PULMONOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PULMONOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ"

Átírás

1 PULMONOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ a Tüdıgyógyászati Szakmai Kollégium és a Rehabilitációs Szakmai Kollégium ajánlása (2002) összeállitotta: dr. Somfay Attila A pulmonológiai rehabilitáció (PR) gyökerei a 19. század végéig nyúlnak vissza és a múlt század közepéig terjedı elsı idıszakban fıleg a tbc miatt légzésrokkanttá váltak számára készült gyakorlatokat foglalták össze. Ezt követıen, a COPD-vel kapcsolatos ismeretek és terápiás eljárások bıvülésével elıbb Észak-Amerikában, majd számos európai országban a krónikus légúti obstrukcióban szenvedık kezelésének és gondozásának szerves részévé vált (1). Hazánkban Újpesten az 1930-as években kezdtek foglalkozni tbc-s betegek rehabilitációjával, az ötvenes években a Tüdıgyógyász Társaságnak külön rehabilitációs szekciója is mőködött és a 70-es évektıl több könyv, könyvfejezet és közlemény foglalkozott a légzésrehabilitációval és a légzıtornával (2-7). 1. Definíció Általános megközelítésben Charles G. Eustace a rehabilitációt mások életét teljessé tevı törekvésként határozza meg (8). Ennek a folyamatnak a legfontosabb komponense az önsegítés, vagyis a függıségérzet megszüntetése az önellátás képességének kiteljesítésével. A legnagyobb hátrány a rokkant számára ugyanis nem feltétlenül a keresıképesség elvesztése, hanem az unalom, az apátia és a kétségbeesés, melyben az önbecsülés és személyes méltóság tudata elvész ben az American College of Chest Physicians fogalmazta meg a ma is érvényes modern szemléletü definiciót, amit az American Thoracic Society (ATS) is átvett (9): a PR olyan szuverén orvosi gyakorlat, melyben egyedileg alkalmazott multidiszciplináris programot alkalmaznak, ami a pontos diagnózis, terápia, érzelmi támogatás és ismeretátadás együttesén keresztül stabilizálja vagy megfordítja a tüdıbetegségek patofiziológiai és patopszihológiai manifesztációit és megkísérli a beteg visszatérését az elérhetı legjobb funkcionális állapotba. Az ATS két szempontot emel ki: a) a légzéskárosodás tüneteinek és kórélettani komplikációinak javítása, b) megtanítani a beteget saját mindennapi életének optimális kivitelezésére. Mindezek az alábbi logikai sorrend szerint valósíthatók meg: 1) beteg kiválasztása, 2) szükségleteinek meghatározása, 3) célok megjelölése, 4) alkalmazandó módszerek, 5) javulás mértékének felmérése, 6) nyomonkövetés. További két alapelvet érdemes még kiemelni az ATS állásfoglalásából (10):

2 2 - a PR elsı lépéseként a tüdıbetegségekben jártas orvos feladata a komplex állapotfelmérés és a kezelési stratégia körvonalazása - a speciális programok akár helyszínenként is eltérhetnek egymástól. Ahová sok beteget utalnak, ott a nagy, multidiszciplináris team a megfelelı, míg más helyeken hasonló szolgáltatást nyújthat kevesebb szakember is, ha azok magasan kvalifikáltak és gyakorlottak a beteg észlelésében és kezelésében. A WHO 1980-ban foglalta össze a krónikus betegségek következményeit (International Classification of Impairments, Disabilities and Handicaps ICIDH), majd 1999-ben új megközelítésekkel egészítette ki (10, 11). E szerint a megromlott egészségi állapotnak 3 fontos összetevıje van: Károsodás csökkent vagy kóros anatómiai, élattani vagy pszihés szerkezet vagy funkció (pl. kóros légzésfunkciós érték), Tevékenység csökkenése (korábbi nevén: Fogyatékosság) az aktivitási szint csökkenésére utal, melyet terheléses vizsgálatokkal vagy a napi tevékenységet felmérı kérdıívekkel vizsgálhatunk, Részvétel korlátozottsága (korábbi nevén: Rokkantság) ennek megítélése, legalább is részben, életminıségi tesztekkel történik. Ez a megközelítés már tartalmazza azt a szemléletváltozást, ami az értékelésben az elmúlt évtizedben bekövetkezett: a légzésélettan aranykorában, az es években (A.Cournand, P.Macklem, J.Comroe és mások) a funkcionális paraméterek nyomonkövetése állt elıtérben, míg napjainkban az életminıségi tesztek térnyerése figyelhetı meg. 1. táblázat A tüdıbetegségek következményei Társbántalom Perifériás izomdiszfunkció Légzıizom diszfunkció Táplálkozási zavarok Kardiovaszkuláris diszfunkció Csontrendszeri bántalmak Érzékszervi zavarok Pszihoszociális zavarok Patológia Dekondicionálódás, steroid myopathia, malnutritio, csökkent izomtömeg, hypoxaemia, sav-bázis- és elektrolit eltérések Hyperinflatio mechanikai következményei, rekeszfáradás, malnutritio, hypoxaemia, sav-bázis- és elektrolit zavarok Obesitás, cachexia, csökkent zsírmentes testtömeg Dekondicionálódás, cor pulmonale Osteoporosis, kyphoscoliosis Gyógyszermellékhatások (steroid, vízhajtó, antibiotikum) Félelem, depressio, pánik, függıség, cognitiv funkció csökkenése, alvászavar, szexuális diszfunkció

3 3 A PR csökkenti a krónikus tüdıbetegek tüneteit, javítja a funkcionális állapotot és az életminıséget olyan esetekben is, ahol a tüdı szerkezete irreverzibilisan károsodott. A PR hatékonysága azon alapul, hogy légzésrokkantak csökkent teljesítménye többnyire nem csupán a tüdıbetegségbıl, hanem a társbántalmakból is adódnak, melyeket ha felismerünk, sikeresen kezelhetık (1.táblázat). Például COPD-ben a légúti obstrukció éshyperinflatio mértéke nem változik jelentısen a PR során, de a dekondicionáltság megfordulása és a jobb mozgáskoordináció eredményeként a beteg többet tud sétálni kevesebb fulladásérzettel. 2. Betegek kiválasztása és állapotfelmérés Bár számos, evidencián alapuló vizsgálat és metaanalízis igazolta a PR hatékonyságát (12-16), továbbra sem eldöntött, hogyan tudjuk a legeredményesebben kiválasztani azokat, akik számára elınyös a PR. Mivel a betegek igénye egymástól eltérı, a komplex programoknak ehhez rugalmasan alkalmazkodniuk kell. Az ATS legújabb összefoglalója szerint (17) a PR azoknak a súlyos légzéskárosodottoknak indikált, akik az optimális gyógyszeres kezelés ellenére fulladnak, csökkent a terhelési toleranciájuk vagy aktivitásukban korlátozottak. Az ideális jelölt az a mérsékelt vagy súlyos tüdıbetegség miatt funkcionálisan limitált egyén, aki a standard gyógyszeres terápia mellet egyensúlyban van, nincs más súlyos betegsége, képes és hajlandó is tanulni a betegségérıl és kellıen motivált, hogy idıt és fáradtságot szenteljen a komplex programban való részvételre (18). A PR elsıdlegesen a súlyos légzéskárosodottak domináns hányadát képezı COPD-sek számára készült. Az itt szerzett tapasztalatok azonban más betegségekben is alklamazhatók: -asthma bronchiale (jelentıs irreverzibilis komponenssel) -cisztás fibrózis -intersticiális tüdıbetegség -mellkasfali betegség (pl. kyphoscoliosis, Bechterew) -neuromuszkuláris betegségek válogatott esetei (pl. n.phrenicus paralysis) -perioperatív állapotok (mellkasi, hasi) -tüdıtranszplantáció elıtt és után -volumen redukciós mütét elıtt és után. Hazánkban jelentıs indikációs terület még a restriktív ventilációs zavart okozó posttbc-s sy (heges residuumokkal rendelkezık, a légmellkezelés, a thoracoplastica és a mellhártyagyulladás kárvallotjai). Intersticiális tüdıbetegségben a terhelés-indukált hypoxaemia és pulmonális hypertonia gyakoribb elıfordulására gondolni kell. A kontraindikációk - dementia, dekompenzált cor pulmonale, súlyos szívelégtelenség, súlyos mozgásszervi betegség - lényegesen ritkábbak és több esetben egyéni mérlegelés tárgya lehet (pl. szuboptimálisan kezelt ISZB, kardiális dekompenzáció, ízületi betegség,

