1. Nemzetközi áttekintés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Nemzetközi áttekintés"

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Zrt. Szűkülő likviditás a bankszektorban A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt Felügyeletnél maradó összeg terhére, a hatályos jogszabályok alapján nyilvános pályázatot hirdetett. Ez a kiadvány a nyilvános pályázaton támogatást nyert el augusztus

2 GKI Gazdaságkutató Zrt. Székhely: 1092 Budapest, Ráday u Postacím: 1461 Budapest, Pf Internet hálózati cím: Telefon: ; Fax: ; Készítették: Akar László Kopik Tamás Losoncz Miklós Molnár László Udvardi Attila GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők. 2

3 Tartalomjegyzék 1. Nemzetközi áttekintés A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai Régió-, illetve országspecifikus banki reakciók Következtetések Bankok eszközei és forrásai Hitelek Betétek Külföldi tartozások Eszközök kamatai Háztartások Vállalatok Monetáris pénzügyi intézmények és pénzügyi vállalatok Összegzés Források kamatai Betétek Külföldi tartozások és pénzügyi vállalatok betétei Országkockázat Összegzés Összefüggések Összefoglalás

4 1. Nemzetközi áttekintés A globális pénzügyi válság lefolyásával, okaival és következményeivel nagyszámú elemzés foglalkozott a legkülönfélébb megközelítésben. Különösen nagy volt az érdeklődés a válság következményeinek tompítását célzó jegybanki politikák és az állami szerepvállalás különféle formái és eszközei iránt. Ez a fejezet a bankok, azok közül is elsősorban a kereskedelmi bankok válságra adott válaszait elemzi külföldi példák alapján. A fejezet szemlélete jövőorientált, azaz ahol lehetséges, ott a múltbeli trendekből és a jelenlegi helyzet kihívásaiból igyekszik a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások Az USA másodrendű jelzálogpiacán 2007 augusztusában kezdődött válság először azokat az amerikai bankokat érintette, amelyek jelentős jelzáloghitel-állománnyal és arra épülő ún. strukturált pénzügyi eszközökkel rendelkeztek. Ezt a szakaszt nagy amerikai és európai bankok csődközeli állapotba kerülése, illetve csődje jellemezte. A bankcsődök veszélyeztették a pénzügyi rendszer egészének stabilitását, ami közvetlen állami beavatkozást váltott ki, elsősorban a nehéz helyzetbe jutott bankok különféle formákat öltő feltőkésítése révén. A pénzintézetek konszolidálását, tőkehelyzetük megerősítését a jegybankok likviditásnövelő intézkedései egészítették ki (az alapkamatok összehangolt csökkentése, jegybanki forráshoz jutás megkönnyítése stb.). A válság felszínre hozta a pénzügyi rendszer gyenge pontjait, és fokozatosan átterjedt a pénzügyi piac egyéb területeire és más országokra, majd mindinkább éreztette kedvezőtlen hatásait a termelőszférában is. A legtöbb ország bankszektorát a globális pénzügyi válságnak a Lehman Brothers szeptember közepén bekövetkezett csődjével fémjelzett második szakasza érintette a legerőteljesebben. Ennek nyomán ugyanis mélypontra zuhant a bankszektor szereplőinek egymás iránti bizalma, aminek következtében a korábbi időszakot jellemző pénzbőség a visszájára fordult, a bankközi pénzpiac likviditása világméretekben drámai módon összeszűkült, 2008 októberében átmenetileg kiszáradt, ezzel összefüggésben a bankközi kamatlábak erőteljesen megemelkedtek és tartósan magas szinten maradtak. A kormányzati beavatkozás először tőkeinjekciók, a kinnlevőségekre történő garanciavállalás formáját öltötte, majd később a rossz hitelek állam által történő megvásárlására vagy garantálására vonatkozó konstrukciókat is kidolgoztak. A pénzügyi piacokon a feszültség 2009 januárjára enyhült, azóta további konszolidáció következett be, ami azonban messze nem jelenti a pénzügyi válság végét. A helyzet továbbra is meglehetősen bizonytalan. 4

5 A válság egyes szakaszaiban a bankoknak különféle típusú veszteségforrásokkal kellett szembesülniük. A válság első szakaszát a kereskedési könyvekben szereplő elértéktelenedett eszközök leírása jellemezte. Ezek nagyságrendje nem volt ismert, fokozatosan derült fény a rossz kinnlevőségekre, ezért a folyamat nem volt előrejelezhető. A strukturált pénzügyi termékek komplexitása miatt nehéz volt megbecsülni, hogy a veszteségek milyen módon érintik az értékpapírosított banki eszközöket. A másodrendű és annál is gyengébb hitelképességű adósokra vonatkozó információk hiánya miatt nehéz volt elfogadható becslést adni a csődarányra, ezáltal a hitelportfolió minősége romlásának mértékére. Ráadásul a bankok az illikvid eszközöket olyan árakon értékelték, amelyek a szóban forgó eszközök minőségén túlmenően a vásárlók hiányát is nagymértékben tükrözték. A Nemzetközi Valutaalap legújabb értékelése szerint világméretekben összesen 4,1 billió dollárra tehető a válság hatására potenciálisan leírásra kerülő pénzügyi eszközök állománya. Ennek kétharmada a bankokra jut. További veszteség-leírási sokkok sem zárhatók ki, de azok a potenciális vagy tényleges veszteségek, amelyekkel a bankok a globális pénzügyi válság második, jelenlegi szakaszában szembesülnek, már sokkal kiszámíthatóbbak. Ezek a potenciális vagy tényleges veszteségek a hitelportfolió romlásával kapcsolatosak. A recesszió és a hitelportfolió minőségének alakulása közötti összefüggések ismertek, a kettő közötti kapcsolatra vannak historikus adatok. A munkanélküliség növekedésével különösen jelentős veszteségek várhatók a hitelkártya- és a jelzáloghitel-üzletágban, de nem lesz jobb a helyzet a személygépkocsi-hitelek és lízingfinanszírozás terén sem A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai A bankok válságra adott válaszainak elemzésekor célszerű abból kiindulni, hogy a fejlett piacgazdaságok bankjai többségének a jövője biztos, mert a kormányok a pénzügyi rendszer stabilitására tekintettel nem hagyják csődbe menni őket. E bankok működése viszont gyökeres változtatásra szorul. A szerkezeti átalakítás keretében az állami tőkejuttatásban részesült bankoknak arra a kérdésre is választ kell adniuk, hogy mennyi idő alatt és milyen feltételek mellett számolja fel tulajdonosi pozícióit az állam. Ennek az elemzése azonban szétfeszítené e tanulmány tartalmi és terjedelmi kereteit. A banki hitelezés általános keretfeltételei gyökeresen megváltoztak, a korábbi kereslet által táplált piac a válság és ezzel összefüggésben a kockázatok megnövekedése miatt kínálathiányossá vált, azaz a kínálat a szűk keresztmetszet a hitelezésben. Az elszenvedett tőzsdei ( mérgezett eszközök ) és hitelezési veszteségek (rossz jelzáloghitelek, romló minőségű hitelportfolió stb.) és növekvő kockázatok miatt a 5

6 pénzintézetek a piaci kamatláb nagyságától függetlenül visszafogták hitelkínálatukat. Ennek nyomán a bankok árazási alkuereje jelentősen megnövekedett. A válság miatt természetesen a hitelek iránti kereslet is csökkent, különösen az amerikai háztartások körében, de kisebb mértékben, mint a kínálat. A háztartások nem hitelfelvételre törekednek, hanem az adósságaik csökkentésére, azaz hiteleik visszafizetésére, de legalább az adósságszolgálati terhek (kamat plusz törlesztés) mérséklésére. Ez mindenekelőtt a globális pénzügyi válság első szakaszára vonatkozik. A globális pénzügyi válság jelenlegi szakaszában a vállalati szférában a hitelek iránti gyenge kereslet a fő probléma, főleg Nyugat-Európában, azaz a vállalati szféra prudensebb, mint a bankszektor. A vállalatok recessziós vagy recessziógyanús környezetben nem kezdenek azonnal beruházásba, ha a kamatlábak mérséklődését tapasztalják, legfeljebb akkor, ha azt várják, hogy a változó kamatozású hitelek kamatlába hosszabb ideig alacsony marad. A vállalati hitelkeresletet kívánják élénkíteni az EBRD és az Európai Központi Bank különféle konstrukciói. Ugyanakkor sok olyan vállalat is van, főként a kkv-szektorban, amelynek szüksége lenne hitelre, de nem jut hozzá. Az utóbbi évtizedben, amikor a tőke ára alacsony volt, a bankok üzleti stratégiája a mérleg eszközoldalára koncentrált. A pénzügyi innovációk (értékpapírosítás, stukturált hitelek stb.) is az aktívákat érintették, nevezetesen, miként lehet tartósan magas hozamokat elérni, miközben a kockázatokat a nemzetközi pénzügyi piacokon ezeknek az innovációknak a segítségével szétterítik. A nemzetközi rating cégek ebben tettestársak voltak, felelősségük részletes bemutatása ismét csak túlmutat ennek a tanulmánynak a keretein. A globális pénzügyi válság kezdete óta azonban az érzékelhető, hogy a forrásoldal került előtérbe, azaz a veszteségekkel szemben védelmet nyújtó tőke nagysága és minősége, illetve a források futamideje vált fontosabbá. A bankok tőkeszükséglete nemcsak a jogszabályi előírások esetleges változásai miatt nő, hanem azért is, hogy meglegyen a megfelelő fedezet az esetleges veszteségekre. A tőke relatív szűkössége és magasabb ára miatt nehézségekbe ütközik a mérlegfőösszeg növelése, ráadásul azok az innovatív megoldások (értékpapírosítás), amelyekkel mérlegen kívülre (off balance sheet) vitték a hitelkockázatokat, ezáltal virtuálisan javították a tőkekövetelményeknek való megfelelést, nem járható út, amit bizonyít, hogy a bankok nagyon erősen visszafogták ezt a korábban széles körben folytatott gyakorlatukat. Emellett a rendelkezésre álló tőkét is a korábbinál hatékonyabban kell felhasználni. Bizonyos tevékenységek tőkeigénye nagy, de megtérülése kicsi, miközben a tőkeáttétel is kisebb, a kockázatok nagyobbak és a tőkeköltség magasabb. A Basel II tőkeelőírásai, illetve a válság nyomán elindított további szabályozási szigorítások egyre szűkebb manőverezési lehetőséget hagynak a bankok számára. 6

7 A globális pénzügyi és gazdasági válságban az eszközök likviditása is más megvilágításba kerül. Olyan időszakban, amikor a piacok kevésbé likvidek, az eszközök hosszabb ideig maradnak a mérlegben. Ez növeli a bank számára a kockázatot, és tőkét köt le, amelyet máshol jobban lehetne felhasználni. Mindez arra ösztönzi a bankokat, hogy a kevésbé tőkeigényes területekre koncentráljanak. A Credit Suisse például továbbra is fenn kívánja tartani jelenlétét az amerikai lakóingatlanjelzáloggal fedezett értékpapírok piacán, amely mély és likvid, de ki kíván lépni ugyanezen pénzügyi instrumentumok európai piacáról, ahol a bankok hosszabb ideig kénytelenek vonatkozó eszközeiket megtartani. A bankok törekednek az általuk vállalható kockázatok mérséklésére, ami azt is jelenti, hogy visszafogják a saját számlás ügyleteket, ehelyett nagyobb mértékben támaszkodnak az ügyfelekre. A bankok érdeklődése nő az olyan tevékenységek iránt, amelyek nem kötnek le jelentős tőkét, és nem járnak nagy kockázatokkal. Ilyen a befektetési banki tanácsadás, a letéti szolgáltatás, a vagyonkezelés (ez utóbbi esetben mások pénzét kockáztatják). A tanácsadás iránti keresletet várhatóan hosszabb időn keresztül táplálja, hogy a válság miatt sok vállalat szorul tőkebevonásra, illetve kénytelen átstrukturálni adósságállományát. A bankok nagyobb figyelmet fordítanak olyan eszközökre, amelyek további hitelfelvételek fedezetéül szolgálnak. Ennek megfelelően a bankok kétfelé osztják tevékenységüket. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek olyan fedezetet igényelnek, amelyeket a központi bankok is elfogadnak (például magas minőségű jelzálog) vagy természetüknél fogva megfelelő biztonságot adnak (például bizonyos részvények). A másik csoportba olyan tevékenységek kerülnek, amelyek nem igényelnek fedezetet, így biztosítékok nélküli finanszírozást is lehetővé tesznek. A bankok mérsékelni kívánják a wholesale banki finanszírozásnak való kitettségüket, azaz a bankközi piacok, illetve a tőkepiaci instrumentumok révén történő forrásszerzés helyett nagyobb mértékben kívánnak a betétekre támaszkodni. Általános törekvés a hitel/betét arány csökkentése. A tapasztalatok alapján a kiterjedt fiókhálózattal rendelkező bankok sokkal sikeresebbek voltak a betétgyűjtésben, mint azok a bankok, amelyek más értékesítési csatornákra (Internet stb.,) helyezték a hangsúlyt. Az árnyalt képhez az is hozzátartozik, hogy a betétekre való támaszkodásnak is megvannak a veszélyei és kockázatai. A betétek ugyanis könnyen kivonhatók a bankokból, és a betétesek védelmét szolgáló kormányzati garanciák egyáltalán nem akadályozzák meg a betéteseket abban, hogy diszkrimináljanak az egyes pénzügyi intézmények között. A 7

8 vállalatok és a háztartások ugyanis el kívánják kerülni, hogy csődbe jutott bankból kelljen kivonni betéteiket. A válság hatására a szupermarketek kívánnak betörni a retail bankpiacra. Ügyfélszerzési költségeik alacsonyak, mivel naponta nagyszámú vevő keresi fel értékesítési pontjaikat. A szupermarketek jó hírneve nem sérült a bankválságban, ami jelentős versenyelőny lehet a megtépázott hírnevű banki márkanevekkel szemben. Ilyen jellegű diverzifikációval a TESCO foglalkozik a legkomolyabban. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változások, így különösen a háztartások megtakarításainak növekedése pótlólagos lehetőségeket is teremtenek a retail bankok számára. Az USA-ban a retail bankok fontolgatják olyan strukturált megtakarítási termékek kínálatát a háztartásoknak, amelyek lehetővé teszik a részvénybefektetést, miközben védik a befektetett tőkét. Ugyancsak az USA-ban nő a kereslet a más devizában denominált megtakarítási konstrukciók iránt. Érdekes változás, hogy amíg korábban a bankok féltek ügyfél vállalataik csődjétől, addig jelenleg a bankok vállalati ügyfelei szeretnék biztosítani magukat a bank csődjével kapcsolatban. Konkrétan a vállalatok hivatalos állásfoglalást kérnek bankjaiktól arra a kérdésre, hogy mi történik az általuk nyújtott szolgáltatásokkal akkor, ha csődbe mennek. Ugyanígy garanciákat kérnek a bankok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzájutásra a megállapodott árakon arra az esetre, ha a bank más pénzügyi közvetítővel egyesülne vagy más pénzügyi közvetítőbe olvadna be. Ami a jövőt illeti, a különféle típusú bankok eltérő lehetőségekkel rendelkeznek. A kisebb bankok számára, amelyek kívül esnek az állami beavatkozás (bankmentő csomagok) hatókörén, vagy kevésbé diverzifikált hitelportfolióval rendelkeznek, a kilátások borúsabbak. Így például az amerikai regionális bankok és a spanyol takarékpénztárak helyzete igen instabil amiatt, hogy a kereskedelmi ingatlannal kapcsolatos portfoliójukon óriási veszteségek keletkeztek. A válság hatására az USAban például a bankok száma a jelenlegi 8 ezerről várhatóan 2 ezerre csökken. Az alacsony kamatlábak miatt meredekebbé vált a hozamgörbe, azaz a rövid és a hosszú lejáratú kamatlábak közötti különbség. Ez a kamatmarzsot, azaz a betéti és a hitelkamatlábak közötti különbséget is érintette. Olyan időszakban, amikor a kamatlábak közel vannak a nullához, a bankoknak mérsékelniük kellene hitelkamatlábaikat, miközben nem tudják tovább csökkenteni betéti kamatlábaikat. Mindez a kamatmarzs összeszűkülését eredményezi. A bankok mozgástere nagyon behatárolódik, ha az alacsony kamatlábak hosszú ideig fennmaradnak. 8

9 Magyarországon ennek pontosan ellenkezője következett be: a kamatmarzsok nőttek az utóbbi egy évben. A bankok bevétele, illetve nyeresége nemcsak a kamatmarzsból származik, hanem a különféle díjakból is. Jelentős kockázat, hogy a bankszektor átpolitizálódásával előbbutóbb vizsgálni kezdik: az egyes bankok által a különféle szolgáltatásokra felszámolt díjak mennyire méltányosak. Méltányos díjak követelése a bankok díjbevételeinek alakulását is kedvezőtlenül érintheti. Ugyanakkor tény, hogy a bankok díjbevétel növelési szándékait a lakossági és vállalati körben könnyű keresztül vinni Régió-, illetve országspecifikus banki reakciók A bankok reagálása a válságra eltérő sajátosságokat mutat az egyes régiókban, illetve országokban. Az USA-ban a bankok döntő többsége a kormány által a TARP keretében (Troubled Asset Relief Program) rendelkezésükre bocsátott forrásokat (700 milliárd dollár) új hitelek nyújtására használta fel. A bankok kisebbik része az állami forrást versenytársai felvásárlására fordította. Ez utóbbit az illetékes amerikai hatóságok nem nézik jó szemmel. A kanadai bankrendszer sok olyan vonással rendelkezik, ami miatt érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni. Kanada legnagyobb bankjai nyereségesek voltak a január 31-ét megelőző három hónapban, azaz akkor, amikor a piaci feltételek világszerte a legkedvezőtlenebbül alakultak. A kanadai bankok üzleti stratégiája jóval konzervatívabb, kockázatvállalási hajlandósága jóval kisebb, mint az amerikai bankoké. Emiatt a kanadai bankok portfoliójából hiányoztak az amerikai bankok válságot előidéző termékei Ehhez az is hozzájárult, hogy az egyik legnagyobb kanadai bank 2005-ben kivonult a strukturált termékek üzletágból és példáját mások is követték, illetve az, hogy a kanadai jegybank 20-30%-os sávban korlátozza azt az arányt, amely a tőkepiaci üzletág hozzájárulása lehet a nyereséghez. A kanadai bankrendszer oligopolisztikus szerkezetű, öt domináns bank részvételével. Ez a tény egyrészt korlátozza az árversenyt. Független brókerek a jelzáloghiteleknek mindössze egyharmadát közvetítették ki Kanadában az USA 70%-ával szemben. Másrészt megkönnyíti a bankok számára a visszavonulást, ha a dolgok kezdenek túlságosan kockázatossá válni. Mivel a domináns piaci pozícióval rendelkező kanadai bankok túlságosan nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek, ezért a bankfelügyelet is sokkal szigorúbb. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a felügyelet meghatározza a tőkeáttétel maximumát, és egységes rendszert alkalmaz a kereskedelmi és a befektetési bankokra. A kevésbé szigorú és sokkal fragmentáltabb rendszerek más országokban lehetővé tették a banki 9

10 mérlegfőösszegek robbanásszerű növekedését. Az USA és Kanada közötti leglényegesebb különbség a jelzáloghitelek szabályozásában van. Az USA-ban a jelzáloghitelek kamata levonható az adóból, ami számottevő mértékben ösztönzi a hitelfelvételt. Kanadában a kamat nem vonható le az adóból. (Ennek jelentőségét azonban nem indokolt eltúlozni. Ebben a tekintetben az Egyesült Királyságban kialakult rendszer megegyezik a kanadaival, mégis súlyos válságban van a jelzálogpiac.) Ha a hitel a fedezetéül szolgáló ingatlan 80%-át meghaladja, akkor Kanadában az adós köteles biztosítást kötni a Canada Mortgage and Housing Corporation (CMHC) nevű állami intézménnyel. A bankok portfoliójuk fennmaradó részét is biztosítják a CMHC-vel. Emiatt a CMHC által garantált jelzáloghitelekre szigorú standardokat alkalmaznak. Mindez az USA-tól eltérően nem teszi érdekeltté a bankokat abban, hogy értékpapírosítsák a jelzáloghiteleket. Sok felzárkózó országban, különösen Ázsiában, nehezebbé váltak a bankok működési feltételei a gazdasági helyzet romlásával. Ugyanakkor ezeknek a bankoknak nem, vagy csak szűk tartományban kell tőkeáttételes pozíciókat felszámolni, mert kevés ilyen eszközük volt, vagy egyáltalán nem fektettek ilyen instrumentumokba. Kevésbé van szükség szabályozási változtatásokra is. Az ázsiai bankok a határokon túlnyúló tőkeáramlásoknak való kitettségüket ellenőrzés alatt tartották. Viszonylag szűk tartományban van szükség szerkezeti változtatásokra. Sokkal ellenmondásosabb a helyzet Közép- és Kelet-Európában. Ezt a térséget az jellemzi, hogy egyrészt a bankrendszer tekintélyes hányada külföldi tulajdonban, zömmel nyugat-európai bankok kezében van. Másrészt nagyszámú tényező hatására az utóbbi években ezekben az országokban gyors ütemben terjedt a vállalati szféra és a háztartások devizában (főleg euróban és svájci frankban) denominált hitelfelvétele (de kivétel is van, pl. Csehország). A háztartások devizahitel-állománya fedezetlen árfolyam-kockázatnak van kitéve. Harmadrészt elegendő hazai megtakarítás hiányában a külföldi tulajdonban lévő hazai bankok az anyabankoktól kaptak rövid lejáratú devizaforrásokat, amiket viszont hosszú lejáratra helyezték ki (például lakásvásárlási hitelek formájában, amelyek fedezete az ingatlan). Korábban, kedvező konjunkturális helyzetben az EU pártfogolta a nyugat-európai bankok terjeszkedését az új tagállamokban, mert annak révén a fogadó országok fejlettebb pénzügyi technikákhoz és nagyobb fokú pénzügyi biztonsághoz jutottak. A bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint a Gazdasági és Monetáris Unió tagországaiban (főleg Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és Svédországban) bejegyzett bankoknak Közép- és Kelet-Európában mintegy

11 milliárd dollár hitelállományuk van (az összes külföldi bankhitel állománya a térségben milliárd dollár). Az osztrák bankok közép- és kelet-európai kinnlevőségei Ausztria GDP-je 70%-ára, a bankrendszer eszközeinek 26%-ára rúgnak. Az volt a hallgatólagos feltételezés, hogy a fogadó országokat egy esetleges válság nem érinti hátrányosabban, mint az anyaországot. E terjeszkedés révén ráadásul a GMU-tagországokban bejegyzett bankok jelentős profitra tettek szert az utóbbi években, amelynek nagy részét hazautalták. A globális pénzügyi válság megkérdőjelezte az ismertetett üzleti modell működését. Egyrészt a Lehman-Brothers szeptemberi csődje után a nyugat-európai anyabankok is likviditási nehézségekkel szembesültek, aminek következtében nem tudták közép- és kelet-európai érdekeltségeiket a korábbi időszakhoz hasonló módon finanszírozni. Másrészt a közép- és kelet-európai országokat, különösen a nemzetközi összehasonlításban jelentős külső adósságot felhalmozott Magyarországot, likviditási és árfolyamválság érte, ami többek között devizájuk leértékelődésében csapódott le. Egyes országok, így Magyarország is, nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, Európai Unió) hitelcsomagja segítségével lett úrrá a likviditási és árfolyamválságon. A válság hatására mind nagyobb teret nyer a nemzeti protekcionizmus, amelynek jegyében a kormányok erkölcsi nyomást gyakorolnak a gazdasági szereplőkre, hogy a válságkezelés keretében nyújtott állami támogatásokat a hazai munkahelyek fenntartására vagy megmentésére fordítsák. Ennél is súlyosabb következményei voltak a pénzügyi protekcionizmusnak, amikor a kormányok által megsegített bankok részben politikai nyomásra saját országuk adófizetőinek érdekeit helyezik előtérbe a hitelezésben és szűkítik nemzetközi kihelyezéseiket, beleértve a külföldi, azon belül közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozását, pontosabban devizaforrásokkal történő ellátását. A térségben működő leánybankok számára ezért az üzleti aktivitás fenntartása rendkívül szorosan összekapcsolódik azzal, hogy milyen eredményt tudnak felmutatni a betétgyűjtésben. A hazai bankpiacon az utóbbi hónapokban ezen a területen erősödő árverseny figyelhető meg. Nem dokumentálható, de nem valóságtól elrugaszkodott az a feltételezés, hogy az anyabankok semmiképpen nem akarják közép- és kelet-európai kitettségüket növelni, azaz a leánybankoknál tőkekonszolidációs kényszerbe kerülni. Ezért a prudenciális megfontolásaik sokkal erősebbek, mint a jövedelmezőségi elvárások, ami egyik oka lehet pl. Magyarországon, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága drámaian visszaesett. A romló hitelportfoliótól való félelemre vezethető vissza, hogy még a Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozási konstrukciónál is visszafogottságot mutatnak. Hozzá kell azért azt is tenni, hogy a keresleti oldal szereplői, a kkv-szektor vállalkozásai között meglehetősen kevés a valóban piacképes, így hitelérdemes 11

12 szereplő. Ezzel együtt a már említett pénzügyi protekcionizmus teljes mértékben ellentmondott annak az Európai Unióban elfogadott alapelvnek, amely szerint az anyabankok felelősek külföldi érdekeltségeik működéséért. Megfigyelhető egyes bankoknál, hogy a korábbi hiteleket lejáratukkor nem hosszabbítják meg az anyabanok, így további tőkét vonnak ki az országból. Ugyanakkor az érintett nyugat-európai bankok nem érdekeltek abban, hogy közép- és kelet-európai leánybankjaikat magukra hagyják. Kilenc, az új tagállamokban érdekeltségekkel rendelkező bank 2009 elején elkezdett lobbizni azért, hogy az Európai Unió és az Európai Központi Bank terjessze ki a válság leküzdésére foganatosított intézkedéseit a Gazdasági és Monetáris Unión, sőt az Európai Unión kívülre (Ukrajnára és egyes jugoszláv utódállamokra). Jelenleg a balti államok mellett Románia, Szerbia és Magyarország külföldi tulajdonban lévő bankjai kaptak megerősítést arról, hogy a nyugat-európai anyabankok eleget tesznek kötelezettségeiknek. Az MKB a német állam által megsegített bajor anyabanktól kapott tőkeinjekciót, a Raiffeisent pedig osztrák anyabankja erősítette meg 20 millió euró kölcsöntőkével. Ennek ellenére a külföldi bankok nem kívánják növelni közép- és kelet-európai kitettségüket. Az osztrák bankok tőkehelyzete a tőkeemelés előtt is rendezett volt, jelenleg a túltőkésítettség jellemzi őket: amennyiben a körülmények javulnak, s az irreálisan magas, 11% körüli tőkemegfelelési elvárások a korábbi szintre mérséklődnek, visszatérhetnek a kelet- és közép-európai piacra Következtetések Bár a 2008 őszi nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulencia mára jelentősen mérséklődött, a helyzet továbbra is meglehetősen bizonytalan. Noha nem zárhatók ki további veszteségleírások, a bankoknak a jövőben inkább a hitelportfolió reálgazdasági válságra visszavezethető romlásával kapcsolatos veszteségekkel kell számolniuk. Az olcsó pénz időszakától eltérően, amikor a mérleg eszközoldala volt előtérben, a válságra adott reakcióként a bankok most a mérleg forrásoldalára koncentrálnak, azaz a veszteségekkel szemben védelmet nyújtó tőke nagysága és minősége, illetve a források futamideje válik mind fontosabbá. A mérlegfőösszeg növelése helyett minőségi szempontok kerülnek előtérbe: a bankok rendelkezésre álló tőke minél hatékonyabb és jövedelmezőbb felhasználása, a kockázatok mérséklése például a saját számlás ügyletek visszaszorításával, az eszközök likviditásának javítása, a kevéssé tőkeigényes tevékenységekre való szakosodás, a fedezet nélküli ügyletek arányának növelése, illetve olyan ügyletek esetében, amelyeknél szükség van fedezetre, jó minőségű fedezet biztosítása. 12

13 A banki stratégiák kiemelkedő fontosságú eleme a hitel/betét arány csökkentése a betételhelyezés ösztönzése révén, azonban a betétek könnyű visszavonhatósága miatt ennek is vannak kockázatai. Az állami tőkeinjekcióban nem részesült, vagy kevésbé diverzifikált hitelportfolióval rendelkező bankok konszolidációs és fejlődési lehetőségei korlátozottak. Az alacsony kamatlábak tartós fennmaradása a szűk kamatmarzs miatt hátrányosan érinti a bankszektort. Az állami tőkejuttatásban részesült bankok által felszámolt díjakra politikai okokból várhatóan jelentős nyomás nehezedik. Ami az országspecifikus jellemzőket illeti, az USA-ban az állam által adott tőkét a bankok többsége a hitelezés bővítésére használta. Sajátos, más országokra nem jellemző specifikus vonásai miatt a kanadai bankrendszert nem érintette a globális pénzügyi válság. A felzárkózó piacokon belül az ázsiai bankokat a recesszió hatásain kívül nem érintette a globális pénzügyi válság. Közép- és Kelet-Európában a válság megkérdőjelezte a devizahitelezés korábbi modelljének fenntarthatóságát. Hosszabb ideig tartó bizonytalanság után a külföldi tulajdonban lévő helyi bankok nyugateurópai anyabankjai megerősítették, hogy képesek közép- és kelet-európai érdekeltségeik likviditásának biztosítására. Ez azonban a hitelezés szinten tartására elegendő, a növekedéshez kevés. 13

14 2. Bankok eszközei és forrásai Első lépésben megvizsgáljuk, hogy a bankok mérlegében mely tételekhez kapcsolható kamatkiadás vagy kamatbevétel, vagyis melyek azok a mérlegtételek, amelyek árazása tanulmányunk szempontjából kiemelten érdekesek. A bankok eszközeit és forrásait a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára nyújtott adatszolgáltatások alapján elemeztük. Első lépésben összegyűjtöttük a banki mérlegek legfontosabb idősorait. A banki árazási gyakorlatának alaposabb megismeréséhez mélyinterjúkat készítettünk több magyar bankkal. A mélyinterjúk során rákérdeztünk a hitelek árazásának gyakorlatára, hogy milyen szerepet játszanak a forrásköltségek az egyes banki termékek árazásban. A mélyinterjúk tapasztalatait és a banki észrevételeket felhasználtuk az elemzésünk során. A bankok mérlegének főbb tételei, március 100% Készpénz 90% Belföldi hitelek 80% 70% 60% Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Pénzpiaci alapok befektetési jegyei Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések Külföldi eszközök 50% Tárgyi eszközök és immateriális javak 40% Egyéb eszközök 30% Belföldi betétek 20% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 10% 0% Eszközök Források Külföldi tartozások Saját tőke és tartalékok Egyéb források Forrás: MNB 2009 első felében a bankok eszközeiből a belföldieknek folyósított hitelek tették ki a legnagyobb arányt, részesedésük 64,1% volt. Ide tartoznak a háztartásoknak, a vállalatoknak illetve az államháztartásnak folyósított hitelek. A banki eszközök 14

15 16,5%-a volt belföldiek által kibocsátott értékpapír. Ennek legnagyobb részét állampapírok tették melyeket részben likviditási, részben pedig befektetési céllal vásároltak a bankok. Szintén jelentős volt a külföldi eszközök aránya (11,7%). Ebbe a csoportba részben pénzpiaci termékek tartoznak, részben pedig külföldi leányvállalatok részvényei. A források között szintén nagy a koncentráció. A passzívák 45,3%-át a belföldi betétek tették ki. Ezeket főként a lakosság és a vállalatok körében gyűjtötték a bankok, de az államháztartás betétei is ide tartoznak. A kategória tartalmazza a folyószámlák egyenlegét és a lekötött betéteket is. A másik jelentős finanszírozási forrás a külföldről felvett hitelek csoportja, ennek aránya 35,7% volt. Ez egy elég vegyes kategória, hiszen ide tartoznak a külföldi pénzpiacokon felvett hitelek, de az anyabankok által nyújtott források egy része is itt jelenik meg. Ez utóbbi nagyon jellemző a magyar bankrendszerre, hiszen a Magyarországon működő bankok túlnyomó többsége külföldi bankcsoport tagja. A bankok saját tőkéje az összes forrásnak csak 7,3%-át tette ki, hasonló aránnyal jelennek meg az egyéb források is. Ezek a mérleg összetevők időben kissé változtak. Ha a pénzügyi válságot megelőző időszakot vizsgáljuk, több ponton eltéréseket tapasztalhatunk. A bankok mérlegfőösszege két év alatt több mint másfélszeresére nőtt, és az egyes elemek súlya is változott. 15

16 A bankok mérlegének főbb tételei, március 100% Készpénz 90% Belföldi hitelek 80% 70% 60% Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Pénzpiaci alapok befektetési jegyei Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések Külföldi eszközök 50% Tárgyi eszközök és immateriális javak 40% Egyéb eszközök 30% Belföldi betétek 20% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 10% 0% Eszközök Források Külföldi tartozások Saját tőke és tartalékok Egyéb források Forrás: MNB 2007 márciusában a bankok eszközeinek 65,6%-át tették ki a hitelek. Ez valamivel magasabb arány, mint 2 évvel később. Ezzel szemben 2007 és 2009 között csökkent a belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya, 17,1%-ról 16,5%-ra. A külföldi eszközök aránya ezzel szemben emelkedett, 10,3%-ról 11,7%-ra. Vagyis az eszköz oldalon voltak ugyan változások, ezek azonban nem voltak igazán jelentősek. A források esetében a betétek aránya 2007-ben 53,3% volt, ez az érték csökkent 2009-re 45,3%-ra. Ellentétes folyamat zajlott le a külföldi tartozások esetében. Ezeknek aránya a 2007-es 27,1%-ról 35,7%-ra ugrott. 16

17 Banki mérleg összetevőinek változása 2007 márciusa és 2009 márciusa között Mérlegsor neve Dinamika Eszközök Készpénz 21,9% Belföldi hitelek 48,3% Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 46,5% Pénzpiaci alapok befektetési jegyei -20,5% Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések 50,2% Külföldi eszközök 72,2% Tárgyi eszközök és immateriális javak -10,2% Egyéb eszközök 150,5% Források Belföldi betétek 29,1% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 23,4% Külföldi tartozások 99,9% Saját tőke és tartalékok 25,7% Egyéb források 98,0% Mérlegfőösszeg 51,8% A két időpont között a bankok mérlegfőösszege 51,8%-kal emelkedett. Ebben részben szerepet játszott az árfolyam változás is, hiszen a devizában denominált eszközök és források állományát is növeli a gyengébb forint/euró árfolyam. Ez különböző mértékben érinti az egyes mérleg sorokat. A mérlegfőösszeg dinamikáját meghaladó mértékben az eszköz oldalon egyedül a külföldi eszközök állománya bővült, 2 év alatt 72,2%-kal. Az átlagtól való eltérés nagyjából megegyezik az árfolyam változásával. Másik szembetűnő változás, hogy a pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek állománya 20%-kal csökkent. Ez sem meglepő, hiszen erre az időszakra jelentős veszteségeket szenvedtek el a befektetési alapok, ami nagyrészt magyarázza a csökkenést. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a banki mérlegek eszköz oldalán nem történtek jelentős változások. A forrás oldal egyes sorainak növekedésében már jelentősebb eltérések tapasztalhatók. A belföldi betétek az átlagtól elmaradó mértékben növekedtek, ezzel magyarázható, hogy arányuk mérséklődött. Ezzel szemben a külföldi tartozások állománya megduplázódott két év alatt. Ez a növekedés csak részben magyarázható a külföldi tartozások átárazódásával. A bankok a gyorsan növekvő hitelezést nem tudták belföldi forrásokból finanszírozni, ezért külföldi forrásokat voltak kénytelenek bevonni. 17

18 2.1. Hitelek A banki mérlegek eszköz oldalán a hitelek jelentik a legnagyobb tételt, ezért ezeket külön megvizsgáljuk. A banki hitelezés a 2000-es évek eleje óta igen dinamikusan bővül. Mind a lakosság, mind a vállalatok jelentős mértékben növelték eladósodottságukat. A tartósan magas forint kamatszint és a támogatott hitelek szigorítása a devizában denominált hitelek felé terelték a hitelfelvevőket. A belföldi hitelek megoszlása, március 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Forint Deviza Monetáris pénzügyi intézmények Államháztartás Nem pénzügyi vállalatok Egyéb pénzügyi vállalatok Háztartások Non-profit szervezetek 20% 10% 0% Devizanem Szektor 2009 márciusára a belföldi hitelek 63%-a valamilyen devizában denominált hitel volt. A deviza adósság főként a vállalatokra és a lakosságra volt a jellemző, a pénzügyi és az állami szférában a forint hitelek dominálnak. Szektoronként vizsgálva a hitelállományt látható, hogy a legnagyobb hitellel a nem pénzügyi vállalatok rendelkeznek, az összes belföldi hitel 37,7%-a vállalatokhoz kapcsolható. Nem sokkal marad el ettől a háztartások 36,4%-os aránya. A többi hitel nagyrészt a monetáris pénzügyi intézmények és az egyéb pénzügyi vállalatok hitele, együttesen a belföldi hitelek 24,1%-a tartozik ide. 18

19 2.2. Betétek A banki források legjelentősebb tétele a belföldi betétek, ami az összes banki forrás 45,3%-át teszi ki. A betétgyűjtés hagyományosan a bankok forrásgyűjtésének legalapvetőbb formája és a hitelezés forrása. A belföldi betétek megoszlása, március 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Forint Deviza Monetáris pénzügyi intézmények Államháztartás Nem pénzügyi vállalatok Egyéb pénzügyi vállalatok Háztartások Non-profit szervezetek 20% 10% 0% Devizanem Szektor A hitelekkel ellentétben a bankok által gyűjtött források túlnyomó részt forint alapúak. A devizabetétek aránya mindössze 24% volt 2009 márciusában. A forint betétek dominanciája részben azzal magyarázható, hogy a folyószámlák többsége forintban vezetett, így az azokon tartott, fizetési célú összegek is a forintbetéteket növelik. A betétek szektoronként megoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy a legnagyobb arányban a háztartások képviseltetik magukat, a betétek 46,4%-a tőlük származik. Szintén jelentős arányú még a nem pénzügyi vállalatok betéteinek állománya, melyek 26,4%- os részesedést értek el. A vállalatok esetében különösen igaz, hogy betéteik túlnyomó része folyószámla betét, vagyis a fizetési forgalom és a likviditás fenntartását szolgálják. A harmadik csoport a monetáris pénzügyi intézmények betétei, melyek aránya 20,3%. 19

20 A betétek túlnyomó többségét a fent felsorolt három szektorból gyűjtik a bankok, ezért az elemzés során ezekkel a betétekkel foglalkozunk Külföldi tartozások A belföldi betétek mellett a külföldi tartozások teszik ki a bankok forrásainak jelentős részét márciusában az összes banki forrás 35,7%-a tartozott ide. Az MNB adatai erről a forrásról nem szolgáltatnak több információt. Amennyiben azonban megvizsgáljuk a PSZÁF által publikált banki mérlegeket, látható, hogy egy nagyon heterogén csoportról van szó. Bankok főbb külföldi forrásai, millió forint, március Megnevezés Hitelintézeti szektor összesen GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzőktől szerzett egyéb forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb külföldiek betéte - rövid GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá eső MPI-k lekötött betéte - rövid GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá eső MPI-k lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá eső MPI-ktől felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb külföldi bankoktól felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb nemzetközi intézményektől, külföldi kormányoktól szerzett forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú Külföldön kibocsátott értékpapír - hosszú - 2 éven túli lejáratú Forrás: PSZÁF 20

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 0 ában 1 0. ban a háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai minden instrumentum esetében csökkentek. A háztartások

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. januári adatok alapján.. Januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke, elsősorban a svájci frank lakáshitelek

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok ében Decemberben a háztartási szektor hiteleinek átlagkamatlábai emelkedtek, míg a betéti kamatlábak csak kismértékben változtak. A nem

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. i adatok alapján Májusban a vállalkozói szektor által felvett hitelek átlagos kamatlába az előző havi értékhez képest csökkent, a betétek

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 33,0% 13,0% 14,0% 8,0% 28,0% 12,0% 16,0% 10,0% 32,0% 34,0% 24,0% 9,0% 38,0% 27,0% 2,0% 15,0% 13,0% 15,0%

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. áprilisi adatok alapján A vállalkozói és a lakossági szektor által áprilisban felvett hitelek átlagos kamatlába az előző hónap szintjéhez

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. Szőkülı likviditás a bankszektorban A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt Felügyeletnél maradó összeg terhére, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában MAGYAR NEMZETI BANK NYILVÁNOS: 2002. 2..30 órától! Budapest, 2002. 31. A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 ában A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

OTP Bank évi előzetes eredmények

OTP Bank évi előzetes eredmények OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Verseny a lakossági bankpiacon

Verseny a lakossági bankpiacon Verseny a lakossági bankpiacon Dr. Kálmán Tamás, igazgató Magyar Nemzeti Bank A lakossági pénzügyi szolgáltatások egyes kérdéseiről, Budapest, 27. május 22-23. PSZÁF, MEH konferencia Novotel Budapest Centrum

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

2009. március 31. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a februári adatok alapján

2009. március 31. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a februári adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. i adatok alapján. 31. Februárban összességében csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke. A forint lakáshitelek iránti

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS)

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) 2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) Főbb mutatószámok (Nem konszolidált, IFRS) (millió forint) év 2005. Mérlegfőösszeg 1 358 504 1 459 666 1 612 230 Ügyfélhitelek, nettó 915

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

Az Allianz Alapkezelõ Zrt. Allianz Pénzpiaci Alap Féléves Jelentés 2009 I. félév

Az Allianz Alapkezelõ Zrt. Allianz Pénzpiaci Alap Féléves Jelentés 2009 I. félév Az Allianz Alapkezelõ Zrt. Allianz Pénzpiaci Alap Féléves Jelentés 2009 I. félév A jelen tájékoztatót az Allianz Alapkezelõ Zrt., mint az Allianz Pénzpiaci Alap (továbbiakban: az Alap) alapkezelõje a tõkepiacról

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2016. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. május 25. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. I. negyedévben 0,8%-kal nőtt, így 2016. I.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 ében Novemberben a háztartási szektor hiteleinek kamatlábai kismértékben csökkentek, a betétek kamatlábai pedig csak az éven túli

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

Befektetési politika kivonat

Befektetési politika kivonat Befektetési politika kivonat A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK IRÁNYELVEI A Pénztár elsődleges célja a befektetett vagyon biztonságos gyarapítása. A Pénztár lehetővé teszi tagjai számára, hogy megtakarításukat koruk,

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16.

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16. Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2016. Március 16. Miről volt szó? Pénzintézet Pénzügyi intézmény Hitelintézet Kereskedelmi bank Intézményi befektetők Transzformációs szerepkör

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11. Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. November 11. Miről volt szó? Befektetések Befektetési alapok Nyugdíjcélú előtakarékosság Életbiztosítások Elmaradtunk: Semleges banki szolgáltatások

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15.

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15. Bankügyletek 1-2. előadás Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2017. február 15. Miről lesz szó? Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere

Részletesebben

Hogyan értelmezzük a gazdasági híreket? Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum 2016

Hogyan értelmezzük a gazdasági híreket? Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum 2016 Hogyan értelmezzük a gazdasági híreket? Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum 2016 Kiss Mónika Equilor Befektetési Zrt., vezető elemző 2016. november 24. Equilor több mint 25 éves tapasztalat Az Equilor

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A régión belül Magyarországon a legmagasabb a lakáscélú háztartási hitelek kamatfelára

A régión belül Magyarországon a legmagasabb a lakáscélú háztartási hitelek kamatfelára Dr. Béres Alexandra Dorottya Grosz Gabriella: Kötelező pozitív adóslista: ettől lehetnek olcsóbbak a hitelek Hazánkban az új kihelyezésű lakossági hitelek kamatfelára az elmúlt években tartósan a régiós

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt.

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. 2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. A közzétett adatok 2009.12.31-i állapotot tükröznek Minden közzétett adat millió forintban került megadásra (az eltérések

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 31.

Lamanda Gabriella március 31. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 18.

Lamanda Gabriella március 18. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 18. Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere Árnyék-bankrendszer Bankok

Részletesebben

2009. április 30. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a márciusi adatok alapján

2009. április 30. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a márciusi adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. i adatok alapján. 3. Márciusban a háztartások új forint és euro lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke kis mértékben emelkedett, miközben

Részletesebben

Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap

Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap Éves jelentés 2007. Alap megnevezése: Típusa: Futamideje: Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap nyíltvégű értékpapír alap nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig tart Alapkezelő Budapest Alapkezelő

Részletesebben

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? 21.4.27. Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Tartalom I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság)

Részletesebben

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011.

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011. Raiffeisen Euró Likviditási Alap Féléves jelentés 2011. I. A Raiffeisen Euró Likviditási Alap (RELA) bemutatása RAIFFEISEN EURÓ LIKVIDITÁSI ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2011. 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti

Részletesebben

Gór-Holecz Fatime Lakatos Melinda: A belföldi szereplők nagyobb aktivitása hosszabb távon is növelheti a hazai állampapír-piac

Gór-Holecz Fatime Lakatos Melinda: A belföldi szereplők nagyobb aktivitása hosszabb távon is növelheti a hazai állampapír-piac Gór-Holecz Fatime Lakatos Melinda: A belföldi szereplők nagyobb aktivitása hosszabb távon is növelheti a hazai állampapír-piac stabilitását Az idei évben átrendeződött a hazai állampapír-piac tulajdonosi

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2014. IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. február 27. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. IV. negyedévben 2,2%-kal, 2014. év egészében

Részletesebben

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése 2002-ben is az volt az alapvetõ célkitûzés, hogy a magyarországi piacon bankunk tovább növelje részesedését mind a magán-, mind a vállalati

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét

Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét Hazánk 2016. április 6-án törlesztette az Európai Uniónak

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel. Budapest, szeptember 9.

Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel. Budapest, szeptember 9. Pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése ügyfél szemmel Budapest, 2015. szeptember 9. A gyorsaság és a biztonság mindenek előtt Biztonság + Gyorsaság = 2 Bizalmas, üzleti és banktitok A globális trendek

Részletesebben

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez április

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez április 28. 29. január 21. január 28. 29. január 21. január Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 21. 1. ábra: A háztartások hitelállományának reálnövekedése 1 2

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Aktuális kihívások a monetáris politikában

Aktuális kihívások a monetáris politikában Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés

Részletesebben