HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

Átírás

1 HÍRLEVÉL Havonta készített hírlevelünk célja, hogy tájékoztatást adjunk projektjeink állásáról, új forrásszerzési kísérleteinkrıl, valamint olyan mőszaki és gazdasági információkról, amelyek érdeklıdésre tarthatnak számot. Szívesen vesszük és várjuk partnereink visszajelzéseit a hírlevéllel kapcsolatban. Tartalom: - I. Pannon Mechatronikai Klaszter tevékenységei - II. Klaszterkapcsolatok bıvítése - III. JÖN!! - IV. Új projektek - V. Ágazati hírek, információk (kék dılttel jelölve a helyi vállalkozásokra nézve érdekes konklúziókat ) I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI Az év végével több projektünk is lezárult. Október 31-én befejezıdött a klaszter szolgáltatásainak kialakítását segítı projektek közül a Pannon Mechatronikai Klaszter Dinamizálási Program címő GVOP projekt. Novemberben a szakmai-pénzügyi beszámolók elkészítésére került sor. Ez, a 2006 nyara óta futó projekt segítette a céglátogatások megvalósítását, szállítói fórumok szervezését, klaszterhonlap megújítását és ezen adatbázis létesítését, a klaszter szolgáltatásainak kidolgozását, illetve a klaszter bıvítését. November 30-án lezárult a Baross 2006 projekt keretében támogatott Mechatronikai Technológiai és Innovációs Képzési Program projekt megvalósítása is. Decemberben került sor a szükséges szakmai-pénzügyi beszámolók elkészítésére. Ez, a 2007 nyara óta futó projekt segítette a különbözı szakmai témákban szervezett rendezvénysorozatot a régió 6 városában októberben. 1

2 Összességében azt lehet mondani, hogy a két projekt teljesítette küldetését, hiszen általuk sikerült elıre lépni a klaszter tartalommal való megtöltésében, és eredményes szervezıdéssé való formálásában. Jelenleg így egy projektünk fut még; a Baross 2005 projekt keretében támogatott Pannon Mechatronikai Klaszter Innovációs Program, amelynek keretén belül hoztuk életre többek között a Technológiai Fórumok rendszerét. II. KLASZTERKAPCSOLATOK BİVÍTÉSE Nemzetközi projekt-generáló mőhelynap szeptember között került megrendezésre Bécsben Határon átnyúló projekteket generáló mőhelynap, klaszter menedzserek számára címmel az a két napos nemzetközi konferencia, melyen klaszterünk is részt vett. A rendezvényt a bécsi ECOplus (Alsó-Ausztriai Gazdaságfejlesztési Ügynökség) szervezete és koordinálta. A rendezvény célja az volt, hogy a különbözı európai országok klaszterei között projekt ötleteket generáljon, illetve közös projekt munkában való részvételre ösztönözze ıket. Az elsı napon a különbözı országokból (Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Németország, Csehország, Szlovákia, Olaszország, Horvátország, Magyarország) érkezett klaszterek bemutatkozására került sor, illetve minden klasztermenedzser röviden bemutatta a saját projekt ötletét. (A PANEL által beadott projektötlet címe: Nemzetközi ipari monitoring rendszer.) A délután közös mőhelymunkával folytatódott. A második nap során szavazással kiválasztásra került az a 6 projektötlet, amelyrıl a legtöbb résztvevı klaszter úgy gondolta, hogy számára az hasznos eredménnyel záruló projekt lehet, illetve, hogy a témában szívesen dolgozna együtt európai kollégáival. A délután folyamán ennek a 6 ötletnek a vázlatos munkaterve is kidolgozásra került. Természetesen nem csak ez a hat, de mind, az összesen beadott 13 projektöltet is fókuszban marad, hiszen az ausztriai ECOplus magyar kollégáikkal (Regionális Fejlesztési Ügynökség) folyamatosan azon dolgoznak, hogy ezeknek az ötleteknek megfelelı Európai Uniós pályázati forrást és pályázati kiírást találjanak. A jövı évben várhatóak a projektek továbbvitelével kapcsolatos további találkozók és események. Tapasztalatcsere a Linz-i Mechatronikai Klaszternél A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a CLOE projekt (Clusters Linked Over Europe) közös szervezésében és támogatásával november 14-én látogatást tettünk Linz-ben, ahol a Clusterland Oberösterreich GmbH cégcsoporthoz tartozó Mechatronik Cluster-nél töltöttünk egy napot. A látogatás célja volt egyrészt, hogy megismertessük magunkat, mint klaszterszervezetet az osztrák kollégákkal és viszont, illetve, hogy betekintést nyerhessünk a Linz-i Mechatronikai Klaszter mőködésébe, felépítésébe. A nap végére rengetek információval lettünk gazdagabbak, melyeket szeretnék felhasználni további munkánk során. Az 1998 óta mőködı Linz-i klaszternek egyébként ma 237 tagja van. 2

3 [A CLOE Európa hét régiója közti együttmőködési projekt, amelyet azzal a céllal kezdeményeztek, hogy a régiók tapasztalatokat cseréljenek, szoros együttmőködést hozzanak létre, és hogy tanuljanak egymástól a klaszterek menedzsmentjének területén.] Nemzetközi klasztermenedzser találkozó és Legjobb Gyakorlatok cseréje - Workshop A gyıri Pannon Autóipari Klaszter szervezésében november 21-én klaszterünk is részt vett azon a nemzetközi konferencián, melynek legfıbb célja az általános klaszter bemutatkozásokon túl az volt, hogy a különbözı ipari területekrıl és régiókból érkezı klaszterek bemutassák a saját legjobban bevált, legnépszerőbb szolgáltatásaikat, mely gyakorlatokból a többi klaszterek is tanulhatnak. A délután folyamán személyes eszmecserékre került sor az egymás szolgáltatása iránt érdeklıdı klaszterek menedzserei között. Résztvevı klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Pannon Mechatronikai Klaszter Autóipari Klaszter (Barcelona Spanyolország) ENVIRAK Megújúló Energia Klaszter (Ostrava Csehország) JANUÁR-FEBRUÁRBAN: III. JÖN! Az év elsı hónapjában nagyrészt a projektek adminisztratív teendıinek elvégzésére kerül sor. Kialakítjuk a klaszter 2008 évi eseménynaptárát is, építve a 2007-es év tapasztalataira és a megfogalmazott igényekre. Februárban folytatjuk a klaszter tagjainak bıvítését. 3

4 IV. ÚJ PROJEKTEK 1) Elıkészítettük azt a projektet, amellyel elsısorban az elindított szolgáltatások további fejlesztését, kiterjesztését, valamint új szolgáltatások bevezetését szeretnénk megalapozni. Már elérhetı a Baross 2007 pályázat tervezete, illetve a ROP klaszterpályázat elızetes tartalma; ezek elıreláthatólag még 2008 tavaszán meg fognak jelenni. 2) Korábban már befejeztük a Pannon Fejlesztési Alapítvány (a klaszter melletti) második pillérének, a Mechatronikai Technológiai Centrum projektnek a részletes elıkészítését. Továbbra is dolgozunk bevonható pályázati források feltérképezésén. E témákban tartjuk a kapcsolatot a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a Regionális Innovációs Ügynökséggel és a Gazdasági Minisztérium kollégáival is. V. ÁGAZATI HÍREK, INFORMÁCIÓK ELEKTRONIKA Az idén októberben 80 ezerrel, 10 millió 579 ezerre nıtt a három hazai mobiltelefon-szolgáltató ügyfeleinek száma, így hazánkban száz lakosra 105,2 elıfizetés jutott a hónap végén. Az elıfizetıi szám alapján októberben a Pannon piaci részesedése 34,85 százalékról 34,96 százalékra emelkedett, míg a T-Mobile-é 44,08 százalékról 44,02 százalékra, a Vodafone részesedése pedig 21,07 százalékról 21,02 százalékra csökkent. A forgalmazásban résztvevı, azaz az utolsó három hónapban hívást vagy SMS-t indító, illetve fogadó feltöltéses, valamint az elıfizetéses kártyák száma október végén 9 millió 715 ezer volt, ami 60 ezres növekedést jelent. A három mobilszolgáltató ügyfelei idén októberben számot hordoztak. Mobiltelefon-piac (a hazai elektronikai ipar alapvetı pillére). Nagyjából háromezer dolgozó állása kerülhet veszélybe, ha a Nokia tényleg bezárja a bochumi üzemét, és onnan hazánkba, illetve Romániába telepíti át a termelést. A németek tiltakoznak, pereskednének a korábban kifizetett állami támogatások miatt, és azt is jelezték: a finn cég piaci részesedése jelentısen visszaesik majd, ha kivonul az országból. A döntéssel elküldenék az ott dolgozó 2300 alkalmazottat. A Nokia alkalmazottain túl 200 DHL-dolgozó és mintegy félezer szezonmunkás is feleslegessé válik Bochumban. A bezárandó üzembıl részben a meglévı magyarországi telephelyre, részint egy új kolozsvári gyárba helyezik át a termelést. A német tartomány 1995 és 1999 között nyújtott 60 millió eurós támogatásához ötéves telephely-garanciát kötöttek ki, ez viszont már régen letelt. A legnagyobb hazai mobiltelefon-gyártó. 4

5 AUTÓIPAR A székesfehérvári Visteon Hungary Termelı és Értékesítı Kft. 416 millió dollárra növelte tavalyi árbevételét a évi 276 millió dollárról a nem végleges adatok szerint. Az amerikai érdekeltségő, több mint 1500 dolgozót foglalkoztató vállalkozás már nemcsak a cégcsoport magyarországi termelési egységeként mőködik, hanem itt található a vállalkozás európai könyvelési központja és az európai központi beszerzés is. A gyárban óta folyamatosan bıvítik a termékskálát. A hagyományos berendezések - gyújtástekercsek, üzemanyagtöltı szivattyúk, töltı modulok, nyomásszabályozók, üzemanyagtartályok mellett már gépkocsi mőszerfal kijelzıket, autóklíma kompresszorokat, és a gépkocsiba szerelhetı családi szórakoztató rendszereket is gyártanak Székesfehérváron. Bıvülı gyár a térségben. Szolnokon építi elsı külföldi üzemét az autóalkatrész-gyártó spanyol F. Segura csoport. A valenciai központú cég 20 millió eurót (ötmilliárd forintot) szán a beruházásra, ebbıl több mint egymilliót fizetett a Szolnoki Ipari Parkban vásárolt 9,4 hektáros telekért. Az 1970-ben alapított családi vállalkozás egy éve, 3 millió forinttal hozta létre magyar leányvállalatát, az F. Segura Hungária Kft.-t, ám most, hogy megkezdıdött a tízezer négyzetméteres üzemcsarnok és a kétezer négyzetméternyi kiszolgálóegység építése, rövidesen tıkeemelésre kerül sor. A próbaüzem a jövı év júliusában kezdıdik, exportra pedig 2009 elejétıl termel a gyár, amely személyautók motorterébe való konzolokat és egyéb acél alkatrészeket szállít majd a Volkswagen-, Audi-, Ford- és Volvo-gyáraknak. A Segura három éve kezdett vizsgálódni a régióban, látva, hogy Csehországban, Szlovákiában gyárat épít a Kia, a Hyundai és nem utolsósorban a Toyota-PSA szövetség is. Lengyelország termelése szintén növekszik, nem is beszélve a gyıri Audi-gyárról. Úgyszintén a jövı exportlehetıségei közé tartozik, hogy a régi partner, a Ford megszerezte a romániai Daewoo-gyárat. A szolnoki üzem a tervek szerint éppen három év múlva éri el a teljes kapacitást, amikor alkalmazottainak a száma 150-re emelkedik. A vállalat már a sorozatgyártás megkezdése elıtt arra törekszik, hogy kutatás-fejlesztésre együttmőködési megállapodást kössön magyarországi egyetemekkel, technológiai intézetekkel a minıség javítása és új fejlesztések céljából. Jelentıs befektetés az országban. GÉPIPAR december 18-án, Budapesten jelentették be, hogy a Knorr-Bremse 2009-ig több mint 3 milliárd forintot fordít K+F tevékenységének fejlesztésére. A kapacitásbıvítéssel a magyarországi fejlesztési telephelyek a cégcsoport legnagyobb K+F egységeivé válnak, mind a fejlesztıi létszámot, mind pedig a lefedett szakterületeket illetıen. A világ egyik vezetı fékrendszer-gyártójának budapesti és kecskeméti telephelyeit egyaránt érinti a fejlesztés. A vállalat Budapesten a mérnöki számításokkal, szimulációval és rendszer- analízissel foglalkozó csoportját bıvíti, de jelentısen növekszik az alkalmazott kutatási tevékenység intenzitása is. Ez utóbbi részben a cégen belül, részben az együttmőködı budapesti és szegedi kutatólaboratóriumban, illetve a Budapesti Mőszaki Egyetem jármőirányítási tudásközpontjában történik majd. 5

6 A Knorr-Bremse a szokványos gyártásorientált szemlélettel ellentétben a kutatásfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A cég jelenleg közel 200 magasan képzett mérnököt foglalkoztat Budapesten és Kecskeméten. A Kft. saját árbevételének 6,6 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Bıvülı cég, intenzív K+F tevékenységgel. EGYÉB HÍREK Újabb svéd befektetések érkeznek a közeljövıben Magyarországra. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Skanska öt éven belül 300 millió eurót fektet be Magyarországon. A faipari Swedwood a soproni gyárát bıvíti, kétszáz új munkahelyet teremtve. A kompresszorokat és bányászati gépeket gyártó Atlas Copco Magyarországra telepíti a légnyomással mőködı ipari berendezéseinek összeszerelı üzemét, nyolcvan embernek adva ezzel munkát. Az IKEA bútorlánc pedig két új áruház nyitását tervezi. A szolgáltatóiparban is további svéd befektetésekre lehet számítani. A svéd cégek befektetési lehetıséget látnak egyebek mellett a fa- és papíriparban, a gyógyszergyártásban, az autóiparban és a telekommunikációban is. A feltörekvı országok törtetı vállalatai elsöprı tempóban vásárolnak tulajdonrészt a világ vezetı multinacionális társaságaiban. A jelenség nemcsak Nyugat-Európát és Észak-Amerikát, de Magyarországot, s ezzel együtt a kelet-középeurópai régiót is elérte, ahol a hagyományos befektetık mellett folyamatosan bıvül a távol-keleti és a dél-amerikai cégek köre. Tíz éven belül alapjaiban változik meg a vezetı vállalati szféra - derül ki a céges tanácsadással foglalkozó Boston Consulting Groupnak (BCG) a New Global Challengers címő, vagyis a világ legnagyobb kihívást jelentı vállalatairól szóló elırejelzésébıl. A felmérés arra is rámutat, hogy ha a jelenlegi tendencia nem változik, a világ vezetı konszernjeinek jelentıs tulajdonrésze a feltörekvı államok cégeinek a kezében lesz. A száz legnagyobb indiai, kínai, brazil vagy éppen mexikói konszern céltudatosan használja ki a globalizáció elınyeit, s valódi "veszélyt" jelenthet a nyugati hagyományok szerint kialakult vállalatok számára. Olyan cégek kerültek a legnagyobbak közé, mint a kínai China Mobile, China Petroleum and Chemical Company, Lenovo, az indiai Dr. Reddy's Laboratories és Tata Motors, az orosz Lukoil, Gazprom és Mobile TeleSystems. A gyorsan fejlıdı gazdaságokból származó - összefoglaló néven csak rapidly developing economies (RDE) vállalatoknak nevezett - legnagyobb száz cég közös jellemzıje, hogy dinamikusabban növekednek anyaországuknál, s elsısorban a már fejlett államokban kívánnak terjeszkedni. A vállalatok 70 százaléka Ázsiából, 18 százaléka Latin-Amerikából, 12 százaléka pedig Egyiptomból, Török- és Oroszországból származik. A száz legnagyobb RDE cég ben 715 milliárd dolláros árbevételt realizált, ez megegyezik Mexikó és Oroszország ugyanabban az évben elért bruttó hazai termékével (GDP). Ezek a cégek 2004-ben 9 milliárd dollárt költöttek kutatás-fejlesztésre, s között kétszáz nyilvánosan bejelentett felvásárlást hajtottak végre csak a külsı piacokon. 6