4 4 gyenge motiváció). A motiváció hiánya mögött eltérı okok lehetnek (pl.félelem, aggodalom, depressio) és sokszor maga a PR szünteti meg vagy csökkenti. A betegválogatás elsı lépése a funkcióvesztés mértékének enyhe, mérséklet, súlyos megállapítása és az indikáció-kontraindikáció mérlegelése. A spirometria nemcsak a COPD diagnózisához és súlyossági fokozatának megállapításához nélkülözhetetlen, hanem a potenciálisan veszélyeztetettek korai szürésére is alkalmas. A Lung Health Study (19) kimutatta, hogy a középkorú (átlag 48.4 év), több mint 10 éve dohányzó (napi 1.5 doboz), javarészt még tünetmentes betegekben már enyhe légúti obstrukció igazolható (FEV 1 /FVC:63.5%). A PR egyik fontos komponense, a dohányzásról leszoktatás eredményesebbé tehetı, ha még a korai stádiumban a dohányfüstre érzékenyek (a dohányzók kb. 15%-a) szembesülnek a kezdıdı irreverzibilis funkcióromlás tényével. Jelenleg a hazai alapellátásban spirometriás vizsgálat csak elvétve történik, így a tüdıgondozókban könnyen megvalósítható szőrés fontos szerepet játszhatna a kb. fél millió hazai COPD-s korai identifikálásában. A spirometria mellett az állapotfelmérés fontos része a fizikális vizsgálat, a mellkas rtg és a vérgázanalízis, továbbá a több területet érintı anamnesisfelvétel, amivel az otthoni és munkahelyi napi aktivitásigények rögzíthetık. Célszerü, ha a beteg élettársa vagy családtagja is részt vesz legalább a beszélgetés egy részében. Mivel a dinamikus tréning a PR alapeleme, felmérı terheléses vizsgálat okvetlen szükséges. Kerékpár vagy futószınyeg ergometriával tisztázható a terhelés-indukált hypoxaemia, ISZB és ritmuszavar, ami a program összeállításakor figyelembe veendı. Ergometria hiányában a 6 perces sétateszttel is tájékozódhatunk a terhelési toleranciáról és a terhelési alatti respirációról pulsoximeterrel. 3. Terápiás lehetıségek Csak a bizonyítottan hatékony, a terhelhetıséget és az életminıséget mérhetıen javító, a relapszusok gyakoriságát csökkentı beavatkozásokat említjük itt. A PR keretében történı betegoktatásnak a COPD gyógyszeres kezelése, az inhalációs technikák, a dohányzásról való leszoktatás és a tartós oxigénkezelés is szerves részét képezi, de ezek részletezésétıl itt eltekintünk Légzıtorna és mellkasi fizioterápia A PR multidiszciplináris megközelítésének két alapvetı eleme. A légzıgyakorlatok célja a helyes légzési technika elsajátításával a légzıizmok és a légzési segédizmok mőküdésének koordinálása és optimalizálása, hatékonyságuk növelése, ezáltal a dyspnoe csökkentése. A fizioterápia a váladékürítést és a mellkasi mobilitást segíti.

5 Kontrollált lélegeztetési technikák Az 1950-es évek derekán közölte A.Barrach és W.F.Miller (20, 21) a ma is használt 3 alapvetı légzıgyakoltatot: az ajakcsücsörítéssel történı kilégzést, az elırehajló testhelyzetben végzett légzést és a kontrollált hasi légzést. Eredményesen alkalmazható COPD mellett krónikus asthma, bronchiectasia és cisztás fibrózis esetén is. A légzıtorna célja a rekeszizom helyzetének és müködésének javítása, a légcsapdák csökkentésével a légzésszám redukálása és a légzési ciklus (T i /T tot ) optimalizálása, légzési munka csökkentése, ezeken keresztül a fulladás és szorongás csökkentése Kilégzés ajakfékkel (PLB) Belégzés orron át néhány másodperc alatt, majd lassú, 4-6 másodperces kilégzés csücsörített ajakkal. A PLB során nincs orron át történı kilégzés, mivel a lágyszájpad megemelkedik és elzárja a nasopharynx bemenetét. Bármely dyspnoeval és tachypnoeval járó állapotban alkalmazható, terhelés alatt és után is, néhány beteg ösztönösen is végzi. Kedvezı hatása részben a lassúb, mélyebb légzéssel, részben a megnövekedett kilégzési légúti nyomással magyarázható. Csökken a percventiláció, a kilégzési áramlási ellenállás és a dinamikus légúti collapsus. Oesophageális szondával mért szimultán hasi és pleurális nyomásváltozások vizsgálata során igazolták, hogy a PLB alkalmazásakor a rekeszizom tehermentesítıdik, munkáját a bordaközi izmok veszik át (22). A kedvezı hatások nem csak a fulladás mérséklıdésében, hanem a javuló gázcserében is (PaO 2 nı, PaCO 2 csökken) is megmutatkoznak Elıredılés Ülı és álló helyzetben, vagy séta közben a felsıtest elıre dıl o -kal a függıleges tengelytıl. Hasonló hatású a Trendelenburg helyzetben, háton fekve történı légzés. Javul a rekeszizom mechanikája, mivel a lelapult helyzetbıl feljebb kerül és fıleg a hátsó izomrostok nyugalmi hossza megnı, ezáltal nagyobb erıt képesek kifejteni a kontrakció során. A percventiláció 20%-kal csökken, a vérgázértékek stabilizálódnak (23,24). A karbafont helyzet ülés vagy séta közben további elınyökkel jár, mivel néhány belégzési segédizom (mm.latissimus dorsi, pectoralis maior et minor) munkája hatékonyabb lesz. Hasi paradox légzést mutató hyperinflált betegeknél figyelték meg a legnagyobb dyspnoe csökkenést a módszer alkalmazásakor Diaphragmaticus légzés A rekeszizom dysfunctio jelei: nyaki segédizmok használata, fıleg a mellkas felsı részének kitágulása a mellkas alsó és a has felsı részének paradox behúzódásával. Ilyen esetben hatásos a rekeszi légzés, ami mindig tudatos tevékenység, automatizmus nem alakul ki. Technikája a következı:

6 6 a) bronchodilatator belégzése és hörgıtoilette elızze meg, b) háton fekvı helyzet, esetleg Trendelenburg helyzetben a beteg a domináns kezét a has felsı, a másikat a mellkas felsı részére helyezi, így ellenırzi belégzéskor a has megemelkedését, ugyanakkor minimalizálja a mellkasi kitérést. (A Trendelenburg helyzet súlyos kardiális dekompenzációban kerülendı). c) lassú belégzés orron át, lassú kilégzés ajakfékkel, tudatosan koncentrálva a rekeszizom kontrakcióra és a hasfal emelkedésére belégzéskor, ez utóbbi segíti az alsó bordák emelkedését is, d) kilégzéskor a beteg segíti a hasfali kontrakciót a tenyerével, ezáltal a rekesz a fej irányába tolódik; 3-4 kg súly hasra helyezése segíti a folyamatot, e) egy idı után ülve, majd késıbb állva is végezhetı, elırehajolva. Elméletileg a diaphragmatikus légzés a mellkasfal regionális helyzetváltozását eredményezi, nagyobb intrapleurális nyomásváltozások lesznek a bázisokon, mint a csúcsokon. Így a belégzett levegı a rugalmasabb bázisokba jut, javítva a ventiláció-perfúzió arányt Mellkasi fizioterápia A retineált váladék eltávolítását segíti, így csökkentve a légúti ellenállást és a légzési munkát. Akut exacerbációban és postoperatív szakban gyakran alkalmazzák. Fıleg bronchiectasiában és cisztás fibrózisban bizonyított a hatása Poszturális drenázs: célzott testhelyzetben a nehézségi erı segíti elı a váladék kiürülését a különbözı tüdıterületekbıl, mivel a nagy légutak a függıleges helyzethez közelítenek Mellkas ütögetése, rázása, vibrációja: váladék fellazítása a célja, az optimális frekvencia Hz, a hatás a nagy légutakra korlátozódik, mivel a levegı és a parenchyma felfogja az erıket. Zárt ujjakkal, harang alakú tenyérrel, laza csuklóval végzett mechanikus percussio ( a klopfolás ) eredményesebb Flutter és PEP maszk: ellenállással szemben kilégzés csökkenti a légúti collapsust és serkenti a collateralis ventilációt, expectoratio javul Irányított köhögés: a nyugalmi légzésnél mélyebb belégzés után akaratlagosan végezve a gyors légáramlás nyíró ereje eltávolítja a váladékot a nyálkahártyáról Forszírozott kilégzési technikák: 1-2 hirtelen gyors lehelés nyitott gégebemenettel. A köhögésnél kevésbé fárasztó és ritkábban provokál brochospasmust, kisebb mértékő a dinamikus légúti compressio. A mellkasi fizioterápia kiegészítéseként megemlíthetık a köpetürítést serkentı aerosol technikák. Mivel a nagy mennyiségő légúti váladéktermelıdés nem jellemzı COPD-ben, inkább bronchiectásiában és cisztás fibrózisban szenvedıknél jön szóba alkalmazása. A mukokinetikumok (pl. hypertoniás sóoldat, NAC) légúti irritánsok is lehetnek: az indukált

7 7 köhögés és bronchospasmus miatt aerosolként kellı óvatossággal alkalmazhatók obstruktív tüdıbetegségben Terheléses tréning A PR fı eleme, kontrollált vizsgálatok alapján a két legerısebb evidencia egyike a hatékonyságot illetıen (2.táblázat)(53). Az effort dyspnoe a COPD leggyakoribb tünete, ezért a betegek kerülik a fizikai aktivitást. Az ülı életmódhoz adaptált betegben idıvel progresszív dekondicionáltság alakul ki: egyre kisebb terhelés vált ki fulladást, lényegében változatlan légzésmechanika mellett is. A lefelé gyürüzı spirál megfordítása a PR legfontosabb célja. Ez dinamikus kondicionáló tréninggel lehetséges, ami fiziológiai és pszihológiai változásokat idéz elı: a végtagizomzat oxidatív funkciója javul és a kontrollált környezetben megkezdett tréning eredményeként a beteg a dyspnoe kellemetlen érzésével szemben deszenzibilizálódik. A vázizom diszfunkció az utóbbi években került a COPD miatt terhelési intolerancia vizsgálatának elıterébe. Az eddigi eredményekrıl az ATS és az ERS közös összefoglaló tanulmányt közölt (25). A vázizomzat kóros müködésére COPD-ben az alábbi kórélettani változások utalnak a fizikai terhelés során (26): 2.táblázat COPD-s betegek rehabilitációjában alkalmazott módszerek hatásossága Komponens/Paraméter Ajánlás Evidencia Alsó végtag tréning Javítja a terhelhetıséget és javasolt a PRben A Felsı végtag tréning Állóképességi és erıfejlesztı tréning javítja a B karok funkcióját, javasolt a PR-ben Légzıizom tréning Nincs tudományos bizonyíték rutinszerü B alkalmazásának hatásosságáról, válogatott esetekben (csökkent légzıizom erı, dyspnoe) eredményes Pszihoszociális, magatartási Rövid távon, önmagában nem bizonyított a C és nevelési tényezık hatása; hosszabb távon eredményes lehet; szakvélemény támogatja alkalmazását Dyspnoe PR csökkenti a fulladásérzetet A Életminıség PR javítja az életminıséget B Szolgáltatás igénylése PR csökkenti a kórházi felvételek és a B kórházban töltött napok számát Túlélés PR javítja a túlélést C

