TELEPEK, TELEPSZERŐ LAKÓKÖRNYEZETEK

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TELEPEK, TELEPSZERŐ LAKÓKÖRNYEZETEK REHABILITÁCIÓJA, ÉLHETİBBÉ TÉTELE Regionális közhasznú foglalkoztatási program Programértékelés 2007.

2 1. A regionális közhasznú foglalkoztatási program célja 1.1. A program indokoltsága A magyarországi cigány lakosság hátrányos életkörülményei, társadalmi helyzete közismert, részletesen kutatott, elemzett problémakör. A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál, nagy többségük él bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt. A es években megjelenı munkanélküliség tömegesen érintette a romákat, ık kerültek ki legnagyobb számban a munkaerıpiacról, és számukra a legnehezebb a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás. A roma lakosság esetében az általános iskola elvégzése terén javultak az arányok, a középfokú, felsıfokú képesítések megszerzése tekintetében még mindig jelentıs a lemaradás a nem roma lakossághoz képest. A hazai cigány kisebbség hátrányos helyzete összetett. Társadalmi annyiban, amennyiben alacsony képzettségük, a családok nagysága, egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévı elıítélet hátráltatja ıket a társadalmi mobilitásban. Többségük az ország fejletlen infrastruktúrájú, kedvezıtlen helyzető, az átlagosnál rosszabb életfeltételeket kínáló településeken él. A felsorolt problémák legtöbb esetben együttesen vannak jelen és járulnak hozzá a roma népesség növekedı marginalizálódásához, kirekesztettségéhez. A kedvezıtlen tényezık kumulatív, hatása tovább súlyosbítja a roma lakosság helyzetét. Egyre kirekesztettebbekké válnak és a szegénységük fokozottabban, növekvı mértékben reprodukálja önmagát. Esetükben a kirekesztıdésnek megvannak a sajátos jellemzıi, amelyek nemcsak a gazdasági folyamatokból, szociális hátrányokból, hanem az össztársadalmi értékítéletbıl, szemléletbıl is következnek. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területén májusában a nyilvántartott álláskeresık a régió gazdaságilag aktív népességének 12,9%-át tették ki, a Dél- Dunántúl rátája az országos átlagot 3,5%-kal haladta meg. A régiók között továbbra is az ötödik helyen szerepelt térségünk, csak az észak-magyarországi (17,1%), valamint az északalföldi (16%) régióban volt kedvezıtlenebb a munkaerı-piaci helyzet. A regisztráltakon belül a férfiak száma fıvel fıre, a nıké pedig zal fıre csökkent. A szezonális foglalkoztatás (közösségi munkák, mezıgazdaság, építıipar) elhelyezkedési lehetıségei az álláskeresı férfiakat érintik elınyösebben, amely az arányok változásában is tükrözıdik. Míg februárban az álláskeresık 54,3%-át tették ki a férfiak, addig májusra 52,1%- ra csökkent a hányaduk. A nık aránya viszont folyamatos emelkedést mutat február óta, jelenleg 47,9%. A legalább egy éve, megszakítás nélkül a nyilvántartásban szereplı álláskeresık száma fı volt. A regisztráltak összességénél kisebb mértékő mérséklıdésük miatt arányuk 31%. Az országos átlagot (27,8%) a régiós mutató 3,2%-ponttal haladja meg A közhasznú program célkitőzései A regionális közhasznú foglalkoztatási program célja a Dél-dunántúli régióban a városi szegregátumokban, telep és telepszerő lakókörnyezetben valamint a halmozottan hátrányos helyzető aprófalvakban élı fıként roma lakosság életkörülményeinek javítása valamint idıszakos foglalkoztatásuk biztosítása. 2

3 A pályázatokhoz a helyi Önkormányzatok mellett általában a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok is kapcsolódtak társszervezetként. A DDRMK-nak a régióban 177 Cigány Kisebbségi Önkormányzattal van együttmőködési megállapodása. Baranyában a 135-bıl 56 együttmőködı, Somogyban 83-ból 68, Tolnában 57-bıl 53. Ahol nincs kissebségi önkormányzat, ott valamilyen civil szervezet a társpályázó. A lakókörnyezet rendbetétele mellett a program elınye, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal karöltve aktivizálja a roma lakosságot, ezzel mintegy szemlélet és életmódváltást is kezdeményez a telepeken, slumosodó városi és falusi részeken élı fıként roma lakosság körében. Emellett javítja a helyi lakosok körében kialakult össztársadalmi képet a romákról, ezzel elısegítve integrációjukat, valamint idıszakos munkalehetıséget is teremt számukra. A program célcsoportja Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségei által nyilvántartásba vett, roma álláskeresı, kiemelten a telep, vagy telepszerő környezetben élık, a halmozottan hátrányos helyzetőek, a tartósan munka nélkül lévık, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık. A program keretében régiós szinten 198 fı bevonására került sor. Megyénkénti megoszlásukat az alábbi ábra mutatja. A program megvalósításának idıtartama volt. A program eredményességének méréséhez a pályázó szervezet által a pályázatban leírt és vállalt konkrét feladatainak elvégzését a munkaügyi szervezet munkatársai ellenırzik. (a munkaszerzıdés, jelenléti ívek, munkanaplók és bérelszámolások áttekintése, valamint helyszíni szemlék alapján). A program résztvevıinek száma a Dél-dunántúli régióban/ fı Baranya Somogy Tolna 1. ábra: A program résztvevıinek száma a Dél-dunántúli régióban/ fı 3

4 2. A regionális közhasznú foglalkoztatási program megvalósítása, eredményei A programban összesen 18 kirendeltség vett részt, az érintett települések száma 58 darab volt. Baranya Somogy Tolna Kirendeltség Településszám Foglalkoztatottak száma Szigetvár 3 8 Sellye 2 10 Pécs 1 4 Siklós 4 10 Szentlırinc 2 9 Komló 5 18 Mohács 4 18 Csurgó 2 11 Marcali 1 3 Nagyatád 2 5 Barcs 3 10 Kaposvár 7 16 Balatonboglár 2 6 Dombóvár 4 14 Paks 6 18 Tamási 4 16 Bonyhád 2 10 Szekszárd 4 12 Összesen: táblázat: A programban részt vett kirendeltségek, településszám és a foglalkoztatottak száma a Déldunántúli régióban A program összesen 21 kistérséget fedett le, 9-et Baranyában, 7-ot Somogyban és 5-öt Tolnában. Az ország 168 kistérsége közül a Dél-dunántúli régióban 25 található, ebbıl 9 Baranya, 11 Somogy, 5 pedig Tolna megye területén. Ez azt jelenti, hogy a program teljes körő kistérségi lefedettséggel valósult meg Baranyában és Tolnában. A Dél-dunántúli régió kistérségeit összesen 654 település alkotja, közülük 34 városi, 620 községi jogállással rendelkezik. Valamennyi kistérségi központ város. 4

5 6 település 18 fı 2 település 11 fı 1 település 3 fı 2 település 5 fı 2 település 6 fı 2 település 4 fı 5 település 12 fı 3 település 12 fı 4 település 14 fı 1 település 4 fı 4 település 16 fı 2 település 10 fı 4 település 12 fı 3 település 10 fı 3 település 8 fı 2 település 9 fı 1 település 4 fı 1 település 2 fı 2 település 10 fı 4 település 10 fı 4 település 18 fı 2..ábra A pályázó települések száma kistérségenként. A Dél-Dunántúl településszerkezete jellemzıen aprófalvas, a települések több mint fele (51,38%) 500 fıs lélekszámot el nem érı törpefalu. Ebbe a kategóriába tartozó községek legnagyobb arányban Baranyában (66,7%) fordulnak elı, de gyakori a somogyi térségben is (aránya 43,27%). Az aprófalvas jelleget az átlagos népességszám is tükrözi. Az egy településre jutó lakosságszám 9 körzetben (pécsváradi, sásdi, sellyei, siklósi, szentlırinci, szigetvári, balatonföldvári, marcali és tabi) még a városokkal együtt sem éri el az 1000 fıt. A kedvezıtlen településnagyságból adódó hátrányokat tovább súlyosbítja a települések viszonylagos területi elzártsága is. A települések közel egyharmada zsáktelepülés, melyekbıl a legtöbb Baranyában, majd Somogyban, végül pedig Tolnában található. Baranya Somogy Tolna Komlói Balatonföldvári Dombóvári Mohácsi Barcsi* Tamási* Sásdi* Sellyei* Siklósi Szigetvári* Pécsváradi Szentlırinci* Csurgói* Fonyódi Lengyeltóti* Marcali Nagyatádi Tabi* 2. táblázat: A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek a régióban *-gal jelzett jelzett kistérségek területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb kistérségek közé tartoznak (Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 1. sz. melléklet) 5

6 Kistérségi típusok Baranya Somogy Tolna megye Dinamikusan fejlıdı X X X Fejlıdı Pécs Balatonföldvári, Fonyódi, Kaposvári, Siófoki Szekszárdi, Paksi Felzárkózó Mohácsi, Pécsváradi X Bonyhádi, Dombóvári Stagnáló Siklósi, Szentlırinci Barcsi, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Tabi Tamási Lemaradó Komlói, Sásdi, Sellyei, Szigetvári Csurgói X 3. táblázat: A Dél-dunántúli régió kistérségeinek típusai (Forrás: Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén (In.: Területi Statisztika 7. évfolyam 5. szám, 2004) A stagnáló és lemaradó kistérségek aránya Baranyában és Somogyban alapvetıen magas, a helyzetet súlyosbítja a roma lakosság területi felülreprezentáltsága. Az alábbi táblázaton az érintett kistérségeket és a hozzájuk tartozó települések számát láthatjuk. Baranya Somogy Kistérség Település Létszám Szigetvár 3 8 Sellye 2 10 Pécs 1 4 Siklós 4 10 Szentlırinc 2 9 Sásd 3 12 Pécsvárad 1 2 Komló 1 4 Mohács 4 18 Csurgó 2 11 Marcali 1 3 Nagyatád 2 5 Barcs 3 10 Kadarkút 2 4 Kaposvár 5 12 Lengyeltóti 2 6 Dombóvár 4 14 Paks 6 18 Tolna Tamási Bonyhád 2 10 Szekszárd 4 12 Összesen: táblázat: A programban részt vett kistérségek és hozzájuk tartozó településszám megyék szerinti bontásban A programba bevont települések nagyságrendjének vizsgálatában nagy a szórás. A 200 lelket számláló kis falutól a megyeszékhelyig megtalálható a településformák csaknem teljes skálája. Természetesen a nagyvárosok esetében csak a város egy meghatározott övezetét érintette a program. Összességében elmondható, hogy a pályázók közül a 800 lakos alatti települések aránya tette ki a pályázatok 40-50%-át

7 A programba bevont települések nagyságrendi arányai, lélekszám szerint 20% 58% 22% 400 lakos alatt lakos 800 lakos felett 3. ábra: A programba bevont települések nagyságrendi arányai a Dél-dunántúli régióban Az alábbi ábrán látható, hogy a lakosig terjedı településeken a legmagasabb a roma lakosság aránya, átlagosan közelíti az 50%-ot. Mivel ezek a településtípusok többnyire egyéb hátrányokkal is küzdenek rossz infrastruktúra, nehéz megközelíthetıség, kevés munkalehetıség, nagy elvándorlás, marginalizálódás - a romák szegregálódása ezekben a térségekben nem kizárólag etnikai vagy kulturális jellegő. Létszámbeli felülreprezentáltságuk azonban ezekkel a tényezıkkel függhet össze. Az önmagát reprodukáló, fokozatosan elszegényedı roma lakosság számára csak a munkahelyteremtés, a munkalehetıség biztosítása nyújthat kiutat. Mivel a nagyobb városok peremterületein vagy nem ritkán egyes elgettósodott részein a roma lakosság ugyanolyan koncentráltan, kiscsoportban van jelen akár az aprófalvakban, a városok ilyen elslumosodott övezeteiben ugyanaz a folyamat megy végbe, mint vidéken. Megnı a szegénységbıl fakadó bőncselekmények száma, a lakások elértéktelenednek, a városrész preztizse csökken, aminek következtében a lakosság kicserélıdik, más övezetbe költözik. Így alakul ki a városban egy egységes fıként perifériára került társadalmi csoportok lakta marginalizálódó telep vagy övezet, ahol amint már fentebb említettem a roma lakosság nem pusztán etnikai alapon különül el. 7

8 A roma és nem roma lakosság becsült aránya a lakónépesség nagyságrendi kategóriái szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% Nem roma Roma 30% 20% 10% 0% 400 lakos alatti lakos 800 lakos feletti 4. ábra: a programba bevont roma és nem roma lakosság becsült aránya a Dél-dunántúli régióban 2.1. Terepmunka A roma telepekrıl, valamint a telepszerő lakókörnyezetekrıl több felmérés és kutatás is készült mind országos, mind megyei szinten. A régiót, és annak mindhárom megyéjét tekintve, egységes módszertan alapján a legfrissebb elemzés a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola által, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából végzett, a roma telepeket érintı kutatása, mely 14 megyét fedett le. Az ı definíciójuk szerint a telep legalább 4 lakásból álló településrész, amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozatuk, minıségük, magasabb laksőrőségük, egészségtelen elhelyezkedésük miatt hátrányosan különböznek a jellegzetes lakókörnyezettıl. 1 A felmérésbıl is megállapítható, hogy a telepeken, telepszerő környezetekben a szociális és foglalkoztatási hátrányok olyan mértékben halmozódnak, hogy a jelenlegi szociális és munkaügyi ellátási rendszerrel nem lehet biztosítani az ott élık megélhetését. A telepeken élık komplex problémái tehát komplex megoldásokat kívánnak meg, mind a lakhatást, mind a foglalkoztatást és szociális ellátást illetıen. Mivel az emberi lét alapfeltételeit önerejükbıl nem tudják megteremteni, támogatni szükséges azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fenti problémákra részben, vagy egészben választ adhatnak, és ezen megoldások véghezvitelébe az ott élıket is a lehetı legnagyobb mértékben be kell vonni. Fontos lépés lehet az is, ha a telepen, telepszerő lakókörnyezetben élık a saját életterük lakhatóbbá tételében is részt vehetnek, támogatott foglalkoztatás (közmunka, közhasznú, illetve közcélú munkavégzés) keretében. 1 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola Telepfelmérés 14 megyében

9 A foglalkoztatási program keretében a megvalósítás hatféle terepen történhetett. Ezek: 1. Település mellett, vagy annak közelében folyamatosan létrejövı és bıvülı úgynevezett vad telep. Ismérvei: infrastruktúra teljes, vagy majdnem teljes hiánya, kezdetlegesen összetákolt, jobbára egyosztatú lakóépületek, melyek inkább hasonlítanak ólra, putrira, kunyhóra. Lakóik között többségben vannak a fiatalok, akik friss házasok, vagy élettársi közösségben élık, család-alapítók. 2. Volt uradalmi puszta, településtıl távoli munkás-kolónia, bánya téglagyár stb. Ismérvei: korábban a munka- és lakóhely egysége jellemezte, ennek megfelelıen viszonylag jobb státuszúnak számított. A munkahelyek megszőnésével az eredeti lakónépesség nagy része elköltözött, s helyükbe marginalizálódó csoportok, illetve a környezı településekbıl kiszorított népesség került. A lakóépületek tulajdonjoga sokszor rendezetlen, s ez az épületek gyors leromlásával jár. Mára erıs térbeni elkülönülés, hiányos infrastruktúra jellemzi e telepeket, hiszen bezártak közintézmények, boltok, romlott a közlekedés, hiszen a termelés hiánya alulértékelte az itt maradókat, vagy az ide költözıket (akik nemritkán önkényes lakásfoglalók). 3. Régrıl maradt telep. Ebbe a kategóriába fıként azok a telepek tartoznak, amelyeket az 1965-ös rendelet nyomán nem vagy részben számoltak fel. Ismérvei: jobbára a település szélén, legelın, vizenyıs területen, vagy éppen erdı aljában, dombtetın elhelyezkedı, szabálytalan telkeken, rendezetlen tulajdonviszonyok mellett, szabálytalan elrendezéső, általában még 1945 elıtt épült, az akkori szegényparaszti, zsellér épületeket formázó lakóépületek egysége. Vízvezeték, csattorna és gáz nincs, mindössze villany van, s az utak sem pormentesek. 4. Cs - és Szocpolos telep, azaz 1965 után létrejött, eredetileg nem telepnek gondolt rész. Ismérvei: szők telkeken, típustervek alapján, eleve rossz minıségben megépült, csökkentett komfortfokozatú, sokszor befejezetlen, a kortársi normáktól, ízléstıl és törekvésektıl jócskán elmaradt épületek együttese. E telepek, noha tervezıik szándéka szerint rendezettek is, de a település szélén, szegregáltan, rossz minıségő földön (vizenyıs, folyóparthoz, szeméttelephez, egykori legelıhöz közeli területen) találhatók, a település egészénél rosszabb infrastruktúrával rendelkezve (szilárd burkolatú út, csatorna, víz és gázvezeték gyakorta hiányzik). Az eredeti épületállományhoz gyakran annál is rosszabb minıségő épületek kapcsolódhatnak, sokszor közelítve a vadtelepek képéhez. 5. Városi szegregátum. Slumosodó munkás kolóniák, szociális bérlakások alkotta telepek Ismérvei: az egykori gyárak, vasúti csomópontok mellett épített, egyforma és egyszerő épületek, illetve eleve szegény családoknak épült lakások, elkülönítve a település többi részétıl. Gettósodó, lerobbanó városrészek Ismérvei: egykori bérlakások magasabb státusú népessége modernebb lakásokba illetve zöldövezetbe költözve elhagyja korábbi bérlakását, melybe alacsonyabb, s egyre alacsonyabb státuszú családok költöznek. 9

10 6. Elcigányosodó falu, falurész. Ismérvei: dombvidéki vagy mezıgazdasági mővelésre egyéb okokból kevéssé alkalmas területeken, rossz forgalmi helyzető, elzárt térségekben fekvı egykori parasztfalvak, amelyekbıl a 60-as, 70-es évektıl kezdve a téeszesítés és a diszkriminatív településpolitika következtében erıteljes elvándorlás indult meg. A megüresedı házakba az erre a célra létesített hitelkonstrukció segítségével fokozatosan, az elköltözések ütemének megfelelıen szegény cigány családok költöztek, s így az érintett települések etnikai gettókká váltak, válnak. Az alábbi ábrán látható, hogy a regionális közhasznú foglalkoztatási program keretében kiemelkedıen nagyarányú (61%) az elcigányosodó falvak, falurészek rendbetétele Legkisebb arányban szerepeltek a projektben az úgynevezett, fentebb már definiált vad telepek (2%) és a munkás kolóniák (2%). A régrıl maradt telepek (13%), városi szegregátumok (13%) és CS vagy szocpolos telepek (9%) aránya közbülsı helyet foglal el. Ez azt mutatja, hogy a program jól kihasználható segítséget adott a kisebb lélekszámú településeknek, aprófalvaknak, vagy olyan falurészeknek, ahol a roma lakosság felülreprezentált az átlaghoz viszonyítva. A program helyszíneinek megoszlási aránya teleptípusok szerint 61% 2% 2% 13% 9% 13% "vad-telep" munkás kolónia régrıl maradt telep "Cs"- és "Szocpolos" telep városi szegregátum Elcigányosodó falu, falurész 5. ábra: A program helyszíneinek megoszlási aránya településtípusok szerint 2.2. Tevékenységtípusok A regionális közhasznú foglalkoztatási program keretében nyolcféle tevékenységtípust lehetett megvalósítani. 1. Út és járdaépítés, karbantartás, felújítás 2. Az épített környezet rendbetétele 3. Csapadékvíz elvezetés 4. Hulladékszállítás megoldása 5. Illegális hulladéklerakók felszámolása 6. Közterület rendezés 7. Az egészséget veszélyeztetı tényezık visszaszorítása, parlagfő mentesítés 8. Egyéb tevékenység 10

11 Az alábbi ábra tanulságai szerint legnépszerőbbek a közterület rendezés és a csapadékvíz elvezetés voltak. Legkevésbé épület karbantartásra és hulladékszállításra használták a programban résztvevı szervezetek a foglalkoztatottakat. Voltak olyan települések, ahol egyéb tevékenység keretében történt a foglalkozatás ezek közül kiemelhetı a szemét szedés, kaszálás és az ivóvízkészlet megóvása érdekében végzett munka. Egyes tevékenységek dominanciája azzal magyarázható, hogy a pályázó szervezeteknek a program keretösszegébıl nem állt rendelkezésére eszközvásárlási keret így fıleg olyan tevékenységekre használták a munkaerıt, amihez nagyobb arányú fizikai munka és egyszerőbb eszközök állnak rendelkezésre. A programban megvalósított tevékenységtípusok Egyéb Egészség Közter. rend. Illeg. Hulladék felsz. Hulladékszállítás Csapadék elv. Épület Út és járda Darabszám 6. ábra: A programban megvalósított tevékenységtípusok összehasonlítása A program lehetıvé tette, hogy párhuzamosan többféle tevékenységet is végezhessenek a munkavállalók. Kihasználtságát így azzal is mérhetjük, hogy hány tevékenységtípust alkalmaztak egy pályázat keretén belül a pályázó szervezetek. Egyetlen pályázó sem volt, aki csak egyféle tevékenységet végzett volna. Kevesebb, mint egy negyedük kétfélét, több mint egynegyedük háromfélét, a pályázók körülbelül fele négy- és ötféle tevékenységre használta a rendelkezésére álló munkaerıt, míg két százalék alatti pályázó szervezett hatféle munkavégzési formát alkalmazott. 11

12 Hány féle tevékenységtípust valósítottak meg 25,5% 1,8% 16,4% 30,9% ,5% 7. ábra: A programban megvalósított tevékenységtípusok sokfélesége 3. A regionális közhasznú foglalkoztatási program tanulságai 3.1. A pályázó társszervezetek együttmőködési hajlamának megítélése A programban fıpályázóként szerepelhetett: cigány kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján; települési önkormányzat, a cigány kisebbségi önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján; cigány közhasznú szervezet, a települési önkormányzattal és a cigány kisebbségi önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján; települési önkormányzatok és cigány kisebbségi önkormányzatok konzorciuma egy mikrotérségben, együttmőködési megállapodás alapján, a fıpályázó foglalkoztatómegjelölésével; többcélú önkormányzati társulás és cigány kisebbségi önkormányzatok konzorciuma egy kistérségben, együttmőködési megállapodás alapján, a fıpályázó foglalkoztatómegjelölésével; Túlnyomó többségben települési önkormányzat volt a fıpályázó és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat a pályázó társszervezet. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségeinek szerepe más egyéb feladatok mellett az is volt, hogy értékelje, és nyomon kövesse a foglalkoztatást és megítélje eredményességét. 12

13 A kirendeltségi munkatársak közel 90%-a helyszíni bejárást, terepszemlét végzett a program kezdetekor és befejezésekor. Mivel a munkavégzés csaknem minden esetben egy konkrét, meghatározott településrészen történt, munkatársaink látványos különbségeket tapasztalhattak. A programértékelı kérdıívek tanulságai szerint a kirendeltségi munkatársak megítélése a pályázó társszervezetek hozzáállásáról, aktivitásáról ötfokú skálán értékelve 32 település esetében kiváló, 23 település esetében jó és mindössze 3 település esetében közepes. Elégséges és nem megfelelı kategóriába tartozó együttmőködés nem volt. A programban közremőködı társszervezetek aktivitásának megítélése a kirendeltségek szerint Érintett települések száma/db Közepes Jó Kiváló 8. ábra: A programban közremőködı társszervezetek aktivitásának megítélése a kirendeltségek szerint A pályázó szervezetek megítélésének megyénkénti bontásában azt láthatjuk, hogy a közepesen elégedett kategóriában Baranya és Somogy megye 2/3 1/3-os arányban képviselteti magát, de mindez elenyészınek bizonyul, ha figyelembe vesszük, hogy mindösszesen három pályázó település vagy településrész tartozik ebbe a kategóriába. Jó, azaz négyes elégedettségi fokkal leginkább a Tolna megyei pályázók rendelkeznek, ezt az arányt közelíti Somogy megye és 10% alatti a baranyai településeknek ebben a kategóriában. Kiváló együttmőködést diagnosztizáltak a kollégák a legtöbb esetben, Baranyában, majdnem 40%-os arányban, a maradék 60%-on Tolna és Somogy osztozik csaknem egyenlı arányban. 13

14 A programban közremőködı társszervezet megítélése a kirendeltségek szerint, megyénként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Közepes Jó Kiváló Somogy Tolna Baranya 9. ábra: A programban közremőködı társszervezet megítélése kirendeltségek szerint megyei bontásban A programot összességében véve régiós szinten több mint 90%-os arányban a kollégák hasznosnak ítélték meg. A program egészének megítélése a kirendeltségek szerint 5,46% 40,00% 54,54% Közepes Jó Kiváló 10. ábra: A program egészének megítélése 14

15 3.2. A közhasznú program tapasztalatai A regionális közhasznú foglalkozatási program eredményeit mérı értékelı lapon a DDRMK kirendeltségein dolgozó kollégáknak lehetısége volt egyéni tapasztalataik alapján javaslatot tenni egy esetleges a jövıben megvalósítható hasonló programmal kapcsolatban. A válaszok elemzésekor a következı tanulságok kristályosodtak ki: A kirendeltségi munkatársak legtöbb esetben pozitívnak értékelték a programot. Igényként fogalmazták meg annak folytatását. (21 pályázat esetében) Szintén pozitívan értékelték a programot (4 pályázat esetében) azzal a kiegészítéssel, hogy igény lenne a hatékonyság fokozására, nagyobb elkülönített forrásösszegre, hosszabb idıtartamú foglalkoztatás megvalósítására, a megvalósítandó célok tágabb kontextusba helyezésére, hosszabb távú stratégia felállítására. Voltak olyan válaszok (14 pályázat esetében) amik a roma és nem roma szervezetek közti együttmőködést hangsúlyozták. Ebbıl a szempontból a program egyértelmően elısegítette a romák integrációját mind a munka világába, mind a tágabb össztársadalmi kontextusba. A program motiváció szempontjából is példa értékő, mert a roma lakosoknak saját lakókörzetük rendbetételére biztosít lehetıséget. Több pályázat (7 db.) kapcsán felmerült az igény, hogy bıvíteni lehetne a programot képzéssel, eszközvásárlási lehetıséggel, munkaruha, munkaeszközök stb. Mindemellett voltak olyan pályázó települések is, ahol a kirendeltségi munkatársak kifejezetten negatívnak ítélték meg a program megvalósulását. (2 pályázat esetében) Ennek két oka volt: egyrészt a helyi roma szervezetek nem voltak nyitottak sem a helyi önkormányzattal való együttmőködésre, sem az idıszakos munkalehetıség kihasználására. Másrészt, ha nyitottak is voltak, mégsem lettek motiváltak környezetük további rendben tartására. Összességében egyértelmően elmondható, hogy a Dél-dunántúli régióban pozitív volt a program megítélése, a kirendeltségek szerint igény lenne több hasonló programra a jövıben, nagyobb létszám bevonásával és hosszabb idıtartamra. Sokan szükségesnek látják, hogy a munkafolyamat jobban koordinált legyen, kistérségi vagy kirendeltségi irányítás alatt folyjon, esetleg a roma önkormányzat is felügyelheti. Szintén több esetben merült fel, az eszközvásárlás és a képzés igénye, de ezek már túlmutatnak a közhasznú munkavégzés keretein. 15

16 A közhasznú program tapasztalatai Pozitív Haték. fok. Együttm. Bıvítés Negatív Szemlv. Nem válaszolt 11. ábra: A közhasznú foglalkoztatási program tapasztalatai 16