők, illetve közös kirándulás, uszoda, vasárnap istentiszteletre megyünk. A terápiás koncepció fő gondolata az emberi értékek bemutatása és átadása. Legfőbb érték a szeretet, tisztelet és elfogadás, melyeket a stáb közvetít a lakóknak. Ami a rendszert hatékonnyá teszi: Megosztása minden tudásnak Felvállalása és felvállalhatósága minden érzésnek Személyes gondoskodás átengedése a lakó-lakó közötti kapcsolatba A vállalt feladatok ellenőrzésének és a visszajelzéseknek tiszteletet tükröző eljárása és módja. 20