8 8 A: jól tervezett és kivitelezett, kontrollált vizsgálatokon alapuló evidencia, szignifikáns eredményekkel; B: egyedi megfigyeléseken vagy kevésbé konzisztens eredményeket tartalmazó kontrollált vizsgálatokon alapuló evidencia; C: szakértıi vélemény 1. Alacsony laktát küszöb néhány betegnél már könnyü séta vagy a kerékpárergométeren ellenállás nélküli pedálozás alatt is kialakulhat, a tejsav pufferolása többlet CO 2 -t eredményez, s ez növeli a ventilációs igényt, ami a terhelés korai megszakításához vezet. 2. Intramuszkuláris ph kifejezett csökkenése MR vizsgálatokkal igazolták, korai izomfáradást okoz. 3. Aerob enzimek csökkent aktivitása az izomban a citrátkörön és az oxidatív foszforiláción keresztül történı ATP regeneráció lassul. 4. Oxigénfogyasztás (V O 2 ) kinetikája lassú a kóros intramuszkuláris bioenergetika miatt terhelés elején nagyobb oxigéndeficit alakul ki. 5. Izomtömeg kisebb túlsúlyos betegekben is megfigyelték, a zsírmentes testtömeg jól korrelál a terhelési toleranciával. 6. Terheléssel szembeni intolerancia megmarad tüdıátültetés után is: bár a légzésfunkció normalizálódik, az aerob kapacitás (V O 2 peak) még tréning után is csak 50% körüli; immunsuppressiv terápia is közrejátszhat benne. Mindez a tüdıfunkciótól független vázizom diszfunkció mellett szól, melynek több oka lehet (3.táblázat).

9 9 3.táblázat A kóros izomfunkció kialakulása COPD-ben Diszfunkció Patomechanizmus, Aetiologia Dekondicionálódás aeorob enzimek koncentrációja és a mitochondrium denzitás csökken, izomrostkapilláris arány csökken, izomrost összetétel megváltozik Myopathia Krónikus hypoxaemia, steroid kezelés, gyulladás miatti oxidatív stress (NO) Malnutritio Elégtelen kalóriabevitel, szorongás, depressio, magasabb nyugalmi energiaigény (béta agonisták, légzési munka), gyulladásos mediátorok miatt hypermetabolismus Alacsony anabolikus hormonszint (IGF-1, testosteron) az IGF-1 a növekedési hormon (GH) fı mediátora, a GH és a testosteron stimulálja az izomnövekedést A terápiában az anabolikus hormonpótlás és a diéta jelenleg intenzív klinikai kutatás tárgya, a legtöbb pozitív eredmény a terheléses tréningrıl áll rendelkezésre. Mivel a légzésfunkció nem mutat szoros korrelációt a VO 2 -vel, továbbá a terhelés alatti komplikációk sem láthatók elıre a nyugalmi paraméterekbıl, tünet határolt terheléses vizsgálat indokolt a programba kerülés elött. Azok a betegek jönnek szóba elsıdlegesen a bevonáskor, akikben a FEV 1 <50% (vagy <1.5 L). Ennél enyhébb obstrukció esetén ritka az effort dyspnoe COPD-ben. A másik végen nincs limitáció, mivel még a hypercapniás COPD-s is profitálhat a tréningbıl (27). A terheléses tréningnek két formáját alkalmazzák tüdıbetegségben: az állóképesség fejlesztıt (endurance) és az erıfejlesztıt. Az elıbbi során nagyobb izomcsoportok közepes intenzitású, hosszabb ideig tartó, míg az utóbbiban kisebb izomtömeg nagyon intenzív, rövid ideig tartó edzését végzik. Mindkét forma javítja a terhelhetıséget, a tüneteket és az életminıséget. A program összeállításánál célszerü figyelembe venni, hogy a tréninghatás izomcsoport-specifikus (kocogás nem javítja a felsı végtag funkcióját) Állóképességi tréning Alsó végtag terhelése A helyváltotatás képességének megırzése és javítása elsıdleges cél, ezért a leggyakrabban alkalmazott tréningforma. Kerékpárergométeren, futószınyegen, folyosón, lépcsın vagy szabad terepen végezhetı. Fiziológiás tréninghatás többnyire csak a laktátküszöb feletti intenzitás esetén várható, ezért a maximális kapacitás 60-90%-nál végzett edzés a leghatékonyabb (28-30). Az idıtartam alkalmanként perc, heti 3-5 ismétléssel. Mivel a

10 10 maximális kapacitás 60% feletti intenzitás fenntartása súlyos COPD-ben nehéz, un. intervallum tréning is alkalmazható: 2-3 perc intenzív mozgás és nyugalom (vagy alacsonyabb intenzitás) váltakozása. A javulás mértéke súlyos betegekben hasonló a folyamatos állóképességi tréningéhez (31,32). Kerékpárergométeren, a maximális kapacitás 60%-án végzett tréning 6-8 hét után jelentıs javulást eredményezett: a maximális teljesítmény kb. 30%-kal, a terhelés idıtartama pedig kb. 70%-kal nıtt (28,29,33,34). Hasonló eredményt figyeltek meg futószınyegen végzett sétaedzéssel (35-37) vagy kombinált, kerékpár és futószınyeg programmal (38). A 6 perces sétatávolság 10-25%-kal nıtt (33,36). Ezzel szemben az otthon végzett dinamikus tréningprogramok csak kis teljesítmény-javulást eredményeztek (39,40), ami a tréningek lazább kontrolljával magyarázható Felsı végtag terhelése A felsı végtagi izomzat fontos szerepet játszik a napi aktivitásban és a COPD-s betegek gyakran akadályozottak ezek kivitelezésében. Ennek több oka lehet (41-43): a) a betegség elırehaladásával a rekeszizom ereje csökken, a vállöv és a törzs felsı részének izmai a belégzésben és a testtartásban is részt vesznek, b) a karok rögzítésével a beteg magasabb ventilációt tud elérni, ugyanakkor ez akadályozza a mozgás kivitelezésében c) a légzés, az oxigénfogyasztás, a szívfrekvencia, a vérnyomás és a tejsav termelés nagyobb a kar, mint a láb terhelésekor, ennek oka a karizmok alacsonyabb mechanikai hatékonysága, mivel több statikus komponens van a törzs és a váll stabilizálása miatt. A karok stabilizálása nélkül végzett gyakorlatok nagyobb terhet rónak a rekeszizomra és légzési asynchroniát okoznak. Ezért a kartámasszal végzett edzés kar ergometria során elınyösebb. Ugyanakkor a támasz nélküli, nehézségi erıvel szemben végzett edzés során kifejezettebb a V O 2 - és V E -csökkenés, hatékonyabb az adaptáció a napi aktivitáshoz fontos mozgásformákhoz (44,45). A felsıvégtagi tréning nemcsak a karok állóképességét, hanem a belégzésben résztvevı légzési segédizmok erejét is növeli, vagyis a karedzés egyúttal légzıizom tréning is (46) Erıfejlesztı tréning Súlyzókkal végzett végtagmozgások növelik az izomerıt, ami az idıs betegekben különösen fontos az életminıség megırzése szempontjából (elesés következményei). Az egyszer felemelhetı maximális súly 80%-val végzett 8 ismétlés, 3 sorozatban, hetente 3x növelte az izomerıt és izomtömeget 12 hét után egészségesekben, emelkedett a capillárisizomrost arány, az oxidativ enzimszint és az aerob kapacitás is (47). Idıs egyénekben is biztonságos és javítja a fizikai teljesítıképességet (48). Tüdıbetegségben külön elınye, hogy a beteg számára kisebb légzési igénybevételt jelent, mint a nagyobb oxigénigényü dinamikus tréning, ezér a dyspnoe kisebb. COPD-s betegekben végzett súlyzós gyakorlatok után

