Kardiológiai Szakmai Kollégium Dr. Berényi István, Dr. Czuriga István, Dr. Simon Attila, Dr. Simon Éva, Dr. Szász Károly, Dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kardiológiai Szakmai Kollégium Dr. Berényi István, Dr. Czuriga István, Dr. Simon Attila, Dr. Simon Éva, Dr. Szász Károly, Dr."

Átírás

1 ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGEK REHABILITÁCIÓJA Kardiológiai Szakmai Kollégium Dr. Berényi István, Dr. Czuriga István, Dr. Simon Attila, Dr. Simon Éva, Dr. Szász Károly, Dr. Veress Gábor Bevezetés A szív-érrendszeri betegségek szerte a világon vezető szerepet játszanak a halálozásban (1,2). Jelen anyag a koszorúér betegek (stabil angina, szívizom infarktus, revaszkularizáció után lévők) kardiológiai rehabilitációjával, a másodlagos prevenció nem gyógyszeres területével foglalkozik. A gyógyszeres szekunder prevenció, a társbetegségek gyógyszeres kezelése tekintetében utalunk egyéb módszertani ajánlásokra. Cardiovascularis történések megelőzése, a megfelelő fizikai aktivitás fenntartása, a független életvitel, a jó életminőség biztosítása nagy kihívást jelent a kardiológiai rehabilitáció számára. A kardiológiai rehabilitáció az egyik leghatékonyabb módja a szekunder prevenciónak, a cardiovascularis rizikó csökkentésének, illetve a kardiológiai betegek hosszú távú gondozásának (3,4,5,6). A kardiológiai rehabilitáció módszertanában és epidemiológiai szemléletében több szállal kapcsolódik a primer prevencióhoz is (7). A kardiológiai rehabilitáció definíciója: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kardiológiai rehabilitáció mindazon tevékenységek összessége, amelyek révén a cardiovascularis eseményt elszenvedett betegek saját tevőleges közreműködésükkel a legjobb egészségi-, fizikai-, mentális- és szociális állapotba kerülhetnek, és ennek révén megőrizhetik, illetve visszanyerhetik az őket megillető társadalmi pozíciójukat és aktív életvitelüket. A kardiológiai ellátás fejlődésével arányosan nő a rehabilitációt igénylő betegek száma (1,8). Az útmutató célja, hogy: ajánlásokat nyújtson a kardiológiai rehabilitáció alapvető elemeinek megvalósításához, segítse a rehabilitációs munkahelyeket saját programjuk kidolgozásában és fejlesztésében, megvilágítsa az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, az egészségügyi biztosítók, a fogyasztók és az egészségpolitika megalkotói és döntéshozók számára, hogy mennyire összetett, átfogó természetű, secunder prevenciót alkalmazó életmódi programokról van szó (1,9,10). A kardiológiai rehabilitáció létjogosultságát igazoló tudományos tények, evidenciák A multifaktoriális kardiológiai rehabilitáció létjogosultságát a szakirodalomban fellelhető bizonyítékokon alapuló eredmények és kimutatott hatások igazolják. E területen nehezíti a bizonyítékok megszerzését és értékelését, hogy a vizsgált kardiológiai rehabilitációs programok különböztek összetevőikben, időtartamukban és intenzitásukban, más-más betegpopulációt érintettek. A kardiológiai rehabilitáció két alapvető programjának, a fizikai edzésnek, valamint az egészségnevelésnek, tanácsadásnak és viselkedésterápiának - hatékony alkalmazása melletti tudományos evidenciák besorolására az egyéb szakmai ajánlásokhoz hasonlóan az A-B-C szinteket használtuk:

2 A B C A megfelelő felépítésű, ellenőrzött (randomizált és nem-randomizált) vizsgálatok statisztikailag szignifikáns eredményei következetesen alátámasztják a vonatkozó ajánlásokat. A tudományos adatok kevésbé következetes eredményeket szolgáltató megfigyeléses vagy ellenőrzött vizsgálatokból származnak. Szakértői véleménnyel alátámasztott állítás; a rendelkezésre álló tudományos eredmények nem egybehangzóak, vagy nem végeztek idevonatkozó, ellenőrzött vizsgálatokat. 1 A kardiológiai rehabilitációs programok számottevően csökkentik a az összesített mortalitást (3,4,11,) és a kardiovaszkuláris mortalitást (3,4,11) szívizominfarktus után (A evidencia). Az utolsó metaanalízis a reinfarktus ráta csökkenését is alátámasztja (3). 2 Javítja a lipid profilt: emeli a HDL koleszterin szintet, csökkenti az LDL-koleszterint, csökkenti a triglicerid szintet. (12) (A evidencia) 3 Elősegíti a testsúlyfelesleg csökkentését, a normál testsúly megtartását (13) (B evidencia) 4 Csökkenti a betegek panaszait, javítja életminőségét (3) (B evidencia) 5 Javítja a betegek lelki állapotát, mérsékli a szorongást, pszichológiai disztresszt. Megkönnyíti a betegek beilleszkedését a társadalomba. (14,15,16). (B evidencia) 6 Javítja a fizikai terhelhetőséget, fokozza az izomerőt és állóképességet, javítja a testedzési szokásokat (14) (A evidencia). 7 Növeli a dohányzást véglegesen abbahagyó betegek számát (17). (B evidencia) Mindezek alapján érthető, hogy mind az amerikai, az európai kardiológiai társaságok módszertani ajánlásaiban I. osztályú indikáció a beteg kardiológiai rehabilitációs programba irányítása akár ST elevációval járó, akár nem ST elevációval járó akut koronária szinrdóma, szívizom revaszkularizáció után. A kardiológiai rehabilitáció feltétel- és követelményrendszere A rehabilitációs program leghatékonyabb akkor, ha az acut szaktól kezdődően történik, és megszakítás nélkül folytatódik a beteg élete végéig. Általános alapelv, hogy az acut cardialis eseményt követően (pl. infarctus vagy szívműtét) vegyen részt minden beteg a korai kardiológiai rehabilitációban. Krónikus szívbetegek újbóli rehabilitációs kezelésére állapotváltozásuktól függően kerülhet ismét sor. Kardiológiai rehabilitáció fázisait a 1. táblázatban tüntettük fel. Vannak intézeti programok a magas rizikójú, vagy mozgásukban korlátozott, vagy halmozott pszichoszociális problémákkal küszködő betegek részére, ill. ambuláns programok a jó általános állapotú, életvitelű, alacsony rizikójú, klinikailag stabil betegek számára. A szervezett program lehet egyéni vagy csoportos, egy rehabilitációs központhoz kötött, vagy otthoni aktivitásra épülő is. A bentlakásos és ambuláns programok céljai azonosak, az előbbiek felépítése összetettebb, hogy biztosítani tudják a komplexebb ellátást. Az intézeti rehabilitáció előnye, hogy az akut cardialis esemény után rövid idővel már elkezdhető a rehabilitáció, bevonhatók a szövődményes, nagy rizikójú a súlyosabban korlátozott, vagy idősebb betegek (akiknek gyakran jelentős társbetegségeik is vannak). Ezek a programok zökkenőmentesen elősegíthetik az átmentet a kórházi kezelés időszakából az önálló életvitelt biztosító otthoni életbe (18). A kardiológiai rehabilitációs osztály, ambulancia személyi- és tárgyi feltételeit a jelenleg hatályos 60/2003 (X.20.) és 6/2004 (III.23.) ESzCsM. által kiadott rendeletek szabályozzák. A rehabilitáció

3 eredményesen csak multidiszciplináris csoportmunka formájában végezhető. Orvosi rehabilitációban jártas kardiológus által vezetett team tagjai (a gyógytornász, pszichológus, dietetikus, szakasszisztens, ápoló, szociális munkatárs, rehabilitációs tevékenység terápeuta, egészségnevelő) összehangolt munkája biztosítéka a program hatékonyságának. A kardiológiai rehabilitáció programja: 1. Állapotfelmérés, rizikó sztratifikáció Részletes szakorvosi vizsgálat, pszichológiai exploráció alapján a szívbetegek alacsony, közepes fokú és magas kockázati csoportba oszthatók. A kockázat megítéléséhez szükséges a bal kamra funkció, terhelhetőség, kiváltható ischaemia, ritmuszavar hajlam ismerete, a revaszkularizáció teljességének, a társbetegségek ismerete. A kockázat besorolási tényezőket a 2. táblázatban tüntettük fel. Mindezen tényezők alapján állítjuk össze a rehabilitációs kezelés programját, a beteg mozgásprogramját illetve jellemezhetjük funkcionális állapotát, társadalmi szerepeinek ellátására való képességét, teszünk javaslatot a hosszútávú szekunder prevenciós eljárásokra. A beteg meglévő és elvesztett képességeinek, funkcióképességének és fogyatékosságának meghatározására a nemzetközi osztályozást alkalmazzuk (19). Mozgáskezelés A fizikai tréning a kardiológiai rehabilitáció sarokköve, nélküle hatékony, átfogó rehabilitációs programot nem lehet összeállítani. A mozgásprogramban egyaránt helyet kap a dinamikus, jellemzően az aerob testmozgás, illetve a rezisztencia tréning (20). A tréning előírásával, kontraindikációkkal kapcsolatos részletekre utalunk a társ társaságok módszertani leveleire (21,22). Korai mobilizáció Az acut eseményt (pl. AMI vagy szívműtét) követő korai mobilizáció célja a thromboemboliás szövődmények és a fizikai, valamint a pszichés dekondicionálódás elkerülése. Az acut szakban végzett kis intenzitású, ellenőrzött gyógytornát a beteg fokozatosan bővülő ellenőrzött tevékenységét foglalja magába. A korai mobilizáció megkezdhető, ha a beteg hemodinamikailag stabil, jelentős ritmus- vagy ingerületvezetési zavara nincs, valamint egyéb kontraindikáció nem áll fenn. Fizikai edzésprogram A fizikai tréning szabadidős (és esetleg munkahelyi) fizikai aktivitás alkategóriája, ami tervezett, strukturált és ismétlődő testmozgást jelent a fizikai erőnlét egy vagy több összetevőjének fenntartása, vagy fejlesztése céljából (23). Erősen javasolt tünethatárolt terheléses vizsgálat elvégzése tréningre alapozott kardiológiai rehabilitációs program megkezdése előtt. A terheléses teszt ismételt elvégzése szükségessé válhat, ha a klinikai állapot változása ezt indokolja. A teszt eredményeinek magába kell foglalnia az alábbiakat: szívfrekvencia és ritmus, jelek és tünetek, ST-szakasz változásai, hemodinamikai változások, Borg skála értékek és terhelhetőség. Ha terheléses vizsgálat nem kivitelezhető, a funkcionális kapacitást egyéb eszközökkel (pl. járástesztek, specifikus kérdőívek) szükséges jellemezni. A beteg rizikó stratifikációja során szerzett adatok alapján határozzuk meg, hogy milyen mértékű felügyeletet és monitorozást igényel a tréning során (21,24,25).

4 Az egyénre szabott aerob- és rezisztencia tréninget, az állapotfelmérés és a rizikó stratifikáció eredményei, a társbetegségek (pl. perifériás érbetegség, váz-izomrendszer állapota) figyelembevételével, a beteg és a program céljainak ismeretében határozzuk meg. A tréninget a programot vezető vagy kezdeményező orvosnak kell felügyelnie, szükség esetén módosítani és jóváhagyni. A tréning előírásnak tartalmaznia kell az edzés gyakoriságát (GY), intenzitását (I), tartamát (T), módját (M) és a progresszió ütemét (P). Aerob tréningnél javasolt: GY: 3-5 nap/hét; I: a terhelhetőség 50-80%-a; T:20-60 perc; M: gyaloglás, járószalag, kerékpár, evezés, lépcsőjárás, kéz- és lábergométerek, illetve más módok folyamatos vagy intervallum tréning formájában, szükség szerint. Rezisztencia tréningnél javasolt: GY:2-3 nap/hét; I:10-15 ism./egység mérsékelt fáradásig; T:1-3 egység 8-10 különböző alsó- és felső végtagi gyakorlattal, M:gimnasztika, elasztikus szalag, boka és kéz súlyok, szabad súlyok, bordásfal, erőgépek. Az edzés tartalmazzon bemelegítést, lazítást és nyújtó gyakorlatokat minden tréning alkalommal. A tréning progresszióját a klinikai állapot változása határozza meg. A tréning előírást egészítsük ki a fizikai aktivitás növeléséré irányuló tanácsadással (ld. Fizikai aktivitás fejezet). A jól vezetett tréning eredményeként a beteg megérti és megtanulja a biztonsági szabályokat a tréninggel kapcsolatban, felismeri a figyelmeztető jeleket és tüneteket. A beteg jobb fizikai terhelhetőséget, flexibilitást, izomerőt és erőkifejtő képességet ér el. Tünetei csökkennek, fizikai megerőltetések kevésbé terhelik meg, pszicho-szociális jóléte nő. Fizikai aktivitással kapcsolatos tanácsadás. A fizikai aktivitás a vázizmok összehúzódása következtében létrejövő bármely testmozgás, mely a nyugalmi szint fölötti energiafelhasználást eredményez. A fizikai aktivitás felosztható szabadidőben végzett fizikai aktivitásra (sport, rekreációs tevékenység és edzés, mint alkategóriák), melyet szabad időben végzünk és az egyén érdeklődésén, igényein alapul, és munkahelyi fizikai tevékenységre, mely a munkavégzéssel kapcsolatos. Továbbá, a fizikai aktivitást aerob és anaerob csoportba sorolhatjuk aszerint a kémiai energiatermelési mód szerint, mely az adott fizikai aktivitást főképp jellemzi. A fizikai aktivitást általában kérdőívekkel, vagy interjúkkal mérhetjük melyek szemi-kvantitatív, vagy kvantitatív átlagát adják az energia felhasználásnak, ami az egyén adott időszak alatt szabadidőben és/vagy munkaidőben végzett fizikai aktivitásával függ össze (23). Fel kell mérni a beteg aktuális fizikai aktivitásának szintjét és igényeit háztartási, foglalkozási és szabadidős tevékenység tekintetében. Az aktivitás értékelésénél vegyük figyelembe a kort, nemet, mindennapi életvitelt, mint pl. autóvezetési szokásokat, szexuális aktivitást(26), sportot és a háztartási munkát. Értékelni kell a változtatásra való készséget, az önbizalmat, a fizikai aktivitás növelésének korlátait és a változtatást elősegítő szociális tényezőket. Adjunk tanácsot, támogassunk és tájékoztassunk a kezdetben, majd a követés során szükséges fizikai aktivitási szintről. Határozzunk meg olyan tréning programot, mely az egyén elvárásainak megfelel (Ld. Fizikai edzésprogram fejezet). A tájékoztatás során lássuk el a beteget oktatási anyagokkal. Fontoljuk meg a terheléses vizsgálat elvégzését vagy stimulált munkavégzést nehéz fizikai munkát végzők esetén. Folyamatosan bíztassuk a betegeket arra, hogy napi perc tartamú közepes intenzitású fizikai munkát végezzenek 5 (lehető legtöbb) nap egy héten. Mérjük fel a beteg napirendjét ahhoz, hogy foglalhatna az magába több aktivitást (pl. parkoljon távolabb, legalább két emeletnyit lépcsőzzön, sétáljon ebédszünetben). Kezdetben javasoljunk alacsonyabb szintű fizikai aktivitást, hogy elkerüljük a váz-izomrendszeri sérüléseket, majd tanácsoljuk a fizikai aktivitás fokozatos növelését. Óvjuk a beteget attól, hogy hirtelen erőteljes fizikai

5 aktivitásba (pl. tenisz vagy hólapátolás) kezdjen. Értékeljük újra a beteg aktuális képességeit a tréningprogram progressziójától függően. Mindezek következtében várható, hogy a beteg nagyobb mértékben vesz részt ház körüli, munkahelyi és szabadidős tevékenységekben. Pszicho-szociális jóléte javul, a stressz csökken, funkcionális önellátása nő, illetve számíthatunk a fogyatékosság megelőzésére, javul az esély az önálló életvitelre, a kitűzött célok elérésére. Pszichoszociális intervenció Az akut koszorúsér történés jelentős hatást gyakorol a beteg pszichés állapotára. A pszichés problémák döntő része a betegség okozta krízissel függ össze, alkalmazkodási zavarnak tekinthető (BNO: F43), mely pszichés támogatással vagy spontán is oldódik. A betegek egy jelentős csoportjában (kb. minden ötödik betegnél) klinikai szintű, diagnosztizálandó és kezelendő pszichés zavar alakul ki. Ezek közül a depressziós epizód (BNO: F33) felismerésének és kezelésének van legnagyobb jelentősége. Másrészt számos egyéb pszichológiai (pl. hosztilitás, A- illetve D típusú személyiségjegyek, krónikus családi vagy munkahelyi stressz) és szociális (szociális izoláció, alacsony szocioökonómiai státusz) tényezőről igazolták, hogy a kardiovaszkuláris megbetegedés önálló rizikó tényezője. A pszicho-szociális helyzet a betegek életminőségének egyik meghatározó tényezője. Pszichés zavarok gyakran feltárhatók a rehabilitációs programmal történő együttműködés problémáinak (non-compliance) hátterében is. A kardiológiai rehabilitációs teamben dolgozó pszichológus, mentálhigienikus, szociális munkatárs a team többi tagjával hangolja össze a pszichoszociális intervenciókat. Az anamnézisfelvételbe illesztett, a pszichés zavar kulcstüneteire fókuszáló kérdések, illetve szűrő-tesztként is alkalmazható rövid kérdőívek pl. a Kórházi Depresszió és Szorongás Skála és standardizált diagnosztikus kérdőívek (27) segítségével lehet meghatározni a szichoszociális distressz mértékét (mely magába foglalja a depresszió, szorongás, ellenséges viselkedés klinikailag jelentős szintjének kimutatását, a szociális izoláció, családi helyzet, szexuális diszfunkció okozta distresszt és az esetleges élvezeti szerek abúzusát) (28). Egyéni és/vagy kiscsoportos oktatás és tanácsadás keretében segítsük a szívbetegek stresszel való megküzdését és az egészségesebb életmód kialakítását. Ha lehetséges, ebbe vonjuk be a családtagokat és a beteg környezetének más tagjait is. Egyéni terápiára többnyire csak kivételes eseteken kerül sor, amikor a beteg pszichés állapota ezt szükségessé teszi. Minden betegnek adjunk lehetőséget relaxációs módszerek (pl. progresszív izomrelaxáció, autogén tréning, tai-chi, jóga) elsajátítására. Tanítsunk és támogassunk önsegítő stratégiákat. Klinikailag jelentős pszichoszociális distressz esetén kezdeményezzük a beteg mentálhigiénés-pszichiátriai gondozását. Mindezek következtében a beteg pszichés egyensúlya, önismerete javul, pszichés megküzdési mechanizmusok alakulnak ki, csökken a betegségből származó elmagányosodás, csökken a kóros szorongás, depresszió mértéke, egészségtudatosabb életvitel alakul ki, mely egyben a dohányzás, alkoholfogyasztás és más élvezeti szerek használatának csökkenéséhez vagy abbahagyásához vezethet. A rehabilitációs program minden szintjén javul a beteg együttműködése.

6 Étkezési tanácsadás és testsúly kontroll Az egészségtelen táplálkozás (az energiafelhasználáshoz képest túlzott energiabevitel, zöldség és gyümölcsfogyasztás visszaszorulása, fokozott zsír- és gyorsan felszívódó szénhidrátbevitel) a koszorúsérbetegség kialakulásának lényeges eleme. Minden kardiológiai rehabilitációs programba bekapcsolódó betegnél el kell végezni a táplálkozással kapcsolatos felmérést illetve intervenciót, melynek integrálását a teamban dolgozó dietetikus végzi. Minden betegnek lehetőséget kell kapnia, hogy a klinikai állapota alapján szükséges dietetikai intervenció egyéni vagy csoportos formában megvalósuljon. Táplálkozási anamnézis felvételével nyerjünk információt a beteg napi átlagos kalóriafelvételéről, össz. zsír- és transzzsír valamint sófogyasztásáról. Egyben ítéljük meg az étkezési szokásait, mely magába foglalja a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, teljes kiőrlésű gabonafélék és halak fogyasztását, a napi étkezések számát, nassolási szokásokat, alkoholfogyasztást, otthonán kívüli étkezések gyakoriságát. Mérjük a testsúlyt, testmagasságot, csípőkörfogatot, számoljuk a BMI-t. Meg kell határozni a diétás intervenció célját a testsúly, a társbetegségek (diabetes mellitus, magasvérnyomás-betegség, szívelégtelenség, veseelégtelenség, stb.) figyelembevételével. Olyan diétás módosításokat írjunk elő, melyek a telített zsírok és koleszterin fogyasztás célértékeinek megfelelnek. Egyénre szabott tervet kell kialakítani a társbetegségek (diabetes mellitus, magasvérnyomás-betegség, szívelégtelenség, veseelégtelenség, stb.) figyelembevételével. Azoknak a betegeknek, akiknél a BMI > 25 kg/m 2 és/vagy csípőkörfogat férfiakban >102 cm, nőknél >88 cm tervezzünk egyénre szabott, fokozatos testsúly csökkentést (mely legalább 5%-os, de ideális esetben >10%, 0,5-1 kg/hét ütemű). Úgy tervezzük meg a programot, hogy az megfelelő tápanyag és rostbevitel mellett kalóriabevitel csökkenést eredményezzen, egyben növeljük az energia felhasználást a fizikai edzésprogram és fokozott fizikai aktivitást eredményező életmódi változások segítségével. Figyelembe kell venni a kulturális szokásokat és a beteg kívánalmait. Adjunk tanácsokat, oktassuk a beteget (és ideális esetben családtagjait) a diétás célokról és azok elérési lehetőségeiről. Az oktatásban adjunk helyet viselkedésváltoztatási és együttműködést javító stratégiáknak. Részleteket illetően utalunk a társ társaságok ajánlásaira (29,30,31). Dohányzással kapcsolatos tanácsadás A dohányzás népegészségügyi jelentősége és a kardiovaszkuláris betegségek kiváltásában játszott szerepe szükségessé teszi, hogy a kardiológiai rehabilitáció egyik súlyponti kérdése legyen. A team minden tagjának feladata a dohányzással való szembenézés. Minden rehabilitációs egységben törekedni kell szervezett, dohányzásról való lemondást elősegítő programok kialakítására, az ebben résztvevő, megfelelő gyakorlattal rendelkező team tagok (orvos, pszichológus, egészségnevelő) megnevezésével, a kompetencia körök előzetes meghatározásával. A dohányzásról való lemondást elősegítő program a kardiológiai rehabilitáció egyik leginkább költséghatékony komponense (32). Dokumentáljuk a beteg korábbi és jelenlegi dohányzási szokásait. Dohányzó betegnél mérjük fel a lemondásra való készséget és tárjuk fel az eredményességet befolyásoló pszichoszociális faktorokat. A leszokás korai fázisában rendszeresen kérdezzünk rá a dohányzási állapotra. Ha a beteg még nem kész a lemondásra, motiválnunk kell a döntés meghozatala érdekében. Ha készen áll a lemondásra ebben segítenünk kell (5T: Tudakozódj, Tanácsolj, Tervezz, Támogass, Tevékenyen ellenőrizz!)

7 Minimális intervenció: Egyéni oktatás és tanácsadás, melyet betegtájékoztató nyomtatványok segítenek. Az orvos, team tagok (családtagok) támogatják a beteget a lemondásban, megpróbálják bevonni a beteg környezetében élőket a lemondás folyamatába. A visszaesések megelőzésére probléma megoldási feladatok, a túlzott félelmek (pl. testsúly növekedés, feszültség) csökkentése, élethelyzetek gyakorlása. Optimális intervenció: Hosszútávú egyéni tanácsadás vagy csoport intervenció. Gyógyszeres segítés nikotinpótló kezelés (a kontraindikációk figyelembe vétele különösen fontos), buproprion, varenicline. Használhatunk kiegészítő kezeléseket (pl. hipnózis, akupunktura). Ha a beteg nemrég hagyta el a dohányzást, akkor a visszaesést megelőző technikákat kell tanítani számára. Társbetegségek kezelése Diabetes mellitus Minden betegnél dokumentáljuk a cukor anyagcsere betegség jelenlétét vagy hiányát. A nem cukorbetegként azonosított betegeknél is javasolt az orális glukóz tolerancia teszt elvégzése (33). Cukorbetegeknél részletezzük az esetleges szövődmények (szem-, vese-, lábszövődmények, autonom és perifériás neuropathia) jelenlétét, a hypo- vagy hypergikaemia előfordulását, a gyógyszeres és diétás kezelést, valamint a beteg ezekkel kapcsolatos compliancet, a vércukor ellenőrzési szokásokat. Fizikai terhelés előtt határozzuk meg a vércukor szintet (lehetőség szerint HgbA1c-t), azonosítsuk azokat a betegeket, akiknél magas a terheléssel kapcsolatos komplikációk esélye. Oktassuk a beteget és a team tagjait a hypo- vagy hyperglikaemia jeleire, a szükséges intervenciókra. A tréningprogram előírásánál vegyük figyelembe a cukorbeteg gyógyszeres kezelését, fokozottan ügyeljünk a megfelelő hidráltsági állapotra (34). Javasolt önálló diétás tanfolyam a cukorbetegek számára, melyen az alapvető kórélettani, diétás ismereteket, a gyógyszereléssel kapcsolatos tudnivalókat, a szövődmények megelőzését és nem gyógyszeres kezelését, az önmonitorozást, a gondozási folyamatot sajátíthatja el a beteg. Magasvérnyomás-betegség Mérjük a vérnyomást legalább két alkalommal, mindkét karon. Dokumentáljuk a korábban felismert magasvérnyomás-betegséget, a gyógyszeres kezelést és a beteg ezzel kapcsolatos compliancet. Azonosítsuk azokat a körülményeket, amik befolyásolhatják a vérnyomást. Szakmai előírásoknak megfelelően (35) jelöljük ki a célértékeket és törekedjünk ezek elérésére a gyógyszeres kezelés módosításával. A rehabilitációs módszerek közül az alábbiak igazoltan hatékonyak a magasvérnyomás-betegség kezelésében: relaxációs technikák alkalmazása, testsúly normalizálása, aerob tréning, a fizikai aktivitás emelése, egészséges étrend, dohányzás elhagyása. E területeket illetően utalunk az ajánlás megfelelő fejezeteire. Zsír anyagcsere betegségek Minden koszorúsér betegnél ismerni kell a lipid státuszt (összkoleszterin, HDL-koleszterin, LDLkoleszterin, triglicerid szint) az azt esetlegesen kóros irányba mozdító tényezőket (pl. étrend, alkohol fogyasztás, gyógyszerek, stb.). Dokumentáljuk a lipid státuszt, a gyógyszeres kezelést és

8 a beteg ezzel kapcsolatos compliancet. Az érvényes ajánlások függvényében határozzuk meg a beteg célértékeit és döntsünk a gyógyszeres kezelés szükségességéről, célérték feletti vérzsír értékeknél a gyógyszeres kezelés módosításáról. A rehabilitációs módszerek közül az alábbiak igazoltan hatékonyak a magas vérzsír értékek kezelésében: testsúly normalizálása, aerob tréning, a fizikai aktivitás emelése, egészséges étrend. E területeket illetően utalunk az ajánlás megfelelő fejezeteire. Egészséges magatartás oktatása, tanácsadás, a helyes életmód, viselkedés kialakítása A betegokató programeredményességét a program minősége határozza meg (36). A programnak a beteg számára lényegesnek (a beteg tudásával, hitével, körülményeivel szinkronban levőnek), egyénre szabottnak, kell lennie, mely lehetőséget ad a visszajelzésre, a beteg újbóli megerősítésére és cselekvésre, az akadályok elhárítására serkenti a beteget. A viselkedés módosítása több vizsgálatban is hatékonyabb volt, mint a konkrét tudás megszerzése. Egyéni megbeszélések, audio-vizuális technikák és írott tájékoztatók alkalmazása javítja az eredményességet. Az egyéni oktatás mellett a csoportos foglalkozások az ajánlottak, amit a teamből erre a feladatra felkészült tagok (orvos, egészségnevelő, diplomás ápoló) végeznek. Törekedni kell a szervezett, didaktikus oktatási program kialakítására és működtetésére és a minőség folyamatos ellenőrzésére. Az oktatás a rehabilitációs program fenti elemein túlmenően felöleli az alábbiakat (37). 1. Az infarktus, érelmeszesedés gyógyulásának menete, prognózis. 2. Mellkasi fájdalom, fenyegető kardialis tünetek, teendők a panaszok fellépése esetén (subl. nitrát használata, segítségkérés). 3. Kardiológiai elsősegély, a reanimáció alapjai. 4. Gyógyszeres kezelés. 5. Rizikófaktorok. A korai életkorban (nőknél 65 éves kor, férfiaknál 55 éves kor alatt) szívizom infarktust elszenvedők közvetlen hozzátartozóit a prevenciós ajánlás alapján figyelmeztetni kell fokozott rizikójukra, javasolni kell rizikó státuszuk felmérését a kedvező életmódi változások elérését (7).

9 1. táblázat Kardiológiai rehabilitáció fázisai I. Fázis: A betegség akut szaka (kardiológiai vagy szívsebészeti őrző, vagy fekvőbeteg osztály). Cél és feladat: megelőzni a hosszú ágynyugalom káros hatásait, beteg felvilágosítása betegségéről és a várható kezelésekről megkezdeni a veszélyeztetettség felmérését, megkezdeni a rizikófaktorok változtatását, megkezdeni a mozgáskezelést, csökkenteni a rokkantság érzését, meghatározni a beteg szomatikus és pszichés állapotát és korai terhelhetőségét. II. Fázis: A betegség konvaleszcens fázisa, korai és késői szakaszra osztható. Helye: fekvőbeteg rehabilitációs osztály (intézet) és/vagy rehabilitációs szakambulancia. Időtartama: korai konvaleszcens szakasz 2-12 hét, késői konvaleszcens szakasz 3-6 hónap. Cél és feladat: IIa. Korai konvaleszcens szakasz: kockázat felmérés a klinikai állapotnak megfelelő mozgáskezelés, életvitel, tevékenység megtanítása, a betegséggel kapcsolatos ismeretek átadása a betegnek és hozzátartozóinak, folytatni a rizikófaktorok módosítását, pszichoszociális problémák megoldása, szorongás, depresszió, betegségtudat csökkentése, munkába való visszatérés elősegítése. II.b. Késői konvaleszcens szakasz: ellenőrzött edzésprogram végzése, funkcionális állapot javítása, rekreációs tevékenység, egészségnevelés folytatása, munkába állás. III. Fázis: Posztkonvaleszcens vagy fenntartó fázis. Helye: önszerveződő betegklubok, szervezetek és sportegyesületek a családorvos közreműködésével. Időtartama: folyamatosan a beteg élete végéig. Cél és feladat: a fenntartó edzésprogramok rendszeres végzése, a megtanultak életvitelszerű gyakorlati hasznosítása, szüntelen erőfeszítés a rizikófaktorok módosítására.

10 2. táblázat Rehabilitációra kerülő betegek kockázati besorolása (rizikó sztratifikáció) Alacsony kockázat (mindegyik feltételnek teljesülni kell) Közepes fokú kockázat (bármelyik megléte esetén ide sorolandó) Magas kockázat (bármelyik megléte esetén ide sorolandó) Nincs jelentős kísérőbetegség, Teljes mértékű műtéti vagy intervenció korrekció történt (pl. teljes revaszkularizáció) Szövődménymentes akut kórházi szak Nincs szívelégtelenség Jó beteg compliance 65 év alatti életkor Sem nyugalomban, sem terhelés alatt nem mutatható ki ischaemiás EKG-eltérés (EKG, Holter) ill. ha van az enyhe fokú és nagy terhelési fokozatnál jelenik meg. Gyógyszer hatására megszűnnek a tünetek és/vagy 6,5 MET fölé nő az ischaemia küszöbe Nyugalmi EF > 40% Nincs komplex arrhythmia és/vagy pitvarfibrilláció Kedvező pszicho-szociális körülmények Nem súlyos társbetegség Részleges műtéti vagy intervenciós korrekció Nem jelentős szövődményekkel társuló akut kórházi szak, Szívelégtelenség (NYHA II), Kielégítő beteg compliance év közötti életkor Közepes fokú az ischaemia küszöb (4,5-6,5 MET ) stabil anginával vagy a nélkül) Csökkent bal kamra pumpafunkció (EF 25-40%) de a terheléses kapacitás még megtartott >4,5 MET) Jól kontrollálható ritmuszavar Kedvezőtlen pszichoszociális körülmények Súlyos társbetegségek Jelentős reziduális eltérések Szövődményes akut kórházi szak, korai gyógyulási folyamat Szívelégtelenség (NYHA III-IV). Rossz betegcompliance 75 év feletti életkor Alacsony küszöbnél jelentkező extenzív ischaemia (4,5 MET vagy annál kevesebb), vagy tenzió esés. Kezelésre nem jól reagáló angina pectoris Csökkent bal kamra funkció (EF <25%) és alacsony terheléses kapacitás (<4,5 MET). Tartós vagy nem tartós kamrai tachycardia Halmozottan kedvezőtlen pszicho-szociális körülmények

11 Irodalom: 1. Gianuzzi P, Saner H, Björnstad H, Fioretti P, Mendes M, Cohen-Solal A, Dugmore L, Hambrecht R, Hellemans I, McGee H, Perk J, Vanhees L, Veress G: Cardiac rehabilitation as secondary prevention. Position paper of the Working Group on Cardiac Rehabilitation and Exercise Phisiology of the European Society of Cardiology Eur Heart J 2003; 24: Wilma Scholte op Reimer, Maarten L, Simoons, Eric Boersma, Anselm K. Gitt: Cardiovascular Diseases in Europe Euro Heart Survey 2006 Sophia Antipolis, France Clark AM, Hartling L, Vandermeer B, McAlister FA: Meta-Analysis: Secondary Prevention Programs for Patients with Coronary Artery Disease. Ann Intern Med. 2005; 143: Taylor RS, Ebrahim S, Jolliffe J, Noorani H, Rees K, et al.: Exercise-based rehabilitation for patients with coronary heart disease: systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Am J Med. 2004; 116: (PMID: ) 5. McAlister FA, Lawson FM, Teo KK, Armstrong PW: Randomised trials ofr secondary prevention programmes in coronary heart disease: systematic review. BMJ. 2001; 323: (PMID: ) 6. Ades PA: Cardiac rehabilitation and secondary prevention of coronary heart disease. N Engl J Med 2001; 345: Graham I, Atar D, Borch-Johhnsen K, Boysen G, Burell G, et al: European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: executive summary. Eur J Cardiovasc Prev Rehabil 2007; 14 (Supp 2): E1-E Rehabilitation after cardiovascular diseases, with special emphasis on developing countries: report of a WHO Committee. World Health Organ Tech Rep Ser 1993; 831: Balady GJ, Williams MA, Ades PA, et al: Core Components of Cardiac Rehabilitation/Secondary Prevention Programs: 2007 Update. Circulation. 2007; 115: Berényi I, Gara I, Hoffmann A, Kende M, Kéthelyi J, Sándori K, Szász K, Tahy Á, Veress G: A kardiológiai rehabilitáció szakmai- és szervezeti irányelvei (feltétel- és követelményrendszer). Orvosi Hetilap 1997; 138 (33): Jolliffe JA, Rees K, Taylor RS, et al: Exercise-based rehabilitation for coronary heart disease. Cochrane Database Syst Rev. 2001; (1): CD Leon AS, Sanchez O: Meta-analysis of the effects of aerobic exercise training on blood lipids. Circulation. 2001; 104(suppl II): II-414 II Wing RR, Hill JO. Successful weight loss maintenance. Annu Rev Nutr. 2001; 21: Wenger NK, Froelicher ES, Smith LK, et al.: Cardiac rehabilitation. Clinical practice

12 guideline. No.17 Rockville, MD: U.S. Department of Health and Human Services, Public Health Service, Agency for Health Care Policy and Research and the National Heart, Lung, and Blood Institute. AHCPR No October Linden W, Stossel C, Maurice J: Psychosocial interventions for patients with coronary artery disease a meta-analysis. Arch Intern Med 1996; 156: Mullen PD, Mains Da, Velez R: A meta-analysis of controlled trials of cardiac patienteducation. Patient Educ Couns 1992; 19: Egan FM. A review of current approaches to cardiac in-patienteducation. Nursing Review 1999; 17: Cobelli F, Tavazzi L: Relative role of ambulatory and residential rehabilitation. Journal of Cardiovascular Risk 1996; 3: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). WHO ESzCsM, OEP, Medicina Könyvkiadó Perk J, Veress G: Cardiac rehabilitlation applying exercise physiology in clinical practice. Eur J Appl Physiol. 2000; 83(4-5): Thompson PD, Buchner D, Pińa IL et al.: Exercise and Physical Activity in the Prevention and Treatment of Atherosclerotic Cardiovascular Disease Circulation. 2003;107: Thompson PD, Franklin BA, Balady GJ et al: Exercise and Acute Cardiovascular Events Placing the Risks Into Perspective. Circulation. 2007;115: Physical activity for primary and secondary prevention. Eur J Cardiovasc Prevention Rehab 2003; 10: Fletcher GF, Balady GJ, Ezra A, et al.: AHA scientific statement: exercise standards for testing and training. Circulation 2001; 104: American Association for Cardiovascular and Pulmonary Rehabilitation. Guidelines for Cardiac Rehabilitation and Secondary Prevention Programs. 4th ed. Champaign. III: Human Kinetics Publishers; Taylor HA: Sexual Activity and the Cardiovascular Patient: Guidelines. Am J Cardiol 1999; 84: 6N-10N. 27. Perczel Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy.: Kérdőívek és becslőskálák a klinikai pszichológiában, 2005, Animula, Budapest. 28. Albus Ch, Jordan J, Herrmann-Lingen Ch: Screening for psychosocial risk factors in patients with coronary heart disease recommendations for clinical practice. Eur J Cardiovasc Prev Rehabil Feb;11(1):75-9.

13 29. National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III). Third Report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III) final report: Circulation. 2002; 106: Utczás Anna: A diétás tanácsadás, mint az intézeti kardiológiai rehabilitáció eszköze. Új diéta 2007; (5): Porier P, Giles TD, Bray GA, et al.: Obesity and cardiovascular disease: pathophysiology, evaluation, and effect of weight loss: an update of the 1997 American Heart Association Scientific Statement on Obesity and Heart Disease from the Obesity Committee of the Council on Nutrition. Physical Activity, and Metabolisam. Circulation. 2006; 113: Le Foll B, Melihan-Cheinin P, Rostoker G, Lagrue G; Working Group of AFSSAPS: Smoking cessation guidelines: evidence-based recommendations of the French Health Products Safety Agency. Eur Psychiatry. 2005; 20 (5-6): Diabetes, Pre-diabetes, and Cardiovascular Diseases. Eur H J 2007; 28: Sigal RJ, Kenny GP, Wasserman DH, et al., American Diabetes Association: Physical activity/exercise and type 2 diabetes: a consensus statement from the American Diabetes Association. Diabetes Care 2006; 29: The Task Force for the Management of Arterial Hypertension of the European Scociety of Hypertension (ESH) and of the European Society of Cardiology (ESC), Mancia G, De Backer G, Dominiczak A, et al.: 2007 Guidelines for lthe management of arterial hypertension. Eur Heart J 2007; 28: Mullen PD, Simons-Morton DG, Remirez G, et al.: A meta-analysis of trials evaluating patient education and counseling for three groups of preventive health behaviors. Patient Educ Couns 1997; 32: Antman EM, Anbe DT, Armstrong PW, et al: ACC/AHA Guidelines for the management of patients with STEMI. Am Coll Cardiol 2004;44:

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Ischaemiás szívbetegek rehabilitációja. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Ischaemiás szívbetegek rehabilitációja. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Ischaemiás szívbetegek rehabilitációja Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium 1. Bevezetés A középkorú és idősebb populációban

Részletesebben

A kardiológiai rehabilitáció létjogosultságát igazoló tudományos tények, evidenciák

A kardiológiai rehabilitáció létjogosultságát igazoló tudományos tények, evidenciák ISCHAEMIÁS SZÍVETEGEK REHAILITÁCIÓJA Kardiológiai Szakmai Kollégium Írták: Dr. erényi István, Dr. Szatmáry György, Dr. Szász Károly, Dr. Szeles Éva Dr. Veress Gábor (munkacsoport vezető).megjelent: Kardiológiai

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Dr. Kóródi Tünde (Székesfehérvár), Dr. Simon Éva (Sopron), Huszáros Bernadette (Sopron) Dr. Simon Attila (Balatonfüred),

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Kardiológiai rehabilitáció. Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika

Kardiológiai rehabilitáció. Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika Kardiológiai rehabilitáció Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika Vezető halálokok Magyarországon 2000-2005 Statisztika 7.1 millió AMI halál/év, 2 millió/év Európában 65-85 éves korosztályban

Részletesebben

2010.12.12. visszailleszkedhetnek a korábbi családi és társadalmi környezetükbe.

2010.12.12. visszailleszkedhetnek a korábbi családi és társadalmi környezetükbe. Kardiológiai rehabilitáció Vezető halálokok Magyarországon 2000-2005 Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika Statisztika 7.1 millió AMI halál/év, 2 millió/év Európában 65-85 éves korosztályban

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

Kardiológiai fekvőbeteg és ambuláns rehabilitáció feladatai, szervezése

Kardiológiai fekvőbeteg és ambuláns rehabilitáció feladatai, szervezése Kardiológiai fekvőbeteg és ambuláns rehabilitáció feladatai, szervezése Dr. Simon Attila Állami Szívkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE Definíció A WHO szerint azon tevékenységek összessége, melyek

Részletesebben

AZ IDŐS EM BEREK REHABILITÁCIÓJÁNAK ELVEI, L EHETŐSÉG EI

AZ IDŐS EM BEREK REHABILITÁCIÓJÁNAK ELVEI, L EHETŐSÉG EI AZ IDŐS EM BEREK REHABILITÁCIÓJÁNAK ELVEI, L EHETŐSÉG EI Az orvosi rehabilitáción a betegség vagy baleset következményeként kialakult fizikai vagy szellemi hátrány enyhítését vagy megszüntetését értjük.

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Testsúlycsökkentés egy kardiológus szemével

Testsúlycsökkentés egy kardiológus szemével Testsúlycsökkentés egy kardiológus szemével Dr. Nyárfás Géza Dr Kovács Márta Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Harkányi napok 2, 2013.05.10. Tények Tények (1.) Az elhízás következményei: korai

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n www.deszkikorhaz.hu A kardiológiai rehabilitáció helyzete Magyarországon Dr. Szász Károly Deszk 2010. A kardiológiai rehabilitáció lehetséges formái Fekvőbeteg gyógyintézeti Járóbeteg formában Otthoni

Részletesebben

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Mottó: A fájdalmat mindenki nagyszerűen el tudja viselni, kivéve azt aki érzi avagy A diétás kezelés magyarországi

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata Szakorvosi rendelési idő: 14 óra Dietetikai tanácsadás: 4 óra Szakasszisztensi tanácsadás 6 óra Gondozott betegek száma: 1793 Éves esetszám: 4391

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

A rheumatoid arthritis dinamikus rehabilitációja. Simoncsics Eszter Fáy Veronika Rehabilitációs Centrum, Egyesített Szt István és Szt László Kórház

A rheumatoid arthritis dinamikus rehabilitációja. Simoncsics Eszter Fáy Veronika Rehabilitációs Centrum, Egyesített Szt István és Szt László Kórház A rheumatoid arthritis dinamikus rehabilitációja Simoncsics Eszter Fáy Veronika Rehabilitációs Centrum, Egyesített Szt István és Szt László Kórház Miben más mint a többi? 1. Tekintettel kell lenni a betegség

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Obes betegek gyógytornája

Obes betegek gyógytornája Obes betegek gyógytornája Testsúly csökkentő program a Harkányi Gyógyfürdőkórházban Krómer Andrea 2010.10. 1 Team munka és jelentősége BETEG, ÉS CSALÁDJA Diéta+torna=sikeres zsírszövet vesztés Fontos az

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

STEP program A MOL csoport munkahelyi egészségfejlesztési programja. Dr. Bakos Beáta orvos tanácsadó

STEP program A MOL csoport munkahelyi egészségfejlesztési programja. Dr. Bakos Beáta orvos tanácsadó STEP program A MOL csoport munkahelyi egészségfejlesztési programja Dr. Bakos Beáta orvos tanácsadó Az EU átlagnál rosszabb egészségi állapot Magyarországon és Szlovákiában Morbiditási-mortalitási mutatók

Részletesebben

Szívbetegek mely csoportjainak van leginkább szüksége ambuláns rehabilitációra és az hogyan szervezhető meg optimálisan?

Szívbetegek mely csoportjainak van leginkább szüksége ambuláns rehabilitációra és az hogyan szervezhető meg optimálisan? Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Komplex Rehabilitáció Mesterszak Levelező Szívbetegek mely csoportjainak van leginkább szüksége ambuláns rehabilitációra és az hogyan szervezhető meg optimálisan?

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85

Részletesebben

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség

Részletesebben

Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet

Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet TI9 TI11 A rehabilitáció pszichoszociális modellje (Gerdes, 2000) TI13 TI10 MSOFFICE5 MSOFFICE4 Egészségkárosodás Megküzdési folyamat Tevékenység,

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Tisztelt Főszerkesztő Úr! Debrecen, 2002. január 28.

Tisztelt Főszerkesztő Úr! Debrecen, 2002. január 28. Magyar Nőorvosok Lapja Szerkesztősége Semmelweiss Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1389 Budapest, Pf.: 112. Prof. Dr. Doszpod József Főszerkesztő Úr Tisztelt Főszerkesztő

Részletesebben

Cukorbetegek kezelésének alapelvei

Cukorbetegek kezelésének alapelvei Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2007. június 2. Mozgásterápia cukorbetegségben Lelovics Zsuzsanna dietetikus, humánkineziológus, szakedző Egészséges Magyarországért Egyesület Cukorbetegek

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest)

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) 2011. november 25-én rendeztük az V. Magyar Kardiovaszkuláris konszenzus konferenciát (1) Budapesten. Szervezeti

Részletesebben

Amit a pulzus mérésérôl tudnia érdemes!

Amit a pulzus mérésérôl tudnia érdemes! Amit a pulzus mérésérôl tudnia érdemes! A betegtájékoztató elkészítéséhez felhasznált szakcikkek listája: Collins P, Fox KM. Pathophysiology of angina. Lancet. 0; : -; European Society of Cardiology Guidelines

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.

Részletesebben

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített

Részletesebben

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.

Részletesebben

Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos

Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos Bizonyítékokra Alapozott Orvoslás A klinikai döntéshozatal egy formája, melynek során az elérhetőlegjobb tudományos bizonyítékok ismeretében,

Részletesebben

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok

Részletesebben

Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram. Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével.

Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram. Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével. Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével. Őrizze meg szíve egészségét A CardioMobile szűrésprogram célja, hogy

Részletesebben

Csigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta

Csigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta Csigolyatörések gyógytornája Készítette: Tihanyi Renáta Traumás csigolyatörések A fizioterápiás kezelés függ: cervikális, thorakális, v. lumbalis szakasz érintett gerincvelő sérülésével,v. sérülése nélkül

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban Dr. Papp Renáta módszertani osztályvezető Országos Alapellátási Intézet (OALI) Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok 2014. (DEMIN

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

KÖZPONTBAN A GYERMEK

KÖZPONTBAN A GYERMEK KÖZPONTBAN A GYERMEK Térségi ellátás és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Észak- közép- magyarországi térség Korszerű terhesgondozás Dr. Bálint Koppány Korszerű terhesgondozás A terhesgondozás célja:

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

A fizioterápia szerepe a Heine-Medin betegség által okozott fogyatékosság

A fizioterápia szerepe a Heine-Medin betegség által okozott fogyatékosság A fizioterápia szerepe a Heine-Medin betegség által okozott fogyatékosság rehabilitációjában ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet Pettyán Ilona, Béresné Lutter Mária 1954 1955 1956 1957 1958

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség. Gerald Raeven Egészségkárosító egészségvédelem A közegészségügyi

Részletesebben

A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI

A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI BALOGH SÁNDOR Gyógyszerészi gondozás - terminológia - a gyógyszeres terápiával kapcsolatos felelősségteljes tevékenység azzal a céllal, hogy

Részletesebben

Járóbeteg szakellátás szakmai indikátorai és standardjai

Járóbeteg szakellátás szakmai indikátorai és standardjai Járóbeteg szakellátás szakmai indikátorai és standardjai Dr. Margitai Barnabás, Dr. László Klára, Tóth Andrea, Dr. Thomka György Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft DEMIN 2012. június 1. Szakrendelői

Részletesebben

Az alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint:

Az alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint: A Debreceni Egyetemen a belgyógyász, csecsemő-és gyermekgyógyász, vagy háziorvos szakorvosok által megszerezhető diabetológiai licenc képzési követelményei és feltételei (2014. évtől kezdődően) A képzés

Részletesebben

Az elhízás korszerű diétás

Az elhízás korszerű diétás XII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred, 2010.Szeptember 10. Az elhízás korszerű diétás kezelése Dr.Pados Gyula c.egyetemi docens, kandidátus Szent Imre Kórház Lipid Részleg Vezető

Részletesebben

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13.

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. Mától nem gyújtok rá! Mától nem gyújtok rá! Dohányzás leszokás nehézségei.

Részletesebben

Állami Szívkórház Centenáriumi ünnepsége

Állami Szívkórház Centenáriumi ünnepsége Állami Szívkórház Centenáriumi ünnepsége 2013. november 14-én 14 órakor az Anna Grand Hotel báltermében került sor az Állami Szívkórház Centenáriumi ünnepségére. A Szívkórház meghatározó főépülete az egykori

Részletesebben

Az edzett szív. Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék

Az edzett szív. Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Az edzett szív Prof. Dr. Pavlik Gábor az MTA Doktora Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék pavlik@tf.hu PÉCS, 2013. február 28. Magyar vízilabda

Részletesebben

Prevenció a háziorvosi praxisban Dr. Nagy Árpád

Prevenció a háziorvosi praxisban Dr. Nagy Árpád Kánya Község Önkormányzata Háziorvosi szolgálat Prevenció a háziorvosi praxisban Dr. Nagy Árpád SMKNSZSZ megyei alapellátási értekezlet 2014.04.16. Prevenció definíció I. Az egészségügyi célú prevenció

Részletesebben

Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban

Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban Dr. Réthy Lajos Attila (MD, PhD) Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest European Academy of Allergology and Clinical Immunology, Section of Pediatrics

Részletesebben

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék VIII. Táplálkozásmarketing Konferencia Az egészség dimenziói a táplálkozásmarketingben

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Bevezetés. Mortalitás és morbiditás

Bevezetés. Mortalitás és morbiditás Bevezetés Mortalitás és morbiditás Európában a szív és érrendszer betegségei jelentik mind a nők, mind a férfiak körében a vezető halálokot. E térségben csaknem minden második haláleset hátterében keringési

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására ESETTANULMÁNY a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására Példa eset orvos-szakmai jellemzői: 58 éves friss stroke beteg, akit az akut ellátását végző kórházában a stroke akut

Részletesebben

A cukorbetegség karbantartása mozgásterápia segítségével

A cukorbetegség karbantartása mozgásterápia segítségével A cukorbetegség karbantartása mozgásterápia segítségével Szabó Bence OORI Nappali kórház Szombathely 2012.09.07. A fizikai aktivitás hatása Fő terápiás eljárás volt az inzulin felfedezéséig Fokozott a

Részletesebben

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs)

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) A kardiovaszkuláris betegségek a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

Egészségfejlesztési Iroda Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet

Egészségfejlesztési Iroda Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet További információk, klubok elérhetősége, Egészségfejlesztési Iroda Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) egy új szolgáltatási forma az egészségfejlesztés területén.

Részletesebben

EBM elvei, a gyógyszeres és kiegészítő terápiák helye. Kőszegi Tamás PTE KK Laboratóriumi riumi Medicina Intézet 2011

EBM elvei, a gyógyszeres és kiegészítő terápiák helye. Kőszegi Tamás PTE KK Laboratóriumi riumi Medicina Intézet 2011 EBM elvei, a gyógyszeres és kiegészítő terápiák helye Kőszegi Tamás PTE KK Laboratóriumi riumi Medicina Intézet 2011 Alapfogalmak Evidence-based medicine (EBM) Tényeken alapuló orvoslás Tudományos alapú

Részletesebben

Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ Tüdőgondozókban végzett tanácsadás jegyzőkönyve (v2)

Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ Tüdőgondozókban végzett tanácsadás jegyzőkönyve (v2) Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ Tüdőgondozókban végzett tanácsadás jegyzőkönyve (v2) A. INTÉZMÉNYI ADATOK 1. [*] Kapcsolatfelvétel dátuma: 2. [*] Intézmény neve: 3. [*] Intézmény OEP kódja:

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr.

Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr. Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr. Korcsmáros Ferenc (Gróf Tisza István Kórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály)

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Mindennapi testmozgás-egészséges élet

Mindennapi testmozgás-egészséges élet Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség

Részletesebben

Kónya Anikó XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

Kónya Anikó XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. A balatonfüredi Állami Szívkórház II/b., III. progresszivitású szintű Kardiológiai Szakambulanciájának szerepe a Nyugat-Dunántúli Nagytérség kardiológiai szakellátásában Kónya Anikó V. Országos Járóbeteg

Részletesebben

A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben. Dr Zopcsák László

A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben. Dr Zopcsák László A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben Dr Zopcsák László 2013 Bemutatkozás Dr. Zopcsák László PhD Magyar Fitnesz és Egészségfejlesztési Szövetség (MHESZ) Elnök Európai Egészségfejlesztési és

Részletesebben

ORFMMT XXVIII. Vándorgyűlése Kaposvár, 2009. aug. 27-29.

ORFMMT XXVIII. Vándorgyűlése Kaposvár, 2009. aug. 27-29. Obez betegek rehabilitációs kezelésének sajátosságai Dr. Tóth István, Milik Andrásné, Kaukáné Pisák Ildikó, Dr. Almásiné Soós Zsuzsanna Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály, II. Rákóczi Ferenc Kórház,

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

Tárgyszavak: egészségmegőrzés; kockázati tényezők; tesztek; testzsír; pulzus.

Tárgyszavak: egészségmegőrzés; kockázati tényezők; tesztek; testzsír; pulzus. GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Az egészségi vizsgálatok szerepe Az egészség megőrzéséért aktívan tenni kell. A legjobb öregedésgátló a megfelelő életstílus, ami a testi, szellemi

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben