2011. október november november 2. Felsőoktatási alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei...3.

Átírás

1 2011. október november 6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei november 2. Felsőoktatási alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei...3.oldal november 2. Újabb iskolák csatlakozhatnak a Pénziránytű iskolahálózathoz...3.oldal november 2. A Felsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések című kiadvány hivatalos kiegészítése...3.oldal november 4. Folytatódik az új köznevelési törvényről szóló programsorozat.3.oldal NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Népszabadság október 31. Működik az együtt-nem-működés oldal Fn24óra.hu Baj lehet, ha rosszul tanítanak udvarolni...5.oldal Népszava november 1. Hoffmann: "a szakszervezeteknek elégedettnek kellene lenniük"..6.oldal Magyar Hírlap Hoffmann nem számít alapvető változtatásokra....8.oldal Magyar Nemzet november 2. Hoffmannt próbára tették napirend előtt... 9.oldal HVG.hu november 02. Virtuális számlán vezetnék a diplomások tartozását oldal Edupress A gyakorlatorientált szakképzésé a jövő...11.oldal Inforádió Aréna Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási Biz. elnöke, XII. ker. polgárm. videóval 13.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 1

2 Edupress Petíciót írtak tanárok a köznevelési törvény ellen..13.oldal Origo Eltemettük a felsőoktatást, de van remény" - interjú Nagy Dáviddal, a HÖOK elnökével...13.o Inforádió november 4. Nem terv, de lehetséges következmény tízezer pedagógus elbocsátása...16.oldal Fn24óra.hu Nem bíznak Hoffmannék a tanárokban...17.oldal Népszabadság november 5. Hoffmann Rózsa hazudik 184 komment oldal Fn24óra.hu Beismerték Hoffmann hazugságát...20.oldal Inforádió november 6. Parlament előtt a köznevelési törvény tervezete - mit tartalmaz?...22.oldal RTL Klub Híradó november 6. 3-tól 16 éves korig tart majd a köznevelés? letölthető videó interjú bejátszásokkal ( a titkos dokumentumról, Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár és Hiller István képviselő) oldal Vasárnapi Hírek november 06. Örülniük kellene? oldal Népszabadság november 6. Megmarad-e a Budapesti Corvinus Egyetem?...25.oldal Országos sajtó hírek Népszava október 31. Lemondásom háttere - Loránd Ferenc az Országos Köznevelési Tanács leköszönt elnöke..29.oldal MTV Ma reggel november 04. Prima Primissima jelöltek - oktatás és közművelődés letölthető videó...32.oldal Magyar Rádió Az alkotó munka lehetősége fedheti föl a tehetséget letölthető interjú...32.oldal Szaksajtó Haza és haladás Blog A tankötelezettségi korhatár leszállításának várható hatásairól...33.oldal Nyelv és tudomány.hu november 5. Az elitiskolák tanulói is kiszorulhatnak a felsőoktatásból...41.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 2

3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei november 2. Felsőoktatási alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei Felsőoktatási alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei (új alapképzési szak: gazdaságtudományok képzési terület: logisztikai mérnöki alapképzési szak; mesterképzési szak módosítása: klasszikus hangszerművész mesterképzési szak, csembalóművész, cimbalomművész, harmonikaművész). A dokumentumok az alábbi linken letölthetőek. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) november 2. Újabb iskolák csatlakozhatnak a Pénziránytű iskolahálózathoz Pályázat a pénzügyi-gazdasági ismeretek fejlesztéséért. Újabb iskolák csatlakozhatnak a Pénziránytű iskolahálózathoz október 24-én a Pénziránytű Alapítvány a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Bank szakmai támogatásával idén is meghirdeti középiskolai pályázatát. Az elnyerhető Pénziránytű iskola cím rangos elismerés azon iskolák számára, amelyek kiemelkedően magas színvonalon vállalják a pénzügyi-gazdasági oktatás integrálását nevelési programjukba. A pályázati felhívás a következő honlapon érhető el: (Oktatásért Felelős Államtitkárság) november 2. A Felsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések című kiadvány hivatalos kiegészítése Közlemény: A Felsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések című kiadvány hivatalos kiegészítése ( ) A dokumentum az alábbi linken letölthetőek: (Oktatásért Felelős Államtitkárság) november 4. Folytatódik az új köznevelési törvényről szóló programsorozat Közel hatezer pedagógussal találkoztak az elmúlt hetekben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai azon az országjáró körúton, melyen a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 3

4 Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét ismertetik a pedagógusokkal és a szakmai közvéleménnyel. A szeptember 15-én kezdődött programsorozat ezen a héten Nagykanizsán folytatódik. A Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer címet viselő rendezvényen november 4-én 15 órától a Hevesi Sándor Művelődési Központban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszél a várható változásokról. Kitér arra is, miért vált szükségessé az új törvény megalkotása. A találkozó jó alkalom arra, hogy a pedagógusok választ kapjanak a jogszabály tervezettel kapcsolatos kérdéseikre. Az eddig megtartott előadásokat nagy érdeklődés kísérte. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Budapesten és Veszprémben is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a koncepció ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell és a finanszírozás átalakítása iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és falusi iskolák, a kéttannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai az elkövetkező hetekben is több ezer pedagógussal és oktatási szakemberrel találkoznak a köznevelési rendszer megújításáról szóló programsorozaton. Az országjáró körút jövő héten két helyszínen, november 9-én a pécsi Tudásházban, november 12-én a győri városházán folytatódik.(oktatásért Felelős Államtitkárság) NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Népszabadság október 31. Működik az együtt-nem-működés A Nemzeti Köznevelési Törvény sorsa megpecsételődött. A kormány október 25-én Hoffmann Rózsa törvényjavaslatát elfogadta. Nincs visszaút. Tudjuk, amit a kormány Orbán Viktor jóváhagyott, azt visszavonni nem lehet. Még módosítani sem. Tudjuk, a vasfegyelemmel kézben tartott parlamenti fideszes had a törvénytervezetet annak elolvasása nélkül megszavazza. Erre az eljárásra láttunk már példát. És egyébként is. Az alig érzékelhető Kereszténydemokrata Néppárt számára ez, az oktatás az egyetlen terep, ahol megjelenik, és szemmel láthatóan ragaszkodnak (rém)álmukhoz. Hoffmann Rózsának és pártjának már az is komoly presztízsveszteség volt, hogy tervezetét a kormány Orbán Viktor többször visszatapsolta. Ha most azt mondanák, kezdjük elölről, azt mosolyogva még Hoffmann Rózsa sem tudná tudomásul venni. Talán még a pártszövetség jövőjét is érintené a kormány Orbán Viktor nemje. A kormány döntésének időzítésével van egy kis probléma. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony a dokumentum közzététele alkalmával kérte a szakmai szervezeteket, szakszervezeteket, szülőszervezeteket, diákszervezeteket, mindenkit, aki érintett és érdekelt a törvény kapcsán, hogy október 25-ig véleményezze a tervet, és véleményét az államtitkárságra küldje meg. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 4

5 Gondoltuk sokan, majd elolvassák, értékelik és mondanak valamit. Egy frászt! Naiv lúzerek vagyunk, mindahányan. Kérem, figyeljék a dátumokat. A kormány aznap tárgyalta a tervezetet, amikor még azok, akik számára fontos volt a véleményalkotás, élhettek véleményezési jogukkal. Ismerjük a kormány működését. Legalábbis azt tudjuk, csak olyan előterjesztés kerülhet a kormány elé, amit a minisztériumok államtitkári szinten egyeztettek, és a kormány elé terjesztést jóváhagyták. A köznevelési törvény társadalmi vitája még tartott tehát, amikor a miniszteriális vezetők bólintottak, amikor a kormány azt mondta, rendben. Ennyit a nemzeti együttműködésről, mások véleményének fontosságáról. A törvény szándékosan nem tervezetet mondtam, tehát a törvény tartalmáról egy szót sem szóltam. Aki elolvasta a szöveget, aki átlátja az összefüggéseket, aki felismeri a következményeket, azt mondja, ilyen nincs. De látjuk, van. E törvény mellett egyetlen érv sorakoztatható fel: akarják. És az akaratnak nem állhat semmi útjába. Nem baj, hogy nagyon kicsi, az sem baj, hogy nagyon savanyú. Ez magyar narancs. Nem lehet tudni, hogy a Fidesz Orbán Viktor mit akar. A pedagógiailag, pénzügyileg, foglalkozáspolitikai konzekvenciái miatt végrehajthatatlan, megvalósíthatatlan törvény elfogadása után mutat majd Hoffmann Rózsára és a KDNP-re, lám ennyit értek, mehettek a törvénnyel együtt a levesbe, vagy a keménykezű zsoldost, Lázár Jánost miniszternek kinevezve kegyetlenül ha bele is döglünk mind végrehajtják a törvényt. Ennek a forgatókönyvnek van nagyobb valószínűsége. A kormány, Hoffmann Rózsával a frontvonalban igaz, hogy Orbán Viktor és magyar hangja mellett csak halovány foltként szervezi az ellenállást. Mindent elsöprő akarnoksága, a valóságot meghamisító, farizeus kommunikációja, pedagógia-, gyerek- és pedagógusellenes törvénye egységbe kovácsolja a megfélemlített pedagógustársadalmat. Még nem hallatszik a mély moraja, de a diákok, a netgeneráció gyakorlatát megtanulva már épül a kapcsolati háló, a köznevelési intézmények tanári szobáinak sarkaiban, az ebédlők asztalánál egyre gyakrabban néznek kérdőn az emberek egymásra. Ezt akartuk, ezt akarjuk? A válasz is formálódik. A szerző pedagógus Fn24óra.hu Baj lehet, ha rosszul tanítanak udvarolni Az udvarlás, a szerelem és a hűség oktatása is bekerül az új Nemzeti Alaptantervbe, amelyet a tervek szerint még az idén elfogad a kormány, így akár jövőre életbe léphet. A pszichológus üdvözli, de aggódik. Vekerdy Tamás gyerekpszichológus szerint az új alaptantervbe tervezett udvarlás-oktatás sikere nagyban függ a megvalósítástól. Tévhit az a médiában elterjedt állítás, hogy aki szerelmes, az boldog. Azt kellene mondanunk, hogy a szerelem, mint minden emberi kapcsolat tágulás - sok örömöt hoz, de ugyanennyi gondot, fájdalmat, csalódást, féltékenységet is rejteget véli Vekerdy. Ha az új tanterv intenzívebben az emberi kapcsolatokra akar tanítani, akkor ezt jól teszi állítja a pszichológus, megjegyezve, hogy itt is áll Karácsony Sándor megállapítása, hogy nincs direkt KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 5

6 nevelés. Művészetekkel, jó tanítási módszerekkel melyek az együttműködést serkentik lehet indirekt módon kapcsolatokra tanítani. Az udvarlás illemének vagy a hűség oktatása önmagában értelmetlen tette hozzá. Korán érők Ha a gyerekek ma négy-öt évvel korábban érnek, mint kétszáz éve, de tíz-tizenkét évvel később alapítanak önálló egzisztenciát, akkor hogyan őrizzék meg szüzességüket akár a legvallásosabb családban is teszi fel a kérdést Vekerdy. A szigorúan protestáns Hollandia paraszti társadalmában jó négyszáz éve elfogadott volt, hogy a fiatalok kipróbálhatták egymást házasságkötés előtt, a hűséget a házasságon belül kellett megőrizni. Ha a családi kapcsolatok hangsúlyozottan jelennek meg az iskolában szabad irodalom feldolgozásban, színházcsinálásban és egyéb módon ez csak helyeselhető. A szóbeli oktatás viszont nem sokat ér. Az én tapasztalatom szerint a gyerekek ki vannak éhezve az őszinte beszélgetésre az emberi kapcsolatokról, az életről és erről egy őszintének érzett idegennel jobban tudnak beszélgetni, mint tanáraikkal vagy akár szüleikkel - mondta a gyermekpszichológus. Őszinteség Az őszinteség fontosságát Tóth Emese orvos-szexológus is kiemelte a Hír24 kérdésére. Elmondta, a szerelem a párkapcsolat, már egészes kicsi korban, akár az óvodában is foglalkoztatja a gyerekeket. Folyamatosan kérdeznek a gyerekek és a felnőttek felelőssége, hogy felkészítsék őket a nagybetűs életre. NAT Az új NAT szerint az iskolákban kötelezően kell majd oktatni például a családtervezést, a családi krízishelyzetek kezelését, illetve a párkapcsolati kultúrát, ez utóbbiba tartozik az udvarlás, a szerelem és a hűség tanítása is. A Nemzeti Alaptanterv azt szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban. Emellett bekerül a pénzügyi ismeretek, a KRESZ, a honvédelmi ismeretek kötelező oktatása. Az iskolákban lesz külön etika és művészet óra, és a diákoknak tanulniuk kell majd például a konnektorszerelést, a pelenkázást és a hivatali ügyintézést is. Népszava november 1. Hoffmann: "a szakszervezeteknek elégedettnek kellene lenniük" Az oktatási államtitkár nem számít arra, hogy a parlamenti vitában koncepcionális változtatások történnének az új köznevelési törvényben. Hoffmann Rózsa az MTI-nek nyilatkozva ismertette: az iskoláknak délután négyig vagy ötig gondoskodniuk kell majd a gyerekek foglalkoztatásáról, köztük a diákok számára kötelezőek is lesznek. Az intézményeknél a fenntartóváltásra 2012 szeptemberétől lesz lehetőség, az állam öt év alatt több száz milliárd forintot fektet a közoktatásba. Az államtitkár úgy fogalmazott: csodálkozna rajta, ha a szavazás során koncepcionálisan meg akarnák változtatni, vagy felpuhítanák a javaslatot. "Ez most már a kormány által jóváhagyott törvénytervezet" - mondta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: az európai politikában nem szokás, és megmagyarázhatatlan is lenne, ha az a párt, amelyik a kabinetet adja, alapvető módosító KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 6

7 indítványokkal - szembemenve saját kormánya akaratával - írná felül a benyújtott dokumentumot. Az oktatási államtitkár ugyanakkor technikai jellegű változtatásokra, jobbító szándékú indítványokra számít, de, mint mondta, "ez természetes, ez a parlamenti törvényalkotás velejárója". Ha másfajta módosító indítványok lesznek, azok nyilván nem fogják élvezni a kormány támogatását - jegyezte meg. Hoffmann Rózsa azzal kapcsolatban, hogy az óvodáztatás 2014-től, főszabályként hároméves kortól lenne kötelező, azt mondta: azoknak a családoknak, amelyek a gyermekek megfelelő gondozását, nevelését meg tudják otthon oldani, ez nem lesz kényszerítő szabály. Elmondta, hogy az egész napos iskola kifejezés nem szerepel a törvényben. A tervezetben azt rögzítik, hogy az iskolák kötelessége biztosítani délután négy, illetve indokolt esetben öt óráig a gyermekek számára megfelelő foglalkozásokat. Azt szeretnék, hogy a gyerekek jól fejlődjenek, és ne kallódjanak el, ne csavarogjanak - mutatott rá, kiemelve: az iskola számára kötelező lesz, hogy délutánonként is színvonalasan töltse ki a diákok idejét. Erre egyre növekvő társadalmi igény mutatkozik, míg a gyerekek számára a foglakozások egy része kötelező lesz. Példaként a mindennapos testmozgást, a megnövelt számú művészeti órákat említette. A többi foglalkozásról a gyermekeket a szülő kérésére haza lehet majd engedni. Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy épp a gyerekek szülői felügyeletének nehézségei miatt javasolták például többen a rövidebb nyári szünetet, ami érzékelhetővé teszi a társadalom növekvő elvárását az iskolarendszer nevelő-gondoskodó feladatainak erősítésére. Az iskolák délutánig történő nyitva tartása erre az igényre ad megfelelő választ. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy még nincs döntés arról, mikortól kerülnének állami kézbe az oktatási intézmények, azt mondta: a törvény szeptembert 1-jén lép hatályba, ettől kezdve lehet érvényes a fenntartóváltás. (A megyei fenntartású intézmények esetében január 1-jétől.) Az előkészületekre mintegy tíz hónap áll rendelkezésre, a legtöbb kormányhivatal már megkezdte az előzetes felméréseket. Az önkormányzatok meghatározott kritériumok teljesülése esetén ugyanis visszakérhetik a fenntartás jogát. Az oktatási államtitkár kiemelte: az intézkedésnek nincs közvetlen költségvetési vonzata, a források átcsoportosítására van szükség. A évi költségvetés nem számol e tekintetben plusz költségvetési forrásokkal. Kiemelte: a köznevelés fenntartása az állam feladata, így a jövőben nagyobb szerepet vállal a rendszer működtetésében. Lehetetlen állapot az, hogy ma nincs lehetősége az állami forrásokat, a működési feltételeket biztosító miniszternek beavatkozni ott, ahol baj, hiány esetén szükséges - mutatott rá Hoffmann Rózsa. A szakszervezetek elbocsátásokról és iskolabezárásokról szóló vádjaira azt mondta, hogy megmutathatnák, a törvény mely paragrafusából következnek állításaik. Nincs ilyen kormányzati szándék, így ilyen tartalmú mondatok sincsenek a tervezetben. Feltételezésekre vagy esélylatolgató tanulmányokra, és nem a törvénytervezet jóváhagyott szövegére alapozva gyanút megfogalmazni és a közvéleményt negatív állításokkal felkorbácsolni nem korrekt dolog - jegyezte meg. Hozzátette: a szakszervezeteknek - évszázados küldetésük szerint - "elégedetteknek kellene lenniük", hiszen a kormány a törvénytervezet elfogadásával arra vállalt garanciát, hogy az elkövetkező években a pedagógus-életpályamodell bevezetésével kiszámíthatóvá teszi a pályát, egyértelművé teszi a pedagógusokkal szemben támasztott elvárásokat, és végre méltó módon rendezi bérüket. Sok évtizedes várakozást teljesít így az életpályamodell, amit a szakmai szervezetek fel is ismertek és elfogadtak. Abból viszont, hogy a szakszervezetek a tervezet visszavonását követelik, arra lehet KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 7

8 következtetni, hogy a tiltakozás mögött politikai szándékok húzódnak. Másképp érthetetlen, hogy miért nem támogatják a pedagógusok lényegesen magasabb fizetését - mondta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár arról, hogy halasszák el a köznevelési törvény benyújtását, és folytatódjanak az egyeztetések jövő tavaszig, azt mondta: egy éve tartanak az egyeztetések a szakmai és társadalmi szervezetekkel, köztük a szakszervezetekkel is, a további időhúzás csak "a kommunikációs hadjáratnak" nyújtana teret, egyértelmű kormányellenes politikai érdeket szolgálna. Az oktatási államtitkár kiemelte: az új jogszabályról országszerte fórumokon tájékoztatják a pedagógusokat, a résztvevők száma közelít a tízezerhez. Rámutatott: a közoktatás eredményességét javítani kell, növelni a gyerekek tudását, az iskolarendszer színvonalát, több évtizedes adósságot törlesztve rendezni kell a pedagógusok helyzetét, ez az új köznevelési törvény célja, ezért nem halogatható tovább a megalkotása - mondta. Magyar Hírlap Hoffmann nem számít alapvető változtatásokra Az oktatási államtitkár nem számít arra, hogy a parlamenti vitában koncepcionális változtatások történnének az új köznevelési törvényben. Hoffmann Rózsa ismertette: az iskoláknak délután négyig vagy ötig gondoskodniuk kell majd a gyerekek foglalkoztatásáról, köztük a diákok számára kötelezőek is lesznek. Az intézményeknél a fenntartóváltásra 2012 szeptemberétől lesz lehetőség, az állam öt év alatt több száz milliárd forintot fektet a közoktatásba. Az államtitkár úgy fogalmazott: csodálkozna rajta, ha a szavazás során koncepcionálisan meg akarnák változtatni, vagy felpuhítanák a javaslatot. 'Ez most már a kormány által jóváhagyott törvénytervezet' - mondta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: az európai politikában nem szokás, és megmagyarázhatatlan is lenne, ha az a párt, amelyik a kabinetet adja, alapvető módosító indítványokkal - szembemenve saját kormánya akaratával - írná felül a benyújtott dokumentumot. Az oktatási államtitkár ugyanakkor technikai jellegű változtatásokra, jobbító szándékú indítványokra számít, de, mint mondta, 'ez természetes, ez a parlamenti törvényalkotás velejárója' - adta hírül az inforádió. Ha másfajta módosító indítványok lesznek, azok nyilván nem fogják élvezni a kormány támogatását - jegyezte meg. Hoffmann Rózsa elmondta, hogy az egész napos iskola kifejezés nem szerepel a törvényben. A tervezetben azt rögzítik, hogy az iskolák kötelessége biztosítani délután négy, illetve indokolt esetben öt óráig a gyermekek számára megfelelő foglalkozásokat. Azt szeretnék, hogy a gyerekek jól fejlődjenek, és ne kallódjanak el, ne csavarogjanak - mutatott rá, kiemelve: az iskola számára kötelező lesz, hogy délutánonként is színvonalasan töltse ki a diákok idejét. Erre egyre növekvő társadalmi igény mutatkozik, míg a gyerekek számára a foglakozások egy része kötelező lesz. Példaként a mindennapos testmozgást, a megnövelt számú művészeti órákat említette. A többi foglalkozásról a gyermekeket a szülő kérésére haza lehet majd engedni. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy még nincs döntés arról, mikortól kerülnének állami kézbe az oktatási intézmények, azt mondta: a törvény szeptembert 1-jén lép hatályba, ettől kezdve lehet érvényes a fenntartóváltás. (A megyei fenntartású intézmények esetében január 1-jétől.) Az előkészületekre mintegy tíz hónap áll rendelkezésre, a legtöbb kormányhivatal már megkezdte az előzetes felméréseket. Az önkormányzatok meghatározott kritériumok teljesülése esetén ugyanis KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 8

9 visszakérhetik a fenntartás jogát. Az oktatási államtitkár kiemelte: az intézkedésnek nincs közvetlen költségvetési vonzata, a források átcsoportosítására van szükség. A évi költségvetés nem számol e tekintetben plusz költségvetési forrásokkal. Az államtitkár szerint sok évtizedes várakozást teljesít az életpályamodell, amit a szakmai szervezetek fel is ismertek és elfogadtak. Abból viszont, hogy a szakszervezetek a tervezet visszavonását követelik, arra lehet következtetni, hogy a tiltakozás mögött politikai szándékok húzódnak. Másképp érthetetlen, hogy miért nem támogatják a pedagógusok lényegesen magasabb fizetését - mondta Hoffmann Rózsa Magyar Nemzet november 2. Hoffmannt próbára tették napirend előtt Az oktatásügyi tervek, a devizahitelesek problémái és a lex Biszku töltötte ki a napirend előtti felszólalásokat a parlament szerdai ülésnapján. Latorcai János házalelnök rövid, halottak napi megemlékezésével kezdték a parlamenti napot, majd Tarnai Richárd (Fidesz) szólalt fel az élelmiszer-biztonság ügyében. Nem azt szeretnénk, hogy rettegjenek a cégek, hanem hogy ne lehessen forgalomba hozni adott esetben 11 éve lejárt termékeket mondta a politikus, említve, hogy egy nagyáruházban 3 napja lejárt sajthoz akciósan 2 napja lejárt somlóit lehetett ajándékba kapni. Úgy fogalmazott, a sajtó jól vizsgázott a helyzetben. A kormány nevében Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára válaszolt neki. Jelen pillanatban áll kidolgozás alatt a 2012-es fogyasztóvédelmi törvény, 2011 első félévében 38 ezer ellenőrzés, előző évben 53 ezer ellenőrzés volt, jól látszik a növekmény sorolta. Oktatásügyi adok-kapok Tarnait Osztolykán Ágnes (LMP) időt túllépő, Diáklázadás című szónoklata követte. Szerinte a kormány 29 milliárdot akar spórolni a felsőoktatáson. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti tömegdemonstráció csak a kezdet. Minden esély megvan, hogy nagyszüleik is kimenjenek az utcára; lehet más a felsőoktatás fogalmazott, hozzátéve, a Fidesz retteg a dühös hallgatóktól, a hallgatók orrára csapja az egyetem kapuit. A kormány részéről Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár válaszolt: Egyetlen olyan terv sincs, hogy az ön által említett diplomásarányszámot a kormány le akarná szorítani kezdte a szakpolitikus, folytatva, őt is egy szülő nevelte föl harmadmagával, mégis tudott tanulni. Rámutatott, a jelenlegi beiskolázási arányszámok megmutatják, még magasabb is lesz a diplomások száma, mint amit az EU elvár. A párbeszéd hiányára reagálva kijelentette: 23 olyan tétel van a felsőoktatási törvény koncepciójában, amit a hallgatói önkormányzatok kérésére vettek be, s kérte, egy politikus ne álljon egy lázadás oldalára. Ugyanebben az ügyben szólt napirend előtt Hiller István (MSZP) volt oktatási miniszter is, aki szerint szűkül az oktatáshoz való hozzáférés joga, csökken az állami felsőoktatási helyek száma. Sérelmezte, hogy lecsökkentik a tankötelezettség felső korhatárát 16 évre, és azt is, hogy nem látszik a tanári béremelés a tervekben, ezért követelte, a kormány vonja vissza a koncepciót. Felszólalására ugyancsak a KDNP-s államtitkár válaszolt: szerinte amit Hiller István huzavonának nevez, az egy egyéves egyeztetési folyamat, amit kár volna semmivé tenni a köznevelési és felsőoktatási koncepció visszavonásával. Megjegyezte, a közoktatási ráfordítás jövőre 6 százalékkal növekszik, szemben a szocialista kormányok idején tapasztalt, évenkénti tízmilliárdos elvonással. A pedagógusok béremelését kijelentése szerint pedig a 2013-ban bevezetendő pedagógus-életpályamodell KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 9

10 biztosítja majd, a 16 éves tankötelezettségi korhatárt pedig egy jogi lehetőségnek nevezte azok számára, akik ennyi idős korukban már nem tudnak vagy nem szeretnének tanulni. Vona maszatolót lát A devizahitelesek gondjai miatt szólalt fel Vona Gábor jobbikos frakcióvezető, aki szerint a kormány képtelen megbirkózni ezzel a problémával. Az árfolyamgátat a végtörlesztés lehetősége tette értelmetlenné, átgondolatlan, amit csinálnak jelentette ki Vona. A nemzeti eszközkezelőt kormányzati maszatolónak nevezte, majd közölte, hogy a devizaadósság pilótajátékából mindenkit ki kell segíteni, csak nem mindegy, milyen sorrendben. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában rámutatott: az elmúlt másfél évben valamennyi devizaadós bajára megoldást kínált a kormányzat. Egy kényes egyensúly mentén figyelembe kell venni az ország finanszírozhatóságát és az egyensúlyt is, valamint azt, hogy az emberek élni tudjanak a lehetőségekkel fogalmazott. Lex Biszku ötpárti támogatással Gulyás Gergely (Fidesz) az ő vezetésével elkészített lex Biszku törvénytervezet hátteréről beszélt. A rendszerváltozás úgy ment végbe, hogy a szocializmus áldozatai csak jelképes kárpótlást kaptak, közben a rendszer legfelső szintű haszonélvezőinek a haja szála sem görbült. Sokan a rendszerváltozás utáni első kormány miniszterelnökére kenik a felelősséget, de inkább azoké az, akik korábban a leghangosabb antikommunista retorikát folytatták, aztán összeálltak velük. Az árulók cinizmusa lehetetlenítette el egy törvény megalkotását mondta Gulyás. Meglátása szerint azt kell megvizsgálni, mely területeken jogszerű még a felelősségre vonás, de az egyértelmű, hogy hazánk nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy hogy a halált okozó kínzások büntethetősége nem évül el. Méltányosan és alkotmányosan kell eljárni, egyenlő mércével mérni a diktatúrák között zárta szavait. Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára reagálásában szokatlannak nevezte, hogy a törvényjavaslat mögött ötpárti támogatás áll, ezzel lehetővé válhat egy éve zajló vita lezárása. Részletesen felsorolta, hogy a hasonló történelmi helyzetű országokban hogy alakultak a hasonló törvények; Lengyelországban 2008-ban, Litvániában 95-ben, Csehországban 2010-ben, Romániában pedig szintén 2010-ben fogadtak el a lex Biszkuhoz hasonló törvényt olyan tartalommal, hogy a diktatúra legfelsőbb szintű kiszolgálói minimálnyugdíjat kaphatnak. A múlt hétfőn kezdődött, 8 napos parlamenti ülés második etapja a hatodik nappal szerda reggel kezdődött vezérszónoklatokkal Latorcai János (KDNP) házalelnök vezetésével, folytatva a jövő évi költségvetés négyórás vitájával. Ezzel a büdzsé szakasza le is zárul a Tisztelt Házban, majd következik az új népszavazási törvény tárgyalása, végül a parlament általános vitát folytat a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról, amely kimondaná, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit. HVG.hu november 02. Virtuális számlán vezetnék a diplomások tartozását Virtuális számlán vezetné a diplomások tartozását az állam - a HÖOK elnöke szerint ez annak a tervezetnek a lényege, amiről múlt héten tárgyaltak Navracsics Tiborral. A virtuális tartozás az itthon munkával töltött évekkel csökkenne - közölte az InfoRádió, amely szerint sok ezzel kapcsolatos kérdésre továbbra sincs válasz. A hallgatókkal folytatott múlt heti tárgyaláson valóban elhangzott példaként, hogy ha egy volt diák húsz évből ötöt Magyarországon dolgozik, nem kell visszafizetnie a képzése költségét - erősítette KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 10

11 meg az InfoRádió szerint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Az Origo írta azt, hogy ez a megoldás körvonalazódott a szerdai tárgyaláson. Korábban egyébként az oktatási államtitkárság pont fordítva képzelte el ezt az arányt. Navracsics Tibor azt mondta, jelezte a HÖOK elnökének, hogy igyekeznek rugalmasabbá tenni a szerződéses megoldást. A példaként említett változatra az elnök pozitívan reagált, azt mondta, hogy ez akár elfogadható is lenne - tette hozzá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Nagy Dávid azt mondta, a tervezetnek, amiről egyeztettek a miniszterrel, nem ez az arányszám volna a lényege, hanem egy teljesen új gondolat. Ennek lényege, hogy egyfajta virtuális számla keletkezne a hallgatónál, ami a diploma megszerzése után az ő képzésének költségét tartalmazza. Ezt a hallgató úgy kezdené el törleszteni virtuálisan, hogy Magyarországon dolgozik, és ez a hitelállomány csökkenne. Ha külföldre távozik, és ott dolgozik, akkor arról még egyeztetni kell, hogy mi lenne a hitelállománnyal, szünetelne a törlesztés, vagy kívülről is törlesztheti a hitelt - fejtette ki az elnök. Azt a kérdést is tisztázni kell, hogy mi alapján vonnának le pénzt a virtuális tartozásból, pontosan hány év alatt kellene virtuálisan törleszteni a képzés költségét. Nagy Dávid azt mondta, elvekről egyeztettek, de ez az irány járhatóbb, mint a korábbi felvetés, hogy húszból 15 évet Magyarországon kell dolgozni azért, hogy ne kelljen visszafizetni a képzés költségét. Edupress A gyakorlatorientált szakképzésé a jövő Az új szakképzési törvény legfontosabb célkitűzése egy gyakorlati tudást erősítő képzés kialakítása - értettek egyet a szakértők A szak- és felnőttképzés új hangsúlyai elnevezésű konferencián, melyet október 27-én rendezett a Raabe Kiadó. Habár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) munkájának köszönhetően a gyakorlati órák száma 50 százalékkal nőtt, Szabó Bálint, a testület szakképzési referense kiemelte: csak javaslatokat tehettek, az érdemi munkába nem vonta be őket a kormány. Szabó Bálint, aki előadásában az új OKJ kialakításnak elveiről számolt be, elmondta: készen van egy OKJ-munkaanyag, de még folynak az egyeztetések. Terveik között szerepelt a gyakorlati óraszámok és a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelése, a szakmai záróvizsgák idejének rövidítése, komplex szakmai vizsga bevezetése (modulok szerinti számonkérés helyett), illetve a modulvizsgák lehetővé tétele, azaz a beszámíthatóság megteremtése. Fejlesztőmunkájuk eredményeként 50 százalékkal nőtt (mintegy 2300 óra) a gyakorlati órák száma, valamint lecsökkent maximum két napra a szakmai záróvizsga ideje. A kamara eddig 48 szakképesítést dolgozott át, illetve elkészített egy egységes, gyakorlatorientált és felhasználóbarát központi tananyagot, amelyben 90 százalékban meghatározták, mit kell oktatni, a fennmaradó 10 százalék pedig az úgynevezett "szabad sáv". A szakmai és vizsgakövetelmények gondozása és karbantartása ezután is az MKIK feladata lesz, és közreműködnek a pályaválasztási rendszerben. Továbbra is cél az OKJ egyszerűsítése, egy átláthatóbb struktúra létrehozása - jelenleg ugyanis 429 alap szakképesítés és 2734 modul van, melyek mind a pályaválasztás előtt állók, mind a munkaadók számára nehezen átláthatók. Az MKIK emellett fontosnak tartja a szakmai kompetenciák folyamatos mérését is. Az MKIK tavaly novemberben kötött 124 szakképzést érintő KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 11

12 keretmegállapodást a Nemzetgazdasági Minisztériummal, melynek értelmében ezekhez a képzésekhez az MKIK delegál vizsgaelnököt. Szabó Bálint megjegyezte: várhatóan 2011 novemberére befejeződik az OKJ átalakítása, ám hogy mikor lép hatályba, még kérdéses. Bruckner László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgató-helyettese a szakképzési rendszer átalakításáról tartott előadást. Az új köznevelési törvény szerint a szakiskola - mely az OKJ szakképesítést nyújtja - hároméves lesz. A 9. évfolyamban közismereti tárgyakat tanul a diák nagyobb arányban, illetve csoportos iskolai tanműhelyben gyakorlati oktatáson vesz részt, majd évfolyamban tanulószerződéssel kikerülnek a gazdálkodó szervezethez, hogy a speciális képzéseket elsajátítsa. Plusz két év alatt pedig érettségit szerezhet. A szakmai vizsgákat illetően megjegyezte: csökkennek az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok. Változás továbbá, hogy a szakközépiskolai képzést beillesztik az OKJ-ba, a felsőfokú szakképzést azonban kiveszik, és a felsőoktatáshoz csatolják. Henczi Lajos felnőttképzési szakértő, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense kérdésünkre elmondta: a gazdaság szereplőinek kedvez az új szakképzési koncepció, hiszen megerősíti a modulés kompetenciaalapúságot. "A gazdaságnak mindig is a gyakorlatorientált képzés állt érdekében, és ha az új elképzelés ezt támogatja, akkor a gazdaság szereplői ennek csak örülnek. A modulalapú rendszer pedig idő- és költségtakarékos, hiszen nem kellene újra megszerezni a már elsajátított tudást, ha valaki további szakképzésben venne részt." Hozzátette: intézményi oldalról azonban több probléma is felmerül. "A legsúlyosabbat én a képzőintézmény hivatásának körvonalazásában látom. Mi ugyanis a fontos egy éves fiatal esetében: szakmát tanítani vagy személyiséget fejleszteni - ami később egyébként nem pótolható? Félő, hogy a mostani elgondolásban az e kettő közötti egyensúly nem teremthető meg, nem lehet egyszerre szakmailag és emberileg is ugyanolyan szinten nevelni" - jegyezte meg a szakértő. Éppen ezért a köznevelési és szakképzési törvény összehangolását rendkívül fontosnak tartja. "Úgy látom, az egyeztetési szándék megvan, azonban számos kérdést kell még tisztázni. Például el lehet-e kezdeni 14 évesen a szakképzést és így be lehet-e számítani a tankötelezettségi kort? Mi történik akkor, ha a diák meggondolja magát, és nem kívánja folytatni a megkezdett szakképzést? Jelen állás szerint ugyanis, ha valaki érettségit szeretne vagy erre épülő szakmát, akkor vissza kell mennie az alapokhoz, és arra kell ráépítenie egy új szakmát, tehát bizonyos elemeket újra kell tanulnia" - foglalta össze Henczi Lajos. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelésével a szakértő is egyetért, habár véleménye szerint kevés gazdasági szereplőt (csupán 1-2 százalékát az érdemleges vállalati körnek) inspirál az, hogy tanulói terepet biztosítson a diákoknak. "A fő ok valószínűleg az, hogy nem érzik magukat anyagilag motiváltnak arra, hogy bekapcsolódjanak a képzésbe" - fűzte hozzá. A felnőttképzés helyzetét a docens igen kedvezőtlennek látja. "Óriási forráshiány van a felnőttképzésben, alig tapasztalható aktivitás. Nagyon visszaestek a források, a korábban rendelkezésre állókat átcsoportosították, holott mind az állami, mind pedig a magánintézmények részéről mutatkozik igény e képzés indítására. Az anyagi gondokhoz képest tehát eltörpülnek a rendszerbeli nehézségek, például a vizsgák hossza és a modulok nagy száma. Természetesen ezek valódiak, de csak akkor lennének égető problémák, ha nagyobb mozgás lenne a felnőttképzés piacán" - összegezte Henczi Lajos. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 12

13 Inforádió Aréna Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke, XII. kerület polgármestere, Téma: A oktatási törvény módosítása, az önkormányzati törvény átalakítása. hanganyaggal hang + kép hang + kép Edupress Petíciót írtak tanárok a köznevelési törvény ellen Petíciót juttattak el november 3-án Kövér Lászlóhoz a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanárai, akik a köznevelési törvény vitájának elhalasztását követelik a dokumentumban - adta hírül a Magyar Hírlap. "Nem tudjuk elfogadni a köznevelési törvénytervezetet, ezért a tárgyalás elhalasztását és egy nemzeti oktatási kerekasztal felállítását követeljük. Mivel az oktatási államtitkárság eddig egyáltalán nem vette figyelembe a javaslatainkat, úgy döntöttünk, magasabb szervhez, az Országgyűlés elnökéhez fordulunk" - olvasható a 2600 pedagógus, szülő és szimpatizáns által aláírt petícióban. "A petícióhoz 77 iskola csatlakozott, továbbá rengetegen jelezték, hogy támogatják a kezdeményezést" - mondta el az akció egyik szervezője, Tolnner József. A tiltakozók szerint a törvény drasztikus óraszám-növekedést és tömeges elbocsátásokat irányoz elő, a kidolgozást pedig nem előzte meg elégséges szakmai, és érdekvédelmi egyeztetés. "A tervezet a pedagógusokat nem alkotó embernek, hanem végrehajtó közszolgának tekinti. Közszolgálatot akarunk végezni, de nem szolgaként, hanem autonóm értelmiségként" - áll a petícióban. A tanárok szerint a tervezet hamisan állítja, hogy növeli a szakmai önállóságot, a centralizáció pedig véleményük szerint lehetetlenné teszi az alkotószellemű helyi pedagógiai műhelyek működését. Origo Eltemettük a felsőoktatást, de van remény" - interjú Nagy Dáviddal, a HÖOK elnökével Elfogadhatónak tartja, hogy az állam valamilyen módon visszafizettesse képzésük költségét a külföldre távozó diplomásokkal, de szerinte ezt nem lehet egy összegben megfizettetni - mondta Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az [origo]-nak adott interjúban. A diákhitelt megtartaná, akárcsak a hallgatók vétójogát az egyetemi tanácsokban. Azt mondta, optimista, mert Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár helyett Navracsics Tibor közigazgatási miniszterrel tárgyalhat, akin szerinte nem fognak gúnyolódni az egyetemisták. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 13

14 A múlt hét óta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter vezeti a kormány és a HÖOK között a felsőoktatási törvénytervezetről zajló tárgyalásokat. Az ő nevére már kitaláltak szóviccet? - Arra egészen biztosan nem lesz szükség. - A HÖOK a múlt csütörtöki hallgatói tüntetésén sokat élcelődött Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevén. - Navracsics Tiborral teljesen más tárgyalni. Míg korábban az oktatási államtitkártól csak legfeljebb olyan érveket kaptunk, hogy "ez az európai átlag, nem lehet eltérni", vagy "neki van felhatalmazása, és kész", most a közigazgatási minisztertől más hozzáállást látunk. Nem feltétlenül értünk vele mindenben egyet, de nyitottabb, mint Hoffmann Rózsa, és érezzük, hogy partnerként kezel minket. Legalább megkérdezte, mi a probléma, és ezután közösen kezdtünk el gondolkozni például az ösztöndíjszerződésről, amely elfogadhatatlan a HÖOK-nak, mert az eddig ismert verzióiban röghöz kötné a diplomásokat. - Hoffmann Rózsa szerdán a parlamentben azt mondta, hogy a hallgatók demagógok, mert a Szózatot énekelték a tüntetésen, amely tartalmazza azt, hogy "Itt élned, halnod kell", mégsem akarnak a hazájukért dolgozni. Valóban nem akarnak? - Az is benne van a Szózatban, hogy "Az nem lehet, hogy ész, erő / És oly szent akarat / Hiába sorvadozzanak / Egy átoksúly alatt". Szerintem ez a megjegyzés volt demagóg az államtitkártól. A hallgatók szeretnének itthon dolgozni, csak ehhez elég munkahely, illetve megfelelő életpálya és bérezés kellene. Én biztosan Magyarországon szeretnék maradni. - Az ösztöndíjszerződés helyett Navracsics Tibor a virtuális számlát javasolta a tárgyaláson. Kiderült már, hogyan működne ez a számla? - Habár a tervezetet részleteiben még nem tárgyaltuk, az a lényege, hogy az államilag támogatott hallgató egyfajta virtuális számlát kapna, amely a képzés költségeit tartalmazza, és ez a virtuális tartozás akkor csökkenne, ha a diplomás később Magyarországon dolgozik. Azt még ki kell találnunk, hogy ha külföldre megy valaki, akkor szüneteljen-e a törlesztés, vagy esetleg külföldről fizethesse-e az esedékes időszakra vonatkozó részletet. - Ez a virtuális számla elfogadható a HÖOK-nak? - Nem kidolgozottak a részletek, de ez előremutató gondolat ahhoz képest, hogy "alá kell írnod egy szerződést arról, hogy tizenöt évig itthon dolgozol", ahogy azt az oktatási államtitkárság eredetileg akarta. - Nem értem a különbséget. A virtuális számla és az ösztöndíjszerződés lényege is az, hogy ha a hallgató külföldre megy, akkor fizet. Csak a csomagolás más, nem? - A lényeges különbség, hogy az ösztöndíjszerződés kötelezte volna a hallgatót a teljes összeg kifizetésére, ha külföldre távozik, míg a virtuális számla részletekre osztaná az esetleges tartozást, azt mint egy hosszú futamidejű hitelt kezelné. Természetesen ezek még nem eldöntött tények. - És arról beszéltek a miniszterrel, hogy mi lesz például azokkal, akik itthon dolgoznak, de nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 14

15 - Abban maradtunk, hogy aki itthon adózik, annak nem kell utólag fizetnie a virtuális számlára, de ez nem végleges döntés, még tárgyalunk a részletszabályokról és a mentességekről. Még azt sem látjuk például, hogy mennyi lesz a képzés költsége az egyes szakokon. - Az kiderült a Navracsics Tiborral folytatott tárgyaláson, hogy mekkora lenne a jelenlegi költségtérítés helyébe lépő önköltséges képzés? Ez ellen is tiltakozott a HÖOK. - Nem látjuk még mindig, hogy az önköltséges képzés árát ki és milyen alapon állapítaná meg. Mi azt javasoljuk, és ezt elmondtuk a miniszter úrnak is, hogy a jelenlegi képzési normatívákat vegye a kormány alapul. Ez a jogász hallgatóknak évente nagyjából 300 ezer forint, a mérnököknek nagyjából 500 ezer, az orvos hallgatóknak pedig a legmagasabb, 700 ezer egy évben. Ezek az összegek magasabbak, mint a jelenlegi költségtérítések, de nem a valóságtól elrugaszkodott számok: korábban félévente ezer forintos önköltségről lehetett hallani. Az a hallgatók többségének kifizethetetlen. - Ezért dolgoz ki a kormány egy új diákhitelrendszert. Erről elárult valamit Navracsics Tibor? - Volt szó erről is, mert ez az új konstrukció finanszírozná az önköltséges képzést. A jelenlegi diákhitel, főként a hallgatók alapkiadásait, lakhatását, élelmezését és a jegyzeteit hivatott biztosítani. Ez a jelenlegi kedvezményes kamatokkal adott diákhitel a világ egyik legjobban működő hallgatói hitelezési rendszere, ezért szerintem az új konstrukció kialakításakor ezt kellene alapul venni. Esetleg meg lehetne emelni a felvehető hitelösszeget, hogy finanszírozható legyen az önköltséges képzés. De erről akkor lehet majd komolyabban beszélni, ha kiderül, mennyibe kerül az önköltséges képzés. - A múlt csütörtöki tüntetésen eltemette a felsőoktatást, a hallgatók még egy koporsót is becipeltek a színpad elé. Ehhez képest most elég optimistán és lelkesen nyilatkozik. Miért? - A demonstráció célja az volt, hogy azoknak a döntéshozóknak a figyelmét is a felsőoktatásra irányítsuk, akiknek nem napi feladatuk ezzel foglalkozni. Ez sikerült is, hiszen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes átvette a tárgyalások vezetését. Innen az optimizmusom. Hiszünk a tárgyalóasztalban: a tüntetés végén is elmondtuk, hogy eltemettük a felsőoktatást, de látjuk, hogy van remény a feltámadásra. - HÖOK-osok azt mesélték a tüntetésén, hogy a szervezet "fideszes kapcsolatai" kifejezetten örültek, hogy a rendezvényt Hoffmann Rózsára hegyezik ki, mert így egyértelmű, hogy a HÖOK-nak nem a kormánnyal, hanem az államtitkárral van problémája. Ez igaz? - Nem tudom, kik ezek a "fideszes kapcsolatok", mi a kormánnyal tárgyalunk pártállástól függetlenül, a hallgatói mozgalom teljesen független a pártpolitikától. A szóvicceket pedig a hallgatók gyártották, akik azt látták, hogy Hoffmann Rózsa nevéhez fűződik ez a koncepció, ő jelenti be az ösztöndíjszerződést és az önköltséges képzést. Amúgy valóban nem hinném, hogy a teljes kormányzat törekvése lenne a röghöz kötés és a tandíj, és ezt Navracsics Tibor hozzáállása is bizonyítja. -Több hallgató arról beszélgetett a tüntetésen, hogy attól tartanak, a HÖOK majd szépen kiegyezik a kormánnyal: az érdekképviselet visszakapja az egyetértési jogát a tanulmányi és a szociális ügyekben, cserébe elfogadja az ösztöndíjszerződés és az önköltséges képzés finomított változatát. Például a virtuális számlát. Mivel nyugtatná meg őket? - Azzal, hogy szó sincs erről. Valóban elhangzott, hogy visszakapjuk az egyetértési jogot a hallgatókat közvetlenül érintő juttatási és térítési ügyekben, valamint a tanulmányi és KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 15

16 vizsgaszabályzat esetében a vétójogot, ennek ellenére nem fogadjuk el az ösztöndíjszerződést. A virtuális számla pedig már más megközelítés. A cél az, hogy egy hallgató államilag támogatott képzésre bejusson, majd itthon dolgozzon, vagy szabadon, komoly anyagi áldozatok nélkül mehessen külföldre. - A felsőoktatási törvénytervezetet nemcsak a hallgatók, hanem a rektorok és a szakszervezetek is kritizálták. A miniszterelnök-helyettes mégis csak Önökkel ült le tárgyalni. Mitől lehet ez a kitüntetett kormányzati figyelem? - Az országot a jelenlegi fiatalok építik a leginkább, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a fiatalság szól, hogy ez így nem lesz jó, arra oda kell figyelni. Azt hiszem, ez nem csak Magyarországon igaz. - A fiatalság szól, vagy csak a HÖOK és az elnök úr - ahogy több kollégája is szólítja rendszeresen - félti a befolyását? - A tiltakozás alulról jön, és ezt az is bizonyítja, hogy a budapesti tízezres tüntetés előtt több városban, Szegeden, Pécsett és Miskolcon is demonstráltak a hallgatók. A hallgatói érdekképviseletek egyetértési joga azért fontos, mert minden egyetemista megérezné például, ha hirtelen két hétre rövidülne a vizsgaidőszak. Ez előfordulhatna, ha a hallgatóknak nem lenne beleszólásuk a vizsgaszabályzatba. Ami pedig az elnök úr megszólítást illeti: az egyetemi szenátusokban bevett szokás, hogy mondjuk egymás titulusát, amikor megszólítjuk a másikat. Korábban Kopasznak hívtak, most viccből elnök úrnak hívnak a haverjaim is. Inforádió november 4. Nem terv, de lehetséges következmény tízezer pedagógus elbocsátása Látnia kellett az oktatási államtitkárnak azt a háttéranyagot, amelynek a létezését a múlt héten még cáfolta - ez derült ki az oktatási bizottság tegnapi ülésén. A dokumentum évek alatt 73 milliárdos megtakarítással, több mint 10 ezer tanár elbocsátásával számol. Hiller István MSZP-s politikus azt mondta, a dokumentum címlapjára rá van írva, hogy látta Hoffmann Rózsa Ez a terv annyira titkos, hogy én sem tudok róla" - ezzel a mondattal cáfolta Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár múlt héten azt a sajtóértesülést, hogy egy titkos háttértanulmány szerint évek alatt 73 milliárdos megtakarítással, 663 iskola bezárásával és több mint 10 ezer pedagógus elbocsátásával számolnának. Az Országgyűlés oktatási bizottságának csütörtöki ülésén kiderült, hogy ez a tanulmány létezik. Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy "Hiller István húzta elő a táskájából a tanulmányt, amelyről kiderült, hogy nem titkos, hanem a törvénytervezetnek a kormány elé kerülő változatához tartozó kísérőanyag. Gloviczki Zoltán, a NEMFI közoktatásért felelős helyettes államtitkára azzal érvelt, hogy tegyünk különbséget a szándékok és a lehetséges következmények között. A kormánynak nem szándéka a felső tagozatok fizikai összevonása, az elbocsátás" - fogalmazott. Hiller István MSZP-s képviselő szerint ez érdekes és nehezen kiismerhető fejlemény. A politikus azt mondta, nem háttértanulmány, hanem formális kormány-előterjesztés az anyag, amelyet az oktatási KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 16

17 államtitkárság jegyez, és rá van írva a címlapjára, hogy látta Hoffmann Rózsa. Pokorni Zoltán elmondta, a parlament előtt lévő törvénytervezet még nem tartalmazza ezeket a számokat. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár múlt héten azt mondta, a kormányzat százmilliárdos forrásbevonással számol a közoktatás terén. Fn24óra.hu Nem bíznak Hoffmannék a tanárokban Évtizedeket veszíthetünk, ha csak gazdasági szempontok alapján szervezzük újjá az oktatási rendszert. A Nemzeti alaptanterv önmagában kevéssé határozza meg az iskolai gyakorlatot, és annak központosítása a pedagógusokba vetett bizalom hiányát jelenti állítja Vass Vilmos oktatáskutató. Mennyire határozza meg a mindenkori tartalmi szabályozás, az alaptanterv az iskolák napi működését? Egy új Nemzeti alaptanterv mennyire befolyásolja, mi folyik az osztálytermekben? Nem a központi tantervek felülvizsgálata határozza meg, milyen mértékben változik az iskolai gyakorlat, hanem az, mennyire sikerül bevezetni, elterjeszteni az abban foglaltakat. Egy hatékony tartalmi szabályozás nem pusztán átdolgozott tanterveket jelent, ahhoz szorosan kapcsolódik egy támogató rendszer. Ennek elemei a kutatások-fejlesztések, a másodlagos szabályozó eszközök, például a kerettantervek, a pedagógiai rendszerek, módszertani, tanulásszervezési továbbképzések, az iskola szervezeti átalakulása és egy erős kommunikációs stratégia. Több hazai és nemzetközi vizsgálat kimutatta, hogy a tantervi felülvizsgálatoknak csekély hatása van a pedagógiai gyakorlatra. Különösen igaz ez a központi, részletes szabályozásra. Gondoljunk csak arra, hogy Báthory Zoltán szavaival élve - a Nemzeti alaptanterv evolúciója 1995-től 2007-ig komoly, felelős szabadságot adott az iskoláknak, hogy kidolgozzák saját pedagógiai programjukat, amit szakértőkkel véleményeztetni kellett. Ebben a decentralizált tartalmi szabályozási rendszerben a kulcsszó a bizalom volt. Mit jelent a bizalom elve? Szintén számos hazai és nemzetközi elemzés bizonyította, hogy nem a felülről jövő, előíró központi szabályozásnak van a gyakorlatra átütő hatása, hanem annak, mennyi energiát, pénzt fektetünk a támogató rendszer fejlesztésébe, a pedagógusok minőségi képzésébe és továbbképzésébe. Másrészt a magyar közoktatási rendszer egy alapvetően kimenetszabályzó rendszer, 1849 óta tartja bástyáját az érettségi. Ez sokkal erősebben meghatározza az iskolai gyakorlatot, főleg az általános iskola felső tagozata és a középiskolák gyakorlatát, mint bármely bemeneti, tantervi előírás. Utoljára az 1978-as tantervben határozták meg pontosan, hogy mit, mikor kell tanítani minden iskolában. Ezt váltotta fel 1995-ben a Nemzeti alaptanterv. Miért kellett átállni egy ilyen lazább szabályozásra? A 78-as tanterv volt az első olyan szabályozó dokumentum, amely bizonyos mértékben differenciálta a tananyagot (törzsanyag-kiegészítő anyag), és a követelményrendszert (optimumminimum követelmények). A nyolcvanas években egy olyan alulról építkező innovációs hullám indult meg, amelynek eredményeképp az 1985-ös közoktatási törvény lehetővé tette, hogy egyes iskolák önálló arculattal, programmal, ezen belül tantervvel rendelkezzenek. Ebben az időben az Akadémián már dolgoztak a műveltségkép átalakításán, ami egy tantárgyközibb, komplexebb tudás felé való elmozdulást jelentett. Ráadásul megnyílt egy sor pályázati lehetőség az innovatív iskolák KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 17

18 számára, megjelentek az alternatív programok, a markánsabb, színesebb iskolaprofilok ban fogadta el a parlament az új közoktatási törvényt, amely már minden iskola számára előírta, hogy rendelkezzen helyi pedagógiai programmal. Az 1995-ben kiadott kormányrendelet és ennek melléklete a Nemzeti alaptanterv minden iskolának megadta a lehetőséget a helyi fejlesztésre. Meggyőződésem, hogy a kétpólusú, decentralizált tartalmi szabályozás rendszerének kiépítése jelentős fordulópont volt a hazai oktatás történetében. Később mindez gazdagodott a támogató környezet például a tantervi adatbank és a pedagógus-továbbképzések megteremtésével. A Natevolúción nem elhanyagolható tényező, hogy a 2003-as Nat-felülvizsgálat - a nemzetközi folyamatokhoz illeszkedve - előtérbe helyezte a kompetenciaalapú szabályozást. Ebbe a felülről indult innovációba épültek be aztán az uniós programok, amelyek az egész életen át tartó tanulást segítő kulcskompetenciák fejlesztéséről szóltak. Nem sok iskola örült a nagy szabadságnak. A helyi tantervek elkészítését is nagy teherként élték meg. Az első Orbán-kormány be is vezette a sokkal konkrétabb tartalmakat leíró kerettanterveket. Valóban, sok iskola igényelt tantervi segítséget, hogy mintákat kapjanak az iskola víziójához igazodó pedagógiai programok fejlesztéséhez. A tantervi szabadággal leginkább a korábban már innováló iskolák éltek. De nem az volt a probléma, hogy az oktatáspolitika ad vagy nem ad tantervi mintákat, hanem az, hogy ezek mennyire voltak választhatók, milyen mozgásteret hagytak a helyi innovációknak. És van itt még valami. A Nemzeti alaptanterv abból az alapelvből indult ki, hogy műveltséget mindenkinek. A kerettantervek viszont sokszor iskolatípusokhoz, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola porciózták ki a tudást, privilégiumnak tekintették a műveltséghez való hozzáférést. Ha a tartalmi szabályozás rendszerében megjelenítem ezt a szemléletet, az komoly társadalmi és gazdasági következménnyel jár. Az új köznevelési koncepció előszavában azt olvashatjuk, hogy az elmúlt húszegynéhány év alatt nálunk az iskolai nevelés és oktatás ügye egyfajta nemzetközi kísérleti tereppé vált, ami az oktatás színvonalának leromlásával járt. Ez a Nat-evolúció lenne a Hoffmannék által elvetett kísérlet? A hetvenes évek elejétől a magyar oktatásügy részt vesz a nemzetközi vérkeringésben, a nyolcvanas évek közepétől ez a tendencia egyre erősödik. Szebényi Péter szavaival a tudatlanság öntudatára vall, ha valaki ezt a jó pár évtizedet kísérletnek nevezi. Ezzel semmilyen nemzetközi eredményről, tudásról nem vesz tudomást. Ezt persze megteheti, elzárkózhat, de ez nem szolgálja a magyar pedagógia, s főleg a most iskolás generáció érdekeit. A nemzetközi mérések amellett, hogy rávilágítanak, hogy tanulóinknak a tudás alkalmazásával vannak problémái, azt is jelzik, hogy a magyar az egyik legszegregáltabb oktatási rendszer, ahol a tudáshoz való hozzáférés nem mindenkinek adatik meg. Ebben döntő szerepe van a diákok családi hátterének. Ez a hatás sokkal erősebben befolyásolja az iskolarendszer teljesítményét, mint egy átalakított tanterv. Amíg ezen a szelektivitáson aminek természetesen nemcsak pedagógiai, hanem bővebb társadalompolitikai okai is vannak nem változtatunk, addig nem lehet előrelépni. Ha tovább mélyítjük a műveltséghez való hozzáférési szakadékot, akkor ebből olyan társadalmi széttagoltság következik, aminek komoly következményei lesznek. A 24. órában vagyunk, hogy közbeavatkozzunk. A politikusoknak kellene hangsúlyozom nem csak tantervi eszközzel - a tanuláshoz való egyenlő hozzáférést biztosítani. Az egyik ilyen lehetőség a kora gyermekkor, az óvoda, kisiskolás kori fejlesztés előtérbe helyezése és erősítése. A nagy dolgok ott dőlnek el. Oda kellene fókuszálni a pedagógiai-pénzügyi támogatásokat. Az új törvény épp ezért írja elő, hogy 3 éves kortól mindenkinek óvodába kell járnia (igaz, vannak kivételek). És az iskolák államosításának is az az oka, hogy mindenki egyenlő feltételek között tanulhasson. Ez nem elégséges megoldás? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 18

19 A finanszírozási kérdésekhez nem értek, de az biztos, hogy két különböző logikáról beszélünk, amikor a tudásvezérelt gazdaságot és amikor a gazdaságvezérelt oktatást emlegetjük. Nem lehet közgazdasági alapon szemlélni a humán területeket. Nem lehet pusztán pénzelvonással, pénzügyi trükkökkel, GDP-vel, kamatlábbal dobálózni az oktatási átalakítások kapcsán, mert nem így működik a rendszer. A fejlett világ valóban tudásvezérelt szemlélettel működik, és ha mi nem ezt tesszük, akkor hamarosan fényévnyi lesz a leszakadásunk. Ennek a jelei már most megmutatkoznak. Erősen aggódom, hogy éveket, évtizedeket fogunk veszíteni, pedig tudjuk, hol és hogyan kellene beavatkozni.. Tudjuk, hogy egy tudásvezérelt gazdasággal lehetünk versenyképesek, ebbe érdemes befektetni, sajnálatos módon jelenleg pont az ellenkezője történik. A központosítással, a központi kötelező tananyaggal nem lehet a tudásalapú gazdaságra felkészíteni a gyerekeket? A központi szabályozás semmilyen formában nem veszi figyelembe a helyi lehetőségeket, igényeket, azt, hogy mi érdekli a gyermekeket. Ráadásul olyan tanulás- és műveltségképpel rendelkezik, ami működésképtelen a 21. században. Nagyon rossz hír a pedagógusok egy részének, hogy ma már nem az iskolából, nem a tanároktól, de még csak nem is a szülőktől szerzik a gyermekek az ismereteik nagy részét, hanem az internetről, a televízióból és a kortársaiktól. Lassan el kell felejtenünk a hagyományos tudásátadás privilégiumát, hiszen a pedagógusoknak is kutatni, keresni, konstruálni kell az ismereteket, s ugyanezt a folyamatot kell támogatni a diákoknál is. Ez a helyi körülmények figyelembevétele nélkül vakmerő vállalkozás. A pedagóguspálya egy értelmiségi pálya, nem betanított munka, itt Marzano szavaival élve művészetről és tudományról beszélünk, ez bizalom és professzionalizmus kérdése. Népszabadság november 5. Hoffmann Rózsa hazudik 184 komment Ritkán tárul elénk ennyire pőrén és nyilvánvalóan az az átléphetetlen szakadék, amely a kormány kommunikációja, a Fidesz KDNP-kormányzáshoz kapcsolódó (ígéretekkel nyolc esztendőn át táplált) képzetek és a jobboldal tényleges kormányzati tevékenysége között tátong. Az alkalom különleges, de korántsem egyedi, s az ellentmondások feloldásának igénye egyre gyakrabban torkollik a mostanihoz hasonló nyílt színi hazugságba. Amikor a sajtó már egy hete a közoktatási törvény tervezetéhez tartozó hatástanulmány részleteivel egy Magyarországon példátlan méretű pedagóguselbocsátási és iskolabezárási program kalkulációival foglalkozott, Hoffmann Rózsa államtitkár csütörtökön szemérmetlenül kiállt a médianyilvánosság elé, és kérdésre válaszolva visszautasította, hogy titkos záradéka lenne a köznevelési törvénytervezetnek. Olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla idézték a jelen lévő médiumok a viccelődő politikust, ennélfogva a nem létező titkos záradékban szereplő tömeges elbocsátásokkal és iskolabezárásokkal sem kell számolni. Történt mindez aznap, amikor egy másik helyen, a parlament oktatási bizottsága előtt épp Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár (akit Hoffmann küldött oda maga helyett) igyekezett megmagyarázni a záradéktól függetlenül is botrányos színvonalú, egyetlen pedagógusszakmai testület egyetértését sem bíró tervezetet. Nem volt könnyű dolga a védhetetlent védeni helyettes államtitkári fizetésért is emberpróbáló feladat, ehhez képest egy ideig vitézül helytállt, következetesen kerülve a választ a záradék létezését firtató kérdésekre. Ám a meghallgatás egy pontján végképp kezelhetetlen helyzetbe került: egy ellenzéki képviselő KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 19

20 csendesen letette Gloviczki asztalára a nem létező dokumentumot, rajta Hoffmann Rózsa és Réthelyi miniszter láttamozó aláírásával (a dokumentum egyik szerzője egyébként maga a helyettes államtitkár, tehát még csak azt sem lehetett mondani, hogy a tanulmányt egy másik minisztérium készítette). Ha egy kereszténydemokrata politikus szemrebbenés nélkül belehazudik a kormánymédia mikrofonjába és a közvélemény szemébe, az talán csak a pártjának meg az elvbarátainak kellemetlen. Ha mindezt egy vezető kormánytisztviselő teszi, az egy fokkal azért súlyosabb, de magyar viszonyok között talán még mindig megbocsátható. Ám amennyiben az esetből feketén-fehéren az derül ki, hogy a Fidesz KDNP sok éve ismételgetett sirámai az iskolabezárások vidéksorvasztó és nemzetnyomorító mivoltáról hazug kampányfrázisok voltak csupán, és a pártszövetség valódi oktatáspolitikája épp az ellentéte annak, amit ellenzékben meg a kormányprogramban képviselt, azért valakinek tényleg vállalnia kellene a felelősséget minimum a lemondásával. Hiszen, mint Szijjártó Pétertől tudjuk, a fülkeforradalom óta már nem egy következmények nélküli országban élünk. Fn24.hu Beismerték Hoffmann hazugságát A csütörtöki bizottsági ülésen kiderült, hogy Hoffmann Rózsa nem mondott igazat, amikor tagadta a köznevelési törvény mellékletének létezését. A helyettesét küldte el pironkodni. A múlt héten a FN24 írta meg, hogy a kormány által elfogadott köznevelési törvényhez kapcsolódik egy a nyilvánosság elől eltitkolt 40 oldalas háttértanulmány, amely többek között pedagógus elbocsátásokat, iskolabezárásokat, a tanárok munkaterhének növelését prognosztizálja. A dokumentum részletesen kifejti, mennyit spórol a törvény az iskolákból elbocsátott tanulókon, illetve azt is, hogy az értelmetlen spórolások mellett összességében több mint 700 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre. Az OktpolCafé később arra is felhívta a figyelmet, hogy a terhek jelentős részét Hoffmann Rózsáék a következő kormányra terhelnék. A cikkünk megjelenését követően az oktatási államtitkár közleményben cáfolta a dokumentum létezését. Egy sajtótájékoztatón pedig kijelentette, az olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla. A csütörtöki oktatási bizottsági ülésre az államtitkár nem ment el, helyettesét küldte el maga helyett. Így Gloviczki Zoltánnak kellett az ezzel kapcsolatos igencsak kellemetlen kérdésekre válaszolnia. A bizottsági tagok rákérdeztek, mi igaz a titkos háttérszámításokkal kapcsolatban. Sőt, Hiller István előhúzta a táskájából a kormány előterjesztésre készült anyagot, aminek részét képezte az a bizonyos 40 oldalas dokumentum is. Az előterjesztésen szerepelt Hoffmann Rózsa és Réthelyi Miklós aláírása is. Fekete-fehéren kiderült: nem mondott igazat Hoffmann Rózsa, amikor tagadta annak létezését. A hazugságot Gloviczki Zoltánnak kellett megmagyaráznia, aki elismerte a dokumentum létezését. A bizottsági ülésen részt vevő forrásunk szerint a helyettes államtitkár elvörösödve próbálta menteni a menthetőt. Elmondta, hogy az anyagot az Ecostat készítette a törvény alapján. Hoffmann Rózsa, amikor erről nyilatkozott talán rossz választ adott mondta Gloviczki. Majd a dokumentumban szereplő negatív következményekről óriási lemorzsolódás, nagyarányú képzetlen munkaerő megjelenése stb. - kijelentette: ezek nem célok, hanem következmények. A bizottságban KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 7. 20