11 11 nemcsak az izomerı, hanem az állóképesség és az életminıség javulása is megfigyelhetı (49,50) Légzıizom tréning COPD-ben különösen a belégzı izmok funkciója károsodott, ami hozzájárul a dyspnoe, a terhelési limitáció és a hypercapnia kialakulásához (51-53). A diaphragma celluláris (I típusú, oxidatív rostok aránya megnı) és szubcelluláris (mitochondriumok száma megnı) adaptációja spontán is megfigyelhetı, s tovább növelhetı a belégzı izmok terhelésével. Bár még nem eldöntött, melyik módszer a leghatásosabb, a belégzési maximális nyomás (PImax) 30%-a feletti tréning intenzitás, napi perc idıtartamban hatásosnak bizonyult (54). Legelterjedtebb formája a belégzési ellenállás megnövelés (Müller manıver). Fıleg azokban a betegekben igazolt a kapacitás növelı hatása, akikben terhelésre légzési limitáció (kimerüt légzési rezerv) lép fel (56). 4. Diéta Régi megfigyelés, hogy súlyvesztés és cachexia fıleg az emphysemás típusban (pink puffer) gyakori, de csak a közelmúltban igazolták, hogy a 25 kg/m 2 testtömeg index önmagában is prognosztikus tényezı a COPD morbiditásban és mortalitásban (57,58). Jelentısen hozzájárul az izomgyengeséghez és a korai fáradáshoz. Gyakoriságát 20% (stabil betegek) és 70% (akut légzési elégtelenség) között becsülik. Az alultápláltság okai: - az étkezés során megváltozik a légzés, csökken az artériás oxigénszaturáció - telt gyomor csökkentheti az FRC-t és fokozhatja a dyspnoet - szorongás és depressio csökkenti az étvágyat Az energiaháztartás egyensúlyzavarának másik oka, a megnövekedett nyugalmi energiafogyasztás (REE). A hypermetabolizmus részben a nagyobb légzési munkára, részben a szisztémás gyulladásos állapotra (magas cytokin szint a vérben) vezethetı vissza, de hormonális (magasabb noradrenalin szint) és gyógyszerelési (béta agonisták növelik az REE-t) tényezık is elısegítik kialakulását. A gyakran alkalmazott glycocorticoidok növelik a fehérje lebontást, ami hozzájárul az izomtömeg csökkenéséhez is. A táplálékkiegészítésben a zsírok elıtérbe helyezése a szénhidrátokkal szemben a kisebb CO 2 terhelés miatt logikusnak tünne, de a terhelési tolerancia javulás nem egyértelmő (59,60). A zsírdús diéta lassítja a gyomorürülést és nagyobb deszaturációval jár (62), ezért inkább a szénhidrát dominancia preferált. A kisebb ventilációs terhelés miatt elınyösebb a plusz kalóriabevitel elaprózása több kisebb részletre és a diéta kombinálása terheléses tréninggel, mert ekkor nem csupán a testsúly (0.4 kg/hét), hanem azon belül az izomtömeg nı meg jelentısen. Az izomtömeg növekedés nagyobb légzıizom erıvel járt, s ehhez a túlélés emelkedése társult (58). Anabolikus steroiddal kombinálva még nagyobb az izomerı javulás (61).

12 12 tartalmazza. A leggyakoribb panaszok esetén alkalmazható táplálkozási stratégiákat a 4. táblázat 5. Dohányzásról leszoktatás Ideális esetben a programba kerülés feltétele a cigarettázás abbahagyása. Célszerőbbnek tőnik a még dohányzók bevonása is, mivel a PR gyakorlata is hozzájárulhat a sikeres leszokáshoz. Az egészségnevelésben részletesen ki kell térni a pszihés és farmakológiai függıség megszüntetésének módszereire (nikotin pótlás tapasszal vagy rágógumival, bupropion). 4. táblázat Tünetek és diétás lehetıségek Panasz Gyakoriság (%) Javaslat Anorexia 73 elöbb a kalóridús étel fogyasztása, kedvenc étel kiválasztása, gyakori étkezés, nassolás, evés forszírozása, több kalóriadús komponens (margarin, vaj, majonéz, öntetek) Korai jóllakottság 87 elöbb a kalóriadús vagy hideg étel fogyasztása, kevés folyadék étkezés alatt (evés után 1 órával az ivás), Dyspnoe 73 pihenés, hörgıtágító, hörgıtoilette evés elött, lassabb étkezés, légzés ajakfékkel a falatok között, egyik kar támasztott helyzetben, desaturatio esetén oxigén supplementatio Fáradtság 60 pihenés evés elött, legyen mindig kész étel hozzáférhetı, pihent állapotban többet enni Puffadás 80 elöbb a hörgıtágítás, hogy kevesebb legyen a levegınyelés; kevesebb, gyakoribb étkezés; puffasztó ételek kerülése; lassú étkezés Székrekedés 50 mozgás a tolerálhatóságig, rostdús ételek, elegendı folyadék Gyenge fogazat 30 puha, kalóriadús ételek 6./Pszihoszociális támogatás Mivel a normális napi aktivitás jelentısen korlátozott, gyakori a depressio, a szorongás és a félelem. A komplex kezelési és életvezetési útmutatások is sokszor riasztónak tünhetnek a beteg számára. A pánik csak fokozhatja a dyspnoet, ami egy ördögi kırhöz vezet. Ennek

13 13 leghatásosabb kontrollja a részletes betegoktatás, melynek célja az adaptív magatartási és életvezetési minták elsajátítása és megtartása. Ez is kiemeli a PR multdiszciplináris jellegét. A pszihés distress kezelésében a csoportos megbeszélés, pszihoterápia és terheléses tréning kombinálása a legeredményesebb. A testi tünetek fatális félreértelmezése a pánik egyik forrása, ami a betegoktatással csökkenthetı (63). A relaxációs tréning, melynek során a beteg megtanulja ellazítani a különbözı izomcsoportokat, szintén javíthatja a fulladás érzetet (64). A dinamikus tréning során kialakuló fiziológiás válasz (csökkent légzési kényszer) mellett a dyspnoe-val szembeni deszenzibilizáció a legfontosabb tünetjavító komponens (2. táblázat). Az enyhe kognitív funkciózavar nem csak a hypoxiával függhet össze; az életkor, az alvás alatti légzészavarok és az iskolázottság is meghatározója. A szociális funkció beszőkülése a családi kapcsolatok és az életvezetés megváltozásában manifesztálódik. Ezért is fontos a családtag vagy gondozó bevonása az oktatási programokba, minél több írásos információ, prospektus kiadása. Nem ritka azonban, hogy a beteg a kelleténél jobban igényli a környezeti támogatást; ekkor az autonómia növelése kerül elıtérbe. Rögzült magatartási minták megváltoztatása nem csupán elhatározás kérdése. Apró, realisztikus, könnyen elérhetı célok kitüzése segít ebben. Napló vezetésével az önkontroll is sikeresebb lehet. A szociális támogatás valamennyi krónikus betegségben kulcsfontosságú. Ennek biztosításában a civil szervezetek szerepe nélkülözhetetlen. Az asztmások után a COPD-s betegek önsegítı társadalmi szervezetét is létre kell hozni. 7. Betegoktatás Információátadásra alapul, de nem merül ki azzal. A team valamennyi oktatója részérıl egy egészségnevelı, interaktív tevékenység a PR egész idıszaka alatt, melybe alkalmanként a családtagokat is be kell vonni. A leggyakoribb témák: - a légzırendszer anatómiája és élettana - a tüdıbetegségek kórélettana - a léguti átjárhatóság biztosítása - légzési technikák - energia konzerválás, napi tevékenység egyszerősítése - gyógyszerek - inhaláció technikája - oxigén kezelés - terhelés kedvezı hatása - tünetek kezelése - pszichés tényezık (félelem, pánik kontroll) - környezeti ártalmak kerülése - dohányzásról leszoktatás

14 14 - táplálkozás - utazás, szexualitás 8.Speciális szempontok A PR költséghatékonyság szempontjából is eredményes. Kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy csökkenti a hospitalizációt (36), javítja az életminıséget (65), nagyobb mértékben áll vissza az önellátás képessége, a munkaképesség és kevesebben kerülnek ápolási otthonokba (66). A compliance javulásával megnyújtja az élettartamot a tartós oxigénkezelésre szorulókban. A mostanában itthon is gyakrabban emlegetett tüdıtranszplantáció és a volumen csökkentı mütétek indikációjában, illetve a terápiás hatás megítélésében is nélkülözhetetlen. Tüdıgondozó hálózatunk kitünı terepe lehet a PR-nak. Légzıtorna végzésére alkalmas helység, egyszerőbb szobakerékpár, szívfrekvencia-monitor és mobilis pulzoximéter elégséges az induláshoz. A tüdıgyógyász szakorvos mellett gyógytornász, tüdıbetegek ápolásában jártas nıvér, asszisztens alkotja a szőkebb rehabilitációs csapatot, melyet a csoportos megbeszéléseken meghívott szakemberek (pl. diétetikus, pszichológus) egészítenek ki. A PR mind kórházi, mind ambuláns formában hatásos, de az utóbbi gazdaságosabb. A költséghatékonyságot és napjaink hazai realitását tartottuk szem elıtt akkor, amikor az összeállításban a széles terápiás arzenálból kiemeltük a bizonyítottan hatékony eljárásokat (2. táblázat). Ha a helyi adottságok lehetıvé teszik, egyéb terápiás kiegészítések (pl. elektro-, foto-, hidro-, termo-és balneoterápia, kötıszöveti masszázs) is beépíthetık. Ehhez hasonlóan a PR egyéb területei (pl. szociális-, foglalkozási-, munkahelyi rehabilitáció) is kapcsolódnak az alapprogramhoz. Saját tapasztalatok alapján ajánlható indulásként, hogy a kórházi idıszakban, a célzott állapotfelmérést követıen megkezdett rehabilitáció ambulánsan folytatható a tüdıgondozóban. Heti 3 alkalommal végzett, alkalmanként 45 perces állóképességi tréning, kiegészülve csoportos oktatással illetve légzıtornával, fizioterápiával, diétás tanácsadással, sz.e. pszihoterápiával, már 6-8 hét után eredményes lehet. Az egyértelmü szubjektív állapotjavulás mellett mérhetı fiziológiai adaptáció (pl.laktát küszöb emelkedés) is bekövetkezik. Tartós oxigénkezelésre szorulók illetve terhelésre deszaturálódók számára is hatásos, ha tréning alatt biztosított az oxigénpótlás. A 6 hetes program után a tréning otthon folytatható, de szükség esetén továbbra is igénybe vehetı lenne a tüdıgondozói kapacitás, ha a finanszírozás ezt lehetıvé teszi. A hazai PR keretébe tágabban jól illeszkedhetne a spirometriás szőrések bevezetése a év feletti dohányosok körében (67). A 3 millió dohányosból prognosztizált kb. 500 ezres COPD-s populációval számolva, ez a költséghatékony, preventív beavatkozás lehetıséget nyújthatna arra, hogy az országos tüdıgondozói hálózatban nyilvántartott kb. 10%-os arány megsokszorozódjon. Mivel az effort dyspnoe és az orvoshoz fordulás többnyire csak

15 15 FEV 1 <50% alatt jelentkezik, a preklinikai fázisban történı kiemelés mind az egyén, mind a társadalom számára elınyös (pl. a dohányzásról leszoktatás hatásossága jobb lehet) és a késöbbi rehabilitáció is könnyebben megvalósítható. A jelenlegi egészségügyi adminisztráció prioritásaiban mind a prevenció, mind a rehabiliáció szerepel, ami a szakmai munka számára a korábbinál optimálisabb feltételeket biztosíthat ezen a területen. A PR témakörébe illeszkedı, de itt nem részletezett vagy említett egyéb fontos terülekrıl ( részletes mellkasi fizioterápia, gyermekkori PR, dohányzásról leszoktatás, PR hatékonyságának mérési lehetıségei, otthoni oxigén kezelés, PR ritka kórállapotokban, pl: neuromusculáris betegségek, tracheostomia) is indokolt a részletes szakmai irányelvek kidolgozása, amit a közeljövıben tervezünk. 9. Gyakorlati útmutató COPD-ben A kórházi körülmények közötti elindulás javasolt, ami optimális esetben folyamatosan folytatható a tüdıgondozóban. a. Betegkiválasztás: a gyógyszeres kezelés mellett is panaszokkal rendelkezı, közepessúlyos obstrukcióval rendelkezı (FEV 1 <60%), stabil állapotú betegek. b. Állapotfelmérés: anamnézis (dohányzás, foglalkozás, napi aktivitás, a dyspnoe-t kiváltó helyzet, megterhelés tisztázásával a speciális igény felmérése), gyógyszerek, fizikális vizsgálat, Rtg, EKG, légzésfunkció (FVC, FEV 1, FEV 1 /FVC, TLC, RV, RV/TLC, DLCO, DLCO/VA), vérgáz. c. Terhelési tolerancia megítélése: tünethatárolt progresszív terhelés kerékpár vagy futószınyeg ergométeren (spiroergometria, terheléses EKG), vagy a 6 perces sétatávolság teszttel. Minimálisan rögzítendı adatok: szívfrekvencia, vérnyomás, pulzoximetriás szaturáció (SpO 2 ), terhelés-végi fulladás és lábfáradás tüneti skálája (Borg 1-10 pont), maximális intenzitás (watt vagy méter). d. Napi aktivitás és életminıség felmérése kérdıívekkel. e. Dinamikus kondicionáló tréning szobakerékpáron vagz futószınyegen heti 3-5 alkalommal, alkalmanként 45 percig. Az optimális intenzitás az anaerob küszöb (AT) feletti szívfrekvencia (HR) tartomány (vagy az AT hiányában a HR peak 80%-a). Az elsı héten fokozatosan emelhetı az idı és az intenzitás (intervallum tréning is beiktatható), de törekedni kell a megfelelı idıtartam és célintenzitás mielıbbi elérésére. A HR szívfrekvencia monitorral (pl. Polar óra) mérhetı. Ha nincs lehetıség HR monitorozásra, vagy az nem megbízható, az intenzitás becslése a Borg-skála alapján történhet. A tréninglapon rögzítjük 10 percenként a pulzust, 15 percenként a vérnyomást. f. A dinamikus tréning elıtt 10 perces légzési gyakorlatok (ajakfékes légzés, diaphragmatikus légzés), melyet a beteg próbál alkalmazni a dinamikus tréning alatt is.

16 16 g. A d. és e. gyógytornász irányítása mellett történik, mellette segít és betanul pulmonológiai nıvér vagy asszisztens. h. A felmérı terhelés során deszaturálódó (SpO 2 <90%) betegben pulzoximetriás monitorozás szükséges a dinamikus tréning során, nazális oxigénpótlást hozzáférhetıvé kell tenni. i. Az optimális létszám 6-8 (maximum 10) fı csoportonként. j. A tréningek elıtt legalább hetente betegoktatás egy adott témában (legfontosabb az inhalációs technikák ismertetése és ellenırzése). k. A gyógytornász külön dokumentációban értékeli a beteget és rögzíti a lényeges változásokat ( pl. légzési minta, mellkasi fixáció). l. A 6-8 hetes rehabilitáció után megismételt légzésfunkció, progresszív terhelés, napi aktivitást és életminıséget értékelı tesztek a fiziológiás és pszihés adaptáció objektív megítélését teszik lehetıvé.

17 17 Tréninglap Adatok CPX Név:... Max.telj.: Kor:.év Megsz.ind.:... Súly: kg Percventiláció:.. Magasság: cm Foglalkozás:... VO 2 : ph:. Diagnózis:.. PO 2 : PCO2: Légzésfunkció:. SpO2:... Dátum Pulzus Vérnyomás R R 5

18 18 Irodalom 1. Hodgkin JE, Balchum OJ, Kass I et al. Chronic obstructive airway diseases: Current concepts in diagnosis and comprehensive care. JAMA 1975; 232: Lakatos M, Levendel L. Légzésrehabilitáció. Akadémiai Kiadó, 1976, Budapest 3. Pataki G. Légzésrehabilitáció. In: Katona, Siegler (szerk.): Orvosi rehabilitáció. Medicina, 1999, Budapest, pp: Lengyel L. Légzıtorna Légzésszabályozás. Medicina, 1986, Budapest. 5. Kardos K. Légzıszervi betegek rehabilitációja. In: Magyar P, Hutás I, Vastag E. (szerk.): Pulmonológia, Medicina, 1998, Budapest, pp: Apor P. Tréningprogramok a krónikus obstruktív tüdıbetegségekben. Med Thor 1999; 52: Borka P, Apor P. Modern mellkas fizioterápia cisztás fibrózisban. Med Thor 2001; 54: Eustace CG. Rehabilitation: an evolving concept. JAMA 1966; 195: World Health Organization. International classification of impairments, disabilities and handicaps. WHO, Geneva, Towards a common language for functioning and disablement: ICIDH-2. WHO, Geneva, Donner CF, Muir JF. Rehabilitation and Chronic Care Scientific Group of the European Respiratory Society: ERS Task Force position paper selection criteria and programmes of pulmonary rehabilitation in COPD patients. Eur Respir J 1997; 10: Lacasse Y, Wong E, Guyatt GH et al. Meta-analysis of respiratory rehabilitation in chronic obstructive pulmonary disease. Lancet 1996; 348: Sacks HS, Berrier J, Reitman D et al. Meta-analysis of randomized controlled trials. N Eng J Med 1987; 316: Guyatt GH, Townsend M, Berman LB et al. Quality of life in patients with chronic airflow limitation. Br J Dis Chest 1987; 81: Lacasse Y, Guyatt GH, Goldstein RS. Is there really a controversy surrounding the effectiveness of respiratory rehabilitation? Chest 1998; 114: ACCP/AACVPR Pulmonary Rehabilitation Guideline Panel. Pulmonary rehabilitation evidence-based guidelines. J Cardiopulm Rehabil 1997; 17: Pulmonary rehabilitation 1999: the official statement of the American Thoracic Society, adopted by the ATS Board of Directors, November Am J Respir Crit Care Med 1999; 159: Ries AL, What pulmonary rehab can do for your patients. J Respir Dis 1995; 16:R16-R Anthonisen NR, Connett JE, Kiley et al. Effects of smoking intervention and the use of an inhaled anticholinegic bronchodilator on the rate of decline of FEV 1: the Lung Health Study. JAMA 1994; 272: Barrach AL. Breathing exercises in pulmonary emphysema and allied chronic respiratory disease. Arch Phys Med Rehab 1955; 36: Miller WF. A physiologic evaluation of the effects of diaphragmatic breathing training in patients with chronic pulmonary emphysema. Am J Med 1954; 17: Roa J, Epstein S, Breslin E. et al. Work of breathing and ventilatory muscle recruitment during pursed lip breathing in patients with chronic airway obstruction. Am Rev Respir Dis 1991; 141:A Barach AL, Beck GJ. The ventilatory effects of the head-down position in pulmonary emphysema. Am J Med 1954; 16: Erwin WS, Zolov D, Bickerman HA. The effect of posture on respiratory function in patients with obstructive pulmonary emphysema. Am Rev Respir Dis 1966; 94: American Thoracic Society/European Respiratory Society. Skeletal muscle dysfunction in chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med 1999; 159:S1-S Patessio A. Exercise training in lung disease. In: Pulmonary rehabilitation. Donner CF, Decramer M (eds), ERS Journals, 2000, pp Foster S, Lopez D, Thomas HM. Pulmonary rehabilitation in COPD patients with elevated PaCO 2. Am Rev Respir Dis 1988; 138: Casaburi R, Patessio A, Ioli F et al. Reductions in exercise lactic acidosis and ventilation as a result of exercise training in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Am Rev Respir Dis 1991; 143: Maltais F, Leblanc P, Simard C et al. Skeletal muscle adaptation to endurance training in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med 1996; 154: Maltais F, Leblanc P, Jobin J. et al. Intensity of training and physiologic adaptation in patients with chronic obstructive pulmonaru disease. Am J Respir Crit Care Med 1997; 155: Coppolse R, Schols AMWJ, Akkermans M et al. Physiological effects of interval versus endurance training in patients with severe COPD: a randomized clinical trial. Eur Respir J 1999; 14: Gosselink R, Troosters T, Decramer M. Exercise training in COPD patients: interval training versus endurance training. Eur Respir J 1998; 12: 2s. 33. Maltais F, Simard AA, Simard C et al. Oxydative capacity of the skeletal muscle and lactic acid kinetics during exercise in normal subjects and in patients with COPD. Am J Respir Crit Care Med 1996; 153:

19 Vallet G, Ahmaidi S, Serres I. Et al. Comparison of two training programmes in chronic airway limitation patients: standardized versus individualized protocols. Eur Respir J 1997; 10: Goldstein RS, Gort EH, Stubbing D et al. Randomized controlled trial of respiratory rehabilitation. Lancet 1994; 344: Ries AL, Kaplan RM, Limberg TM et al. Effects of pulmonary rehabilitation on physiological and psychosocial outcomes in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Ann Intern Med 1995; 122: Punzal PA, Ries AL, Kaplan RM et al. Maximum intensity exercise training in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Chest 1991; 100: O Donnell DE, McGuire MA, Samis L et al. The impact of exercise reconditioning on breathlessness in severe chronic airflow limitation. Am J Respir Crit Care Med 1995; 152: Wijkstra PJ, Van der Mark TW, Kraan J et al. Long-term effects of home rehabilitation on physical performance in chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med 1996; 153: Wedzicha JA, Bestall JC, Garrod R et al. Randomized controlled trial of pulmonary rehabilitation in severe chronic obstructive pulmonary disease patients, stratified with the MRC dyspnoea scale. Eur Respir J 1998;11: Celli BR, Rassulo J, Make BJ. Dyssynchronous breathing during arm but not leg exercise in patients withj chronic airflow obstruction. N Eng J Med 1986; 314: Banzett R, Topulos G, Leith GE et al. Bracing arms increases the capacity for sustained hyperpnoea. Am Rev Respir Dis 1983; 133: Toner MM, Sawka MN, Levine L et al. Cardiosrespiratory responses to exercise distributed between upper and lower body. J Appl Physiol 1983; 54: Martinez FJ, Vogel PD, DuPont DN et al. Supported arm exercise vs. unsupported arm exerfcise in rahabilitation of patients with chronic airflow obstruction. Chest 1993; 103: Couser J, Martinez F, Celli B. Pulmonary rehabilitation that includes arm exercise reduces metabolic and ventilatory requirements for simple arm elevation. Chest 1993; 103: Epstein S, Celli B, Martinez F. et al. Arm training reduces the VO 2 and V E cost of unsupported arm exercise and elevation in chronic obstructive pulmonary disease. J Cardiopulm Rehabil 1997; 17: Frontera WR, Meredith CN, O Reilly KP et al. Strength training and determinants of VO 2max in older men. J Appl Physiol 1990; 68: Fiatarone MA, O Neill EF, Doyle Ryan N et al. Exercise training and nutritional supplementation for physical frailty in very elderly people. N Eng J Med 1994; 330: Simpson K, Killian KJ, McCartney N et al. Randomised controlled study of weightlifting exercise in patients with chronic airflow limitation. Thorax 1992; 47: Clark CJ, Cochrane JE, Mackay E. Low intensity peripheral muscle conditioning improves exercise tolerance and breathlessness in COPD. Eur Respir J 1996; 9: Gosselink R, Troosters T, Decramer M. Peripheral muscle weakness contributes to exercise limitation in COPD. Am J Respir Crit Care Med 1996; 143: Begin P, Grassino A. Inspiratory muscle dysfunction and chronic hypercapnia in chronic obstructive pulmonary disease. Am Rev Respir Dis 1991; 143: Killian KJ, Jones NL. Respiratory muscles and dyspnoea. Clin Chest Med 1988; 9: Villafranca C, Borzone G, Leiva A et al. Effect of inspiratory muscle training with intermediate load on inspiratory power output in COPD. Eur Respir J 1998; 11: ACCP/AACVPR Pulmonary Rehabilitation Guidelines Panel. Pulmonary rehabilitation. Joint ACCP/AACVPR evidence-based guidelines. Chest 1997; 112: Lisboa C, Villafranca C, Leiva A et al. Inspiratory muscle training in chronic airflow limitation: effect on exercise performance. Eur Respir J 1997; 10: Wilson DO, Rogers RM, Wright E et al. Body weight in chronic obstructive pulmonary disease. Am Rev Respir Dis 1989; 139: Schols AMWJ, Slagen J, Volovics L et al. Weight loss is a reversible factor in the prognosis of chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med 1998; 157: Efthimiou J, Mounsey PJ, Benson DN et al. Effect of carbohydrate-rich versus fat-rich loads on gasexchange and walking performance in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Thorax 1992; 47: Dorlac GR, Westerman JH. Effect of prolonged low carbohydrate diet on exercise performance in chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med 1994; 149:A Schols AMWJ, Soeters PB, Mostert R et al. Physiological effects of nutritional support and anabolic steroids in COPD patients: a placebo controlled randomized trial. Am J Respir Crit Care Med 1995; 152: Schols AMWJ, Mostert R, Cobben N et al. Transcutaneous oxygen saturation and carbon dioxide tension during meals in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Chest 1991; 100: Porzelius J, Vest M, Nochomovitz M. Respiratory function, cognitions, and panic in chronic obstructive pulmonary disease. Behav Res Ther 1992; 30:75.

20 Gift AG, Moore T, Soeken K. Relaxation to reduce dyspnea and anxiety in COPD patients. Nurs Res 1992; 41: Toevs CD, Kaplan RM, Atkins CJ. The costs and effects of behavioral programs in chronic obstructive pulmonary disease. Med Care 1984; 22: Haas A, Cardon H. Rehabilitation in chronic obstructive pulmonary disease. A 5-year study of 252 male patients. Med Clin North Am 1969; 53:S293-S Ferguson TF, Enright PL, Buist S et al. Office spirometry for lung health assessment in adults. A consensus statement from the National Lung Health Education Program. Chest 2000; 117:

A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban

A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban Dr. Alföldi Ibolya Bp. XV.ker. TG 2014. 09. 12. Gordon Snider (1989): Chronic obstructive pulmonary disease a definition and implications

Részletesebben

Pulmonológiai rehabilitáció. Dr. Szilasi Mária 2008.

Pulmonológiai rehabilitáció. Dr. Szilasi Mária 2008. Pulmonológiai rehabilitáció Dr. Szilasi Mária 2008. Definíció I. Általános megközelítésben Charles G. Eustace a rehabilitációt mások életét teljessé tevő törekvésként határozza meg. Ennek a folyamatnak

Részletesebben

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Herjavecz Irén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2009.április 20. Népbetegségek a pulmonológiában Epidemiológiai és morbiditási súlyukat tekintve a

Részletesebben

Obes betegek gyógytornája

Obes betegek gyógytornája Obes betegek gyógytornája Testsúly csökkentő program a Harkányi Gyógyfürdőkórházban Krómer Andrea 2010.10. 1 Team munka és jelentősége BETEG, ÉS CSALÁDJA Diéta+torna=sikeres zsírszövet vesztés Fontos az

Részletesebben

ható gyógyszerjel Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform, Gyógyszerhatásossági munkaértekezlet 2008 Nov. 26.

ható gyógyszerjel Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform, Gyógyszerhatásossági munkaértekezlet 2008 Nov. 26. Légzőrendszerre ható gyógyszerjel gyszerjelöltek ltek hatásoss sossága Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform, Gyógyszerhatásossági munkaértekezlet 2008 Nov. 26. Tudományos

Részletesebben

A rheumatoid arthritis dinamikus rehabilitációja. Simoncsics Eszter Fáy Veronika Rehabilitációs Centrum, Egyesített Szt István és Szt László Kórház

A rheumatoid arthritis dinamikus rehabilitációja. Simoncsics Eszter Fáy Veronika Rehabilitációs Centrum, Egyesített Szt István és Szt László Kórház A rheumatoid arthritis dinamikus rehabilitációja Simoncsics Eszter Fáy Veronika Rehabilitációs Centrum, Egyesített Szt István és Szt László Kórház Miben más mint a többi? 1. Tekintettel kell lenni a betegség

Részletesebben

Célkitőzések. A keringésmegállás etiológiája (2) A keringésmegállás etiológiája (1) A keringésleálláshoz vezetı út gyermekeknél

Célkitőzések. A keringésmegállás etiológiája (2) A keringésmegállás etiológiája (1) A keringésleálláshoz vezetı út gyermekeknél Célkitőzések A kritikus állapotú gyermek felismerése, vizsgálata (és kezelése) Szentirmai Csaba SE AITK, SE I. Gyermekklinika A kritikus állapotú gyermek felismerése A keringési- és a légzési jeleinek

Részletesebben

Definíciók. Rohamokban jelentkezı, spontán vagy gyógyszerre reverzibilis diffúz hörgıgörcs által kiváltott nehézlégzés.

Definíciók. Rohamokban jelentkezı, spontán vagy gyógyszerre reverzibilis diffúz hörgıgörcs által kiváltott nehézlégzés. Asthma bronchiale Definíciók Rohamokban jelentkezı, spontán vagy gyógyszerre reverzibilis diffúz hörgıgörcs által kiváltott nehézlégzés. Olyan tünet-együttes, melyet mind spontán, mind kezelésre jelentısen

Részletesebben

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1.

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. A megszületéskor adaptálódik 1/ légzés, keringés, idegi mőködések, érzékszervek metabolizmus, tápcsatorna, kültakaró, immunrendszer,

Részletesebben

A fizioterápia szerepe a Heine-Medin betegség által okozott fogyatékosság

A fizioterápia szerepe a Heine-Medin betegség által okozott fogyatékosság A fizioterápia szerepe a Heine-Medin betegség által okozott fogyatékosság rehabilitációjában ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet Pettyán Ilona, Béresné Lutter Mária 1954 1955 1956 1957 1958

Részletesebben

FELNŐTTKOR CISZTÁS FIBRÓZISBAN Nem nagyra nőtt gyerek. Dr. Kelemen Krisztina Csillebérci Családi Találkozó 2014. 05. 17.

FELNŐTTKOR CISZTÁS FIBRÓZISBAN Nem nagyra nőtt gyerek. Dr. Kelemen Krisztina Csillebérci Családi Találkozó 2014. 05. 17. FELNŐTTKOR CISZTÁS FIBRÓZISBAN Nem nagyra nőtt gyerek Dr. Kelemen Krisztina Csillebérci Családi Találkozó 2014. 05. 17. ÁTADÁS ÁTVÉTEL: KRITIKUS IDŐSZAK Miért? Beteg: Tizenéves, serdülő, fiatal felnőtt

Részletesebben

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013.

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013. Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Esetismertetés a múlt hétről 73 éves férfi, pénteken este kocsmából kisétálva autó ütötte el. Felvételkor GCS 13 ( aztán

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Felnőttkori krónikus obstruktív légzőszervi betegségek (COPD) háziorvosi ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Felnőttkori krónikus obstruktív légzőszervi betegségek (COPD) háziorvosi ellátása Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Felnőttkori krónikus obstruktív légzőszervi betegségek (COPD) háziorvosi ellátása Készítette: A Háziorvostani Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások

Részletesebben

Sportorvosi aktualiások

Sportorvosi aktualiások Sportorvosi aktualiások 2015 MASZ gyakorlati tájékoztató és konzultáció Dr. Kiss-Polauf Marianna Miről lesz szó? Kötelező szűrővizsgálatok Call Center Kiemelt edzők eü. ellátása Sportalkalmassági vizsgálatok

Részletesebben

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Mottó: A fájdalmat mindenki nagyszerűen el tudja viselni, kivéve azt aki érzi avagy A diétás kezelés magyarországi

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

Noninvazív lélegeztetés szerepe a neuromuszkuláris betegségek kezelésében

Noninvazív lélegeztetés szerepe a neuromuszkuláris betegségek kezelésében Noninvazív lélegeztetés szerepe a neuromuszkuláris betegségek kezelésében Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE, Pécs Definíció: NIV: endotracheális intubálás

Részletesebben

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Égéssérült gyermekek rehabilitációja Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

A COPD és foglalkozásegészségügyi

A COPD és foglalkozásegészségügyi A COPD és foglalkozásegészségügyi vonatkozásai Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2011. szeptember 21. Dr. Kardos Kálmán A COPD-t, mint önálló betegségcsoportot először 1965-ben Briscoe említi. Kezdetben különböző

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Hatályos: 2011.06.01-2011.06.01.

Hatályos: 2011.06.01-2011.06.01. 27/2011. (V. 31.) NEFMI rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehetı gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet módosításáról Hatályos:

Részletesebben

Tartós gyulladás okozta szövődmények

Tartós gyulladás okozta szövődmények Tartós gyulladás okozta szövődmények szisztémás autoimmun betegségekben Dr. Varjú Cecília Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése, Szeged, 2010. szeptember

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

A horkolás és az obstruktív sleep apnoe (OSAS) differenciáldiagnosztikája gyermek és felnőtt korban, terápiás lehetőségek

A horkolás és az obstruktív sleep apnoe (OSAS) differenciáldiagnosztikája gyermek és felnőtt korban, terápiás lehetőségek Dr. Bella Zsolt Ph.D., Dr. Kollár Edit Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika A horkolás és az obstruktív sleep apnoe (OSAS) differenciáldiagnosztikája gyermek és felnőtt

Részletesebben

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85

Részletesebben

Sportolók maximális és szubmaximális spiroergometriás terhelése Dr. Komka Zsolt

Sportolók maximális és szubmaximális spiroergometriás terhelése Dr. Komka Zsolt Sportolók maximális és szubmaximális spiroergometriás terhelése Dr. Komka Zsolt Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Semmelweis Egyetem Kardiológiai

Részletesebben

Kedves Olvasó! Miért fontos Önnek a rehabilitáció? Kik jogosultak rehabilitációra? Kiktõl várhat segítséget? Ismerje meg a rehabilitációs teamet!

Kedves Olvasó! Miért fontos Önnek a rehabilitáció? Kik jogosultak rehabilitációra? Kiktõl várhat segítséget? Ismerje meg a rehabilitációs teamet! Kedves Olvasó! Ez a tájékoztató Önnek és családjának szól, segíti Önt a rehabilitációs lehetõségek megismerésében a légzési rendellenességek területén. Olvassa figyelmesen! Miért fontos Önnek a rehabilitáció?

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Az akaratlagos apnoe idő alkalmazása a mozgásterápia intenzitásának meghatározásában, és hatásainak mérésében

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Az akaratlagos apnoe idő alkalmazása a mozgásterápia intenzitásának meghatározásában, és hatásainak mérésében Doktori (PhD) értekezés tézisei Az akaratlagos apnoe idő alkalmazása a mozgásterápia intenzitásának meghatározásában, és hatásainak mérésében Barnai Mária A doktori iskola neve: A doktori iskola vezetője:

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben

Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben 1 DR. MUNKÁCSI ADRIEN, 2 JUHÁSZ ELEONÓRA, 3 LUKÁCS ANDREA, 4 DR. LÉNÁRT LÁSZLÓ, 5 DR. BARKAI LÁSZLÓ 1 B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Légzőszervi

Részletesebben

Csigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta

Csigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta Csigolyatörések gyógytornája Készítette: Tihanyi Renáta Traumás csigolyatörések A fizioterápiás kezelés függ: cervikális, thorakális, v. lumbalis szakasz érintett gerincvelő sérülésével,v. sérülése nélkül

Részletesebben

Testsúlycsökkentés egy kardiológus szemével

Testsúlycsökkentés egy kardiológus szemével Testsúlycsökkentés egy kardiológus szemével Dr. Nyárfás Géza Dr Kovács Márta Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Harkányi napok 2, 2013.05.10. Tények Tények (1.) Az elhízás következményei: korai

Részletesebben

TUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

TUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Tisztelt Olvasó! A MAGYAR DIETETIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉnek (MDOSZ) hangsúlyozott célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az

Részletesebben

A Gyógyszerészi gondozás szakképesítés szakgyógyszerész jelöltjeinek szakvizsga tételsora

A Gyógyszerészi gondozás szakképesítés szakgyógyszerész jelöltjeinek szakvizsga tételsora A Gyógyszerészi gondozás szakképesítés szakgyógyszerész jelöltjeinek szakvizsga tételsora PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 1. A gyógyszerészi gondozás kialakulásának történeti bemutatása, hátterében álló nemzetközi

Részletesebben

nem minden esetben az optimum!

nem minden esetben az optimum! Edzés s mennyiség és s minség Thor S. Nilsen A maximumm nem minden esetben az optimum! Coaches Conference 2006 1 Mennyit lehet edzeni? Coaches Conference 2006 2 A világbajnokok 650-1500 órát edzenek évente!

Részletesebben

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23.

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. A tüdőgondozás időszerű témái DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. Rendszeres időszakos ellenőrzést,gondozást igénylő tüdőbetegségek TBC Asthma COPD Tüdőrák Intersticiális tüdőbetegségek

Részletesebben

Tüdőgyógyászatban alkalmazott gyógyászati segédeszközök

Tüdőgyógyászatban alkalmazott gyógyászati segédeszközök Tüdőgyógyászatban alkalmazott gyógyászati segédeszközök Prof. Dr. Szilasi Mária DEOEC Tüdőgyógyászati Klinika, Debrecen Dr. Bálint Beatrix Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Deszk Budapest,

Részletesebben

Neurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter

Neurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter Neurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter Stroke-betegek ápolása Papp László Tartalom Emlékeztetı: a stroke klinikumi alapjai A stroke prevenciója A stroke típusai, ápolási feladatok az egyes típusok

Részletesebben

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A mentőegység által 45 éves keringési rendszer megbetegedésében szenvedő, kritikus állapotú férfi beteg érkezik az intenzív osztályra. Tanítsa meg a pályakezdő ápolótársának milyen eszköz nélküli

Részletesebben

Prenatalis MR vizsgálatok

Prenatalis MR vizsgálatok Prenatalis MR vizsgálatok Prof. Dr. Lombay Béla Borsod A.Z. Megyei Kórház és s Egyetemi Oktatókórház Miskolci Egyetem, Egészségtudományi gtudományi Kar, Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Miskolc Múlt - jelen

Részletesebben

COPD diagnosztikája és kezelése

COPD diagnosztikája és kezelése COPD diagnosztikája és kezelése Prof. Dr. Bártfai Zoltán Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet Tüdőgyógyászat Belgyógyászat Kötelező Szintentartó Tanfolyam Székesfehérvár, 2014. 03.

Részletesebben

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika Fizikálsi status inspectio, palpatio, percussio, auscultatio Funkcionális vizsgálatok

Részletesebben

Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ Tüdőgondozókban végzett tanácsadás jegyzőkönyve (v2)

Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ Tüdőgondozókban végzett tanácsadás jegyzőkönyve (v2) Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ Tüdőgondozókban végzett tanácsadás jegyzőkönyve (v2) A. INTÉZMÉNYI ADATOK 1. [*] Kapcsolatfelvétel dátuma: 2. [*] Intézmény neve: 3. [*] Intézmény OEP kódja:

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

2007. október 17. A terhelés összetevıi:

2007. október 17. A terhelés összetevıi: A terhelés összetevıi 2007. október 17. Készítette: Hajdu Botond Bence testnevelés-rekre rekreáció III. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi

Részletesebben

Sportolók ergospirometriás vizsgálati eredményeinek értékelése

Sportolók ergospirometriás vizsgálati eredményeinek értékelése Sportolók ergospirometriás vizsgálati eredményeinek értékelése Dr. Györe István MH Honvéd Kórház EHHI AVI Orvosélettani Osztály Mit fejlesztünk??? 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 10 20 30 40 60 70

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

Táplálásterápia rehabilitáció alatt. Kovácsné Harman Katalin területi vezető, dietetikus

Táplálásterápia rehabilitáció alatt. Kovácsné Harman Katalin területi vezető, dietetikus Táplálásterápia rehabilitáció alatt Kovácsné Harman Katalin területi vezető, dietetikus Rehabilitáció szükséges Betegségek után Cardio-vascularis betegségek Neuro-muscularis betegségek stb. Műtétek után

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Ápoló szakképesítés. 2325-06 Diagnosztika-terápia modul. 1. vizsgafeladat

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Ápoló szakképesítés. 2325-06 Diagnosztika-terápia modul. 1. vizsgafeladat Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A krónikus obstruktív tüdıbetegség (COPD) diagnosztikája és gyógyszeres kezelése

A krónikus obstruktív tüdıbetegség (COPD) diagnosztikája és gyógyszeres kezelése A krónikus obstruktív tüdıbetegség (COPD) diagnosztikája és gyógyszeres kezelése A finanszírozási protokoll háttéranyaga Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési

Részletesebben

Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár

Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár 1 Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Igazgató: dr. Losonczy György Tanfolyam ideje: 2013. március 4. 2013. március 26. Tanfolyam helye: ÁOK II. e. tanterem 1125 Budapest, Diós árok 1/c. Előadás

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

hatályos: 2012.01.13-2012.01.14

hatályos: 2012.01.13-2012.01.14 4/2012. (I. 12.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirıl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról 1 hatályos: 2012.01.13-2012.01.14

Részletesebben

2011.03.28. Mit tehet a gyógytornász? Súlyos mozgásfogyatékosság. Enyhe fokú mozgásfogyatékosság. Pozícionálás. Passzív mozgatás

2011.03.28. Mit tehet a gyógytornász? Súlyos mozgásfogyatékosság. Enyhe fokú mozgásfogyatékosság. Pozícionálás. Passzív mozgatás Gyógytorna és ergoterápia jelentősége a fogyatékossággal élők mindennapjaiban Hőgye Zsófia Gyógytornász ergoterapeuta DEOEC-ORFMT Mit tehet a gyógytornász? Segít a szövődmények kialakulásának megelőzésében

Részletesebben

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV Kedves páciensem, kérem, válaszoljon részletesen minden kérdésre, mielőtt a tanácsadást elkezdenénk. Eljövetelének motivációja: barátok, ismerősök ajánlása önálló kezdeményezés

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Cukorbetegek kezelésének alapelvei

Cukorbetegek kezelésének alapelvei Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2007. június 2. Mozgásterápia cukorbetegségben Lelovics Zsuzsanna dietetikus, humánkineziológus, szakedző Egészséges Magyarországért Egyesület Cukorbetegek

Részletesebben

Fogalmi meghatározás

Fogalmi meghatározás A terhelés összetevıi Készítette: Gondi Noémi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar 2007.10.04. Fogalmi meghatározás A terhelés az az alkalmazkodás érdekében szervezetre gyakorolt

Részletesebben

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata Szakorvosi rendelési idő: 14 óra Dietetikai tanácsadás: 4 óra Szakasszisztensi tanácsadás 6 óra Gondozott betegek száma: 1793 Éves esetszám: 4391

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15.

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza napjainkban is az egyik legjelentısebb légúti vírusfertızés. A kiterjedt prevenciós

Részletesebben

TRIATLON SPORTÁGI FELMÉRÉSEK (Az olimpiai keret és a korosztályos válogatottak részére)

TRIATLON SPORTÁGI FELMÉRÉSEK (Az olimpiai keret és a korosztályos válogatottak részére) TRIATLON SPORTÁGI FELMÉRÉSEK (Az olimpiai keret a korosztályos válogatottak rzére) dr. Szakály Zsolt Kzítette: Dr. Szakály Zsolt A vizsgálatokhoz szükséges tárgyi feltételek: Nyugat-Magyarországi Egyetem

Részletesebben

Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos

Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos Bizonyítékokra Alapozott Orvoslás A klinikai döntéshozatal egy formája, melynek során az elérhetőlegjobb tudományos bizonyítékok ismeretében,

Részletesebben

Szükségletek - megfigyelés

Szükségletek - megfigyelés Szükségletek - megfigyelés Az egészségügyi ellátás fejlődése a XX. században Vakcinációs korszak (1900-1940): Fő hangsúly a fertőző betegségek elleni küzdelem Epidemiológiai korszakváltás (1941-1960):

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

A telemedicinális projekt szerepe és előnyei

A telemedicinális projekt szerepe és előnyei A telemedicinális projekt szerepe és előnyei Bevezető A hazai egészségügy helyzetének érdemi javításának kulcsa az egészségügyi szolgáltatások átfogó működés-szervezési modernizációja. Ez az egészség megőrzésével

Részletesebben

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban

Részletesebben

Asztma iskoláskor elıtt

Asztma iskoláskor elıtt Asztma iskoláskor elıtt Uhereczky Gábor uhereczky@ella.hu Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Gyermekpulmonológiai szakvizsga-elıkészítı továbbképzı tanfolyam 2011. ASZTMA-GUIDELINOK 2006-ig: olyan kalap,

Részletesebben

Készítette: A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium és az Infektológiai Szakmai Kollégium

Készítette: A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium és az Infektológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokolljai A krónikus obstruktív légúti betegség (chronic obstructive pulmonary disease COPD) diagnosztikája és kezelése Készítette: A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium

Részletesebben

H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások. Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda

H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások. Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda 2009. szeptember 24 Bevezetés 2009. április 12.: Mexikó, Veracruz elsı ı influenzaszerő megbetegedés jelentése 2009.

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

O 3. Háttéranyag a levegő ózon szennyezettségének környezetegészségügyi értékeléséhez. Bevezető:

O 3. Háttéranyag a levegő ózon szennyezettségének környezetegészségügyi értékeléséhez. Bevezető: Háttéranyag a levegő ózon szennyezettségének környezetegészségügyi értékeléséhez O 3 Bevezető: A megfelelő minőségű, tiszta levegő az emberi egészség megőrzésének egyik legfontosabb alapfeltétele. A légszennyező

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13.

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. Mától nem gyújtok rá! Mától nem gyújtok rá! Dohányzás leszokás nehézségei.

Részletesebben

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL (általános alapismeretek) Állóképesség: A szervezet azon képessége, amely lehetővé teszi a sportmozgás hosszú ideig, a teljesítmény

Részletesebben

LESZOKNA A DOHÁNYZÁSRÓL? KÉRJEN SEGÍTSÉGET ORVOSÁTÓL ÉS ÉLVEZZE EGY EGÉSZSÉGESEBB ÉLET MINDEN PILLANATÁT! AMI A LEGFONTOSABB: NE ADJA FEL!

LESZOKNA A DOHÁNYZÁSRÓL? KÉRJEN SEGÍTSÉGET ORVOSÁTÓL ÉS ÉLVEZZE EGY EGÉSZSÉGESEBB ÉLET MINDEN PILLANATÁT! AMI A LEGFONTOSABB: NE ADJA FEL! LESZOKNA A DOHÁNYZÁSRÓL? KÉRJEN SEGÍTSÉGET ORVOSÁTÓL ÉS ÉLVEZZE EGY EGÉSZSÉGESEBB ÉLET MINDEN PILLANATÁT! AMI A LEGFONTOSABB: NE ADJA FEL! A leszokásra való felkészülés Elhatározta, hogy le fog szokni

Részletesebben

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU A DIAGNOSZTIKA SZERVEZÉSE A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU 1 JOGSZABÁLYOK Szűrés Vizsgálat jogszabályi kötelezettség g jogszabályi kötelezettség További

Részletesebben

Tárgyszavak: egészségmegőrzés; kockázati tényezők; tesztek; testzsír; pulzus.

Tárgyszavak: egészségmegőrzés; kockázati tényezők; tesztek; testzsír; pulzus. GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Az egészségi vizsgálatok szerepe Az egészség megőrzéséért aktívan tenni kell. A legjobb öregedésgátló a megfelelő életstílus, ami a testi, szellemi

Részletesebben

Újszülött és csecsemıkori hasfájás, haspuffadás. Dr. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika Bókay délután, 2012.02.02.

Újszülött és csecsemıkori hasfájás, haspuffadás. Dr. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika Bókay délután, 2012.02.02. Újszülött és csecsemıkori hasfájás, haspuffadás Dr. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika Bókay délután, 2012.02.02. Mirıl lesz szó? Infantilis colica jellemzıi Kell-e organikus betegségre gondolni? Terápia

Részletesebben

Koraszülött és újszülött szállítás. Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika

Koraszülött és újszülött szállítás. Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika Koraszülött és újszülött szállítás Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika Mozgó Intenzív Osztály mnicu Összetétele: Nagy gyakorlatú intenzíves szakasszisztens Neonatológiában jártas orvos Mentőgépkocsivezető

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Fizioterápia az intenzív osztályon

Fizioterápia az intenzív osztályon Fizioterápia az intenzív osztályon Fizioterápia az intenzív osztályon Benkovics Edit Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Légzési fizioterápia Manuális

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ

GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FİISKOLAI KAR GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 2009. Miskolc GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI

Részletesebben

STEP program A MOL csoport munkahelyi egészségfejlesztési programja. Dr. Bakos Beáta orvos tanácsadó

STEP program A MOL csoport munkahelyi egészségfejlesztési programja. Dr. Bakos Beáta orvos tanácsadó STEP program A MOL csoport munkahelyi egészségfejlesztési programja Dr. Bakos Beáta orvos tanácsadó Az EU átlagnál rosszabb egészségi állapot Magyarországon és Szlovákiában Morbiditási-mortalitási mutatók

Részletesebben

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe Belsı Helyzetelemzı kérdıív Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország 2 Elsı felmérés vagy Elsı felmérés Utánkövetés utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe 6 Kitöltı

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben