1. Nemzetközi áttekintés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Nemzetközi áttekintés"

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Zrt. Szűkülő likviditás a bankszektorban A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt Felügyeletnél maradó összeg terhére, a hatályos jogszabályok alapján nyilvános pályázatot hirdetett. Ez a kiadvány a nyilvános pályázaton támogatást nyert el augusztus

2 GKI Gazdaságkutató Zrt. Székhely: 1092 Budapest, Ráday u Postacím: 1461 Budapest, Pf Internet hálózati cím: Telefon: ; Fax: ; Készítették: Akar László Kopik Tamás Losoncz Miklós Molnár László Udvardi Attila GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők. 2

3 Tartalomjegyzék 1. Nemzetközi áttekintés A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai Régió-, illetve országspecifikus banki reakciók Következtetések Bankok eszközei és forrásai Hitelek Betétek Külföldi tartozások Eszközök kamatai Háztartások Vállalatok Monetáris pénzügyi intézmények és pénzügyi vállalatok Összegzés Források kamatai Betétek Külföldi tartozások és pénzügyi vállalatok betétei Országkockázat Összegzés Összefüggések Összefoglalás

4 1. Nemzetközi áttekintés A globális pénzügyi válság lefolyásával, okaival és következményeivel nagyszámú elemzés foglalkozott a legkülönfélébb megközelítésben. Különösen nagy volt az érdeklődés a válság következményeinek tompítását célzó jegybanki politikák és az állami szerepvállalás különféle formái és eszközei iránt. Ez a fejezet a bankok, azok közül is elsősorban a kereskedelmi bankok válságra adott válaszait elemzi külföldi példák alapján. A fejezet szemlélete jövőorientált, azaz ahol lehetséges, ott a múltbeli trendekből és a jelenlegi helyzet kihívásaiból igyekszik a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások Az USA másodrendű jelzálogpiacán 2007 augusztusában kezdődött válság először azokat az amerikai bankokat érintette, amelyek jelentős jelzáloghitel-állománnyal és arra épülő ún. strukturált pénzügyi eszközökkel rendelkeztek. Ezt a szakaszt nagy amerikai és európai bankok csődközeli állapotba kerülése, illetve csődje jellemezte. A bankcsődök veszélyeztették a pénzügyi rendszer egészének stabilitását, ami közvetlen állami beavatkozást váltott ki, elsősorban a nehéz helyzetbe jutott bankok különféle formákat öltő feltőkésítése révén. A pénzintézetek konszolidálását, tőkehelyzetük megerősítését a jegybankok likviditásnövelő intézkedései egészítették ki (az alapkamatok összehangolt csökkentése, jegybanki forráshoz jutás megkönnyítése stb.). A válság felszínre hozta a pénzügyi rendszer gyenge pontjait, és fokozatosan átterjedt a pénzügyi piac egyéb területeire és más országokra, majd mindinkább éreztette kedvezőtlen hatásait a termelőszférában is. A legtöbb ország bankszektorát a globális pénzügyi válságnak a Lehman Brothers szeptember közepén bekövetkezett csődjével fémjelzett második szakasza érintette a legerőteljesebben. Ennek nyomán ugyanis mélypontra zuhant a bankszektor szereplőinek egymás iránti bizalma, aminek következtében a korábbi időszakot jellemző pénzbőség a visszájára fordult, a bankközi pénzpiac likviditása világméretekben drámai módon összeszűkült, 2008 októberében átmenetileg kiszáradt, ezzel összefüggésben a bankközi kamatlábak erőteljesen megemelkedtek és tartósan magas szinten maradtak. A kormányzati beavatkozás először tőkeinjekciók, a kinnlevőségekre történő garanciavállalás formáját öltötte, majd később a rossz hitelek állam által történő megvásárlására vagy garantálására vonatkozó konstrukciókat is kidolgoztak. A pénzügyi piacokon a feszültség 2009 januárjára enyhült, azóta további konszolidáció következett be, ami azonban messze nem jelenti a pénzügyi válság végét. A helyzet továbbra is meglehetősen bizonytalan. 4

5 A válság egyes szakaszaiban a bankoknak különféle típusú veszteségforrásokkal kellett szembesülniük. A válság első szakaszát a kereskedési könyvekben szereplő elértéktelenedett eszközök leírása jellemezte. Ezek nagyságrendje nem volt ismert, fokozatosan derült fény a rossz kinnlevőségekre, ezért a folyamat nem volt előrejelezhető. A strukturált pénzügyi termékek komplexitása miatt nehéz volt megbecsülni, hogy a veszteségek milyen módon érintik az értékpapírosított banki eszközöket. A másodrendű és annál is gyengébb hitelképességű adósokra vonatkozó információk hiánya miatt nehéz volt elfogadható becslést adni a csődarányra, ezáltal a hitelportfolió minősége romlásának mértékére. Ráadásul a bankok az illikvid eszközöket olyan árakon értékelték, amelyek a szóban forgó eszközök minőségén túlmenően a vásárlók hiányát is nagymértékben tükrözték. A Nemzetközi Valutaalap legújabb értékelése szerint világméretekben összesen 4,1 billió dollárra tehető a válság hatására potenciálisan leírásra kerülő pénzügyi eszközök állománya. Ennek kétharmada a bankokra jut. További veszteség-leírási sokkok sem zárhatók ki, de azok a potenciális vagy tényleges veszteségek, amelyekkel a bankok a globális pénzügyi válság második, jelenlegi szakaszában szembesülnek, már sokkal kiszámíthatóbbak. Ezek a potenciális vagy tényleges veszteségek a hitelportfolió romlásával kapcsolatosak. A recesszió és a hitelportfolió minőségének alakulása közötti összefüggések ismertek, a kettő közötti kapcsolatra vannak historikus adatok. A munkanélküliség növekedésével különösen jelentős veszteségek várhatók a hitelkártya- és a jelzáloghitel-üzletágban, de nem lesz jobb a helyzet a személygépkocsi-hitelek és lízingfinanszírozás terén sem A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai A bankok válságra adott válaszainak elemzésekor célszerű abból kiindulni, hogy a fejlett piacgazdaságok bankjai többségének a jövője biztos, mert a kormányok a pénzügyi rendszer stabilitására tekintettel nem hagyják csődbe menni őket. E bankok működése viszont gyökeres változtatásra szorul. A szerkezeti átalakítás keretében az állami tőkejuttatásban részesült bankoknak arra a kérdésre is választ kell adniuk, hogy mennyi idő alatt és milyen feltételek mellett számolja fel tulajdonosi pozícióit az állam. Ennek az elemzése azonban szétfeszítené e tanulmány tartalmi és terjedelmi kereteit. A banki hitelezés általános keretfeltételei gyökeresen megváltoztak, a korábbi kereslet által táplált piac a válság és ezzel összefüggésben a kockázatok megnövekedése miatt kínálathiányossá vált, azaz a kínálat a szűk keresztmetszet a hitelezésben. Az elszenvedett tőzsdei ( mérgezett eszközök ) és hitelezési veszteségek (rossz jelzáloghitelek, romló minőségű hitelportfolió stb.) és növekvő kockázatok miatt a 5

6 pénzintézetek a piaci kamatláb nagyságától függetlenül visszafogták hitelkínálatukat. Ennek nyomán a bankok árazási alkuereje jelentősen megnövekedett. A válság miatt természetesen a hitelek iránti kereslet is csökkent, különösen az amerikai háztartások körében, de kisebb mértékben, mint a kínálat. A háztartások nem hitelfelvételre törekednek, hanem az adósságaik csökkentésére, azaz hiteleik visszafizetésére, de legalább az adósságszolgálati terhek (kamat plusz törlesztés) mérséklésére. Ez mindenekelőtt a globális pénzügyi válság első szakaszára vonatkozik. A globális pénzügyi válság jelenlegi szakaszában a vállalati szférában a hitelek iránti gyenge kereslet a fő probléma, főleg Nyugat-Európában, azaz a vállalati szféra prudensebb, mint a bankszektor. A vállalatok recessziós vagy recessziógyanús környezetben nem kezdenek azonnal beruházásba, ha a kamatlábak mérséklődését tapasztalják, legfeljebb akkor, ha azt várják, hogy a változó kamatozású hitelek kamatlába hosszabb ideig alacsony marad. A vállalati hitelkeresletet kívánják élénkíteni az EBRD és az Európai Központi Bank különféle konstrukciói. Ugyanakkor sok olyan vállalat is van, főként a kkv-szektorban, amelynek szüksége lenne hitelre, de nem jut hozzá. Az utóbbi évtizedben, amikor a tőke ára alacsony volt, a bankok üzleti stratégiája a mérleg eszközoldalára koncentrált. A pénzügyi innovációk (értékpapírosítás, stukturált hitelek stb.) is az aktívákat érintették, nevezetesen, miként lehet tartósan magas hozamokat elérni, miközben a kockázatokat a nemzetközi pénzügyi piacokon ezeknek az innovációknak a segítségével szétterítik. A nemzetközi rating cégek ebben tettestársak voltak, felelősségük részletes bemutatása ismét csak túlmutat ennek a tanulmánynak a keretein. A globális pénzügyi válság kezdete óta azonban az érzékelhető, hogy a forrásoldal került előtérbe, azaz a veszteségekkel szemben védelmet nyújtó tőke nagysága és minősége, illetve a források futamideje vált fontosabbá. A bankok tőkeszükséglete nemcsak a jogszabályi előírások esetleges változásai miatt nő, hanem azért is, hogy meglegyen a megfelelő fedezet az esetleges veszteségekre. A tőke relatív szűkössége és magasabb ára miatt nehézségekbe ütközik a mérlegfőösszeg növelése, ráadásul azok az innovatív megoldások (értékpapírosítás), amelyekkel mérlegen kívülre (off balance sheet) vitték a hitelkockázatokat, ezáltal virtuálisan javították a tőkekövetelményeknek való megfelelést, nem járható út, amit bizonyít, hogy a bankok nagyon erősen visszafogták ezt a korábban széles körben folytatott gyakorlatukat. Emellett a rendelkezésre álló tőkét is a korábbinál hatékonyabban kell felhasználni. Bizonyos tevékenységek tőkeigénye nagy, de megtérülése kicsi, miközben a tőkeáttétel is kisebb, a kockázatok nagyobbak és a tőkeköltség magasabb. A Basel II tőkeelőírásai, illetve a válság nyomán elindított további szabályozási szigorítások egyre szűkebb manőverezési lehetőséget hagynak a bankok számára. 6

7 A globális pénzügyi és gazdasági válságban az eszközök likviditása is más megvilágításba kerül. Olyan időszakban, amikor a piacok kevésbé likvidek, az eszközök hosszabb ideig maradnak a mérlegben. Ez növeli a bank számára a kockázatot, és tőkét köt le, amelyet máshol jobban lehetne felhasználni. Mindez arra ösztönzi a bankokat, hogy a kevésbé tőkeigényes területekre koncentráljanak. A Credit Suisse például továbbra is fenn kívánja tartani jelenlétét az amerikai lakóingatlanjelzáloggal fedezett értékpapírok piacán, amely mély és likvid, de ki kíván lépni ugyanezen pénzügyi instrumentumok európai piacáról, ahol a bankok hosszabb ideig kénytelenek vonatkozó eszközeiket megtartani. A bankok törekednek az általuk vállalható kockázatok mérséklésére, ami azt is jelenti, hogy visszafogják a saját számlás ügyleteket, ehelyett nagyobb mértékben támaszkodnak az ügyfelekre. A bankok érdeklődése nő az olyan tevékenységek iránt, amelyek nem kötnek le jelentős tőkét, és nem járnak nagy kockázatokkal. Ilyen a befektetési banki tanácsadás, a letéti szolgáltatás, a vagyonkezelés (ez utóbbi esetben mások pénzét kockáztatják). A tanácsadás iránti keresletet várhatóan hosszabb időn keresztül táplálja, hogy a válság miatt sok vállalat szorul tőkebevonásra, illetve kénytelen átstrukturálni adósságállományát. A bankok nagyobb figyelmet fordítanak olyan eszközökre, amelyek további hitelfelvételek fedezetéül szolgálnak. Ennek megfelelően a bankok kétfelé osztják tevékenységüket. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek olyan fedezetet igényelnek, amelyeket a központi bankok is elfogadnak (például magas minőségű jelzálog) vagy természetüknél fogva megfelelő biztonságot adnak (például bizonyos részvények). A másik csoportba olyan tevékenységek kerülnek, amelyek nem igényelnek fedezetet, így biztosítékok nélküli finanszírozást is lehetővé tesznek. A bankok mérsékelni kívánják a wholesale banki finanszírozásnak való kitettségüket, azaz a bankközi piacok, illetve a tőkepiaci instrumentumok révén történő forrásszerzés helyett nagyobb mértékben kívánnak a betétekre támaszkodni. Általános törekvés a hitel/betét arány csökkentése. A tapasztalatok alapján a kiterjedt fiókhálózattal rendelkező bankok sokkal sikeresebbek voltak a betétgyűjtésben, mint azok a bankok, amelyek más értékesítési csatornákra (Internet stb.,) helyezték a hangsúlyt. Az árnyalt képhez az is hozzátartozik, hogy a betétekre való támaszkodásnak is megvannak a veszélyei és kockázatai. A betétek ugyanis könnyen kivonhatók a bankokból, és a betétesek védelmét szolgáló kormányzati garanciák egyáltalán nem akadályozzák meg a betéteseket abban, hogy diszkrimináljanak az egyes pénzügyi intézmények között. A 7

8 vállalatok és a háztartások ugyanis el kívánják kerülni, hogy csődbe jutott bankból kelljen kivonni betéteiket. A válság hatására a szupermarketek kívánnak betörni a retail bankpiacra. Ügyfélszerzési költségeik alacsonyak, mivel naponta nagyszámú vevő keresi fel értékesítési pontjaikat. A szupermarketek jó hírneve nem sérült a bankválságban, ami jelentős versenyelőny lehet a megtépázott hírnevű banki márkanevekkel szemben. Ilyen jellegű diverzifikációval a TESCO foglalkozik a legkomolyabban. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változások, így különösen a háztartások megtakarításainak növekedése pótlólagos lehetőségeket is teremtenek a retail bankok számára. Az USA-ban a retail bankok fontolgatják olyan strukturált megtakarítási termékek kínálatát a háztartásoknak, amelyek lehetővé teszik a részvénybefektetést, miközben védik a befektetett tőkét. Ugyancsak az USA-ban nő a kereslet a más devizában denominált megtakarítási konstrukciók iránt. Érdekes változás, hogy amíg korábban a bankok féltek ügyfél vállalataik csődjétől, addig jelenleg a bankok vállalati ügyfelei szeretnék biztosítani magukat a bank csődjével kapcsolatban. Konkrétan a vállalatok hivatalos állásfoglalást kérnek bankjaiktól arra a kérdésre, hogy mi történik az általuk nyújtott szolgáltatásokkal akkor, ha csődbe mennek. Ugyanígy garanciákat kérnek a bankok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzájutásra a megállapodott árakon arra az esetre, ha a bank más pénzügyi közvetítővel egyesülne vagy más pénzügyi közvetítőbe olvadna be. Ami a jövőt illeti, a különféle típusú bankok eltérő lehetőségekkel rendelkeznek. A kisebb bankok számára, amelyek kívül esnek az állami beavatkozás (bankmentő csomagok) hatókörén, vagy kevésbé diverzifikált hitelportfolióval rendelkeznek, a kilátások borúsabbak. Így például az amerikai regionális bankok és a spanyol takarékpénztárak helyzete igen instabil amiatt, hogy a kereskedelmi ingatlannal kapcsolatos portfoliójukon óriási veszteségek keletkeztek. A válság hatására az USAban például a bankok száma a jelenlegi 8 ezerről várhatóan 2 ezerre csökken. Az alacsony kamatlábak miatt meredekebbé vált a hozamgörbe, azaz a rövid és a hosszú lejáratú kamatlábak közötti különbség. Ez a kamatmarzsot, azaz a betéti és a hitelkamatlábak közötti különbséget is érintette. Olyan időszakban, amikor a kamatlábak közel vannak a nullához, a bankoknak mérsékelniük kellene hitelkamatlábaikat, miközben nem tudják tovább csökkenteni betéti kamatlábaikat. Mindez a kamatmarzs összeszűkülését eredményezi. A bankok mozgástere nagyon behatárolódik, ha az alacsony kamatlábak hosszú ideig fennmaradnak. 8

9 Magyarországon ennek pontosan ellenkezője következett be: a kamatmarzsok nőttek az utóbbi egy évben. A bankok bevétele, illetve nyeresége nemcsak a kamatmarzsból származik, hanem a különféle díjakból is. Jelentős kockázat, hogy a bankszektor átpolitizálódásával előbbutóbb vizsgálni kezdik: az egyes bankok által a különféle szolgáltatásokra felszámolt díjak mennyire méltányosak. Méltányos díjak követelése a bankok díjbevételeinek alakulását is kedvezőtlenül érintheti. Ugyanakkor tény, hogy a bankok díjbevétel növelési szándékait a lakossági és vállalati körben könnyű keresztül vinni Régió-, illetve országspecifikus banki reakciók A bankok reagálása a válságra eltérő sajátosságokat mutat az egyes régiókban, illetve országokban. Az USA-ban a bankok döntő többsége a kormány által a TARP keretében (Troubled Asset Relief Program) rendelkezésükre bocsátott forrásokat (700 milliárd dollár) új hitelek nyújtására használta fel. A bankok kisebbik része az állami forrást versenytársai felvásárlására fordította. Ez utóbbit az illetékes amerikai hatóságok nem nézik jó szemmel. A kanadai bankrendszer sok olyan vonással rendelkezik, ami miatt érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni. Kanada legnagyobb bankjai nyereségesek voltak a január 31-ét megelőző három hónapban, azaz akkor, amikor a piaci feltételek világszerte a legkedvezőtlenebbül alakultak. A kanadai bankok üzleti stratégiája jóval konzervatívabb, kockázatvállalási hajlandósága jóval kisebb, mint az amerikai bankoké. Emiatt a kanadai bankok portfoliójából hiányoztak az amerikai bankok válságot előidéző termékei Ehhez az is hozzájárult, hogy az egyik legnagyobb kanadai bank 2005-ben kivonult a strukturált termékek üzletágból és példáját mások is követték, illetve az, hogy a kanadai jegybank 20-30%-os sávban korlátozza azt az arányt, amely a tőkepiaci üzletág hozzájárulása lehet a nyereséghez. A kanadai bankrendszer oligopolisztikus szerkezetű, öt domináns bank részvételével. Ez a tény egyrészt korlátozza az árversenyt. Független brókerek a jelzáloghiteleknek mindössze egyharmadát közvetítették ki Kanadában az USA 70%-ával szemben. Másrészt megkönnyíti a bankok számára a visszavonulást, ha a dolgok kezdenek túlságosan kockázatossá válni. Mivel a domináns piaci pozícióval rendelkező kanadai bankok túlságosan nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek, ezért a bankfelügyelet is sokkal szigorúbb. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a felügyelet meghatározza a tőkeáttétel maximumát, és egységes rendszert alkalmaz a kereskedelmi és a befektetési bankokra. A kevésbé szigorú és sokkal fragmentáltabb rendszerek más országokban lehetővé tették a banki 9

10 mérlegfőösszegek robbanásszerű növekedését. Az USA és Kanada közötti leglényegesebb különbség a jelzáloghitelek szabályozásában van. Az USA-ban a jelzáloghitelek kamata levonható az adóból, ami számottevő mértékben ösztönzi a hitelfelvételt. Kanadában a kamat nem vonható le az adóból. (Ennek jelentőségét azonban nem indokolt eltúlozni. Ebben a tekintetben az Egyesült Királyságban kialakult rendszer megegyezik a kanadaival, mégis súlyos válságban van a jelzálogpiac.) Ha a hitel a fedezetéül szolgáló ingatlan 80%-át meghaladja, akkor Kanadában az adós köteles biztosítást kötni a Canada Mortgage and Housing Corporation (CMHC) nevű állami intézménnyel. A bankok portfoliójuk fennmaradó részét is biztosítják a CMHC-vel. Emiatt a CMHC által garantált jelzáloghitelekre szigorú standardokat alkalmaznak. Mindez az USA-tól eltérően nem teszi érdekeltté a bankokat abban, hogy értékpapírosítsák a jelzáloghiteleket. Sok felzárkózó országban, különösen Ázsiában, nehezebbé váltak a bankok működési feltételei a gazdasági helyzet romlásával. Ugyanakkor ezeknek a bankoknak nem, vagy csak szűk tartományban kell tőkeáttételes pozíciókat felszámolni, mert kevés ilyen eszközük volt, vagy egyáltalán nem fektettek ilyen instrumentumokba. Kevésbé van szükség szabályozási változtatásokra is. Az ázsiai bankok a határokon túlnyúló tőkeáramlásoknak való kitettségüket ellenőrzés alatt tartották. Viszonylag szűk tartományban van szükség szerkezeti változtatásokra. Sokkal ellenmondásosabb a helyzet Közép- és Kelet-Európában. Ezt a térséget az jellemzi, hogy egyrészt a bankrendszer tekintélyes hányada külföldi tulajdonban, zömmel nyugat-európai bankok kezében van. Másrészt nagyszámú tényező hatására az utóbbi években ezekben az országokban gyors ütemben terjedt a vállalati szféra és a háztartások devizában (főleg euróban és svájci frankban) denominált hitelfelvétele (de kivétel is van, pl. Csehország). A háztartások devizahitel-állománya fedezetlen árfolyam-kockázatnak van kitéve. Harmadrészt elegendő hazai megtakarítás hiányában a külföldi tulajdonban lévő hazai bankok az anyabankoktól kaptak rövid lejáratú devizaforrásokat, amiket viszont hosszú lejáratra helyezték ki (például lakásvásárlási hitelek formájában, amelyek fedezete az ingatlan). Korábban, kedvező konjunkturális helyzetben az EU pártfogolta a nyugat-európai bankok terjeszkedését az új tagállamokban, mert annak révén a fogadó országok fejlettebb pénzügyi technikákhoz és nagyobb fokú pénzügyi biztonsághoz jutottak. A bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint a Gazdasági és Monetáris Unió tagországaiban (főleg Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és Svédországban) bejegyzett bankoknak Közép- és Kelet-Európában mintegy

11 milliárd dollár hitelállományuk van (az összes külföldi bankhitel állománya a térségben milliárd dollár). Az osztrák bankok közép- és kelet-európai kinnlevőségei Ausztria GDP-je 70%-ára, a bankrendszer eszközeinek 26%-ára rúgnak. Az volt a hallgatólagos feltételezés, hogy a fogadó országokat egy esetleges válság nem érinti hátrányosabban, mint az anyaországot. E terjeszkedés révén ráadásul a GMU-tagországokban bejegyzett bankok jelentős profitra tettek szert az utóbbi években, amelynek nagy részét hazautalták. A globális pénzügyi válság megkérdőjelezte az ismertetett üzleti modell működését. Egyrészt a Lehman-Brothers szeptemberi csődje után a nyugat-európai anyabankok is likviditási nehézségekkel szembesültek, aminek következtében nem tudták közép- és kelet-európai érdekeltségeiket a korábbi időszakhoz hasonló módon finanszírozni. Másrészt a közép- és kelet-európai országokat, különösen a nemzetközi összehasonlításban jelentős külső adósságot felhalmozott Magyarországot, likviditási és árfolyamválság érte, ami többek között devizájuk leértékelődésében csapódott le. Egyes országok, így Magyarország is, nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, Európai Unió) hitelcsomagja segítségével lett úrrá a likviditási és árfolyamválságon. A válság hatására mind nagyobb teret nyer a nemzeti protekcionizmus, amelynek jegyében a kormányok erkölcsi nyomást gyakorolnak a gazdasági szereplőkre, hogy a válságkezelés keretében nyújtott állami támogatásokat a hazai munkahelyek fenntartására vagy megmentésére fordítsák. Ennél is súlyosabb következményei voltak a pénzügyi protekcionizmusnak, amikor a kormányok által megsegített bankok részben politikai nyomásra saját országuk adófizetőinek érdekeit helyezik előtérbe a hitelezésben és szűkítik nemzetközi kihelyezéseiket, beleértve a külföldi, azon belül közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozását, pontosabban devizaforrásokkal történő ellátását. A térségben működő leánybankok számára ezért az üzleti aktivitás fenntartása rendkívül szorosan összekapcsolódik azzal, hogy milyen eredményt tudnak felmutatni a betétgyűjtésben. A hazai bankpiacon az utóbbi hónapokban ezen a területen erősödő árverseny figyelhető meg. Nem dokumentálható, de nem valóságtól elrugaszkodott az a feltételezés, hogy az anyabankok semmiképpen nem akarják közép- és kelet-európai kitettségüket növelni, azaz a leánybankoknál tőkekonszolidációs kényszerbe kerülni. Ezért a prudenciális megfontolásaik sokkal erősebbek, mint a jövedelmezőségi elvárások, ami egyik oka lehet pl. Magyarországon, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága drámaian visszaesett. A romló hitelportfoliótól való félelemre vezethető vissza, hogy még a Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozási konstrukciónál is visszafogottságot mutatnak. Hozzá kell azért azt is tenni, hogy a keresleti oldal szereplői, a kkv-szektor vállalkozásai között meglehetősen kevés a valóban piacképes, így hitelérdemes 11

12 szereplő. Ezzel együtt a már említett pénzügyi protekcionizmus teljes mértékben ellentmondott annak az Európai Unióban elfogadott alapelvnek, amely szerint az anyabankok felelősek külföldi érdekeltségeik működéséért. Megfigyelhető egyes bankoknál, hogy a korábbi hiteleket lejáratukkor nem hosszabbítják meg az anyabanok, így további tőkét vonnak ki az országból. Ugyanakkor az érintett nyugat-európai bankok nem érdekeltek abban, hogy közép- és kelet-európai leánybankjaikat magukra hagyják. Kilenc, az új tagállamokban érdekeltségekkel rendelkező bank 2009 elején elkezdett lobbizni azért, hogy az Európai Unió és az Európai Központi Bank terjessze ki a válság leküzdésére foganatosított intézkedéseit a Gazdasági és Monetáris Unión, sőt az Európai Unión kívülre (Ukrajnára és egyes jugoszláv utódállamokra). Jelenleg a balti államok mellett Románia, Szerbia és Magyarország külföldi tulajdonban lévő bankjai kaptak megerősítést arról, hogy a nyugat-európai anyabankok eleget tesznek kötelezettségeiknek. Az MKB a német állam által megsegített bajor anyabanktól kapott tőkeinjekciót, a Raiffeisent pedig osztrák anyabankja erősítette meg 20 millió euró kölcsöntőkével. Ennek ellenére a külföldi bankok nem kívánják növelni közép- és kelet-európai kitettségüket. Az osztrák bankok tőkehelyzete a tőkeemelés előtt is rendezett volt, jelenleg a túltőkésítettség jellemzi őket: amennyiben a körülmények javulnak, s az irreálisan magas, 11% körüli tőkemegfelelési elvárások a korábbi szintre mérséklődnek, visszatérhetnek a kelet- és közép-európai piacra Következtetések Bár a 2008 őszi nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulencia mára jelentősen mérséklődött, a helyzet továbbra is meglehetősen bizonytalan. Noha nem zárhatók ki további veszteségleírások, a bankoknak a jövőben inkább a hitelportfolió reálgazdasági válságra visszavezethető romlásával kapcsolatos veszteségekkel kell számolniuk. Az olcsó pénz időszakától eltérően, amikor a mérleg eszközoldala volt előtérben, a válságra adott reakcióként a bankok most a mérleg forrásoldalára koncentrálnak, azaz a veszteségekkel szemben védelmet nyújtó tőke nagysága és minősége, illetve a források futamideje válik mind fontosabbá. A mérlegfőösszeg növelése helyett minőségi szempontok kerülnek előtérbe: a bankok rendelkezésre álló tőke minél hatékonyabb és jövedelmezőbb felhasználása, a kockázatok mérséklése például a saját számlás ügyletek visszaszorításával, az eszközök likviditásának javítása, a kevéssé tőkeigényes tevékenységekre való szakosodás, a fedezet nélküli ügyletek arányának növelése, illetve olyan ügyletek esetében, amelyeknél szükség van fedezetre, jó minőségű fedezet biztosítása. 12

13 A banki stratégiák kiemelkedő fontosságú eleme a hitel/betét arány csökkentése a betételhelyezés ösztönzése révén, azonban a betétek könnyű visszavonhatósága miatt ennek is vannak kockázatai. Az állami tőkeinjekcióban nem részesült, vagy kevésbé diverzifikált hitelportfolióval rendelkező bankok konszolidációs és fejlődési lehetőségei korlátozottak. Az alacsony kamatlábak tartós fennmaradása a szűk kamatmarzs miatt hátrányosan érinti a bankszektort. Az állami tőkejuttatásban részesült bankok által felszámolt díjakra politikai okokból várhatóan jelentős nyomás nehezedik. Ami az országspecifikus jellemzőket illeti, az USA-ban az állam által adott tőkét a bankok többsége a hitelezés bővítésére használta. Sajátos, más országokra nem jellemző specifikus vonásai miatt a kanadai bankrendszert nem érintette a globális pénzügyi válság. A felzárkózó piacokon belül az ázsiai bankokat a recesszió hatásain kívül nem érintette a globális pénzügyi válság. Közép- és Kelet-Európában a válság megkérdőjelezte a devizahitelezés korábbi modelljének fenntarthatóságát. Hosszabb ideig tartó bizonytalanság után a külföldi tulajdonban lévő helyi bankok nyugateurópai anyabankjai megerősítették, hogy képesek közép- és kelet-európai érdekeltségeik likviditásának biztosítására. Ez azonban a hitelezés szinten tartására elegendő, a növekedéshez kevés. 13

14 2. Bankok eszközei és forrásai Első lépésben megvizsgáljuk, hogy a bankok mérlegében mely tételekhez kapcsolható kamatkiadás vagy kamatbevétel, vagyis melyek azok a mérlegtételek, amelyek árazása tanulmányunk szempontjából kiemelten érdekesek. A bankok eszközeit és forrásait a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára nyújtott adatszolgáltatások alapján elemeztük. Első lépésben összegyűjtöttük a banki mérlegek legfontosabb idősorait. A banki árazási gyakorlatának alaposabb megismeréséhez mélyinterjúkat készítettünk több magyar bankkal. A mélyinterjúk során rákérdeztünk a hitelek árazásának gyakorlatára, hogy milyen szerepet játszanak a forrásköltségek az egyes banki termékek árazásban. A mélyinterjúk tapasztalatait és a banki észrevételeket felhasználtuk az elemzésünk során. A bankok mérlegének főbb tételei, március 100% Készpénz 90% Belföldi hitelek 80% 70% 60% Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Pénzpiaci alapok befektetési jegyei Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések Külföldi eszközök 50% Tárgyi eszközök és immateriális javak 40% Egyéb eszközök 30% Belföldi betétek 20% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 10% 0% Eszközök Források Külföldi tartozások Saját tőke és tartalékok Egyéb források Forrás: MNB 2009 első felében a bankok eszközeiből a belföldieknek folyósított hitelek tették ki a legnagyobb arányt, részesedésük 64,1% volt. Ide tartoznak a háztartásoknak, a vállalatoknak illetve az államháztartásnak folyósított hitelek. A banki eszközök 14

15 16,5%-a volt belföldiek által kibocsátott értékpapír. Ennek legnagyobb részét állampapírok tették melyeket részben likviditási, részben pedig befektetési céllal vásároltak a bankok. Szintén jelentős volt a külföldi eszközök aránya (11,7%). Ebbe a csoportba részben pénzpiaci termékek tartoznak, részben pedig külföldi leányvállalatok részvényei. A források között szintén nagy a koncentráció. A passzívák 45,3%-át a belföldi betétek tették ki. Ezeket főként a lakosság és a vállalatok körében gyűjtötték a bankok, de az államháztartás betétei is ide tartoznak. A kategória tartalmazza a folyószámlák egyenlegét és a lekötött betéteket is. A másik jelentős finanszírozási forrás a külföldről felvett hitelek csoportja, ennek aránya 35,7% volt. Ez egy elég vegyes kategória, hiszen ide tartoznak a külföldi pénzpiacokon felvett hitelek, de az anyabankok által nyújtott források egy része is itt jelenik meg. Ez utóbbi nagyon jellemző a magyar bankrendszerre, hiszen a Magyarországon működő bankok túlnyomó többsége külföldi bankcsoport tagja. A bankok saját tőkéje az összes forrásnak csak 7,3%-át tette ki, hasonló aránnyal jelennek meg az egyéb források is. Ezek a mérleg összetevők időben kissé változtak. Ha a pénzügyi válságot megelőző időszakot vizsgáljuk, több ponton eltéréseket tapasztalhatunk. A bankok mérlegfőösszege két év alatt több mint másfélszeresére nőtt, és az egyes elemek súlya is változott. 15

16 A bankok mérlegének főbb tételei, március 100% Készpénz 90% Belföldi hitelek 80% 70% 60% Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Pénzpiaci alapok befektetési jegyei Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések Külföldi eszközök 50% Tárgyi eszközök és immateriális javak 40% Egyéb eszközök 30% Belföldi betétek 20% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 10% 0% Eszközök Források Külföldi tartozások Saját tőke és tartalékok Egyéb források Forrás: MNB 2007 márciusában a bankok eszközeinek 65,6%-át tették ki a hitelek. Ez valamivel magasabb arány, mint 2 évvel később. Ezzel szemben 2007 és 2009 között csökkent a belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya, 17,1%-ról 16,5%-ra. A külföldi eszközök aránya ezzel szemben emelkedett, 10,3%-ról 11,7%-ra. Vagyis az eszköz oldalon voltak ugyan változások, ezek azonban nem voltak igazán jelentősek. A források esetében a betétek aránya 2007-ben 53,3% volt, ez az érték csökkent 2009-re 45,3%-ra. Ellentétes folyamat zajlott le a külföldi tartozások esetében. Ezeknek aránya a 2007-es 27,1%-ról 35,7%-ra ugrott. 16

17 Banki mérleg összetevőinek változása 2007 márciusa és 2009 márciusa között Mérlegsor neve Dinamika Eszközök Készpénz 21,9% Belföldi hitelek 48,3% Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 46,5% Pénzpiaci alapok befektetési jegyei -20,5% Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések 50,2% Külföldi eszközök 72,2% Tárgyi eszközök és immateriális javak -10,2% Egyéb eszközök 150,5% Források Belföldi betétek 29,1% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 23,4% Külföldi tartozások 99,9% Saját tőke és tartalékok 25,7% Egyéb források 98,0% Mérlegfőösszeg 51,8% A két időpont között a bankok mérlegfőösszege 51,8%-kal emelkedett. Ebben részben szerepet játszott az árfolyam változás is, hiszen a devizában denominált eszközök és források állományát is növeli a gyengébb forint/euró árfolyam. Ez különböző mértékben érinti az egyes mérleg sorokat. A mérlegfőösszeg dinamikáját meghaladó mértékben az eszköz oldalon egyedül a külföldi eszközök állománya bővült, 2 év alatt 72,2%-kal. Az átlagtól való eltérés nagyjából megegyezik az árfolyam változásával. Másik szembetűnő változás, hogy a pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek állománya 20%-kal csökkent. Ez sem meglepő, hiszen erre az időszakra jelentős veszteségeket szenvedtek el a befektetési alapok, ami nagyrészt magyarázza a csökkenést. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a banki mérlegek eszköz oldalán nem történtek jelentős változások. A forrás oldal egyes sorainak növekedésében már jelentősebb eltérések tapasztalhatók. A belföldi betétek az átlagtól elmaradó mértékben növekedtek, ezzel magyarázható, hogy arányuk mérséklődött. Ezzel szemben a külföldi tartozások állománya megduplázódott két év alatt. Ez a növekedés csak részben magyarázható a külföldi tartozások átárazódásával. A bankok a gyorsan növekvő hitelezést nem tudták belföldi forrásokból finanszírozni, ezért külföldi forrásokat voltak kénytelenek bevonni. 17

18 2.1. Hitelek A banki mérlegek eszköz oldalán a hitelek jelentik a legnagyobb tételt, ezért ezeket külön megvizsgáljuk. A banki hitelezés a 2000-es évek eleje óta igen dinamikusan bővül. Mind a lakosság, mind a vállalatok jelentős mértékben növelték eladósodottságukat. A tartósan magas forint kamatszint és a támogatott hitelek szigorítása a devizában denominált hitelek felé terelték a hitelfelvevőket. A belföldi hitelek megoszlása, március 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Forint Deviza Monetáris pénzügyi intézmények Államháztartás Nem pénzügyi vállalatok Egyéb pénzügyi vállalatok Háztartások Non-profit szervezetek 20% 10% 0% Devizanem Szektor 2009 márciusára a belföldi hitelek 63%-a valamilyen devizában denominált hitel volt. A deviza adósság főként a vállalatokra és a lakosságra volt a jellemző, a pénzügyi és az állami szférában a forint hitelek dominálnak. Szektoronként vizsgálva a hitelállományt látható, hogy a legnagyobb hitellel a nem pénzügyi vállalatok rendelkeznek, az összes belföldi hitel 37,7%-a vállalatokhoz kapcsolható. Nem sokkal marad el ettől a háztartások 36,4%-os aránya. A többi hitel nagyrészt a monetáris pénzügyi intézmények és az egyéb pénzügyi vállalatok hitele, együttesen a belföldi hitelek 24,1%-a tartozik ide. 18

19 2.2. Betétek A banki források legjelentősebb tétele a belföldi betétek, ami az összes banki forrás 45,3%-át teszi ki. A betétgyűjtés hagyományosan a bankok forrásgyűjtésének legalapvetőbb formája és a hitelezés forrása. A belföldi betétek megoszlása, március 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Forint Deviza Monetáris pénzügyi intézmények Államháztartás Nem pénzügyi vállalatok Egyéb pénzügyi vállalatok Háztartások Non-profit szervezetek 20% 10% 0% Devizanem Szektor A hitelekkel ellentétben a bankok által gyűjtött források túlnyomó részt forint alapúak. A devizabetétek aránya mindössze 24% volt 2009 márciusában. A forint betétek dominanciája részben azzal magyarázható, hogy a folyószámlák többsége forintban vezetett, így az azokon tartott, fizetési célú összegek is a forintbetéteket növelik. A betétek szektoronként megoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy a legnagyobb arányban a háztartások képviseltetik magukat, a betétek 46,4%-a tőlük származik. Szintén jelentős arányú még a nem pénzügyi vállalatok betéteinek állománya, melyek 26,4%- os részesedést értek el. A vállalatok esetében különösen igaz, hogy betéteik túlnyomó része folyószámla betét, vagyis a fizetési forgalom és a likviditás fenntartását szolgálják. A harmadik csoport a monetáris pénzügyi intézmények betétei, melyek aránya 20,3%. 19

20 A betétek túlnyomó többségét a fent felsorolt három szektorból gyűjtik a bankok, ezért az elemzés során ezekkel a betétekkel foglalkozunk Külföldi tartozások A belföldi betétek mellett a külföldi tartozások teszik ki a bankok forrásainak jelentős részét márciusában az összes banki forrás 35,7%-a tartozott ide. Az MNB adatai erről a forrásról nem szolgáltatnak több információt. Amennyiben azonban megvizsgáljuk a PSZÁF által publikált banki mérlegeket, látható, hogy egy nagyon heterogén csoportról van szó. Bankok főbb külföldi forrásai, millió forint, március Megnevezés Hitelintézeti szektor összesen GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzőktől szerzett egyéb forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb külföldiek betéte - rövid GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá eső MPI-k lekötött betéte - rövid GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá eső MPI-k lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá eső MPI-ktől felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb külföldi bankoktól felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb nemzetközi intézményektől, külföldi kormányoktól szerzett forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú Külföldön kibocsátott értékpapír - hosszú - 2 éven túli lejáratú Forrás: PSZÁF 20

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. Szőkülı likviditás a bankszektorban A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt Felügyeletnél maradó összeg terhére, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában MAGYAR NEMZETI BANK NYILVÁNOS: 2002. 2..30 órától! Budapest, 2002. 31. A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 ában A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Befektetési politika kivonat

Befektetési politika kivonat Befektetési politika kivonat A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK IRÁNYELVEI A Pénztár elsődleges célja a befektetett vagyon biztonságos gyarapítása. A Pénztár lehetővé teszi tagjai számára, hogy megtakarításukat koruk,

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? 21.4.27. Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Tartalom I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság)

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése 2002-ben is az volt az alapvetõ célkitûzés, hogy a magyarországi piacon bankunk tovább növelje részesedését mind a magán-, mind a vállalati

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008.

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008. EQUILOR EQUITY NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP Befektetési Alap megnevezése Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alapot április 1-én nyíltvégű értékpapír

Részletesebben

Az MNB javaslatának összefoglalása

Az MNB javaslatának összefoglalása Szakmai háttéranyag A devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére a Magyar Nemzeti Bank már évek óta számos alkalommal felhívta a figyelmet. A devizahitelezés negatív következményei már jelentősen

Részletesebben

Lakossági folyószámlán elhelyezett betét (állományban lévő termékek)

Lakossági folyószámlán elhelyezett betét (állományban lévő termékek) Lakossági folyószámlán elhelyezett betét (állományban lévő termékek) Fizetési számla lekötött betét Összeg 1 hónapra lekötött évi % (1hó0407) EBKM 3 hónapra lekötött évi % (3hó0407) EBKM 10.000 2.000.000

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BEFEKTETÉSI POLITIKA

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BEFEKTETÉSI POLITIKA AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2013. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt, legutóbb 2012. március 30-i hatállyal

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21.

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. IV. Energy Summit Hungary 2013 Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról Gulyás Olivér gulyas.oliver@mkb.hu Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. Bevezetés Amiről az előadás nem fog szólni

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2014 - Budapest 2015 Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2014 - Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2014 - Budapest 2015 Alap Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest 2015

Részletesebben

A magyar bankszektor helyzete 20 év fejlődés és a hitelválság után

A magyar bankszektor helyzete 20 év fejlődés és a hitelválság után Pénzügykutató Zrt. A magyar bankszektor helyzete 20 év fejlődés és a hitelválság után Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora MKT konferencia Budapest, 2010. december 16. Vázlat 1. A bankszektor

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2011 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2011 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2011 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet működési környezete A 2011-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére MEGFELELÉSI TESZT Természetes személy ügyfelek részére Név: Anyja neve: Állandó lakcím: Születési hely és idő: Adóazonosító jel: Telefonszám: Email: Azonosító okmány típusa és száma: Jelen teszt (a továbbiakban:

Részletesebben

Állunk a vártán Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Szigel Gábor és a PST munkatársai

Állunk a vártán Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Szigel Gábor és a PST munkatársai Állunk a vártán Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Szigel Gábor és a PST munkatársai Üzleti konferencia a GKI Gazdaságkutató Zrt. rendezésében 29. május 14. Miért pont mi kerültünk

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Országos roadshow 2009 mikro és KKV vállalkozások részére Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Salgótarján 2009.10.15 Új Magyarország Vállalkozói Program Uniós pénzügyi

Részletesebben

Lendületet adott a BCR az Erste Bank első félévének 25 százalékkal nőtt az osztrák csoport adózás előtti eredménye

Lendületet adott a BCR az Erste Bank első félévének 25 százalékkal nőtt az osztrák csoport adózás előtti eredménye Lendületet adott a BCR az Erste Bank első félévének 25 százalékkal nőtt az osztrák csoport adózás előtti eredménye FŐBB PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK 1 (A nemzetközi számviteli szabályok IFRS alapján) Bécs, július

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Verseny és s versenyképess bankszektorban

Verseny és s versenyképess bankszektorban Pénzügykutató Zrt. Verseny és s versenyképess pesség g a bankszektorban (A hitelválság és a bankverseny) Várhegyi Éva Visegrád, 2008. november 28. A vizsgált kérdések: I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait

Részletesebben

A pénzügyi válság és a lakossági banki piac

A pénzügyi válság és a lakossági banki piac Postások Szakmai Egyesülete Szakmai nap A pénzügyi válság és a lakossági banki piac Budapest, 2009.11.19 Sagyibó Dávid Erste Bank Hungary Nyrt. Postai Értékesítés, Igazgató Tartalom 1. A válság előtt 2.

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet ÜZLET JELENTÉS A 2011. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ. Kelt: Környe, 2012. március 05. a Takarékszövetkezet vezetője

Környe-Bokod Takarékszövetkezet ÜZLET JELENTÉS A 2011. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ. Kelt: Környe, 2012. március 05. a Takarékszövetkezet vezetője Környe-Bokod Takarékszövetkezet ÜZLET JELENTÉS A 2011. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ Kelt: Környe, 2012. március 05. a Takarékszövetkezet vezetője 2 1. Az üzletmenet fejlődése A takarékszövetkezet mérlegfőösszege 15.812

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét Kiemelt Befektetői Információk Ez a dokumentum ellátja Önt a Trend Kombinált befektetési termékre vonatkozó kiemelt befektetői információkkal, melyek segítségével Ön jobban megértheti az ebbe a termékbe

Részletesebben

Számvitel Intézeti Tanszék

Számvitel Intézeti Tanszék 1. példa Pénzintézeti tevékenységünkhöz EU-n kívüli országból beszereztünk egy tárgyi eszközt, amellyel kapcsolatos kiadásaink a következők (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák): - tárgyi eszköz számla szerinti

Részletesebben

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét Kiemelt Befektetői Információk Ez a dokumentum ellátja Önt a Trend Kombinált befektetési termékre vonatkozó kiemelt befektetői információkkal, melyek segítségével Ön jobban megértheti az ebbe a termékbe

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Kihívások a magyar tőkepiacon és a megtakarítási piacon. Szécsényi Bálint, alelnök, Budapesti Értéktőzsde

Kihívások a magyar tőkepiacon és a megtakarítási piacon. Szécsényi Bálint, alelnök, Budapesti Értéktőzsde Kihívások a magyar tőkepiacon és a megtakarítási piacon Szécsényi Bálint, alelnök, Budapesti Értéktőzsde A BÉT 25 éve számokban A BÉT története 1990-től I. 1990. június 21.: A Budapesti Értéktőzsde újbóli

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest 2015 Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest 2015 Alap Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest 2015

Részletesebben

A devizahitelezés hatásai és következményei

A devizahitelezés hatásai és következményei A devizahitelezés hatásai és következményei Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás 2012. április 12. Miskolc Dr. Kovács Levente főtitkár Magyar Bankszövetség A devizahitelek felfutása A vállalati

Részletesebben

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége eséssel zárta a csütörtöki tőzsdei kereskedést a vegyes makrogazdasági és vállalati hírek megjelenése után. Csütörtökön

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait és bevételeit tartalmazza. KIADÁSOK Az

Részletesebben

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét Kiemelt Befektetői Információk Ez a dokumentum ellátja Önt a Trend Kombinált befektetési termékre vonatkozó kiemelt befektetői információkkal, melyek segítségével Ön jobban megértheti az ebbe a termékbe

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac?

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Bár a válság kitörése előtt hazánkban nem alakult ki - a számos európai országban is megfigyelt - ingatlanpiaci buborék, 2008 óta egészen az elmúlt évig meredeken

Részletesebben

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt. Dr. Patai Mihály: Előadás vázlat a Magyar Közgazdasági Társaság: Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be a Magyarország gazdasági stabilitásáról

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Verseny és transzparencia

Verseny és transzparencia Erdei Tamás elnök Magyar Bankszövetség Verseny és transzparencia PSZÁF Bankkonferencia, Visegrád, 2006. november 13. Bevezető gondolatok 1.) A gyorsuló verseny szofisztikáltabb termékeket eredményez, ezáltal

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

Befektetési Politika Kivonata

Befektetési Politika Kivonata "H O N V É D" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 1135 Budapest, Aba utca 4. Tel/Fax: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37. www.hnyp.hu Befektetési Politika Kivonata Önkéntes Nyugdíjpénztár A Befektetési Politikát

Részletesebben

MIÉRT NEM KELL SENKINEK A DIÁKHITEL 2?

MIÉRT NEM KELL SENKINEK A DIÁKHITEL 2? MIÉRT NEM KELL SENKINEK A DIÁKHITEL 2? Az új diákhitel nem népszerű a diákok között. Ennek oka részben a hitelektől való általános félelem. Ha részletesen utánaszámolunk a konstrukciónak, akkor sem rózsásabb

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL

BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL biztosítás BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL 2014. február 2 TARTALOM 2014. FEBRUÁR Eszközalapok nettó hozamai 3. oldal Eszközalapjaink teljesítménye 4. oldal Piaci körkép 5. oldal Magyarország Nagyobbat vágtak

Részletesebben

Grafikonkészlet a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról szóló közleményhez 2010. február

Grafikonkészlet a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról szóló közleményhez 2010. február Grafikonkészlet a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról szóló közleményhez 2010. február 1. ábra: A háztartási forint, euro és svájci frank lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke a szezonálisan

Részletesebben

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét Kiemelt Befektetői Információk Ez a dokumentum ellátja Önt a Trend Kombinált befektetési termékre vonatkozó kiemelt befektetői információkkal, melyek segítségével Ön jobban megértheti az ebbe a termékbe

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek 1. melléklet Tájékoztatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében kiemelten kezelt kockázatos portfoliókról és a hozzájuk kapcsolódó többlettőke előírásáról A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ BUDAPEST EURÓ PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Váci út 188. Vezető forgalmazó: Budapest Bank Nyrt. Székhely: 1138 Budapest,

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

A bankmenedzsment célfüggvénye A pénzügyi kimutatások elemzési szempontjai

A bankmenedzsment célfüggvénye A pénzügyi kimutatások elemzési szempontjai A bankmenedzsment célfüggvénye A pénzügyi kimutatások elemzési szempontjai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) Témakörök 1. Kik érdekeltek a pénzintézetek teljesítményében? 2. A beszámoló felépítése,

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Kitárulkoztak a bankok - Kész a friss rangsoruk

Kitárulkoztak a bankok - Kész a friss rangsoruk Kitárulkoztak a bankok - Kész a friss rangsoruk 2012.11.30 10:29 Palkó István A Raiffeisen e heti gyorsjelentésével véget ért a régió legnagyobb bankjainak harmadik negyedéves gyorsjelentési szezonja,

Részletesebben

Bankstratégiák. Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora. Újratervezés

Bankstratégiák. Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora. Újratervezés Pénzügykutató Zrt. Bankstratégiák Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora Újratervezés A GKI Gazdaságkutató Zrt. üzleti konferenciája Budapest, 2011. december 1. Vázlat 1. A magyarországi bankokat

Részletesebben

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5 Kondíciós lista és Terméktájékoztató Betét vagy állampapír fedezete mellett nyújtott, fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre vonatkozóan /magánszemélyek részére/ 1. A hitelkeret feltételei:, visszavonásig

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet ÜZLET JELENTÉS A 2013. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ. Kelt: Környe, 2014. február 13. a Takarékszövetkezet vezetője

Környe-Bokod Takarékszövetkezet ÜZLET JELENTÉS A 2013. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ. Kelt: Környe, 2014. február 13. a Takarékszövetkezet vezetője Környe-Bokod Takarékszövetkezet ÜZLET JELENTÉS A 2013. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ Kelt: Környe, 2014. február 13. a Takarékszövetkezet vezetője 2 1. Az üzletmenet fejlődése A Takarékszövetkezet mérlegfőösszege 15

Részletesebben

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív A válaszadó intézmény neve: Adatszolgáltató kódja: Felmérés időpontja Tovább a felmérésre MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 173. szám 43547 43548

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2012 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2012 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2012 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet működési környezete A 2012-es üzleti évben a hazai gazdaság recessziója tovább mélyült. Az ágazatok többsége visszaesett,

Részletesebben

Éves tájékoztató. a Központi Hitelinformációs Rendszerről. Készítette a BISZ Zrt. 2013. április. www.bisz.hu

Éves tájékoztató. a Központi Hitelinformációs Rendszerről. Készítette a BISZ Zrt. 2013. április. www.bisz.hu Éves tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről 212 Készítette a BISZ Zrt. 213. április www.bisz.hu Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 4 2. KHR működése... 5 2.1. Lakossági alrendszer... 5 2.1.1.

Részletesebben

2006. első negyedévi Tőzsdei Gyorsjelentése

2006. első negyedévi Tőzsdei Gyorsjelentése OTP Bank Rt. 2006. első negyedévi Tőzsdei Gyorsjelentése Budapest, 2006. május 15. AZ OTP BANK 2006. ELSŐ NEGYEDÉVI TŐZSDEI GYORSJELENTÉSE Az OTP Bank Rt. 2006. első negyedévi gyorsjelentését a BÉT Bevezetési

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

Generali Alapkezelő Privát Vagyonkezelés Befektetési szakértelem immáron 20 éve

Generali Alapkezelő Privát Vagyonkezelés Befektetési szakértelem immáron 20 éve Bemutatkozás Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Budapest, 2015. szeptember 8. Generali Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Privát Vagyonkezelés Befektetési szakértelem immáron 20 éve Jogi személyiség

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése. 2009. január 1. 2009. december 31.

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése. 2009. január 1. 2009. december 31. Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2009. január 1. 2009. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI

Részletesebben