nagyító Kedvezmények, támogatások a hallgatóknak 7 Mang Béla, a hallgatóknak juttatott különbözõ támogatásokról és kedvezményekrõl.

Átírás

1

2

3 tartalom impresszum országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Lapigazgató: Kisfalvi Gábor Hornyák Tibor fõszerkesztõ Gyõrffy Zoltán fõszerkesztõ-helyettes Zsigri Judit fõszerkesztõ-helyettes Horváth Ágnes szerkesztõ Lakatos Emese olvasószerkesztõ Régiók szerinti Szerkesztõbizottság: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos újságjának lapigazgatója Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió Ifjúsági Szövetség elnöke Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje Gyõrffy Zoltán Dél-Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az UnivPécs fõszerkesztõje Lapterv és tördelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlapfotó: Szikó ISSN: Terjeszti: a MESE Kht. Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) Fax: (06-1) szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: MESE Kht Campus Print Média Oktatási Médiaügynökség Tibenszky Móni Lisa Pr- és ügyfélkapcsolati igazgató 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) Fax: (06-1) monilisa@mesekht.hu A HASZOSZ MÉDIA SZEKCIÓ tagja edupress Felsõoktatási szappanopera 6-7 Lapzártánk után kerül a Parlament elé a felsõoktatási törvény javított változata, amelyben már módosították az Alkotmánybíróság által kifogásolt részeket. nagyító Kedvezmények, támogatások a hallgatóknak 7 Mang Béla, a hallgatóknak juttatott különbözõ támogatásokról és kedvezményekrõl. Többletszolgáltatás: görgõs kameraállvány 8 Újabb részletek a tandíj-ügyrõl. Hallgatóknak is szól a megújult honlap 9 A leendõ hallgatók mellett azok is olvashatnak hasznos információkat a Felvi.hu-n, akik már egyetemre vagy fõiskolára járnak. Védelem felsõfokon Több okból is különlegesek a rendvédelmi és nemzetvédelmi képzések. Kötöttebbek az órák, a fegyelem nagy és ebbe a takarodótól az alkoholtilalomig sok minden beletartozhat. Az agrártudományoktól a mûvészetekig 12 Az elmúlt években hatalmas méretûvé vált Kaposvári Egyetemnek nemrég még a campusa is megújult. Harmadik évfolyam, elsõ OKJ-vizsga 12 November közepén befejezõdött az oktatás a harmadik MESE-képzésen, ám most elõször OKJ-vizsgával zárul a tanfolyam. A már három évfolyamot megélt képzés irányítójával, a MESE oktatási igazgatójával, Bajnai Zsolttal beszélgettünk. Ha Olaszországban akarsz tanulni 14 Itáliai felsõoktatás. A felsõoktatás nyilvánossága Idén novemberben folytatódott az a konferenciasorozat, amely a felsõoktatás aktuális kérdéseire ad minden évben szakértõi megközelítéseket. Ezúttal az egyetemek, fõiskolák pr-, marketing- és sajtókommunikációs munkájáról volt szó. publicisztika Tükröm, tükröm Hol tart ma a magyar bölcsészet? arcél Téli hangulatban 19 Interjú Szabó Leslie-vel. kultúra World Press Photo A World Press Photo utazó kiállítás idén is várta látogatóit a Néprajzi Múzeumban, ahol az elõzõ év kiemelkedõ sajtófotóit tekinthették meg az érdeklõdõk. Videók, installációk, fotók 20 João Penalva retrospektív kiállítása életmód Ötkor a Picadillyn? Rövid kiruccanás Londonba. melléklet ETR november 3

4 edupress november Saját felsõoktatási rangsort készíthet a jelentkezõ Könyvben is megjelenik a fõiskolák és az egyetemek rangsora, de magunknak is készíthetünk egyet a Felvi.hu oldalon. Az egyetemeket és a fõiskolákat összehasonlító ranking érdekessége, hogy minden felhasználó maga állíthatja össze azt úgy, hogy húsz szempont alapján dönt. Így lesznek, akik a diploma minél gyorsabb megszerzését részesítik elõnyben, másoknak pedig az lesz a fontos, hogy a fõiskolaiegyetemi évek alatt is jól érezzék magukat, vagy épp attól teszik függõvé a jelentkezést, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt az adott intézmény. A Kaposvári Egyetem új könyvtára 1700 m 2 -en Október végétõl már mûködik a Kaposvári Egyetem új könyvtára, az Egyetemi Könyvtár. Az 1700 m 2 alapterületû, két és fél szintes épületben az olvasók 20 ezer kikölcsönözhetõ kötet közül válogathatnak a földszinti termekben. A könyvtár kapacitása ennél persze jóval nagyobb: összesen mintegy 130 ezer kötet befogadására képes, amelynek majdnem fele, nagyjából 50 ezer kötet az alsóbb szinten található raktár mozgatható állványaira helyezhetõ el. Az olvasótermi látogatók számára közel 150 ülõhely biztosított, melyek harmada számítógéppel is fel lesz szerelve. Elfogadták az elnök javaslatát Elfogadta a HÖOK közgyûlése Ekler Gergely határozati javaslatát, melyben kérte a közgyûlést, hogy fogadja el érvényesnek az elõzõ közgyûlésen megválasztott elnökségi tagokat. Mint ismeretes, a Fõvárosi Fõügyészség óvást nyújtott be a december 4-i HÖOK-közgyûlés határozatai ellen, amelyek az elnökség, a Felügyelõ Bizottság és az EFOTT Bizottság megválasztásával kapcsolatosak. A Fõügyészség kizárólag formai hibára hivatkozott mondta a HÖOK elnöke az elõzõ Aktív Szemeszterben, ezért Ekler Gergely a most novemberi közgyûlésen tett egy határozati javaslatot. Ebben az szerepelt amirõl szavazni kellett, hogy a közgyûlés nem ért egyet azzal, hogy formai hiba miatt le kell váltani az elnökséget. Többen szerették volna, ha nem az utolsó napirendi pontként szavaznak errõl, és kérték, tegyék elõbbre, ám ezt a kérvényt leszavazták. Több intézmény képviselõjének kérése volt, hogy a javaslatban legyen benne az elutasítom kifejezés, azonban nem került bele. Végül a közgyûlés elfogadta a javaslatot. Mechatronika felsõfokú mûszaki szakképzés indul Öt ország, Magyarország, Oroszország, Németország, Bulgária és Szlovákia mûszaki felsõoktatási intézményeinek, valamint több multinacionális vállalkozás menedzsereinek részvételével október 14-én eredményesen lezajlott a Mechatronika konferencia a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján. A résztvevõk megállapították, hogy a térségben tudományterületi vákuum van, ezért indokolt a felsõfokú mûszaki képzés beindítása. A tervek szerint 2006 szeptemberétõl mintegy 45 fõ részvételével indítják a nappali tagozatos mechatronika mûszaki szakképzést. Globalizáció és fenntartható fejlõdés A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar idén ismét megrendezte az Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferenciáját október között, ahol tizenegy szekcióban nyílt mód az aktuális kérdések megvitatására Globalizáció és fenntartható fejlõdés kérdéskörben. Bûnmegelõzési Szabadegyetem Székesfehérváron Bûnmegelõzési Szabadegyetemet indított a Belügyminisztérium, a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitányság és a Kodolányi János Fõiskola október 22-én, Székesfehérváron. Az elõadásokon a fiatalkori bûnözés, a drog és a családon belüli erõszak áll a középpontban. Az elõadás-sorozat 2005 decemberéig tart. A szabadegyetem célja, hogy az érdeklõdõk újfajta megközelítésben ismerkedjenek meg a bûnmegelõzés különféle területeivel. Fontos, hogy a hallgatóság kellõ információval rendelkezzen a bûnelkövetõvé, illetve az áldozattá válás folyamatáról, körülményeirõl, és legyenek tisztában az elkerülés lehetõségeivel. Ötéves a Zsigmond Király Fõiskola Rendhagyó fõiskolai napokkal ünnepelt a Zsigmond Király Fõiskola október 19-tõl 21-ig. A bulik és a vetélkedõk mellett szakmai programokra, karriertervezési tréningekre, fejvadászok interjúira, életmód-tanácsadási beszélgetésekre is sor került. A sportversenyeket autós és motoros tesztvezetéssel tarkították. Az ünneplés kiemelt eseménye és hatalmas sikere volt a Gördülõ Tánccsoport, melynek kerekes székes tagjai között tavaly végzett ZSKF-es hallgató is szerepelt. Kiejtési konferencia volt Egerben az EKF-en Az Eszterházy Károly Fõiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Anyanyelvápolók Szövetsége október 22-én tartotta a II. egri kiejtési konferenciát Egerben. A rendezvény rangját emelte, hogy a szakma elsõ számú képviselõi mind eljöttek, és az elõadások száma és minõsége is jelentõs konferenciává avatta. A rendezvény presztízsét tovább emelte, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaság vezetõi, a MTA Magyar Nyelvi Bizottságának tagjai, a Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának tagjai is részt vettek, minden, a kiejtés ügyével hivatásosan foglalkozó testület képviseltette magát. Bõvült a diákigazolvánnyal igénybe vehetõ kereskedelmi kedvezmények köre A 2005/2006-os tanév elsõ felében ismét megjelent a Diák Kalauz, és új diákigazolvány-elfogadóhelyekkel bõvült a lista a diákkedvezményeket összefoglaló honlapon, a oldalon. Minden diák, aki érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik, a már jól ismert utazási és kulturális kedvezmények mellett hétköznapi fogyasztási cikkeket is engedményes áron vásárolhat meg. Ez azt jelenti, hogy több mint ezer helyen, 5-40 százalékig terjedõ kedvezményeket kaphat az adott termék, illetve szolgáltatás árából az ország egész területén. Legjobb végzõs hallgatók rangsora a pécsi jogon A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara elsõ ízben állította össze s tette közzé a 2004/2005-ös tanév legjobb végzõs hallgatóinak listáját abból a célból, hogy a felhasználói szféra megfelelõ és hozzáértõ tájékoztatást kapjon a munkaerõ-piacon megjelenõ frissen végzett hallgatókról. Végzõs hallgatóinak tanulmányi eredmény szerinti listájára (primores) azok a nappali tagozatos hallgatók kerültek, akik a legjobb tanulmányi eredménnyel zárták tanulmányaikat, záróvizsgáikat legkésõbb június 15-ig teljesítették, a listára való felvételükhöz és annak nyilvánosságra hozatalához hozzájárultak. A lista a kar honlapján olvasható: Japánok a konduktív nevelésben rendezvénysorozat a Petõ Intézetben 2005 a Japán és az EU közötti cserekapcsolatok éve, melynek célja az európai és japán emberek közötti kapcsolatok kialakítása, elmélyítése, egymás nemzeteinek jobb megismerése. Ennek alkalmából a Petõ Intézet a magyar japán intézményközi kapcsolatok bemutatására, a jövõ lehetõségeinek feltárására vállalkozik kétnapos rendezvény keretében december 2-3-án Japánok a konduktív nevelésben címmel. A program része a tudományos konferencia, a hagyományos Petõ-napi emlékülés, valamint a Petõ Intézet kiemelkedõ támogatóinak köszöntése. Szabadalmakról a TIK-ben Új szolgáltatással bõvült a szegedi egyetem Tanulmányi és Információs Központja. A Magyar Szabadalmi Hivatal az egyetemi könyvtár egyik olvasójába telepítette dél-alföldi regionális központját, ahol diákok és a térség lakói egyaránt információt, felvilágosítást kaphatnak találmányaikkal, megvalósítandó ötleteikkel kapcsolatban. (Webrádió) 4

5 edupress Csökkenõ helyek a bölcsészképzésben Jövõre a bölcsészképzésben csökkennek az államilag finanszírozott helyek, míg a mûszaki képzésben több hallgató vehet majd részt errõl az oktatási tárca vezetõje beszélt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szakmai tanácskozásán. Magyar Bálint elmondta: csökkentik az államilag finanszírozott kommunikáció szakos és politológus hallgatók számát, míg a mûszaki és természettudományos képzésben a keretszámok emelése várható. Emellett plusz helyeket tartanak fenn nagy projektek felsõfokú munkaerõ-igényének kielégítésére. (MTI) Drogprevenciós adattár közoktatási intézmények részére Internetes adattár segítségével kereshetnek megfelelõ drogprevenciós programokat, szolgáltatókat a közoktatási intézmények. A Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program támogatásával elkészült adatbázis elérhetõ az Ifjúsági és az Oktatási Minisztérium honlapjáról. Szakmai 7 a BMF-en Idén október között rendezték meg az õszi Szakmai 7-et, melyen mintegy 200 hallgató vett részt a Budapesti Mûszaki Fõiskolán. Az eseményt az IAESTE Hungary a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének a Budapesti Mûszaki Fõiskolán mûködõ csoportja, a Bánki Donát Helyi Bizottság szervezte. A Szakmai 7 programja gyárlátogatásokat és elõadásokat foglal magában. Ezek nagymértékben elõsegítik a diákok szakmai fejlõdését és látókörük szélesedését, mivel közvetlen tapasztalatot szereznek. Az egyesület célja, hogy a magyar mérnököknek minél nagyobb rálátása legyen a hazai iparra. Az eseményt évente kétszer rendezik meg. E-közigazgatás továbbképzés Veszprémben Az E-közigazgatás továbbképzés megnyitó konferenciáját tartotta október 28-án a Veszprémi Egyetem és a Stratégiakutató Intézet Kht. A tananyagok kidolgozása és a képzés az E-közigazgatási szakirány és szakirányú továbbképzés indítása a Veszprémi Egyetemen pályázat keretében valósult meg. Az újszerû képzés a Gazdaságtudományi Karon valósul meg elsõként. A projekt fõ célja, hogy az elektronikus ügyintézést megvalósítsák és megkönnyítsék a jövõben. A projekt eredménye hatvan kreditpontnyi E-közigazgatás szakirányú át- és továbbképzés, tantárgyi programok, a tananyagok írott és multimédiás formában történõ kidolgozása és egyéves képzés lebonyolítása. A két félévben a hallgatók a világhálón keresztül sajátíthatják el a digitalizált tananyagot. Az elsõ két félév a támogatásnak köszönhetõen térítésmentes. Semiotica Agriensis konferencia volt Egerben A Magyar Szemiotikai Társaság Társadalom és jelek/semiotica Agriensis 3. Társadalomkutatók a szemiotikai perspektívákról címmel rendezett konferenciát október án Egerben, az Eszterházy Károly Fõiskola (EKF) Kommunikáció Tanszékén. A kétnapos rendezvényen csaknem harminc elõadás hangzott el a multimediális kommunikáció analitikus megközelítésétõl (Petõfi S. János) a teológus Joseph Ratzinger szemiotikájáig (Bencze Lóránt). Az elõadások anyaga a jövõ év elsõ féléve folyamán a Magyar Szemiotikai Társaság Balázs Géza és H. Varga Gyula szerkesztésében konferenciakötetben is megjelenik. Felsõoktatási konferencia volt a BKF-en A bolognai folyamatról rendezett szakmai konferenciát a Budapesti Kommunikációs Fõiskola november 3-án. Mang Béla az új bolognai struktúra és mûködés bevezetésérõl, a törvényi feltételek alakulásáról beszélt. A konferencián elhangzott elõadásokban egyebek között szó esett még a különbözõ szakok akkreditálási tapasztalatairól, a várható akkreditációs követelményekrõl, valamint az Európai Képesítési Keretrendszerrõl is. A társadalom- és gazdaságtudományi szakmacsoportban a legnagyobb hangsúlyt a mesterszakok indításának kérdése kapta, amely a következõ félévben várható. Szó esett még a munkaerõ-piaci igényekrõl és a szakmai gyakorlat szükségességérõl egyes alapszakokon. Az Oktatási Minisztérium, illetve a felsõoktatási intézmények vezetõi mellett az akkreditációban részt vett szakértõk vitatták meg a több év alatt kialakult helyzetet. Az új szakirány: Európai szociális menedzsment Együttmûködési megállapodást írt alá a Miskolci Egyetem rektora, prof. dr. Besenyei Lajos és prof. assoc. Hermann Schoenauer, a németországi Diakonie Neuendettelsau rektora október 12-én. Ennek elõzményeként dr. Nagy Aladár nemzetközi ügyekért felelõs rektorhelyettes és dr. Szegedi Krisztina egyetemi docens, a Gazdaságtudományi Kar dékánhelyettese a németországi Neuendettelsauban a Diakonie Neuendettelsau rektorával és munkatársaival folytatott megbeszélést az együttmûködés keretében megvalósuló Bachelor szintû képzésrõl (European Social Management) a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. A két intézmény a szociális menedzsment területén kíván együttmûködni, tapasztalatait hasznosítani. A szándéknyilatkozatban foglaltak szerint a szerzõdõ felek vállalják a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán folyó gazdálkodási és menedzsment alapszakon belül az európai szociális menedzsment szakirány (BSc, MSc) kidolgozását és megvalósítását a 2006-os tanévtõl kezdõdõen. Regionális tudásközpont az EKF-en is Magyar Bálint oktatási miniszter és Boda Miklós a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal (NKTH) elnöke számolt be arról az NKTH által odaítélt 800 millió Ft-os támogatásról, amely segítségével 6 magyarországi egyetem mellett az egri fõiskolán is regionális tudásközpont jöhet létre. Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta, hogy az egyetemi kutatások gazdasági hasznosításának elõsegítésére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004-ben elindította a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozását és mûködtetését támogató pályázatát. A hivatal által biztosított források segítségével olyan kutató egyetemek kialakítása a cél, amelyek kiemelkedõ kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és oktatási tevékenységet folytatnak, intenzíven együttmûködnek a gazdasági szférával, erõsítik a vállalkozások K+F tevékenységét, gyorsítják a régiók technológiai és gazdasági fejlõdését, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét. Új vállalatirányítási szoftver a Dunaújvárosi Fõiskolán Újabb, a nemzetközi vállalatirányítási rendszerek között is jól csengõ nevû szoftver ismeretével lehetnek piacképesebbek a Dunaújvárosi Fõiskola (DF) gazdálkodási szakos hallgatói. Mostantól az SAP mellett már egy másik, a gazdaságban közkedvelt integrált vállalatirányítási rendszer ismeretét is elsajátíthatják fõiskolai alapképzésben a hallgatók. Együttmûködési megállapodás született az abas Business Software hazai forgalmazójával is, amelyet Hoffer István, az InterJNet Kft. ügyvezetõ igazgatója és dr. Kadocsa László, a DF tudományos fõigazgatója írt alá. RÖVID HÍREK A Pécsi Tudományegyetem díszdoktoravató ünnepi szenátusi ülésén dr. Lénárd László rektor Jean-Luc Moreau professzornak adta át a díszdoktori oklevelet. A tudományos diákköri mozgalom jelképét ábrázoló OTDT Arany Kitûzõt dr. Dinya László egyetemi tanár, a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola tudományos és kutatási rektorhelyettese a magyar felsõoktatásban folyó diák tudományos tevékenységet támogató áldozatos munkájáért kapta. Négy erdélyi városban tüntettek október 17-én este a magyar nyelvû felsõoktatásért. A Bolyai Egyetem visszaállításáért több százan vonultak utcára Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. A Mûegyetem Egyetemi Hallgatói Képviseletének (EHK) lapja október 25-tõl on-line hírportál segítségével tudósít a BME eseményeirõl a oldalon. Rendkívül szoros eredménnyel, csupán két szavazatkülönbséggel nyerte Forgó Melinda az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökválasztását november 5

6 nagyító november Felsõoktatási szappanopera Lapzártánk után kerül a Parlament elé a felsõoktatási törvény javított változata, amelyben már módosították az Alkotmánybíróság által kifogásolt részeket. A törvény egyik legtöbbet emlegetett pontja, a kétciklusú képzés azonban mindenképpen elindul. Hosszú egyeztetések, módosító indítványok és alkotmánybírósági elmarasztalás is kíséri az eredetileg 1993-ban született felsõoktatási törvény módosítását. Az új törvény tervezetét a Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca dolgozta ki, majd március 10-én fogadta el a kormány. A törvény célja többek között az intézményi autonómia és a kétciklusú képzés magyarországi bevezetése volt. Közel egy hónap múlva kezdõdött meg a törvény általános vitája a Parlamentben. A szaktárca közben szakemberekkel és szakmai szervezetekkel is egyeztetett a Felsõoktatási Tudományos Tanácstól a Magyar Rektori Konferencián át a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájáig. A tervezet egyes pontjait az ellenzék is kifogásolta nem csoda, hogy szokatlanul sok, közel félezer módosító indítvány érkezett be, amelybõl a kormány is csaknem százat támogatott. A május 23-i szavazáson a Parlament 195 igen, 132 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a törvényt. A vitás kérdések A törvény parlamenti jóváhagyása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult. Ugyanígy tett Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök is, aki aláírás elõtt véleményezésre küldte el a testületnek, szerinte ugyanis a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával. Jobbító szándékú javaslatainkat sem a kormány, sem az Oktatási Minisztérium, és sajnálatos módon a kormánypárti képviselõk sem vették figyelembe jelentette ki akkor Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter. A szakember fõleg a kétciklusú képzésre való teljes felvezetõ idõszak nélküli átállást kifogásolta. A reform másik nagy vitát kiváltó intézkedése az egyetemek döntési jogkörével, autonómiájával kapcsolatos. A törvény elsõ változata szerint ugyanis Irányító Testületek (IT) vezetnék az intézményeket a szenátuson kívül. Az IT-k tagjait a szakminisztérium delegálná, akik havi javadalmazás ellenében, teljhatalommal vezetnék az adott felsõoktatási intézményt. Az Alkotmánybíróság döntése Az Alkotmánybíróság október 27- én elkészült állásfoglalásában úgy érvelt: alkotmányos alapjogot, a tudományos élet szabadságát sértené meg, ha a minisztérium által küldött szakemberek döntöttek volna például a doktori képzés indításáról. Azaz elutasította az IT-k létrehozását. Fotó: Bondár Péter Újra a Parlament elõtt a Felsõoktatási Törvény ÚJ SZAKOK SZEPTEMBERTÕL Magyarországon egy már máshol létezõ vagy egy új szak alapításával a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz (MAB) kell fordulni. A bizottság megvizsgálja a képzési és kimeneti követelményeket, a végsõ szót azonban az oktatási miniszter mondja ki. A bolognai rendszer szerinti alap szakok akkreditációja 2003 õszén kezdõdött. A MAB véleményezése által 2006 szeptemberétõl 106 féle alapképzés indulhat el, azonban ugyanazt a szakot több intézmény is meghirdeti, így összesen 586 Bsc szakra lehet jelentkezni. A bizottság 52 esetben nem támogatott olyan szakindítási kérelmeket, ahol már hasonló fõiskolai szakon korábban is folyt képzés. Három esetben viszont a MAB javaslatát nem fogadta el a miniszter, és támogatott néhány informatikai és mezõgazdasági alapszakot. Az MSc-képzések indítására vonatkozó követelményeket már közzétette a MAB, az intézmények pedig elkezdték kidolgozni programjaikat. A bizottság legutóbbi ülésén tizet támogatott az eddig benyújtott mesterképzésre vonatkozó kérelmekbõl. Néhány szakterületen osztatlan marad a képzés: az orvosi, állatorvosi, fogorvosi, gyógyszerész és jogász szakok továbbra is öt vagy több évesek lesznek, a mûvészi képzések vezetõivel pedig még mindig egyeztetnek a minisztérium képviselõi. Az azonban már biztos, hogy 2006 szeptemberében 75 százalékkal kevesebb szak indul. Az új rendszer lényege ugyanis az, hogy az alapozó képzés után többféle mesterszak közül választhasson az, aki tovább tanul. Újra Az Alkotmánybíróság kifogásait figyelembe véve a minisztérium újra egyeztetéseket kezdett a szakmai szervezetekkel, és végül radikálisan átalakította a kifogásolt részeket. Ez leginkább a IT-ket érintette, ezekbõl ugyanis gazdasági tanácsok lesznek. Tagjainak többségét az adott intézmény delegálja: kilenctagú testület esetén hatot, héttagú tanácsnál pedig ötöt. A gazdasági tanácsok tagjai fizetést sem kapnak, és mindössze elõkészítõ jogkörük lenne. Elvonták a kormány jogkörét a mesterszakok és a doktori képzések indítása kapcsán is: az új verzió szerint az egyetemek, illetve a rektori konferencia dönti el, hogy melyik felsõoktatási intézményben milyen mesterés doktori képzések indulhatnak. Az intézményi autonómia többi változását azonban mindenki támogatta, így, ha a javított-módosított törvényt megszavazzák, a fõiskolák és az egyetemek ezentúl átcsoportosíthatják pénzeiket, saját bevételeiket pedig külön számlán kezelhetik, sõt, akár állampapírt is jegyezhetnek, valamint kht.-kat is létrehoz-

