1. A mellékelt irodalom alapján értelmezze az előforduló közgazdasági alapfogalmakat! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A mellékelt irodalom alapján értelmezze az előforduló közgazdasági alapfogalmakat! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb"

Átírás

1 1. A mellékelt irodalom alapján értelmezze az előforduló közgazdasági alapfogalmakat! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata A szükségletek fogalma, csoportosítása, szerepe a gazdaságban A javak fogalma, csoportosítása A termelési tényezők fogalma, csoportosítása, szerepe a gazdaságban A szűkösség A piac szerepe a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások allokációjában Szükséglet fogalma: valamely alapvető elégedettség hiánya vagy az emberi élet anyagi és kulturális feltételeinek biztosításhoz szükséges javak és szolgáltatások iránti hiányérzet. (Ezek az igények létünk fenntartásának alapelemeitől kezdve egészen a különleges szolgáltatásokig sok formában jelentkeznek. Ez a hiányérzet a társadalom fejlődésének alapja, mozgatója, annál fejlettebb, minél fejlettebb a társadalom) Szükségletek csoportosítása: a.) Kielégíthetőségük szerint szükségletek lehetnek: teljes (egy meghatározott időpontban jelentkező és kielégítésre váró igények összességét. Ez rendszerint több, mint amit a termelés adott színvonala mellett ki lehet elégíteni). effektív (azt az áru- és szolgáltatásmennyiséget értjük, amely iránti igény a mindenkori lehetőségek mellett kielégíthető. latens (lappangó) szükségletnek a teljes és az effektív szükséglet közötti különbséget nevezzük. Ezek a szükségletek már megjelennek, de valamilyen okból (ez rendszerint a gazdaság fejletlensége) nem lehet kielégíteni. b.) Megjelenési forma szerint: anyagi (például az étel, ital, lakás) meghatározóak az ember életére szellemi (kulturális, szórakozási igények) c.) Felhasználásuk szerint a szükségletek lehetnek: termelési fogyasztási szükségletek. d.) Kiváltó ok szerint megkülönböztetünk: egyéni (táplálkozás, öltözködés, egészségügyi eszközök). közösségi (többnyire a környezettel, a kialakult szokásokkal kapcsolatosak, közbiztonság, infrastruktúra, egészségügy, oktatás) e.) Fontosság szerint lehetnek: elsőrendű, (létfenntartáshoz elengedhetetlen) másodrendű (életszínvonalunkat növeljük velük) harmadrendű szükségletek. (luxusjellegű igényeket) A gazdasági és társadalmi fejlődéssel a szükségletek fontosságának határai változnak. A gazdasági és társadalmi fejlődéssel a szükségletek fontosságának határai változnak. Megfigyelhetjük, hogy az alapvető és a magasabb rendű szükségletek között nincs állandó és merev határ. A korábban harmad- vagy másodrendű szükségletek elsőrendűvé válnak és újabb más jellegűek jelentkeznek. Azt is megfigyelhetjük, hogy a különböző társadalmi-, gazdasági fejlettség fokain levő országokban eltérőek az alapvető és a magasabb rendű szükségletek. Ezenkívül az egyes embereknek a társadalomban elfoglalt helye, a jövedelmi viszonyok, a fogyasztási szokások, a földrajzi helyzet és az éghajlati viszonyok is befolyásolják ezt a változást. Javak fogalma: azok a dolgok, amelyek hasznosak és alkalmasak emberi szükségletek kielégítésére. Javak csoportosítása: A javak csoportosítása eredetük szerint: a) tiszta magánjavak ( bolti áruk) pénzért lehet megszerezni, fogyasztó a termékhez kapcsolható pontosan, piaci áruk hagyományosan ezek, jellemző a rivalizálás rá b) tiszta közjavak ( víz, levegő, honvédelem) fogyasztásából nem zárható ki senki, nincs rivalizálás, egy időben többen is fogyaszthatják, két csoportja a szabad természeti javak (víz, levegő) és a termelt közjavak.

2 c) vegyes javak (autópálya, egyetem, világító torony) a két előző csoportba be nem sorolható vegyes javak A javak csoportosítása tárgyi formájuk szerint: a) termékek b) szolgáltatások A javak csoportosítása felhasználásuk szerint: a) termelési eszközök b) fogyasztási cikkek Számtalan olyan jószág létezik, amely egyaránt felhasználható fogyasztásra és termelési célra is. Pl. a cukor fogyasztási cikk, ha a háztartásban kerül felhasználásra, az élelmiszeriparban viszont fontos termelési tényező. Termelési tényezők: a javak és szolgáltatások előállítása során felhasznált gazdasági erőforrások. Termelési tényezők csoportosítása: MUNKA- termelőmunka végzésére való fizikai és szellemi képesség és hajlandóság TERMÉSZETI TÉNYEZŐK- természetben szabadon rendelkezésre álló anyagi jelenségek. TŐKEJAVAK- olyan emberi tevékenység által létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további termelőtevékenységek számára VÁLLALKOZÓ- a termelési folyamatot, a munka-, föld és tőkefelhasználást szervező tényező. Szűkösség: a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, amikor a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére. (korlátozott az emberi tényező, kevés a tevékenységre alkalmas földterület, a befektetni szándékozott pénzeszközök, a tehetséges vállalkozói kör.) A piac szerepe a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások allokációjában: A szűkösség kétségtelen megléte mellett is mind több a ténylegesen kielégíthető szükségletek halmaza. Az emberek egyre többféle terméket, egyre szélesebb választékból egyre jobb minőségben és általában egyre nagyobb mennyiségben fogyaszthatnak, élvezhetnek. A szűkösség miatt az embereknek folyamatosan döntenie kell. A valóságban a legtöbb jószág korlátozottan áll rendelkezésünkre, annak ellenére, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően az erőforrások felhasználása egyre termelékenyebbé, az erőforrások egymással való helyettesíthetősége pedig egyre szélesebb körűvé válik. A szükségletek végtelen halmaza és a felhasználható erőforrások végessége együttesen vezetnek az állandó, megszüntethetetlen szűkösséghez. A korlátozott kínálat választásra kényszeríti az összes gazdasági szereplőt: egy bizonyos pont után mindenkinek döntenie kell arról, hogy ezt vagy azt akarja e. Azaz valaminek a választása egyben valami másról való lemondást kíván. 3 fő kérdés: mit- kinek- hogyan??? Fontos az erőforrások elosztása a gazdasági szereplők között, a lehető legmegfelelőbb módon! 2. A mellékelt irodalom információtartalmának felhasználásával mutassa be a gazdasági rendszerek típusait, jellemzőit! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata - A gazdasági rendszerek fogalma - A központosított gazdaság jellemzői - A piacgazdaság jellemzői - A vegyes gazdaság jellemzői Gazdasági rendszer: A gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összességét, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módját nevezzük gazdasági rendszernek. A gazdaság szereplői szervezetbe tömörülnek, kapcsolataik a szervezek kapcsolatai, versenyeznek, szerződnek kooperálnak egymással. Léteznek kisebb, nagyobb, egyszerűbb, bonyolultabb vállalatok, vannak továbbá háztartások, állami intézmények és vannak továbbá önkormányzatok, alapítványok és más nonprofit szervezetek. A gazdasági rendszerek megkülönböztetésére a közgazdaság rendszerint 3 kérdést vizsgál:

3 1. Hogyan történik a termelés és a szükségletek összehangolása 2. Kinek a tulajdonában vannak a termelési eszközök 3. Kik és milyen formában hozzák meg a gazdasági döntéseket Ezekből 3 alaptípusát különböztetjük meg a gazdasági rendszereknek: 1. klasszikus vagy tiszta piacgazdaság 2. központosított tervgazdaság 3. vegyes piacgazdaság 1. Központosított piacgazdaság: a termelési eszközök rendszerint állami tulajdonban vannak legfontosabb gazdasági döntéseket az állam hozza meg központi tervekkel (népgazdasági terv) irányítja a termelést 2. Klasszikus vagy tiszta piacgazdaság: a termelési eszközök magántulajdonban vannak a termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel 3.Vegyes piacgazdaság: piaci folyamatok a meghatározóak a piacon dől el, hogy mit termeljünk és milyen mennyiségben a termékek és szolgáltatások árait a vevők és eladók alkuja határozza meg a piaci egyensúly csak véletlen jöhet létre és az egyensúlytól való eltéréseken keresztül tereli a vevőket és az eladókat az egyensúly felé az állam piacbefolyásolási eszközeivel csökkenteni próbálja a szabadpiac szélsőséges kilengéseit piaci elégedetlenség megvalósulhat: - egyensúlytól eltérő árak esetén - elégtelen vagy túltermelés esetén Azonban mindkettő jóléti veszteségeket eredményez a társadalomnak. 3. Értelmezze és elemezze a mellékelt statisztikai táblák adatait! Az elemzés során térjen ki a következőkre: a.) Hogyan alakult a táblázatban szereplő években a folyó áron számított GDP? b.) Értelmezze a GDP volumenindexét! c.) Mutassa be azokat a tényezőket, amelyek a GDP és a GNI értéke közötti eltérést okozzák! Információtartalom vázlata A nemzetgazdasági teljesítmény számbavételének szükségessége, módszerei A bruttó hazai termék fogalma A bruttó hazai termék megközelítése a termelés oldaláról A bruttó nemzeti jövedelem fogalma A GDP és a GNI közötti összefüggés A nemzetgazdasági teljesítmény számbavételének szükségessége, módszerei: A nemzeti számlák összeállításához nagyon sokféle típusú, különböző forrásokból származó statisztikai adatra és ezek összhangjára van szükség. Az adatforrások között találunk vállalati mérlegbeszámolókat, ágazati (ipari, mezőgazdasági stb.) statisztikai összeállításokat, banki kimutatásokat, háztartási adatfelvételeket, stb. Ahhoz azonban, hogy ezek beilleszthetők legyenek a nemzeti számlák szigorú rendszerébe, szükség van a különböző forrásokból származó statisztikák harmonizálására. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben használt összes fogalom, meghatározás, elszámolási szabály konzisztens közgazdasági elveken alapul, hogy a rendszer bármilyen oldalról termelés, felhasználás, jövedelem, vagyon mutassa is be a gazdaságot, mindig azonos elveket, osztályozásokat, stb. követ. A nemzeti számlák rendszerének tehát jelentős koordináló szerepe van. A nemzeti számlák rendszere (SNA System of National Accounts)

4 Ma már minden ország nemzeti számlarendszere az SNA-ra épül. A magyar statisztika már az 1960-as évtized végén bevezette az SNA legfontosabb elemeit Bruttó Hazai Termék (Gross Domestic Product - GDP) fogalma Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income GNI) fogalma Kiszámítás: Az ország területén adott évben előállított végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke - függetlenül a termelő hovatartozásától. Nagyságát a termelő fogyasztás nélküli összérték határozza meg. A GDP az SNA első számú alapmutatója. Az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. A GDP módosított formája. Annál több a külföldről beáramló, és kevesebb a külföldre kiáramló elsődleges jövedelmekkel. GDP= GO- termelőfogyasztás (Gross Output: GO) GNI=GDP + hazai gazd. alanyok külföldi tényezőjövedelmei - külföldi gazd. alanyok hazai tényezőjövedelmei A bruttó hazai termék megközelítése termelői oldalról: A GDP meghatározható a termelés, a jövedelem és a felhasználás oldaláról: A termelés különböző szintjein működő termelők hozzáadott értékeinek összege Az előbbi termelők által elért jövedelmek összege Az újonnan előállított végső javak vásárlásainak összege Termelési oldal: alapáron számított bruttó hozzáadott értékek összege+termékadók-terméktámogatások-a pénzközvetítés ágazatokra fel nem osztott szolgáltatási díja (=FISIM) A GDP és a GNI közötti összefüggés: A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) és a GDP közötti rés az, amennyit a külföldi befektetett tőke nyereség formájában hazautal, vagyis végső soron nem áll az ország rendelkezésére, holott itthon termelték meg, ezért elvileg a GDP-t gazdagítja. Az új indexnek mindenképpen ki kell térnie erre is, hiszen Magyarországon például a GDP 91 százaléka marad csak a határokon belül. 4. Értelmezze és elemezze a mellékelt statisztikai táblák adatait! Az elemzés során térjen ki a következőkre: a.) Mutassa be a GDP belföldi felhasználásának fő tételeit, ezen belül azok összetevőit! b.) Mutassa be a GDP belföldi felhasználása és a bruttó hazai termék értéke közötti összefüggést! c.) Válassza ki azokat az országokat, amelyek a vizsgált években a leggyorsabban fejlődtek! Ön szerint mi az átlagosnál gyorsabb növekedés oka? d.) Határozza meg Magyarország helyét az egy főre jutó GDP alapján a vizsgált országok között! Információtartalom vázlata A GDP termelés oldali és felhasználás oldali megközelítése. A nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a GDP-hez. A termelő és szolgáltató szektor hozzájárulása a GDP-hez Az egy főre jutó GDP kiszámítása Következtetések levonása, a különböző országok egy főre jutó GDP-jének összehasonlítása alapján A világgazdaság makroszintű egységeinek, az egyes országok gazdaságát, a nemzetgazdaságokat értjük. A nemzetgazdasági méretekben lezajló gazdasági folyamatok magukba foglalják: A javak kibocsátásával megvalósuló jövedelemképződést, A keletkezett jövedelmek elsődleges elosztását, A jövedelmek újraelosztását, és ennek alapján a végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelemösszegek kialakulását, A jövedelmek felhasználásának az alapvető célok közötti megosztását. A makrofolyamatok adatainak rendszerbe foglalt összesítéséhez az ENSZ nemzeti számlarendszerének, az SNA-nak (System of National Accounts) 1993-ban kidolgozott, korszerűsített változatát alkalmazzák. Az SNA alapmutatói

5 Egy-egy makrogazdaság éves eredményeit átfogóan az SNA alap mutatói tükrözik, amelyek megmondják: mennyi jövedelmet termelnek meg a gazdaságban; mennyi jövedelemhez jutottak az elsődleges elosztás során az adott makrogazdasághoz tartozó gazdaság szereplői; mennyi jövedelem állt rendelkezésre összesen végső felhasználásra az újraelosztás után, az adott makrogazdasághoz tartozó gazdasági szereplőknél. Az SNA törekvése, GDP hogy minden létrehozott terméket és szolgáltatást számításba vegyen. A különböző javak mennyiségeit a piac által elfogadott árak segítségével összegezi. Fontos, hogy ebbe az összegzésbe ne kerüljenek bele azok a termékek, amelyeket egy másik termék, vagy szolgáltatás előállításához felhasználtak. Ezek értéke ugyanis belekerül a létrehozott termékek értékébe is, így beszámításuk esetén, többszörösen lennének benne a jövedelemben. Az elhasznált javakban megtestesült jövedelem összegét termelő fogyasztásnak, vagy folyó termelő felhasználásnak nevezzük. Míg a megtermelt jövedelem többszöri beszámítása a halmozódás. Az egy nemzetgazdaságban 1 év alatt létrehozott bruttó jövedelmet bruttó hazai terméknek nevezzük. Általánosan használt rövidítése: GDP (Gross Domestic Product). A GDP az SNA első számú alap mutatója. A megtermelt javakat a nemzeti számlarendszerben kibocsátásuk idején érvényes árukon összesítik. Az összesítés eredményét a termelés folyó áron számított nagyságának, a termelés nominális mutatójának nevezzük. Az időbeli összehasonlítás esetén kiszámítják azt is, hogy mekkora lenne az összesítés eredménye évenként akkor, ha az árszínvonal nem változott volna a kiinduló év óta. Ezt a mutatószámot a termelés reálmutatójának nevezzük, és úgy számítjuk ki, hogy a kibocsátás folyó áron számított összegét elosztjuk az árszínvonalnak a kiinduló évhez mért viszonyszámával, a kiinduló évhez viszonyított árindexszel. NDP Az egy nemzetgazdaságban egy év alatt megtermelt nettó jövedelmet nettó hazai terméknek, vagy NDP-nek (Net Domestic Product) nevezzük. A keletkezett nettó jövedelmet úgy kapjuk, hogy a bruttó jövedelmet csökkentjük az évi amortizáció összegével. GNI, NNI Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár külföldről, akár belföldről megszerzett összes bruttó jövedelmét bruttó nemzeti jövedelemnek röviden GNInek (Gross National Income), nettó jövedelmét nettó nemzeti jövedelemnek röviden NNI-nek (Net National Income) nevezzük. Számolásuk GDP-ből és NDP-ből: GDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme = GNI és NDP + hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme = NNI NNI+amortizáció=GNI

6 GNDI, NNDI Egy nemzetgazdaság szereplőinek egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelmét rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelemnek, röviden GNDI-nek (Gross National Disposable Income) nettó jövedelmét pedig rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelemnek, röviden NNDI-nek (Net National Disposable Income) nevezzük. GNI + az országba külföldről beáramló transzferek - az országból külföldre áramló transzferek = GNDI és NNI + az országba külföldről beáramló transzferek - az országból külföldre áramló transzferek = NNDI NNDI+amortizáció=GNDI Az SNA alapmutatók rendszere Jövedelmek Bruttó jellegű mutató Nettó jellegű mutató Megtermelt jövedelem GDP NDP Elsődleges elosztás során GNI NNI megszerzett jövedelem Végső felhasználásra álló jövedelem GNDI NNDI 5. Az alábbi irodalom alapján értelmezze a piaci alapfogalmakat és a piaci mechanizmust! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata A piac fogalma A piaci kereslet fogalma, a keresletet befolyásoló tényezők A kínálat fogalma, a kínálatot befolyásoló tényezők Az ár fogalma A piaci egyensúly piaci mechanizmus A piac fogalma A piac mindig egy adott áru cseréjének, adásvételének a színtere, ahol az áru, illetve szolgáltatás iránt érdeklődők és az azt elcserélni szándékozó piaci szereplők találkoznak. A csere két szereplője a vevő és az eladó; tárgya az áru, illetve a szolgáltatás. A piac három dolgot jelent: a kereslet és kínálat összességét a kereslet és a kínálat egymásra hatását a kereslet és kínálat találkozási módját, helyét A piaci kereslet fogalma, a keresletet befolyásoló tényezők A kereslet a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra, amely a megrendelésekben, a rendszeres vásárlásokban és a vevők jelzéseiben nyilvánul meg. A kereslet törvénye szerint, ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken, ha az árak csökkennek, a kereslet nő. A keresletet befolyásolja: fogyasztók ízlése

7 fogyasztók száma fogyasztók pénzjövedelme kapcsolódó áruk ára fogyasztói várakozások stb. A kínálat fogalma, a kínálatot befolyásoló tényezők A kínálat a piacon eladásra felajánlott termék, vagy szolgáltatás mennyisége. Befolyásoló tényezői: erőforrások ára technológia adók és szubvenciók más áruk árai eladók száma. Azt, hogy hogyan alakul a kereslet és a kínálat az ár hatására, leginkább a Marshall-kereszt- en lehet bemutatni. Ha feltesszük, hogy a normális körülmények között, minél magasabb az ára egy adott árunak, annál többet kínálnak, s annál kevesebbet keresnek belőle, akkor a kínálatot egy szigorúan monoton növekvő, a keresletet egy szigorúan monoton csökkenő görbe ábrázolja egy olyan koordinátarendszerben, ahol az egyik tengelyre a termék árát, a másikra a mennyiséget mérjük fel. A két görbe természetesen keresztezi egymást, s a közös metszéspontjuk határozza meg az egymással egyenlő kínálatot és keresletet, valamint a hozzájuk tartozó egyensúlyi árat. Az ár fogalma Az a pénzmennyiség, amennyiért egy árut a piacon meg lehet vásárolni, illetve el lehet adni. Piaci árnak azt az árat nevezzük, amin ténylegesen lezajlik a csere. Ha az ár magasabb az egyensúlyi árnál, a kínálat magasabb lesz, mint a kereslet, ilyenkor árutöbblet fog keletkezni, amely során csökkenni fognak az árak és növekedni fog a fogyasztás. Ha az ár alacsonyabb az egyensúlyi árnál, a kereslet mennyisége meg fogja haladni a kínálatot, ilyenkor áruhiány keletkezik, amely nyomán növekedni fognak az árak és növekedni fog a kínálat mennyisége. A piaci egyensúly-piaci mechanizmus A kereslet és kínálat közti egyensúly akkor jön létre, ha a kereslet éppen megegyezik a kínálattal, a vevők éppen annyit akarnak venni, amennyit az eladók el akarnak adni, éppen annyi áron, amilyen áron kínálják. Ez a piaci egyensúly, mely csak véletlenül jöhet létre. A piac az egyensúlytól való eltéréseken keresztül tereli a vevőket és eladókat az egyensúly felé. Az egyensúly az eladók és vevők szándékaitól függetlenül alakul ki, a piac folyamatosan jelzi számukra a szükséges változások irányát. A vegyes piacgazdaság esetében az állam is piaci szereplő és nem engedi ilyen szabadon működni a piacot. Az állam a piacbefolyásoló eszközeivel megpróbálja csökkenteni a szabadpiac szélsőséges kilengéseit. A piaci elégtelenség kialakulhat az egyensúlytól eltérő árak és az elégtelen termelés miatt, jóléti veszteséget teremtve ezzel az államnak.

8 A piaci mechanizmus a fogyasztók és a termelők kölcsönös viszonyának összességét jelenti. Ezek alapján születik döntés a termelési erőforrások elosztásáról és felhasználásáról, az áruk és szolgáltatások áráról és mennyiségéről. A piaci mechanizmus előnye, hogy az információk automatikusan terjednek. A legfontosabb információ az ár. A piaci mechanizmusnak 3 fő folyamata van: kereslet kialakítása, kínálat kialakítása, egyensúlyár létrejötte. 6. A mellékelt irodalmak alapján állapítsa meg, milyen piaci szerkezetről van szó! Mutassa be továbbá a fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata A piaci verseny fogalma A tökéletes verseny jellemzői A monopolisztikus verseny jellemzői A monopolpiac jellemzői Az oligopol piac jellemzői A kartell fogalma A Gazdasági Versenyhivatal szerepe A piaci verseny fogalma A verseny két vagy több szereplő bizonyos szabályok között zajló tevékenysége előnyszerzés céljából. A verseny funkcióit 3 csoportba sorolhatjuk: jóléti funkció a fogyasztó választási lehetőségét jelenti a különböző termékek és szolgáltatások között hatékonysági funkció a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a lehető legolcsóbban, a legkisebb ráfordítással költséggel működjenek, hiszen a költségek alapvetően meghatározzák a piaci pozíciót allokációs funkció a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat olyan termékekre és szolgáltatásokra kell hogy fordítsák, amire valós fogyasztói igény mutatkozik (ha nem lenne verseny nem lenne érdeke, hogy a fogyasztó azt kapja amit szeretne, mert úgy sincs más, konkurencia miatt viszont fontos, hogy a fogyasztó mit akar) Verseny a fogyasztónak jó, mert a verseny miatt több termékből választhat, alacsonyabb áron. Verseny pozitív a fogyasztónak, vállalatok a verseny korlátozásában érdekeltek. Ezért különböző lépéseket tesznek pl.: összejátszanak. Emiatt védik a versenyt szabályok. Versenyszabályozás: a verseny fenntartása egy fontos dolog, tisztességtelen versenymagatartásról törvény is készült. közérdek miatt a verseny a gazdaság növekedését, fejlődését hozza magával, ezért közérdekből támogatott (új technológia, energiatakarékosság stb.) a többi piaci szereplő érdekében az üzlet tisztességes megtartása o o piaci szereplők összejátszásának vagy a kartell tilalmának megfogalmazása gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (monopóliumok a túlzott piaci méret, piaci részes miatt a többieket hátrányos helyzetbe tudja hozni pl.. csökkenti a felvásárlási árakat, árukapcsolást hajt végre) o fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, tilos a fogyasztót megtéveszteni, a termékről valótlant állítani Egy termék piacának jellegét, formáját vagy szerkezetét meghatározó tényezők: piaci szereplők száma és nagysága piacra lépés feltételei termék jellege piaci szereplők befolyása az áralakulásra az információhoz való hozzájutás lehetőségei Piaci formák: tökéletes versenypiac monopolpiac A tökéletes verseny jellemzői

9 Tökéletes verseny alakul ki egy termék piacán, ha sok kis eladó és kis vevő van. Ekkor egyikőjük sem képes egyedül befolyásolni a piacot. Nagy számuk miatt megegyezni nem tudnak, s ha valamelyikük felemelné az árat, nem vásárolnának tőle, ha valamelyikük csökkentené, a piac elnyelné a kínálatát, de annak kis mértéke miatt nem befolyásolná az egész piacot. A tökéletes versenyben tehát a piaci szereplők számára az ár külső adottság. Tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be- és kilépés. A szabad be- és kilépésnek két fő akadálya lehet. Jogi akadályok, mint például állami engedélyek szükségessége a termeléshez (pl. bányászat), s pénzügyi-gazdasági feltételek, például, ha óriási tőkét kell induláskor befektetni, amelyet nehéz más tevékenységbe átvinni (pl. acélgyártás). Tökéletes verseny esetén, mint például a tojáspiac a belépéshez elég néhány tojó megvétele. A tökéletesen versenyző piacon szereplő vállalat számára az ár adottság, megváltoztatni nem tudja, de lehetőségein belül ezen az áron bármennyit képes eladni. Minden egyes termék által keletkező bevétel megegyezik a piaci árral. A vállalatnak a tökéletes verseny piacához való alkalmazkodása kettős: elfogadja az árat és megállapítja saját optimális termelési mennyiségét. Tökéletes verseny piacán profittal termelő cég azt tapasztalja, hogy valamilyen külső befolyás hatására a piaci ár csökken. Ilyenkor két dolgot tehet, vagy megszünteti a termelést, vagy tovább termel. Az átlagköltségek minimumának megfelelő termelést fedezeti pontnak nevezzük, mert ekkor éppen megtérül a tökéletes verseny vállalatának minden gazdasági költsége. Fedezve van minden fix és változó költsége és ezekben a normál profitja is. Rövid távon azért képes egy vállalat gazdasági profitot elérni, mert a versenytársak ekkor még magasabb költséggel tudják csak előállítani a terméket. Hosszabb távon azonban szabad a ki- és belépés, s bárki alkalmazhatja a jobb technikát, ezért a termelők költségei megközelítik egymást. Ez azt eredményezi, hogy hosszú távon a gazdasági profit eltűnik, minden, a piacon lévő vállalat normál profitot realizálva fog termelni. A monopolisztikus verseny jellemzői Az eladók száma elég nagy ahhoz, hogy az egyik termelő sem tudja a piacot uralni, de a vállalatok által kínált termékek differenciáltak ami monopolisztikus elemet kölcsönöz a vállalati magatartásnak. Jellemzői: 1. Az adott piacon relatív sok vállalat működik, amelyek piaci részesedése kicsi de nem elhanyagolható. 2. vállalatok által gyártott termékek v. felkínált szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. 3. Az iparágat képező vállatok az árra és a termelni kívánt mennyiségre vonatkozó döntési folyamatukban nem veszik figyelembe versenytársaik hasonló döntéseit. 4. Szabad a picra való belépés és a kilépés. 5. Sem lehetőségük, sem motivációjuk nincs a piacon szereplő vállaltoknak, hogy összejátszanak annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az árat v. a kibocsátandó termékmennyiséget. A monopolpiac jellemzői A monopolpiac jellemzői: szabadverseny ellentéte egyetlen vállalat van jelen (vevő nem választhat az eladók között) az adott terméket egyetlen vállalat állítja elő a termék nem helyettesíthető nincs versenytársa a termék áráról maga a vállalat dönt, birtokolja az összes információt. A monopóliumok kialakulásának okai: történelmi okok állami bürokrácia (pl. közlekedés) kartell szerződés MES (minimális gazdasági méret) o hatalmas tőkelekötés

10 o hatalmas méret speciális természeti erőforrást birtokol természetes monopólium: Ha egy adott vállalat egyedüli termelőként kisebb átlagköltséggel tudja kielégíteni a szükségleteket, mintha ugyanezt a terméket több termelő termelné, akkor ez a vállalat a természetes monopólium állapotában van. tiszta monopólium: ha sok eladó és vevő van és egyedi tevékenységük nem befolyásolja a piacot. Az oligopol piac jellemzői kevés számú szereplő (azoknak a vállalatoknak a száma kevés, amelyek hatást tudnak gyakorolni a piaci árra) a termékek homogének, vagy kevéssé differenciáltak Homogén termékek azok a termékek, amelyek teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, függetlenül a gyártó vállalatoktól. Differenciált termékek, amelyek lényegi (szükségletkielégítő) tulajdonságaikban majdnem azonosak, de valamilyen más szempont szerint különböznek egymástól. (pl. eltérő képernyő méretű televíziók) Ha a termék differenciálható, akkor az a vállalat lehet nyereséges, amelyik jobban megfelel a vevők igényeinek ill. amelyik jobban el tudja hitetni a vevőkkel, hogy az ő terméke felel meg legjobban az igényeiknek. Saját differenciált termékével az oligopol vállalat monopolhelyzetbe kerülhet. Ha a termék nem, vagy kevéssé differenciálható, akkor az oligopol vállalatok nem tudják kiszorítani a versenytársakat a piacról. Mindegyik vállalat leszorítja az árait a vevők megtartása (megszerzése) érdekében. Az árverseny veszteséget okoz a vállalatoknak, amely arra készteti őket, hogy közös megegyezéssel korlátozzák a versenyt (nyíltan, vagy burkoltan együttműködjenek) A kartell fogalma A kartell alatt egymástól független, versenytárs vállalkozások közötti összehangolt magatartás, megállapodás, egyeztetés értendő, melynek nemcsak hatása, hanem célja is a verseny kizárása, korlátozása vagy torzítása, tipikusan az árak szintjének együttes befolyásolása, a piacok elosztása vagy a termelés, kibocsátás korlátozása. Másként fogalmazva, a kartell nem más, mint adott piac működésének magán érdekű, versenyt kizáró vagy korlátozó szabályozása. A kartell formái Attól függően, hogy a versenytársak közötti megállapodás mire irányul, beszélhetünk különösen: - árkartellről, - piacfelosztó kartellről, - kibocsátást korlátozó vagy kvóta kartellről, - információ-kartellről. Elkövetési formák A magyar versenyjog idézett rendelkezése háromféle elkövetési formát nevesít. A versenykorlátozás megvalósulhat - megállapodással, - összehangolt magatartással vagy - vállalati társulások döntésén keresztül. A Gazdasági Versenyhivatal szerepe A Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) az Országgyűlés hozta létre. A hivatal a törvény hatályba lépésével egyidejűleg, január 1-jén kezdte meg működését. A versenyellenes magatartások tilalmának törvénybe iktatását és a szabályok betartása felett őrködő GVH létrehozását a gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny szabadságának és tisztaságának védelme motiválta. Magyar és EU versenyszabályok alkalmazása Az új - és jelenleg is hatályos - versenytörvény január 1-jén lépett hatályba. Mind a magyar versenyjogi szabályokat, mind a GVH jogállását, szervezeti és működési kereteit, mind pedig eljárásainak rendjét ez a törvény határozza meg. A hivatal életében is fordulatot hozott Magyarország európai uniós csatlakozása, amellyel a GVH tagja lett az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságából és a tagállami versenyhatóságokból álló Európai Versenyhálózatnak, s bekerült a közösségi versenyjog alkalmazói közé.

11 A GVH-nak a piacgazdaság működésében betöltött - a verseny szabadságával és tisztaságával kapcsolatos - szerepe, hogy a köz érdekében, a hosszú távú fogyasztói jólétet és így a versenyképességet is növelő módon érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, valamint, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel általában is támogassa a versenyt, vagy ahol verseny nem lehetséges, elősegítse a versenyt megteremteni vagy pótolni hivatott állami szabályozás kialakítását. Versenyfelügyelet, versenypártolás, versenykultúra fejlesztés A GVH-nak a verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége alapvetően három pillérre épül: versenyfelügyeleti munkája során érvényesíti a magyar versenytörvény és a közösségi versenyjog szabályait, versenypártolás keretében a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik a verseny érdekében befolyásolni az állami döntéseket, illetve a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében a versenypolitikai ismeretek terjesztésével, valamint a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlesztésével hozzájárul a versenykultúra fejlesztéséhez. Egyéb feladatok A verseny védelme érdekében végzett sokrétű tevékenységén túl a GVH más jogszabályokban (pl. a kereskedelmi törvényben) meghatározott jogalkalmazási feladatokat is ellát. 7. A mellékelt irodalom felhasználásával mutassa be a megtakarítások jelentőségét a vállalkozások, a háztartások, valamint a nemzetgazdaság szempontjából! Foglalja össze a megtakarítások lehetséges formáit! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata A megtakarítás fogalma A megtakarítások fajtái A megtakarítások jelentősége a háztartások, a vállalkozások, valamint a nemzetgazdaság szempontjából A megtakarítás fogalma A megtakarítás egy adott időszak jövedelmének az adott időszakban fogyasztásra fel nem használt része.(+ befektetett eszközök növelése + pénztartalékok növelése) A megtakarítás fajtái: a) kényszer-megtakarítás b) önkéntes megtakarítás Kényszer-megtakarítás keletkezik, ha szerződés vagy törvény kényszeríti az adott személyt, hogy folyó jövedelmének egy részét ne költse el szabadon, hanem valamilyen megtakarítási formában helyezze el (pl. nyugdíjbiztosítás, lakásbiztosítás, életbiztosítás stb.) A kényszer-megtakarításokat nem befolyásolja a kamatláb. Az önkéntes megtakarítások közvetlen célja, hogy nagyobb jövőbeni jövedelmet biztosítsanak a tőketulajdonos számára. Az önkéntes megtakarításokat jelentősen befolyásolja a kamatláb. Az emelkedő kamatláb ösztönzi a megtakarításokat, és hatására növekszik a tőkekínálat. Ha csökken a kamatláb, csökken a megtakarítások jövedelmezősége, és ez a tőkekínálatot is csökkenti. Megtakarítási formák Az egy adott időszakban keletkező megtakarítás három alapvető formát ölthet: a. anyagi beruházás b. értékpapír vásárlása, lekötött bankbetét c. pénzkészlettartás A b. és c. formát nevezzük összevontan pénzmegtakarításnak. A megtakarítás fogalma alatt néha nem az adott évi jövedelem (flow) egy részét értik, hanem az addigi megtakarítások kumulált állományát (stock). Pénzmegtakarítás esetén nem költünk. A b. esetben odaadjuk másnak, hogy ők használják. A c. esetben nem adjuk oda, sőt tudatában sem vagyunk annak, hogy más használja a zsebünkben lapuló pénzt. Ez csak hitelpénzrendszer esetén lehetséges, ahol csak a felhasználástól való tartózkodásra és az erről való

12 információra van szükség, nem pedig magára a pénzre. A bankok látra szóló betétállományának mindig van egy olyan kemény magja, amelynek szintje alá sohasem süllyed az állomány. Hasonlóan a készpénzállománynak is van egy olyan része, amelyet biztonsági tartalékként állandóan tartunk, de gyakorlatilag sohasem költjük el. Ennek valamilyen formában meg kell jelennie az összkereslet részeként. Az ilyen fedezettel teremtett pénzt nevezzük Riesz Miklós nyomán pótlólagos pénzteremtésnek. 1. A megtakarítás a beruházónál képződik (önfinanszírozás}. 2. A megtakarító pénze újraelosztással a beruházóhoz kerül: o o o végleges újraelosztással többnyire adók és támogatások útján közvetlen ideiglenes újraelosztással, ennek fő megtestesülési formái az értékpapírok közvetett ideiglenes újraelosztással valamely pénzintézeten keresztül (főleg lekötött bankbetétek és ezek alapján nyújtott bankhitelek formájában) 3. Hitelpénzrendszer esetén a kereskedelmi bankok pótlólagos pénzteremtéssel implicit újraelosztást hajthatnak végre. A hitel egyrészt (az igénybevevő és a hitelnyújtó szempontjából) időbeli jövedelemátcsoportosítás; ugyanakkor egy adott időpontban a gazdasági alanyok közötti (térbeli) jövedelemátcsoportosítás eszköze is lehet. A megtakarítási formák fokozatos átmenetet biztosítanak a készpénztartástól a közvetlen anyagi felhalmozásig: készpénz, átutalási betétszámla látra szóló takarékbetétkönyv határidős takarékbetétkönyv takaréklevél másodlagos piaccal rendelkező fix kamatozású államkötvény fix kamatozású kötvény garancia nélkül változó kamatozású kötvény elsőbbségi részvény részvény? közvetlen anyagi felhalmozás. A felsorolás sorrendjében egyre hosszabb a lejárat és egyre magasabb a hozam, illetve a hozamok egyre jobban kötődnek a megtakarításból finanszírozott beruházás hozamához. A három megtakarítási alapforma egyben a jelenbeli és a jövőbeli pénznek három alapvető átváltási formáját is jelenti: a. pénzkészlettartás esetén egységnyi kulcson végbemenő passzív átváltással (átváltozással) állunk szemben; b. pénzre szóló követelés esetén a bankbetét kamatlábának megfelelő átváltási kulcs szerint, értékpapírnál pedig az árfolyamnak megfelelően; c. anyagi felhalmozás esetén olyan jelenbeli javakat vásárolunk a jelenbeli pénzért, amelyeket jövőbeli pénzre kívánunk majd váltani. A c. eset nem korlátozódik a profitrátának megfelelő átváltás klasszikus esetére. Ide tartozik az amortizáció révén megvalósuló közvetett pénzátváltás, vagy az egyedi árindexek eltérését kihasználni kívánó telek-, ékszer- stb. vásárlás (aminek egy részét a statisztika fogyasztásként veszi számba). A b. jelenti azokat az ügyleteket, amelyeknél közvetlenül pénzt cserélnek pénzre. A jelenbeli és a jövőbeli pénzek átváltása a hitelnél tágabb kategória. A megtakarítás definíciójából következően igaz, hogy a megtakarítónak a megtakarítását el kell cserélnie valaki más jövőbeli megtakarításával.

13 A megtakarítások jelentősége a háztartások, a vállalkozások, valamint a nemzetgazdaság szempontjából A megtakarítások jelentősége az, hogy váratlan esemény vagy betegség esetén biztonsági tartalékként szolgál. A megtakarítási programok legáltalánosabb célja, hogy saját magunk és szeretteink anyagi biztonságát növeljük, utat nyissunk az anyagi függetlenség felé. A megtakarítás általában hosszú távú célok elérésére használható jól, mint például privát nyugdíjának felépítése, gyermek életkezdésének támogatása, stb. A közhiedelemmel ellentétben a megtakarítás nem várható a bankszámlán elhelyezett és esetlegesen hosszabb vagy rövidebb távra lekötött felesleges pénzünk kamatoztatásából. Mindannyian tapasztaljuk, hogy ilyenkor a haszon jellemzően nem fedezi a pénz reálértékének a romlását. A fogyasztói szokásaink változtatásával jelentős eredményeket érhetünk el a jövőbeli sorsunk alakításában. Mindenek előtt tehát tisztában kell lennünk azzal, hogy a megtakarítások jelentősége igen is magas. Ezen túl pedig tisztában kell lennünk azzal is, hogy milyen megtakarítási formák mellett dönthetünk, illetve milyen pénzügyi termékek érhetőek el, amelyek a jövedelmünk, vagy éppenséggel a megtakarításaink terhére költségeket, kiadásokat jelenthetnek számunkra. Az ún. pénzügyi közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok összefogó rendszere. A rendszer több elemből tevődik össze: pénzpiac, tőkepiac, biztosítások és pénztárak bonyolult szövevényéből. Ebben az összetett rendszerben helyezhetőek el az egyes megtakarítási formák. Az egyes számlák és mérlegek egyenlegei a gazdaság mutatószámait alkotják. Ezek közül a mutatószámok közül a legfontosabbak: a hozzáadott érték (nemzetgazdasági szinten ez a GDP), a rendelkezésre álló jövedelem, a megtakarítás, a nettó finanszírozási képesség (vagy pénzügyi megtakarítás) és a nettó vagyon. 8. A mellékelt irodalom információtartalmának felhasználásával mutassa be a tőzsde lényegét, a tőzsdén forgalmazott áruk körét, a tőzsdeindex tartalmát, jelentését! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata A tőzsde fogalma A Budapesti Értéktőzsde rövid bemutatása Ügyletek a tőzsdén A tőzsdeindex A BUX A tőzsde fogalma A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkot. A különleges szervezettséget a következőképp lehet leírni: a tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott helyen és időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak és vehetnek. A kereskedelem lebonyolítására vonatkozó szabályok a tőzsdei szokványok. A szigorú kötöttségek főként a befektetők biztonságát szolgálják. A tőzsdén az áruk jelenléte nélkül nemcsak effektív adásvételi, de spekulációs ügyletek is köthetők. Az üzletkötéseket a nyilvánosság, a szereplők általi ellenőrzöttség jellemzi. A megkötött üzletek realizálását a tőzsde intézményesen szavatolja. A tőzsde kereskedelmi centrum, amely növeli a befektetési piac likviditását. E szerepén túl egy információs központ is. Így a tőzsdei árfolyam szinte valamennyi információt koncentrálva, nyilvánosan, folyamatosan és objektívan értékel. A Budapesti Értéktőzsde rövid bemutatása A magyar tőzsde január 18-án kezdte meg működését Pesten. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét

14 mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A II. világháborút követően a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatták, annak vagyonát pedig állami tulajdonba vették. A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően június 21-én - újra megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉTen. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. A kereskedési "csatazaj" kevesebb, mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben, ekkor indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja. A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a tizenkét évnyi önálló jogi személy lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött. A Tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, melynek nyomán tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, november 2- óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en. Ügyletek a tőzsdén A gazdasági fejlődés eredményeképp a tőzsdei műveleteknek számos fajtája alakult ki. Áttekintésük legegyszerűbben kétféle nézőpont szerint lehetséges: 1)Az esedékesség szerint az ügyletek: o a) prompt azonnal esedékes. o b) Termin későbbi időpontban esedékes, határidős. 2)Az üzletkötők kockázathoz fűződő viszonya alapján az ügyletek: o a) Spekulációs. o b) Fedezeti (hedge). o c) Arbitrage. Azonnali ügyletek Ezeket az ügyleteket a szerződéskötéssel technikailag egyidejűleg, illetve nagyon rövid időn belül teljesítik. Az ilyen ügyleteknél a szerződés teljesítését általában 2-5 napon belül kell lebonyolítani. Az eladónak ez időn belül kell az árut/értékpapírt szállítania, míg a vevőnek az ellenértéket a szállítással egyidejűleg ki kell egyenlítenie. A legtöbb tőzsdén az elszámolás segítésére központi értéktár működik, amely biztosítja a papírok tárolását, fizikai mozgatását, a tulajdon átruházását. Prompt ügyleteket azok kötnek akik árut vásárolnának, vagy befektetési lehetőséget keresnek (vételkor), illetve árut adnának el, vagy tőkebefektetésüket készpénzre szeretnék váltani (eladáskor). Az eladás tárgya lehet fizikai áru, illetve értékpapír, vagy deviza. Határidős ügyletek Ezeknél az ügyleteknél a teljesítés mind az adásvétel tárgyát képező áru, mind pedig az ellenérték vonatkozásában egy, az üzletkötés során meghatározott későbbi fix időpontban történik. Az ellenértéket viszont a vevőnek a kötés napján jegyzett (határidős) árfolyamon kell teljesítenie (nem pedig a későbbi időpontban érvényes azonnali árfolyamon). A határidős ügylet tehát jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellett, jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. Az ilyen ügyletet is kötelező teljesíteni, lejáratkor az üzletkötő nem gondolhatja meg magát, nem teheti függővé az üzlet realizálását az árak alakulásától. A határidős ügyletek komoly spekulációs lehetőségekre adnak alkalmat. Az árak időbeli és/vagy földrajzi hely szerinti változása teszi érdekeltté az ilyen ügyletekben a spekulánsokat. Ma már a határidős ügyletek nagy része spekulatív ügylet. A határidős ügyletnek, attól függően, hogy tőzsdén vagy azon kívül kötik meg, két fajtáját különböztetjük meg: a. forward

15 b. futures ügyletek. A forward szerződés egy eszköz eladására vagy megvételére vonatkozó megállapodás, előre meghatározott áron, egy bizonyos jövőbeni időpontban. Az ilyen típusú szerződéseket általában két pénzintézet, vagy egy pénzintézet és annak egy intézményi ügyfele között köttetnek. Az egyik fél long (vételi) pozíciót vesz fel és vállalja, hogy az alapul szolgáló eszközt megvásárolja egy meghatározott jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott áron. A másik fél short (eladási) pozíciót foglal el, s vállalja, hogy ugyanazon időpontban és áron eladja az eszközt. A szerződésben rögzített feltételeket lejáratkor veszik figyelembe. A short pozícióban álló fél leszállítja az árut a long pozíció birtokosának a szerződésben meghatározott összegért, amely nem más, mint az elszámoló ár. A futures szerződés technikailag a forward ügylethez hasonló ügyletet hoz létre. A legfőbb különbség az, hogy a futures kontraktusokkal általában tőzsdén kereskednek, így azok szabványosítottak. A tőzsdei kereskedés természetesen nagyon likviddé (vehetővé/eladhatóvá) is teszi őket. Ebből az is következik, hogy az ügyletek teljesítése döntőrészt nem is fizikai szállítással, hanem pénzbeli elszámolással történik. A kontraktusok részvevői többnyire nem ismerik egymást (közvetítők segítségével kötnek üzletet), így a teljesítést maga a tőzsde garantálja, klíringházak közvetítésével. Ebből kifolyólag az efféle ügyletek biztonságosabbak, mint a forward kötések, amelyeknél az esetleges (nem jellemző) nem teljesítés vesztesége közvetlenül a másik felet terheli, s a követelés csak polgári peres eljárásban érvényesíthető. A határidős ügyletek különleges változata a tőzsdei kereskedés tárgyát is képező opciós ügylet. Tárgya gyakorlatilag bármely áruféleség lehet, természetesen a tőzsdén bizonyos megszorításokkal. Két alapvető típusa van: Call (vételi) opció. Tulajdonosának (long call pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short call pozíció) kötelessége, hogy eladja az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván vételi jogával. Put (eladási) opció. Tulajdonosának (long put pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short put pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván eladási jogával. Fedezeti ügylet A fedezeti ügyletkötők (hedger) a kockázat csökkentésére, a veszteség elkerülésére törekszenek. A biztonságot helyezik előtérbe. A határidős piacot arra használják fel, hogy más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását biztosítsák. Az árfolyam-, illetve kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Így az árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és hátrányosan. A hedge üzlet ez alapján alkalmas arra, hogy az ügyletkötő az érdekével ellentétes árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó veszteséget elkerülje. A fedezeti ügylet formái: Vételi (long) hedge: kötésére akkor kerül sor, ha pl. az importőrt/vevőt későbbi időpontban szükséges deviza vásárlásakor, vagy jövőben tervezett értékpapír vásárlásakor árfolyam-emelkedés fenyegeti. Eladási (short) hedge: alkalmazása akkor célszerű, ha pl. a jövőben szabad devizával rendelkező exportőrt, vagy a jövőben eladni szándékozó értékpapír-tulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti. Spekulációs ügylet A spekulánsok jelentős árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés céljából. Csoportjaik: Hosszra, azaz árfolyam-emelkedésre spekulálók (bulls), akik azért vásárolnak árut/értékpapírt, hogy azt később magasabb áron adják el. Besszre spekulálók, tehát árfolyam-csökkenésre számítanak (bears), árut/értékpapírt adnak el, hogy azokat majdan alacsonyabb áron visszavásárolják. Gyakran a kettő együtt jár egymással, csak eltérő időpontra vonatkozóan. Arbitrázs (arbitrage) ügylet

16 Az arbitrazsőrök kockázat-semlegesek, úgy vállalnak határidős pozíciót, hogy kockázatuk se nem nő, se nem csökken. Amíg a spekulánsok az időbeli, addig az arbitrazsőrök a helybeli, a különböző tőzsdék azonos árufajtáiban fennálló, egy időben való jegyzéseinek árfolyam-különbségeit használják ki. Előbbi kockázattal jár, utóbbi kockázat-semleges. Az arbitrázs főleg a devizaárfolyamokra és a kamatlábakra irányul, fenntartva egyúttal azok összhangját. Fajtái: Háromvalutás arbitrázs: biztosítja a keresztárfolyamok összhangját. Kihasználja a keresztárfolyamok különbségét, s a többszöri átváltás során nyereséget realizál. Ezek az átváltások viszont egyensúlyi árfolyamok kialakulásához vezetnek, ami megszűnteti az arbitrázs lehetőségét. Kamatarbitrázs: a különböző valutákban fennálló, azonos időtartamú hitelek kamatlábainak eltérésére épít. Forward/forward arbitrázs: a különböző időtartamú, azonos valutában fennálló prompthitelek kamatlábainak, és a terminhitelek árfolyamának az egyensúlyi viszonyát tartja fenn. A tőzsdeindex Ez a tőzsde mozgását és aktivitását mutatja be. Egy elméleti részvénykosár a legnagyobb értékben jelenlévő és forgalmat lebonyolító papírokból, amelyek árváltozását mutatja egy bázisidőszakhoz képest. A tőzsdeindex a tőzsdén használatos mutatószám, mely egyetlen adatba sűrítve nyújt információt a piaci mozgásokról. Az index változásából meghatározható a piac mozgásának iránya és nagysága. részvények esetén az indexet a napi árfolyamból, kötvények esetén pedig a hozamból számolják. A New York-i Részvénytőzsde Dow Jones Industrial Avarage a legismertebb részvényindex. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX. A piaci általános áralakulás nyomon követésének legegyszerűbb módja a tőzsdei indexek figyelemmel kísérése. Az index felépítését legegyszerűbben egy olyan kosárként lehet elképzelni, amelybe az indexben szereplő részvények meghatározott mennyiségét elhelyezték. Ez a kosár egy több ezermilliárdos vagyont jelent, amelynek értéke akkor változik, ha változik a kosárban lévő értékpapírok ára. Természetesen a nagyobb bevezetett mennyiséggel és értékkel rendelkező cégek árváltozása jobban hat az egész kosár értékének változására, így az index változását is elsősorban a vezető részvények határozzák meg (MTELEKOM, MOL, OTP, stb.). Az összehasonlíthatóság kedvéért az index értékét mindig a kezdő értékhez viszonyítva, rel szorozva adják meg, azaz a BUX index kezdő értékét nek tekintik, amit az január 2-i árak alapján határoztak meg. Így pl szeptemberében az index értéke pont körül mozgott, ami azt jelenti, hogy 1991 és 2007 között a részvényárak átlagosan több mint 27-szeresükre emelkedtek. A BUX A Tőzsde hivatalos részvényindexe a BUX index, mely valós időben, 5 másodpercenként kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is. Határidős és opciós termékei elérhetőek a BÉT származékos szekciójában. A BUX index összetételének meghatározása szigorú, objektív szabályrendszer alapján történik évente kétszer, márciusban és szeptemberben. Ennek módja illetve az index számításának részletes metódusa a BUX index kézikönyvében található. Hivatalos név Típus Súlyozás Számítás devizaneme Felépítés Felülvizsgálat Számítás gyakorisága A Budapesti Értéktőzsde Zrt. részvényindexe Osztalékfizetés figyelembevevő, teljes hozamindex Közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex Forint Változó számú, de legalább 12 és legfeljebb 25 részvény Évente kétszer-márciusban és szeptemberben Folyamatosan, 5 másodpercenként

17 Bázis érték Kereskedett termékek 1991.január 2.-án 1000 pont BUX index határidős kontraktus BUX index opciós kontraktus 9. A mellékelt irodalom alapján mutassa be a bankrendszer helyét és szerepét a nemzetgazdaságban és fejtse ki saját véleményét! Információtartalom vázlata: A bankrendszer helye és szerepe a nemzetgazdaságban A bank mint vállalkozás A bankok és a termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások kapcsolata A kereskedelmi bankok helye a bankrendszerben Bankműveletek A bankrendszer helye és szerepe a nemzetgazdaságban: a bankrendszer az országban működő bankok összessége Magyar bankrendszer: 1987-ig egyszintű bankrendszer, melynek szereplői: MNB, Állami Fejlesztési Bank, OTP, takarékszövetkezetek, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., ezek egy adott területen kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezetek től kétszintű bankrendszer (több lépésben alakult ki) : Első szint: monetáris hatóságok: MNB, Kincstár, Bankszövetség, Második szint: Kereskedelmi bankok és bankszerűen működő pénzintézetek (MHB, K&H, BB, MKB, ÁÉB, OTP, takarékszövetkezetek, külföldi érdekeltségű bankok): a vállalatok és a háztartások szabadon határozzák meg, mely kereskedelmi bankkal kötnek szerződést. Csak bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének elvégzésére. Pénzügyi intézmény: hitelintézet (betéteket gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez) vagy pénzügyi vállalkozás (kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezhet + csak) Pénzügyi vállalkozás: pénzügyi szolgáltatások közül nem végezhet valuta-deviza kereskedelmi tevékenységet, nem vállalhat kezességet vagy garanciát, nem lehet befektetési alap letétkezelője, a többi tevékenységet csak saját tagjai körében végezheti. Egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el pénzügyi kiegészítő szolgáltatást. Hitelintézetek: úgy kell gazdálkodnia a rá bízott forrásokkal, hogy jövedelmet termeljen és közben fenn tudja tartani fizetőképességét. Szakmai felügyeletét a PSZÁF, a betétesek védelmét az OBA látja el. - Magyar Nemzeti Bank: A Magyar Köztársaság központi bankja, részvénytársaság formájában működő jogi személy, melyet cégjegyzékbe nem kell bejegyezni, Rt nevet cégnévben nem kell feltüntetni. Részvényei az állam tulajdonában van, a tulajdonost az pénzügyminiszter képviseli, de az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása anélkül, hogy ezen célját veszélyeztetné, a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Alapvető feladatai: - A nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelmében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát - Kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátásra, ami a törvényes fizetőeszköz - Hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, kezeli azt - Árfolyam politika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez - Kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését - Feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé - Támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, a pénzügyi rendszer felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét

18 - Egyéb tevékenységet csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat. Az MNB feladatai: - emissziós és pénzforgalmi feladatok: az állam bankja funkció: vezeti a kincstári egységes számlát, az ÁPV Rt és az ÁKK Rt. Pénzforgalmi számláját, vezetheti a posta országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját, a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat. Ezen szervezetek részére jogosult betétet elfogadni hitelezés: az államnak, helyi önkormányzatnak, az államháztartás körébe tartozó más intézmények vagy az állam, helyi önkormányzatok befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg. Értékpapírügyletek: az állam megbízása alapján az állam tulajdonában lévő értékpapírok tekintetében az állam megbízottjaként jár el határidős és fedezeti ügyleteket köthet, közreműködik devizahitel-felvételben, képviseli az államot külföldi pénzügyletekben Forint- árfolyam-kiegyenlítési és deviza- értékpapír-kiegyenlítési tartalékot képez Bankok bankja funkció monetáris politika: az MNB elsődleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, a pénz- és hitelkeresletet. Eszközei: o Számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt o Értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és a származtatott piacon o Saját értékpapírokat bocsát ki o Árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz o Értékpapírokat visszaszámítol o Szabályozza a kötelező tartalékot o Egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz Vezeti a hitelintézetek, elszámoló házak, OBA és BVA pénzforgalmi számláját Kezeli a deviza-és aranytartalékokat, erről havonta tájékoztatja a PM-t Szabályozza a pénzügyi intézményeknek, befektetési szolgáltatóknak, elszámoló házaknak külföldi pénznemben, a deviza külföldiekkel forintban végzett pénzügyi és befektetési szolgáltatási, elszámoló házi tevékenységét Az árfolyamrendszer megváltozásáról a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. MNB e kereteken belül befolyásolja az árfolyamokat a külföldi és belföldi devizapiacokon Évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek, előzetes véleményt formál a költségvetési javaslatról stb. Együttműködik a PSZÁF-el Működésének ellenőrzését az ÁSZ végzi Az MNB szervezete: Közgyűlés (alapszabály, alaptőke meghatározása, mérleg és eredmény kimutatás megállapítása, könyvvizsgáló kiválasztása, díjazás megállapítása) Monetáris tanács_ MNB legfőbb döntéshozó szerve Igazgatóság: végrehajtja a monetáris tanács döntéseit II. Bank, mint vállalkozás: A banki szervezetet 2 részre bonthatjuk: 1. front office, ahová az ügyfél belép 2. back office, az ügyfél számára láthatatlan. A banki működés szabályait a Szervezeti és működési szabályzat foglalja össze, rendszerezi az egyes szervezeti egységek feladatait és hatásköreit, meghatározza a vezetők jogállását, feladatkörét és hatáskörét, valamint a munkavállalók jogállását, jogait és kötelezettségeit. A banküzem által elvégzendő feladatokat két csoportba sorolhatjuk: a bank, mint bank, azok a területek, amelyek a bank szakmai feladatait hivatottak ellátni. a bank, mint üzem, azon területek, melyek minden nagyobb szervezetben vannak és a bankot működésben tartja.

19 A bank, mint üzem: belső ellenőrzés, humánerő forrás-gazdálkodás, jog, controlling, pénzügy és számvitel, piackutatás, marketing, stratégia, üzletpolitika, titkárság, üzemeltetés. A bank, mint bank: hitelezés, forrásgyűjtés, számlavezetés, treasury, hálózati irányítás, kockázatelemzés. A bank szigorú szabályok szerint működő iroda. Ezeknek a szabályoknak a megszegése a banküzem biztonságos működését, végső soron a betétesek pénzét veszélyezteti, ezért ezeknek a betartása és betartatása a banküzem alapvető érdeke. A belső ellenőrzés feladata, hogy ellenőrizze, megvan-e az összhang a bank működése és a működést szabályzó, a törvényes előírásoknak összhangban álló banki belső szabályzatok között. Bizonyos értelemben kívül áll a bank szervezetén, közvetlenül a Felügyelő Bizottság számára készíti jelentéseit. III: A bankok és a termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások kapcsolata, Ide nem tudom, hogy pontosan, mit kell írni, butaságot meg nem akartam idetenni. Itt én a hitelezési folyamatokra gondolok, amit ugyebár a bank nyújt a termelői, szolgáltatói és kereskedelmi szektorok számára, ezáltal lehetővé téve, hogy azok a hitelezett összegekkel, (a pillanatnyi likviditás hiánya mellett is) tudjanak fejleszteni, bővíteni, növekedni. Egyszóval, ha a bankok nem hiteleznének, akkor nehezen tudnának mit beforgatni nagyobb volumenű beruházásokba, hiszen valljuk be, azért ahhoz még ezen szektoroknak is spórolni kellene az meg ugyebár a mai fogyasztói társadalomban szinte lehetetlen. Így marad a hitel. Kommenteket, kiegészítéseket persze szívesen fogadok! (Edina) IV. A kereskedelmi bankok helye a bankrendszerben: Bankrendszer típusai: Egyszintű bankrendszer: A központi és a kereskedelmi banki funkciókat is egy bank látja el. (pl.: Magyarországon a rendszerváltás előtt) Kétszintű bankrendszer: Külön válik a központi és a kereskedelmi banki funkciók (ez jellemző ma Magyarországon és a kapitalista gazdaságokban) V. Bankműveletek: A bankműveletek a letéti, később a betéti üzletágból fejlődtek ki. A bankoknál elhelyezett betétek ui. nemcsak kötelezettséget fejeznek ki az ügyfelek irányában, de egyben forrásul is szolgálnak más bankügyletek számára. A bankműveleteket a szerint csoportosítjuk, hogy a mérlegnek mely tételeit érintik. Így háromféle műveletcsoportot határozhatunk meg: 1. Passzív bankműveletek: azok a tevékenységek, amelyek a forrásoldali tényezőket módosítják. 2. Aktív bankműveletek: azok a tevékenységek, amelyek az eszközoldali tényezőket módosítják. 3. Semleges bankműveletek: sem követelés, sem vagyonra szóló jog, sem tartozás nem keletkezik.

20 10. Elemezze és értékelje a mellékelt statisztikai tábla adatait! Az elemzés során térjen ki a következőkre: a.) A gazdaságilag aktív és nem aktív népesség fogalmának értelmezése, alakulása a vizsgált időszakban b.) A munkanélküliségi ráta értelmezése és alakulása a vizsgált időszakban nemenként és együttesen c.) Az aktivitási arány értelmezése és alakulása a vizsgált időszakban nemenként és együttesen d.) Vonjon le következtetéseket a munkaerőpiacra vonatkozóan! Információtartalom vázlata A munkaerőpiac fogalma, jellemzői A munkanélküliség fogalma, fajtái A munkanélküliség okai A munkanélküliségi ráta számítása, értelmezése Az aktivitási ráta számítása, értelmezése A munkaerőpiac a munkaerő, mint termelési tényező közgazdasági értelemben vett piaca, ahol az eladók (a munkavállalók vagy munkások) és a vevők (a munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik. A munkaerőpiac az egyes foglalkozási ágak szerint további részpiacokra bontható. A munkaerő piac jellemző mutatói: - Foglalkoztatottak száma A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megfelelő ajánlása alapján Magyarországon egy vizsgált időszakban az tekinthető foglalkoztatottnak, aki legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végez, vagy munkájától csak átmenetileg (például betegség vagy szabadság miatt) van távol. Számos részletes szabály is létezik, amelyek alapján például a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlatot végzők vagy korábban a sorkatonák nem tartoznak (tartoztak) a foglalkoztatottak közé. - Munkanélküliek száma Munkanélkülinek azokat a személyeket tekintjük, akik bár képesek és akarnak is dolgozni, mégsem találnak munkát. Míg a munkaügyi hivatalok a munkanélküliek számát egyszerűen a náluk regisztrált állástalanok számával mérik, a Központi Statisztikai Hivatal szemszögéből egészen pontosan az tekinthető munkanélkülinek, aki: a vizsgált héten nem dolgozott (és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), továbbá aktívan keresett munkát a megelőző négy hét folyamán, továbbá rendelkezésre áll, vagyis két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, vagy nem dolgozik ugyan, de már talált munkát, és 90 napon belül dolgozni kezd. - Gazdaságilag aktívak száma vagy munkaerő-állomány Ez a mutatószám a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának összegével, vagyis tulajdonképpen a munkaerőpiac kínálati oldalán jelen lévők számával egyenlő. - Gazdaságilag inaktívak száma Gazdaságilag inaktív mindaz a munkaképes korú, vagyis 15 és 74 év közötti személy, aki nem tartozik a munkaerő-állományba. Legnagyobb csoportjuk a 74 évnél fiatalabb nyugdíjasoké. (Az ő elkülönítésük érdekében az inaktívak számát olykor csak a 15 és 64 év közöttiek körében mérik.) Ide tartoznak még többek között az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. - Foglalkoztatási arány A foglalkoztatási arány a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség számának hányadosa. - Munkanélküliségi ráta Ez az arányszám a munkanélkülieknek a teljes munkaerő-állományon belüli részarányát mutatja. - Aktivitási vagy részvételi (participációs) arány Ez az arányszám a gazdaságilag aktívak és a munkaképes korú népesség számának hányadosaként képezhető. Magyarországon az aktivitási arány nem éri el az 55%-ot, amivel hazánk lényegesen elmarad az Európai Unió régi tagállamaira jellemző részvételi aránytól. - Átlagkeresetek

21 Az átlagkereset az összes foglalkoztatott személy keresetének becsült átlaga. Valójában négy különböző mutatószámot is átlagkeresetnek nevezhetünk. Munkanélküliség: Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve. Munkanélküliség típusai: - Abszolút munkanélküliség A társadalomban egy adott régióban a munkát keresők száma nagyobb, mint a munkahelyek száma. Kitörési lehetőség csak munkahelyteremtéssel, addig is segélyezéssel és közmunkaprogramokkal. - Frikciós vagy súrlódásos munkanélküliség A munkanélkülivé válást az állás- vagy lakhelyváltoztatás okozza. Általában rövid ideig tart, s mindig jelen van. A KSH szerint átlagosan négy hétig tart. Csökkenthető az állásközvetítő rendszerek segítségével, a lakóhelyváltást könnyebbé tevő rendszerekkel. - Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség A munkahelyek szerkezete és az állást keresők szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. (Például szükség van kétszáz asztalosra, de csak kétszáz bányász szabad.) Ez is normális velejárója egy gazdaságnak. Csökkenthető átképzésekkel, felnőttoktatással. - Technológiai munkanélküliség Hosszú távú történelmi folyamat, a munkahelyek technológiai fejlődése, általában az iparban és a mezőgazdaságban (gépesítés). - Konjunkturális munkanélküliség Rövid távú ingadozások eredménye; recesszióba, stagnálásba, legrosszabb esetben válságba torkollik. - Speciális típusok ifjúsági munkanélküliség; tartós munkanélküliség; női munkanélküliség; regionális munkanélküliség Munkanélküliség okai: A természetestől eltérő munkanélküliségi ráta, akkor lép fel, ha a munkaerő kereslete nem egyezik meg a kínálatával. Hosszú távon ennek a különbségnek a bérek igazodása, az átképzések stb. révén elméletileg ki kell egyenlítődnie; rövid távon azonban súlyos gazdasági és társadalmi problémákat eredményezhet. Általában elmondható, hogy a munkanélküliség úgy egy-egy szektorban, mint az egész nemzetgazdaságban a gazdaság növekedésével fordított arányban változik: a GDP növekedése csökkenti, a recesszió (visszaesés) pedig növeli az állástalanok számát. 11. Az alábbi irodalom alapján mutassa be az államháztartás alrendszereit! Beszéljen a központi költségvetés jellemzőiről! Mutassa be a központi költségvetés bevételeit! Jellemezze a legfontosabb bevételi forrásokat! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata Az államháztartás fogalma Az államháztartás alrendszerei A központi költségvetés fogalma A központi költségvetés főbb bevételei Az adók fogalma. Az adók fajtái A vállalkozások és a magánszemélyek által fizetendő adók I. Az államháztartás fogalma Az államháztartás legtágabb megfogalmazásban az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti.

22 Az államháztartás egyrészt gazdálkodási tevékenység, amely során az állam a bevételeit beszedi, a költségvetés összegyűjti és a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználja. Másrészt gazdálkodási rendszer, amelyben a társadalmi szükségletek kielégítése végbemegy. Az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal) rendelkezik: tradicionális funkció: gondoskodik az állam az államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket az állam a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. Ide tartoznak mindenekelőtt: jogalkotás feladatai, jogalkalmazás feladatai, állami szuverenitás biztosítása, belső rend védelme szociális funkció, valamint: A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre célként és eszközként is megjelenik. Itt a redisztribúció a szegényebb társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza. A szociális funkció egyes fontosabb részterületei az alábbiak: szociális ellátó rendszer egészségügyi ellátó rendszer nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer oktatási rendszer gyermek- és ifjúságvédelem munkanélküliség kezelése gazdaságpolitikai funkció: Az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja: Pl.: központi kínálat vagy kereslet támasztásával antiinflációs intézkedésekkel adók, alapok, célprogramok, támogatások meghatározásával II. Az államháztartás alrendszerei Az államháztartás gazdálkodási rendszere alrendszerekből épül fel: 1. központi költségvetés Olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy adott időszakra megtervezi az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, formailag a bevételek és kiadások mérlegszerű szembeállítását jelenti. Jellemzői: naptári évre készül a következő időszakot tervezi meg szisztematikusan tagozódik jogilag kötelező A kormányzat központi költségvetése tartalmazza: az államhatalmi és államigazgatási szervek, azok intézményei és az országos hatáskörű szervek bevételeit és kiadásait a másik 3 alrendszer részére előirányzott támogatásokat 2. helyi önkormányzatok Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek.

23 3. elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál, és működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Pénzalapok: Munkaerő Piaci Alap, Központi Nukleáris Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap. Az elkülönített állami pénzalapok éves költségvetését az Országgyűlés a költségvetési törvényben állapítja meg. 4. társadalombiztosítás o nyugdíjbiztosítás o egészségbiztosítás Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének rendeltetése a társadalombiztosítás (nyugdíjbiztosítás, illetőleg egészségbiztosítás) törvényben meghatározott, kötelező feladatainak finanszírozására és ellátására terjed ki. A társadalombiztosítással összefüggésben az állami szerepvállalásnak két kiemelendő szempontja van: egyrészt állami feladat a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése, másrészt az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik (azaz amennyiben a társadalombiztosítási alrendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam a központi kormányzati költségvetés útján a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja). Minden alrendszer önállóan működik és önálló költségvetése van. III. A központi költségvetés fogalma Olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy adott időszakra megtervezi az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, formailag a bevételek és kiadások mérlegszerű szembeállítása. Jellemzői: naptári évre készül a következő időszakot tervezi meg szisztematikusan tagozódik jogilag kötelező A kormányzat központi költségvetése tartalmazza: az államhatalmi és államigazgatási szervek, azok intézményei és az országos hatáskörű szervek bevételeit és kiadásait a másik 3 alrendszer részére előirányzott támogatásokat A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai: Bevételek: adók és adójellegű bevételek (pl. áfa, vám), nem adójellegű bevételek (pl. illetékek), tőkebevételek (állami tulajdon utáni részesedés), nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (adományok, juttatások). Kiadások: adósságszolgálat és kamattérítés, az államháztartás többi alrendszerének támogatása, a központi költségvetési szervek támogatása, a gazdálkodó szervezetek támogatása, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások működési kiadások felhalmozási kiadások

24 TB közreműködésével folyósított ellátások címzett és céltámogatások elkülönített állami alapok támogatása egyéb kiadások kormányzati rendkívüli kiadások állam által vállalt kezesség érvényesítése IV. A központi költségvetés főbb bevételei adók és adójellegű bevételek (pl. áfa, vám), nem adójellegű bevételek (pl. illetékek), tőkebevételek (állami tulajdon utáni részesedés), nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (adományok, juttatások). V. Az adók fogalma. Az adók fajtái Fogalma: Az adó olyan pénzbeli szolgáltatás, melyet az arra kötelezett jogalanyok (természetes és jogi személyek), a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére, a közkiadások pénzügyi forrásainak megteremtésére, az állam által meghatározott feltételek mellett, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül kötelesek teljesíteni. (5 ismérv) Adók csoportosítása: 1. Alanyiság szerint: Közvetlen vagy egyenes adók: az adóalany és az adóteher viselője azonos, az adófizetési kötelezettség nem hárítható át. Pl.: SZJA Közvetett: az adóalany és az adó teher viselője nem azonos, ilyenek a forgalmi típusú adók. Pl.: ÁFA, jövedéki adó 2. Tárgya szerint: Tárgyi vagy vagyoni jellegű adók Pl.: ingatlan adó Forgalmi típusú adók: befolyásolja a forgalmat, piacszabályozó szerepe van, megemelése esetén az ár is emelkedik Jövedelemadók csoportja Pl.: SZJA, osztalék adó 3. Beszedés helye szerint: Központi adók: az ország költségvetését illető adók, melyet az APEH szed be. Helyi adók: a helyi önkormányzatokat illető adók, melyeknél a jegyző az adó beszedője. Fajtái: 1.Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót kell fizetni az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport után. Az ÁFA elsősorban a fogyasztó terhére megállapított adónem. A vállalkozásokat csak esetenként, mint végső fogyasztókat terheli. Kezelése azonban a gazdálkodásra hárul, ők az adó alanyai. Mértéke: 25% Jellemzői: Forgalmi, mert a termék (szolgáltatás) értékesítéséhez kapcsolódik. Általános, hiszen mindenkire kiterjed, aki terméket árusít, vagy szolgáltatást nyújt. Nettó típusú, mert nem halmozódik. A termék (szolgáltatás) eladása után megállapított adót (output) csökkenteni kell a beszerzések (input) után fizetett adók összegével, s ezt az összeget kell befizetni. (Ha a különbség negatív, bizonyos feltételek megléte esetén visszaigényelhető az összeg.) Hozzáadott érték típusú adó, mert a termelési, értékesítési láncban a levonásos technika miatt csak az értéknövekedés után keletkezik adófizetési kötelezettség. Fogyasztói adóról van szó, mert a felhasználót terheli, noha a forgalmazók fizetik be. Költségként a fogyasztónál jelentkezik. A forgalmazás fázisaiban az adó csak átmenő, áthárítható tétel. 2. A társasági adó

25 A jövedelem- és a vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet folytató adóalanyt a társasági adóról szóló törvényben meghatározottak szerint társasági adó terheli. A társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedett 2010-ben, egyidejűleg megszűnt a 4 %-os különadó. 3. Személyi jövedelemadó Az összevont adóalapba (önálló, nem önálló és egyéb tevékenységek) tartozó jövedelmekhez új adóalap növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27%-át. Az adótábla alkalmazásában a szuperbruttó alapja 5 millió forintos mértékéig 17 %, a felett 32 %. A 4 %-os különadó megszűnik! 4. Helyi adók Lehetősége van az önkormányzatnak, hogy bevételeik egy részét adók kivetése és beszedése révén szerezzék meg, ezáltal is biztosítva az önálló gazdálkodás feltételeit. A törvény meghatározza a lehetséges adóalanyokat és adótípusokat, de egyben megszabja a korlátokat (pl. az egyes adók mértékének felső határát) is. A következő típusú adók vethetők ki: vagyoni típusú adók: építményadó telekadó kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója vállalkozók kommunális adója idegenforgalmi adó helyi iparűzési adó 5.Egyéb adók és járulékok Az előzőekben ismertetett adókon kívül még számos másfajta adót, hozzájárulást és járadékot fizetünk. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója (pl.: Jövedéki adó, Cégautó adó, Árfolyamnyereség adó, Kamatadó, Osztalékadó). Járulékok (pl.: Baleseti járulék, Munkavállalói járulék, Munkaadói járulék, Vállalkozói járulék, Innovációs járulék, Egészségügyi hozzájárulás, Szakképzési hozzájárulás stb.) VI. A vállalkozások és a magánszemélyek által fizetendő adók A vállalkozásokat terhelő legfontosabb adófajták: társasági adó, személyi jövedelem adó, általános forgalmi adó, fogyasztási adó: meghatározott, végső fogyasztást szolgáló termékek lakossági felhasználása (belföldi értékesítés, importálás) után felmerülő befizetési kötelezettség. Az áfához hasonlóan ez is közvetett adó. A mértékét a termék ára után százalékosan határozzák meg. Fogyasztási adóval terhelt termékek pl. az üzemanyag, a cigaretta, a sör, az egyéb szeszes italok, személygépkocsi stb. A fogyasztási adó megfizetése végső soron szintén a fogyasztóra hárul és ezáltal - általában - növeli a fogyasztási cikkek árát. helyi adók vámok: Olyan ellenszolgáltatás nélkül fizetendő köztartozás, amit az állam az arra feljogosított szerve útján, meghatározott jogszabályok szerint szab ki és szed be. illetékek: Nem gazdasági jellegű szolgáltatás díja, valamely állami vagy önkormányzati szerv felé. (illetékbélyeggel fizetünk minden közhivatalban, a korrupció kiküszöbölése ellen irányul) Magánszemélyeket terhelő legfontosabb adófajták: Személyi jövedelem adó ÁFA Gépjárműadó Járulékok Vagyonadó

26 Jövedéki adó Kamatadó Illetékek 12. A mellékelt irodalom alapján mutassa be a központi költségvetés főbb kiadásait! Értelmezze a szufficit, a deficit és a költségvetési egyensúly fogalmát! Mutassa be a költségvetési hiány finanszírozásának lehetséges módjait! Információtartalom vázlata A központi költségvetés főbb kiadásai A költségvetési deficit, szufficit és a költségvetési egyensúly fogalma A költségvetési hiány finanszírozásának lehetséges módjai A központi költségvetés és a vállalkozások kapcsolatrendszere Központi költségvetésbe folynak be az állami feladatok végrehajtásához szükséges bevételek és innen történik ezek újraelosztása A központi költségvetés főbb kiadásai adósságszolgálat és kamattérítés, az államháztartás többi alrendszerének támogatása, a központi költségvetési szervek támogatása, a gazdálkodó szervezetek támogatása, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások. Az állami költségvetés deficites, ha a kiadások összege nagyobb, mint a bevételeké. Az állami költségvetés szufficites, ha a kiadások összege kisebb, mint a bevételeké, vagyis az gazdaság tartozik az államnak. A költségvetési hiány finanszírozásának lehetséges módjai új pénz kibocsátása tőkepiaci finanszírozás hitelfelvétel a magánszektortól külföldi hitelfelvétel és/vagy devizában denominált értékpapírok állampapírok kibocsátása belső pénzpiacról külső pénzpiacról saját valutában devizában rövid és hosszú lejáratú állampapírokkal 13. A mellékelt irodalom alapján értelmezze az infláció fogalmát, mutassa be az infláció alakulását a vizsgált időszakban! Vonjon le következtetéseket az infláció okaira vonatkozóan! Mutassa be továbbá a mellékelt irodalom fontosabb megállapításait, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata Az infláció fogalma A kúszó-, a vágtató- és a hiperinfláció Az infláció fajtái, okai Az infláció fogalma: Latin eredetű szó, felfúvódást jelent. Az árszínvonal tartós, folyamatos emelkedése. Az inflációs ráta kifejezi, hogy az előző időszakhoz képest hány százalékkal emelkedett az árszínvonal. Jele P preiss. P1 mostani ár, Po az az érték, amihez viszonytok. (P1-Po)/Po Az infláció a gazdaságban meghatározott időszak alatt bekövetkezett általános árszínvonal emelkedés. Kiemelt jelentősége van a meghatározásban szereplő általános szónak. Nem beszélhetünk inflációról, ha egy vagy két termék ára emelkedik, de másoké meg süllyed. Az infláció azt jelenti, hogy az előzőleg említett hatalmas fogyasztói kosárban lévő javak széles körének úgy emelkedik az ára, hogy azt a többi jószág árának csökkenése nem egyenlíti ki. Infláció esetén a pénz veszít az értékéből. Defláció: Az infláció ellentéte.

27 Az infláció fokozatai: kúszó-, vágtató,-és hiperinfláció: mérsékelt vagy kúszó infláció az árszínvonal változása viszonylag alacsony és állandó (kb. 10 %- ig lehet számolni. Kúszó infláció esetén a relatív árak nem szakadnak el egymástól túlságosan és a reálkamatláb sem túl alacsony. A pénz alapvetően megőrzi az értékét, az emberek inflációra vonatkozó várakozásai stabilak, van akinek kifejezetten kedvező és senkinek sem rossz. Vágtató infláció az árszínvonal változása már 10 % feletti, akár 100 % is lehet. Súlyos gazdasági torzulások alakulnak ki. Pénzpiac elsatnyul, a pénztartás a legszükségesebb szintre korlátozódik, felvásárlásra kerül sor, értékálló dolgokba fektetnek (nemesfém, ingatlan) Vágtató infláció mellett a nemzetgazdaságok igen jó teljesítményt képesek nyújtani, ha az infláció nem gyorsul. A vágtató infláció, ha tartóssá válik, súlyos gazdasági következményekkel járhat. Általában kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a fix jövedelemmel rendelkezők. Mivel a pénz gyorsan veszít értékéből, bekövetkezik a kamatláb igazodás. A korábbi kölcsönök adósai most jól járnak, mivel leértékelődött pénzben fizethetik vissza a jó pénzben felvett adósságaikat. A hitelezők ugyanezért rosszul járnak. Rosszul járnak általában a fix jövedelemmel rendelkezők (nyugdíjasok, ösztöndíjasok, közalkalmazottak stb.), és jól járnak mindazok, akiknek a jövedelme közvetlenül függ az áraktól. Hiperinfláció az árak elszabadulásának végső fázisa kiszámíthatatlan. Súlyos gazdasági problémákkal társul. A hiperinfláció az elszabadult infláció esete, amikor az ár-bér spirál, illetve a bér-ár spirál kialakulása az árak egyre gyorsuló növekedéséhez vezet, és a folyamathoz előbb-utóbb a bankóprés is társul. A hiperinfláció általában a háborúk utáni korszakok jellemzője. Az infláció fajtái, kiváltó okai: Ha a makrokereslet nagyobb, mint a makrokínálat, akkor az árak nem csak az egyes termékek esetében nőnek, hanem összefüggésükben is. Miért haladhatja meg a makrokereslet a kínálatot?: - a kereslet nő a kínálathoz képest - kínálat csökken a kereslethez képest Keresleti infláció: Az infláció mögött az áll, hogy a kereslet magas a kínálathoz képest- árinfláció- a fogyasztás autonom megnő, anélkül, hogy a fogyasztási cikkek is megnövekednének. Spekulációs hatás, az emberek többet fogyasztanak az adott jövedelem mellett. pénzinfláció megnő a pénz mennyisége, túlkínálat jelentkezik a pénzpiacon. Nő a fogyasztási vagy beruházási kereslet. A keresleti infláció okai: - az autonóm fogyasztás növekedése - az autonóm beruházás növekedése mennyiség növekedése Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása az árszínvonalra, a kamatlábra vmint a makrogazdasági jövedelemre: - autonóm fogyasztási kereslet növekedésének okai: A beruházás a piaci kamatláb függvénye, ha jók a profitkilátások akkor nagyobb kamatláb mellett is kockáztat beruházást, ha az értékesítési rendszert nem tartja stabilnak akkor hiába olcsó a beruházási hitel, az előállított terméket nem tudja eladni, nem vág bele komolyabb tőkebővítésbe. Ha a fogyasztó tudja, hogy áremelkedés várható, ha teheti még az alacsonyabb áron megpróbálja megvásárolni a kívánt termékeket. - autonóm fogyasztási kereslet hatásmechanizmusa: AZ autonóm fogyasztás nő, nő a fogyasztási kereslet(a függvény felfele tolódik), nő az összkereslet, nő a pénzkereslet. A túlkereslet lesz az árupiacon, melynek hatására az árszínvonal nő. A pénzpiacon is túlkereslet lesz, aminek hatására a kamatláb emelkedik. Az új egyensúlyi jövedelem a megemelkedett árszínvonal és kamatláb mellett jön létre. Az autonóm beruházás növekedésének hatása az árszínvonalra:

28 - autonóm beruházás növekedésének okai: A beruházási keresletet jelentős mértékben befolyásolja a profitvárakozások és a kamatláb. Ha szép profitra számíthatnak, akkor adott kamatláb és adott jövedelemszint mellett fokozzák beruházási keresletüket. - autonóm beruházás növekedésének hatásmechanizmusa: ha javulnak a profitkilátások nő a beruházási kereslet. Változatlan fogyasztói kereslet mellett ennek hatására az összkereslet is nő, nő az árszínvonal, az árupiacon túlkereslet. Ha nő az összkereslet, megnő a tranzakciós pénzigény,(a beruházási hitelek iránti igény) így a pénzpiacon is túlkereslet lesz, ami kamatláb emelkedéshez vezet. Az új egyensúly a korábbinál magasabb árszínvonal és kamatláb mellett jön létre. A pénzmennyiség növekedésének hatása az árszínvonalra: A forgalomban levő pénzmennyiséget az állam és a jegybank szabályozza. A pénzmennyiség növekedése: Kötelező tartalékráta csökkenése -Jegybanki kamatláb csökkenése (olcsóbban tudnak hiteleket felvenni, a kereskedelmi bankok hiteleket kiváltani) - Értékpapír, deviza, arany vásárlása(a bankokhoz jegybankpénz áramlik megnövekszik a jegybanki tartalékuk.) A pénzmennyiség növekedésének hatásmechanizmusa: nő a pénzmennyiség nő a reálpénzkínálat, túlkínálat a pénzpiacon, ami csökkenő kamatlábhoz vezet. Emiatt nő a beruházási kereslet, nő az árupiaci összkereslet, túlkereslet az árupiacon,(ez enyhíti a pénzpiaci túlkínálatot) nő az árszínvonal és az egyensúlyi jövedelem, nő a makrokereslet, de kamatszint emelkedés nem következik be. Költséginfláció: Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken. Megemelkednek a költségek és ez felfelé nyomja az árakat anélkül, hogy történne valami. befolyásolja az állam a keresletet akár úgy, hogy adókat vagy kamatlábakat változtat (növel). a forgalomban lévő pénz mennyiségét is szabályozza. Költséginfláció okai: - folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulása - nominálbérek emelkedése A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulásának hatása az árszínvonalra: Nominálbérek emelkedése: Ha a nominálbér nő, nő a reálbérszint. Ez a vállalati szféra számára költségnövekedést jelent, a munka iránt csökken a kereslet, vagyis kevesebb embert foglalkoztatnak. A kibocsátás is csökkeni fog az adott árszínvonal mellett. Az árupiacon túlkereslet alakul ki, ami árszínvonal emelkedést von maga után. Ez a lecsökkent kibocsátás nem az eredeti kínálati függvényen helyezkedik el, hanem az P irányába tolódik. Az új egyensúly egy korábbinál magasabb árszínvonal és alacsonyabb kibocsátási szint mellett valósul meg. Ha növekszik az árszínvonal de a megállapított pénzbér nem változik, akkor ugyanannyi pénzért a fogyasztók most kevesebb árut tudnak vásárolni. A szakszervezetek tárgyalást kezdeményeznek a bér növelésével kapcsolatban, a munkaadók kénytelenek tudomásul venni, elismerni a tényt, de törekedni fognak a bérkövetelések mérséklésére. Körforgás alakul majd ki: Nő az árszínvonal - nőnek a pénzbérek - csökken a munkakereslet csökken a foglalkoztatottság csökken a kibocsátás túlkereslet alakul ki az árupiacon az árszínvonal újra nőni kezd. Ár-bér spirálnak nevezzük a pénzbér és az árszínvonal emelkedésének egymást erősítő folyamatát. 14. A mellékelt irodalom információtartalmának felhasználásával ismertesse a fogyasztóvédelem fogalmát! Mutassa be a fogyasztóvédelem alapelveit és a fogyasztóvédelem szervezetét, fejtse ki a témával kapcsolatos saját véleményét! Információtartalom vázlata A fogyasztóvédelem fogalma A fogyasztóvédelem alapelvei

29 A fogyasztóvédelem szervezete A hazai és az EU-s fogyasztóvédelmi célkitűzések, fogyasztóvédelmi jogszabályok A fogyasztóvédelem fogalma: Alapvek meghatározása: Fogyasztó: az a személy, aki gazdasági vagy tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, ill. akinek részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás, vagy ajánlat címzettje. Fogyasztóvédelem: olyan fogyasztói, vásárlói magatartás meghonosítása a tudatosítás, az információterjesztés, a nyilvánosság és a jogrend átalakításának eszközeivel, amely els dleges szempontnak tartja a környezet terhelésének csökkentését. A fogyasztóvédelem alapelvei: a fogyasztók egészségének és biztonságának a védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, a fogyasztói jogokról való tájékoztatása és azok oktatása, a jogorvoslathoz, illetve a kárigények érvényesítéséhez való jog, a fogyasztói érdekképviselethez való jog. A fogyasztóvédelem szervezete: Ettől jobbat nem találtam - Ha valaki tud, akkor frissítsen! (Edina) A hazai és az Eu-s fogyasztóvédelmi célkitűzések, fogyasztóvédelmi jogszabályok: 2002-től újfent hosszabb, azaz középtávú fogyasztóvédelmi programot dolgozott ki az EU, mely 3 fő stratégiai célkitűzésből és az akciótervből áll, mely célok elsőbbséget kaptak minden más előtt, a fogyasztóvédelmi szempontok integrálódása érdekében minden egyéb EU-s politikába: 1. egységes és magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása, 2. a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása, 3. a fogyasztóvédelmi szervezetek bevonása az EU-s politikába. Az akcióterv célja a 3 fő stratégiai cél megvalósításának segítése volt. 1. Egységes és magas szintű fogyasztóvédelem biztosításával kapcsolatos akciótervi feladatok: - áruk és szolgáltatások biztonságának megteremtése, - a kereskedelmi gyakorlat harmonizálása / összehangolása, - az elektronikus kereskedelem biztonságának megteremtése, - a jelenlegi fogyasztóvédelmi jogszabályok felülvizsgálata, - közérdekű szolgáltatások minőségének javítása, - nemzetközi kereskedelmi szabványosítási és címkézési feladatok, problémák rendezése. 2. A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása: - a fogyasztóvédelmi jogszabályzás végrehajtása területén nem megfelelő az együttműködés, melyet javítani kell;

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szerepli: háztartások, a vállalatok, az állam és a külföld. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplket funkciójuk szerint csoportokba, gazdasági

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Tőzsdei ügyletek 68. lecke A tőzsde kialakulása, fogalma,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

A tőzsde Kialakulása, szervezete Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Készítette: Farsang Réka Tartalom Tőzsdéről általában Történeti áttekintés Magyar tőzsde történelme BÉT Szervezeti felépítés Tőzsdetagság

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust.

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust. 1 450 különböző termék kereskedhető, 21 különböző tőzsdéről érhetők el kontraktusok. Energiahordozók (pl.: olaj, földgáz), nemesfémek (arany, ezüst) devizák, kötvények, mezőgazdasági termények (búza, narancs),

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A határidős kereskedés alapjai

A határidős kereskedés alapjai A határidős kereskedés alapjai Molnár Melina Budapest, 2014.11.25. A határidős ügyletekről általánosságban Határidős termékek a Budapesti Értéktőzsdén A letéti díj A határidős ár meghatározása 2 Az árak

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Tőzsdeismeretek. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:

Tőzsdeismeretek. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította: Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Tőzsdeismeretek A Név: Csoport: Tagozat: Elért pont:

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25.

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Devizapiac a gyakorlatban Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Equilor Az Equilor Befektetési Zrt. A Budapesti Értéktőzsde alapító tagja A befektetővédelmi Alap és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A Hozamfelhalmozó (Range Accrual - RAC) strukturált befektetések esetében a hozam

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi

Részletesebben

2016.05.16. Pénzügyek. 5. A pénzügyi piacok

2016.05.16. Pénzügyek. 5. A pénzügyi piacok Pénzügyek 5. A pénzügyi piacok 1 Fő témák 1. Pénzügyi piacok fogalma 2. A keresleti oldal 3. A kínálati oldal 4. A pénzügyi piacok szegmensei 5. A pénzügyi piacok fejlődése 6. Pénzügyi válságok és kezelésük

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

Portfólió jelentés értékpapíralapra Alapadatok Alap neve, lajstromszáma: Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap lajstromszám 1112-218 Alapkezelő neve: Concorde Alapkezelő zrt. Letétkezelő

Részletesebben

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ

REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ I. REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP Féléves tájékoztató 2008. I. félévéről Alapkezelő: Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdasági események típusai 49. lecke Gazdasági esemény

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. 1 Jövedelem transzfer

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

A határidős kereskedés alapjai

A határidős kereskedés alapjai A határidős kereskedés alapjai Szép Olivér Budapest, 2014.05.29. A határidős ügyletekről általánosságban Határidős termékek a Budapesti Értéktőzsdén A letéti díj A határidős ár meghatározása 2 Az árak

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én)

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) H0F: 0. számú kamatfelár-változtatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel

Részletesebben