AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYI HÁTTERE *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYI HÁTTERE *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR HUTKAI ZSUZSANNA AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYI HÁTTERE * A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon arról, hogy 2004-től, hazánk Uniós csatlakozásától kezdve az uniós forráselosztás, forrásfelhasználás minél teljesebb körű biztosítását milyen intézményrendszer támogatta, támasztotta alá. Arra keresem a választ, milyen változások következtek be az induló állapothoz képest, valamint hogyan alakították ki ezen intézményrendszert a magyar közigazgatási rendszerben től kezdődően az uniós forrásfelhasználás stratégiai dokumentuma között a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és annak operatív programjai, között pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és annak operatív programjai, továbbá a kormányváltást követően az Új Széchenyi Terv (ÚSZT). Az Európai Unió kohéziós politikája 1986 óta a szerződések részét képezi, a régiók fejlődése közti különbségek csökkentését célozza meg a gazdasági és szociális kohézió erősítésének érdekében; a gazdasági növekedés elősegítését támogatja, nem tekinthető egyszerű jövedelem újraelosztásnak. A konvergencia nem alakul ki önmagától: kérdés, hogy a kohéziós politika be tud e- és ha igen, milyen mértékben tud beavatkozni a régiók fejlődésébe. A regionális és nemzetek közti konvergencia vizsgálata, a politikai célok teljesülése tekintetében az elmúlt években számos, köztük sok kritikai tanulmány is született, melyek a fejlesztéspolitika eredménytelenségét, a regionális konvergencia elmaradását is kiemelik; másik oldalról a strukturális és kohéziós politikák gazdasági megtérülését elemező tanulmányok azt mutatják, hogy a kedvezményezett országokban a gazdasági haszon mind a végrehajtás időszakában, mind pedig hosszú távon pozitív. A támogatások konkrét gazdasági hatásának vizsgálata számos elméleti és módszertani nehézségbe ütközik, ennek ellenére mégis szükséges a számszerűsítés arra vonatkozóan, hogy mennyiben tulajdonítható a kohéziós politikának a fejlődés, hogyan lehet mérni a kohéziós politika hatását úgy, hogy a tanulságokat a jövőben is hasznosítani lehessen. Az Európai Unióban a leggyakrabban a QUEST és a HERMIN modelleket használják a strukturális támogatások hatásának mérésére. * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Dr. Török Gábor egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi adjunktus (BCE Közigazgatás- tudományi Kar); elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Belső Politikák Főigazgatósága égisze alatt 2009-ben megjelent An analysis of the Added Value of European Structural Funding címet viselő tanulmány célja az volt, hogy átfogó elemzést nyújtson regionális fejlesztések bázisát adó strukturális alapok és a kohéziós alap jellegéről, szerepéről és hatásáról. Az alapok regionális fejlődéshez való hozzájárulásának két fontos szempontját emeli ki: a strukturális és kohéziós alapokon keresztül finanszírozott beavatkozások fenntarthatósága, tehát a projekt vagy program életképessége a strukturális alap általi beavatkozás vége után, illetve a beavatkozások hozzáadott értéke, azaz a hozzáadott hasznok mennyisége, típusa és hatása a projektek európai támogatásának eredményeként elért termelési eredmények tekintetében az eredetileg tervezett, valamint egyéb támogatási forrásokból szerzett hasznokon túlmenően. A tanulmány a strukturális alapok regionális fejlődéshez való hozzájárulásának hosszú távú áttekintésével foglalkozik, kiemelten a 2000 és 2006 közötti időszak tendenciáit elemzi. A kutatás főbb megállapításai a következők: a 2007 és 2013 közötti programok a Lisszaboni Stratégia ajánlásaival összhangban kezdik elmozdítani a prioritásokat az innováció javára. Mindkét programozási időszakban jelentős figyelmet és forrásokat fordítottak a hozzáférhetőség javításához kapcsolódó beruházások finanszírozására; ez a prioritás rendelkezik a pénzeszközök legnagyobb részével (a források közel negyedével) az új programozási időszakban. Az emberi erőforrások is lényeges szerepet kapnak, az öszszes forrás mintegy 20%-ával. A kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló eszközök, mint például a fizikai tőkébe történő beruházások és vállalkozástámogató szolgáltatások jelentősen csökkentek az innovatívabb támogatási formák növelése javára. Az esélyegyenlőség területe az emberi erőforrásokkal foglalkozó szinte összes beavatkozás alkotóelemét képezi, így a kizárólag erre a prioritásra szánt pénzeszközök csökkentek. A kutatás kiemeli, hogy a strukturális alapok beavatkozásai egyrészt hatékonyak voltak a régiók regionális társadalmi-gazdasági fejlődése előtt álló akadályok eltávolítása terén. A jobb hozzáférhetőségre való koncentrálással hatást gyakoroltak a regionális gazdasági dinamikára; az új tagállamokban támogatták az igazgatás megújulását és a helyi szereplők támogatását. Más terület, más célkitűzés alá tartozó programok esetében a beavatkozások főként az erősségekre és az értékekre, a régiók endogén kapacitására összpontosítottak. A kis- és középvállalkozásokat célzó támogatások a potenciális kedvezményezettek nagy részére kiterjedtek, és hozzájárultak azok fejlesztéséhez. A programok összességében pozitív hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra és a munkahelyteremtésre. A horizontális politikák közül különösen a környezetvédelmi prioritást hajtották végre hatékonyan. Az értékelésben arra a következtetésre jutottak, hogy számos esetben az alapok beavatkozásai nem foglalkoztak a régiókon belüli egyenlőtlenségekkel. Az Európai Szociális Alap beavatkozásai jobban függnek az uniós támogatásoktól és azok fenntarthatóságát nehéz megállapítani, mivel a szokásos oktatási kereteken kívüli emberi erőforrásokat támogattak. Jelentős a közigazgatás működési módjára gyakorolt tartós hatás; az új módszertanok és eszközök a teljes igazgatásban elterjedhetnek és hosszú távú hatásaik lehetnek. A hozzáadott pozitív hatás jelentősnek mondható ott, ahol beruházásokat kizárólag nemzeti pénzeszközökkel nem valósították volna meg; különösen a hosszú távú és nagyméretű beruházások esetében, mint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruk-

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR turális fejlesztése és a támogatások nélkül sok esetben a szakképzési és társadalmi beilleszkedési beavatkozások legtöbbjét sem valósították volna meg. Támogatták az innovációt és lehetővé tették a regionális gazdasági fejlesztést szolgáló új módszertanokkal és eszközökkel történő kísérletezést. A regionális fejlesztés irányítására gyakorolt hatások különösen az új tagállamokban észlelhetők; a hosszabb időszakokon keresztül rendelkezésre álló forrásokkal növelhetik, növelték a helyi fejlesztés irányítására szolgáló kapacitásokat, ezáltal összefüggőbb és nagyobb méretű elképzeléseket tettek lehetővé; ösztönzést adtak a környezetvédelem és az innováció, kisebb mértékben a nemek közötti egyenlőség megvalósításához. Magyarország vonatkozásában a tanulmány kiemeli, hogy az időszak alatt megvalósított kohéziós politikából, valamint az időszak előtt és közben kifejlesztett intézményrendszerből szerzett tapasztalatok átadása megtörténtek; ezek megnyitották az utat egy következetes és hatékony regionális politika megtervezése és kivitelezése felé, mely az EU intervenciók talán legnyilvánvalóbb haszna. A 2009-es The Economic Return of Cohesion Expenditure for Member States című jelentés elemzi, hogy az Unió költségvetésének 2000 és 2006 között végrehajtott kohéziós tevékenységek költsége milyen valószínűsíthető módon hatott a donor tagállamokra; a tanulmány egyik központi kérdése, hogy a kohéziós politikai intervenció hogyan befolyásolja a gazdasági aggregátumokat és a kedvezményezett tagállamok gazdasági szerkezetét, illetve hogy a kohéziós támogatások mely részéből képződik kereslet és termelés. A kedvezményezett államoknak nevezett országok, a os programozási időszak 1. célkitűzésében érintett tagállamok közé tartozik Magyarország is. Megállapítják, hogy a nettó kedvezményezett tagállamok által kapott, a GDP arányában kifejezett támogatás jelentősebb, mint a donor tagállamok hozzájárulásai és elérheti az évi 4%-ot is. A os kohéziós programok keretében a 2004-ben csatlakozó tíz új tagállamnak 21,3 milliárd euró jutott. Az elemzés három gazdasági beruházási kategóriát különít el: az állami infrastruktúrát; emberi erőforrásokat és a magánvállalatoknak nyújtott támogatásokat. Az e gazdasági kategóriákra jutó átlagos támogatás a os program keretében a kedvezményezett tagállamok összesített adatai alapján a fenti sorrendnek megfelelően 48,5%, 35,9% és 15,6% volt, Magyarország esetében 50,29%, 28,75% és 20,97%. Ahhoz, számszerűsítsék a kohéziós programoknak a kedvezményezett országokra gyakorolt hatását a 2000 és 2006 közötti időszakban felhasználják a kohéziós kiadások adatait; megkülönböztetik a kohéziós programok keresletoldali hatását a program végrehajtása alatt és a hosszabban tartó kínálati oldali hatásokat a programok lezárása után. A jelentés megállapítja, hogy a végrehajtás időszakában növekszik a termelés és a foglalkoztatás, kiváltképpen a nagy építkezési projektek esetében ezek teszik ki a kohéziós kiadások nagy részét a kedvezményezett tagállamok többségében. Az elemzés rámutat, hogy a végrehajtás hatásai főként a kiadások keynesi multiplikátor hatásának tudhatók be, mely keresletoldali hatások a programok lezárása után gyorsan lenullázódnak; amint a tárgyi infrastruktúra, a humántőke és a K+F megnövekedett készletei felépülnek, a kínálati oldali haszon is megjelenik a magasabb ágazati termelésben és a nagyobb termelékenységben. A kedvezményezett országokban a HERMIN- szimulációk szerint a programok lezárása után jelentkező tartós hatás a termelés és a piaci szolgáltatások jobb

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR eredményeiben és a nagyobb termelékenységben mutatkozott meg. Az építőipari ágazat tevékenységének tartós fellendülése megszűnik az infrastrukturális beruházási programok lezárultával. A mezőgazdasági és a kormányzati ágazat változatlan marad, kivéve az állami képzési programokat és a programok részét képező ESZA-hoz kapcsolódó intézményeket. A kedvezményezett tagállamban tapasztalt hatásokat az EK által finanszírozott kohéziós kiadás (a GDP százalékában), a kohéziós kiadások GDP-re gyakorolt hatása (százalékban kifejezett növekedés a kiadás nélkül számított alaphoz képest), a kohéziós kiadások foglalkoztatásra gyakorolt hatása (százalékban kifejezett növekedés a kiadás nélkül számított alaphoz képest), valamint a kohéziós kiadások hatása a nettó kereskedelmi mérlegre (a GDP százalékában kifejezve, különbség a kiadás nélkül számított alaphoz képest) mentén vizsgálják. Magyarország esetében a gazdaságba beáramló kohéziós kiadások 2004-ben a magyar GDP valamivel több, mint 0,2%-át tették ki, majd fokozatosan emelkedtek, és az utolsó évre kicsivel meghaladták a 0,8%-ot. A kohéziós kiadások GDP-re gyakorolt hatását vizsgálva a HERMIN-modell segítségével végzett szimuláció alapján a tanulmány a következő megállapításra jut: a kezdő évben a hatás valamivel magasabb, mint 0,4%, azaz a GDP szintje ennyivel emelkedett a beavatkozás elmaradása esetén számított alaphoz képest. A program fokozatos végrehajtásával a GDP-re gyakorolt hatás is növekedett, a csúcsot az utolsó évben, 2008-ban 1,4-1,6% közötti értéket vett fel. Ebben a szakaszban a szerzők feltételezik, hogy minden kohéziós kiadás megszűnik, mivel az elemzés a os programidőszakra vonatkozik, egyéb programoktól elkülönítve. A támogatások megszűntével hirtelen csökken a GDP szintjének növekedése. A kínálati oldalra átgyűrűző hatásoknak köszönhetően a GDP-re gyakorolt tartós jó hatás fennmarad, noha mértéke kisebb re, azaz a os programok lezárása után hét évvel a GDP szintjének növekedése kicsivel alacsonyabb, mint 0,4%. A teljes foglalkoztatásra gyakorolt hatás ugyanazt a tendenciát követi, mint a GDP-re gyakorolt hatás, nagysága is közel akkora. A GDP százalékában kifejezett magyar kereskedelmi mérleg valamivel több, mint 0,1 százalékponttal romlott. A romlás folytatódott és nőtt, 2006-ra elérte a GDP 0,6%-át és ez így maradt 2007 és 2008-ban is. A os program lezárása után, 2008 végén a kereskedelmi mérleg kohéziós kiadások okozta romlása megszűnik, és a gazdaság javuló kínálati potenciálja miatt nagyon szerény növekedés tapasztalható a kereskedelmi mérlegben, melynek mértéke a programot követő időszakban a GDP-nek kevesebb, mint 0,1%-a. A HERMIN-szimulációk a kedvezményezett tagállamok kereskedelmi mérlegének romlását mutatják a végrehajtási időszakban, amikor a támogatás segítségével fizethető az import, a befejezett beruházási tevékenység pedig hosszan tartó hasznot eredményez. A programok zárásával a kedvezményezett tagállamok nettó kereskedelmi mérlege újra pozitív lesz a támogatás nélkül számított eredményekhez viszonyítva, de a programot követő időszakban a legtöbb kedvezményezett tagállamban a nettó kereskedelmi mérleg még egy ideig negatív marad. A kohéziós programoknak a kedvezményezett tagállamok termelésére gyakorolt hatását a kumulatív multiplikátorral foglalják össze, amely minden évre vonatkozóan úgy kerül kiszámításra, hogy a GDP előző, a kohéziós kiadásoknak tulajdonítható növekedéseit összead-

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ják, és az összeadott (a GDP részeként kifejezett) kohéziós kiadások nagyságával elosztják. A végrehajtás éveiben a GDP növekedése a kohéziós kiadásokból beáramló támogatásnak köszönhető; a december 31-i lezárása után a kínálati oldali haszon továbbra is tapasztalható a megnövekedett GDP-ben, további támogatás beáramlása nélkül. Az eredmények három csoportba sorolhatóak a kumulatív multiplikátor nagysága szerint: Magas értékek (3,0 felett) Közepes értékek (2,5-től 3,0-ig) Alacsony értékek (2,5 alatt) A számításokat a os, illetve a és as adatok figyelembevételével is elvégezték. Hazánk mind a két számítás alapján az alacsony értéket képviselő mezőnybe tartozik a 2,4 és a 2,09 értékekkel. A szerzők arra következtetnek, hogy van az országoknak egy köre, ahol hatékonyabban fordítják a kohéziós támogatásokat a termelési eredmény növelésére; a legmagasabb multiplikátort mutató országok a leghatékonyabbak, és ahogy csökken a multiplikátor, annál kevésbé eredményez a kohéziós kiadás termelésnövekedést, és annál inkább jelentkezik keresletoldali stimulusként és az importigény növekedéseként a 2008 után lezáruló végrehajtási szakaszban. Végeredményképpen arra következtettek, hogy a GDP 1%-ának megfelelő kohéziós támogatás mindenhol legalább 2%-os GDP növekedést eredményez hosszú távon, főképpen a kínálati oldali, termelésre és termelékenységre átgyűrűző hatások révén. 1. Az uniós források szervezeti hátterének szerepe, hatásának elméleti és módszertani kérdései Magyarországon 2003 végére a strukturális alapokhoz kapcsolódó tervezés, programozás lezajlott: elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) a magyar Közösségi Támogatási Keret (KTK) alapja, és annak öt operatív programja: az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Regionális Fejlesztés Operatív Program. Az NFT tehát az a stratégiai dokumentum, amely meghatározza programozási periódusra az EU támogatással megvalósítandó fő fejlesztési irányokat, az Operatív Program az NFT-ben leírt célok elérését szolgáló végrehajtási stratégiát tartalmazza. A Program-kiegészítő Dokumentum részletesen mutatja be az egyes OP keretében igénybe vehető támogatások típusait és feltételeit. A támogatások mellé rendelt kötelező állami társfinanszírozás meghatározta a fejlesztések irányait, lehetőségeket, így a magyar fejlesztéspolitika kereteit is. A magyar kormány az NFT-ben a következő célkitűzéseket határozta meg: A Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a Közösségi Támogatási Keret az eljövendő három évben mintegy 1350 milliárd Ft értékű fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé. Ez az összes hazai közösségi fejlesztéseknek mintegy 50%-a. Mindehhez kapcsolódik évi +0,7%-os GDP növekedés 2004 és 2008 között (összesen 3,5-4%) és a foglalkoztatottak számának mintegy 110 ezer fővel való növelése. 1 1 MEH Összefoglaló a Nemzeti Fejlesztési Tervről, december

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR és 2013 között 22,4 milliárd, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. 2 Az uniós szabályozás által előírt társfinanszírozást, ahogy azt már említettem főként tagállami, költségvetési forrásból biztosítják ezzel az állami fejlesztéspolitikában meghatározó szerepet töltenek be az uniós források. Az uniós források felhasználásának, kihasználásának sikerességét. Az abszorpció az adott ország, a régiók abszorpciós képessége mutatja. Hazánk 2004 és 2006 közötti időszakban a strukturális támogatásokat közel teljes mértékben felhasználta. A felhasználás sikerességében annak teljes fázisában - a tervezésben, végrehajtásban és ellenőrzésben - a forrásfelhasználás alapelveinek, mechanizmusainak meghatározásában és kialakításában a közreműködő intézmények döntő szerepet játszanak, ezáltal az abszorpció, a megfelelő és hatékony forrásfelhasználás alapeleme egy jól működő intézményrendszer. A közösségi társfinanszírozással felhasznált fejlesztési források szabályos, eredményes és hatékony felhasználása érdekében a tagállam köteles a menedzsment, a monitoring, az ellenőrzés, az értékelés és az információszolgáltatás területén az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendeletében, valamint annak végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott kötelezettségeket teljesíteni. Közösségi szintű jogszabály határozza meg a tagállamok felelősségét az irányítási és ellenőrzési rendszerek, valamint ezek működési elveinek kidolgozásában, hogy ezáltal biztosítható legyen az uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések hatékony és megfelelő végrehajtása. Az uniós szabályok az irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos alapkövetelményeket, továbbá az intézményrendszer kötelező elemeit, szereplőit és azok feladatait határozzák meg. A megosztott irányításnak megfelelően a tagállamok maguk alakítják ki a végrehajtás intézményrendszerét és eljárási rendjét. Lehetőség van arra, hogy a kötelezően meghatározott uniós intézményeken túl más szervezetekhez is delegáljanak feladatokat. A Bizottságnak a tagállam kormánya a partnere, amely ellátja az uniós szabályozásból eredő feladatokat és hatásköröket; kormánydöntésre van szükség a tervdokumentumok és a nagyprojektek jóváhagyására is. A szabályozási hatáskör tehát a kormányhoz tartozik, azonban ez részben átruházható az egyes miniszterekre. A résztvevő szervezeteknél kötelező a kijelölést megelőző akkreditáció, mellyel vizsgálják a szabályos működést, az ellenőrző mechanizmusok meglétét és a hatékonyságot is. Az uniós forrásfelhasználással, a kohéziós politika hatékonyságával és eredményességével foglalkozó tanulmányok rámutatnak arra, hogy a sikeresség egyik tényezője a jól működő intézményrendszer 3 ; Wostner tanulmányában 4 a kohéziós politika mikro- haté- 2 Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) 3 BRADLEY J., UNTIEDT G., (2007):Do economic models tell us anything useful about Cohesion Policy imacts?; GEFRA Gesellschaft für Finanz- und Regionalanalysen, 4 WOSTNER P., (2008): The Mikro-efficiency of EU Cohesion Policy, European Policies Research Centre, University of Strathclyde;

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR konyságát vizsgálja, amelynek középpontjában az egyes országok intézményeinek eljárási mechanizmusa, működése áll. Az uniós álláspont szerint egy adott ország közigazgatási rendszere, hagyományai, az uniós források, támogatások meghatározzák azt, hogy milyen intézményi megoldás lehet hatékony és eredményes. Az uniós források felhasználásának hatékonysága, eredményessége egyrészt a tanulmány bevezetésében röviden bemutatott közgazdasági kutatásokban lelhető fel: leggyakrabban azt vizsgálják, hogy a támogatásoknak milyen lehetséges és valós makrogazgasági, fejlesztési hatásai jelentkeznek, jelentkezhetnek, illetve hogy a forrásfelhasználás során milyen fejlesztési célok hangsúlyosak. A politológiai kutatások a közigazgatásra gyakorolt hatás, a kormányzás, kormányzási módszerek területeire koncentrálnak. A regionális kutatások elősorban a nemzeti területfejlesztési politikák intézményrendszerét vizsgálják és rámutatnak arra is, hogy a központi hatalom megerősödését és a bürokrácia növekedését eredményezi a programtervezés és végrehajtás időtartama alatt. Az igazgatástudomány területén az új közmenedzsment technikák elemzésére és alkalmazására, a végrehajtási és iránytási rendszerek átalakítására összpontosító tanulmányokkal találkozhatunk az intézmények működési hatékonyságával foglalkozó elemzések rámutatnak arra, hogy a centralizált rendszerek jobban működnek és átláthatóbbak, és a partnerség elvének széles körű kiterjesztése rontja az intézményrendszer hatékonyságát mind az adminisztratív költségek növekedése, mind pedig az időbeli eltolódások, késlekedések miatt. A kohéziós politika eredményességéről, a gazdasági, szociális és területi kohézió eredményeiről a Bizottság minden évben értékelő jelentést ad ki: háromévenkét átfogó jelentést, évente pedig helyzetjelentéseket, előrehaladási jelentésket készítenek. 2. Intézményrendszer a Nemzeti Fejlesztési Terv időszaka alatt ( ) 5 A tagjelölt országokban a regionális politika intézményeinek kialakítását twinning programokkal segítették, melyek keretében külföldi szakértők nyújtottak tanácsot a tagország intézményrendszerének kiépítéséhez; az uniós források fogadására való felkészülés az intézményrendszer és a szükséges adminisztratív kapacitások kialakítását is jelentette. A 2004-től kezdődő támogatási időszak intézményrendszerének kialakításában jelentős hatást gyakoroltak az előcsatlakozási alapok (ISPA, SAPARD, PHARE), amelyek között egyes programok elsősorban a regionális politika intézményrendszerének kiépítésére voltak előirányozva. A csatlakozás előtt álló országokkal kapcsolatban mindig felmerül az a kérdés, hogy rendelkezésre áll e a források lehívásához, kezeléséhez szükséges intézményi kapacitás. A tagjelöltek felkészültségét vizsgáló Országjelentésekben részletesen foglalkoztak az intézményi felkészültséggel is: a problémásabb területek között a koordinációs mechanizmusok és a rendszer átláthatóságának gyengeségei és az egyes intézmények kijelölésének elmaradása említhetők meg. A csatlakozási tárgyalásokon és a közötti időszak tervezési dokumentumainak egyeztetése során az EU Bizottság nagy befolyással volt az intézményrendszer kialakítására 5 Nemzeti Fejlesztési Terv

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR vonatkozóan. Elvárásként jelent meg, hogy az új tagállamok egységes, központilag menedzselt operatív programokat nyújtsanak be, amely a programstruktúra egyszerűsítését is jelentette. A tagjelölt országokban a felkészülés alatt, a hazai területi közigazgatás reformjának keretében elkezdődött az uniós staisztikai besorolás szerinti NUTS2, NUTS3 szintű régiók kialakítása. Az NFT ben a következő főbb szervezetek lettek nevesítve: Irányító hatóságok Kifizető hatóság Közreműködő szervezetek Monitoring bizottság 2.1 Irányító hatóságok (IH) Az irányító hatóság felelős a gazdálkodás és végrehajtás hatékonyságáért és átláthatóságáért és a támogatások lebonyolításáért. Irányító hatóság a tagállam által kijelölt regionális vagy helyi szintű köz-, vagy magánszervezet, hatóság lehet. Az Európai Bizottság az irányító hatóságon kéri számon a szerződésben foglaltak teljesítését. Az irányító hatóságok kijelölése a KTK és az egyes OP-k szintjén történt meg, és ennek alapján határozható meg a felelősségi körük is: az OP irányító hatóságok az egyes programokért, míg a KTK irányító hatóság a teljes KTK-ért tartozik felelősséggel között hazánkban a minisztériumokon belül hat irányító hatóság került kijelölésre: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága: a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium; Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; KTK Irányító Hatóság: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal; Regionális Operatív Program Irányító Hatósága: a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal; Ezek között az EU szabályozás nem tesz különbséget. Az IH a feladatok egy részét delegálhatja a közreműködő szervezetek szintjére, de a végső felelősséget a feladatok ellátásáért az IH viseli. Az irányító hatóság feladata a programidőszakban a következő területekre vonatkozott: KTK Irányító Hatóság feladata: o Információs rendszerrel kapcsolatos feladatok (pénzügyi és statisztikai információk, a monitoring indikátorok gyűjtése, adatszolgáltatás, jelentéstétel).

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR o Módszertani tekintetben az elkülönült számviteli rendszerrel kapcsolatos feladatok és a pénzügyi gazdálkodás a pénzügyi ellenőrzés rendszerének kialakítása. OP Irányító Hatóságok feladata: o Operatív Program-specifikus tartalommal és indikátorokkal kapcsolatos feladatok az OP IH felügyelete alá tartozó intézményeknél. o Elkülönült számviteli rendszerrel kapcsolatosan a program-specifikus szabályzatok kialakítása, alkalmazása. o Az OP pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerének, eljárásrendjének kialakítása. További, IH hatáskörbe tartozó feladatok: A Program-kiegészítő és esetleges módosításainak a kidolgozása. A tárgyévi eredmények áttekintése az Európai Bizottsággal közösen. A Bizottság felvetéseire, javaslataira vonatkozó tagállami álláspont kidolgozása. Éves végrehajtási beszámoló készítése; a Monitoring Bizottság jóváhagyása után a jelentés továbbítása azt az Európai Bizottságnak. A közbenső értékelés megszervezése. A közösségi politikákkal való összhang biztosítása. A tájékoztatás és nyilvánosság követelményeinek teljesítése. A Monitoring Bizottság elnökének biztosítása. A MB munkaszervezeti, titkársági feladatainak ellátása. 2.2 Kifizető hatóság(kh) A kifizető hatóság pénzügyi összekötő szerepet tölt be a tagállami szervek, az Európai Bizottság, a közösségi források között. A tagállam jelöli ki a szervezet; fő feladata közé tartozik, hogy összeállítsa és benyújtsa a fizetési kérelmeket, valamint fogadja a Bizottságtól a kifizetéseket. A között egységes kifizető hatóságot állítottak fel a Pénzügyminisztérium keretében. A hatóság feladatai: kifizetési kérelmek benyújtása az Európai Bizottsághoz. Az uniós források lehívása. Gyors és hatékony forráselosztás biztosítása. Az IH-k pénzügyi ellenőrzési rendszerének ellenőrzése. Mintaszerű, tételes ellenőrzés a kiadásoknál. Előrejelzés a Bizottságnak a következő évre vonatkozó kifizetési kérelmekkel kapcsolatosan. Az ellentétes irányú pénzmozgások kezelése; Részletes számítógépes nyilvántartás kezelése a kifizetésekről.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Közreműködő szervezetek (KSZ) Közreműködő szervezet olyan köz- vagy magánszervezet lehet, amelyhez valamelyik irányító vagy kifizető hatóság feladatot delegál, azok irányításával működnek, vagy azok megbízásából a végső kedvezményezettekkel kapcsolatban hajtanak végre feladatokat. Legtöbb esetben feladatköreik intézkedések szerint rendeződnek, a Magyar Államkincstár minden Operatív Program esetében pénzügyi-ellenőrzési közreműködő szervezetként funkcionált. A közreműködő szervezetek kiválasztása hazánkban akkreditációs és felkészítő folyamat keretében történt, záró értékelés határozta meg, hogy mely szervezetek milyen jellegű feladatokat látnak majd el a strukturális alapok kezelésében. Ezek közül irányító hatóságok választották ki a végleges közreműködő szervezeteket. A feladatrendszer, a tevékenységek köre intézményenként és intézkedésenként változó lehet. A közreműködő szervezetekhez delegált feladatok között szerepel a tájékoztatás, a pályázatkezelés, az ellenőrzés, monitoring és pénzügyi menedzsment. Az egyes OP-ok szintjén működő közreműködő szervezetek a következők: Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program: Csongrád Megyei Regionális Kirendeltség (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyei), Szeged Borsod-Abaúj -Zemplén Megyei Regionális Kirendeltség Miskolc Somogy Megyei Regionális Kirendeltség (Somogy Tolna Baranya), Kaposvár Szabolcs- Szatmár -Bereg Megye Regionális Kirendeltség ( Szabolcs -Szatmár- Bereg -Jász- Nagykun -Szolnok- Hajdú- Bihar megyei) Nyíregyháza Veszprém Megyei Regionális Kirendeltség (Veszprém Esztergom Fejer megyei) Veszprém Zala Megyei Regionális Kirendeltség (Zala Vas, Győr- Moson- Sopron megyei) Zalaegerszeg Fővárosi és Pest Megyei Regionális Kirendeltség (Budapest Pest megyei) Budapest Központi Ügyfélszolgálat Budapest PROMEI Kft. Leader+ Budapest Gazdasági Versenyképesség Operatív Program: MAG- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program: ESZA Európai Szociális Alap - Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kft., Budapest Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága (OKM Támogatáskezelő) Budapest Strukturális Alapok Programiroda, Budapest Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program: KvVM- Fejlesztési Igazgatóság, Budapest Energia Központ Nonprofit Kft., Budapest

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt., Budapest Regionális Fejlesztés Operatív Program: VÁTI Nonprofit kft., Budapest Nyugat-Dunántúli RFÜ Sopron Dél-Alföldi RFÜ Szeged Közép-Dunántúli RFÜ Székesfehérvár, Dél-Dunántúli RFÜ Kaposvár Pro Régió Közép-Magyarországi RFÜ, Budapest Észak-Magyarországi RFÜ, Miskolc ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Debrecen 2.4 Monitoring bizottság (MB) A Közösségi Támogatási Keretet és az operatív programokat egy-egy monitoring bizottság felügyel, melyek fő feladata a támogatás felhasználás eredményességének és minőségének az ellenőrzése, felügyeleti és stratégiai döntéshozói jogkörrel rendelkeznek a strukturális alapok intézményrendszerében. A monitoring bizottságban biztosítani kell a partnerszervezetek képviseletét, amelyek képviselik a horizontális célkitűzéseket, a fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget biztosító szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket. A Bizottság munkájában az európai közösségi intézmények, a hazai ellenőrző szervezetek és a kifizető hatóság tanácskozói státuszban, szavazati jog nélkül vesznek részt. Az operatív teendőket az irányító hatóság keretein belül működő titkárság látja el. A működési rendjét egyeztetve azt az irányító hatósággal a MB maga alakítja ki. A tanácskozáson minden tag részt vesz, a konszenzusos döntéshozatalban viszont csak a teljes jogú tagok. Magyarországon hat MB jött létre: egy a KTK szintjén és egy-egy az operatív programokhoz kapcsolódóan. A monitoring bizottság feladatai: A támogatásfelhasználás végrehajtásának eredményességének és minőségének ellenőrzése. Az OP Program-kiegészítőnek és esetleges módosításának elfogadása. A pályázatok lebonyolításának, feltételeinek, értékelési rendszerének elfogadása. A Bizottságnak küldendő éves végrehajtási jelentések elfogadása. A támogatások módosítására vonatkozó tagállami javaslattal jóváhagyása. Javaslattétel a támogatás módosítására, felülvizsgálatára.

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Intézményrendszer az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszaka alatt ( ) 6 A regionális, kohéziós politika reformjával a közötti időszakban megváltozott a regionális politika célrendszere, a finanszírozást biztosító alapokkal kapcsolatos szabályok és a kötelező intézmények köre. Ebben a fejlesztési időszakban jelentősen emelkedett a felhasználandó EU-támogatás és a hozzá kapcsolódó tervezési dokumentációk nagysága is: 2007-től, a közötti felkészülési időszakot követően hazánk az előző időszakhoz képest több operatív programot nyújtott be a Bizottsághoz, amelyek között szerepet kap minden régió saját operatív programja. Tehát a nagyobb forrás, a több operatív programhoz kapcsolódó tervezés, irányítás, végrehajtás és ellenőrzés nagyobb intézményi kapacitást is igényelt, ezek, valamint a közötti időszak tapasztalatai alapján az intézményrendszer átalakítása mellett döntöttek. A szerkezeti átalakítás kiterjed a hatékonyabb feladat- és munkafolyamat-szervezésre, a rendelkezésre álló adminisztratív kapacitások bővítésére. Az összes irányító hatóság egy intézményben került összevonásra, így egységessé vált a programok tervezésének és végrehajtásának teljes szabályrendszere. A tervezéshez és a végrehajtáshoz kötődő feladatok újraelosztásra kerültek az IH-k és a KSZ-ek között: az IH az OP végrehajtásával kapcsolatos stratégiai feladatokért felel, a KSZ nagyobb döntési jogosultságot és felelősséget kapott a konkrét pályáztatásra vonatkozóan. Az NFÜ őszén a potenciális közreműködő szervezeteknél szervezeti auditot, minősítési eljárást folytatott le, melynek középpontjában a szervezetek megfelelő szakmai tapasztalata, felkészült humán erőforrás kapacitása, működése állt. A minősítés eredményeként a szervezet fejlesztésére vonatkozóan konkrét intézkedési terv készült minden KSZ számára, átfogó teljesítménymérési és ösztönzési rendszer került bevezetésre. Az os időszak tapasztalatai alapján, az intézményrendszeren belüli feladatmegosztás is változott: a koordináció erősödött, a programok megvalósításával kapcsolatos gyakorlati teendőkért felelős közreműködő szervezetek hatásköre bővült. A tervek között a szolgáltató állam koncepciójának megfelelően a pályázati folymat egyszerűsítése állt a középpontban, amelynek kiemelt elemei a pályázóbarát pályáztatás, egyablakos rendszer bevezetése, egységes ügyfélszolgálat és ügyfélkapu működtetése, pályázati dokumentáció egyszerűsítése, a kifizetésekhez szükséges dokumentáció és idő csökkentése. A koordináció intézményi garanciái átfogják a tervezés, a végrehajtás, a monitoring, az értékelés és a visszacsatolás fázisait, a koordináció folyamatait jogszabályok rögzítik Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) 7 A végrehajtás intézményi kereteit és az egyes szereplők feladatait és felelősségét a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006 (XII.8.) Kormányrendelet rögzíti. Az általános eljárási szabályokat a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet határozza meg. A pénzügyi lebonyolítás és az ellenőrzési rendszerek kialakítását a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Euró-

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A as programozási időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában résztvevő intézmények köre a következő: Nemzeti Fejlesztési Tanács; Fejlesztéspolitikai Irányító Testület; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség(NFÜ); Irányító Hatóságok (NFÜ-n belül); Közreműködő Szervezetek; Monitoring Bizottságok; Pénzügyminisztérium, mint ellenőrzési hatóság, igazoló hatóság Nemzeti Fejlesztési Tanács A kormány tanácsadó testületeként a fejlesztéspolitika felügyelete, értékelése érdekében létrehozott szervezet, melynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, a miniszterelnök által felkért szakértők, állandó meghívottai a miniszterek és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai. A Tanács kiemelt feladatai: A fejlesztéspolitikai célok megvalósulásának nyomonkövetése és értékelése. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, a nemzeti fejlesztési tervben rögzített célok teljesülésének, EU fejlesztési irányelvek összhangjának ellenőrzése. Javaslat- tételi lehetősége van a Kormány részére fejlesztési tervek módosításával kapcsolatosan Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) A kormány fejlesztéspolitikáért felelős döntés-előkészítő, javaslattevő, koordináló szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, melynek elnöke a miniszterelnök, ülésein részt vesz a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. A FIT tagjai a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt államtitkárai, akik a tagállam képviseletében egyben ellátják monitoring bizottságok elnöki tisztét. A FIT feladatai: Az uniós és a hazai forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztések összehangolása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlődés Stratégiája és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv készítésével kapcsolatos feladatok koordinálása. pai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.) Korm.rendelet szabályai rögzítik.

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A Kormány számára véleményezi a fejlesztéspolitikai stratégiát, a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési elképzeléseket, az EU pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges terveket, operatív programokat, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer és szabályozás kialakításáról szóló javaslatokat, előterjesztéseket és a szabályozási eszközöket. Az Államreform Bizottság által készített, a fejlesztéspolitikát is érintő dokumentumokat megtárgyalása és véleményezése. Az operatív programok végrehajtására vonatkozó akciótervek, kapcsolódó előterjesztések, a pályázati kiírások elkészítéséhez a módszertan és a fejlesztéspolitikai célokkal való összhang biztosítása, a pályázati kiírások paramétereinek véleményezése. A kiemelt fejlesztések,projektek, komplex programok és a nagyprojektek véleményezése. Az operatív programok és az akciótervek végrehajtásának nyomon követése. Javaslatot tehet a pénzügyi források átcsoportosítására, az operatív programok, akciótervek és pályázatok tartalmára, azok esetleges módosítására A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Az érintett minisztériumokkal és a fejlesztési régiókkal együttműködésben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az felel az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének tervezéséért, végrehajtásáért és minden operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért. Főbb feladatai: Az ÚMFT elkészítésével és végrehajtásával összefüggő stratégiai tervezési és programozási feladatok összehangolása. A Nemzeti Akcióprogram céljainak érvényesítése és az ÚMFT egészére vonatkozóan az összhang biztosítása. Az uniós források felhasználásához szükséges intézményi, pénzügyi lebonyolítási, eljárásrendi szabályok kialakítása. Az informatikai rendszer fejlesztése és működtetése. A Kormány és az Európai Bizottság tájékoztatása az uniós források felhasználásáról. Az éves, Európai Uniónak szóló jelentési kötelezettség teljesítése. Az ÚMFT végrehajtásának nyomonkövetése, mérése és értékelése, visszacsatolás. A fejlesztési terv módosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása és egyeztetése. Egységes kommunikációs stratégia kidolgozása, szükséges módosítása, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. Képzések, tananyagok fejlesztése és biztosítása a részt vevő intézmények számára. Egységes pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése.

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az uniós források felhasználásának összehangolása az egyes operatív programok között és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap forrásaival Irányító hatóságok (IH) Az egyes operatív programok irányító hatósága felelős az operatív program keretében nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért. Az IH feladatait részben a közreműködő szervezetekre delegálja. Az irányító hatóság főbb feladatai: Az operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezésének koordinálása. Biztosítja a finanszírozásra kiválasztott műveletek és az operatív programra alkalmazandó feltételek összhangját és azt, hogy végrehajtás alatt megfeleljenek a közösségi és nemzeti szabályoknak. Biztosítja az operatív program minden műveletének számítógépes számviteli nyilvántartását, a rendszer naprakész adatokkal való feltöltését és az adatgyűjtést. Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződésmintákat, a projektjavaslatokról szóló döntéseket. Befogadja, ellenőrzi a forráslehívásokat, hitelesítési jelentéseket. Biztosítja az operatív programok értékeléseinek a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangját, az értékelésben közreműködik. Eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi, költség- és ellenőrzési dokumentumot a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően megőrizzék. Biztosítja, hogy a költségekkel kapcsolatban az igazoló hatóság valamennyi szükséges információt megkapja. Működteti az operatív program monitoring bizottságát és biztosítja annak dokumentációs hátterét. Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért, a Bizottsághoz történő benyújtásukért. A Bizottság számára biztosítja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat. Koordinálja az operatív program végrehajtására vonatkozó többéves részletes programozási-végrehajtási dokumentum (akcióterv) kidolgozását és módosítását. Ellenőrzi az operatív program végrehajtására vonatkozó akciótervek formai és módszertani követelményeinek teljesítését, összhangját a konzisztenciát az operatív programokkal és képviseli a programok szabályossági és végrehajthatósági szempontjait. Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves programozási dokumentumokat. Javaslatot tesz az operatív program módosítására. Folyamatosan nyomon követi az operatív program végrehajtását, a megvalósítást.

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Felügyeli a felelősségi körébe utalt programok végrehajtását, szabályosságát. Ellenőrzi és értékeli a program közreműködő szervezeteit, kezeli a szabálytalanságokat. Kapcsolatot tart az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával az operatív programokkal kapcsolatos ügyekben. Részt vesz az ÚMFT egészére vonatkozó és a felelősségi körébe tartozó operatív program tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatainak ellátásában. Kezeli az operatív program megvalósításának technikai segítségnyújtási keretét. A végrehajtás megfelelő adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző közreműködő szervezetekkel kapcsolatos tevékenysége: Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP-végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei felett. A felelősségi körébe utalt KSZ-ekkel feladat-ellátási szerződést köt; a KSZ szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozásban részesül. Jóváhagyja a KSZ források felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjét. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a KSZ-ek tevékenységét. Valamennyi irányító hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló főosztályaként működik. Az irányító hatóságokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásainak megfelelően alakítították ki, azonban egy irányító hatósághoz több operatív program is tartozhat: NFÜ Gazdaságfejlesztési Programok:Irányító Hatósága főosztály: Gazdaságfejlesztés OP NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága főosztály: Közlekedés OP NFÜ Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága főosztály: Társadalmi megújulás OP, Társadalmi infrastruktúra OP NFÜ Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága főosztály: Környezet és energia OP NFÜ Regionális fejlesztési Programok Irányító Hatósága főosztály: Nyugatdunántúli operatív program, Közép-dunántúli operatív program, Dél-dunántúli operatív program, Észak-magyarországi operatív program, Észak-alföldi operatív program, Dél-alföldi operatív program, Közép-magyarországi operatív program NFÜ Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága főosztály: Államreform operatív program, Elektronikus közigazgatás operatív program NFÜ Koordinációs Irányító Hatóság főosztály: Végrehajtás operatív program 3.5. Közreműködő szervezetek (KSZ) Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok nagy részét az irányító hatóságok a KSZ-re delegálhatják ezeket az NFÜ minősítési eljárás keretében választotta ki; a KSZ-ek szakmai felügyletét az IH látja el. A közreműködő szervezetek felada-

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tait az intézményrendszerről szóló magyar jogszabály rögzíti, a feladatok részletezését, ellátásának módját és a finanszírozási feltételeket az IH és a közreműködő szervezet között létrejött feladatellátási szerződés határozza meg. A feladatok delegálásának feltétele, hogy a közreműködő szervezet a feladat elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal, szervezeti feltételekkel és szakmai kompetenciával rendelkezzen. A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében a közreműködő szervezetek teljesítményét rendszeresen értékelik, amelynek lehetőséget ad a közreműködő szervezetek esetleges lecserélésére. A közreműködő szervezetek feladatai: Ügyfélszolgálat, tájékoztatás; Pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-előkészítés; Központi projektek lebonyolítása; Szerződéskötés, - módosítás; Nyomonkövetés; Adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerben; Ellenőrzés, szabálytalanságok jelentése; Elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok; Projektzárás; Beszámolók készítése az IH-nak. A közreműködő szervezetek köre: Gazdaságfejlesztés OP: o MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Társadalmi megújulás OP: o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) o Wekerle Sándor Alapkezelő Társadalmi infrastruktúra OP: o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) o Strukturális Alapok Programiroda o Wekerle Sándor Alapkezelő Környezet és energia OP: o Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság o Energia Központ Nonprofit Kft. Közlekedés OP: o KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. Államreform OP: o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Elektronikus közigazgatás OP: o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Nyugat- dunántúli OP:

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR o Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Nyugat-dunántúli Területi iroda Sopron o Nyugat-dunántúli Területi Iroda Zalaegerszeg Dél- alföldi OP: o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Területi iroda Békéscsaba o DARFU Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Területi iroda Szeged Észak- alföldi OP: o ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ÉARFÜ Nonprofit Kft.) o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.; Északalföldi Területi iroda Debrecen Közép- magyarországi OP: o MAG Magyar Gazdaság- fejlesztési Központ Zrt. o Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) o Strukturális Alapok Programiroda o Wekerle Sándor Alapkezelő o KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.; Közép-magyarországi Területi iroda Budapest Észak- magyarországi OP: Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Északmagyarországi Területi iroda Miskolc Közép- dunántúli OP: o Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.; Közép-dunántúli Területi iroda Székesfehérvár Dél- dunántúli OP: o Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Déldunántúli Területi iroda Pécs

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az operatív programokban érintett szakminiszterek feladatai Az operatív programban érintett miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületekre vonatkozó feladatai: a kizárólag hazai forrásokból finanszírozott támogatások, az uniós és a kapcsolódó hazai forrásokból finanszírozott támogatások összehangolása, koordinációja, az átfedések kiküszöbölése. az operatív program és az akcióterv tartalmára javaslatot tesz; képviselője útján részt vesz a Tervezési Operatív Bizottság és a megfelelő Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságok munkájában; a pályázatokat elbíráló bizottságokba képviselőket delegál; közreműködik az operatív program és az akcióterv végrehajtásáról szóló jelentések elkészítésében; részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában. 3.7 Monitoring bizottságok A MB-ok az operatív program átfogó koordinációs és döntéshozó testülete, gondoskodnak az OP felügyeletéről. A MB feladatai: a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumainak jóváhagyása és ezek esetleges felülvizsgálata; felméri a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrehaladást, a megvalósítás eredményeit; az Európai Bizottságnak történő benyújtás előtt jóváhagyja az éves és végső megvalósítási jelentéseket; javaslatot tesz az IH-nak a támogatások változtatásaira, áttekintésére, amelyek lehetővé teszik az alapok céljainak elérését és javítják a támogatások kezelését, a pénzügyi irányítást. A monitoring bizottságok felállításáért az irányító hatóságok felelnek. A monitoring bizottság elnöki tisztét a 1083/2006/EK 64. cikk 1. bekezdésében megjelölt módon, a tagállam által delegált képviselő látja el. A regionális programok megvalósításáért is a Kormányé a végső felelősség; a Regionális Programok Irányító Hatósága a következő operatív programokat felügyeli: Konvergencia célkitűzés: Nyugat-dunántúli OP, Közép-dunántúli OP, Északmagyarországi OP, Észak-alföldi OP, Dél-alföldi OP, Dél-dunántúli OP Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Közép-magyarországi OP

20 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Pénzügyi irányítás és ellenőrzés Ellenőrzési hatóság, Igazoló hatóság Az ellenőrzési hatóság horizontális- koordinatív feladatokat ellátó szervezet, működésében független a többi intézménytől. Az ellenőrzési hatóság feladatai: mintavételes ellenőrzésekkel a programokon belül megvalósított műveletek szabályosságának vizsgálata; a nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerinti ellenőrzések garantálása; koordinált ellenőrzés biztosítása országosan, a tagállam és az EU viszonylatában; az éves ellenőrzési jelentéseket záradékkal látja el. Az ellenőrzési hatóság valamennyi operatív program esetében az illetékes miniszter irányítása alá tartozik, az ellenőrzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetre is delegálhatja. Valamennyi operatív program igazoló hatósága a Nemzeti Programengedélyező Iroda. Az igazoló hatóság feladatai: az átutalási igénylés dokumentációjának összeállítása; az EU felé a költségnyilatkozatok pontosságát, megfelelő voltát, az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működésének, a közösségi politikákkal való összhangjának igazolása; az Európai Bizottságtól érkező átutalások fogadása; az adminisztratív hibák, a program irányítása során bekövetkező események vagy a szabálytalanságok miatt az uniós alapokba történő visszatérítés; pénzügyi rendszer kialakítása és működtetése. 4. Változások az intézményi rendszerben 2011-től 8 A Kormány feladatai A Kormány dönt a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításáról, az operatív programok tartalmára és azok módosítására és a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról, dönt az akciótervek tartalmáról és azok módosításáról, a kiemelt projektek nevesítéséről és az ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter főbb feladatai A miniszter összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési folyamatokat, a 8 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet: a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A közlekedés fejlesztéssel összefüggő további operatív programok

A közlekedés fejlesztéssel összefüggő további operatív programok A közlekedés fejlesztéssel összefüggő további operatív programok Balatonföldvár, 2008. május 14. Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program A Magyar Közút Kht., mint az útfelújítási projektek

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA

A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE Közösségi jogszabályok 2004-2006 2007-2013 2014-2020 1260/1999/EK rendelet (általánosstrukturális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XIX EU Integráció Cím: 01 Alcím: 00 2. Költségvetési szerv a) azonosító adatai - törzskönyvi nyilvántartási

Részletesebben

22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet

22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet 22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közreműködő szervezetté

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Változások a fejlesztéspolitikában. Tóth Tamás - NFÜ

Változások a fejlesztéspolitikában. Tóth Tamás - NFÜ Változások a fejlesztéspolitikában Tóth Tamás - NFÜ A strukturális és kohéziós alapok felhasználása Eredmények és kihívások: 1. A forrásfelhasználás helyzete és kötöttsége 2. A sikeres fejlesztéspolitika

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY Tartalom Szabályozási környezet Intézmények és kijelölés Tervezés és előkészítés Kiválasztási eljárások

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3.

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3. Az Igazoló Hatóság tevékenysége Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3., Budapest TARTALOM Jogszabályi háttér, szervezet Költségigazolás

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása:

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1. A Nemzeti Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1 2 3 4 5 A B C D E Prioritás Intézkedés Jelenlegi közreműködő szervezet program Gazdasági Versenyképesség Humán

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. bemutatása

Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. bemutatása bemutatása 1 Feladatok két fő területre korlátozódnak: - az Európai Uniós fejlesztési programok keretein belül szükségessé vált projektdoktori feladatok ellátása - a nemzetközi szekció (korábbi VÁTI) koordinálja

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR I. A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A támogatási jogviszony sajátos polgári jogi jogviszony. (támogatási szerződés/támogatói okirat) Sajátosságok

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HITELESÍTÉS A pályázatokhoz kapcsolódó kifizetésekhez a folyamatok hitelesítése szükséges, aminek célja: A kedvezményezett a vállalásait a hazai és

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tisztelet Képviselő-testület!

Tisztelet Képviselő-testület! Tisztelet Képviselő-testület! Putnok Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetének felülvizsgálatát elvégeztem. A költségvetés előterjesztése a polgármester, a költségvetési rendelet-tervezet

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben Amiről szó lesz Az európai uniós támogatásokat szabályozó főbb normák - pénzügyi szempontból

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben