A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZB ESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.784/11/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban Döntőbizottság Elnöke) által a BV Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (1054 Budapest, Steindl Imre u. 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) Zöldségfélék, burgonya, hűtött sertéshús és hűtött baromfi beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 125. (2) bekezdés c) pontját, ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlati felhívását és azt követő eljárási cselekményeit. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett és rendelkezésére álló iratok, valamint az írásbeli és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított.

2 2 Ajánlatkérő ajánlattételi felhívását október 4-én közvetlenül küldte meg a Kbt a alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökéhez intézett tájékoztatójával egyidejűleg az ajánlattételre felkért alábbi két ajánlattevőnek: - Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. (6327 Állampuszta I.) - Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft. (2407 Dunaújváros, Pálhalma I.). Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításáról és a jogalap választásáról az alábbiak szerint tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét: A mai napon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Élelmiszerszállítási szerződés megkötése céljából ajánlattételre felhívja az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.-t (6327 Állampuszta I.) és a Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft.-t (2407 Dunaújváros, Pálhalma I.). A 10 hónapra, de legkésőbb az élelmiszer beszerzés tárgyában lefolytatott eredményes nyílt közösségi közbeszerzési eljárás befejezéséig tervezett, 12 büntetés-végrehajtási intézetet/intézményt érintő beszerzés becsült értéke nettó 351 millió Ft. (Nettó 270 millió Ft + 30 % a fogvatartottak létszámának változásából esetlegesen adódó többletigény összesen nettó 351 millió Ft). A Kbt (2) bekezdés c) pont alkalmazását az alábbi körülmények alapozzák meg: A központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadásátvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítás vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet július l-jén lépett hatályba. Az ellátási rendszer változásának célja a fogvatartottak munkával történő (ön)ellátása, valamint a központi államigazgatási szerveknek a rendeletekben meghatározott körű igényeinek kielégítése, mely a fogvatartottakat foglalkoztató állami tulajdonú gazdasági társaságok ellátásba történő bevonásán alapul. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a rendeletek hatálya alá tartozó szervezetek igényeinek kielégítése érdekében új szervezeti egységet állított fel. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a büntetésvégrehajtási intézetek és intézmények tekintetében élelmezés-ellátási területen is ellátó tevékenységre kötelezett. Az ellátás elsődleges forrásai a fogvatartottakat foglalkoztató, állami tulajdonban álló gazdasági társaságok által előállított termékek és szolgáltatások. A jelen közbeszerzési eljárást megalapozó, előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség amiatt keletkezett, hogy az eddig e területen is önállóan gazdálkodó intézetek már nem írtak, nem írhattak ki új közbeszerzési eljárást a

3 3 központi ellátási körbe kerülő termékekre vonatkozóan, a szállítói szerződések pedig szeptember l-től kezdődően lépcsőzetesen megszűnnek. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága új feladatkörében eljárva, mint ajánlatkérő felmérte a büntetés-végrehajtási intézetek/intézmények szerződésállományát, az igényeket, a termékeknél szükséges hűtőkapacitást, konyhai feltételeket, stb., valamint a fogvatartottakat foglalkoztató állami tulajdonú gazdasági társaságok folyamatos termelő- és szállítókapacitásait augusztus 9-én a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kezdeményezte a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet alapján a nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulásának kiadására irányuló eljárást. A közbeszerzési eljárás megindításhoz szükséges hozzájárulást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága október 3. napján vette kézhez. Az ajánlattételre felhívott társaságok a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaságok, melyek felett a tulajdonosi jogokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága gyakorolja. A társaságok a szerződést képesek teljesíteni a nyílt közösségi közbeszerzési eljárás befejezéséig terjedő átmeneti időszakban. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. a saját hízlalású és saját vágású félsertéssel, valamint a zöldségfélék szállítása terén, az Állampusztai Kft. a baromfitenyésztési tevékenysége keretében előállított termékekkel tudná ellátni az érintett büntetés-végrehajtási intézeteket. Az ajánlattételi felhívás többek között az alábbi előírásokat határozta meg: c) dokumentáció rendelkezésre bocsátása: az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, de az ajánlattételi felhívás mellékleteivel kívánja segíteni az ajánlattevőket az eredményes eljárás érdekében d) a közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége (nómenklatúra) Zöldségfélék, burgonya, hűtött sertéshús és hűtött baromfi beszerzése 1. rész: zöldségfélék, burgonya kg, hűtött sertéshús kg Ajánlatkérő a teljesítés során a mennyiségtől + 30 %-kal eltérhet. 2. rész: hűtött baromfi kg Ajánlatkérő a teljesítés során a mennyiségtől + 30 %-kal eltérhet. f) a szerződés időtartama: 10 hónap, de legkésőbb az élelmiszer beszerzés tárgyában lefolytatott eredményes nyílt közösségi közbeszerzési eljárás befejezéséig. g) a teljesítés helye: 1. Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 6327 Állampuszta 2. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2660 Balassagyarmat, Madách u Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete, Büntetés-végrehajtás Központi Kórház 2316 Tököl, Ráckevei u Kalocsai Fegyház és Börtön 6301 Kalocsa, Szent István király u Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 2471 Baracska 8003 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. 2.

4 4 6. Márianosztrai Fegyház és Börtön 2629 Márianosztra, Pálosok tere Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 2407 Dunaújváros- Pálhalma 8. Szegedi Fegyház és Börtön 6724 Szeged, Mars tér Váci Fegyház és Börtön 2600 Vác, Köztársaság u Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet 1055 Budapest, Nagy Ignác u Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 5001 Szolnok, Dózsa Gy. u. 1/a. 12. Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Pilisszentkereszt, Pomázi u. 6. j) az ajánlatok bírálati szempontjai: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás n) ajánlattételi határidő: október óra. q) az ajánlat(ok) felbontásának helye, ideje: október óra, Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága, 1054 Budapest, Steindl Imre u. 8. II. em t) a(z első) tárgyalás időpontja: október óra 30 perc, helye: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 1054 Budapest, Steindl Imre u. 8. II. em u) az eredményhirdetés időpontja: a tárgyalás befejezésekor, helye: Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága, 1054 Budapest, Steindl Imre u. 8. II. em A szerződéskötés tervezett időpontja: a tárgyalás befejezésekor v) az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: október 4. A Döntőbizottság elnöke október 10-én az alábbi tartalmú hiánypótlási felhívással fordult ajánlatkérőhöz: Kérem, hogy indokolja és megfelelő dokumentumokkal támassza alá a megjelölt jogalap minden egyes törvényi feltételének fennállását a tárgyi közbeszerzés vonatkozásában. Különösen azt, hogy: - a rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak (figyelemmel arra, hogy tájékoztatása szerint a szállítói szerződések szeptember 1-től lépcsőzetesen szűnnek meg), - a rendkívüli sürgősség az ajánlatkérő által előre nem látható okból áll fenn, - a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem ajánlatkérő mulasztásából erednek. Kérem részletesen mutassa be, hogy a kialakult helyzet az ajánlatkérő által előre nem látható okból állt elő, figyelemmel arra is, hogy tájékoztatásában márciusában kihirdetett rendeletekre hivatkozott, amiből az a következtetés vonható le, hogy ajánlatkérő előtt legkésőbb március végén ismert volt, hogy a hivatkozott rendeletek hatálya alá tartozó szervezetek igényeinek kielégítése érdekében élelmezés-ellátási területen jelentkező ellátási teendői miatt közbeszerzési eljárást kell majd lefolytatnia.

5 5 Amennyiben a tájékoztatásában arra kívánt hivatkozni, hogy közbeszerzési eljárását nem kezdhette meg a Nemzeti Fejlesztési Miniszter hozzájárulása nélkül, kérem közölje, mi akadályozta ajánlatkérőt abban, hogy a közbeszerzési eljárása megindításához szükséges engedély megadását augusztus 9-én kezdeményezze. Kérem továbbá, mutassa be és megfelelő dokumentumokkal támassza alá, hogy a kialakult helyzet tekintetében ajánlatkérőt mulasztás nem terheli. Kérem közölje, mi indokolja, hogy az eljárást lezáró szerződést 10 hónapra kívánja megkötni. Felhívom figyelmét, hogy a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lezáró szerződés csak a rendkívüli helyzet által megkívánt időtartamra köthető meg. A hiánypótlási felhívásra október 17-én ajánlatkérő válaszát az alábbiak szerint adta meg, illetve érvelésének alátámasztására az alábbiakban a levélben nevesített iratokat csatolta: Az ajánlatkérő Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az eljárásának alapjául szolgáló, a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletet, valamint a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítás a vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségtől, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendeletet vitathatatlanul azok kihirdetésével megismerte. A jogszabályok kihirdetése után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága megkezdte a felkészülést, hogy a hatályba lépésüket követően, azaz július 1. után az új előírásoknak megfelelően járjon el, valamint járjanak el a büntetés-végrehajtási intézetek. Mivel az élelmezési tevékenység, a konyhák működtetésének alapfeltétele a megfelelő infrastruktúra, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága április 7-én kelt levelével, melyet másolatban csatolok elindította az ehhez szükséges felméréseket, adatkéréseket. A hűtőkapacitás, a tárolási lehetőségek, a hús feldolgozás körülményeinek, szükségleteinek felmérése ügyében keletkezett adatokat csatolom május 10-én a büntetés-végrehajtási intézetek vezetői, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága vezetői részvételével értekezletet tartottunk a büntetés-végrehajtási intézetek sertéshússal, baromfival, feldolgozott zöldséggel és pékáruval való belső ellátása, bővítése, mindezek logisztikai egyeztetése tárgyában. Az ajánlatkérő Műszaki és Ellátási Főosztálya felmérte a konyhák műszaki állapotát. Az erre vonatkozó májusban kelt anyagot másolatban csatolom.

6 6 A működéshez szükséges anyagok, eszközök beszerzése folyamatosan történt az igények felmerülését követően. Már a rendeletek hatályba lépését megelőzően elkezdtük felmérni a fogvatartottakat foglalkoztató állami tulajdonú gazdasági társaságok kapacitásait, termékeiket, szolgáltatásaikat, azok árát. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága június 30. napján kelt levelével, ugyancsak már a jogszabályok hatályba lépését megelőzően megkezdte a BM rendelet által meghatározott élelmiszer termékkör alapul vételével az intézetek élelmiszer-igényének felmérését. A TEÁOR 10 Élelmiszergyártás (kizárólag a büntetés-végrehajtás vonatkozásában) körben az intézetek részére a felmérés időpontjában a zöldségfélék és gumós növények, hasított félsertés voltak biztosíthatók. Az egységes végrehajtás érdekében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága június 30-ai levelével felhívta az érintetteket igényeik bejelentésére. A megadott igények alapján nem lehetett összeállítani a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, mint Központi Ellátó Szerv által biztosítható termékek mennyiségét (a beérkezett válaszokból mellékelten csatolok), ezért július 21-én kelt levelünkkel ismételten megkerestük az intézeteket, hogy a részükre megküldött táblázatba foglalt adatokkal adják meg igényüket a évre vonatkozóan. Ezen felmérés alapján tudta július utolsó napjaiban ajánlatkérő a évi igényeket kiszámítani. Mivel a modellszámítások szerint átlagos hónapot nem lehetett meghatározni, ezért augusztus 4-én kelt levelével a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága intézetenként bekérte az adatokat annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás becsült értékét a év vonatkozásában minél pontosabban meg tudja határozni. A büntetés-végrehajtási intézetek igénybejelentései alapján látható volt, hogy augusztus hónaptól kezdődően igénylik az ellátást és hónapról-hónapra egyre több intézet kapcsolódik be az igényével augusztus szeptember október november december jan.01- hús zöldség hús zöldség hús zöldség hús zöldség hús zöldség hús zöldség Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs központja Pálhalmai Országos Bv. Intézet Márianosztrai Fegyház és Börtön Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézet Jász-Nagykun- Szotnok Megyei Bv Intézet Fővárosi Bv. Intézet Váci Fegyház és Börtön Szegedi Fegyház és Börtön Állampusztai

7 7 Országos Bv. Intézet Balassagyarmati Fegyház és Börtön Fiatalkorúak Bv. Intézete Kalocsai Fegyház és Börtön Az augusztus, szeptember hónapokra is benyújtott igények (melyek esetében egyébként a büntetés-végrehajtási intézetek az egyéb élelmiszerek beszerzésére vonatkozó, saját hatáskörben indított közbeszerzéseiknél az adott terméket már nem vették figyelembe a hatályba lépő szabályozás miatt) alapján ajánlatkérőt, mint a 44/2011. Korm. rendelet alapján Központi Ellátó Szervet ellátási kötelezettség terheli. Ezért ajánlatkérőnek a rá vonatkozó jogi szabályozás alapul vételével az élelmezés folyamatosságának biztosítása érdekében a legrövidebb határidőn belül biztosítania kellett az igényelt élelmiszereket. Ajánlatkérő a augusztus 4. napján beérkezett, pontosított adatok alapján az ajánlattételi felhívást, a közbeszerzési alapokmányt, a fedezetigazolást, valamint a 46/2011. Kormányrendelet által előírt előterjesztést elkészítette, és irányító szervén, a Belügyminisztériumon keresztül augusztus 9-én felterjesztette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A tervezet szerint szeptember 1. napjától kívántuk a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződés alapján biztosítani az élelmiszereket az érintett intézeteknek, figyelemmel az addig eltelt időre. A büntetés-végrehajtási intézetek önállóan működő és önállóan gazdálkodó szervezetek, beszerzéseiket önállóan végzik, ugyanúgy, mint a 44/2011. Korm. rendelet és a 9/2011. BM rendelet hatálya alá tartozó egyéb kedvezményezettek. Nem ajánlatkérő mulasztásából adódik a sürgősség, tekintettel arra, hogy a fentiekben megjelölt jogszabályok alapján amennyiben a kedvezményezetteknek ellátási igényük keletkezik, a Központi Ellátó Szerv, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága köteles ezen igényeket - meghatározott kivételektől eltekintve - kielégíteni. A Központi Ellátó Szervnek itt nincs mozgástere, ellátási kötelezettség terheli az igénybejelentések alapján. Az időpontok előre nem kalkulálhatók a Központi Ellátó Szerv számára. Ajánlattevő előre nem látta az igények tartalmát augusztus elején vált láthatóvá, hogy milyen tartalommal kell közbeszerzési eljárást indítania. Álláspontunk szerint nem ajánlatkérő mulasztásából ered a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmény, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőn kívül álló személyek igényei határozták meg a beszerzés határidejét, tartalmát. Amennyiben más az ajánlattétel tárgya, pl. bútor vagy ruházat a BM rendelet szerinti termékkörből, ajánlatkérő nem alkalmazta volna a megcélzott eljárásrendet. Az élelmezés folyamatos, jogszerű biztosítása érdekében azonban szükséges a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása. Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értéke alapján nyílt közösségi közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, mint ezt az ajánlattételi felhívás is

8 8 jelzi. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján kötött szerződés hatálya legkésőbb ezen nyílt eljárás alapján kötendő szerződés hatályba lépéséig tartana, legfeljebb 10 hónapig. Sajnos a tapasztalatok azt igazolják, hogy a 46/2011. Kormányrendelet alapján lefolytatott hozzájárulási eljárások időigénye többszöröse a jogszabályban rögzítettnek. Az elhúzódó engedélyezési eljárás nem csak a közbeszerzési eljárás megkezdésére, de a közbenső NFM - ellenőrzés és az eredményhirdetéshez szükséges hozzájárulás szükségessége miatt az eredményhirdetésre és a szerződés megkötésére is kihatással vannak. Ezért került meghatározásra a 10 hónap, mint végső határidő. Amennyiben a nyílt közösségi eljárás ennél korábbi időpontban fejeződik be, a szerződés hatálya ennek megfelelően alakul, a rendkívüli helyzet által megkövetelt időtartamhoz igazodik. Az ajánlattételi határidőig október 17-ig mindkét felkért ajánlattevő ajánlata benyújtásra került, az ajánlatok bontása is megtörtént. Az ajánlatokat értékelő bíráló bizottsági ülésre október 20-án került sor, melyről készült jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: A Bíráló Bizottság elnöke először ismertette, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján megjelent a Döntőbizottság jogorvoslati eljárásának megindítására vonatkozó információt. A Bíráló Bizottság a benyújtott ajánlatokat az alábbiak szerint értékelte: Az Állampusztai Kft. ajánlata: az ajánlattételi felhívásnak nem teljesen megfelelő tartalommal nyújtotta be ajánlatát. Hiányzik az ajánlatból az ajánlattevő nyilatkozata, hogy az elektronikus adathordozón található anyag mindenben megegyezik az ajánlat eredeti példányával, és jelszóvédelemmel nincs ellátva. További hiányosságként észleli a Bíráló Bizottság, hogy az ajánlat sorrendben feltünteti a mellékleteket, de tartalomjegyzékként nem tünteti fel az oldalszámokat, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok megtalálhatók. A Bíráló Bizottság az ajánlatok közül az eredeti iratokat tartalmazó ajánlatra rávezeti az "Eredeti" jelölést. Számítási hibát a bíráló bizottság nem észlelt az ajánlatban. A hiányok pótolhatók, az ajánlattevőnek az eljárásból történő kizárására okot adó körülmény nem merült fel. A Pálhalmai Agrospeciál Kft.: az ajánlattételi felhívásnak nem teljesen megfelelő tartalommal nyújtotta be ajánlatát. Hiányzik az ajánlatból a műszaki, technikai felszereltségről szóló nyilatkozat. További hiányosságként észleli a Bíráló Bizottság, hogy az ajánlat 1. oldala a tartalomjegyzék, amely a Kbt. előírásának megfelel, de oldalszámot (-1-) ez az oldal nem visel, az ajánlat számozása a felolvasólappal a 2. oldallal kezdődik. Számítási hibát a Bíráló Bizottság nem észlelt az ajánlatban.

9 9 A nyilatkozat, valamint a számozás hiánya pótolható, az ajánlattevőnek az eljárásból történő kizárására okot adó körülmény nem merült fel. Mivel az ajánlattevők külön-külön részre tettek ajánlatot, a bírálati szempontként megjelölt legalacsonyabb ár tekintetében ajánlatuk irányadó. A október 21. napjára tervezett tárgyalást a kötendő szállítási szerződés pontos meghatározása érdekében ajánlatkérő megtartja, de a szerződés mindaddig nem köthető meg, amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság nem dönt az ügyben. A tárgyalás alkalmával ajánlatkérő ajánlattevőkkel ismerteti a fenti hiányosságokat, felkérve őket a hiányok pótlására. A október 21-én megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv többek között az alábbiakat rögzíti: Az ajánlatkérő képviselője jelezte, hogy a tárgyalás a szakmai ajánlat logisztikát érintő részének pontosítására, továbbá az ajánlatban foglalt árra terjed ki, továbbá, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásában. A jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság október 19-én megindította. A Kbt. vonatkozó rendelkezései értelmében a jogorvoslati eljárás befejezéséig szerződés nem köthető. Ismertetőket követően az ajánlatkérő és az ajánlattevő képviselői, a kedvezményezettek által feltett kérdések alapján a benyújtott szakmai ajánlatokat pontosították, majd ajánlatkérő képviselője tájékoztatta ajánlattevők képviselőit, hogy a tárgyalás II. szakaszában ártárgyalást kezdeményez, illetve hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevők figyelmét. Ajánlattevők képviselői a hiányosságokat helyben pótolták. Ajánlatkérő képviselője tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az áralku keretében ismételten benyújtásra kerülő ajánlatokról, amennyiben az árakat tekintve változás várható, október 26-án 8 óra 45 perckor újabb tárgyalást tart. A Döntőbizottság Elnöke tárgyi közbeszerzési eljárással szemben október 18-án megindította a Döntőbizottságnál a jogorvoslati eljárást. Ajánlatkérő október 4. napján tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét, hogy a fenti tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján. Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló

10 10 9/2011. (III. 23.) BM rendelet július l-jén lépett hatályba. Az ellátási rendszer változásának célja a fogvatartottak munkáltatásával történő (ön)ellátás, valamint a központi államigazgatási szerveknek a rendeletekben meghatározott körű igényeinek kielégítése, mely a fogvatartottakat foglalkoztató állami tulajdonú gazdasági társaságok ellátásba történő bevonásán alapul. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a rendeletek hatálya alá tartozó szervezetek igényeinek kielégítése érdekében új szervezeti egységet állított fel. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a büntetésvégrehajtási intézetek és intézmények tekintetében élelmezés-ellátási területen is ellátó tevékenységre kötelezett. Az ellátás elsődleges forrásai a fogvatartottakat foglalkoztató, állami tulajdonban álló gazdasági társaságok által előállított termékek és szolgáltatások. A jelen közbeszerzési eljárást megalapozó, előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség a miatt keletkezett, hogy az eddig e területen is önállóan gazdálkodó intézetek már nem írtak, nem írhattak ki új közbeszerzési eljárást a központi ellátási körbe kerülő termékekre vonatkozóan, a szállítói szerződések pedig szeptember 1-től kezdődően lépcsőzetesen megszűnnek. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága - új feladatkörében eljárva - mint ajánlatkérő felmérte a büntetés-végrehajtási intézetek/intézmények szerződésállományát, az igényeket, a termékeknél szükséges hűtőkapacitást, konyhai feltételeket, stb., valamint a fogvatartottakat foglalkoztató állami tulajdonú gazdasági társaságok folyamatos termelő- és szállítókapacitásait augusztus 9-én a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kezdeményezte a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet alapján a nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulásának kiadására irányuló eljárást. A közbeszerzési eljárás megindításhoz szükséges hozzájárulást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága október 3. napján vette kézhez. Az ajánlattételre felhívott társaságok a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaságok, melyek felett a tulajdonosi jogokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága gyakorolja. A társaságok a szerződést képesek teljesíteni a nyílt közösségi közbeszerzési eljárás befejezéséig terjedő átmeneti időszakban. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. a saját hízlalású és saját vágású félsertéssel, valamint a zöldségfélék szállítása terén, az Állampusztai Kft. a baromfitenyésztési tevékenysége keretében előállított termékekkel tudná ellátni az érintett büntetés-végrehajtási intézeteket. A közbeszerzés becsült érteke Ft. A Döntőbizottság Elnöke október 10. napján kiadott hiánypótlási felhívásában további dokumentumok csatolására, nyilatkozat megtételére hívta fel ajánlatkérőt a jogalap igazolása tekintetében. A felhívásra az ajánlatkérő október17. napján benyújtotta a rendelkezésére álló intézményi felméréseket, adatkéréseket, a konyhák műszaki állapotát igazoló dokumentumokat.

11 11 A Kbt. 41. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a Kbt. szabályai megengedik. A tárgyalásos eljárás alkalmazásának eseteit a Kbt a határozza meg. A Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Döntőbizottság Elnökének rendelkezésére bocsátott iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértése, ezért a Kbt (1) bekezdése szerint a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán megindítom a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja: október 4., a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló tájékoztató részemre történő megküldésének napja. Indítványozom, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárását október 19-én megindította, melyről értesítette az érintett feleket. Ajánlatkérő november 2-ai keltezéssel a jogorvoslati eljárásban az alábbi észrevételt tette: Az ajánlatkérő Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az eljárásának alapjául szolgáló, a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítás a vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) kihirdetése után, a jogszabályok hatályba lépése előtt a feladatellátásra vonatkozó előkészületeket megkezdte, amit a hiánypótlási felhívásra adott válaszában részletezetten igazolt. A közbeszerzés végső célja nem az ajánlatkérő felmerült igényeinek kielégítése, hanem a fent hivatkozott jogszabályok alapján meghatározható

12 12 kedvezményezetti kör ellátási (fogva tartottak élelmezése) kötelezettségének teljesítése, melynek során a beszerzendő áruk mennyiségét és fajtáját, az ellátás kezdő és végső időpontját a kedvezményezettek határozzák meg, a fedezet rendelkezésre bocsátása pedig előirányzat-átcsoportosítással történik meg. Az ajánlatkérő a beszerzett terméket természetbeni ellátásként nyújtja a kedvezményezetteknek. Az ajánlatkérő a Korm. rendelet és a BM rendelet hatályba lépését megelőzően megkezdett felmérések, majd a hatályba lépést (2011. július 1.) követően benyújtott naturális adatok feldolgozását, pontosítását követően augusztus 4. napján került abba a helyzetbe, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerű lefolytatásához szükséges lényeges körülményekről, adatokról tudomást szerzett (pl. mennyiségi adatok, becsült érték meghatározása a fedezetigazoláshoz). Ugyanakkor az igénybejelentésekből látható volt, hogy a kedvezményezettek ellátása már augusztus, szeptember hónaptól jelentkezik. Az ellátás kezdő időpontját nem az ajánlatkérő határozta meg, hanem a kedvezményezett. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges adatok rendelkezésre állása, augusztus 4. és az ellátás nyújtásának tervezett, szeptember l-jei kezdő időpontja között nem állt rendelkezésére elegendő idő ahhoz, hogy más típusú közbeszerzési eljárást folytasson le. Álláspontjuk szerint ezért ajánlatkérő eljárása nem sérti a Kbt (2) bekezdés c) pontjának azt a szabályát, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak akkor alkalmazható, ha az az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívül sürgőssége miatt szükséges. Az egyéb eljárásokra előírt határidők ugyanis semmilyen módon nem lettek volna betarthatók. Ajánlatkérőt mulasztás nem terheli mivel az önállóan működő és önállóan gazdálkodó kedvezményezettek igényei határozták meg az eljárásrendet, mely ajánlatkérő által nem volt előre látható, tervezhető. Ajánlatkérőnek a jogszabályi előírások végrehajtása a feladata, azonban a rendelkezésre álló határidők - a jogszabályok kihirdetése és hatályba lépése -, valamint az ellátásnak közbeszerzési eljárás eredményeként történő nyújtása között rendkívül szűkek voltak. Ajánlatkérő tevékenysége során törekszik a kedvezményezettek ellátása érdekében indított közbeszerzési eljárások tervezhetőségének biztosítására, ezért minden, a rendeletek szerinti kedvezményezettel ellátási keret-megállapodást kíván kötni (12 szervvel már megkötötte). A keret-megállapodások megkötésével felek a Korm. rendelet alapján szabályozzák többek között a közbeszerzési értékhatárt meghaladó igények bejelentésének, kezelésének határidejét, rendjét, a kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a teljesítés idejének meghatározásánál figyelemmel kell lennie a közbeszerzésekről szóló törvényben, valamint a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglalt eljárások időigényére is. Ajánlatkérő ily módon is biztosítani kívánja a közbeszerzések nyíltságát, a verseny tisztaságát és ellenőrizhetőségét.

13 13 A jogorvoslati eljárás során november 11-én a Döntőbizottság tárgyalást tartott, amelyen lehetőséget biztosított határidő kitűzésével ajánlatkérőnek arra, hogy az eljárásfajta választására vonatkozóan még csatolhat be további dokumentumokat és további észrevételeket is tehet. Ajánlatkérő a tárgyalást követően november 16-án írásbeli észrevételt tett, melyben lényegében korábbi álláspontját fejtette ki az alábbiak szerint: Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen választotta a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli eljárásfajtát, annak valamennyi a törvény által támasztott alkalmazási feltétele együttesen fennáll. Álláspontjuk szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásfajta törvényi feltételeinek fennállását minden egyes esetben a konkrét ajánlatkérő tekintetében, az adott beszerzés specifikumainak megfelelően objektíven kell megítélni. Az eljárásfajta alkalmazásának alapkövetelménye a beszerzés tárgyának rendkívüli sürgőssége, melyhez az ajánlatkérő vonatkozásában megköveteli a Kbt. az előre nem láthatóságot és az ajánlatkérői mulasztás hiányát a rendkívüli sürgősség bekövetkezésében, további alkalmazási feltétel, hogy a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők ne legyenek betarthatóak. 1. Ajánlatkérő ellátási kötelezettsége, az előre nem láthatóság Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának tárgya alapvető élelmiszerek beszerzése: zöldségek, burgonya, hűtött húsok. Az élelmiszerek beszerzésének rendeltetése, hogy biztosítsa a 12 büntetés végrehajtási intézetben az ott fogvatartottak mindennapi és folyamatos ellátását. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló évi CVII. törvény és végrehajtására kiadott rendeletek meghatározzák legalább milyen élelmezési ellátás nyújtása kötelező a fogvatartottak számára. Jelen esetben azonban nem önmagában csak jogszabályi kötelezettség teljesítése valósul meg, hanem az érintett 12 intézetben levő, több mint tízezer fogvatartott természetbeni ellátása. Ennek elmaradása, vagy akadozása súlyos következményeket okozhat, melynek elkerülése, megelőzése mindenképpen indokolt. Ez teszi azt szükségessé, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben előre biztosított legyen az ellátás feltételrendszere. A nagyszámú intézményre, azok területi elhelyezkedésére és az ellátandó személyek tízezres számára tekintettel ez komoly logisztikai és teljesítési feladat.

14 14 Az ellátási rendszerben a kormány és a belügyminiszter által meghozott jogszabályok alapvető változtatást rendeltek el. A jogszabályokból adódó változtatás - mely ajánlatkérőre ró kötelezettségeket - több szempontból is jelentős. Az átalakítás lényege az alapvető élelmiszerek természetbeni beszerzése, majd ezt követően azoknak az egyes intézetekben történő tárolása mellett az intézetek saját konyháin történő feldolgozásával a fogvatartottak napi és teljes körű élelmezési ellátásának helyben történő biztosítása. A Korm. rendelet 1. -a állapítja meg és mutatja be az új ellátási rendszert, mely egy központosított zárt rendszert jelent. A Központi Ellátó Szerv (Korm. rendelet 1. (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő) kötelezettsége a Korm. rendeletben, valamint a BM rendeletben meghatározott kedvezményezetti kör részére (2. számú melléklet), az 1. számú mellékletben meghatározott áruk és szolgáltatások természetbeni biztosítása. Az ellátás törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel kizárólag a Központi Ellátó Szerv útján valósulhat meg. Ajánlatkérő, mint Központi Ellátó Szerv egy személyben felelős azért, hogy BM rendeletben meghatározott egyéb és számos termékeken kívül a konkrétan meghatározott, jelen beszerzés tárgyát képező élelmiszereket is biztosítsa a kijelölt kedvezményezetti kör számára. Jogi álláspontjuk szerint a korábbi ellátási rendszer gyökeres átalakítása ajánlatkérő szempontjából nem volt előre látható, ajánlatkérő ebben, mint a döntések végrehajtója vesz részt. 2. Ajánlatkérőt nem terheli mulasztás a rendkívüli sürgősség bekövetkezésében Nem vitásan a változást hozó jogszabályok március 23-án meghozatalra kerültek azzal, hogy július 1-én lépnek hatályba és ezen időponttól kezdődően terheli az ajánlatkérőt a kedvezményezettek igény bejelentése esetén a természetbeni ellátási kötelezettség. A három hónapos hatálybaléptetési időszak hosszúságát vagy rövidségét álláspontunk szerint csak a konkrét feladat tényleges és lehetséges teljesítési feltételrendszere, annak biztosíthatósága tükrében lehet megítélni, különösen a miatt, mert objektív okok és az ajánlatkérőn kívüli személyek magatartása több szempontból is alapvetően determinálja az ajánlatkérő eljárási lehetőségét. Ajánlatkérőnek a természetbeni ellátási kötelezettségének biztosítása érdekében, mint a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek, a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésére amennyiben azok nem tartoznak kivételi körbe kötelessége közbeszerzési eljárás lefolytatása.

15 15 A közbeszerzési eljárás megindításának elvileg lehetséges legkorábbi időpontja az ajánlatkérői kötelezettséget előíró jogszabály hatályba lépése, július 1. napja, ezen időponttól kezdődően terhelik ajánlatkérőt a rá rótt feladatok, illetve a kedvezményezetti kört az, hogy a nevesített élelmiszereket az ajánlatkérőtől szerezze be. E tekintetben rámutatnak arra is, hogy az új ellátási rendszer indítása miatt teljesen kezdő, gyakorlatilag nulla kiindulási állapotról kell kialakítani a rendszert, annak minden elemét. Ajánlatkérő a rá kötelezettséget rovó jogszabályok hatályba lépésekor emiatt objektíve nem rendelkezhetett élelmiszerek természetbeni szállítására vonatkozó élő, hatályos szerződésekkel. A közbeszerzési eljárás megindításának legalapvetőbb feltétele, hogy ismert legyen a beszerzés tárgya és mennyisége. A közbeszerzési eljárásnak az ajánlatkérője a BVOP, azonban ennek ellenére sem a jogszabályok kihirdetésekor, de a jelentős előkészítő munka ellenére még azok hatályba lépésekor sem volt meghatározható az ellátási kötelezettség terjedelme (személyi, tárgyi, mennyiségi), az ajánlatkérőn kívül álló okból. A kedvezményezetti kör jogosultsága és kötelezettsége az ellátási igény kezdőidőpontjának, összetételének és mennyiségének meghatározása. A kedvezményezetti kör van abban az objektív helyzetben, hogy ellátási igényének kezdő időpontját, megoszlását és mennyiségét meghatározza, ajánlatkérő csak ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy a közbeszerzési eljárását meg tudja indítani. Jelen esetben azonban még a kedvezményezettek számára is több szempontból és objektív okok miatt nehézségekbe ütközött természetbeni ellátási igényük meghatározása. Az új ellátási rendszer szükségessé teszi azt, hogy a kedvezményezett intézetek rendelkezzenek azokkal az infrastrukturális feltételekkel, amelyekkel a természetbeni élelmiszereket - a hatósági és élelmiszer biztonságtechnikai követelmények betartásával - egyrészt tárolni, hűteni tudják, másrészt a felhasználásukhoz szükséges szintén a jogszabályi és szabványi követelményeknek megfelelő konyhák felszerelten rendelkezésre álljanak. Már becsatolták azt a műszaki dokumentációt, amely a jogszabályok kihirdetését követően az egyes intézetek konyháinak és kiszolgáló helyiségeinek műszaki állapotfelméréséről készült. Ez megmutatja, hogy e tekintetben milyen széles kiterjedésű szakmai előkészítő munka került nagyon rövid idő alatt lefolytatásra a kedvezményezetti kör tekintetében. A májusára elkészült, minden egyes intézetre kiterjedő műszaki dokumentáció - miként annak áttekintéséből megállapítható - egyrészt pontosan felmérte intézetenként a konyhák, a tároló helyiségek műszaki állapotát, a rendelkezésre álló műszaki-technikai, hűtési, konyhai felszereltséget. Emellett a feltárt helyzet alapján, szakmai értékelését követően intézetenként meghatározásra került a tároláshoz, felhasználáshoz szükséges fejlesztési,

16 16 beszerzési szükséglet. Az egyes kedvezményezettek csak ezen felmérésekben meghatározott, szükséges fejlesztéseket követően kerültek abba az objektív helyzetbe, hogy felelősséggel meg tudják tenni a bejelentésüket az ellátási igényre. A szervező és gyors munkáknak köszönhetően - kivételektől eltekintve - a legtöbb intézetben június végére készültek el a műszaki dokumentációban meghatározott munkákkal. Jogi álláspontjuk szerint, mindazon előkészítő munka, mely a jogszabályok kihirdetésétől kezdődően megindult és folyamatos volt, messze meghaladja egy közbeszerzési eljárás előkészítésének a körét. Először kedvezményezetteknél volt szükséges a műszaki feltételek megteremtése, melyek az új ellátási rendszerre való áttérésre vonatkoztak, és megvalósításuk előfeltételét képezte annak, hogy természetbeni élelmiszer beszerzésre egyáltalán sor kerülhessen. Megítélésük szerint jogi szempontból az ajánlatkérő tekintetében az eljárásfajta választása tekintetében mulasztásról kizárólag azon időponttól kezdődően lehet beszélni, amikor az ajánlatkérőhöz az ellátási igények bejelentésre kerültek. Ajánlatkérőnél mindaddig nem jelentkezik az ellátási kötelezettség, így a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség, amíg az egyes intézmények be nem jelentik igényüket. Amennyiben viszont bejelentik és nem jelentősen későbbi időpontra akkor ajánlatkérő előtt nem ismert olyan eljárásfajta, mely mellett a beszerzési igény felelősséggel kielégíthető. A konkrét esetben ajánlatkérő előzetes tájékozódó felhívásai ellenére - a kedvezményezettek részéről a végleges igénybejelentés július 21. napján történt meg. Az ajánlatkérő ezt követően összesítette a 12 intézményre kiterjedő bejelentéseket és ennek alapján véglegesítette felhívását, dokumentációját. Ajánlatkérő augusztus 4. napján a maga részéről teljes körűen kész volt a közbeszerzési eljárása megindítására. Véleményük szerint ezen 9 munkanapos időszak tekintetében sem róható ajánlatkérőre mulasztás. Ilyen minimális időszak szükséges volt, ahhoz, hogy teljes körűen összeállítsa a beszerzése mennyiségét, megoszlását és ehhez igazítottan a tervezett szállítási, teljesítési feltételrendszerét. Véleményük szerint egyrészt a kötelező engedélyeztetés időtartama figyelmen kívül hagyandó az eljárásfajta jogszerű választásnak ajánlatkérő tekintetében értékelésre kerülő körülmények vonatkozásában. A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet személyi hatálya alá tartozó szervezetek számára kötelezően betartandó az engedélyeztetési kötelezettség, méghozzá a felügyeleti szerven, jelen esetben a Belügyminisztériumon keresztül. Másrészt azonban tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy csak az engedélyeztetést követően tudja

17 17 ajánlatkérő megindítani a közbeszerzési eljárását, így a szerződéskötés, majd a teljesítés kezdetének időszaka az engedélyeztetés időtartamával kitolódik. A Korm. rendelet 15 munkanapot biztosít a döntés meghozatalára. Ugyanakkor sajnálatos módon ilyen időtartam alatt ez nem történt meg augusztus 9-én küldtük meg a felügyeleti szervünknek, aki azt - támogatólag - továbbította a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól az engedélyt az ajánlatkérő október 3-án vette kézhez, és október 4. napján felhívta az ajánlattevőket ajánlattételre, egyben tájékoztatta a Döntőbizottságot a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárása megindításáról. Ajánlatkérő kifejezetten röviden határozta meg az eljárás lefolytatási idejét, majdnem két hét alatt szerződéskötéssel zárta volna a közbeszerzési eljárását. Ez azt jelenti, hogy augusztus 9-én vagy rövid engedélyezés esetén augusztus első felében el tudta volna indítani a közbeszerzési eljárását, akkor még időben augusztus végén szerződéskötéssel lezárhatta volna közbeszerzési eljárását. Ez biztosított volna a szeptemberére és az ősz első időszakára vonatkozó ellátási igények kielégítését. Az igénybejelentések alapján az ellátási kötelezettsége ajánlatkérőnek szeptember 1. napjától kezdődően keletkezett, majd havonta növekedett egyrészt a bejelentést tevő intézményi kör, másrészt a beszerzés mennyisége tekintetében. Így megállapítható álláspontjuk szerint, hogy a rendkívüli sürgősség miatt megalapozottan választotta ajánlatkérő a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtát. Más eljárásfajtával, augusztus végére nem tudta volna szerződéskötéssel lezárni a közbeszerzési eljárását az ajánlatkérő. 3.Más eljárásfajta alkalmazhatósága és beszerzés a rendkívüli sürgősség időtartamára, mennyiségére. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf /2008/8. számú jogerős ítéletében elvi éllel szögezte le, hogy más eljárásfajta lefolytatására elegendő időtartam megítélése szempontjából az eljárásfajták időtartamát kell összevetni és ebbe az előkészítési időszak nem számít bele. Ajánlatkérő számára a bejelentett igények alapján az volt szükséges, hogy augusztus végére aláírt szerződéssel rendelkezzen, melynek alapján szeptemberétől kezdődően a bejelentett igényeket ki tudja elégíteni. Áttekintve a Kbt (2) bekezdés c) pontjába nevesített eljárásfajták lefolytatási időtartamát ajánlatkérő továbbra is úgy ítéli meg, hogy ezen

18 18 eljárásfajták időtartama nem tette volna lehetővé a rendkívüli sürgősség által megkövetelt időre a szerződés megkötését. A beszerzés becsült értékére, illetve az ajánlatkérőt terhelő egybeszámítási kötelezettségre tekintettel az ajánlatkérőnek közösségi eljárásrendben kellett az eljárását lefolytatni, így a rugalmasabb, rövidebb idő alatti lefolytatást nyújtó egyszerű eljárást nem választhatta. A közbeszerzés tárgya áru szállítása, mely meghatározható, specifikálható, így a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn. Ebből következően ajánlatkérő gyorsított tárgyalásos eljárást sem folytathat le. Így ajánlatkérő számára a nyílt, a meghívásos és a gyorsított meghívásos eljárás közüli választási lehetőség állt fenn. Tekintettel a sima meghívásos eljárás hosszú lefolytatási idejére az alábbiakban a nyílt, illetve a gyorsított meghívásos eljárás lefolytatási időtartamát tekintjük át. Ajánlatkérő előzetes összesített tájékozatót tartalmazó hirdetményt nem tett, illetve a jogszabályok hatályba lépési időpontjára tekintettel nem is tudott közzé tenni, erre tekintettel a nyílt eljárás esetében a Kbt. 74. (3) bekezdésében meghatározott ajánlattételi határidő rövidítési lehetőség nem állt fenn. Az ajánlattételi határidő a Kbt. 74. (1) bekezdése alapján 45 nap. Az sem jelentett volna érdemi, számottevő rövidítési lehetőséget, ha az ajánlatkérő a dokumentációt teljes terjedelemben elektronikus úton bocsátotta volna az ajánlattevők rendelkezésére, mert azzal ajánlatkérő a Kbt. 74. (4) bekezdése alapján a 45 napos ajánlattételi határidőt csak 40 naposra tudta volna rövidíteni. Az ajánlattételi határidőn kívül figyelemmel kell lenni az eljárás lefolytatáshoz szükséges eljárási cselekményekre biztosítandó időtartamokra: hiánypótlás, felvilágosítás, indokolás kérése, ajánlatok érvényességi vizsgálata, bírálati szempont szerinti értékelése. Ezekre, legalább 6 munkanap (8 nap) figyelembe vétele indokolt (ajánlattevőknek időtartamot kell biztosítani pótlásra, indokolásra). Nem hagyható figyelmen kívül a 10 napos szerződéskötési moratórium időszaka. Összegezve a fentieket nyílt eljárás a megindításától kezdődően legalább 58 napos időszak alatt folytatható le, szemben a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint eljárásfajta 17 napjával. Ezen időtartam nem biztosította volna a augusztus végére történő szerződéskötést.

19 19 A gyorsított meghívásos eljárás esetében a Kbt (2) bekezdésében meghatározott minimum napos részvételi jelentkezési és ajánlattéli határidő betartása kötelező. A részvételi szakaszt követően ebben az esetben is indokolt a legalább 6 napos időtartam a bírálatra, míg az ajánlattételi szakasznál 5 nap, mivel a két szakaszos eljárási jellegre tekintettel az ajánlat tekintetében előreláthatólag kisebb és könnyebben pótolható hiányokkal lehet számolni. Ebben az esetben is figyelembe kell venni a 10 napos szerződéskötési moratóriumi időszakot. Összegezve gyorsított meghívásos eljárásnál a napot = 41 nap szintén az állapítható, hogy nem biztosítható augusztus 31-ére a közbeszerzési eljárás szerződéskötéssel történő lezárása. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson hangsúlyos kérdésként merült fel, hogy ajánlatkérő a rendkívüli sürgősség által indokolt mértékben határozta-e meg a beszerzése időtartamát, mennyiségét. Álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ebből a szempontból is jogszerű. Az ajánlatkérő előtt is ismert az a döntőbizottsági és bírói gyakorlat, hogy a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajta a rendkívüli sürgősség által indokot mértékben alkalmazható. Ajánlatkérő a fentiekben az eddigi közbeszerzési gyakorlatnak megfelelően mutatta be, hogy milyen időtartam szükséges a nyílt, a meghívásos eljárás lefolytatásához, azonban rá kell világítanunk arra, hogy ez az időtartam - az alábbi indokokra tekintettel - nem szolgálhat alapul a rendkívüli sürgősség időtartamának meghatározásául, illetve ténylegesen sem mutatja meg milyen időtartam alatt fejezhető be eredményesen egy közbeszerzési eljárás. Jogi álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen jár el abban az esetben, ha a rendkívüli sürgősségre alapított eljárásfajta időtartamát, mennyiségét akként határozza meg, hogy a hirdetményes eljárás eredményes befejezéséig a folyamatos ellátás biztosított legyen. Jelen esetben ajánlatkérő az új ellátási rendszerből következően korábban nem rendelkezett szerződéssel és korábban nem is tudta megindítani a közbeszerzési eljárást. Az eredményes közbeszerzési eljárás időtartamát azonban önmagában csak a nyílt vagy gyorsított meghívásos eljárás Kbt.-ben meghatározott időtartama alapján nem lehet megalapozottan megállapítani.

20 20 A 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szabályozása 15 munkanapos engedélyezési időt állapít meg, ehhez képest a konkrét esetben, közel 60 napot vett ez igénybe. A tekintetben nincs még konkrét tapasztalatunk, a Korm. 7. -ában előírt 5 munkanapos eredményhirdetés előtti időtartam a valóságban mennyiben tartható. Az előzetes megküldési kötelezettségre tekintettel minimum 15 napos bírálati szakasszal kell számolni, mivel előtte a bírálatot el kell végezni. Ez már önmagában azt jelenti, hogy a nyílt eljárás = 125 nap. Gyorsított meghívásos eljárás: = 110 nap. Ajánlatkérőnek körültekintően kell eljárni, mivel nem zárható ki a jogorvoslati eljárás lehetősége (ez élelmiszer beszerzéseknél különösen gyakori), mely további 40 nappal növeli az időtartamot. Nyílt eljárás = 165 nap. Gyorsított meghívásos eljárás = 150 nap. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi jogi környezet mellett a felelősséggel eljáró ajánlatkérőnek legalább 5 hónapos időtartammal kell kalkulálni, amikor a közbeszerzési eljárása szerződéskötéssel történő lezárását kalkulálja. Megítélésük szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy akár a közbeszerzési eljárás eredménytelensége miatt, akár jogorvoslati eljárásban hozott döntés eredményeként új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mely azt jelenti, hogy az 5 hónapos időtartam megkétszereződik, mely összeghangban van ajánlatkérő által meghatározott 10 hónapos időtartammal. Ajánlatkérő felhívása f) pontjában a szerződéses időtartamról akként rendelkezett, hogy: 10 hónap, de legkésőbb az élelmiszer beszerzés tárgyában lefolytatott eredményes nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásáig. Ajánlatkérő a 10 hónapon belül egy feltételt határozott meg, tehát csak addig az időpontig terjed a beszerzés, amíg a nyílt eljárást ajánlatkérő eredményesen befejezi. Ezt juttatja kifejezésre a szerződéstervezet, különösen azon része, mely a heti megrendelésekre és szállításokra vonatkozik. Összegezve álláspontjuk szerint ajánlatkérő jogszerűen az eljárásfajta által indokolt mértékben járt el akkor, amikor a nyílt eljárás eredményes befejezésének időpontjáig határozta meg a közbeszerzése időtartamát. Ez időtartam alatt valósul meg a bejelentett igények kielégítése a szállítók részéről. Ajánlatkérő álláspontja szerint, mint Központi Ellátó Szerv nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, mely alapján a hozzá benyújtott igények felmerülésének