Hogyan működik a rövid ellátási lánc Magyarországon?

Átírás

1 Hogyan működik a rövid ellátási lánc Magyarországon? Kujáni Katalin Földművelésügyi Minisztérium Kistermelői élelmiszerek útja a fogyasztókhoz. Hogyan működik a rövid ellátási lánc? Országos nyári szakmai konferencia július 27.

2 A REL víziója Hogyan lehetséges a REL-ok fejlődésének elősegítése Európában, a résztvevő termelők számán és az értékesített termékek volumenén keresztül annak érdekében, hogy növekedjen a gazdaságok bevétele. 1. Milyen hagyományos és újszerű REL csatornák léteznek Európán? 2. Milyen REL együttműködések képesek elősegíteni a gazdaságok bevételének növekedését a résztvevő termelőkön és az értékesített volumenen keresztül?

3 A háttérről Franciaország, Olaszország, Anglia 1980-as évek végén, reneszánszát éli 2008 óta Eltérő fejlődés és társadalmi, gazdasági adottságok az újonnan csatlakozó tagállamok esetében hagyományos közvetlen értékesítési formák szerepe A téma helyet kapott a KAP reform vitáiban Vidékfejlesztési Program Két tematikus alprogram kidolgozását kezdte meg: a fiatal gazdák és a rövid ellátási lánc fejlesztésére irányulót.

4 Mi az a REL? EMVA rendelet meghatározása szerint: olyan ellátási láncot jelent, amelyet kevés számú gazdasági szereplő alkot, akik elkötelezettek az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt.

5 EIP REL Fókuszcsoport meghatározása - a REL együttműködés Olyan szervezeti forma és helyi fejlesztési folyamat, amely az élelmiszerelőállítók, - feldolgozók, -értékesítők részére -az egy adott térségben való elhelyezkedésüknek köszönhetően - lehetővé teszi a közös tevékenységek, szerveződések, stratégiák kidolgozását. (Muchnik et al., 2008). A REL együttműködés nem feltétlenül egy közös védjegy kidolgozása, hanem olyan közösségi szerveződés, amely csökkenti a távolságot a fogyasztók és termelők között. Az együttműködés lehetővé teszi: A termékalap növelését: nagyobb mennyiséget igénylő fogyasztók kiszolgálása pl.: közétkeztetés Erőforrások megosztását: eszközök, feldolgozó kapacitás, logisztika a költségek csökkentése érdekében. Tudásmegosztás pl.: kompetenciák fejlesztése, humánkapacitás növelése Fenntartási költségek megosztását: pl.: vágópont esetében Érdekképviselet erősítését Verseny csökkentését: pl: sok szervezetlen REL csoport között egy régión belül Kölcsönös támogatást: elszigeteltség csökkentése a kistermelők esetében, fiatal gazdák belépésének megkönnyítése

6 Terület Helyi szervezők/facilitátorok Támogatások és területfejlesztés (Innováció, finanszírozás, tanácsadás, hálózatépítés, közintézmények szerepe) Értéklánc Fogyasztói elvárások és igények Élelmiszerfeldolgozás A terület által előállított h.a. értékek Termelési stratégia (fajták, termesztéstechnológia Flamand, 2006 és Gineste 2015 Bevont helyi szereplők

7 A REL hagyományos és újszerű típusai Forrás: Juhász A., 2013

8 A városok REL vonzáskörzetei területi megoszlásban

9 A REL néhány értékesítési formájának területi eloszlása Forrás: Nébih

10 Termelői piacok Forrás:

11 Gyakran felmerülő problémák: Termelők Idényjellegű árusítás nem megoldott Nem élvez előnyt a helyi termelő Eltorzult árverseny a kereskedők miatt Nehéz megkülönböztetni a helyi terméket a világpiacitól Versenyhelyzet a kiskereskedelmi láncok miatt Nincs megfelelő reklám Szervezetlen Konfliktus helyzetek megoldatlanok Fogyasztók Szervezettség, szokásrend sokszor nem átlátható: nem illeszkedik a dolgozók munkaidejéhez Nincs információ a helyi termékről, termelőről Biotermék hiánya Nyomonkövethetetlen az áruk eredete Tisztaság, rendezettség hiánya Higiénia hiánya (kézmosás, kosz, por, szag, stb.) Bankkártyás fizetés nem lehetséges Parkolás lehetetlen

12 REL szervező fontosabb feladatai A piac szervezése: Termelőket Promóciót Fogyasztói programokat Egységes imázs Kapcsolattartás az önkormányzattal és a piac tulajdonosával Szaktanácsadás, információ-közvetítés Környezet Civil háttér Önkörmányzat Fogyasztó Termelő Kontroll

13 Szedd magad kertek, forrás:

14 Közös Termelői Pont - francia példa alapján a REL együttműködés egyik legjobb példája Az egyik legjobban működő modellek közé tartozik a francia közös értékesítési pont Többféle jogi formában működhetnek ezek a termelői egyesülések, melyek közül a legjelentősebb a hazai adaptáció szempontjából az ún. GIE (Groupement d intêret économique), azaz közös gazdasági érdektársulás. Ezt a formát a termelők együtt működtetik, sok esetben ők maguk (valamely tagjuk) is árulnak de gyakran alkalmaznak eladót, aki felügyeli a termékek minőségét, mennyiségét, intézi a rendelést és tartja a kapcsolatot a fogyasztókkal, termelőkkel. Közvetlen értékesítés, mivel nincs köztes szereplő (aki árrést alkalmaz) a termelői és fogyasztó között.

15

16 Speciális olasz nyugta a gazdák nevének feltüntetésével

17 Közös Termelői Pont hazai koncepció Új társulási forma: A tevékenységi kört indokolt megragadni, vagyis szabályozni kell azt, hogy több termelő saját termelésű mezőgazdasági termékének, saját haszonra nem törekvő közvetítőn keresztüli (aki lehet az egyik termelő vagy harmadik személy), közvetlenül a fogyasztó vagy a fogyasztót közvetlenül ellátó részére, történő értékesítési tevékenységről lenne szó. Az értékesítés körében a termelők megtartanák saját önállóságukat, a számla az egyes termelő nevére lenne kiállítva, az egyes termelők lennének nyilvántartásba véve, az értékesített termékkel szembeni igényeket alapvetően a termelővel szemben lehet érvényesíteni, de bizonyos körben szóba jön a közvetítő felelőssége is, ezért szabályozni kell

18 Közétkeztetés Közbeszerzési törvény módosítása 2010-ben: hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzése - az uniós értékhatárig - mentes a közbeszerzési kötelezettség alól. Csak a kisebb települések tudják kihasználni, az alacsony közbeszerzési értékhatár miatt a nagyobb városok nem tudnak élni vele. Iskolai főzőkonyhák 50 %-a tudta kihasználni óvodai és iskolai országos táplálkozás-egészségügyi felmérés

19 Problémák A kistermelők nem tudnak időben, illetve rendszeresen megfelelő mennyiségű terméket biztosítani, Nehéz előre, hosszú távra tervezni, Nincsenek a főzőkonyha közelében megfelelő helyi kistermelői partnerek. Nehézség a főzőkonyhák 36 %-ának, hogy a kistermelők nem minden esetben biztosítanak megfelelő minőségű terméket. Az alapanyagok beszerzésére a közétkeztető meghatározott időszakra szóló beszállítói szerződéssel rendelkezik. A főzőkonyhákban nincs megfelelő munkaerő kapacitás, Nincs tároláshoz, előkészítéshez szükséges helyiség és eszközök A kistermelői termékek felhasználása a konyha vezetőktől is több odafigyelést, szervezést, többletmunkát igényel, amivel a megszokott, kényelmes beszerzési rendszert nem váltják fel. A nagykereskedők különböző szolgáltatásokat (kívánt időpontra történő kiszállítás, bankkártyás vagy átutalásos fizetés, stb.) kapcsolnak a vásárláshoz, ami vonzóbbá, kevésbé kockázatossá (pl. nyomonkövethetőség biztosítása) teszi azt számukra.

20 Megoldások Konyhafejlesztésekre irányuló beruházások: a helyi ellátáshoz kötődő önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtése: VP (vidéki) vagy TOP (nem vidéki) közétkeztetés helyi termékekre épülő megszervezéséhez (VP-REL) Lehetséges források: Vidékfejlesztési Program: REL program termelők közös piacra jutásának szervezése és felkészítése Vidékfejlesztési Program: egyedi termelői fejlesztések Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: food-hub, Gazdasági és Innovációs Operatív Program: középvállalatok élip. termék Emberi Erőforrások Fejlesztési Program KEHOP környezettudatosság elterjesztése

21 Logisztika és szervezés

22 Kapacitás felmérése

23 Vendéglátás (ECOSYAL- Zalaszentgróti Kistérség felmérések alapján) 4% 4% 4% 4% 18% nincs info nincs rá idő 7% magasabb ár rossz arculat élelmiszer biztonság 7% 18% nincs ellenőrzöttség rossz megközelíthetőség bakártyás fizetés nincs 7% dokumentumok hiánya állandó minőség hiánya 14% 14% nics választék 23

24 Milyen terméket vásárolna? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

25 Szállodák és vendéglátók problémái (Hévíz) NINCS: kommunikáció, termékalap, minőség, kölcsönönös bizalom A párbeszéd nem tud elindulni szervezők nélkül, akik kénytelenek a termékek biztosításával járó kockázatokat és felelősségeket is felvállalni a kezdeti szakaszban. Termelői adtabázis hiánya (és ajánlatok készítése célcsoportonként) Logisztika, a volumen logisztikai központ ( foodhub ) Komolyabb átgondolást igényel azoknak a programoknak a kidolgozása, amelyek a vendéglátásba segítenék a helyi termékek megjelenését, mivel az eddigi tapasztalatok viszonylag negatívak, ezért itt is a szervező feladata értékelődik fel. A tematikus napok, programok kialakítása a helyi, tradicionális, lokális attitűdök mentén egy megoldás lehet, ehhez segítséget nyújt a helyi értéktár is. Helyi védjegy kérdése: a kisebbek jelezték, hogy helyi védjegyrendszerbe, vagy márka kialakításában részt vennének,. A termelők nem túl nyitottak egy ilyen programra, viszont nem utasítják el, ha az nem jelent többletköltséget.

26 Helyi termék éve 2015 A Helyi termék éve 2015 program célja, hogy a vásárlókat megismertesse a helyi termékekkel. Családi gazdaságok nemzetközi évtizede IYFF10+ Célja: ösztönözze a fenntartható családi gazdaságok politikai támogatását, harcoljon a szegénység, az éhezés ellen és támogassa a környezetvédelemre és biodiverzitásra épülő vidékfejlesztést.

27 Konklúzió és dilemmák Számos kedvező szabályozás Fókuszba kerültek a kistermelők és a helyi termék A tudatos fogyasztók és szociális igények támogató hatásúak Speciális támogatási lehetőségek várhatóak Innovációs támogatás (pl.: EIP) DE: Kistermelő vs. őstermelő szabályozások, jogok és követelmények harmonizálás hiánya (ÁFA, KTP, közbeszerzés stb.) Kistermelő, mint kifejezés elterjedése, megtévesztés REL szervezők sokasága és felkészületlensége Védjegyek és márkák elterjedése Felmérések nélküli, strukturálatlan fejlesztések, projektek Együttműködés elutasítása Valóban fenntartható? Ki lehet köztes szereplő, szolgáltató, feldolgozó? Vágópont? 27

28 Merre tovább? Milyen jövőképet szeretnénk? Helyi márka vs védjegy Helyi piacok Közétkezetés Városi lét/falusi lét Ökológiai gazdálkodás Munkahelyteremtés vs hatékonyság Intenzív termelés vs. öko Együttműködés! De hogyan?

29 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!