KMOP Humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Átírás

1 Az akcióterv neve KMOP Humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_HKIF_V_4

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása A KMOP átfogó célja A régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése mellett. Az átfogó célt a régió az alábbi specifikus célokkal kívánja elérni: a versenyképesség meghatározó tényezőinek fejlesztése a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése A KMOP SKV-ban tett megállapítások összegzése A SKV során született több javaslat az OP szerkesztési elvei miatt az Akciótervekben kerülhet kezelésre, illetve pontosításra. Az SKV javaslatai közül itt jelennek meg többek között: az anyag-, és energiatakarékos, alacsony kibocsátású, természetkímélő megoldások érdekében a BAT (Legjobb Elérhető Technikák) alkalmazása, a fenntartható városfejlesztés kritériumainak megfogalmazása, a NATURA 2000 és egyéb ökológiailag értékes területek védelme, a környezeti audit, és éves jelentések, továbbá a környezetirányítási rendszerek széleskörű alkalmazása. Meg kell ismét említeni a környezeti szempontok mérhetőségét szolgáló indikátorok részletezése, környezeti indikátorok hangsúlyos megjelenítése feladatait, amit az OP-n túl az akcióterv szintjén lehet kezelni. A horizontális elvek érvényesítése érdekében azok a fejlesztések támogathatók, amelyek elérnek egy minimális környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szintet (minimális fenntarthatósági követelmény), illetve azt meghaladóan megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. A pontos elvárásokat az operatív program akciótervében kell rögzíteni. Szintén az akciótervek során lehet kezelni az NKP II. KMOP-re is vonatkozó szempontjainak való megfelelést, hasonlóképpen az NKP II évi cselekvési terve és a VAHAVA projekt releváns javasolt megoldásai figyelembe vételéhez. A jövőben biztosítani kell a régióban érintett célcsoportok tudatosabb megszólítását. Ennek megvalósítását már az akciótervek egyeztetése során, szűkebb szakmai potenciális célcsoportok bevonásával meg lehet kezdeni, majd a közbenső értékelési és a monitoring jelentések közzétételével lehetséges megvalósítani. A nyilvánosságot az Aarhusi Egyezmény is elvárja, de ezt úgy az Alkotmány, mint a környezetvédelmi törvény is kiemelten kezeli a környezeti információk esetén. Az SKV által prioritásonként javasolt indikátorokat az 1. táblázatban tekinthetők meg. A fenntarthatóságra való törekvés jegyében ezen megfogalmazott számszerű és minőségi javaslatokat az akcióterv elkészítése során tovább kell finomítani. 1. táblázat Prioritás 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése Indikátor a) A KMOP műveletek eredményeként az egységnyi kibocsátásra jutó alapanyag felhasználás csökkenése, kg, forrás: EMIR b) A KMOP műveletek eredményeként létrejött ipari ökoszisztéma alapú együttműködések száma), db, forrás: EMIR c) A KMOP támogatás ellenében környezeti auditot, éves környezeti jelentést, környezetpolitikai fejlesztést, környezeti számvitel / kontrolling bevezetését vagy komplex környezeti vállalatirányítási rendszert bevezető KKV-k száma db, forrás:

3 2 A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése EMIR d) Energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energiafelhasználás), kgoe/1000 Euro, forrás: EUROSTAT a) tömegközlekedést használók számának aránya b) P+R rendszer kapacitásainak nagysága c) intermodális csomópontok kiszolgáló kapacitásának nagysága d) kerékpáros és vízi közlekedést használók számának növekedése 3 A régió vonzerejének fejlesztése a) ökoturizmus szállásférőhely kapacitása (ágyak száma, db) b) ökoturizmus által befizetett IFA növekedése c) revitalizált területek nagysága (ha) e) aktív- és kerékpáros infrastruktúra nagysága f) 2000 LEÉ alatti kistelepülés szennyvízkezelési ellátottsága d) támogatott turizmus infrastruktúra 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése e) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplői között 4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése a) a támogatásban részesített közszolgáltatásokat ellátó intézmények 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése b) a megújuló energiaforrások alkalmazásának aránya a humán közszolgáltatási intézményrendszerek között 5. Települési területek megújítása a) a meglévő indikátorok megtartása b) a támogatással érintett ingatlanok, területek 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése c) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a támogatott projektek körében d) zöldfelületek területének növekedése 6 A Közép-magyarországi operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése a) a KMOP felhasználásáról szóló információk által elért lakosság száma Az akcióterv célja, a régió versenyképességének hosszú távon való növelése, ezt a célt a közszolgáltatások (oktatás, szociális szolgáltatások) minőségi fejlesztésével kívánja elérni. 1. Konstrukció: Munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése A konstrukció célja, a munkaerő piaci integráció javítása, ennek érdekében azon szolgáltatások fejlesztése valósul meg, amik hozzájárulnak a cél eléréséhez. o A) komponens: Szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése A térségi integrált szakképző központok (TISZK) működésének hatékonyabbá tétele a cél, ami intézmények integrációjával (közös irányítás és menedzsment) valósul meg, emellett a cél mellett megjelenő másik célkitűzés a regionális képzési hálózat létrehozása. Támogatható tevékenységek a konstrukció keretein belül: oktatási és technikai eszközök beszerzése, fizikai infrastruktúra fejlesztése. o B) komponens: integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása A program célja a foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, az integrált rendszer működtetéséhez szükséges informatikai infrastruktúra kiépítése, illetve a kirendeltségek ügyféltereinek alkalmassá tétele a kibővült ügyfélkör ellátására. Támogatható tevékenységek: diagnosztikai eszközök beszerzése, minősítési rendszerek kialakítása, informatikai fejlesztések, épületek átalakítása és megvásárlása.

4 2. Konstrukció: Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése A fejlesztéssel elérni kívánt cél egy olyan felsőoktatási informatikai környezet létrehozása, amely hathatósan segíti a felsőoktatásban résztvevők tevékenységét, nemzetközi viszonylatban versenyképesebb oktatás kialakítása, illetve olyan kommunikációs rendszer kiépítése, amely segítségével hatékonyan alakulnak ki kapcsolatok a felsőoktatás és a munkaerőpiac között (felsőoktatási kutatási-fejlesztési tudásközpontok) o A) komponens: felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúrafejlesztések A fejlesztés célja olyan hatékony képzési és szolgáltatói környezet létrehozása, amely nemzetközi viszonylatban is versenyképessé teszi a felsőoktatást, valamint hozzájárul a mobilitás fejlesztéséhez. Támogatott tevékenységek: oktatási eszközök beszerzése, kutatáshoz szükséges eszközök beszerzése, épületek átalakítása. o B) komponens: korszerű intézményi és intézményközi irányítás, információáramlás és menedzsment informatikai hátterének kiépítése A fejlesztéssel a költséghatékony gazdálkodáshoz és irányításhoz szükséges eljárások, rendszerek kiépítése valósul meg. Legfőbb célja a fejlesztésnek, hogy olyan kompetenciaközpontokat hozzanak létre az intézmények, amelyeknek legfőbb feladata a koordinációs szolgáltatói tevékenység Tevékenységek a fejlesztésen belül: informatikai fejlesztések, minőségirányítási rendszerek kiépítése 3. Konstrukció: Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése A konstrukció célja, az egészségügyi intézmények jelenlegi működési helyzetének javítása, az egyenlő hozzáférés biztosítása, ezáltal, a forrásokat hatékonyan felhasználó, a mai kornak megfelelő eszközökkel bíró, minőségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézményrendszer jön létre. o A) komponens: Kórházak infrastrukturális fejlesztése A fejlesztés célja a kórházak modernizációja, annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a struktúraváltással megváltozott feladataikat. Támogatott tevékenységek: épületek átépítése, fejlesztése, eszköz beszerzés, informatikai rendszerek kiépítése- lehetséges tevékenységek. o B) komponens: Regionális járóbeteg ellátás fejlesztése a Közép-magyarországi régióban A fejlesztés célja, a lakosság egyenlő hozzáférésének biztosítása a járóbeteg szakellátásokhoz, a reformok által megváltozott struktúrához való igazodás, az erőforrások integrált felhasználása általi hatékonyabb, minőségibb működés. Támogatott tevékenységek: épületek átépítése, fejlesztése, eszköz beszerzés, informatikai rendszerek kiépítése- lehetséges tevékenységek. o C) komponens: Kistérségi járóbeteg ellátás fejlesztése a Közép-magyarországi régióban Egy integrált, magas színvonalon működő, a lakosság igényeihez igazodó egészségügyi szolgáltatás kialakítása, ami képes megfelelni a kórházi kapacitások csökkenése által kiváltott megnövekedett feladatok ellátására. A konstrukció olyan infrastruktúra fejlesztésekre terjed ki, amelyek által az intézmény el tudja látni a kötelező feladatait. Támogatott tevékenységek: meglévő épületek átépítése, új épület építése (feltételekhez kötött), eszköz beszerzés, informatikai rendszer kiépítése. Indikatív projekt: Érd és szigetszentmiklósi mikrotérség azon szakellátásra kötelezett önkormányzatainak fenntartói társulása, vagy egyéb közös szervezete, melyek jelenleg nem tartanak fenn járóbeteg szakellátó intézményt 4. Konstrukció: Társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A konstrukció célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, számukra jobban élhető életet megteremtő intézményi rendszer kiépítése, illetve a középületek akadálymentesítése az egyenlő esélyű hozzáférés javítása érdekében o A) komponens: Bentlakásos intézmények korszerűsítése, kiváltása A fejlesztés célja, a nagy létszámú bentlakásos intézmények kiváltása, és helyettük korszerű, kis létszámú lakóotthonok, lakásotthonok kialakítása a társadalmi integráció elősegítése

5 o érdekében, illetve a korszerűtlen lakóotthonok és lakásotthonok felújítása. A komponensben fejlesztésre javasolt intézmények: Tompa, Szabadföld út 47. szám alatti Pszichiátriai Betegek Otthona Budapesten történő kiváltása (kiemelt projekt)- nagy létszámú intézmény Zalaapáti, Deák Ferenc u. 3. szám alatti Pszichiátriai Betegek Otthona Budapesten, vagy Pest megyében történő kiváltása (kiemelt projekt)- nagy létszámú intézmény Fogyatékos Személyek Otthona és Rehabilitációs Intézmény létesítése a régióban, a peresznyei Értelmi Fogyatékosok Otthona kiváltása által (kiemelt projekt)- nagy létszámú intézmény Támogatott tevékenységek: korszerűtlen intézmények felújítása megyei és fővárosi szociális és gyermekjóléti intézmények felújítása, korszerűsítése; a gondozottak speciális igényeinek figyelembe vételével, eszköz beszerzés. B) komponens: Állami fenntartású közintézmények akadálymentesítése Közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása érdekében, fizikai-, infokommunikációs akadálymentesítés keretében. Konkrét tevékenységként a fizikai környezet akadálymentesítése, eszköz beszerzés jelenik meg. 5. Konstrukció: Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási és helyi foglalkoztatási infrastruktúra fejlesztése A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások hozzáférésének növelése, az ellátások minőségi fejlesztése valósul meg; és a hátrányos helyzetű emberek visszavezetése a munkába. o A) komponens: Gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése A fejlesztés célja napközbeni ellátást biztosító intézmények (bölcsőde, családi napközi) létrehozása, a meglévők fejlesztése, bővítése, akadálymentesítése, korszerű eszközökkel való ellátása; ezáltal a lakosság ez irányú igényeinek kielégítése, a szülők (főleg a nők) esélyeinek növelése a munkaerő piacon. o Támogatott tevékenységek: épületek felújítása, korszerűsítése, eszköz beszerzés B) komponens: Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Az intézkedés célja, a helyi sajátosságokat is figyelembe véve alakítson ki szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, étkeztetés), rászoruló emberek nappali ellátásának fejlesztése; a gyermekjóléti szolgálatok infrastruktúrájának fejlesztése. Támogatott tevékenységek: épület építése, vásárlása, felújítása, eszközök beszerzése a megjelenő tevékenység o C) komponens: Önkormányzatok illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése Önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása érdekében, az épített környezet használhatóvá tétele. Minden olyan tevékenység támogatható, amely hozzájárul az akadálymentesítéshez (fizikai-, és infokommunikációs) o D) komponens: Szociális gazdaság infrastrukturális hátterének fejlesztése A konstrukció célja alternatív foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, az aktív korú nem foglalkoztatott lakosság munkaerő piacra való visszakerülésének elősegítése érdekében, kihasználva a helyi szükségletekre épülő szociális gazdaság foglalkoztatási lehetőségeit. Támogatott tevékenységek: épületek felújítása, bővítése, eszközbeszerzések, kötelező előírás az épületek akadálymentesítése (a projekt arányában) 6. Konstrukció: Közoktatási és művelődési intézmények infrastruktúra fejlesztése A konstrukció célja a közoktatás versenyképességének megteremtése, a jelenlegi elmaradott infrastruktúrális állapotok javítása, különös tekintettel azokra az intézményekre, ahol nagy létszámban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. A közművelődési intézmények fejlesztése révén a nem városi

6 lakosság is ugyanahhoz az információhoz jut hozzá, mint a városokban élők o o A) komponens: Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása Kiemelt cél az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, illetve az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, ezáltal a minőségi oktatás megteremtése Támogatott tevékenységek: az oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges nevesített eszközök, berendezések beszerzése; épületek felújítása, bővítése, épületek építése, különböző nevesített tevékenységek. B) komponens: Települési és mozgókönyvtárak, művelődési intézmények fejlesztése A fejlesztés célja a könyvtárak és könyvtári szolgáltató helyek fejlesztése, megteremtve a mindenki számára egyenlő eséllyel elérhető tudást és információt. A szolgáltató helyek felújítása, átalakítása, eszköz beszerzés tartozik a támogatható tevékenységek körébe. 7. Konstrukció: Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése A konstrukció célja, hogy az önkormányzatok munkafolyamataiban elinduljon a modernizáció, az elektronikus ügyintézés bevezetésével, így javulnak a helyi gazdaság működési feltételei, a szolgáltatások színvonala emelkedik A kész akciótervben a tevékenységek köre még kidolgozás alatt áll. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A szakképzési és a foglalkoztatási infrastruktúra a humán közszolgáltatások intézményrendszerének egyik meghatározó tényezője; fejlesztése a régió kohéziója mellett a régió versenyképességéhez is jelentősen hozzájárul, az ezt elősegítő technológiai fejlesztések hatására növekedik az igény a képzett szakemberekre. A Közép-magyarországi régiónak stratégiai jelentősége van a felsőoktatási fejlesztések terén, tekintve hogy, ebben a régióban található az intézmények 60%-a, itt dolgozik a felsőoktatási oktatók 48,32%- a, tanul a hallgatók 42,85%-a, és működik a doktori iskolák több mint 40%-a. A régió felsőoktatási intézményei központi helyzetüknél fogva alkalmasak leginkább komplex, hálózatos programok lebonyolítására. Az egészségügy intézményeinek struktúrája és működése nem tudta követni az elmúlt évek demográfiai változásait (a főváros és az agglomerációjának népessége nőtt), az infrastruktúra elavult, fenntartásuk nem hatékony, szolgáltatások színvonala nem kielégítő. Az agglomeráció lakosságának növekedési üteme mögött elmaradt az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak és színvonalának növekedése, a területi lefedettség nem megfelelő és ez rontja a lakosok egészségügyi ellátáshoz való méltányos és igazságos hozzáférhetőségét. Jelentős kapacitáshiány van agglomerációs területeken a gyermekek napközbeni ellátását végző intézményeket tekintetében. A bölcsődei ellátásban a 100 férőhelyre jutó beíratott gyermekek száma Budapesten 120 fő, Pest megyében 124 fő, vagyis átlagosan 120%-os kihasználtsággal működnek a régió bölcsődéi. Pest megyében 8 olyan 10 ezer lakos feletti település van, amely törvényi kötelezettsége ellenére nem működtet bölcsődét (Dabas, Nagykáta, Pilisvörösvár, Szigethalom, Pilis, Veresegyház, Biatorbágy, Kistarcsa). Jelentős hiányok tapasztalhatóak az óvodai és alapfokú oktatási intézmények kapacitásában, ugyanúgy mint a meglévő intézmények infrastruktúrájának minőségében. A szociális ellátást igénylő otthontalanok száma Budapesten legalább 8-10 ezer főre tehető, akik közül 3000 fő fedél nélkül (közterületeken) él, míg hajléktalan-otthonban 253 tartós bentlakást biztosító férőhely áll rendelkezésre. A régióban nem épültek ki a szociális rehabilitáció intézményi feltételei. Pest megyében összesen 175 települési könyvtár működik, ebből egy megyei, 40 városi és 134

7 községi, ezek többsége fejlesztésre szorul. A Közép-magyarországi régió, Budapestből és Pest megyéből álló területe km2. Földrajzi helyzetét meghatározza Kárpát-medencei központi fekvése, vagyis hogy az Alföld, a középhegységi vonulatok valamint a Duna határán fekszik. Ezek alakítják alapvetően a közlekedési útvonalak fő irányait, amelyek a történelmi fejlődés során kijelölték a térség központi szerepét. A régió meghatározó térszervező ereje a Duna, ami kiemelkedő jelentőségű ivóvízbázis, vízi szállítási és közlekedési útvonal, partjai üdülő és rekreációs területek, illetve a két partját összekötő hidak és kompátkelők az úthálózat fontos elemei. A Közép-magyarországi régióban a Nemzeti Parkok (2) és a Tájvédelmi Körzetek (11) összes területe hektár, ami a régió területének több mint 10%-a. A fővárosban 3500 hektár terület áll természeti oltalom alatt. A 81 helyi jelentőségű védett terület nagysága megközelíti a hektárt, ebből a főváros területén 522 hektár található, köztük történeti kertek. A településeken belül kialakított zöldfelületi rendszerek (parkok, történelmi kertek stb.) beépítése és minőségromlása különösen Pest megye területére jellemző. Az elszigetelt természeti területek ökológiai hálózatba kapcsolása és fenntartása a Natura 2000 hálózat kialakítása során történik. A településeken belül kialakított zöldfelületi rendszerek (parkok, történelmi kertek, stb.) beépítése és minőségromlása különösen Pest megye területére jellemző, aminek megállítása a régió kiemelt feladata. A talajok minősége a régióban viszonylag jónak mondható, a biogazdálkodásba bevont területek aránya évről-évre nő. Fontos a talajhasználat szempontjából a hulladékkezelés, - tárolás is, hiszen a lerakók rekultiválása hosszú időt vesz igénybe, a szilárd hulladék mennyisége ugyanakkor évről-évre nő. A régió, s egyben az ország egyik fő gyengesége a lakossági és ipari anyag- és energiahatékonyság alacsony volta, melynek oka a környezettudatos szempontok alacsony prioritásában keresendő. Ugyanakkor a régió számos lehetőséget rejt (pl. a természeti értékekre alapozó fenntartható turizmus iránti kereslet növekedése terén; a megújuló energiaforrások kihasználásával a felhasznált fosszilis energiaforrások csökkenthetőek volnának stb.). A környezetállapot a 90-es évek eleje óta csökkenő terhelést jelent, de még ma is a fő terhelő az ipar, illetve az utóbbi évtizedben egyre inkább felzárkózóan a közlekedés. Ezzel együtt a régió teljes területe erősen, vagy kiemelten terhelt, a legjobb kistérségei is maximum közepes terheltségi szintjükkel együttesen az ország legszennyezettebb térségévé teszik a régiót. A Közép-magyarországi régióban elsőrendű levegőszennyező a közlekedés, amely jelentősen terheli a főváros belső részeit és a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő településeket. A közlekedési eredetű légszennyezés okai között szerepel Budapest úthálózat-centrikussága, az agglomeráció felől beérkező közúthálózat nagyrészt % feletti kapacitás-kihasználtsága, és az ebből eredő forgalomtorlódások, az átmenő és célirányos teherforgalom nagy volumene, valamint a folyamatosan növekvő gépjárműállomány. Pest megye 186 települése közül 132 rendelkezik valamilyen szintű szennyvíz-elvezető rendszerrel, a csatornahálózatra kötött lakások aránya 2004-ben Pest megyében 52,5%, Budapesten 95% volt. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99%; azonban a keletkezett szennyvíz több mint 10%-a mechanikai tisztítás nélkül, 66%-a biológiai tisztítás nélkül jut a Dunába. A Budapesten keletkező, és közcsatornán elvezetésre kerülő mintegy 248 millió m3 szennyvíz jelentős része tisztítatlanul folyik át a Dunán. Az agglomeráció területén és a Dunakanyarban a csatorna-hálózatba bekötött lakások aránya közelíti a vízvezeték-hálózatba bekötött lakások arányát, míg a régió alföldi és északi területein csatornázottság hiányos, vagy teljesen hiányzik. A régió hulladéktermelése közel az egyharmadát teszi ki az országos mennyiségnek és nagysága évről-évre 2-3%-kal növekszik. A Pest megyében keletkező hulladék több mint 70 települési lerakóban kerül deponálásra, a legtöbb telepet azonban csak egy település használja. A működő lerakók jelentős része nem felel meg a műszaki követelményeknek. Rendezetlen lerakóra a régió hulladékainak kb. 2%-a kerül, de különösen a települések környezetében jelentős probléma az illegális hulladékelhelyezés. Kibocsátás tekintetében elsődlegesen a termék, a hulladék és az emissziós áramok képezik a termeléssel kapcsolatos kibocsátás összességét.

8 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Közép-magyarországi OP átfogó célja: A Közép-magyarországi régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Ezen prioritások környezettudatos szempontú megvalósításához szem előtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a szelektív gyűjtésről) tartalmazza. Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen, lehetőségek szerint a keletkező szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. Továbbá a régió céljai között szereplő bányászati tevékenységhez kapcsolódó rekultivációs állami feladatok, veszélyes, illetve szennyezőanyagok (a 219/2004. Korm. rendelet szerint) elhelyezése esetén az előírásokat kielégítő műszaki védelmi rendszerek kialakítása. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret

9 irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelméről szóló előírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvető feltétele az emberi igényeket kielégítő környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelően védeni kell a káros emberi behatásoktól. Konkrét célokat fogalmaz meg e témában a NATURA 2000 program. Magyarországon a konkrét természetvédelmi célokat az 1996.évi LIII. (a természet védelméről szóló) törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NAT) tartalmazza. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megőrzésére, illetve a tevékenységet a lehető legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EU-csatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoiegyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

10 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelzések magyarázata: 1 L - létező, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból + pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erős negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott. 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 2. A felszíni vizek minőségének javítása 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 4. A vizek kártétele elleni védelem 5. Talajvédelem 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 8. Erdők természetvédelme 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 10. Földtani értékek megóvása 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 12. Kémiai kockázat csökkentése 13. Egészségmegőrzés 14. Az élelmiszerbiztonság növelése 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 1. Munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése 16. Települési környezetminőség javítása L K K++ L+

11 2. Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése L K K+ L+ 3. Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése L K++ L- K+ K+ K+ L+ Érd és szigetszentmiklósi mikrotérség azon szakellátásra kötelezett önkormányzatainak fenntartói társulása, vagy egyéb közös szervezete, melyek jelenleg nem tartanak fenn járóbeteg szakellátó intézményt L K++ L- K+ K+ K+ L+ 4. Társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése L K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ Tompa, Szabadföld út 47. szám alatti Pszichiátriai Betegek Otthona Budapesten történő kiváltása L K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ Zalaapáti, Deák Ferenc u. 3. szám alatti Pszichiátriai Betegek Otthona Budapesten, vagy Pest megyében történő kiváltása L K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ Fogyatékos Személyek Otthona és Rehabilitációs Intézmény létesítése a régióban, a peresznyei Értelmi Fogyatékosok Otthona kiváltása által L K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+

12 5. Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási és helyi foglalkoztatási infrastruktúra fejlesztése L K++ K++ K++ K++ K++ L+ 6. Közoktatási és művelődési intézmények infrastruktúra fejlesztése L K++ K+ K+ K+ K++ L+ 7. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése L K++ 0 K+ 0 K+ L+ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható. 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. Konstrukció: Munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: A fejlesztés során informatikai (hardver és az ehhez kapcsolódó szoftverek) és infokommunikációs berendezések, eszközök beszerzése történik. Ezen korszerű berendezések a levegő szennyezésére nincsenek hatással és már a fenntartható

13 természeti erőforrások használatára vonatkozó alapkövetelményeknek megfelelnek. Működésük során környezeti ártalmak nem keletkeznek. Nagyon fontos viszont a lecserélt eszközök és a felhasznált kellékanyagok veszélyes hulladékként való kezelése. Az értékelésnél figyelmet érdemel az a fejlesztés, ahol a megvalósítás során beépül a rendszerbe a legkorszerűbb környezetvédelmi technológia és a hozzátartozó eljárásrend. Javasolt beépíteni informatikai képzéseket környezetvédelmi prioritás: A célcsoport ezen szolgáltatások igénybevételekor a sokkal nyitottabb az élhetőbb környezet kialakításának megvalósítására, ezért ez úton célszerű lehet terjeszteni azon megoldásokat, amelyek ezt elősegítik. Mindezt elő lehet segíteni passzív módon (brosúrák, ingyenesen elvihető folyóiratok terjesztésével), de az ilyen létesítmények esetében szempont kellene legyen az is, hogy beépítsenek olyan elemeket, melyek javítják a célcsoport tájékozottságát, és elkötelezettségét a környezet- és egészségtudatos életmód mellett, pl. előadások és tréningek segítségével, szakemberek további képzésével. 2. Konstrukció: Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése - 1. környezetvédelmi prioritás A jelenlegi technológiai háttér mellett nehezen megoldható a légszennyezéssel nem járó működés. Emellett, a közműolló nagy mértékű nyitottsága miatt nem szavatolható az objektum által termelt szennyvíz megfelelő mértékű kezelése és elhelyezése. Ennek megoldása érdekében javaslatunkban szorgalmazzuk az épületek építése vagy felújítása esetén, majd azok további működése során a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítását. E célnak alá kell rendelni a tervezés, az építés és a működtetés folyamatát, ami többlet terhet ró a beruházóra és a fenntartóra. Megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazásával (geotermikus fűtőmű, napkollektoros fűtésrásegítés, biomassza minierőmű) és a szennyvíz autonóm kezelésével (biológiai lebontás, biogáz miniüzem), ha annak elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem megoldott környezetvédelmi prioritás A felsőoktatás intézményei is ugyanazon problémák megoldását keresik a fejlesztési célok megvalósítása során, mint az előző két konstrukció szereplői. A kutató egyetemmé válás, a regionális tudáscentrum infrastrukturális fejlesztései során ugyanúgy jelent a tervezett építési környezet révén egyaránt negatív és pozitív hatású környezetminőségi problémákat. Az infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése során fordítsanak kellő figyelmet arra, hogy azok a további működése elősegítse és biztosítsa a természeti erőforrások fenntartható használatát. Megfelelő szennyvízkezelési és hulladéktárolási technológia társuljon a fejlesztések magvalósításához, hogy biztosítva legyen a települési környezetminőség javítása. A veszélyforrások csökkentésére javasoljuk, hogy az értékelés során előnyt élvezzenek azok a fejlesztések, amelyek a legjobb elérhető technológiákat, valamint anyag- és energiatakarékos megoldásokat alkalmaznak környezetvédelmi prioritás A fejlesztések minden területén törekedni kell az építészeti környezet biztonságára, a fenntartható fejlődés biztosítására. Jelenjenek meg azok a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységek a felsőoktatási intézményekben, amelyek a jövőnkre vonatkozó környezettudatos szemlélet és gyakorlat kialakulásához szükségesek. 3. Konstrukció: Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése - 1. környezetvédelmi prioritás Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél a levegőszennyezettség csökkentésére a fűtési rendszer korszerűsítésekor, vagy az épület átalakításakor, új

14 épület tervezésénél van lehetőség. Az 1. konstrukciónál jelzett észrevételünk a 2. konstrukcióra is érvényes környezetvédelmi prioritás Környezetvédelmi megoldásokat csak kis mértékben és áttételesen jelentenek az egészségügy ellátási reformjával összhangban támogatandó diagnosztikai szűrések, akut esetek kezelése, illetve definitív ellátása, krónikus betegek gondozása, mely során ösztönözésre kerül a korai rehabilitáció biztosítása és az intézmények specializációja eszköz- és diagnosztikai beszerzésekkel, infrastruktúra kialakítással. A műszer és diagnosztikai fejlesztések nincsenek hatással a levegőszennyezés csökkentésére. Ugyanakkor a korszerű gyógyászati anyagok és kemikáliák felhasználása súlyos károkat is okozhatnak elsősorban az ivóvízbázisnál, ha nem megfelelő a településen a szennyvízkezelés, valamint a felhasznált, többnyire veszélyes anyagok hulladékkezelése. A megvalósítás során a kialakításra kerülő épületeket alkalmassá kell tenni egészségház, járóbeteg-ellátó központ, idősellátás, rehabilitációs ellátás céljaira. Ezek a változtatások hatással lesznek a település környezetminőségére, a környezeti terhelések mindkét irányú változásával kell számolni. A negatív hatások fennállása esetében javasoljuk a természeti erőforrások fenntartható használatának elsődlegességét egyrészt az energiafelhasználást a lehető legnagyobb mértékben történő megújuló energiaforrások felhasználásával, másrészt a keletkező szennyvíz szakszerű ártalmatlanításával, harmadrészt a veszélyes hulladék korszerű kezelésével. Ezek önállóan is hatással bírnak a települési környezetminőség javításához környezetvédelmi prioritás A lakosságot közvetlenül érintő ellátást előtérbe helyező járó beteg szakellátás és diagnosztika színvonalát javítva, a kevésbé költséges alap és járó beteg szakellátásban minél több beteg számára definitív ellátás nyújtása során kötelező kiegészítő szolgáltatásként javasoljuk, a további egészségmegőrzést szem előtt tartva, az élelmiszerbiztonságra való törekvések és környezetbarát életviteli-fogyasztási módszerek elterjesztését, népszerűsítését. Az igényként jelentkező képzési lehetőségekre kellő figyelmet javasolunk fordítani. indikatív projekt: Érd és szigetszentmiklósi mikrotérség azon szakellátásra kötelezett önkormányzatainak fenntartói társulása, vagy egyéb közös szervezete, melyek jelenleg nem tartanak fenn járóbeteg szakellátó intézményt és 11. környezetvédelmi prioritás: A légszennyezés és a szennyvíz kezelés tekintetében a konstrukció esetében tett javaslatok erre a projektre is vonatkoznak. E mellett a létesítmény működése, a betegek ellátása során felhasznált gyógyszerek, és egyéb kemikáliák esetében fennáll annak a lehetősége, hogy azok a szabadba jutva kémiai kockázat létrejöttét eredményezzék a környező térség számára. Ennek megoldása érdekében javaslatunkban szorgalmazzuk az épületek építése vagy felújítása esetén, majd azok további működése során a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítását. E célnak alá kell rendelni a tervezés, az építés és a működtetés folyamatát, ami többlet terhet ró a beruházóra és a fenntartóra. Megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazásával (geotermikus fűtőmű, napkollektoros fűtésrásegítés, biomassza minierőmű) és a szennyvíz autonóm kezelésével (biológiai lebontás, biogáz miniüzem), ha annak elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem megoldott. A kemikáliák szabadba jutását a zárt rendszerű szennyvíztisztítás ugyancsak képes megelőzni és 15. környezetvédelmi prioritás: Bár betegek környezettudatos életmódra történő oktatása közvetlen úton nem megoldható, azonban arról gondoskodni lehet, hogy nevelő célzatú brosúrák útján a lakosság értesüljön az életmód-változtatás előnyeiről, illetve módszereiről. A

15 járóbeteg központok esetében kialakítandó szolgáltatási szempont lehet. 4. Konstrukció: Társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése - 1. környezetvédelmi prioritás A szociális ellátást nyújtó intézményeknél a levegőszennyezettség csökkentésére a fűtési rendszer korszerűsítésekor, vagy az épület átalakításakor, új épület tervezésénél van lehetőség. Az 1. konstrukciónál jelzett észrevételünk a 2. konstrukcióra is érvényes környezetvédelmi prioritás A megvalósítás során a kialakításra kerülő épületeket alkalmassá kell tenni átmeneti otthonként idősek, fogyatékosok, gyermekek vagy családok számára, vagy nappali ellátást, ápolást, gondozást biztosító intézményként fogyatékosok számára. Ezek a megoldások negatív hatást is jelenthetnek a települések környezetminőségére. A tervezés és kivitelezés során, majd a működtetés folyamán a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítását elvárásként javasoljuk beépíteni a konstrukcióba, a megfelelő szennyvízkezelési és hulladéktárolási technológiával egyetemben környezetvédelmi prioritás A fogyatékossággal élők társadalmi beilleszkedésének és aktív részvételének elősegítése az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben az akadálymentes feltételek biztosításával nem jár kimutatható környezeti hatással. A megvalósítás során mégis a környezetkímélő technológia, a környezetbarát építőanyagok és a korszerű épületgépészeti megoldások jelentik a környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelést és egyben a fizikai akadálymentesítés mellett az infokommunikációs akadálymentesítést is környezetvédelmi prioritás A szociális és közösségi alapellátásokhoz tartozó, illetve az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátásához való hozzájutását biztosító intézmények infrastrukturális hátterének fejlesztései tegyék lehetővé a kiszolgáló személyzet számára az egészségmegőrzés, az élelmiszerbiztonság és a környezetbarát életviteli-fogyasztási módszerek alkalmazását, elterjesztését, népszerűsítését. Szükségesnek tartjuk az ellátások fejlesztéseihez kapcsolódóan a kezelőszemélyzet, elsősorban az intézmények személyzetének és falugondnokok képzéseit. A továbbképzések terjedjenek ki a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások ismertetésére is. kiemelt projekt: Tompa, Szabadföld út 47. szám alatti Pszichiátriai Betegek Otthona Budapesten történő kiváltása kiemelt projekt: Zalaapáti, Deák Ferenc u. 3. szám alatti Pszichiátriai Betegek Otthona Budapesten, vagy Pest megyében történő kiváltása kiemelt projekt: Fogyatékos Személyek Otthona és Rehabilitációs Intézmény létesítése a régióban, a peresznyei Értelmi Fogyatékosok Otthona kiváltása által és 11. környezetvédelmi prioritás: A légszennyezés és a szennyvíz kezelés tekintetében a konstrukció esetében tett javaslatok erre a projektre is vonatkoznak. E mellett a létesítmény működése, a betegek ellátása során felhasznált gyógyszerek, és egyéb kemikáliák esetében fennáll annak a lehetősége, hogy azok a szabadba jutva kémiai kockázat létrejöttét eredményezzék a környező térség számára. Ennek megoldása érdekében javaslatunkban szorgalmazzuk az épületek építése vagy felújítása esetén, majd azok további működése során a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítását. E célnak alá kell rendelni a tervezés, az

16 építés és a működtetés folyamatát, ami többlet terhet ró a beruházóra és a fenntartóra. Megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazásával (geotermikus fűtőmű, napkollektoros fűtésrásegítés, biomassza minierőmű) és a szennyvíz autonóm kezelésével (biológiai lebontás, biogáz miniüzem), ha annak elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem megoldott. A kemikáliák szabadba jutását a zárt rendszerű szennyvíztisztítás ugyancsak képes megelőzni és 15. környezetvédelmi prioritás: Bár betegek környezettudatos életmódra történő oktatása közvetlen úton nem megoldható, azonban arról gondoskodni lehet, hogy nevelő célzatú brosúrák útján a lakosság értesüljön az életmód-változtatás előnyeiről, illetve módszereiről. A járóbeteg központok esetében kialakítandó szolgáltatási szempont lehet. 5. Konstrukció: Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási és helyi foglalkoztatási infrastruktúra fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Az egészségügyi ellátást nyújtó intézményeknél a levegőszennyezettség csökkentésére a fűtési rendszer korszerűsítésekor van lehetőség. Amennyiben a projekt tartalmaz ilyen elemet, javaslatunk az, hogy a konstrukció értékelésénél előnyben részesüljenek azok a pályázatok, amelyekben megújuló energiaforrással (elsősorban napkollektoros melegvízellátás, ha lehetséges geotermikus fűtésrendszer, esetleg biomassza minierőmű) kívánják a fejlesztési célokat elérni. A keletkező szennyvíz eközben megfelelő csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszi az ivóvízbázist mindez jelentős probléma, tekintve a dél-alföldi közműolló mértékét és 14. környezetvédelmi prioritás: A célcsoport, különösen az óvodások és iskolások, esetében törekedni kell arra, hogy megtanulják, mi módon lesznek képesek létrehozni és fenntartani egy élhetőbb környezetet. Különös tekintettel arra, hogy tudatosuljon bennük a kemikáliák túlzott használatával jelentkező kockázat, illetve annak a táplálkozásra gyakorolt hatása. A fent felsoroltakból következik, hogy az épület felújítás, nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése során is minél fokozottabban kell elősegíteni a célcsoport körében a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését a környezet- és egészségtudatosabb életvitel elősegítése érdekében (pl. reform konyhák kialakítása). 6. Konstrukció: Közoktatási és művelődési intézmények infrastruktúra fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló technológiák nem teszik lehetővé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben megfelelő csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentős probléma, tekintve a közép-magyarországi közműolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd működése során a természeti erőforrások fenntartható használata elsődleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelől a keletkező szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével és 15. környezetvédelmi prioritás: Mivel az eljövendő generációk oktatásába beépíthető a természeti és természetközeli értékek védelmének igénye, ezért itt pozitív irányú kapcsolat létrehozását tartjuk célszerűnek, annál is inkább, mivel a fenntartható fejlődés megvalósításához szükség van a társadalmi háttér biztosítására. Ehhez szükség van az oktatók és az épület karbantartóinak megfelelő irányú képzésére is és 14. környezetvédelmi prioritás:

17 Az célcsoport nevelése során törekedni kell arra, hogy megtanulják, mi módon lesznek képesek létrehozni és fenntartani egy élhetőbb környezetet. Különös tekintettel arra, hogy tudatosuljon bennük a kemikáliák túlzott használatával jelentkező kockázat, illetve annak a táplálkozásra gyakorolt hatása. A fent felsoroltakból következik, hogy az udvar- és konyhafelújítás, nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése során is minél fokozottabban kell elősegíteni a gyermekek körében a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését a környezet- és egészségtudatosabb életvitel elősegítése érdekében 7. Konstrukció: Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése környezetvédelmi prioritás Az informatikai (hardver és az ehhez kapcsolódó szoftverek) és infokommunikációs eszközök beszerzése során már a kor igényeinek megfelelő berendezések kerülnek használatba - a levegő szennyezésére nincsenek hatással és már a fenntartható természeti erőforrások használatára vonatkozó alapkövetelményeknek megfelelnek. Működésük során környezeti ártalmak viszont keletkeznek. Nagyon fontos a lecserélt eszközök és a felhasznált kellékanyagok veszélyes hulladékként való kezelése. Az értékelésnél figyelmet érdemel az a fejlesztés, ahol a megvalósítás során beépül a rendszerbe a legkorszerűbb környezetvédelmi technológia környezetvédelmi prioritás Az információs rendszer adta korszerű hálózattal szembeni legfontosabb elvárás az, hogy a munkaerőpiac dinamikus szegmenseire épüljön, azon kívül a kistérségi szintű információáramlás, információszolgáltatás publikus legyen mindenki számára. A térségi közigazgatási és közszolgálati rendszereket is fel lehet használni azon ismeretanyagok megjelenítésére is, mint a természetvédelem, az egészségmegőrzés, az élelmiszerbiztonság és a környezetbarát életviteli-fogyasztási módszerek terjesztése, népszerűsítése. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv komponensei szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. Konstrukció: Munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése-indikátorok 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %)

18 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 2. Konstrukció: Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése-indikátorok 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 3. Konstrukció: Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése-indikátorok 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással művelt, minősített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db Indikatív projekt: Érd és szigetszentmiklósi mikrotérség azon szakellátásra kötelezett

19 önkormányzatainak fenntartói társulása, vagy egyéb közös szervezete, melyek jelenleg nem tartanak fenn járóbeteg szakellátó intézményt 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással művelt, minősített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 4. Konstrukció: Társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése-indikátorok 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma Alapállapot: 115db; Célállapot: 10%-os csökkenés 6.3 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.4 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: ha 6.5 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15%

20 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 8.5 Erdőrezervátumok területe (összes erdő arányában) Alapállapot: 0,55%; Célállapot: 1% 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 9.1 A védelmi és Alapállapot: 2,5%; Célállapot: 4% 9.2 a külterjes agrárzónába tartozó mezőgazdasági területek aránya az ország területéhez képest Alapállapot: 25%; Célállapot: 28% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással művelt, minősített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma