IV./4. Szorongás tüneteinek pszichoterápiás kezelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IV./4. Szorongás tüneteinek pszichoterápiás kezelése"

Átírás

1 IV./4. Szorongás tüneteinek pszichoterápiás kezelése A szorongásos tünetektől szenvedő személy kezelésének az alapját a biztonságot nyújtó, elfogadó légkörű terápiás kapcsolat kialakítása adja. Az orvosi munka során gyakran találkozunk szorongásos zavarban szenvedő személyekkel. Az orvosi kezelés során számos szorongást provokáló helyzet van. A szorongásos zavarban szenvedő személyek kezelésének néhány alaptechnikáját is bemutatjuk. A következő videókon egy szorongásos zavarban szenvedő páciens pszichoterápiás kezelését mutatjuk be. IV./4.1. A szorongásos tünetek megbeszélése, kognitív konceptualizálása, szorongáskeltő kogníciók megkérdőjelezése IV./ A kognitív átstrukturálás edukatív szakasza A szorongásos rohamok, a pánikroham kezelésének első szakaszában a testi szenzációk szorongásgerjesztő téves értékelését igyekszünk felismertetni, elmagyarázzuk a pánikrosszullét valójában természetesnek tekinthető válaszreakciók eredménye. A pánik tünetekkel járó szorongásos zavarokban nagyon sokat segít a páciensnek, ha sikerül megértenie, hogy a panaszai nem egy súlyos és halálhoz vezető testi betegségnek az előjelei, hanem a pánik roham tünetei, amely nem veszélyezteti az életét, és pszichoterápiásan és/vagy gyógyszeresen kezelhető. A mellékelt videón kiderül a kezdeti tünet felméréséből, hogy a páciens pánikrohamai miatt ismételten orvosokhoz, kórházakba, szívspecialistákhoz került, és nem tájékoztatták megfelelően, hogy mi a baja. Nem nyugtatta meg, hogy nincs semmi testi baja, mert az erős kín, amivel egy pánikroham jár, számára azt jelentette, hogy súlyos betegsége van, csak az adott orvosok nem tudták azt azonosítani.(a panaszok feltárása.) IV./ A pánikgerjesztő kognitív folyamatok és mechanizmusok feltárása. Példákkal illusztráljuk, hogy mennyire meghatározzák a kiváltó helyzetre adott érzelmi reakciókat az értelmezések. A betegek a pánikrosszullétet gyakran külső körülményekhez kötik, ezekhez a helyzetekhez kapcsolódnak az automatikus negatív értelmezések. Ezek gyakran nem is tudatosulnak, csak a szorongás érzése marad meg. Egyik fontos eleme a terápiának a beteg azon készségének fejlesztése, hogy ezeket a gondolatokat észrevegye, felismerje. Segíthetjük azzal a kérdéssel, hogy Milyen gondolat suhant át az agyán abban a pillanatban? A pánik roham kezelésének fontos része a beteg felvilágosítása a rosszullét természetéről. A rohamok súlyossága már csupán attól enyhül, ha a beteg rájön, hogy nem halálos betegsége van, hanem csak pánikrohama. (A pánik megértésének hatása.) IV./ Generalizált szorongás tüneteinek kognitív konceptualizálása A pánik roham mellett a generalizált szorongásra jellemző félelem teli várakozással járó aggodalmaskodó gondolatokról is beszámol a páciens. A generalizált szorongás hátterében a kognitív terápia felfogása szerint a környezetből érkező információk torzult feldolgozása áll, mely az események negatív jellegzetességeire fókuszált szelektív figyelem következménye. A terapeuta segít a pácienst elárasztó állapotot részeire bontani, a részeket megnevezni, és az esetkonceptualizációs lap segítségével a későbbi beavatkozásokat előkészíteni.

2 A szorongásos élményt az alábbi részekre bontják: tüneteket kiváltó események (barátjára gondol), eseményeket értékelő automatikus gondolatok (biztos autóbaleset érte), érzelmi reakciókat (aggodalmaskodás, palpitáció), biztonsági viselkedést (felhívja a barátot). A panaszok hátterében álló kognitív séma is feltárul, illetve a tünet életen átívelő jellege és a gyermekkori gyakori rettegés emléke attól, hogy a fontos kötődési személyek (a szülők) felbukkanása teljesen kiszámíthatatlan volt. Mind a pánik zavar, mind a generalizált szorongás gyakori témája a rettegés a szeparációtól, azaz hogy a biztonságot nyújtó kötődési személy (szülő, partner) nem hozzáférhető. (Szorongás konceptualizációja. - Aggodalom a barát halála miatt.) 1. ábra: A 3 oszlopos táblázat. - Barát balesete miatti aggódás. IV./ A tüneteket enyhítő és súlyosbító körülmények feltárása A kezelés korai lépése, hogy segítünk összeszedni a betegnek, hogy milyen módon tudta magától csökkenteni a szorongás súlyosságát, vagy elkerülni a bekövetkeztét. A pszichoterápia akkor lehetséges, ha a betegnek megvannak a saját erőforrásai arra, hogy legyőzze a betegségét. A beteg által alkalmazott tünetcsökkentő módszerek közül négyet sikerült azonosítani: Figyelem elterelése a testi tünetekről Kapcsolatteremtés Tünetek kognitív átértékelése Információ gyűjtése a betegségről 4. videó: Tüneteket enyhítő, súlyosbító körülmények. IV./ Logikai hibák feltárása, katasztrofizálás A logikai hibák olyan kognitív mechanizmusok, amelyek a gondolkozás, emlékezés, érzékelés, tervezés során a dolgok negatív, fenyegető aspektusát emelik ki, és ez által negatív irányba torzítják az élményeket.

3 2. melléklet: Logikai hibák. Pánik roham kialakulásában fontos szerepet játszik a katasztrofizálás jelensége. Katasztrofizálásnak nevezzük azt, amikor egy jelenséget egy szörnyű katasztrófa előjelének tartunk. A pánik roham esetében, ha a beteg észleli, hogy a testében valami másképp működik (hevesen ver a szíve, nehezebben vesz levegőt, szúr a mellkasa, fáj a feje, zsibbad, stb.) azt egy halálos betegség előjelének tekinti. Ettől halálfélelme lesz és az további szorongáshoz, és további testi tünetek észleléséhez vezet. Ha sikerül a testi változások katasztrofizáló értékelését megváltoztatni, akkor a későbbiekben a szorongásból nem alakul ki pánikroham. A pánik kognitív kezelésének egyik technikája, a katasztrofizáló gondolatok megkérdőjelezése. A felmérés alatt az alkalmazandó technikát bemutatjuk, és megvizsgáljuk, hogy a beteg, hogy reagál rá. (Katasztrofizálás felmérése átértékelése.) 2. ábra: A 7 oszlopos táblázat. Pánik tünetek - katasztrofizálás. IV./ Tünetnormalizáció pszichoedukáció segítségével A pánik zavar kezelésének egyik fontos eleme a pszichoedukáció, ami ez esetben annyit jelent, hogy tájékoztatjuk a beteget, hogy a katasztrófa előjeleként megélt tudatosult testi működés, az a szervezet normál működéséhez tartozik. A mellékelt videón bemutatjuk ezt a technikát, amit a szomatikus szenzációk normalizálásának nevezünk. A pánik roham kialakulásában fontos szerepet játszik az, hogy a beteg fokozottan figyeli a testi működéseit és a normál működésnek is katasztrofizáló jelentést tulajdonít. A szervezet működésének legtöbb folyamata (izomműködés, légzés, szívműködés, emésztés, stb.) automatikusan zajlik, és nincs szükség a tudatosításukra. Fizikai megterhelésre, vagy érzelmi állapotokban a szervek működése tudatosulhat. A tudatosult testi működést normál esetben nem látjuk el katasztrofizáló jelentéssel, így nem okoznak szorongást. (Figyelemirányítás szomatikus szenzációk normalizálása) IV./ Pánik rohamot indukáló érzelmek azonosítása

4 A szorongásos probléma kognitív konceptualizálása során több helyzet átbeszélése folyik, amely a pánik zavar beindításához vezethet. A videón bemutatott esetben a pánik roham beindulásának tágabb kontextusát próbáljuk feltárni. Ha egyedül van a beteg, aktiválódik a kötődési rendszere és riasztja, hogy veszély van. A szeparációs szorongás az ő esetében a hírekből megismert brutális gyilkosságok felidézésével nyer konkrét értelmet. Közben a terapeuta a traumák felmérésével kizárja a tünetek poszttraumás eredetét. Azok a fantáziák, amelyekben ő egy gyilkosság áldozatává válik, erős félelmet vált ki benne, amely testi tünetekkel jár, és ezek katasztrofizáló értelmezése indítja be a pánik rohamot. A páciensnek sokat segít, ha megérti, hogy a pánik roham nem a semmiből tör elő, hanem egy érzés előzi meg, amely testi tünetekkel jár. (Érzés testi tünetekkel gyilkosos fantáziák) IV./ Logikai hibák feltárása, érzelmi érvelés, figyelemelterelés Mi az érzelmi érvelés? Érzelmi érvelés: A személy erős érzései alapján vél igaznak valamit (aktuálisan hisz benne), és leértékeli, vagy nem veszi figyelembe az ellenkezőjét igazoló tényeket. Érzelmi érvelés felismerése és megkérdőjelezése segít a szorongás tüneteinek enyhítésében. A video részletben a terapeuta felméri, hogyan tudja a páciens a negatív automatikus gondolatok megkérdőjelezésének technikáját alkalmazni. Az egyik tipikus logikai hibát képes a páciens azonosítani és megkérdőjelezni. a helyzetből figyelemelterelő technika A figyelem elterelése a szorongást keltő gondolatokról és a szorongást keltő helyzet elhagyása is enyhíti a szorongás tüneteit. A páciens kimegy az utcára, és ez által kikerül a fantáziái hatása alól. (Érzelmi érvelés kilépés a helyzetből.) IV./ A szorongásos állapotok hátterében álló kötődési problémák Az egyik alap ösztöne a kötődési ösztön. A csecsemő túlélése azon múlik, hogy a kötődési személy (anya, más gondozó) a közelében van-e. A kötődési személy eltávolodásakor a csecsemőben vészreakció alakul ki, heves szorongással, félelemérzéssel. A kötődési személy visszatérése a félelemreakció enyhülésével, teljes megnyugvással jár. Felnőtt korban is, ha bajba vagyunk, a hozzánk közelálló személyek jelenléte megnyugtatóan hat ránk. Szorongásos zavarban szenvedő személyekre jellemző, hogy a kötődési személy jelenlétében a szorongásos tünetek enyhülnek, a pánik rohamok nem alakulnak ki. Erős szorongás esetén a kötődési rendszer aktiválódik, és az egyén kötődési személy keresésébe kezd. Kapcsolatfelvétel a kötődési személlyel enyhíti a szorongás érzését. (Egyedül van rosszul) (Egyedüllét Kontrolvesztés) IV./ Esetkonceptualizáció A kezelés fontos része, hogy a beteg számára világossá váljon, hogy a külső és belső események, az eseményeket értékelő negatív gondolatok, az érzelmi és testi reakciók, valamint a biztonsági és megküzdési viselkedéses válaszok milyen összefüggésben állnak egymással. Ezen jelenségek összegzését és ábrázolásukat egy folyamatmodellben esetkonceptualizációnak nevezzük. Az esetkonceptualizáció megfelelő eszköz a terápiás szövetség fokozására. Az esetkonceptualizáció során kiderül, ha a terapeuta félre értett valamit, és a beteggel közösen tudják pontosítani a betegben lezajló folyamatokat. Az esetkonceptualizáció segít a betegnek megérteni az őt elársztó tünetek kialakulását és a

5 háttérben lezajló folyamatokat. Az egyes pszichoterápiás beavatkozások értelmét az esetkonceptualizáción keresztül könnyen érthetővé tudjuk tenni. (Esetkonceptualizáció) Az ördögi kör mechanizmusának bemutatása: A testi szenzációk katasztrofizáló értékelésének hatására fokozódó szorongás további testi szenzációkat okoz, amelyek katasztrofizáló értékelése tovább fokozza a szorongást. (Karzsibbadás_Konceptualizációja_Ördögi kör.) A megküzdési mechanizmus feltárása fontos része az esetkonceptualizációnak. (Gyilkosos félelem Konceptualizációja Páciens megküzdési mechanizmusainak összegzése.) IV./ A diszfunkcionális feltevések és negatív gondolatok korrekciója, kognitív napló, házi-feladat adása Egyik kognitív terápiás lehetőség a naplóírás, melyekben a páciens a rosszulléteit elemzi. Fontos, hogy belássa, a külső, vagy belső élmények hatására benne kialakult negatív értelmezés a lehetséges hipotéziseknek csak egyetlen egy változata. Arra kell rávezetnünk, hogy még számos más értelmezés is létezik. Ezeket oszlopokba írja le, ez az un. többoszlopos technika, amit Aaron Beck írt le 1976-ban. (Házi feladat adása kognitív napló) IV./ Házi feladat megbeszélése, és a kognitív sémák azonosítása A többoszlopos módszerrel gyűjtött szorongás naplóban a negatív automatikus gondolatok többnyire különféle témák köré szerveződnek. A kognitív modell feltevése szerint ezen témák hátterében kognitív sémák állnak. A kognitív sémák jellegzetessége, hogy különféle élethelyzetekben aktiválódva az adott jelenség értelmezését erősen torzítják. A terápia fontos része a kognitív sémák azonosítása és megnevezése. A kognitív sémák megnevezése után a következő feladat, hogy a beteg képes legyen felismerni, amikor egy séma aktiválódik. A felismert séma aktiválódásakor, képes legyen megkérdőjelezni a negatív automatikus gondolataikat. A másik cél, hogy több alternatív, adaptív kognitív sémát erősítsünk meg, ezáltal elősegítve a helyzetek reálisabb megítélését. (Házi feladat megbeszélés kognitív sémák.) IV./4.2. A szorongás testi tünetei feletti kontroll visszaszerzése A szorongás I. táblázatban bemutatott testi tünetei feletti kontroll visszaszerzésének négy technikáját mutatjuk be.

6 1. táblázat: Szorongás testi tünetei. Pszichoedukáció, azaz a testi tünetekre vonatkozó tájékoztatás. Ennek célja, hogy a szorongással járó fiziológiai változásokat normalizáljuk. A betegek számára, már az megnyugtató érzés, hogy az orvos tud ezekről a tünetekről. Ha az is kiderül a beteg számára, hogy ezek általános, emberi jelenségek, és sok más ember is átéli ezeket, csökkenti a beteg azon érzését, hogy egyedül van a világon egy furcsa betegséggel. Nagy megkönnyebbülést jelent számukra, ha elmondjuk, hogy a szorongás okozta fiziológiai változások normál testi működés részei és nem valamilyen súlyos betegség előjelei. Autogén tréning, progresszív relaxáció, melynek célja a szorongással járó fiziológiai változások enyhítése, ellazult, nyugodt fiziológiai állapot létrehozása. Légzéskontroll, sok esetben a pánikroham kialakulásában fontos szerepet játszó hiperventilláció kontrollálására szolgáló technika. Az autogén tréning része a légzéskontroll, azonban, akiknél a hiperventilláció komoly szerepet játszik, külön kell gyakorolni a légzéskontrollt. Biztonságos hely imagináció, olyan kognitív készség kialakítása, amellyel a biztonság érzését megtanulják a betegek magukban előidézni. IV./ Az autogén tréning J. H. Schultz által kidolgozott módszer, amit 1932-ben publikált először. Mint nevében is benne van, saját magunk által végzett rendszeres gyakorlás, mely során a koncentratív önellazítással, önmagunkra irányuló passzív figyelemmel érjük el a teljes pszichés és szomatikus ellazultságot. A rendszeres gyakorlás eredménye az organizmikus átkapcsolás nyugalmi tónusra, mely azt jelenti, hogy, hogy a gyakorlottság birtokában szervi és pszichés működéseinket szabályozni, uralni tudjuk aktuális szándékainknak, céljainknak megfelelően. Az autogén tréning alapfokát 6 gyakorlat képezi: 1.) Izomzat ellazítása. 2.) A melegségérzés a bőrben, az érrendszer ellazításának gyakorlata 3.) A szív gyakorlata 4.) A légzés gyakorlata 5.) A has felmelegítése, a gasztro-intesztinális rendszer kiegyensúlyozása 6.) Homlok hűvösségének gyakorlata Az autogén tréning a szorongásos zavarokban igen hasznos módszer, mivel az első 5 gyakorlat által megcélzott rendszerben, pontosan a szorongás jellegzetes szomatikus velejáróival ellentétes hatást sikerül elérni, és ez által sikerül enyhíteni, vagy megszüntetni a szorongás vegetatív komponensét. Mielőtt elkezdjük megtanítani az autogén tréning gyakorlatát a páciensnek érdemes

7 elmagyarázni a módszer lényegét és a kapcsolatát a szorongás problémájához. IV./ A terápiás szövetség megalapozása pszichoedukációval A megfelelő terápiás szövetség kialakítása fokozza a terápiás beavatkozás hatékonyságát és a páciens együttműködését. A terápiás szövetséget leginkább három tényező határozza meg: egyetértés a terápia céljaiban, a páciens és a terapeuta feladataiban, és a meleg, elfogadó kapcsolat. Minden egyes új technika bevezetésekor világossá kell tenni a beteg számára, hogy a közösen kitűzött célhoz (ez esetben a pánikroham kontrollálása), hogyan kapcsolódik az a technika (autogén tréning, relaxáció), és amit majd együtt csinálnak, az mi módon vezet a probléma enyhítéséhez. Az autogén tréning esetében az autogén tréning egyes feladatai és a szorongás tünetei közötti kapcsolatot világossá kell tenni a beteg számára, hogy megértse, hogyan vezetnek el az egyes feladatok, a szorongás testi tüneteinek az enyhítéséhez. (Relaxáció bevezetése) IV./ Szorongás izomrendszerre tett hatásának felmérése,pszichoedukáció. Az izomtónus fokozódás egy egyik legjellegzetesebb velejárója a szorongásnak. Az izomtónus fokozódás és a szorongás és feszültség közötti szoros kapcsolat már a szavak szintjén is megmutatkozik (szorítás és feszítés igékből képzett szavak). A veszély pszichés élménye hatására létrejön a szorongás, melynek része az izomfeszülés. Azonban az izom ellazítása visszahat a pszichés állapora, és csökkenti a szorongás élmény súlyosságát. (Relaxáció-izomfeszítés edukáció_élménygyakorlat.) IV./ Szorongás bőr erekre, izzadásra tett hatásának felmérése, pszichoedukációja A végtagok hűvössége és nyirkossága gyakori tünetei a szorongásnak. Fontos a tünetek megbeszélésekor arra ügyelni, hogy az aggodalmaskodó, szorongó betegben ne ébresszünk újabb szorongást a tünetek azonosítása során. (Relaxáció- edukáció bőr, hűvös kéz, normalizáció.) IV./ Szorongás légzésre tett hatásának felmérése, pszichoedukációja A szorongáskor fellépő nehézlégzés, gombóc érzés a torokban és a fulladás érzés megszüntetésére kompenzáló stratégiaként alkalmazott hiperventilláció felmérése segíthet a jelenségek normalizálásában. ( Relaxáció-légzés edukáció) 4. ábra: Hiperventilláció pánik.

8 IV./ Szorongás keringésre tett hatásának felmérése, pszichoedukációja A tachikardia, palpitáció, és más szívtáji, mellkasi kellemetlen érzések megfelelő keretbe helyezése, a kognitív technikák folytatása, mivel e tüneteknek normalizáló jelentést adunk a beteg által alkalmazott katasztrofizáló értelmezés helyett. (Relaxáció-szívverés edukáció) IV./ Szorongás gasztrointesztinális tüneteinek felmérése, pszichoedukációja A gasztrointesztinális panaszok azonosítása segít a betegnek a hasi tünetek normalizálásában. (Relaxáció-has edukáció) IV./ Autogén tréning bemutatása Miután felmértük a szorongás azon testi tüneteit, amelyek enyhítését célozza az autogén tréning, bemutatjuk a gyakorlatot. Az autogén trénin szövegét mellékeljük az Autogén tréning mellékletben. (Relaxáció alapelvei és a szorongás kapcsolata edukáció) 5. melléklet: Autogén tréning IV./ Az izomrendszer ellazítása Az izomrendszer akaratlagos kontrollunk alatt áll, ezért ezt a feladatot viszonylag könnyen el tudják sajátítani. Néhány betegnél a passzív ellazítás nem megy elsőre. Ilyen esetben javasolt az izommegfeszítéssel kontrasztba állítani az ellazulást. Ez a technika segít élményszinten megértetni a betegekkel, milyen élmény a passzív ellazítás. (Relaxáció első szakasza: izomlazítás) IV./ Az izomrendszer ellazítása. Progresszív relaxáció A progresszív relaxáció módszere az autogén tréningben használt izomlazításos technikát tartalmazza, azonban aktív ellazítási technika. Főleg olyan páciensek esetében javasolt, kik számára a passzív ellazítás nehezen megy. Arra az elképzelésre alapul, hogy ha a feszültség izomfeszüléssel jár, akkor az izom ellazítás a lelki feszültség csökkenésével fog járni. Célja, hogy a pszichomotoros lánc motoros végének, az izomzatnak az áthangolásával érje el a pszichés nyugalmi állapotot. A mellékletben megtalálható a tréning részletes leírása.

9 1. melléklet: Izomlazító tréning. IV./ A melegségérzés, az érrendszer ellazításának gyakorlata Az erek izomzatának összehúzása-ellazítása nem tartozik akaratunk befolyása alá. A bőrereink gyorsan reagálnak érzelmi behatásokra: pl. szégyennek járó elpirulás, félelemmel járó lehűlése a végtagoknak. Kellemes, nyugodt, ellazult állapotunkban a bőrünk többnyire meleg, mivel a bőr erek fala ellazult, a keringés fokozódott. A gyakorlat célja, hogy a bőr erekben is a szorongással ellentétes állapotot hozzunk létre. Az elsajátítás mechanizmusa, arra a jelenségre épül, hogy a bőr felmelegedésének elképzelésével, és a kiejtett mondatokkal el tudjuk érni a bőr erek kitágulását. Az izmok ellazulásával reflektórikusan is csökken az értónus a kisartériákban, a bőr kapillárisokban, és az erek kitágulásával nő a hő érzés. (Relaxáció második szakasza: bőrmelegítés) IV./ Légzés, keringés, hasi szervek gyakorlatai A légzés megfigyelése és szabályozása fontos része a szorongásos állapot kontrolálásának. Az autogén tréning során az izomlazítás és a bőrmelegítés után a légzés többnyire nyugodttá válik. A szívverés megfigyelése és érzékelése tovább fejleszti a test tudatosságot. A palpitáció érzés pánik betegeknél provokálhatja a pánik roham beindulását. Így a szívverésre irányított figyelem tünetprovokáló technika lehet. A has felmelegítése gyakorlat célja a zsigeri izmok és az erek ellazulása, normotóniája. A szorongás hasra és gyomorszáj magasságába lokalizált tüneteit jelentősen enyhíti a hasfelmelegítés gyakorlata. (Relaxáció harmadik, negyedik és ötödik szakasza: légzés, szívverés, has. Szenzoros figyelem mint tünetprovokálás.) IV./ Légzéskontrol technikája A légzéskontroll technika hatékonysága azzal függ össze, hogy a rohammal járó hiperventilláció hipokapniához vezet, ami rontja a pánik rosszullét tüneteit. A beteggel az egyenletes, normális tempójú légzést gyakoroltatjuk, ezzel arra tréningezzük, hogy megtanulja kontrollálni a hiperventillációt a pánik roham alatt.

10 2. melléklet: A légzés kontrol. 4. ábra: Hiperventilláció; pánik. IV./ Biztonságos hely imagináció Az imagináció módszerének lényege, hogy a pácienst hozzásegítjük egy érzelmi állapot előidézéséhez. Az imaginációs gyakorlat elsajátítása által, képessé válik arra, hogy akaratlagosan létre tudjon hozni magában egy a szorongással összeegyeztethetetlen érzést. Amennyiben megtapasztalja, hogy a saját elméjének az irányításával ki tud alakítani magában egy biztonságosság érzést, rátérhetünk annak tárgyalására, hogy a veszély érzését is saját elméje hozza létre. Így megnyílik előtte az a lehetőség, hogy a veszély érzéséből átváltson a biztonság érzésébe. Az imagináció során egy biztonságos hely felidézésére kérjük a pácienst. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az imagináció létrehozásához a lehető legkevesebb utasítást adjuk. Azt szeretnénk, hogy az elképzelt jelenetek teljes mértékben a páciens sajátjai legyenek. A terapeuta ne sugalmazzon, és lehetőleg ne adjon iránymutatást. Célunk a páciens élményeinek pontos megragadása, a terapeuta saját elképzeléseinek és feltételezéseinek ráhatása nélkül. Általában a következő instrukciót használjuk: Most csukja be a szemét, és idézzen fel képzeletben egy biztonságos helyet. Ne akarattal keresse meg a képet. Hagyja, hogy magától megjelenjen, és mondja el nekem mit lát. Megkérjük a pácienst, hogy a jelenetet hangosan, jelen időben, és egyes szám első személyben írja le, mintha ebben a pillanatban történne meg. Arra buzdítjuk, hogy az imagináció megalkotásakor képeket használjon, szavak vagy gondolatok helyett: Az imagináció felidézése nem olyan, mint a gondolkodás vagy a szabad asszociáció, ahol is egy gondolat további gondolatokat vonz magához. Az imagináció felidézése inkább olyan, mintha egy filmet nézne. Azonban ennél többet jelent. Azt szeretném, hogy élje is át váljon a film szereplőjévé és legyen részese a kialakuló eseményeknek. Segítünk kidolgozni az elképzelt jelenetet, így a képek megelevenednek, és a páciens bevonódik a képzeletbeli eseménybe. A terapeuta kérdésekkel segít: El tudja mondani mit lát? ; Meg tudja mondani, hogy milyen hangokat hall? ; Látja önmagát a jelenetben? Milyen kifejezést lát a saját arcán? Amikor a kép kirajzolódik, akkor a terapeuta segítségével feltárják a jelenetben szereplő összes karakter gondolatait és érzéseit. Megjelenik a páciens az imaginációban? Milyen érzései és gondolatai vannak a páciensnek? A testének melyik részében jelennek meg ezek az érzelmek? Milyen cselekvési késztetései vannak? Jelen vannak más személyek is az imaginációban? Ezek a személyek mit gondolnak, és mit éreznek, mit akarnak tenni? A terapeuta megkéri a pácienst, hogy hangosan és érthetően beszéljen. Valamint kikérdezi az imaginációban megjelenő karakterek érzéseiről. Milyen érzéseket táplálnak a karakterek egymás iránt? Mi az, amit kapni szeretnének a másiktól? Ki tudják ezt mondani hangosan? Az imaginációs munka végeztével a terapeuta felszólítja a pácienst, hogy nyissa ki a szemét. Majd megbeszélik a páciens élményeit a következő kérdések segítségével: Milyen volt ez az élmény az Ön számára? ; Mit jelentettek az Ön számára ezek a jelenetek? ; A terapeuta törekszik arra, hogy a páciensek intenzíven éljék át a biztonság élményét, valamint maga is igyekszik az elképzelt jeleneteket megtapasztalni, érzelmi szinten megérteni. A páciens imaginációjának empatikus átélése sokat segít a páciens

11 megértésében. (Biztonságos hely imagináció.veszélyes hely.) IV./4.3. A szorongással járó elkerülő magatartás kezelése A szorongást okozó helyzetek, élmények elkerülése fenntartja a kóros szorongást, illetve fóbiás, elkerülő magatartás révén a funkcionálás nagyfokú beszűkülésével járhat. A pánik rohamot átélt betegek hamar megtanulják, hogyan kerülhetik el a heves szorongást kiváltó helyzeteket és dolgokat. Ez az elkerülő magatartás gyakran azokra a szituációkra is kiterjed, amelyek közepette korábban pánikroham zajlott le, sőt azokra a dolgokra is, amelyekről a betegek csak feltételezik, hogy rohamot válthatnak ki. A szorongásos rohamokat kiváltó helyzetek kerülésével legalább is egy ideig valóban megelőzhetők a rohamok. Mindazonáltal, hosszú távon rendszerint az figyelhető meg, hogy a betegnek egyre többféle helyzetet kell kerülnie és emiatt egyre behatároltabbá válik az élettere és az életvitele. A feltehetően szorongást okozó dolgok sikeres elkerülése érdekében gyökeresen át kell formálnunk az életünket. Ebben gyakran a családtagjainknak és barátainknak is részt kell vállalniuk, és ennek terhei az ő életük minőségét is ronthatják. Az emberek többsége képes arra, hogy megtanulja elviselni a szorongáskeltő helyzeteket, sőt azt is, hogy kibírja, amíg a tetőfokára hág, majd csökkenni kezd a szorongás. Természetesen, sokkal inkább számíthatunk sikerre, ha a relaxációs gyakorlatok, a fegyelmezett légzés, és az ijesztő gondolatok leküzdésének sikeres elsajátítása után kezdünk bele az elkerülő magatartás kezelésébe. IV./ Az elkerülő magatartás felmérése, kezelés célpontjának kiválasztása A szorongást keltő dolgok egy részének elkerülésére nem sok gondot kell fordítanunk. Aligha kerül például bajba az, aki a magasságtól fél (kivéve, ha turistaként az Eiffeltorony vagy hasonlóan magas építmény tetejéről kell nézelődnie). Rendkívüli nehézséget okoz azonban, ha ugyanez az illető építőmunkás és építkezéseken dolgozik. Az elkerülő magatartás munkalapot adjuk a betegnek és kérjük meg, hogy gyűjtse össze az általa elkerült helyzeteket. Minősítse ezek fontosságát 0-10 ponttal (0 = egyáltalán nem fontos, 10 = rendkívül fontos), hogy felmérhessük, mely helyzetek vagy gondolatok határozzák meg alapvetően az életét. 4. melléklet: Az elkerülő magatartás felmérése. Melyek a szisztematikus Miután kiderült, hogy mely helyzetek elviselése befolyásolhatná kedvezően az életét, próbáljuk meg rangsorolni ezek kiküszöbölését. Egyes betegek a kisebb horderejű problémákkal szeretik kezdeni a kezelést és fokozatosan, egyre bonyolultabb helyzetek megoldására vállalkoznak. Mások mindjárt az életüket alapvetően megkeserítő problémákat akarják megoldani különösen, ha ezek elviselhetetlen szorongást okoznak. Nézzük végig ismét a listát, majd írjuk fel azt a három szituációt, amelyekkel elkezdjük

12 deszenzitizálás lépései? hozzászoktatni a beteget a szorongáskeltő helyzetek elviseléséhez. IV./ Expozíciós módszerek Az elkerülő magatartás és a fóbiák kezelésére leghatékonyabbnak a viselkedésterápia expozíciós módszerei bizonyultak. Az expozíciós módszerek során a beteg számára tervezett és kontrollált módon jelenítjük meg a tünetkiváltó ingereket. Az expozíció célja az, hogy a beteg fokozatosan képes legyen kontrollálni a tünetgerjesztő ingereket és a tüneti viselkedést. Leggyakrabban használt expozíciós technika a szisztematikus deszenzitizálás. A kezelés során a beteget fokozatosan egyre nagyobb szorongást keltő helyzeteknek tesszük ki a legenyhébbtől a legsúlyosabbig. Az autogén tréning, ill. a progresszív relaxáció megtanítása után a relaxált állapotban a szorongást keltő helyzetek elképzelése segít párosítani a szorongást keltő helyzetet a nyugodt állapottal. Ha a beteg a szorongást keltő helyzet elképzelése során kiesik a relaxált állapotból, újra kezdjük a relaxációt, és addig ismételtetjük, míg relaxációban végig nem tudja élni az addig elkerült helyzetet (pl. agorafóbia kezelésekor bevásárlást a TESCO-ban), ez az un. in senso technika. A deszenzitizálás in vivo is végezhető (pl. kísérettel valóban elmegy bevásárolni, majd ha ezzel már nincs gondja, egyedül gyakorolja), itt érdemes bevonni barátot, vagy családtagot. Másik használatos viselkedésterápiás technika az ingerelárasztás, mely során a páciensnek a szorongáskeltő helyzetben addig kell maradnia, míg a szorongása nem csökken. Ezek a módszerek lehetővé teszik, hogy a beteg megpróbálja elviselni azokat a pánikrohamokat vagy szorongást előidéző helyzeteket, amelyeket korábban elkerült. A cél az, hogy megszakítsuk az összefüggést a provokáló helyzet és az általa kiváltott szorongásos reakciók között; ennek érdekében mindaddig el kell a betegnek viselnie a szituációt, amíg alábbhagy a szorongása. Ha sikerült ezt elérni, a következő szituáció leküzdésével folytathatjuk a gyakorlást.

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia elmélete, terápiás technikák Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív terápiás

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Terápia és szemlélet

Terápia és szemlélet Terápia és szemlélet A krónikus deréktáji fájdalom testi, lelki tüneteinek kezelése Simoncsics Eszter Rehabilitációs Centrum Egyesített Szent István és Szent László Kórház 2015.06.05. Bemutatkozás Reumatológus

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A milánói ( szisztémás ) iskola alapjai

A milánói ( szisztémás ) iskola alapjai A milánói ( szisztémás ) iskola alapjai Túry Ferenc 2010.10.27. 1 Centro Milanese di Terapia della Famiglia megalakulása:1972, Milánó Vezető: Mara Selvini-Palazzoli Tagjai: Luigi Boscolo, Gianfranco Cecchin,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A poszttraumás stressz-zavar kognitív viselkedésterápiája. Ismertetés. Várkonyi Erika

A poszttraumás stressz-zavar kognitív viselkedésterápiája. Ismertetés. Várkonyi Erika A poszttraumás stressz-zavar kognitív viselkedésterápiája Ismertetés Várkonyi Erika 2011 A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) fogalma, diagnosztikai kritériumai, előfordulása és jellemzői Az egyének életében

Részletesebben

A szorongásos zavarok kognitív viselkedésterápiája Klinikai szakpszichológus képzés 2014/2015 III. évfolyam

A szorongásos zavarok kognitív viselkedésterápiája Klinikai szakpszichológus képzés 2014/2015 III. évfolyam A szorongásos zavarok kognitív viselkedésterápiája Klinikai szakpszichológus képzés 2014/2015 III. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék F 40 Fóbiás szorongás rendellenességek F 40. Agorafóbia

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

II/.5.2. fejezet: A szomatizáció terápiája. II/.5.2.1.: Pszichoedukáció, nem specifikus, pszichoterápiás hatású beavatkozások

II/.5.2. fejezet: A szomatizáció terápiája. II/.5.2.1.: Pszichoedukáció, nem specifikus, pszichoterápiás hatású beavatkozások II/.5.2. fejezet: A szomatizáció terápiája A szomatizáció terápiájának alapelvei Az esetleges komorbid betegségek kezelése szomatizáció esetén ennek alapját sokszor képezhetik valódi testi betegségek,

Részletesebben

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák

Részletesebben

Élversenyzők pszichológiai felkészítése

Élversenyzők pszichológiai felkészítése "Felszínre hozni mind,mi benne van, Egy parancs kötvén le, szeretet (Madách) Élversenyzők pszichológiai felkészítése Szilárdi Katalin Élversenyzők pszichológiai felkészítése 1. Kapcsolatfelvétel 2. Első

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben

Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben Érzelem, indulat, testi tünetek CBT Ajtay Gyöngyi VIKOTE KONGRESSZUS 2015.06.5-6. A kognitív terápia fejlődése Standard kognitív terápia szorongásos zavarok,

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Van kérdése, amit szeretne feltenni kezelôorvosának vagy az egészségügyi személyzetnek?

Van kérdése, amit szeretne feltenni kezelôorvosának vagy az egészségügyi személyzetnek? Van kérdése, amit szeretne feltenni kezelôorvosának vagy az egészségügyi személyzetnek? ARI18/06MAY Segít a javulásban Kezelési terv, útmutató és heti napló antipszichotikus kezelést kezdô betegek részére

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Segítő munka traumatizált ügyféllel

Segítő munka traumatizált ügyféllel Segítő munka traumatizált ügyféllel Hoffmann Krisztina (NaNE Egyesület) 1 Mi a trauma? Görög szó; jelentése sérülés, baj, ártalom Amerikai Pszichiátriai Társaság 1980: Kívül esik a mindennapi emberi tapasztalatok

Részletesebben

Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet 2014. december

Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet 2014. december Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet 2014. december Forrás: Unoka, Purebl, Túry, Bitter: A pszichoterápia alapjai. Semmelweis, 2012. Szőnyi, Füredi: A pszichoterápia tankönyve. Medicina, 2000.

Részletesebben

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1 A PTSD aktualitása Háborús

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

bykrisztina Szülésfelkészítő tréningek bemutatása

bykrisztina Szülésfelkészítő tréningek bemutatása bykrisztina Szülésfelkészítő tréningek bemutatása Szerkezet Kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások Általában a várandós partnere vagy szülés körüli segítője (dúla, édesanya, testvér, barátnő stb) is jelen

Részletesebben

V./4. fejezet: Depresszió kezelésének általános elvei

V./4. fejezet: Depresszió kezelésének általános elvei V./4. fejezet: Depresszió kezelésének általános elvei A depresszió kezelése során a szakmai protokollok szerint kell eljárni. A depresszió kezelési módjait a kiváltó okok alapos felmérése után tudjuk kiválasztani.

Részletesebben

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek Csoportterápiák speciális betegcsoportok esetén: borderline személyiségzavar Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

dr. Simon Lajos MORAVCSIK Alapítvány SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2011. december 6., Szemtgotthárd

dr. Simon Lajos MORAVCSIK Alapítvány SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2011. december 6., Szemtgotthárd A kognitív szemlélet alkalmazása pszichotikus betegek rehabilitációja és gondozása során dr. Simon Lajos MORAVCSIK Alapítvány SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2011. december 6., Szemtgotthárd

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

EGY COLITIS ULCEROSÁS ÉS EGY ÁLLCSONTI FÁJDALOM-SZINDRÓMÁS PÁCIENS TERÁPIÁJA esetismertetések dr. Baltás Péter, pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelés, Miskolc VIKOTE Kongresszus, 2015. június

Részletesebben

2011/12. Csernus Ágnes

2011/12. Csernus Ágnes Szent Benedek Iskolaközpont 2011/12. Csernus Ágnes Szülősuli5. alkalom Ha elfog is benneteket az indulat, ne vétkezzetek. A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. (Ef4,26) A szelíd felelet csillapítja a

Részletesebben

2011.03.28. Mit tehet a gyógytornász? Súlyos mozgásfogyatékosság. Enyhe fokú mozgásfogyatékosság. Pozícionálás. Passzív mozgatás

2011.03.28. Mit tehet a gyógytornász? Súlyos mozgásfogyatékosság. Enyhe fokú mozgásfogyatékosság. Pozícionálás. Passzív mozgatás Gyógytorna és ergoterápia jelentősége a fogyatékossággal élők mindennapjaiban Hőgye Zsófia Gyógytornász ergoterapeuta DEOEC-ORFMT Mit tehet a gyógytornász? Segít a szövődmények kialakulásának megelőzésében

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Relaxáció. Tisljár-Szabó Eszter. DE NK Magatartástudományi Intézet

Relaxáció. Tisljár-Szabó Eszter. DE NK Magatartástudományi Intézet Relaxáció Tisljár-Szabó Eszter DE NK Magatartástudományi Intézet Ne stresszeljen! Lazítson! De mi az a stressz? Külső nyomás, szorongató körülmények? Maga a stresszor? (pl. munkahelyi konfliktus) A stresszorra

Részletesebben

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13.

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. Mától nem gyújtok rá! Mától nem gyújtok rá! Dohányzás leszokás nehézségei.

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség Szorongásos betegségek Pánikbetegség Pánikrohamról akkor beszélünk, ha hirtelen, percek alatt, azaz rohamszerűen (pánikroham) az alábbi tünetek közül több is jelentkezik: Testi tünetek: heves szívdobogás,

Részletesebben

Utánpótláskorú válogatott férfi jégkorongozók sportpszichológiai felkészítése

Utánpótláskorú válogatott férfi jégkorongozók sportpszichológiai felkészítése Alkalmazott Sportpszichológiai Konferencia, 2014. április 16. Budapest, TF Utánpótláskorú válogatott férfi jégkorongozók sportpszichológiai felkészítése Egy képzeletbeli modell Tóth László A (pszichés)

Részletesebben

Hospitalizáció, műtét-előkészítés, intenzív ellátás; a krónikus betegség

Hospitalizáció, műtét-előkészítés, intenzív ellátás; a krónikus betegség Hospitalizáció, műtét-előkészítés, intenzív ellátás; a krónikus betegség Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet Hospitalizáció Szorongással teli események:

Részletesebben

A fejezet felépítése

A fejezet felépítése II./3.16. fejezet: A daganatos betegek lelki gondozása Hegedűs Katalin A fejezet célja, hogy felhívja a figyelmet a daganatos betegségek pszichoszociális jellemzőire, a segítségnyújtás lehetőségeire, valamint

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály Az MPS kezelési és követési protokollok változásai Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály MPS-k MPS I MPS II MPS III MPS IV MPS VI MPS VII MPS IX Hurler-Scheie Hunter Sanfilippo Morquio Maroteaux

Részletesebben

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com AutHelp Egyesület József Attila Általános Iskola Hargita Megye Tanfelügyelősége 2009 szeptember 15.-én kezdte meg működését a PUZZLE Oktatási Központ a József Attila Általános Iskola Tudor negyedi épületének

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Hipnózis mint sajátosan megváltozott tudati állapot

Hipnózis mint sajátosan megváltozott tudati állapot Hipnózis mint sajátosan megváltozott tudati állapot Dr. Daubner Béla A hipnózis, hipnoterápia rövid története: Az alváshoz hasonló állapotokban (kiváltott módosult tudatállapotok) alkalmazott szuggesztiók

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Kábítószerfüggő betegek kezelése homeopátiával. Dr. Buki Mária

Kábítószerfüggő betegek kezelése homeopátiával. Dr. Buki Mária Kábítószerfüggő betegek kezelése homeopátiával Dr. Buki Mária Kábítószerfüggő betegek leszoktatása során jelentkező tünetek: somaticus (hasi panaszok, fájdalmak) psychés (depressio, psychosis, alvászavar,

Részletesebben

REGULA VISELKEDÉSJAVÍTÓ, TANULÁST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK

REGULA VISELKEDÉSJAVÍTÓ, TANULÁST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK REGULA VISELKEDÉSJAVÍTÓ, TANULÁST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK 1 J. H. Schultz féle autogén tréning Dr. Dietrich Langen és Dr. Karl Mann által átdolgozott rövidített változata. AT 1-8 (Dr. Dietrich Langen: Autogén

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel

Részletesebben

Diszfunkcionális jelentésrendszerek?

Diszfunkcionális jelentésrendszerek? Diszfunkcionális jelentésrendszerek? Röviden a kognitív viselkedésterápia séma fogalmáról, a jelentésről és megbetegedésről Az események mindig jelentéssel bírnak számunkra, a jelentések meghatározzák

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Mosoly tevékenység Ingyenes mese- és művészetterápiákkal segítünk a testi betegséggel együtt járó lelki problémák feldolgozásában kiegészítjük

Részletesebben

Depresszió Soha többé!

Depresszió Soha többé! Depresszió Soha többé! Rolf Merkle Depresszió Soha többé! Önsegítõ program a negatív érzelmek leküzdésére Duna International Fordította: Barna Erika Szerkesztette: Bartha Elektra Az eredeti elsõ kiadás

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

IDŐS KUTYA A CSALÁDBAN ÉS A RENDELŐBEN. Várható viselkedési változások, idősekkel való bánásmód a rendelőben

IDŐS KUTYA A CSALÁDBAN ÉS A RENDELŐBEN. Várható viselkedési változások, idősekkel való bánásmód a rendelőben IDŐS KUTYA A CSALÁDBAN ÉS A RENDELŐBEN Várható viselkedési változások, idősekkel való bánásmód a rendelőben XXI. S zázad Az idősek százada 2 Várható élettartam növekedése (ember, társállat) Idősek arányának

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtás Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 3. előadás 2011. október 19. Elsősegélynyújtás Betegek / sérültek számára nyújtott azonnali ellátás, amíg

Részletesebben

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Kapcsolatfelvétel Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika Viselkedés-kardiológia A viselkedés-kardiológia fő területei Egészség magatartás Érzelmek Mentális beállítódás Stressz kezelés Szociális kapcsolatok

Részletesebben

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK LAIKUSOK SZÁMÁRA Valamennyi betegségre igaz az, hogy a korai felismerés jelentősen növeli a gyógyulási esélyeinket és csökkenti a kezelések súlyosságát.

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Első lecke A döntéshozatal

Első lecke A döntéshozatal Első lecke A döntéshozatal Tanári útmutató Te döntöd el, úgy gondolkozol-e, hogy segítsd önmagadat a boldogulásban és a sikerességben, vagy ezzel ellentétesen. Naponta hozunk döntéseket életünk különféle

Részletesebben