Nem értem... Interjú Losonczy János. A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata. Védharc a végeken

Átírás

1 Orvosok Lapja A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata Nem értem... Védharc a végeken Interjú Losonczy János szülész-nőgyógyász főorvossal, a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökével

2

3 köszöntő Nem értem Köztestületünk fennállásával szinte egykorú a tagság irányából megnyilvánuló elégedetlenség, az örökzöld kérdés: mit tesz értem a kamara?, és a sommás válasz: semmit! Nem tárgya jelen írásnak hosszasan vitába szállni az elégedetlenkedőkkel. A kamara mindenkori vezetői az elmúlt évtizedek során a nyilvános fórumok, a nyomtatott és elektronikus felületek sorát igénybe véve számos alkalommal mutatták be, sorolták fel az egyre bővülő, gyarapodó tagi szolgáltatások sorát, az orvosi kar érdekében kifejtett aktivitásokat. Eközben csak ritkán tették fel a kérdést, vajon miben, kiben, kikben realizálódik a Magyar Orvosi Kamara valósága? Vajon a kritikusok, a csendesen zúgolódók, vagy akárcsak az egyre növekvő számú apatikusok mikor, menynyit tettek tesznek azért, hogy kamarájuk jobb legyen? Ugyanis a kamara nem egy elvont formáció, hanem több mint negyvenezer ember közössége, s mint minden közösség, így a MOK ereje is a tagok hajlandóságában rejlik, az egyekből tevődne össze sokká. Azt, ha lassan is, de meg kellett értenem, miért nem képes, illetve akarja az orvoskar látványos, demonstratív lépésekkel megmutatni jogos elégedetlenségét. Hogy mindenkinek van kibúvója, hogy éppen ő akkor és ott nem sztrájkolhat, nem vonulhat fel, persze egyetért a célokkal, de pont akkor, ott és úgy, bocsánat, de ő nem, talán majd legközelebb, értsék meg a többiek. Aztán persze nincs legközelebb, aki bátor volt, és tehette, az inkább elment, a maradék pedig belerokkan a túlterhelésbe, reményét veszítve robotol. E szomorú realitással szembenézve, és az ilyen körülmények között is a köztestülettől joggal elvárt, hatásos lépéseket keresve nem értem, hogyha néha lett légyen bármilyen fontos és közérdekű kérdésfeltevés is online szavazórendszerünkhöz nyúlva fordulunk a tagsághoz, akkor boldognak kell lennünk, ha egy-két ezren rászánnak néhány kattintásnyi időt a válaszadásra. Pedig ez igazán közügy, és az eszköz óriási lehetőséget rejt, hatalmas fegyver lehetne a kezünkben, mellyel pillanatok alatt tízezrek tehetnének saját érdekükben anélkül, hogy személyes biztonságukat, arcukat kockáztatnák. Nem értem például azt sem, hogy az immár fél éve minden kolléga számára biztosított és valóban különleges, egyedi képességekkel Dr. Éger István mindenkinek van kibúvója, hogy éppen ő akkor és ott nem sztrájkolhat, nem vonulhat fel, persze egyetért a célokkal, de pont akkor, ott és úgy, bocsánat, de ő nem, talán majd legközelebb, értsék meg a többiek. Aztán persze nincs legközelebb bíró komplex gyógyszeradatbázissal kombinált döntéstámogató szoftvert tagi szolgáltatás! miért csak alig több mint másfélezer orvos használja. Vajon a többieknek minden fejben van? Azt pedig már végképp nem értem, hogy miért olyan nehéz részt venni abban a saját életünket, fizikális és mentális sorsunkat felmérő tudományos kutatásban, melynek hiteles eredményét tükörként tartva a társadalom és a döntéshozó elé, elemi erővel, brutális evidenciaként mutathatnánk meg minden eddigi állításunk igazát, az egészségügy évtizedes mellőzöttségének súlyos következményeit. Nem értem, hogy ez az érdekérvényesítő akcióként is tekinthető kamarai összefogás miért ilyen nehéz. Nem értem, hogy bárki számára hogy nem lehet tizenöt perc az életében saját sorsáért tenni a honlapon elérhető elektronikus kérdőív kitöltésével, pedig minden lapszámban propagáljuk, harmincezres szériájú elektronikus hírlevelekben buzdítjuk a tagságot közreműködni közös ügyünkben. Tényleg nem értem! Tisztelt Kollégáim! Még nem késő, a kérdőíves válaszadás lehetősége még nyitott! Remélem, a következő napokban rohamosan nő a beérkező válaszok száma előbbi gondolataim fényes cáfolatául. Az árvíz során megmutatkozott, hogy az ország, az egyszerű emberek, a civilek, a hatóságok képesek összefogni a közösség érdekeiért. Mi is tegyük ezt, a saját eszközeinkkel, magunkért, mindnyájunkért! Dr. Éger István 1

4 tartalom köszöntő Nem értem 1 ORVOSK AMAR A Felmérik az egészségünket! 3 Ülésezett a területi szervezetek tanácsa 4 Védharc a végeken 7 Egyedi szakmai felelősségbiztosítás az orvosok számára! 8 Cafetéria, adóoptimalizálás, adómentes juttatások 9 A Magyar Orvosi Kamara díjtételajánlása 10 Nem mindegy, hogy mit fogyaszt a beteg 11 fórum Vonzás és taszítás 12 jegyzet Az alapellátás a béremelés nagy vesztese 13 nekrológ In memoriam dr. Tarján Tibor 14 SZ AKMAI OLDAL Az ortopédsebészek keresnek a legjobban az USA-ban 15 Kénytelenek lenyelni a békát 16 Ne a beteg hálálja meg a gyógyítást 17 Reumatológia minden szinten 20 Először ültettek be Magyarországon vérnyomás-szabályozót 23 Radikálisan csökkenhet az egészségügy uniós támogatása 24 Módosult az inzulinkezelésével kapcsolatos szabályozás 25 Mit tehet egy betegegyesület az érintettekért? 26 Meddig ér az orvos keze? 28 konferencia Már a szakadékban vagyunk 31 Az utóbbi öt évben jelentősen nőtt a várólistákon sorakozók száma 32 medicina Egyre nehezebb a patikák működtetése 34 Megéri vagy sem patikatulajdonosnak lenni? 36 A követő biológiai terápiák térnyeréséről 37 jog és etik a Beteg-orvos a jogosság csapdájában 38 Később tárgyalják majd az anonim szülést 40 KULTÚR A Fantasztikus fesztiválok országszerte 42 ORVOSTÖRTÉNET A melankolikus géniusz Karl Landsteiner-portré 44 Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők: Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület: Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) orvosoklapja@mok.hu, Web: Az folyóirat aktuális tartalma a weboldalon és a portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató Lapterv és tördelés: Mátyus Gergely Az utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. Minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Tamás Andrásné, Telefon: (1) /100 m. Fax: (1) terjesztes@mok.hu Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban ( en v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) /128 m., bede@mok.hu Hirdetésszervezés: Hirdetési vezető: Kiss Judit Telefon: (06-1) , orvosoklapja@mok.hu ISSN Szaklapunk évenként tíz alkalommal, példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját. anno Anno Júniusban történt 46 SPORT ORVOS Gyűjtöttem a sportágakat 48 2

5 ORVOSK AMAR A Felmérik az egészségünket! Kedves Kollégák! Figyelem: kampány, amely rólunk, orvosokról szól! Cselekedjünk együtt mindannyiunkért! Kedves Kolléga, Te is vegyél részt közös érdekvédelmi akciónkban! Ez az első országos, anonim, online felmérés az egészségi állapotunkról. Szánj néhány percet arra, hogy képbe kerüljünk, milyen a hazai orvostársadalom testi-lelki állapota! Az államosított, ám erősen piacosodott egészségügyben az orvosok maximális kizsákmányolása zajlik: több munkahely, heti óra foglalkoztatottság. Az idézet egy Kollégánk nyilatkozatából való. Bevalljuk magunknak, hogy a munkahelyi, vagy önkizsákmányolás, a két végén égetett gyertya eléri azt az eredményt, amit az így szerzett anyagiakkal kívánunk biztosítani?! Biztosak vagyunk abban, hogy testi és lelki egészségünknek nem ártunk-e ezzel sokkal többet, mint amit nyerünk vele?! Egy volt munkatársammal, aki annak idején sokat segített a szakmai fejlődésemben akkor lett szakorvos, amikor én kezdő voltam találkoztam minap. Súlyos betegségen esett át, de már jobban volt, és röviden a szakmai sorsunkról váltottunk szót: tudod mondta, van más is. Ki tudjuk-e használni ezt a lehetőséget éltünk során, teljes életet tudunk élni, vagy csak elhitetjük magunkkal, hogy azt teszszük? A másik idézet a fenti nyilatkozatból: Jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező, egész életükben éhbéren tartott gyógyítóknak kell nyugdíjba vonulniuk. Nem a nyugdíjba vonulással van baj, bár ez egy Mindannyiunk közös érdeke, hogy hazánkban első alkalommal egyébként Európában is ritka az ilyen kezdeményezés teljes körűen feltérképezzük a gyógyítók testi-lelki állapotát és társadalmi helyzetét. Ezért kérjük, hogy a kérdőív kitöltésével segítsétek kutatásunkat. orvos életében más súllyal esik a latba, hanem hogy lelki és testi egészségben, tisztes anyagi körülmények között tölthetjük-e azokat az időket, amikor a más lehetőségeket is szeretnénk kihasználni. Ezen gondolatok jegyében indítottuk el ezt az Európában is egyedülálló felmérést, amiről már olvashattatok. Alább megismételjük a felhívást, fogadjátok a saját érdekünkben megértéssel és küldjétek vissza minél többen a kitöltött kérdőíveket! Mire e sorokat olvassátok, már elindult a Magyar Orvosi Kamara és az SE Magatartástudományi Intézetének minden kamarai tagra kiterjedő, közös orvos-kutatása! Mostanra az ismert címmel rendelkező Kollégák már megkapják üzenetünket, amelyben kérjük kérdőívünk kitöltésére. Egy kattintással juthat bárki a Kollégák közül az anonim, online felmérésünkhöz, amelynek kitöltése körülbelül 20 percet vesz igénybe. Vizsgálatunk Mindannyiunkért indul, és Rólunk szól. Kérünk mindenkit, segítsen, hogy segíthessünk! Dr. Nagy Ferenc, dr. Győrffy Zsuzsa, Girasek Edmond a kutatás koordinátorai 3

6 in ORVOSK terjúamar A Ülésezett a területi szervezetek tanácsa A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa immár hagyományos manrézáját tartotta 3 napos kihelyezett ülés formájában június 6-a és 8-a között a Nógrád megyei Bánkon. Ez az évente egy alkalommal sorra kerülő rendezvény ad keretet a Magyar Orvosi Kamara valamennyi választott vezetője részvételével a legfontosabb köztestületi döntések előkészítésének, illetve meghozatalának, méghozzá olyan körben, ahol a szavazásra jogosultak kezében összpontosul a döntés joga, felelőssége, és a hozzá szükséges valamennyi információ és tapasztalat is. Csütörtök délutántól szombaton délig közel 20 órányi megfeszített tárgyalási időben számos napirendi pont került érintésre. Az elmúlt TESZT ülés óta végzett kamarai tevékenységről szóló elnöki beszámolót követően több ülésben is megvitatásra került az egészségügy egyre nehezülő helyzete, a kamara és az egészségpolitika viszonya, illetve az ennek nyomán körvonalazódó teendők. Mivel a közelmúltban az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa is több, a betegellátás, illetve az orvosok állapotát érintő kérdésben fordult a MOK-hoz, melyre számos TESZ vezetője már írásban tett is észrevételt, így ezek szóbeli kiegészítésével alakult ki egy, az egész országot érintő áttekintő kép. Ennek fő motívumai a kiégettség, az apátia, a munkaerőhiány és a következményes, már-már elviselhetetlen túlterheltség, illetve a betegellátás bizonytalanságának rohamos növekedése voltak. A TESZT egyhangú határozatában döntött az Emberközpontú egészségpolitikát látlelet 2013 c. testületi dokumentum elkészítéséről, amelyet rövidesen nyilvánosságra kíván hozni. Várhatóan a következő Elkészült, és már csak az utolsó hatósági egyeztetésre vár az a munkaügyi ügyeletszámító szoftver, mely kamarai tagi szolgáltatásként kerül majd a kollégákhoz, illetve remélhetőleg valamenynyi érintett gyógyintézetben egységesítheti és szabályossá teheti az ügyeleti beosztások készítését, és az elvégzett túlmunka elszámolását. lapszámban, teljes terjedelmében már olvasható lesz. A TESZT a MOK könyvvizsgálójának előterjesztésében hallgatta meg a MOK Országos Hivatalának évi egyszerűsített beszámolóját, valamint a MOK összesített (konszolidált) évi beszámolóját is, melyeket végül tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadott el (a dokumentumok közzétételre kerülnek és megtekinthetők a MOK honlapján). A könyvvizsgálat során felmerült problémák, illetve egyéb tapasztalatok megvitatása a gazdasági adminisztráció jövőbeni még jobb teljesítményét célozta azzal együtt, hogy az új nyilvántartási rendszer bevezetése nyomán a könyvvizsgáló a MOK gazdálkodását elismeréssel illette. Külön napirendben került sor az év folyamán felmerült olyan kiadási tételekre, amelyek jóváhagyásával a TESZT a szükséges feladatokhoz igazította a köztestület ez évi költségvetését. Egyúttal jóváhagyta az idei esztendőben pályázható kamarai pénzalap felosztásának a bíráló bizottság által javasolt számait, minek következtében hét területi szervezet, valamint a MOK Országos Hivatala jutott kisebb-nagyobb összegekhez fejlesztések, illetve karbantartás céljára, összesen több mint 26 millió Ft értékben. További több mint 3 és fél millió Ft pályázható még az év hátralévő részében. Elkészült, és már csak az utolsó hatósági egyeztetésre vár az a munkaügyi ügyeletszámító szoftver, mely kamarai tagi szolgáltatásként kerül majd a kollégákhoz, illetve remélhetőleg valamennyi 4

7 in ORVOSK terjúamar A A három nap 20 órányi, maratoni tárgyalással telt el. érintett gyógyintézetben egységesítheti és szabályossá teheti az ügyeleti beosztások készítését, és az elvégzett túlmunka elszámolását. A programot nagy érdeklődés közepette tárta a kamara főtitkára a jelenlévők elé, és igény szerint később egy országjárás során ismerhetik meg az érdeklődő kamaratagok. Az idei értekezlet egyik kiemelt feladata azon Alapszabály-módosítás előkészítése volt, melyre a kamarai törvény megváltoztatása kényszerít. Mint köztudott, a legutóbbi kamarai választások kapcsán kialakult és kissé túldimenzionált létszámproblémák miatt a döntéshozó soha nem látott létszámlimiteket illesztett jogszabályba. Talán nem szorul magyarázatra, hogy sem a Magyar Orvosi Kamara, sem egyéb köztestület fennállása óta nem volt példa arra, hogy az egyszerű küldöttállító gyűlések mindegyikén a választásra jogosult, érintett teljes tagság több mint 50%-ának érvényes szavazatát szabják az érvényesség feltételéül. Ez csaknem megoldhatatlan feladatnak tűnik. Nem volt tehát egyszerű a gyakorlatban is megvalósíthatónak remélt szabályok kialakítása. Az elnökség több hónapos munkája eredményeként a TESZT elé tárt munkaanyag számos további módosító indítványt kapott. Ezt követően került sor azok megvitatására, melynek eredménye az a jogilag is koherensnek mondható verzió, melyet kellő időben valamennyi országos küldött megkap majd további véleményezésre, a végső verdiktet pedig természetesen az Országos Küldöttközgyűlés mondja ki annak idején. Az Alapszabály időközben szükségessé vált kisebb korrekciója mellett a TESZT a választási szabályokat illetően az ún. választási időszak alatti lebonyolítása mellett tette le a voksot. Csak ezzel látszik garantálhatónak a teljes tagság körében az 50%-os szavazati részvétel elérése. Megjegyzendő, hogy igen fáradságos úton. Egyetlen más metódus (választógyűlés, illetve elektronikus távszavazás) sem garantálhatja a megfelelő küszöb átlépését, ami pedig hosszabb távon választási késedelmet és ilyen módon akár a Kamara törvényes működésének ellehetetlenülését okozná. Lassan hagyomány, hogy egy-egy ilyen többnapos összejövetelen külön szekcióban nyílik lehetőség a területi etikai bizottságok képviselőinek és a TESZ-ek, valamint az országos elnökség tagjainak közös megbeszélésére is. Természetesen az etikai intézményrendszer függetlensége nem lehet kérdés, azonban a biztonságos és szabályos működtetés számos közös pontot érint. Ezek megvitatása a jó együttműködés, és a színvonalas tevékenység további záloga. Új napirendként került sor a területi szervezeteknél tanácsadói feladatokat ellátó jogászok, ügyvédek részvételével a területi jogi munka áttekintésére. A tagság részéről egyre növekvő igény mutatkozik jogi tanácsadásra, mely így komoly tagi szolgáltatássá nőtte ki magát. A minőség javítása megköveteli a felmerülő kérdések, problémák rendszeres áttekintését. Döntés született arról, hogy a jövőben a területen folyó jogi tanácsadásokról statisztika készül a jobb tervezés, illetve egyfajta hivatali ügyrend kialakítása érdekében. Végezetül a Területi Szervezetek Tanácsa egyhangú határozatában támogatta az Országos Hivatalnak a kamarai nyilvántartási rendszer, valamint a kötelező közzétételi eljárás kapcsán kezdeményezett hivatalos auditálását, és az ehhez szükséges anyagi forrást biztosítja. A hatósági hitelesítést követően a teljes kamarai adat- és információállomány folyamatosan fog eleget tenni az idevonatkozó törvényeknek és szabályzatoknak, beleértve azok esetleges változásait is. A jelenlévők eredményesnek ítélték a 3 napos közös munkát, mely szombaton délben közös ebéddel zárult. 5

8 ORVOSK AMAR A Védharc a végeken Losonczy János szülész-nőgyógyász főorvossal, a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökével beszélgettünk a határ menti gyógyításról, az utánpótlás hiányáról és arról, ki szívja el a levegőt a másik elől. A megyében élők egészségi állapota több összehasonlításban is igen kedvezőtlen, miközben a Jósa András kórház fejlesztéseit néhány fővárosi szolgáltató is megirigyelhetné. Ön szerint mi az ellentmondás oka? Szerintem igen általános a sztereotípia, hogy minden fejlesztési pénzt Budapestnek kellene kapnia, s minden ellátásnak ott kell működnie a legmagasabb színvonalon. Ezzel szemben én azt gondolom, minden területen a betegforgalom, az igények tükrében érdemes megtervezni a fejlesztéseket. Ez a szemlélet látszik is az utóbbi időben, ami a korábbi elképzelésekhez képest ma már némi elmozdulást jelent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egészségügyi helyzete sajnos valóban rossz. Azt szokták mondani, Magyarország Trianon óta önmagával határos, ám ez a megállapítás éppen az egészségügyi ellátás tekintetében nem igaz. Keleti szomszédaink rendszerei nem ütik meg a mi ellátásunk színvonalát sem a gyógyítók felkészültségében, sem a műszerezettségben. Romániából, Ukrajnából ezért jelentős a hazánkba irányuló betegforgalom, ami természetesen további anyagi és szakmai terheket ró az itteni ellátórendszerre. Miféle szakmai többletteherről van szó? Elhanyagoltabb állapotban, nemegyszer meglehetősen előrehaladott betegséggel érkeznek onnan a páciensek. Külön lelki vívódást jelent számunkra az az egyébként érthető politikai álláspont, amely a magyarság összetartozását hangsúlyozza. Igen ám, csakhogy mi kénytelenek vagyunk hideg fejjel mérlegelni, hiszen adott esetben egy külhoni beteg nem élvezhet előnyt a hazai páciens rovására. Karitatív szervezetek próbálnak ugyan segíteni ezen a problémán, de megítélésem szerint elérhetőségük és anyagi lehetőségeik korlátosak. El kellene talán gondolkodni azon, hogy némi állami segítséggel, de akár üzleti célzattal is, létre lehetne hozni betegbiztosító, betegsegélyező egyesületeket mind a tömbben, mind a szórványban élő magyarság és azok hozzátartozói számára akkor is, ha ezek pillanatnyilag nem magyar ajkúak. Tény azonban, hogy Románia uniós csatlakozásával mára javult a helyzet. Milyen népegészségügyi problémák jellemzők leginkább a szabolcsiakra, és mi lehet ezek kiváltója? Sajnos csaknem mindegyik népegészségügyi gond sújtja az itt élőket. Elterjedtek a pulmonológiai problémák, ezért nem véletlen, hogy a mi megyénkben, valamint Borsodban kötelező tüdőszűrést rendeltek el. Ennek az az oka, hogy Dr. Losonczy János a határ túloldaláról, főképpen Ukrajnából nagyon sok munkavállaló és kereskedő érkezik az országba. A TBC mellett a nemi betegségek száma és a HIV-fertőzöttség is magasabb odaát, de gyakoribb az MRSA előfordulása is. Az ellátás mellett tehát folyamatos készültségben is kell állnunk. A határtól távolodva egyébként a TBC-s esetek száma folyamatosan csökken, ami igazolja, hogy behurcolt jelenségről van szó. Emellett a koraszülés is gyakori a megyében, aminek az elfogadott nézet szerint szociális oka van. Az említett problémákat a rendszer önmagában nem képes hatékonyan kezelni, bár a Jósa kórház igyekszik fölvenni a harcot. Az intézmény lehetőségei azonban korlátosak, hiszen a finanszírozás itt sem elegendő, más kórházak és a külföld elszívó ereje ráadásul szintén érvényesül ma már. Nemrég sebész, kardiológus, belgyógyász távozott az intézményből, a személyi állomány átlagos életkora pedig igen magas. A bérfejlesztés javít a helyzeten, de szükség van a folytatására. Van-e szakmai együttműködése a kórháznak más nagy intézményekkel? A debreceni egyetem ötven kilométerre van tőlünk, így tapintható egyfajta baráti rivalizálás a két ellátó között. Az igazi megoldást szerintem a progresszivitási szintek pontos meghatározása, valamint a feladatok megosztása jelenthetné. Egyes profilok a mi kórházunkból hiányoznak, ilyen a többi közt az immunológia, vagy az onkológiai diagnosztika egy része, nevezetesen a PET-CT. Ezek viszont megvannak a klinikán, a betegeket ezért oda küldjük. A harmonikus együttműködést emellett példázza, hogy Nyíregyháza sok medikust és rezidenst fogad az egyetemről, s közösen dolgozunk a farmakológiai kutatásokban és a transzplantáció terén is. Utóbbi tekintetben a Jósa András Oktatókórház kiemelkedő teljesítményét államilag is elismerték. 6

9 ORVOSK AMAR A Jól tudom, hogy a gyógyítás rendkívüli fegyelmet és ezért egyfajta hierarchiát igénylő feladat, mégis látni kell, hol a határ a feudális viszonyok és a szükséges fegyelem között. Sajnálatos jelenség az is, hogy sok beteg egyáltalán nem fordul orvoshoz, nem keresi a segítséget, elhanyagolja az állapotát. Mennyiben érzik a helyiek az intézményi struktúra átalakítását? Remélem, semmit nem éreznek belőle, hiszen sem a szakmai szabályok, eljárásrendek, sem pedig a szervezeti struktúrák nem változtak. Más kérdés, hogy egy korábbi döntés értelmében 2009-ben a megyei gyógyító intézményeket holdingba szervezték, ami sajnos nem bizonyult sikertörténetnek. Megjegyzem, hogy az átalakulás előkészítése során semelyik politikai párt nem kérte a szakma véleményét, nem mintha a bölcsek köve nálunk lenne. A holdinggá alakulás ügyében a sportszerűség szabályai értelmében, meg kell, hogy mondjam, nem emeltünk volna kiforgást, de a személyi struktúrája ügyében igen, és ezt meg is tettük a megyei önkormányzat bizottságában, sajnos eredmények nélkül, ráadásul minden más fórumon is próbálkoztunk. Az viszont meggyőződésem, hogy a kudarcban egyes vezetők nem igazán korrekt hozzáállása játszotta a fő szerepet. A jelenleg zajló egészségügyi átszervezés egyik nem titkolt indikációját a nemegyszer feudálisnak titulált vidéki viszonyrendszer jelentette. Tapasztalnak-e önök is ilyesmit? Igen, hosszú évek óta érezzük a munkánkat nemegyszer nehezítő viszonyokat. Ez ellen én az orvosi kamara megalakulása óta rendszeresen fölemelem a szavamat. Bár jól tudom, hogy a gyógyítás rendkívüli fegyelmet és ezért egyfajta hierarchiát igénylő feladat, mégis látni kell, hol a határ a feudális viszonyok és a szükséges fegyelem között. Sajnos kevés az olyan vezető, aki ne esne áldozatául a saját gyarlóságának. Manapság egy új jelenség, a merkantilizmus vette át a helyet, amelynek kitűnő táptalajt ad a paraszolvencián alapuló kiszolgáltatottság, a baksisrendszer. Ez legalább akkora kiszolgáltatottságot jelent, és az egészséges berendezkedés gátjává tud válni, mint a túlzott hierarchikus rendszer. Ön a kórházban és privát rendelésben is dolgozik. Milyen különbségeket tapasztal a két szegmens között a pacientúra összetételét, illetve a betegek problémájának súlyosságát tekintve? Éles az eltérés, hiszen általában az iskolázottabb, magasabb jövedelmű, egészségtudatosabb emberek engedhetik meg maguknak, hogy privát megoldásokat válasszanak. Rajtuk kívül persze van egy szűk réteg, amelyik előrehaladottabb állapotú bajokkal érkezik a magánrendelésre, és a csodát várja tőlem. Ám a privát ellátásban sem vagyunk képesek csodát tenni, mint ahogyan a tisztességesen működtetett állami szféra is nagyon sok mindent képes megoldani. Az utóbbi időkben viszont kézzelfogható a magánbetegek számának csökkenése, amit az anyagi nehézségek magyaráznak. Hangsúlyoznom kell, hogy akármelyik szolgáltatót keresi föl a beteg, mindenütt azonos etikai alapon és azonos színvonalon kell gyógyítani, a páciensnek elvileg nem lenne szabad nívókülönbséget tapasztalnia. Sajnálatos jelenség az is, hogy sok beteg egyáltalán nem fordul orvoshoz, nem keresi a segítséget, elhanyagolja az állapotát. Ha döntési pozícióban lenne, hogyan tervezné át a megyei ellátást? Harmincnyolc éve dolgozom Nyíregyházán, s régi vesszőparipám, hogy az ellátórendszer alakításánál figyelembe kellene venni az adott település gazdasági és földrajzi adottságait. Ezzel szemben mindig az aktuális politikai lobbi határozta meg az irányt, ami sok milliárdjába került az államnak. A vidéki ellátás hárompólusú rendszere helytálló elképzelés, a kórházak mégsem válhattak kellő frekvenciájú és színvonalú intézményekké annak érdekében, hogy biztosíthassák saját megélhetésüket. Hol az egyik, hol a másik ellátó kerül nehéz anyagi helyzetbe, nem képes megtartani szakembereit, ezért importál magának munkaerőt, ami továbbviszi a csőd felé. Olyan fejlesztéspolitikában látnám a megoldást, amelyik nem a politikai lobbiknak akar megfelelni. Jó mentésüggyel, a megyei kórházon kívüli ellátók erejének egyesítésével szerintem többet tehetnénk. Ezzel elejét lehetne venni, hogy a nagy kórházak elszívják a levegőt a szükségszerűen létező kicsiktől. Milyen rendszeres aktivitást fejt ki a köztestület területi szervezete a MOK-on belül? Főképpen én viszem a prímet, minden TESZT-ülésen részt veszünk. Van tagunk az országos etikai bizottságban, s a közelmúltig volt a felügyelőbizottságban is. Rendkívül jó a kapcsolatunk a helyi sajtóval, nem kis büszkeség, hogy a kamarai sajtódíjra általunk jelölt mindkét újságíró meg is kapta az elismerést. Milyen a fiatal kollégák érdeklődése a köztestületi munka iránt, s milyen feladatot, esetleg megbízatást vállalnak szívesen? Ebben nagy hiányosságaink vannak, több okból is. A legfőbb ok, hogy a megyében eleve kevés a fiatal orvos, másrészt a kamarai munka nem jelent karriert, viszont sok ellenséget lehet szerezni vele. Most a miskolciaktól szeretnénk átvenni az ötletet, hogy ősszel mi is megindíthassuk a rezidensakadémiánkat. Niczky Emőke 7

10 ORVOSK AMAR A Egyedi szakmai felelősségbiztosítás az orvosok számára! A MOK Komplex Kft az MKB Biztosítóval együttműködve a Magyar Orvosi Kamara kérésére kidolgozott egy egyedi szakmai felelősség biztosítást, mely kizárólag a Kamara kizárólagos tulajdonában álló Tanácsadó cégen keresztül érhető el. Fontos szempontnak tekintettük, hogy széles lehetőségét kínáljuk az igényelhető kártérítési összegeknek, figyelembe véve, hogy az elmúlt években nőttek az egyességi vagy bírósági eljárás után ténylegesen kifizetésre került kártérítések. Ebből a tapasztalatból kiindulva káreseményenként 5 millió alatt nem kínálunk fedezetet, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot, és megóvjuk az ügyfeleinket egy nehezen kezelhető kiadástól. A piacon egyedülálló módon az MKB Biztosító rugalmas együttműködésének köszönhetően a káronkénti és az éves limitet az ügyfél tetszőlegesen választhatja meg 5 és 50 millió között. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy a piacon olyannyira elterjedt sztenderd megoldásokkal ellentétben minden ajánlat egyedi legyen, alkalmazkodva az orvos lehetőségeihez és elvárásaihoz. Így nem kell feleslegesen 10 káreseményért megfizetni a díjat, hisz azon elképzelés a biztosítók részéről, hogy valaki 10 kárt okozna egy évben, semmiképpen sem helytálló. Arról nem is beszélve, hogy 2-3 káresemény után a biztosító kezdeményezi a szerződés bontását. Eltérően más konstrukcióktól a szakmai felelősségbiztosítást az általános és szolgáltatói felelősségbiztosítással együtt kötjük, ezzel megoldást nyújtva a tevékenység kapcsán jellemzően felmerülő kockázatok kezelésére. MOK Doktor szakmai felelősségbiztosítás jellemzői: széles palettájú káronkénti és éves limit: 5 és 50 millió között több kockázatviselési hely is megadható, nem ármódosító tényező több szakorvosi tevékenység esetén csak a drágább után kell a díjat megfizetni létszámkedvezmény már 2 orvostól nincs kötelező önrész teljes körű felelősségbiztosítási tartalommal rendelkezik: orvosszakmai felelősségbiztosítás általános és szolgáltatás-felelősségbiztosítás munkáltatói felelősségbiztosítás egyedi bonus-malus: az első 3 év kármenteség után további kedvezmény további kedvezményt vehet igénybe az ügyfél: 3 éves felmondási jogról való lemondás éves díjfizetés esetén szakszemélyzet is biztosítható külön díj megfizetése nélkül a szerződés alapesetben is tartalmaz 1 év retroaktív időszakot Amennyiben a vállalkozás rendelkezik alkalmazott orvossal, asszisztenciával, úgy javasolt a kiegészítésként elérhető munkáltatói felelősségbiztosítási védelemmel is élni. Így egy konstrukcióban 4 felelősség biztosítás is szerepet kaphat, ezáltal az orvos vállalkozások számára elérhető legmagasabb biztosítási védelmet nyújtva. A biztosítás az ajánlatkérésének befogadásával lép életbe, de külön díj megfizetése nélkül egy év viszszamenőleges fedezetet tartalmaz! Ezzel kezelve azt a kárt, ahol a károkozó magatartás már megtörtént, a károsult azonban még nem élt kárigénnyel, tehát a kár még nem következett be. Ezzel megteremtődik a biztosító váltás lehetősége. Üdvözlettel: Pölöskei Katalin Elérhetőségünk: mokkomplex@mok.hu 06-1/

11 ORVOSK AMAR A Cafetéria, adóoptimalizálás, adómentes juttatások Vállalkozók saját maguk számára: A vállalati bank- illetve tőkeszámlától eltérően a pénzügyi tartalék képzésének van egy új formája, mely jogilag más megítélés alá esik, így olyan jogi, adóügyi és pénzügyi előnyöket biztosít, mely ettől eltérő formában nem elérhető. A november 19-i törvény módosítás következménye, hogy jétől csak a társas vállalkozások jogosultak ilyen jellegű megtakarítási formával élni, az egyéni vállalkozók saját magukra költségként nem számolhatják el. További fontos változás, hogy csak a rendszeres díjak, azaz amit az ember minden évben elhelyez, adó- és járulékmentesek. Azonban rendkívül pozitív változás, hogy a jelen adójogszabályok mellett a hosszú távú megtakarításokat az állam támogatja egy kedvezményes adózási lehetőséggel. Kiválóan alkalmas tartalék képzésére, vagy akár a későbbi terveik megvalósítására. Hisz mindenki életében vannak olyan helyzetek, melyeket valakinek, valamikor, valamilyen forrásból finanszíroznia kell. Ilyen például a saját időskori megélhetésünkről való gondolkodás. Lehet erre adózás után, de akár adózás előtt is gondolni. Ezen a számlán elhelyezett összeg elkülönített vagyonnak minősül, így az nem perelhető, nem inkasszálható, mentesül a végrehajtási, csőd és felszámolási eljárás alól. A jelenleg hatályos adójogszabályoknak megfelelően az erre a számlára befizetett összeg adó- és járulékmentes, valamint a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, így a teljes összeg költségként elszámolható, valamint csökkenti a társasági adóalapot. Több olyan szerződés is a rendelkezésünkre áll, melyet a Pénzügyminisztérium vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes határozata megerősít. Továbbá az sem mellékes, hogy ezen a számlán lévő összeg adó- és illetékmentesen öröklődik! Pölöskei Katalin Elérhetőségünk: mokkomplex@mok.hu 06-1/ Cafetéria: A MOK Komplex Kft. annak érdekében, hogy ügyfeleit minél szélesebb körben tudja kiszolgálni, új szolgáltatást vezetett be a tevékenységébe. Ez pedig nem más, mint az utalványok értékesítése, ezen belül is leginkább a nagy népszerűségnek örvendő adómentes utalványok. Partnerünk egy 100%-ban magyar tulajdonú cég, amely az utalványpiacon tevékenykedik. Tulajdonosi szerkezetéből adódóan megfelelően állnak a magyar piachoz, így tudják, hogy egy vállalkozó ma milyen problémákkal küzd, milyen megoldandó feladatok előtt áll. Az utalványrendszerük működtetése önmagában nem cél, hanem egy eszköz annak érdekében, hogy a munkáltató, mint kifizető jelentős költséget takarítson meg úgy, hogy a munkavállalói bizonyos esetekben családtagjaik jelentős többletforráshoz jutnak. Így a munkavállaló megkapja, ami jár neki, a munkáltató pedig a költségeit tudja optimalizálni, minimalizálni. Ezen lehetőség alapvetően 3 előnyt tud felsorakoztatni a munkáltató számára: 1. Ugyanakkora ráfordításból nagyobb összegeket tud biztosítani a munkavállalójának növeli a juttatást 2. Ugyanakkora szolgáltatást kevesebb összegből tud megvalósítani azaz spórol 3. Saját maga számára is tud megfelelő juttatást biztosítani Mindegyik esetben a megtakarítás mint haszon azonnal realizálható. Nincsenek rejtett költségek, nincs előírt megrendelési minimum, vagy kötelezettség. Tevékenységükre jellemző a gyors, pontos kiszolgálás és elszámolás, ezért is növekszik mind forgalmuk, mind pedig partneri együttműködéseik száma évről-évre dinamikusan. Az adminisztrációs és egyéb tennivalókat biztosítjuk az orvos vállalkozások számára! Részletekért forduljon hozzánk bizalommal akár Ön, akár a könyvelője! 9

12 ORVOSK AMAR A A Magyar Orvosi Kamara élve törvényben visszakapott jogával elkészítette és közzéteszi díjtételajánlását Köztestületünk immár több mint tíz esztendeje foglalkozik különböző bizottságai útján az orvosi életpálya anyagi feltételeinek kidolgozásával, és az ebből eredeztethető orvosi díjtételek kérdésével. Az orvostársadalom évtizedek óta joggal elégedetlen bérhelyzetével, a bérszínvonallal, valamint a bérarányokkal. A bérek nincsenek arányban azzal a felelősséggel, ami az orvostól elvárható és egyre inkább megkövetelt. Az orvosi munkában szükséges állandó fizikai és szellemi készenlét, a mindig jelenlévő döntési kényszer és az események megismételhetetlensége, a gyorsan és állandóan változó szakmai tartalom olyan követelményeket támaszt, melyek teljesüléséhez a megfelelő anyagi biztonság joggal várható el. Évek száma Bruttó órabér Friss diplomás Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ma már alapkövetelmény, hogy a betegek gyógyításában önállóan csak szakorvosok vehetnek részt, akik képzési ideje további 5-6 esztendő. A magasabb szakmai színvonal, a specialitások eléréséhez további egy, illetve két szakképesítés megszerzése lehet szükséges, további 3-4 év képzési idővel. Az orvostársadalom a megfelelő színvonalú betegellátás érdekében életének első felét intenzív tanulással, felkészüléssel tölti, mindezt munka mellett, a továbbiakban pedig élethosszig folyamatosan képzi magát. Ezt honorálni illik! Javaslat Az a képzési rendszer a diploma után, amiben az orvosok részt vesznek olyan folyamatos szellemi és egyre inkább az egyén által befektetett anyagi energiákat követel és emészt fel, melyeket egyre nehezebb megfelelő színvonalon előteremteni és pótolni. A MOK bértábla alapján a bérrendezések mielőbbi felzárkóztatása indokolt. Az ajánlott orvosi díjtételek megállapítása hosszú elemzőmunka eredménye. Ebben az évről-évre a hivatalos inflációval validált, és számos alkalommal korábban az életpálya részeként közzétett bértáblára nagyban támaszkodtunk. Hangsúlyozni kell, hogy a javasoltak kizárólag az orvosi tudás önálló óradíjaként értendők, azaz minden szakorvosi tevékenység vonatkozásában, amelyet pl. az adott szakma gyakorlója a szükséges eszközök és egyéb feltételek biztosításával végez, ezek ára az óradíjakat szakmaspecifikusan és jelentősen eltéríthetik. Ugyanakkor amenynyiben valaki kizárólag tudását, munkaerejét bocsátja áruba, úgy pusztán a javasolt tételek érvényesek. Mindezeket figyelembe véve 2013-ban a táblázatban szereplő bruttó óradíjakat javasolja a MOK Elnöksége. A Magyar Orvosi Kamara Elnöksége 10

13 ORVOSK AMAR A Nem mindegy, hogy mit fogyaszt a beteg Egyre több felhasználója van a Magyar Orvosi Kamara által ingyenesen biztosított gyógyszer-információs szoftvernek, amelyet az MDD 2002 Kft. fejlesztett. A szoftver új és hasznos funkcióval bővült: már a táplálékok és gyógynövények, valamint a gyógyszerek közötti lehetséges kölcsönhatásra is figyelmeztet a rendszer. Az RP-info nevű orvosi program bármilyen vényíró mellett használható, és naprakészen rendszerezi az orvosok munkáját segítő információkat: a rendeleteket, a protokollokat és a gyógyszeradatokat. A gyógyszerek hatóanyag és morfológiai adatok alapján is kereshetők, a gyógyszerlistában jól áttekinthetően színekkel és ikonokkal jelölve látszódnak a pontos rendelhetőségi adatok, az árak, az alkalmazás veszélyei (kölcsönhatások, segédanyagok, terhesség, szoptatás), továbbá az, ha a készítmény éppen hiánycikk vagy szerepel a WADA doppinglistáján. Egy kattintással elérhető bármely gyógyszer alkalmazási előírása, a kapcsolódó jogszabályok és sok más egyéb. A rendszer alapját olyan adatbázis biztosítja, amely Magyarországon egyedülálló módon rendszerezi a gyógyszerekkel kapcsolatos orvosi és gyógyszerészi tudást. A szoftver legújabb funkciójaként jelzi a táplálékok és gyógynövények gyógyszerekre gyakorolt hatásait is. Ismert például, hogy a Syncumar a K-vitamin-tartalmú ételekkel együtt interakciót okozhat, A program a gyógyszerinterakciókra is figyelmeztet de talán kevésbé közismert, hogy ezen kívül számos egyéb növény is tartalmaz véralvadásgátló vegyületet, amely befolyásolja a gyógyszer hatását. Az RP-info szoftverben található gyógyszerlistában tehát a piros levél jelzi, amennyiben valamilyen étellel vagy gyógynövénnyel jelentős interakcióba léphet az adott gyógyszer. A sárga levél pedig arra figyelmeztet, hogy a hatóanyagok között figyelemreméltó, de rendszerint nem veszélyes kölcsönhatás áll fenn. Érdemes figyelni rá! Az orvosi szoftver a Magyar Orvosi Kamara tagszolgáltatásaként ingyenesen használható. A program a www. mok.hu és közvetlenül a www. mdd2002.hu RP-info rovatából is letölthető. Mindkét honlapon megtalálható a gyakorlati útmutató a szoftver telepítéséhez, de ha elakadna, keresse az MDD 2002 Kft. munkatársait, akik készségesen segítenek Önnek az alábbi elérhetőségek bármelyikén: Web: info@mdd.hu Telefon: (06-1) , (06-20) Amennyiben a szoftverrel kapcsolatban bármilyen észrevétele vagy ötlete lenne, nagyon szívesen vesszük, ha megírja nekünk az info@mdd.hu címre. (A cikket az MDD 2002 Kft. adta közre.) 11

14 in fórum terjú Vonzás és taszítás A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség márciusi TDK-rendezvényén hangzott el ez a kijelentés egy fiatal kollégától: Magyarország nem vonzó többé számunkra. (OL 2013/ o.) Mi lehet vonzó ország egy fiatal orvos számára? Az, ahol az orvos sorsa könnyű. Legalábbis könnyűnek látszik. Első pillantásra. Mert felmérések szerint elsősorban jó munkafeltételek vannak, jó munkahelyi légkör, és olyan anyagi ellenszolgáltatás, mely a megfelelő életszínvonalat lehetővé teszi. Talán ilyen egyszerű a vonzás bája. Nem cél most a munkafeltételek vagy munkahelyi légkör elemzése, ezt máskor kell megtenni. Nem felmérések, statisztikák, görbék és hivatkozások unalomáradatában, hanem azok által, akik évtizedeken át megélték ezeket a gyönyöröket. Képesek tapasztalataik összefoglalására. A vonzás ott kezdődik, hogy például ez is lehetővé válik. Majd. Egyszer. A fenti tudósításban ez áll: Megoldási javaslatom nincs. Ez bizony baj! Mert van. Egy egész sereg megoldási javaslat van, volt és lesz is, ám olyan megoldás, hogy fütyülünk a javaslatokra, olyan valóban nincs! Valóban: megoldások keresése nélkül sem Magyarország, sem egyéb ország nem lesz vonzó. Tapasztalatokon, gyakorlatokon alapuló, nem gépen, térkép e táj -szerűen kiszámolt elméleteket gyártó megoldások keresésének megoldásku- Miért nem vonzó? lisszáira gondolok. Talán van más vonzó ország? Nagy-Britannia, esetleg Németország? Az idézett, fiatal kolléga szemszögéből minden bizonnyal, hiszen legfeljebb segédfogalmai vannak arról, mi is zajlik ezekben az országokban. Egyet érezhet csupán: a sors annyival könnyebb, amennyivel kevesebb anyagi gond merül fel. Ez lehet igaz az említett országokban, ám lehet hamis is. Az orvosi hivatás lényege több ennél. Lebecsülése a fiataloknak, az utánunk következőknek, ha pályaválasztásukat nem veszszük komolyan, és szándékaikat az orvosi hivatás terén nem érezzük át! Talán kevesebb a kiforrott elképzelés, talán több a jó pénz utáni vágy. Meglehet. Ám némi visszagondolással átérezhetők azok a bolondítóan illatos, májusi éjszakák, amikor élettől, izgalmaktól és szerelmektől eltelve érettségi tételeink gyötörtek. Talán azért égtünk, éltünk, mert az anyagilag előnyös volt? A fiatalok életcéljai még akkor sem lebecsülendők, ha manapság ők maguk sem igyekeznek meggyőzni valami más felől. Vannak tehát, akik orvosi pályát, életmódot választanak, ki tudja, milyen okból. Ha ezeknek a fiataloknak egy élettér nem vonzó többé, akkor ebben nem ők a hibásak! Hanem mindazok, akik egy olyan életteret alakítottak ki, ami nem vonzó. Azok, akik úgy éltek, hogy vonzóvá tehették volna cselekvéseikkel. Vonzóvá tehették volna, ha valamilyen belső, orvosilag kiművelt, érzékeny lelkület talaján erre képesek lettek volna egyáltalán. Alázattal, átfogó átgondolással, önzés helyett szolgálattal, és mindannak igénybevételével, ami segítséget oly sokan felajánlottak. A magyar egészségügy kíméletlen elemzése, emberi hibáinak kimutatása, mondhatni jellemrajza megint csak nem görbék és közkérdések, hanem tapasztalatok alapján, elmaradt. Ez a sivatag márpedig nem vonzó. Ha ma Magyarország nem vonzó, akkor a puszta pénzen kívül más ország sem lehet vonzó azok számára, akik hivatást éreznek a segítő ember professzionalitásában. Mert mindaz az ellenőrzés-kézi irányítás-bürokrata-laikus-korrekt rémálom, mely az ember betegséggel és orvosával szembeni érthető, természetes, ám kezelendő ellenszenvéből ered, Magyarországon is, másutt is dionüszoszi gátlástalanságait ünneplik, míg a valós tartalom, a gyógyító ember, mint hivatásos segítő, ki életét erre a feladatra teszi fel, érthetetlen mítosszá válik. Érthetetlen mítosszá, melyet a binér értelem bujasága győz le végképp. Magyarország és a Föld egyetlen országa sem válik vonzóvá azon fiatal kollégák számára, akik hivatásukat keresik, abban és azzal szeretnének élni. Márpedig éppen őrájuk számítunk itt, Nagy-Magyarországon! Még nem veszett el senki, aki máshová vonzódik pénzalapú, vagy magasabb rendű érzelmei alapján. Tapasztaljon, tanuljon, lásson és értsen úgy, ahogyan a bennfentesek értenek valamit, legyenek otthon két kultúrában, nyelvben, életben. Értékes emberek, értékes orvosok lesznek! Azután egyszer, valamikor, mégiscsak megzendül egy ellenállhatatlan érzés, mely még akkor is erős, ha nehéz megkedvelni. Hazamegyünk. Hazajönnek. Legtöbbjük. De akkorra már itthon várni kell őket valamivel! Vajon az legyen a befogadó virágoskert, melyhez ma művelődik az ágyás? Aligha. Van megoldás! Vannak megoldások. A vonzásért tenni kell. Meg kell művelni, műveltetni a befogadó ágyást. Tapasztalt, jó kertészekkel. Dr. Szutrély Péter 12

15 jegyzet Az alapellátás a béremelés nagy vesztese Egyszerűen nem értem. Minden logika ellen való, hogy ott szorítanak, ahol politikailag a fennálló kurzusnak árthat. Kérem szépen. Mint tudjuk, az ország lakosságnak nem egészen 10%-a él Budapesten. A fővárosban, a nyüzsiben, a rohanó mindennapokon kevésbé figyelünk egymásra, a szomszédolás sem általános. A gyermekkel otthonlévő mamák, meg az idősebbek hozzák-viszik a híreket, a családok sem érnek rá mindig törődni egymással. Talán a legtöbb traccsolás bevásárlás közben, a gyógyszertárnál, meg az orvosi rendelőben esik meg. Minél kisebb a település, annál igazabb ez a kijelentés. Családiasabb, meghittebb ha egyáltalán egy orvosi rendelőről, vagy egy patikáról lehet ilyet mondani, személyesebb minden. Az a háziorvos már évtizedek óta doktora egy-egy famíliának, sok helyen a mai nagyszülőt kisgyerekként kezelte még orrfolyással, hasfájással. Hát persze, hogy mindent tud az adott családról, azok meg szintúgy az orvosukról. Tudvalévő, hogy bajban az ország, semmire sincs pénz elegendő. Ígértek az egészségügyben maradásra bírni az útilaput kötőket, ígértek bérrendezést. Szavukat is tartották ott fent, volt, aki kapott. A kórházban, a szakrendelőben dolgozó orvosokat preferálták. No, nem elegendővel. Annyival semmiképpen sem, hogy az a bizonyos gerincet hajlító paraszolvencia ködbe vesszen, de azért adtak, emeltek. Valahogy és ez érthetetlen alig több mint 6 milliárd forint juthat az egészségügyben várható béremelés alig 30 milliárdjából a háziorvosoknak és a védőnőknek. És itt még meg sem említettem az ismét kifelejtett háttér -személyzetet, a karbantartót, a villanyszerelőt, a liftkezelőt stb. Pedig ők is az ágazat részei. Az alapellátásban dolgozók vállalkozásainak 2012 utolsó két hónapjában átlagosan 140 ezer forint jutott, a kórháziaknak a teljes esztendőt számolva átlag havi 65 ezer. Ha a számokat elemezzük, az tavaly 780 ezer forintot tett ki. Ahogy dr. Selmeczi Kamill, a FA- KOOSZ elnöke egy helyütt elmondta, a háziorvosi vállalkozásoknak juttatott év végi 140 ezerből orvosnak maximum bruttó 20 ezer forintos béremelés volt lehetséges. A kapott összegből ugyanis az ápolónőnek, ahol dolgozik, ott az orvos-írnoknak is emelni kellett. Az elnök tudatta, az államtitkárságnak is jelezték, hogy az alapellátásban dolgozók jövedelmének rendezéséhez a 6,1 milliárd forint nem elég. Sőt, határozottan kevés! Dr. Éger István MOK elnök az alapellátást a béremelés nagy veszteseként említette, és hozzátette, Alapellátó orvos megint kimaradt a dobásból. nem tud arról, hogy a béremelésükre lenne forrás. Azt mondta volt olvasható a nol.hu-n, ott ült a béremelésre szánt 30 milliárdos összeg elosztásáról szóló egyeztetéseken, s 29,8 milliárd forintot fillérre elköltöttek a szakorvosi, a rezidensi, a szakdolgozói jövedelmekre. Kinek és miért jó már megint megosztani az amúgy is fogyóban, meg kihalófélben lévő orvostársadalmat? Miért kevésbé értékes a végeken is, nehéz körülmények között, ezernél sokkal több beteget ellátó orvos dolga, mint a kiszolgáló személyzettel megtámogatott kórházi, rendelőintézeti doktoroké? Miért nem becsülik meg alapellátásban helytállókat? Hogyan számolhat el önmagával az az orvos, aki egykoron nem felfelé tört, hanem háziorvosi területen kívánt bizonyítani? Mit mondhat magának? Csak ennyit ér? De miért? És itt térjünk vissza a nyitó gondolathoz, nevezetesen: politikailag taktikai hiba sőt bűn, hogy a döntéshozók nem számolnak a háziorvos véleményformálásával. Kérem, Kati néni, Pista bácsi, Juliska, meg a Zoli stb., amikor elviszi a fizikai baját a rendelőbe, egyúttal a lelki gondjait is rábízza a rosszkedvű orvosára. Hogyan nyújtható vigasztalás ott, ahol jogos elégedetlenség az úr? Milyen lehet a doktor, a nővérke, a védőnő lelke, szelleme, ha az eddig is meglévő anyagi gondjairól tudja, az intézményesen nem enyhülhet. Tényleg? Miért nem? Ott kell szorítani, változtatni, elfelejtkezni, ahol a legtöbb időt tölt a nép? Nemcsak a pap bácsiknak van szavuk, nemcsak ők hatnak a hozzájuk fordulókra, hanem véleményt formál a gyógyszerész, a trafikos, a zöldséges, az ápoló, a doktor is. Azok, akik maradhattak, maradnak. De a kényszerből eltávozottak is a hiányukkal véleményformálók. Kinek jó ez? Miért kockáztatnak? Legfőképpen milyen áron? Krasznai Éva 13

16 NEK ROLÓG In memoriam dr. Tarján Tibor Mély fájdalommal tudatjuk, hogy április 22-én csendesen, türelemmel viselt betegség után elhunyt dr. Tarján Tibor, a Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház osztályvezető főorvosa. Dr. Tarján Tibor 1955-ben, Makón született, 1980-ban szerezte meg orvosi diplomáját Szegeden ben csecsemő- és gyermekgyógyász, 1998-ban háziorvosi, 2005-ben nukleáris medicina szakvizsgát tett tól a makói kórház gyermekosztályán dolgozott, majd meghívást kapott a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájára, ahol dolgozott, oktatott, és a szervezet víztereinek kóros változásai témakörben kutatott. Ezt követően ismét a makói kórházban tevékenykedett, ben megbízott osztályvezető főorvosként től iskolaorvos volt, s emellett a makói ÁNTSZ-ben helyettesített től közel 10 évig Csanádpalotán háziorvos volt, 2001-től a BV központi intézetében tevékenykedett orvosként ben prof. dr. Pávics László meghívására került az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézetébe. Innen került 2004-ben a Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház Izotóp Laboratóriumába, ahol július 1-jétől osztályvezető főorvosként munkálkodott. Dr. Tarján Tibor komoly szakmai-tudományos tevékenységet végzett. A Nukleáris Medicina Intézetben a gyermekkori IBD-k (Colitis ulcerosa és Crohn-betegségek) diagnosztikus munkájával foglalkozott, amelyről Amszterdamban ban első szerzőként osztotta meg tapasztalatait kollégáival, a publikáció megjelent az European Journal of Nuclear Medicine 2004-es 3. számában is. Ugyanerről a témáról tartott előadást a Hevesy György Orvostudományi Nukleáris Társaság XII. kongresszusán Pécsett. Majd visszatért gyermekklinikai kutatási területéhez, mely a vízterekkel foglalkozott és eredményei alapján az izotópos vese-clearance vizsgálatokban Szegeden áttértek a MAG3-clearance meghatározás helyett az EC-clearance meghatározásokra. Tagja volt a Nukleáris Medicina Európai Szövetségének, valamint a Magyar Orvosok Nukleáris Társaságának. Szentesi kórházi tevékenysége alatt fellendítette az Izotóp Laboratórium teljesítményét, és átszervezte az egység munkarendjét a hatékonyabb működés érdekében. Személyével kiváló szervező, a betegekkel kedves, szakmájában, a diagnózis felállításában maximalista orvost veszített el a magyar egészségügy. Főorvos Úr, nyugodj békében! A Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház dolgozói Tisztelt Olvasóink! A jövőben lehetőséget szeretnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelentetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az orvosoklapja@mok.hu címre várjuk. 14

17 sz akmai oldal Az ortopédsebészek keresnek a legjobban az USA-ban Felállította a legjobban és kevésbé jól fizető orvosi szakmák listáját a neves amerikai gazdasági lap, a Forbes Magazine. Eszerint 2012-ben Amerikában a szakorvosi átlagjövedelem 189 ezer dollár volt egy évben, ami körülbelül 3,6 millió forint havi fizetésnek felelt meg. Az egyes szakmák között azonban nagyon nagy jövedelmi különbségeket találtak: például az első helyen álló ortopédsebészek csaknem háromszor annyit kerestek, mint az átlagos fizetésű gyerekorvosok. Általános sebészet évi átlagjövedelem: $343,000 havonta 6,6 millió forint) Tüdőgyógyászat évi átlagjövedelem: $321,000 (havonta 6,2 millió forint) Szemészet évi átlagjövedelem: $295,000 (havonta 5,7 millió forint) Neurológia évi átlagjövedelem: $280,000 (havonta 5,4 millió forint) Az első 20 szakma a listán: Ortopédsebészet évi átlagjövedelem: $519,000 (havonta 9,9 millió forint) Szívsebészet évi átlagjövedelem: $512,000 (havonta 9,8 millió forint) Urológia évi átlagjövedelem: $461,000 (havonta 8,8 millió forint) Gasztroenterológia évi átlagjövedelem: $433,000 (havonta 8,3 millió forint) Fül-orr-gégészet évi átlagjövedelem: $412,000 (havonta 7,9 millió forint) Kardiológia (non-invasive) évi átlagjövedelem: $396,000 (havonta 7,6 millió forint) Bőrgyógyászat évi átlagjövedelem: $364,000 (havonta 7 millió forint) Hematológia/Onkológia évi átlagjövedelem: $360,000 (havonta 6,9 millió forint) Radiológia évi átlagjövedelem: $358,000 (havonta 6,8 millió forint) Az ortopédsebész odaát havonta 10 millió forintot is kereshet Szülészet-nőgyógyászat évi átlagjövedelem: $268,000 (havonta 5,1 millió forint) Sürgősségi orvosi ellátás évi átlagjövedelem: $264,000 (havonta 5 millió forint) Endokrinológia évi átlagjövedelem: $248,000 (havonta 4,8 millió forint) Belgyógyászat évi átlagjövedelem: $203,000 (havonta 3,9 millió forint) Pszichiátria évi átlagjövedelem: $189,000 (havonta 3,6 millió forint) Családorvos évi átlagjövedelem: $189,000 (havonta 3,6 millió forint) Gyermekgyógyászat évi átlagjövedelem: $189,000 (havonta 3,6 millió forint) Bernáth Bea 15

18 sz akmai oldal Kénytelenek lenyelni a békát Egyáltalán nem mindegy, hogy az ember egészségügyi dolgozó, vagy csak az egészségügyben dolgozik. Ha ugyanis az utóbbi kategóriába sorolódik, akkor már másodszor marad ki az ágazati bérfejlesztésből. Pedig a háttérben szorgoskodók nélkül megállna az élet bármelyik kórházban. Hanusz Ákos szobája falán régi nyomásmérő, egyfajta ereklye. Nem a vér, hanem a hűtőközeg nyomását mértek vele hajdan, a fiatal szakember ugyanis a budapesti Szent János Kórház műszaki osztályvezetője. Irányítása alatt hatvan ember tevékenykedik. Mivel segítik a betegellátók munkáját? A műszaki üzemeltetés huszonnégy órás ügyeletet igényel, hiszen bármikor és bármelyik egységnél felléphet üzemzavar, amelyet azonnal el kell hárítani. Emellett folyamatosan végezzük a karbantartást, cseréljük az orvosigáz-palackokat, hogy mindig rendelkezésre álljanak a műtétekhez. Számon Hanusz Ákos tartjuk, hogy egyes anyagokból mennyi van készleten, ellenőrizzük az áram-, a víz-, a hőszolgáltatást, mert azoknak is zavartalanul kell működniük. Ha bárhol probléma adódik, azonnal közbe kell lépnünk. Hogyan állnak a munkához szükséges anyagi forrásokkal? Néha improvizálnunk kell. Előfordult már, hogy az egyik lift elromlott, s a javításához szükséges alkatrészt egy üzemen kívüli liftből szereltük ki. Vagyis nem csupán a karbantartás, hanem a javítások, vagy akár a gyakori dugulások elhárítása is a mi dolgunk. Egy János kórházi mondás szerint szutyokban az orvos sem képes műteni. Kórházban ez utóbbi nem kockázatmentes feladat. Egyáltalán nem, hiszen dugulás-elhárítás közben sokszor akár injekciós tűt is kihalászunk. Be kell mennünk a fertőző betegek közé is, ha olyan helyen van szükség ránk. Óhatatlanul is érintkezhetünk vérrel, fertőzött anyagokkal. Ráadásul nehezített körülmények között kell dolgoznunk, mert kórházunk műszaki állapota meglehetősen elavult. Komolyabb műszaki beruházásra a nyolcvanas években került sor utoljára, és az új kazánház akkor sem volt igazán a legkorszerűbb. Melyik a leginkább neuralgikus pont? A fűtési rendszer. Az üzemeltetéséhez éves keretem van, de az összegnek csaknem a kilencven százalékát a közüzemi számlák kiegyenlítése emészti föl. A maradékból kell a javításokat, a karbantartást megoldani. A rendszer korszerűtlensége emellett járulékos károkat is okoz, a gőzkifúvás például rongálja a falakat. Milyen a dolgozók bérhelyzete? Közalkalmazotti státusban dolgoznak, egy részük négy-öt éve változatlan bérért. Közben a minimálbér összege folyamatosan emelkedik, így ma már tulajdonképpen alig keresnek többet, mint egy minimálbérért dolgozó ember. Szóba kerül-e a munkatársi beszélgetéseken az ágazati bérfejlesztés, amely nem érinti őket? Igen, de nem tudnak mit tenni, kényszerűen lenyelik a békát. Hová mennének dolgozni? A korábban jelentős volumenű építőipar összezsugorodott, ott már nincs szükség rájuk. Csalódottak, de nem tehetnek semmit. Azt nem tudom, hol a határ. Van olyan beosztottam, aki néhány év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, s még most is mérlegelnie kell, ennivalóra költsön, vagy megveheti a szükséges gyógyszerét. Ha a határt említette, ön milyen mértékű bérfejlesztést tartana méltányosnak ebben a körben? Azt gondolom, egy középkorú családos férfinak legalább nettó százhúsz-száznegyven ezer forintot illene hazavinnie. Szerintem ez lenne a minimum. S mindennek ellenére ők még szerencsés helyzetben vannak, mert egyáltalán van hol dolgozniuk. Tapasztalom, hogy az álláshirdetéseinkre egyre többen jelentkeznek, sőt egy-egy jelentkező évről évre beadja a pályázatát. Olyanok is akadnak köztük, akiket a túlképzettségük miatt nem tudok az adott munkakörben alkalmazni. Önök láthatatlanok a betegek számára. De vajon mennyit látnak azok, akiknek segítik a munkáját? Sajnos az erkölcsi megbecsülés sem jellemző. Bár mindent megteszünk a betegellátás zavartalanságáért, ráadásul a magunk lehetőségeivel a betegbiztonságot is szolgáljuk, nem igazán vesznek észre bennünket. E tekintetben is valahol a periférián érezzük magunkat. Niczky Emőke 16

19 sz akmai oldal Ne a beteg hálálja meg a gyógyítást Jelentős orvostudományi kongresszusnak adott helyszínt a főváros az elmúlt hónapban: harminckét ország részvételével, május 5-8 között itt tartotta ülését a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaság (International Association For Ambulatory Surgery IAAS). A rendezvény elnökével az IAAS leendő elnökével, dr. Gamal Eldin Mohameddel beszélgettünk az egynapos sebészet hazai helyzetéről és a nemzetközi tapasztalatokról. Hogyan esett a választás Budapestre? A hazai Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) elnöke is vagyok, ez az önálló szervezet 2007 óta tagja az IAAS-nek, amelynek munkájában a magyar szakemberek igen aktívan részt vesznek ben megpályáztuk a kétévente más-más országban rendezendő nemzetközi kongreszszus lebonyolítását, így a 2013-as kongresszust nekünk ítélték. A sikert jelzi, hogy harminckét országból csaknem hétszázötven szakember jött el. Negyvenegy szekcióban folyt a munka három napon keresztül, kétszázötven meghívott előadó prezentációja, szabad előadások, számos poszter, kiállítás gazdagította a programot. Bemutatkozott az az Új-Zélandban gyártott kamion is, amely mobil egynapos műtéti egységként már több országban járja a falvakat, a kórházakat. Önt az egynapos sebészet magyarországi szószólójának és a MEST alapítójának tartják. Miért szorgalmazza az ilyen eljárást? Mert jó a betegnek, hiszen gyorsan, fertőzésmentes környezetben műtétre kerülhet, és saját otthonában gyógyulhat. Jó a szolgáltatónak, mert hotelköltségeket takaríthat meg, és a megtakarításokat másra fordíthatja (pl. bérkorrekcióra, új eszközök vásárlására). Jó a finanszírozónak és a biztosítónak, mert rövid a várólista, kevesebb a betegszabadság és gyorsabb a rehabilitáció. A háttérnek persze Dr. Gamal Eldin Mohamed meg kell lennie hozzá, mert a beavatkozás után a páciens másutt kap utógondozást, vagyis nagy szervezettséget igényel az ilyen ellátás. De költségkímélő is egyben, nem véletlenül végzik nagyon sok országban. A kongresszus megnyitóján dr. Szócska Miklós államtitkár támogató beszédet mondott, amely remélhetőleg hatással lesz majd a hazai fejlődésre is. Az egynapos sebészet elterjedése ugyanis az egészségügyi reform egyik eszköze. A kongresszus nem kapott nagyobb nyilvánosságot. Ennek mi lehet az oka? Tudni kell, hogy az egynapos sebészet és klinikum nem közkedvelt téma igazán, mert olyasmit hirdetünk, ami gyökeresen megváltoztathatja a hazai egészségügy arculatát. Az egynapos sebészet szemléletben, javadalmazásban is más, mint a hagyományos kórházi beavatkozás. Az egynapos sebészeti egységekben gyógyító szakorvosok közvetlenül az OEP által befizetett súlyszámból és minden beavatkozás után kapnak megfelelő hivatalos honoráriumot, fizetést, javadalmazást, és nem paraszolvenciát. Tehát azt valljuk, hogy megfelelő fizetést, anyagi motiváltságot kell biztosítani a gyógyítók számára, és nem paraszolvenciát. Ez az egyik kulcsa az átalakításnak. Jelenleg negyven egynapos sebészeti egység van az országban, s az operatőrök többsége a befolyó közfinanszírozásnak átlagosan a harminc százalékát kapják, így hivatalosan adóznak is. Tehát megfelelő esetszámmal tisztességes javadalmazáshoz 17

20 sz akmai oldal juthatnak. Ez előre viszi a kérdést. A kórházi lobbi azonban a korrupcióból származó előnyök miatt ellenáll. A másik, hogy a beteg az egynapos beavatkozást követően néhány órán belül már hazamegy, ezért nyilván nem fog annyi hálapénzt fizetni a kórháziaknak, mint most, amikor napokat kell eltöltenie az intézményben. Mi viszont azt mondjuk, ne ő hálálja meg a munkát, hanem a finanszírozó, az orvos pedig végezzen lehetőleg tökéletes munkát. Sok helyütt viszont kénytelenek szociális okból bent tartani a beteget, például azért, mert nincs, aki otthon gondozza, vagy messze él az ellátástól. Jogos, de erre is van megoldás. A világ fejlettebb részein jól működik az úgynevezett medi-hotel. A kórházban a kórházi ágyak leépítése után mindig van egy üres osztály, ágyakkal, nővérekkel. Ha az aktív egynapos sebészeti osztályról távozik egy ilyen beteg, akkor a műtét után áthelyezik ide, ahol minimális költséggel lehet ápolni őt, és néhány napig étkezést is kap. Az jelentős megtakarítást eredményezhet. Amikor már el tudja látni magát, hazamehet ő is. Ehhez viszont át kell szervezni a rendszert. Melyik beteg alkalmas egynapos beavatkozásra? Ez nagyon fontos kérdés, jól kell szelektálni a páciensek között. A kórházban a kórházi ágyak leépítése után mindig van egy üres osztály, ágyakkal, nővérekkel. Ha az aktív egynapos sebészeti osztályról távozik egy ilyen beteg, akkor a műtét után áthelyezik ide, ahol minimális költséggel lehet ápolni őt, és néhány napig étkezést is kap. A kórháziak közül sokan fenyegetve érzik az egzisztenciájukat a szervezett egynapos sebészettől. Finanszírozási oldalon az a helyzet, hogy néhány ellátás veszteségét a nyereséges beavatkozásokkal ellensúlyozza a kórház, átcsoportosítva a pénzeket, ami természetesen nem vált ki lelkesedést a sikeres szakmákból. Ha egyébként alkalmas az illető (az ún. ASA I., ASA II. és ASA III. kompenzált beteg), és nincs például súlyos cukorbetegsége vagy magas vérnyomása, amely gátolná a műtét menetét és a gyógyulását, akkor elvégezhető nála a beavatkozás. A szelektálásnak megvannak a nemzetközi standardjai. Akinek előre láthatóan és várhatóan már a műtét során nem sebészi szövődménye lesz, azt kórházban kell operálni. Az egynapos sebészet tehát nem képes minden esetet felvállalni, de a betegek hetven-nyolcvan százaléka alkalmas az elektív egynapos beavatkozásra, a gyerekek főképp. A gyermeksebészeti osztályokon szorgalmazzák, hogy a szülő legyen a kis beteggel, mert úgy hamarabb gyógyul, és előbb haza lehet őt vinni. A gyerekek ráadásul nehezebben is tűrik a kórházi körülményeket. Jár-e nagyobb felelősséggel az egynapos ellátás? Arra gondolok, hogy csak rövid ideig látják a beteget, s később sem feltétlenül találkoznak vele. Minden néhány óra alatt dől el. Így van. Három dologról kell beszélnünk. Az egyik, hogy az utóbbi harminc-negyven évben óriási fejlődésnek indult aneszteziológia. Főleg az utolsó tíz évben előtérbe kerültek a gyorsan ható és gyorsan ürülő altatószerek, csekély mellékhatásokkal. A fájdalomcsillapítók is szinte azonnal és hosszabb ideig hatnak ma már. Megvannak az új gyógyszerek az altatás, fájdalomcsillapítás szövődményeinek kivédésére is. Az egynapos sebészet ráadásul a legújabb technológiát, technikákat alkalmazza. Senki nem végez hagyományos módon, szövetek összevarrásával például sérvműtétet, a helyett hálót használunk. Sok laparoszkópos, laparo-endoszkópos műtétet is végeznek. Azok a tényezők lényegesen csökkentik a műtét utáni szövődményeket, így nincs szükség fokozott utógondozásra, és ellenőrzésre. Ettől függetlenül minden betegnek szavatolva van a biztonsága azáltal, hogy legalább a rendelkezésére áll 2-3 közvetlen mobil telefonszám (operáló orvos, ügyeletes nővér és az egynapos sebészeti osztály), így bármikor elérheti az osztályt, és vissza tud jönni a legkisebb szövődmény esetén, ami még a kórházi gyakorlatban sem elérhető. Az ön nevéhez fűződik az első hazai video-laparoszkópiás beavatkozás a sebészi gyakorlatban. Igen, 1985-ben végeztem a sebészeti gyakorlatban az első hagyományos diagnosztikus laparoszkópiát, és 1988-ban került sor az első video-laparoszkópiára az egykori Orvostovábbképző Intézetben, diagnosztikus célzattal. Később a laparoszkópos forradalom beköszöntével a sebészi gyakorlatban ezer sebész oktatásában vettem részt, számos, több mint 25 elméleti és állatkísérletes tanfolyamot vezettem. Valóban van ilyen múltam, s büszke vagyok rá. Arra meg főképp, hogy több egykori tanítványom ma már főorvos. Mi lehet az oka, hogy nálunk mégsem terjedt el igazán az egynapos sebészet? 18