7 nagyító hatnak. Az Alkotmánybíróság azonban nem kifogásolta a kétciklusú képzés bevezetésnek módját, így jövõre már a bolognai rendszer szerint zajlik az új szakokon a képzés. KirályBernadett A bolognai folyamat célja, hogy egységes európai felsõoktatási térséget hozzon létre, ahol könnyen átjárható a képzés, és elismertek az egyes diplomák. A bolognai szakok kifejezés egyrészt a hat-hét féléves, bachelor diplomával (Bsc) záruló alapképzést, illetve az arra épülõ kétéves master fokozatot (Msc) jelöli utóbbi felelne meg nagyjából a mostani egyetemi diplomáknak. A rendszert az eddig is létezõ doktorképzés és a piramis alján található felsõfokú szakképzés egészíti ki. NEM VOLT ELÉG IDÕ FELKÉSZÜLNI Prof. Dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára: a Bolognai Nyilatkozat célja az egységes európai felsõoktatási térség kialakítása, az a cél, hogy tudásban és kutatás-fejlesztésben is felzárkózzon Európa az USA-hoz. Az elfogadott pontok közül csak egy a kétszintû képzés, de Európa legtöbb országában most elsõsorban ezzel foglalkoznak. A többi feltétel talán kevésbé látványos, mint például a hallgatók külföldi tanulása, részképzése, ami jóval kisebb a kívánatosnál. Itthon nem volt elég idõ felkészülni a kétfokozatú képzés 2006-os bevezetésére. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy az idõ nagy része lobbizással ment el. Komoly problémákhoz vezet, hogy nem tudni, milyen MSc-képzések lesznek. A bachelor szakok kialakításakor nem tervezték meg elõre, milyen master épül majd rá, milyen képzési tervvel. Azaz nem nézték meg, mit kell tanulnia alapképzésben annak, aki majd közgazdász mesterdiplomát szerez. Az is probléma, hogy a rendszer nem ismeri el az intézmények közti különbségeket. Nem lesz szükség annyi egyetemi szintû képzésre, amenyit szeretnének elindítani. Néhány fõiskoláról el tudom képzelni, hogy elfogadható mesterszakot indít, de nem mindegyikrõl. Hiányzik az elegendõ számú, megfelelõ szintû oktató is, gyakori, hogy valaki csak a nevét adja egy mesterszak akkreditációjához. Kedvezmények, támogatások a hallgatóknak A felsõoktatási intézményekben különbözõ támogatási formák, hallgatói kedvezmények állnak az egyetemisták és fõiskolások rendelkezésére. Mang Bélát, az Oktatási Minisztérium felsõoktatási helyettes államtitkárát kérdeztük, mik is ezek, és várható-e változás velük kapcsolatban az új felsõoktatási és költségvetési törvény kapcsán. Milyen állami hallgatói támogatási formák állnak rendelkezésre a felsõoktatási intézményekben? Az egyetemi és fõiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról az 51/2002. (III. 26.) kormányrendelet rendelkezik. E jogszabály a következõ hallgatói támogatási formákat ismeri: tanulmányi ösztöndíj, pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, a tantervi követelményeken túlmenõ kiemelkedõ szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított intézményi (kari) ösztöndíj, az intézményi szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás, köztársasági ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, tanszertámogatás, kollégium (diákotthon) fenntartása, kollégiumi férõhely bérlése, kollégium fejlesztése, tankönyvés jegyzet-elõállítás, doktori ösztöndíj, doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása, a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése, sport- és kulturális támogatás. A hallgatói támogatások és fizetendõ díjak egységes rendszerét az intézményi tanács határozza meg az intézményi Szervezeti és Mûködési Szabályzatban. Ezeken túlmenõen számos egyéb ösztöndíjat és támogatást lehet a hallgatóknak megpályázni. Változik-e a hallgatói támogatások mértéke a jövõben? Igen, terveink szerint lesznek változások. A évi költségvetési törvény tervezete szerint a január 1-jével megemelt normatívák a következõ évben tovább emelkednek. Így például a forint/fõ/év összegûre emelt hallgatói normatíva 2006 augusztusáig lesz érvényben, szeptembertõl Ft-ra emelkedik ez az összeg. A doktori képzésben részt vevõk támogatási normatívája a jelenlegi Ft/fõ/év Fotó: OM Mang Béla összegrõl szeptembertõl Ft-ra emelkedik. A köztársasági ösztöndíjban részesülõk normatívája, mely most Ft, jövõ szeptembertõl Ft/fõ/év lesz. A diákotthoni elhelyezés normatívája idén szeptemberben emelkedett Ft/fõ/év összegrõl Ft-ra, s jövõ szeptembertõl várhatóan Ft-ra nõ. A lakhatási támogatás normatívája szintén idén szeptemberben lett a korábbi Ft/fõ/év helyett Ft/fõ/év, és jövõre is ez az emelt összeg lesz érvényben. A tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívájának összege idén januártól jövõ augusztusig 7820 Ft/fõ/év, ez szeptembertõl Ft/fõ/év összegre emelkedik. Milyen lehetõségeket nyújt az új felsõoktatási törvény a hallgatóknak? A Magyar Universitas Program hallgatói reformcsomagját az új felsõoktatási törvény valósítja majd meg. Az új törvény szerint egy személy 12 féléven át folytathat a felsõoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Lehetõvé válik, hogy minden államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató Európa más országaiban tanulhasson legalább egy félévet. Az Európai Unió országainak államilag elismert felsõoktatási intézményeiben részképzést folytató hallgató legalább a ráesõ képzési támogatás idõarányos összegének megfelelõ ösztöndíjban részesülhet anyaintézményétõl. Kiszélesedik a Diákhitel-rendszer is. A költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatók számára lehetõvé kívánjuk tenni, hogy a magasabb egyéni ráfordítás támogatására magasabb összegû Diákhitelt vehessenek fel. A tervek szerint a külföldi egyetemeken teljes képzésben folytatott tanulmányok idejére is igényelhetõ a Diákhitel. Az egyetemen végzett hallgatói munka 2004 januárjától a minimálbér összegéig adó- és járulékmentes. A campusba települõ vállalatok, amelyek kutatási-fejlesztési tevékenységükbe felsõoktatási hallgatókat vonnak be, ezt a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentesen tehetik. Terveink szerint a gyakorlati képzés idejére a hallgatók részére fizetett díjazás a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentessé válik. MA november 7

8 nagyító november Többletszolgáltatás: görgõs kameraállvány Egyhónapos hezitálás után a Szegedi Tudományegyetem vezetõi a félreérthetõ jogalkotói szándékban jelölték meg a kialakult helyzet okát. Mint elõzõ számunkban is megírtuk, az SZTE BMI, ismertebb nevén a Havas-iskola hosszú évek óta az állami finanszírozású képzésben tanulóktól is tandíjat szedett egy profitorientált gazdasági társaság közremûködésével, amely kft. éppen Havas Henrik 80%-os tulajdona. A Havas-botrány kirobbanása után a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) belsõ vizsgálatot és ezzel egyidõben hírzárlatot rendelt el. A vizsgálat lezárult, és az SZTE sajtónyilatkozatot adott ki. Az egyetemi grémiumok által is elfogadott sajtókommüniké kiemeli, a Felvételi Tájékoztatóban foglalt információk egyrészrõl az Oktatási Minisztérium által jóváhagyottnak, másrészrõl a leendõ hallgatók által ismertnek és elfogadottnak tekinthetõek. Aki pedig informálódik és nem fogadja el Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman: szeptember 20-án kezdeményezést fogalmaztam meg a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében fejlesztés címén szedett díjjal kapcsolatban. Hivatalomba megérkezett dr. Szabó Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem rektorának válasza, amelyben a kezdeményezésemmel ellentétben a díjak beszedésére vonatkozó gyakorlatot a jogszabályoknak megfelelõnek minõsítette. A rektor érveit nem tudom elfogadni, a korábbiakban kialakított álláspontomat továbbra is fenntartom. A Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete államilag finanszírozott hallgatóit jogszerûtlenül kötelezte díjfizetésre. A jogszabályok nem biztosítanak számomra az ügyben a többletszolgáltatásokért járó díjat, az választhat más képzési utat. Egyébként is a SZTE BTK Kari Tanácsa októberben hozott egyhangú határozata kimondta, hogy jogszerûen járt el a SZTE BTK. A sajtónyilatkozat magas színvonalú többletszolgáltatásokról is beszámol: például a technikai háttér sokkal jobb a pesti helyszínen, mint Szegeden (van például gurulós statív, azaz kameraállvány), és az AÁRY TAMÁS LAJOS A rektor érveit nem tudom elfogadni Fotó: Bondár Péter Falaznak... intenzív levelezõ képzés azt jelenti, hogy nappali képzés folyik. A beszedett pénzbõl megvalósult közel 1 milliárdos fejlesztés nyomait mindenesetre a hallgatók nem fedezték további intézkedési lehetõséget, a Szegedi Tudományegyetemnek saját egyetemi polgárait kell meggyõznie a díjfizetés helyességérõl. Az a hallgató, akit az egyetemnek nem sikerül meggyõznie, a felsõoktatási törvény alapján bíróságon szerezhet érvényt igazának. Eljárásomban minden esetben az együttmûködést segítem, elfogadtatva a hallgatókkal és oktatókkal, hogy bízhatnak a jog uralmában, bízhatnak az intézményekben, hiszen az intézmények vannak a polgárért és nem fordítva. Ha a kezdeményezések nyomán az intézmények orvosolják az okozott jogsérelmet, máris sokak bizalmát nyerték el. Így meghonosodnak a demokratikus értékek, elvek, és az oktatási szereplõk egyre kevésbé érzik kiszolgáltatottnak magukat. A Szegedi Tudományegyetem rektora elmulasztotta, hogy éljen ezzel a lehetõséggel. fel. A kérdésben érzékletes beszámolókat olvashatunk a hallgatóktól a szak hivatalos honlapján lévõ fórumon ( Az egyetemi vizsgálat megállapította tehát, hogy a tandíjat jogosan vették el a hallgatóktól a kft. képviselõi, hiszen a diákoknak módjuk volt sok plusz szolgáltatást is igénybe venni. Ezt a logikát követve tehát a kollégiumi díjat is úgy kellene módosítani, hogy mindenki fizet, de csak az lakik valójában diákszállón, aki akar és persze, aki befér. Amit a nyilatkozat a speciális kollégiumokkal kapcsolatban ír, nyílt beismerése a jogtalanságnak: Egy másik szervezett forma, de a képesítési követelményeket meghaladóan nyújtott és a tanrendben sem szereplõ egyéb szolgáltatás a meghirdetett speciális kollégiumok formájában nyújtott ismeretátadás. E speciális kollégiumokból a hallgatók kivétel nélkül vesznek fel, képzési irányuknak megfelelõen. Magyarán olyan kreditekért kell fizetni, amik kötelezõen elvégzendõek. No comment. A SZTE BMI évek óta tartó pénzszedési akciója tehát saját megítélésük alapján jogszerû és mindenki számára méltányos. Az intézkedési terveket megismerve azonban ezt a gyakorlatot jövõre mégsem folytatják, csak fizetõs hallgatókat vesznek fel. Az ok: tisztább profilú képzés (ha eddig valaki bizonytalankodott volna az ügyben szereplõk indítékait illetõen), illetve a már állami finanszírozásban tanulók beiratkozásának sem lesz feltétele a többletszolgáltatási díj befizetése. Aki pedig nem fizet külön, annak low budget képzés jár (Leszerelik a görgõket a statívról? a szerk.), és nem kap külön lapocskát a diplomájába. Idõszerûnek látja továbbá az egyetem vezetése, hogy a hallgatók az egyetemnek fizessenek, és ne egy magáncégnek. A kérdés az, hogy azt az egyszerû tényt, hogy levelezõ képzésért járó normatívából nem lehet színvonalasnak szánt nappali képzést szervezni, miért kell ilyen magyarázkodással elfedni? Miért kell tiszteletre méltó egyetemi vezetõket olyan helyzetbe hozni, hogy más helyett bizonyítsák a bizonyíthatatlant, tájékoztassák a közvéleményt egy olyan profitelvû cég tulajdonosa helyett, aki ráadásul intézményikommunikátor-képzést jegyez? EducatioPress 8

9 nagyító Hallgatóknak is szól a megújult honlap A leendõ hallgatók mellett azok is olvashatnak hasznos információkat a Felvi.hu-n, akik már egyetemre vagy fõiskolára járnak. Az októberben átalakult honlap egyik legfontosabb új feladata, hogy tájékoztassa a hallgatókat mindarról, amit a felsõoktatásban tudni érdemes. A meglévõ csatornák mellé ezért kialakítottak egy Hallgató vagyok nevût, amit folyamatosan töltenek fel hírekkel és információkkal az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) munkatársai. tásról, az albérletkeresésrõl, és arról is, hogy induljunk neki a diákmunka-keresésnek. A Vizsgaidõszak menüpont még részletesebben foglalkozik mindezzel: megismerhetjük belõle Umberto Eco híres könyvét, melynek címe Hogyan írjunk szakdolgozatot?, de olvashatunk arról is, mire kell figyelni tesztíráskor, és hogy miért kell vázlatot írnunk esszéíráskor. Segítségért azonban fordulhatunk az OFIK munkatársaihoz is, akár ben, akár telefonon vagy levélben. A hallgatók (és a leendõ hallgatók) az OFIK jogászát is felkereshetik, aki nemcsak a felvételi eljárásban tud segíteni jogértelmezésével, hanem eligazítja az érdeklõdõket a hallgatói életet, például a vizsgaismétléseket érintõ jogszabályokban. Aki már végeztek, egyrészt hamarosan elolvashatják, milyen szakirányú továbbképzések vagy doktori képzések várják õket, és milyen feltételekkel jelentkezhetnek oda. De a diplomásoknak más módon is segítenek: a Karrier rovatban például megtudhatjuk, milyen volt a mûegyetemi állásbörze, mit kínál a budapes- Hazai és külföldi oktatási hírek eddig is voltak a honlapon, de a felsõoktatás most még hangsúlyosabb szerepet kap. Az OFIK, amely eddig a sikeres jelentkezés végéig követte nyomon a fiatalokat, õsztõl kiemelten foglalkozik a felvettekkel. Lesznek adminisztratív változások, például a központban tartják majd nyilván a hallgatókat, az oktatókat és a kutatókat is késõbb oktatói igazolványokat is kapnak majd az érintettek. Tanulmányok, kutatások és fejlesztések, hallgatói rendezvények, pályázatok csak néhány azok közül, amik a Hallgató vagyok csatornán találhatók. Aki ide belép, a korábbihoz hasonló menürendszerrel találja szemben magát, természetesen újakkal kiegészítve. A Felsõoktatási körkép menüpontban például átfogó képet kapunk a hazai és külföldi iskolákról. A már ismert Megkérdeztük rovat egyegy intézményt vagy kart mutat be, általában a fõigazgató vagy a rektor segítségével, de szót kapnak a diákélet szereplõi is. Nem ritkán a hallgatói önkormányzat egyik képviselõje vezet körbe virtuálisan az intézményben, a pécsi HÖK-elnöktõl például azt tudjuk meg, miért érdemes gólyatáborba menni, de olvashatunk arról is, milyen elõnyökkel jár, ha egy angol nyelvû üzleti képzést választunk a Nemzetközi Üzleti Fõiskolán. Szinte az összes hazai intézmény bemutatkozott már, az állami fenntartásúak mellett az egyháziak, sõt a magánegyetemek is, de a lista folyamatosan bõvül, hogy az oktatási rendszeren kívül az egyetemi életet is közelebbrõl megismerje a honlapot böngészõ. De nemcsak az intézményeket ismerhetjük meg, hanem a diákélet mindennapi buktatóit, szépségeit is. Akik szeptember óta egyetemre vagy fõiskolára járnak, most szembesülnek azzal, hogy önállóan kell dönteniük. Még akkor is nagy a változás, ha nem költöztek el otthonról, hiszen új az órarend, a kreditrendszer miatt a diák dönti el, milyen tárgyakat vesz fel ebben a félévben. Ugyanígy az idõbeosztás is az õ feladata ehhez pedig felelõsségtudatra, felnõtt gondolkodásmódra van szükség. Az útkeresõknek a Felsõoktatási körkép menüpont alrovata, a Hétköznapok segít. Hasznos tanácsokat kaphatunk az idõbeosztásról, a könyvtárlátoga- A Mérlegen a felsõoktatás rovat a szülõknek is szól, ha arra kíváncsiak, mi a hallgatók véleménye egyegy intézményrõl. Itt ugyanis már lezajlott kutatások összefoglalóját olvashatjuk. Az OFIK egy kutatómûhellyel közösen kérdezte meg az egyetemi hallgatókat az Egyetemek mérlegen címû könyv tartalmazza ennek eredményeit, a világhálón azonban olvashatunk külföldi rangsorokról vagy a legújabb hazai felmérésrõl, amely a fõiskolai hallgatók véleményére volt kíváncsi. A fõiskolákat és az egyetemeket az ott tanulók több szempont alapán értékelték, ilyen volt például a képzési kínálat, az infrastruktúra, a könyvtár felszereltsége vagy éppen az, milyen tanórán kívüli lehetõségeik vannak a hallgatóknak, de arra is választ kapunk, mikor dönti el egy fiatal, hogy milyen irányban tanul tovább. Felméréseket gyûjtöttek össze az Elemzések alatt is, itt azonban arról is olvashatunk, mennyire érzik magukat magányosnak a éves fiatalok, vagy hogy melyek voltak 2005-ben a legnépszerûbb szakok. Az Európai diák rovatban pedig a külföldi egyetemeket megjárt diákok mesélnek tapasztalataikról, élményeikrõl másoknak is kedvet csinálva a kalandhoz. Megismerhetjük a különbözõ ösztöndíjakat és hallgatói szervezeteket az Erasmustól az Aisec-ig. A Segíthetünk rovat nevéhez hûen jogszabályokkal is segít, például elolvashatjuk az új felsõoktatási törvényt, de megtudhatjuk belõle azt is, mire jó a Diákhitel, illetve milyen szabályok szerint lehet felvenni. Aki nyelvet akar tanulni, annak a nyelviskola-keresõ is segít, ha pedig külföldre készülnénk, a Pályázatok pont alatt megtudjuk, mit, hova kell benyújtanunk. tieknek az Ifjúsági Iroda, vagy hova fordulhatnak tanácsért, ha úgy érzik, krízishelyzetbe kerültek. A másik, hallgatóknak is szóló menüpont a Felsõoktatási mûhely, amely az egyetemeket és fõiskolákat érintõ legnagyobb horderejû változásokra fókuszál. Egyfajta szakmai fórumot akarnak a mûhelyben létrehozni, ahol a felsõoktatás valamennyi képviselõje megszólalhat és vitatkozhat, sõt akár publikálhat is. Ezért nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók, a kutatók és az egyetemi vezetõk is hasznos információkat kaphatnk majd a cikkekbõl. Külön menüpont foglalkozik az átalakuló felsõoktatással, a kétciklusú képzéssel, és annak magyarországi hatásaival. A reformokról szóló írások mellett a kutatás-fejlesztésrõl, a legújabb felfedezésekrõl is kaphatunk információt, és arról is olvashatunk, hogyan vezették be és hogyan mûködik az alapképzésre épülõ mesterképzés más európai országokban. De van linktár is, ahová a bolognai folyamatról és a K+F-rõl szóló weboldalakat gyûjtötték össze a szerkesztõk. KirályBernadett november 9

10 nagyító november Védelem felsõfokon Több okból is különlegesek a rendvédelmi és nemzetvédelmi képzések. A Honvédelmi, illetve a Belügyminisztérium a fenntartó, kötöttebbek az órák, a fegyelem nagy és ebbe a takarodótól az alkoholtilalomig sok minden beletartozhat. A Rendõrtiszti Fõiskolán nevével ellentétben nemcsak rendõröket képeznek, hanem a határõröktõl a pénzügyõrökig számos szakma képviselõit. Büntetés-végrehajtónak, azaz börtönõrnek vagy közlekedésrendésznek viszont csak azok mehetnek, akik már hivatásos állományban vannak. A kétszintû képzés követelményei miatt érettségivel 2006-ban alapkézésben már csak bûnügyi igazgatási vagy rendvédelmi igazgatási szakra lehet jelentkezni. Alapképzésekre épülõ mesterszak is készül, az elnevezése valószínûleg rendészeti vezetõ lesz majd mondta az Aktív Szemeszternek dr. Derce László tanulmányi igazgató. Hozzátette, ehhez új tantárgyakra és több minõsített oktatóra van szükségük. Most is van 25 fokozattal rendelkezõ oktató az intézményben, de a fõleg elméleti ismereteket adó MSc-képzés miatt még többre van szükség. Fotó: RTF A Redõrtiszti Fõiskola a Budai-hegyekben Fotó: RTF Rendõrlányok a gólyabálon Fotó: RTF Nézik az alkalmasságot A középiskolai és érettségi eredmények mellett alkalmassági vizsgát is kell tenniük a jelentkezõknek. Kizáró ok lehet néhány betegség, az asztmától a cukorbetegségig. A jelentkezõknek pszichológiai vizsgálaton is részt kell venniük, a Rendõrtiszti Fõiskolán pedig átvilágítás is van, azaz megnézik, hogy a jelentkezõnek és családjának milyen az elõélete. Ha valaki már szembekerült a törvénynyel, nem jöhet a fõiskolára. Fegyveres szerv vagyunk, ennek megfelelõek az elvárásaink is említi dr. Fórizs Sándor, a Rendõrtiszti Fõiskola fõigazgatójának oktatási helyettese a szigorú feltételeket. Akik minden rostán túljutnak, nemcsak arra számíthatnak, hogy rendszeresen vizsgálják majd fizikai állapotukat, hanem arra is, hogy a negyven százalék- Elfogási gyakorlat nyi elméleti oktatás jelentõs része jogi tárgy lesz. Emellett a tanév is hosszabb, a civil elsõévesek egy hónapos kiképzéssel kezdenek, ekkor alaki gyakorlatok vannak, de meg kell tanulniuk az egyenruha-viselést, az azzal összefüggõ szabályokat is. Az elsõ és második év végén pedig kötelezõ nyári gyakorlaton vesznek részt a hallgatók ilyenkor, szaktól függõen, szolgálhatnak a határon vagy akár egy rendõrjárõr mellett is. Egyeztetett álláshelyek Határõrség, Rendõrség, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Vám- és Pénzügyõrség, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság innen válogathatnak a végzettek, persze ki-ki képzettsége szerint. A személyes beszélgetések az utolsó, hatodik félév elején kezdõdnek, ekkor mérik fel a hallgatók elképzeléseit, igényeit a rendvédelmi szervek személyügyi szakemberei. Üres helyek minden szervnél vannak ugyan, hiszen eleve velük egyeztetve alakulnak ki a felvételi keretszámok, de nem biztos, hogy végzettségnek megfelelõ pozíciót is tudnak biztosítani. A másik nehézség, hogy sok hallgató az otthona közelében vagy a fõvárosban szeretne elhelyezkedni, ez azonban néha lehetetlen. A végzett határõrök szívesen dolgoznának a Ferihegyi repülõtéren, de nem mehet oda mindenki mondta Fórizs Sándor. Az oktatási helyettes azt is hozzátette, bár elvileg bárhová helyezhetik a végzett hallgatót, olyan nem fordult még elõ, hogy valakit a lakhelyéhez képest az ország másik végébe küldjenek. Valódi harc és mérnöki feladatok A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Hungária körúti campusára csak úgy jutunk be, hogy belépési engedélyre cseréljük a személyi igazolványt. De bennmaradni is nehéz, az ide jelentkezõknek vállalniuk kell ugyanis a tanulás mellett a kiképzést, a szolgálatokat, majd végzés után a hivatásos tiszti szolgálatot is. Ez utóbbi sokféle lehet: békefenntartói, kiképzõi, vezetõi, a mérnöki feladatoktól akár a valódi harcig. A fõiskolai, illetve a leendõ bachelor diplomás végzettségûeket jövõre már a mesterképzés is várja a ZMNE az elsõk között akkreditáltatta sikeresen tíz mester szakát. Erre épülhet még a civil életbõl is ismert doktori képzés. A másik speciális posztgraduális képzési forma a vezetõképzés, más néven a vezérkari tanfolyam, amelyen külföldi hallgatók is részt vesznek. A két nyitott védelmi szakon (biztonság- és védelempolitikai és védelmi igazgatási) végzettekkel nem köt automatikusan szerzõdést a honvédség vagy más szervezet. Az idejárók egy része áthallgat, jogi vagy mûszaki egyetemre jár, bár az idõbeosztásuk elég sûrû. A harmadéves Lédeczi Zoltán A ZMNE épülete szerint egyre nehezebbek a követelmények. Nehéz összehangolni a tanulást és a katonai követelményeket, mint a körlettakarítás vagy az alaki szemlére való készülés mondja a hadés biztonságtechnikai mérnöknek tanuló diák. Fotó:

11 nagyító Fotó: Akcióban Kevesebb kimenõ az elsõéveseknek A kora délutánig tartó oktatás után sokszor még szolgálatot adnak a századokba sorolt hallgatók, egyébként azonban szabad a délután, ilyenkor tudnak a kötelezõ testnevelésórákon felül sportolni. A hallgatói önkormányzat is rendez esteket, többek között az Intézményi Mûvelõdési Otthonban, de sokan kimennek a városba szórakozni. Takarodóra azonban a kötelesek visszatérni, ennek ideje évfolyamonként egyre nõ. Ha valaki vét a rend ellen, súlyosságától függõen akár már három szabálysértés után elbúcsúzhat az egyenruhától. Van, aki korábban teszi: az egyetemi tanulmányok megkezdése elõtt Szentendrén eltöltött kiképzési idõben néhány fiatal ráébred arra, hogy mégsem vonzza a katonai pálya. Korábban otthon toronyban állt a szobájában a zokni, és most szembesül azzal, hogy itt kemény rend és követelmény van, rendet kell tartania maga körül, utána tanulmányi feladatok, kötelezõ testképzés és így tovább, hiszen végzésüket követõen nekik mint vezetõknek hasonló rendet kell majd tartaniuk, tartatniuk érzékelteti a feltételeket dr. Sándor Vilmos oktatási rektorhelyettes. Fotó: Átkelés Az önvédelem reflexe A nyitott szakokon végzõk önkormányzatoknál, hazai és nemzetközi védelmi szervezeteknél, a katasztrófavédelemben vagy a polgári védelemben találnak munkát. A zárt képzéseknél biztos az elhelyezkedés, erre törvény és szerzõdés is kötelezi a Magyar Honvédséget, illetve a többi védelmi szervet. Környezetünkben csökkent a konkrét katonai veszély valószínûsége, de fokozódnak más veszélyek: a terrorizmus, a tömeges illegális migráció, a feketegazdaság vagy a természeti, illetve civilizációs katasztrófák veszélye. Ezért minden államnak, így hazánknak is kell, hogy legyen önvédelmi reflexe és cselekvési programja a veszélyek megelõzésére, elhárítására, a bekövetkezett negatív események következményeinek felszámolására. Ezen feladatok végrehajtására kell felkészíteni a hallgatóinkat jellemezte Sándor Vilmos az átalakuló rendszert. Fotó: Ugrás közben K.B. Fotó: Lõgyakorlat Kirgizföldrõl Hollandiába A honvédséggel kötött szerzõdés után mindenkinek az egyéni képességein múlik, hogy milyen karriert fut be. Gulyás Zoltán ezredes megjárta például a kirgiz repülõiskolát és a NATO észak-európai központját is. Az egykor állatorvosnak készülõ ezredes terve akkor változott meg, amikor a középiskolában a légierõnek toboroztak fiatalokat. Az orvosi vizsgálat aznap volt, amikor a rettegett orosz nagydolgozat. Minden fiú elment az alkalmassági vizsgára. A kiképzést az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) pogányi füves repülõterein tartották, majd Szolnokon tanult az akkori Repülõmûszaki Fõiskolán, aztán Kirgizisztánba került az alig húszéves diák. A szakmai képzésen 26 ország leendõ repülõsei vettek részt, mindenki, aki akkor szovjet technikával rendelkezett a keleti blokkban. Elsõ állomáshelyén, Szentkirályszabadján Gulyás hadnagy másodpilóta, majd harcihelikopter-vezetõ lett. Tíz gyönyörû évet töltöttem ott, repültem MI-8 és MI-24 helikopteren is. Ott voltam Taszáron, amikor az elsõ IFOR-hadmûvelet elindult a szétesett Jugoszlávia ellen. Miközben fõiskolai, majd egyetemi diplomát szerzett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, 1998-ban a légierõ-parancsnoksághoz került. Helikopter-fõszemlélõ lettem, és közben NATO-PFP (Partnership For Peace) gyakorlatokon megfigyelõként is dolgoztam. Ezután 2001-ben NATO-beosztásba helyezték a hollandiai Brunssumba, a szervezet észak-európai parancsnokságához. Gulyás Zoltán most ismét Magyarországon dolgozik, a szárazföldi parancsnokságnál szolgál légierõ-szakreferensként. Ami légierõs ügy van, arról tudnom kell fogalmazza meg a feladatát, majd hozzáteszi, a különbözõ parancsnokságok munkáját össze kell hangolni. Például Afganisztánban a felderítõk találtak egy terrorista központot, amit a légierõ egy egyszerû precíziós bombával megsemmisített. Az volt fontos, hogy tudjanak egymásról: ha a felderítõk nem találták volna meg, a légierõ nem tudta volna elpusztítani november 11

12 nagyító november Az agrártudományoktól a mûvészetekig A Kaposvári Egyetem két egyetemi karból (Állattudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar) és két fõiskolai karból (Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fõiskolai Kar, Mûvészeti Fõiskolai Kar), valamint Takarmánytermesztési Kutatóintézetbõl és Egészségtudományi Centrumból áll. Az elmúlt években hatalmas méretûvé vált felsõoktatási intézménynek nemrég még a campusa is megújult. Az új campus Az egyetem ha a jogelõdöket nem veszszük figyelembe január 1-jétõl létezik tudtuk meg dr. Boros Istvántól, a Kaposvári Egyetem fõtitkárától. A színvonalas oktató- és kutatómunkához ma már az infrastrukturális adottságok is megvannak, nemrég átadták az egyetem új épületét, amelyben oktatási tömbök, 350 fõs kollégium, könyvtár és hallgatói multifunkcionális központ is található. Az Állattudományi Kar tevékenységét is segítik a korszerû oktatástechnológiai eszközökkel felszerelt elõadó- és szaktantermek, illetve a modern laboratóriumok is a hallgatók rendelkezésre állnak. A gyakorlati órákat a kar Tan- és Kísérleti Üzemében több mint 1000 hektáron, illetve további hazai és külföldi gazdaságokban tartják. Az agrárképzés csaknem teljes skáláját megtalálhatjuk, állattenyésztõ mérnökök, agrármérnökök, agrármérnök tanárok és gazdasági agrármérnökök kerülnek ki az alma mater falai közül. A Gazdaságtudományi Kar a hagyományokra épít a Kaposvári Mezõgazdasági Technikum alapjaira. Az egyetemi szintû képzésben gazdasági agrármérnöki, folyamatszabályzó mérnöki és közgazdász diplomát szerezhetnek a hallgatók; továbbá a kar az agrártudományokkal, a marketinggel, a pénzügyekkel, az informatikával, a terület- és vidékfejlesztéssel, valamint az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket is kínálja. A Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fõiskolai Karon leendõ tanítók, óvodapedagógusok, logopédusok, ifjúságsegítõk, Harmadik évfolyam, elsõ OKJ-vizsga November közepén befejezõdött az oktatás a harmadik MESE-képzésen, ám most elõször OKJ-vizsgával zárul a tanfolyam. A már három évfolyamot megélt képzés irányítójával, a MESE oktatási igazgatójával, Bajnai Zsolttal beszélgettünk. Fotó: Hornyák Tibor Miért fontos a MESE-nek a rengeteg újságíró-iskola mellett saját képzést fenntartani? Azért indítottuk el 2002-ben a képzésünket, mert azt gondoltuk, sokan készítenek úgy hallgatói lapot, hogy az újságírás és a szerkesztés alapjairól soha nem hallottak, hiszen nem kommunikáció vagy média szakra járnak. Az elsõ két kurzus bebizonyította, hogy van érdeklõdés az általunk kitalált modellre. Nem akarunk többre vállalkozni, mint a szakmai alapokat, illetve a minimális szakmai igényességet megmutatni. A képzés gerincét a távoktatás adja. Talán igazolja az elgondolásunkat, hogy nemcsak egyetemisták és fõiskolások találtak meg bennünket, hanem olyanok is, akik már netán újságíróként dolgoznak, vagy éppen most szeretnének pályát módosítani. Mi indokolta, hogy OKJ-s képzés lett a MESE tanfolyamából? Mind a két korábbi kurzus hallgatói jelezték, hogy ha már pénzt és idõt áldoznak a tanulásra, akkor az általunk kiállított oklevélnél komolyabb bizonyítványt szeretnének. Nyilvánvaló volt, hogy az OKJ-s képzés felé kell elmozdulnunk, így idén februárban már úgynevezett középfokú újságíróképzést indítottunk. Nem akarunk többre vállalkozni, mint a szakmai alapokat megmutatni mûvelõdésszervezõk tanulnak; de hitoktatókat, idegenforgalmi szakmenedzsereket és informatikus-könyvtárosokat is képeznek. Nagy hangsúlyt fektetnek a hallgatók kommunikációs, információkezelési és innovációs tudásának fejlesztésére, hiszen versenyképes diplomát kell a kezükbe adni, hogy a végzettek rugalmasan alkalmazkodhassanak a munkaerõpiac változó igényeihez. A Mûvészeti Fõiskolai Kar hivatalosan augusztus 27-tõl mûködik. A Pedagógiai Karból váltak ki egy új kart teremtve a rajz és vizuális kommunikáció, a kommunikáció, a színész, a látványtervezõ, a fotóriporter és képszerkesztõ, illetve az intézményi kommunikátor szakok. A kar több szempontból is különleges helyet foglal el a felsõoktatásban, hiszen olyan képzést (fotóriporter és képszerkesztõ) indított útjára, amelyet sehol másutt nem tanítanak a magyar felsõoktatásban. Mint a kar neve is mutatja: a tudományos kutatási tevékenység mellett a mûvészeti alkotómunka is hangsúlyosan jelen van. Az oktatók jelentõs része rendszeresen kiállít, szerepel, rendez és publikál hazai és nemzetközi színtereken. Az egyetemre több mint 5000 hallgató jár. A legnépszerûbb szakok közé a közgazdászt és a színészt sorolta dr. Boros István, hiszen ez utóbbira húszszoros volt a túljelentkezés. Az egyetemi élet azonban nem áll meg az oktatásnál és a kutatásnál: rengeteg szakmai konferenciát, szimpóziumot rendeznek minden karon, például a közelmúltban, október 11-én rendezte meg az Állattudományi Kar a XII. Nemzetközi Takarmányozási Szimpóziumot, október 20-án pedig a II. Kaposvári Állategészségtani Napot. DurbákIldikó Mi változott az elõzõ évekhez képest? Az OKJ-s bizonyítvány megszerzésének komoly feltételei vannak, melyekhez nekünk is alkalmazkodnunk kellett. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy hoszszabb, több oktatási napot magában foglaló lett a tanfolyam. Nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés, mind a szemináriumokon, mind a szerkesztõségi gyakorlatokon, és a korábbinál jóval több közismereti tárgyat is kell hallgatniuk a diákjainknak. A legkomolyabb változás azonban mégis az, hogy a kurzus sikeres befejezéséhez nem elég az összegyûjthetõ pontok felét produkálni, hanem szakdolgozatot és mestermunkát is kell írni, illetve egy komoly záróvizsgát is le kell tenni. Lehet már értékelni a mostani képzés hallgatóit? Azt hiszem, mindig az éppen futó kurzus hallgatói a legjobbak, hiszen velük a legszorosabb a kapcsolatunk. A mostani képzésre közel 70-en jelentkeztek, és az összegyûjtött pontokból úgy tûnik, legalább 55 ember komolyan is gondolta a tanulást. A gyakorlati helyek visszajelzéseibõl is azt látjuk, hogy a többség nemcsak az idejét akarta itt eltölteni, hanem tudást, kapcsolatokat és lehetõségeket akart szerezni. Azt tudom, hogy már vannak érdeklõdõk a következõ kurzusra. Milyen lesz a folytatás? Jövõ februárban ismét elindítjuk a képzést. Az elsõ OKJ-s évfolyammal mi is sokat tanultunk, így ha sok változás nem is lesz, de talán gördülékenyebb és hatékonyabb lehet jövõre az oktatás. Nem változás, inkább plusz újdonság, hogy kiegészítõ képzést is indítunk önkormányzati sajtósoknak, hiszen az egyetemi és fõiskolai lapok szerkesztõi mellett ez a réteg is komolyan érdeklõdik a képzésünk iránt. K.B.

13

14 nagyító november Ha Olaszországban akarsz tanulni A Nyugat feltételezhetõen legrégebbi egyetemével büszkélkedõ Bolognában írták alá az Európai Felsõoktatási Térség létrehozását megcélzó nyilatkozatot 1999-ben. A 3+2-es képzésre történõ átállás már évek óta folyamatban van, az olasz felsõoktatási intézmények pedig sokféle képzést kínálnak a külföldi diákoknak. A bolognai folyamatnak köszönhetõen Olaszországban is több lépcsõben lehet tanulni. Az elsõ szintet a laurea jelenti, ami a bachelor megfelelõje. A hároméves oktatás alatt a diákok az alaptantárgyakat veszik fel, de ez idõ alatt szakosodhatnak is. Az utolsó évben a hallgatók gyakorlaton vesznek részt egy cégnél. Miután lezárták a három évet, választhatnak, hogy tovább tanulnak vagy elhelyezkednek. A második szint a master (laurea magistrale), amely további két évet jelent a választott szakon. Az erre jelentkezõknek megfelelõ számú kreditpontokkal (ECTS) kell rendelkezniük. A szakosított master (master universitario) alternatívát kínál, hiszen mindazok beíratkozhatnak, akik vagy bachelor, vagy master képzésen már részt vettek. Itt szintén a szaktárgyakra helyezik a hangsúlyt, illetve a már dolgozók gyakorlati készségeit fejlesztik, amely nappali vagy esti tagozaton is végezhetõ. A harmadik szinten álló doktorátus (dottorato di ricerca) a master után még további háromévnyi tanulást kíván. A hallgatók magas szintû kutatást végeznek gyártó és szolgáltató vállalatoknál, köztestületeknél vagy felsõoktatási intézményekben. Az egyetemi szektoron kívül, államilag elismert formában többek között szépmûvészetet, iparmûvészetet, színmûvészetet, filmet, zenét, táncot, nyelveket és restaurálást tanulhatnak az érdeklõdõk, de ide tartoznak a katonai és rendõrakadémiák is. Hogyan lehet bekerülni? Minden külföldi diák kérheti felvételét az elõbb említett szintekre, ha megfelel az adott tanulmányi követelményeknek, és képes követni az olasz nyelvû órákat. Az Oktatási Minisztérium ( illetve a Külügyminisztérium ( honlapján érdemes kezdeni a keresést, illetve a már kiválasztott intézmény oldala is számos hasznos információt nyújt. A magyarországi Olasz Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet is a jelentkezõk segítségére lehet. Néhány szakma esetében felvételi vizsgát kell tenni. Idetartozik például az építészet és az orvostudomány. Mennyit kell fizetni? Olaszországban ösztöndíjak nélkül tanulni elég költséges. Minden állami intézmény saját tandíjat határoz meg, amely átlagosan euró között van éves szinten, a választott szaktól függõen. A magániskolák még ennél is többet kérnek, ami igaz a master universitario és egyéb szakosított kurzusok esetében is. A külföldi diákok azonban ugyanolyan támogatásokat vehetnek igénybe, mint olasz társaik, azaz ösztöndíjért, lakhatási támogatásért folyamodhatnak, diákhitelt vehetnek fel, és étkezési jegyet kaphatnak. Mindezekért a helyi DSU (Diritto allo studio universitario) irodához kell fordulni, ahol egyéb, az egyetemi életet érintõ információval is szolgálnak. Külön foglalkoznak a diákok szállásával, kollégiumi férõhelyeken kívül bérelhetõ lakásokat is közvetítenek a hallgatóknak az átlagosnál alacsonyabb áron. Az apartmanok bérleti díja várostól és nagyságtól függõen havi euró között mozog. Bõvebb felvilágosításért a a és a oldalakra érdemes ellátogatni. LakatosEmese ERASMUSSZAL ITÁLIÁBA Az Universitá degli Studi di Padova Bölcsészettudományi Karára jártam egy szemesztert ban. Az ELTE BTK-n pályáztam, olasz nyelv és irodalom szakos hallgató voltam. Figyelembe vették a tanulmányi eredményeket, a tanszéken végzett közösségi munkát és a munkatervben leírtakat. Kint olasz irodalomból tettem vizsgát, és a szakdolgozatomhoz gyûjtöttem anyagokat; itthon krediteket kaptam a letett vizsgáért. Az ösztöndíj kb. havi 240 euró volt, melybõl a kollégiumi szállást is ki kellett fizetni, így nem maradt sok a megélhetésre. Az ösztöndíj évrõl évre kevesebb. Abban bíznak, hogy a pályázók kiegészítõ támogatásokat találnak, ami itthon nagyon nehéz. Részben spórolt pénzt vittem ki, részben egy padovai civil szervezetnél önkénteskedtem, akik az elvégzett munkáért cserébe segítettek ellátásomban. A diákok létszáma magas, a szeminárium nem nagyon elterjedt, inkább elõadás jellegûek az órák. A szakok beosztása is más, pl. nincsen olyan, hogy angol vagy német szak, hanem idegen nyelv, ahol két nyelvet kell tanulni (nem mindig túl magas szinten). Az olasz egyetemek többsége elméleti jellegû képzést nyújt, csakúgy, mint a legtöbb magyar felsõoktatási intézmény, viszonylag kevés gyakorlati lehetõséggel és munkaerõ-piaci kapcsolódási ponttal. Padovában élénk diákélet zajlik. Létezik egy tradíció: a friss diplomásokat az államvizsga után barátaik felköszöntik. Egy nagy poszteren karikatúrát készítenek róluk élettörténetükkel, a pajzán részleteket sem titkolva, ezután vicces ruhákba öltöztetik, majd a szökõkútba dobják õket. Az egyetem épülete elõtt nap mint nap lehet ilyen ünneplõ diákcsoportokkal találkozni. NagyGabriella

15

16 nagyító november A felsõoktatás nyilvánossága 2005 Idén novemberben folytatódott az a konferenciasorozat, amelyen hallgatók és oktatók, intézményi munkatársak ismerhették meg a felsõoktatás aktuális kérdéseire adott szakértõi megközelítéseket. Ezúttal az egyetemek, fõiskolák egyre átgondoltabb pr-, marketing- és sajtókommunikációs munkájáról volt szó. Fotó: Bondár Péter Vita a felsõoktatásról Diákigazolvánnyal mûködõ kávéautomata A konferencia már véget ért a Budapesti Mûszaki Fõiskolán, de a kiállítások még mindig megtekinthetõk a Neuman János Informatikai Kar épületében, a Bécsi úton. A tetszetõs terepasztalokat, a színes képekkel tarkított paravánokat és falat elhagyva megpillantottam a hi-tech kávégépet, amibõl chipkártyás diákigazolványom segítségével nyerhetem ki a finom feketét. Ezek a masinák szintén egy kiállítás darabjai, ám már a jövõrõl árulkodnak, mintsem a múltról. Dr. Gáti József, a Budapesti Mûszaki Fõiskola fõtitkára megnyitó szavaival kezdõdött november 4-én a Felsõoktatás Nyilvánossága Konferencia Budapesten. Tarlós István Óbuda-Békásmegyer polgármestere is jelen volt, mondandójában kiemelte: reméli, a konferencián az hangzik majd el, ami a felsõoktatásban a lényeg. Az elõadók a felsõoktatási intézmények pr- és marketingtevékenységének miértjét és fontosságát fejtették ki. Az elõadások sorát Kerekes Gábor, az OFIK (Országos Felsõoktatási Információs Központ) igazgatója kezdte, aki az OFIK történetérõl, majd új, a már felvett hallgatók által is használható szolgáltatásairól és jövõbeni fejlesztésekrõl beszélt. Kuráth Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztályának vezetõje a felsõoktatási intézményekben megvalósuló marketingrõl tartott elõadást. Hangsúlyozta: az oktatási marketingtevékenységet sokszor az is gátolja, hogy az egyetemi dolgozók nem fogadják el annak fontosságát. Ezt boncolgatta Zsuffa Ákos, a Budapesti Kommunikációs Fõiskola marketing- és kommunikációs igazgatója is elõadásában. Véleménye szerint marketingharcot kell folytatni a hallgatókért. Külföldi példákon is szemléltette, hogyan lehetnek márkák az egyetemek. Szavaival élve, ha valaki a Harvardra jár, nem azt fogja mondani, hogy egyetemre járok, hanem hogy a Harvardra járok. Erre van szükség itthon is. Pozitív példát adott erre Dallos Györgyi, a Mûegyetem pr-irodájának igazgatója, aki a pr speciális szerepét fejtette ki az intézményi kommunikációban. Elmondta, a felsõoktatás napjainkban újra a közbeszéd tárgyává válik. Elõadásából megtudhattuk, hogy a 24 ezer hallgatóval rendelkezõ, nagy múltú, nagy presztízsû egyetem komolyan átgondolt pr-tevékenységet folytat. Az intézmények jövõjét és anyagi helyzetét is boncolgatták az elõadók. Dr. Koczor Zoltán, a BMF Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Fõiskolai Kar fõigazgató-helyettese a jelentkezõk megnyerésére fordított erõforrások optimalizálásáról beszélt, míg dr. Sztachó-Pekáry István, a Kecskeméti Fõiskola rektora a fõiskolák jövõjét fejtegette a kétszintû képzési rendszerben. Elmondta, az MSc-képzésbe való bekerülés lehetõségének megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a BSc magasabb elméleti szintû képzést adjon a hagyományos fõiskolai képzésnél. Dr. Klinghammer István, az ELTE rektora arról beszélt, hogy a képzést nem a piaci szereplõk döntik el. Magyarország legyen nagy mindabban, amiben egy kis ország nagy lehet kezdte egy idézettel. Hangsúlyozta, hogy a képzésnek hosszú távra szóló tudást kell nyújtania, megalapozott tudással felvértezett hallgatókat kell a szakmába kiengedni. A szakmai igényekrõl is beszélt dr. Fábri György, az Országos Felsõoktatási Információs Központ szakértõje. Elõadásában a munkaerõpiac nehezen konkretizálható igényeirõl beszélt a felsõoktatási intézmények szakindításaival kapcsolatban. Gyakorlati és technikai megoldásokban sem szenvedett hiányt a hallgatóság. A tanulmányi rendszerek kommunikációs szerepét ismertette Rós László, a Dexter Informatikai Kft. ügyvezetõ igazgatója, aki egyúttal az ETR-rendszerrõl is beszélt. A chipkártyás diákigazolványok jövõjét és felhasználási lehetõségeit járta körül Hegyi Márton prezentációja, aki a Compuworx Informatikai Rt. képviseletében 16 Fotó: Bondár Péter Fotó: Horváth Ágnes Terjesztés magazinboardon volt jelen, illetve Bondár Péter, a PSP Hungária Informatikai Kft. ügyvezetõje. A kártyákat a résztvevõk is kipróbálhatták az erre a célra kihelyezett kávégépeken és üdítõautomatákon. Az egyetemisták médiafogyasztásáról is hallhattunk elõadást Tarnay István, az Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ kutatójától, aki új trendekrõl és perspektívákról beszélt. Végül a felsõoktatáson kívüli média képviselõi is elmondták véleményüket a bulvárújságírás értelmérõl és az egyetemi sajtó létjogosultságáról. Az újságírók és szerkesztõk a Felsõoktatás Nyilvánossága Konferencia egyik leginkább várt eseményén boncolgatták, mi kell a népnek. Fotó: Bondár Péter Zsuffa Ákos, a BKF marketingigazgatója A zsúfolt két nap végén Zsuffa Ákost kérdeztem, milyen tapasztalatokat lett gazdagabb a konferencián: Nagyon jól éreztem magam, mind elõadói, mind hallgatói oldalról. Azt vettem észre, hogy akik ott voltak a konferencián, végig bent voltak és jegyzeteltek az elõadásokon, ami jó jel. Nagyon jó volt a helyszínválasztás. A technikai feltételek szintén kiválóak voltak, nem volt probléma az elõadásokon. Az elõadókat jól választották, mind a céges szektorból, mind a felsõoktatásból, ezen belül is volt, aki elméleti oldalról, és volt, aki gyakorlati részrõl közelítette meg a témákat. Erre a kezdeményezésre mindenképpen szükség van. Évente egyszer-kétszer össze kell ülni, persze ez függ az aktuális eseményektõl és botrányoktól is, melyek akár meg is sürgethetik az újabb konferenciák szervezését. BurikRóbert

17 Aktív Szemeszter keresztrejtvény: Aktív Szemeszter és az Edupress.hu közös játéka: Az elõzõ keresztrejtvény megfejtése Kung Fu-Ce bölcsesége: Ha erõd kevés, akkor félúton kidõlsz, de ne feküdj le már az út elején. Az elõzõ keresztrejtvény nyertesei: Flórián György, Siladi Mária, Görög Csaba, Turján Dóra, Rózsa Csilla, Balogh Ágota. A helyes megfejtõk között kisorsolunk 2 x 2 személyes hétvégét Zalakaroson, a képen látható Krisztina Panzióban (Zalakaros, Kilátó út 11/b). A fenti keresztrejtvény megfejtése Aiszóposz mondása. A megfejtéseket a oldalon a bal oldali játék ablakra kattintva és a mezõket kitöltve lehet elküldeni a szerkesztõséghez.

18 publicisztika Tükröm, tükröm... Hol tart ma a magyar bölcsészet? A magyar tudományos nagyhatalom közhelye olyan erõsen él a tudatalattinkban, hogy a legutóbbi, XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia humán szekciójának díjkiosztó ünnepségét is ez az õszintétlen gondolat hatotta át. A lélekmelegítõ beszédeket a kiemelkedõ tudományos teljesítményt nyújtó diákok 7000, azaz hétezer forintos, zajos tapssal kísért honorálása követte. Az ünneplésbõl jómagam is kivettem a részem, hiszen ilyen groteszk komédiából csak ritkán jut az embernek. Idén újra több ezer egyetemista vesz részt a Tudományos Diákköri Konferencia rendezvényein. Vajon milyen lehetõségeket kínál ez a nagy múltú kezdeményezés és a magyar tudományos élet a kutatói ambíciókkal rendelkezõ diákok számára? Fenntartható-e továbbra is a világhírû magyar tudományosság közvéleményben élõ képe? Az OTDK pátosszal teli záró gondolatai azóta sem hagynak nyugodni, és európai vagy tengerentúli konferenciákon igyekszem kideríteni, hogy mit is gondolnak külföldi kollégáim a nagy hírû hazai bölcsészetrõl. Az eredmény sajnos megdöbbentõ ellentmondásban áll a hamis önképet tükrözõ aranykeretes mondatokkal. Ha valóban világhírû és kétséget kizáróan nemzetközileg elismert a magyar bölcsészet, vajon miért nem tudnak errõl a világ tudományos centrumainak képviselõi? Ha tényleg olyan jók vagyunk, akkor miért ez az értetlenség a messzi földön élõ kollégák szemében? Fotó: Bondár Péter A kegyetlen valóság az, hogy a magyar bölcsészet csupán hellyel-közzel követi a nemzetközi tudományos élet változásait. Ezzel a kijelentéssel lehet vitatkozni, de a nemzetközi projektekben és konferenciákon részt vevõ magyarok alacsony száma önmagáért beszél. Hogy miért nem volt, van és lesz jó darabig a magyar tudományosság világhírû? A válasz pimaszul egyszerû. A rendszerben élõk csak lassan reagálnak a gazdasági, politikai és társadalmi változásokra. Éppen ezért évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy kilábaljunk a formalista nyelvoktatás, a múzeumba illõ pozitivizmus vagy az alacsony hatásfokból adódó problémákból. Napjainkban a hazai tudományosság legkritikusabb pontja az a görbe tükör, amely meggátol bennünket, mestereket és tanítványokat abban, hogy elismerjük tudományos életünk középszerûségét. Ez az önvizsgálat lenne az elsõ lépés a valódi jelentékenység felé vezetõ úton. Az adottságok feltérképezése és kombinálása a kedvezõ társadalmi, gazdasági és politikai lehetõségekkel már több uniós országban is eredményre vezetett. Az írek vagy a finnek példáján okulva még jelentõssé is válhatna a magyar tudomány, valamikor a távoli jövõben, de addig még sokszor kell elégedetlenkedve a tükörbe néznünk. PálViktor Pál Viktor történész PhD-hallgató a Tamperei Egyetemen, Finnországban. Több magyar, angol és finn nyelven megjelent tudományos és enciklopédiacikk, valamint a The Environmental History of Water magyar fejezetének szerzõje.

19 Téli hangulatban Karácsonyi zene Leslie-vel Dal-, de fõként szövegíró. Olyan nevekkel dolgozik, mint a Roy és Ádám, Szekeres Adrienn, Emilio, a Hooligans, no meg persze a Szabó Leslie Band. Sokan megszerették a Megasztárban. Most jelenik meg Lesz minden címû maxi CD-je. A Lesz minden címû dal George Michael Last Christmas címû slágerének feldolgozása, melyhez klip is készült. Romantikus, télies, karácsonyi hangulatú... arcél Hogyan mutatnád be a Lesz minden címû dalt? Karácsonyi hangulatú, de nem csöpögõs, beadagolós, ezt szerettem volna elkerülni. Inkább télies és romantikus. A hangulata magáért beszél. Hol forgattátok a klipet? Egy katonatársam otthonában, Pilisszentkereszten. Emlékszem, amikor elõször jártam náluk, nagyon megfogott a nappalijuk hatalmas tere. Rögtön megihletett. Elképzeltem egy hangulatot: mintha éppen kiköltöznének, le van takarva minden fehér lepedõvel, és az emlékképek elõtörnek. Kivittem a rendezõt, elmondtam neki, hogy mit szeretnék, a megvalósítását pedig rábíztam. A Megasztárban is jellemzõ volt rád a romantika. A magánéletben is romantikus lélek vagy? Igen, kedvelem a romantikát, és nem is tiltakozom az ellen, hogy romantikus léleknek tartanak. Bár volt a Megasztárban más is, nem csak romantika. Nagyon színes embernek tartom magam. Remélem, a következõ lemez bizonyíték is lesz erre. Mikor jelenik meg az új album? Tavasszal, de pontos idõpontot nem tudok még mondani. Dupla lemeznek tervezem. Annyira vegyes lesz, hogy vagy jól sül el, vagy rosszul, de szerintem inkább jól. Lehet, hogy az emberek nem fogják érteni, hogy mi történt velem, de rá szeretnék világítani, hogy ez mind én vagyok. Több éve gyülemlik bennem ez a sok dal, melyek most kaptak lehetõséget, hogy megszólaljanak. Hogyan emlékszel vissza a Megasztárra? Mi tetszett benne? A mûsor meghozta azt a lehetõséget, amire már nagyon régen vártam: hogy normális körülmények között elkészítsek egy lemezt, és kicsit megismerjenek. De az is fontos volt számomra, hogy jó kis csapat kovácsolódott belõlünk. Kivel kerültél közelebbi barátságba? Acél Gergõvel, õ volt az elsõ, aki távozott közülünk. Késõbb is összejárogattunk. Egyébként nincs megkülönböztetett személy, mindenkivel jóban voltam, kivel ezért, kivel azért. Oláh Ibolyával sokszor hajnalokig beszélgettünk, borozgattunk. Voltak nehézségek a mûsorban? Nem tetszett, hogy két percbe vagyunk szorítva. Vagy írsz egy kétperces dalt, vagy megvágsz egy számot. De melyiket, és hogyan? Egy dalnak azért van eleje és vége, azért annyi, amennyi, mert úgy kerek egész. Nem igazán engedtek kiteljesedni, nem lehetett megvalósítani egyéni ötleteket, amik egyedivé, kicsit a többitõl különbözõvé tették volna a produkciót. Mi volt a mûsor elõtt? Hatéves lehettem, amikor a szüleim elvittek egy szolfézs meghallgatásra, ahol azt tanácsolták, hogy ennek a gyereknek hegedülni kellene. Én már akkor szerettem volna billentyûzni vagy gitározni. Az akkori énektanárnõm is azt mondta, hogy elõször tanuljak meg hegedülni, mert utána könnyebb lesz minden más hangszer is. Gitározni valamikor az általános iskola felsõ tagozatában kezdtem. Így indult a zenei életem. Középiskolában már elhagytam a hegedûórákat. Közben kaptam egy zongorát édesanyám kolléganõjétõl. Elkezdtem rajta pötyögni a kedvenc dalomat, aztán szép lassan abba is belejöttem. Ezután jött az utcazenélés. Megismerkedtem Lali nevû barátommal, akivel együtt mentünk ki a Halászbástyára. Nagyon jó móka volt. Késõbb egy másik barátommal úgy döntöttünk, hogy szerencsét próbálunk. Hihetetlenül kevés pénzzel nekivágtunk Németországnak, Hollandiának. Óriási kaland volt, de ma már nem csinálnék ilyen õrültséget. Vannak távolabbi terveid is? A dupla albumon lesz annyi anyag, hogy lehet vele koncertezni, utána lehet sokáig beszélni róla. És szeretném a 15 éve dédelgetett musicaltervemet megvalósítani, ami a Kis hercegbõl jött. Nem igazán hagyományos musical, hanem inkább zenés darab lesz. Jó lenne, ha franciául is fel tudnánk venni, majd engedélyt kérni, hogy hivatalos legyen. Fotó: Szikó Szabó Leslie Mit szólsz az új jelöltekhez? Nekem nem fér bele, hogy ilyen gyors egymásutánban, futószalagszerûen keresik az embereket, akik között egyébként vannak igazán tehetséges, jó énekesek. Szerintem nem kellene az évtizedek óta jól bevált rendszert felrúgni, miszerint végig kell járni egy bizonyos utat. Vagyis ha valaki elkezd zenélni, tanulni, hosszú idõ, míg eljut egy szintre, és közben sokat kell küzdeni. A Megasztárban megkap mindent azonnal. És a mai fiatalok közül sokan el is hiszik, hogy hatalmas sztárok lettek 1-2 hónap alatt. Közben meg csak addig vagyunk érdekesek, amíg el nem kezdõdik a következõ széria. A Lesz minden-turné kiemelt állomásai: December óra Budapest, Henry J. Bean s Pub (XIII., Szt. István krt. 13.) Buliinfo: 06-30/ December óra Bõcs, Faluház December óra Elõszilveszteri buli az Almássy téri Szabadidõközpontban Info, képek: MelegIldikó november 19

20 kultúra World Press Photo 2005 A World Press Photo utazó kiállítás idén is várta látogatóit a Néprajzi Múzeumban, ahol az elõzõ év kiemelkedõ sajtófotóit tekinthették meg az érdeklõdõk. David Robert Swanson Amerikai tengerészgyalogos támadás alatt, Ar Ramadi, Irak, április 6. Az immár 48. alkalommal megrendezett kiállítás ötlete Amszterdamból származik, ahol még 1955-ben alakult meg az azonos nevû, független, nonprofit szervezet. Idén 123 országból összesen 4266 fotóriporter vett részt a versenyben, ami azt jelentette, hogy a nemzetközi zsûrinek kép közül kellett kiválasztania a legjobbakat, melyeket egy évkönyvben is megjelentetnek. A kiállítás mintegy 40 országban tekinthetõ meg. Daniel Silva Yoshisato Nõi focicsapat, Peru Paul Vreeker Tiltalkozás a kiutasítás ellen Mivel az adott év rendezvényén mindig az elõzõ év sajtófotói szerepelnek, így idén sem volt hiány a természeti katasztrófákat (cunami) vagy a háborúk borzalmait (Irak) bemutató képekbõl, melyekkel nap mint nap szembesülnek az emberek mind a nyomtatott sajtó, mind az elektronikus média jóvoltából. Beszláni túszdráma, fejbelõtt hullák, bevarrt szájú iráni bevándorló Hollandiában, tûzvész egy nyomornegyedben Sao Paolóban, családon belüli erõszak Dél-Afrikában, kábítószerrel belõtt nõk a szovjet utódállamokban, és még sorolhatnánk. Éppen ezért felüdülésnek számított például egy kinagyított békatalp vagy a munka után az idõt focival elütõ perui asszonyok bemutatása. Már lehet jelentkezni a 2006-os versenyre, ahol természetesen az idei év eseményeit megörökítõ képek szállnak majd versenybe egymással. A profi fotósok munkáit január 12-ig várják. LakatosEmese november Videók, installációk, fotók João Penalva retrospektív kiállítása João Penalva portugál születésû, Londonban élõ mûvész nagyszabású retrospektív kiállítása olyan válogatás, amely fotók, videómunkák és installációk segítségével mutatja be egyrészt a Penalvát foglalkoztató mûvészeti kérdések sorát, másrészt az általa alkalmazott megközelítési módszereket és mûvészi stratégiákat. Penalva a 70-es évek elején táncmûvészként kezdte pályáját tõl 73-ig balettet, Graham- és Cunningham-módszert tanult a londoni Kortárs Táncmûvészeti Fõiskolán, késõbb Jean Pomares koreográfussal, majd Pina Bausch-sal dolgozott együtt. Képzõmûvészettel 1976-ban, többek között Jasper Johns, Rauschenberg és Beuys hatására kezdett foglalkozni. Kezdetben kizárólag a festészet érdekelte, késõbb azonban a szövegek és a történetek munkáinak alapvetõ és elválaszthatatlan részévé váltak. Penalva mûveinek sajátossága leginkább az írott és a hangzó szövegek alkalmazásának szinte túláradó használatában ragadható meg. Egyfajta mûvészeti nyomolvasóként vezeti végig a nézõt a vizuális és verbális bizonyítékok során. A nézõben így tudatosítja az értelmezés szerepét, a nézõ szubjektív megközelítési szempontjait és a befogadás szükségszerû töredékességét. A kiállításon látható mûvek csoportjai egymás számára teremtik meg azt a kontextust, amely miatt egy idõ után a nézõben óhatatlanul is felmerül a valódiság kérdése. Egy-egy történetet hallva-olvasva ugyanis már inkább egy novelláskötet újabb darabjánál érezzük magunkat, semmint egy kiállítótér statikus képei között. A kérdés tehát az, hogy vajon igazi-e és milyen mértékben az az adott történet. Úgy, ahogy egy regény esetében nem tesszük fel a kérdést, hogy kicsoda is Madame Bovary? Munkáiban úgy használja a különbözõ képi és ábrázolástörténeti referenciákat, hogy a nézõben végül a mû puszta szemlélése mellett tudatosodik a nézés kulturálisan meghatározott és kódolt természete. Ha olyannak találod, mintha Kuroszava lenne, az csak azért van, mert a Kuroszava-filmek nyelvét hallod. De ha ugyanezt a képet svéd színészek hangjával tettem volna össze, akkor Bergman lenne a kulturális referenciád, és azonnal összetéveszthetetlenül svédnek gondolnád... /João Penalva/ A kiállítás a Mûvészetek Palotájában található Ludwig Kortárs Mûvészeti Múzeumban tekinthetõ meg január 15-ig. TML Fotó: Ludwig Múzeum A kiállítás nyitóterme 20