ESZTERLÁNC ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 ESZTERLÁNC ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Készítette: Balog Tiborné Tibádné Nagy Zsuzsanna Sziráki Istvánné Elfogadta: Óvoda nevelőtestülete Dátum: július 27. Dátum: Jóváhagyta: Képviselő Testület Besenyszög Dátum: 2011.aug. Érvényesség: szeptember 1-től Iktatószám: Készült: 13 példányban Oldalak száma: 285 Melléklet: 5 Kapják: Fenntartók Intézményvezető Tagintézmény vezetők Csoportok /9/ Szülők Irattár Megjegyzés: Tárolási hely: Eszterlánc Óvoda Besenyszög Vasvári Pál út 4. OM :

2 TARTALOMJEGYZÉK I. SZ. TAGINTÉZMÉNY, BESENYSZÖG: BEVEZETŐ Küldetésnyilatkozatunk Mottónk Helyzetkép az óvodánkról Helyzetelemzés I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FELADATAI, RENDSZERE GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodakép Céljaink Alapelvek AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Első alappillér: individualizálva szocializálás Második alappillér: Tevékenységközpontok rendszere Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az alapellátás biztosításához szükséges eszközök Az Eszterlánc Óvoda I. sz. Tagintézmény Programjának végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai Gyermekvédelem az óvodában Harmadik alappillér:a család bevonása az óvodai életbe Negyedik alappillér: Családgondozás, szociális munka II. PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER ÉS TARTALOM ÓVODAI AZ ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉSAZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás, mozgásos játék A külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Érzelmi nevelés és a szocializáció jellemzői az óvodáskor végére Játék fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

3 2.3.Az anyanyelv fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére Ének- zenei nevelés fejlődésének jellemzőn az óvodáskor végére Vizuális nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére Irodalmi nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére Külső világ tevékeny megismerésének jellemzői óvodáskor végére Matematikai nevelés fejlődésének jellemzői óvodáskor végére Munka jellegű tevékenységek fejlődési jellemzői az óvodáskor végére III. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése A gyermekek személyiség - fejlődésének nyomon követése A helyi program ellenőrzése, értékelése Dokumentáció MELLÉKLETEK: Intézményi átfogó innováció Önálló innováció II. SZÁMÚ TAGINTÉZMÉNY: TISZASÜLY BEVEZETŐ Küldetésnyilatkozatunk Mottónk Helyzetelemzés I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FELADATAI, RENDSZERE GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodakép Céljaink Alapelveink AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelési és a szocializáció biztosítása Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A sajátos nevelési idényű gyermekek fejlesztésének célja AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az alapellátás biztosításához szükséges eszközök Az óvodai élet megszervezése Óvodánk kapcsolatrendszere Gyermekvédelem az óvodában II. PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER ÉS TARTALOM AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Hetirend, napirend A szervezet tanulás időkeretei életkoronként Játék Vers, mese, dramatikus játék

4 1.5.Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézi munka Mozgás, mozgásos játék A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Az érzelmi nevelés és szocializációs fejlődés eredménye óvodáskor végére A játék fejlődés eredménye óvodáskor végére A mese, vers dramatikus játék fedődés várható eredménye az óvodáskor végére Az ének, énekes játékok, zenehallgatás fejlődés eredménye óvodáskor végére A rajz, mintázás, kézi munka fejlődés eredménye óvodáskor végén A mozgás, mozgásos játék fejlődés várható eredménye óvodáskor végén A külső világ tevékeny megismerésének várható eredménye óvodáskor végén A munka jellegű tevékenységek fejlődés várható eredménye óvodáskor végén III. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése A gyermekek személyiség - fejlődésének nyomon követése A helyi program ellenőrzése, értékelése Dokumentáció MELLÉKLETEK: Színes élmények a faluházban Föld projekt keretében Intézményi átfogó innováció Adventi készülődés Önálló innováció: Parázsló ősz, téli szikrák 8 hetes projekt III. SZÁMÚ TAGINTÉZMÉNY: SZÁSZBEREK BEVEZETŐ I. A PROGRAM CÉLFEJEZETE ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP Alapvető célok Általános nevelési feladatok A program rendszerábrája A NEVELÉS KERETE Egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Anyanyelvi- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Napirend A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE Hagyományőrzés, népszokások A PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMÁI Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, szimbolikus szerepjáték Ének, énekes játék, zene , Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játék A környezet megszerettetése, megismerése Munkajellegű tevékenységek

5 5. SAJÁTOS FELADATAINK Gyermekvédelem Óvodánk szolgáltatásai A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család Az óvoda és az iskola Az óvoda és szakmai kapcsolatok Az óvoda és a közművelődési intézmények Az óvoda egyéb kapcsolatai A PROGRAM ERŐFORRÁSAI Személyi feltételek Tárgyi feltételek A PROGRAM TERVEZÉSI, ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMAI Felhasznált irodalom Érvényességi rendelkezések Legitimációs záradék

6 I. SZÁMÚ TAGINTÉZMÉNY, BESENYSZÖG: BEVEZETŐ Besenyszög, Tiszasüly és Szászberek település önkormányzatai az ÖTV 8.. (1) és (4) bekezdéseiben előírt kötelező közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat- a közoktatásról szóló 1993.éi LXXXIX. tv 24 - ban meghatározott óvodai nevelési feladatot közösen, - kistérségi keretek között,- a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon kívánja ellátni. Ennek érdekében döntött a három települési önkormányzat arról, hogy közoktatási intézményi társulást hoz létre. A társulásban résztvevő települések közoktatási feladatellátásának biztosítását a településeken működtetett közös igazgatású, egységes szervezetű és irányítású közoktatási intézmény-egységek szakmai önállóságának megtartásával oldják meg. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, három intézményegységből álló közös igazgatású intézménnyé szervezik át a három település közoktatási intézményeit. Célja továbbá: 1. A közös intézmény keretei között az oktató-nevelő munka színvonalának javítása. 2. A munkaerő kihasználtság növelése, 3. A gazdaságosság növelése, az intézmények egy gyermeklétszámra vetített fajlagos költségeinek csökkentése. 4. Az intézmények szakmai együttműködésének fejlesztése. Ezért szükségessé vált Helyi Óvodai Nevelési Programunk felülvizsgálata és összehangolása óvodánk többi alapdokumentumával. 6

7 KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Küldetésünknek tekintjük, hogy az óvodánkba járó kisgyermekeket választott programjaink szellemében neveljük. Vállaljuk, hogy olyan gyermekeket nevelünk, akik érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek a problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tartják a másságot, pozitív énképpel rendelkeznek, döntések hozatalára képesek. Vállaljuk, hogy olyan óvodai életet szervezünk, amelyben biztosítjuk a szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört a hozzánk járó kisgyermekek számára. Óvodánk nyitott, a családi nevelés elsőbbségét ismerve-, lehetőséget nyújtunk a szülőnek, hogy gyermekük mindennapi óvodai élet aktív részesei legyenek. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról. Mindezt úgy érjük el, hogy olyan tevékenységeket szervezünk, melyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátránykompenzáció biztosítása kiemelt feladatunk. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. Szeretnénk esélyt adni arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is megismerhessék értékeiket és pozitív énképüket erősítjük. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak. Lehetőségeinkhez mérten és kompetenciánk határain belül segítjük a rászoruló családokat. 7

8 MOTTÓNK A szülőkkel együttnevelve olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik: Egészségesek testben és lélekben Szeretik és védik társadalmi és természeti környezetüket Tiszteletben tartják a másságot Egyedül is képesek döntések hozatalára Rendelkeznek kompromisszumkészséggel Leleményesek, kíváncsiak a világ dolgaira Általános helyzetben problémamegoldó gondolkodásra képesek Nyelvünk és az írott nyelv iránt érdeklődőek Céljaik elérése érdekében kitartóak, együttműködnek társaikkal 8

9 Társadalmi elvárások az óvodától HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL A helyi óvodai nevelés jogi és tartalmi keretét az alábbi jogszabályok határolják be: Az évi LXXIX. tv. A közoktatásról A 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet. Az oktatási törvény végrehajtásáról Az évi LXXII tv. A közoktatási törvény módosításáról A 23/1997. (VII.04.) MKM rendelet 1. melléklete. A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve A 32/1997. (XI.05) MKM rendelet. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve A 227/1997. (XII.22.) MKM rendelet. A pedagógus továbbképzésről és szakvizsgáról Az 1/1998. (VI.08.) OM rendelet. A nevelési oktatási intézmények (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény Az évi LXXIX. törvény módosítása az évi LXVIII. Törvénnyel A 2003/LXI.tv.29 (2) 2004.jún.30: Kikerült a törvényből a minőségirányítással kapcsolatos tartalmi szabályozás. Külön szabályozásra került az intézményi és a fenntartói minőségirányítás. Az 1/2004.(III.23). Kormányrendelet az integrált nevelésről A 255/2009. /XI. 20./ Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása Kiemelt alapelv a gyermeki jog deklarálása az óvodai nevelésben és minden élethelyzetben. Az óvoda speciális szerepet vállal a személyiségfejlesztés folyamatában. Az óvoda a éves gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatait a közoktatás intézményrendszerében látja el. Átmeneti intézmény a családi nevelés és az iskola között. A családi nevelés kiegészítőjeként folytatja a gyermek beszédének, szokásrendszerének alakítását, és nevelési programjával fejleszti az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. Az óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A gyermek értelmi, testi lelki egészségnevelésével, gondozásával, a szociális magatartás formálásával meghatározó szerephez jut a szocializáció folyamatában. Az óvodai neveléshez rendező elveket az Óvodai nevelés országos alapprogramja fogalmazza meg. A nevelési gyakorlatban, a központi programban behatárolt nevelési, fejlesztési tartalmakat a gyermekek között fennálló fejlődési különbségek figyelembe vételével kell alkalmazni. Valamennyi óvodai intézmény kiemelt feladata a gyermekvédelem, a sérült gyermekekkel való megkülönböztetett, differenciált bánásmód. Az óvodai nevelő munkában az etnikai csoportokhoz tartozó gyermekekkel való kapcsolattartást és speciális szolgáltatást a szülői igények, a gyermekvédelmi feladatok indokolják. 9

10 Az óvodai nevelés nyelve magyar. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények vallás semlegesek, de egyeztetéssel biztosítani kell a feltételeket valamennyi felekezetnek a gyermekek vallásgyakorlásához. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás, elfogadás bizalom és különleges védelem illeti meg. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermeki személyiséghez kell igazodniuk. Az óvodai nevelésben innovatív, pedagógiai törekvések érvényesülnek. Az óvodai nevelés befogadó, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe kell venni a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igénylő gyermek nevelését végzi. 10

11 HELYZETELEMZÉS Besenyszög Szolnoktól mintegy 15 km-re található. Az intézmény 1985-ben került átadásra, óvodai céllal épült. Eredetileg 4 csoportszoba került kialakításra, de a magas gyermeklétszám miatt szükség volt az óvónői szoba csoportszobává való átalakításra. Néhány éve a gázfűtésre való átállás miatt felszabadult kazánházat átalakítottuk tornaszobává, amit jól ki tudunk használni a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Rendelkezünk só szobával is, amelyek a gyermekek légúti megbetegedéseit segít csökkenteni a só barlangi klíma megfelelő kialakításával. A szülőkkel történő négyszemközti beszélgetésekre Szülői szobát alakítottunk ki, ahol lehetőség nyílik az egyéni problémák nyugodt körülmények között történő megbeszélésére. Ebben a helyiségben találhatók szakkönyveink, melyek a könyvtári kölcsönzés szabályai szerint a szülők számára is elérhetők. Az épület folyamatos karbantartásával, fejlesztésével, eszközeinek bővítésével igyekszünk otthonos környezetet biztosítani a hozzánk járó gyermekek számára novemberében befejeződött óvodánk akadálymentesítése. A jelentkezők közül azokat a gyermekek vesszük fel, akik már betöltötték a 3. életévüket, illetve akiknek szülei dolgoznak és a halmozottan hátrányos gyermekeket. Óvodánkba 125 gyermek jár. Az óvodába járógyermekek közül 54 óvodás után kap a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ez az összlétszám 43%-a. 9 óvodás gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, ami az összlétszám 7,%-a. 11

12 I.ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FEKADATAI, RENDSZERE: 1.GYERMEKKÉP. ÓVODAKÉP 1.1.Gyermekkép Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesítheti individuum és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Programunk a 3-7 éves gyermekek fejlődését biztosítja és a személyiség fejlesztését vállalja fel. A gyermekhez, mint egyedi, mint mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra és a családok értékrendjének sokféleségére. A legfontosabbnak tartjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak kialakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését az esetleges hátrányok korrekcióját. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Individualizálás szempontjából olyan gyermekeket nevelünk, akik: érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tarják a másságot, pozitív énképpel rendelkeznek, képesek döntések hozatalára, képesek saját szükségleteik kielégítésére, gazdag érzelemvilággal rendelkeznek, kulturált magatartási szokásokkal rendelkeznek, kreatív gondolkodásra képesek. képesek a multikulturális nevelést támogató tartalmak fogadására Szocializáció szempontjából olyan gyermekeket nevelünk, akik: elsajátítják a kontaktuskeresés és kommunikálás technikáját, 12

13 társaikkal szemben kompromisszumra képesek, kellő önfegyelemmel és önkontrollal rendelkeznek, felvállalják a közös tevékenységekben a megfelelő szervezési teendőket, kielégítik játékszükségletüket. Az értelmi fejlődés szempontjából olyan gyermekeket nevelünk, akik: az utánzásra épülő tanulással együtt felfedeznek, próbálkoznak, érdeklődnek a hagyomány iránt és ápolják azokat szeretik és védik természeti, és társadalmi környezetünket érdeklődnek az írott nyelv és a jelzések iránt. az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását,esélyegyenlőségét, a hátrányokat csökkentő pedagógiai attitűd érvényesülését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatni kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 1.2.Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). 1.3.Céljaink A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra és a családok értékrendjének sokféleségére. Mindezt úgy érjük el, hogy a tevékenységközpontokban olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését, fejlesztik problémamegoldó gondolkodásukat, kreativitásukat. Ezen képességek fejlesztése által, alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére. A család mással nem pótolható, a gyermek fejlődése szempontjából, az elsődleges szocializációs szintér. Óvodai nevelésünk, elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrány kompenzáció biztosítása, 13

14 - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. - A kompetencia alapú oktatás bevezetésében, megvalósításában résztvevő csoportok számára az óvodai programcsomag szellemében történő nevelés, oktatás. - Az óvodánk innovációjának megvalósítása a néptánc által, a gyermekek képességeinek, mozgáskultúrájának fejlesztése, illetve a néphagyományok, népszokások megőrzése - A néptáncra alapuló pedagógiai módszer kidolgozása. Érzelmi nevelés és szocializáció terén: - Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. (kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás) - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletének kielégítését. - Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. - Kialakul egymás iránti toleranciája. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, érdeklődik a társai és a felnőttek iránt. - Igyekszik a szituációtól függően elfogadni, alá- fölé- és mellérendeltségi helyzeteket. Játékfejlődés terén: - Szükségletüknek és életkoruknak megfelelő játékot válasszanak. - Kapcsolódjanak be a közös játékba, alkalmanként a projekthez kapcsolódva kezdeményezzenek önálló játékot - Legyenek képesek szabályjátékok megtanulására, tartsák be és kövessék a megismert szabályokat. - Fogadják el társaik javaslatait, ötleteit. Egészséges életmódra nevelés terén: - Önállóan végezze a gondozási teendőit (tisztálkodásban, WC használatában, fogápolásban, öltözködésben, zsebkendő használatában, stb.). - Megfelelően használja az óvoda helységeit és berendezési tárgyait. - Legyen igénye az őt körülvevő környezet tisztaságára. - Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. - Kialakul testdominanciájuk, finom motorikus mozgásuk, nagymozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá válik. - Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. - Törekszik egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő, egészségmegőrző szokások megtartására. - Óvodáskor végére álljon nyitott érdeklődéssel az iskola felé. - Érzékelése, észlelése fejlődjön. Anyanyelv fejlődése terén: - Gondolatait, mondanivalóit tisztán ejtve, jól érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. - Beszédében az anyanyelvi szabályok betartására törekedjen (minden szófajt használjon, különböző mondatfajtákat alkosson). 14

15 - Elbeszélése folyamatos legyen, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel tudja kifejezni. - Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. - Figyelmesen és türelemmel hallgassák végig a felnőttek és társaik mondanivalóját. Ének-zenei nevelés terén: - Gyerekek örömmel, oldott hangulatban játszanak énekes játékokat. - Gátlás nélkül egyedül is tudjanak mondókázni, énekelni, zenei feladatokat megoldani. - Fejezzék ki a dal, mondóka ritmust és az egyenletes lüktetést. - Különböztessék meg a zenei fogalom párokat (halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély). - Élvezettel hallgassák a felnőtt énekét, hangszeres játékát. - Tudjanak improvizálni (mozgást, ritmust, dallamot). - A gyermekek mozgáskultúrájának gazdagítása népi körjátékokkal, néptánc elemekkel a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban. Vizuális nevelés terén: - Jelenítsék meg saját tapasztalataikat, élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon. - Szívesen és örömmel tevékenykedjenek, használják az általuk kedvelt technikát. - Díszítsenek tárgyakat saját elképzelésük alapján. - Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg a mozgások. - Törekedjenek a színek harmóniájára, a forma gazdagságra. - Tudjanak rácsodálkozni saját, társaik és a felnőttek alkotásaira. - Kézműves foglalkozások, új technikák bevezetése (csuhé, szalma) a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban. Irodalmi nevelés terén: - Spontán módon mondjanak mondókákat, verseket, meséket. - Örömmel vegyenek részt mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. - Szívesen hallgassanak mesét. - Örömmel lapozgassanak könyveket, vigyázzanak azok épségére. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés terén: - A gyerekek tudják saját nevüket, szüleik nevét, lakcímüket. - Szűkebb hazájukban ismerjék fel a legfontosabb intézményeket, középületeket. - Gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. - Környezetükben ismerjék a házi és vadállatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. - Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, ismerjék fel az öltözködés és időjárás közötti összefüggéseket. Matematikai nevelés terén: - Nevezze meg térbeli állások irányait (jobb- bal, előtt - mögött, alatt- fölött, stb.). - A tízes számkörön belül végezzen különböző műveleteket. Számképek felismerése. - Tárgyakat tudjanak sorba rendezni. - Tárgyakat tudjanak összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. 15

16 Munkajellegű tevékenységek terén: - Vállaljon önként munkajellegű tevékenységeket. - Ismerje fel az eszközök használatával járó veszélyeket. - Teljesítse pontosan a megbízatásait. - Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. - Legyen képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére és az eszközök megóvására. - Legyen igénye a kisebb hibák kijavítására - Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. - Vállaljon közösségi feladatokat a csoport érdekében. Gyermekvédelem területén: - Segítséget nyújtunk - A gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, - A szülői kötelességek teljesítéséhez, - A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez és megszüntetéséhez, - A hiányzó szülői gondoskodás pótlásához. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése területén: - Az elfogadó környezet megteremtése. - Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, ezek alapján tervezhetjük specifikus fejlesztést. - Az akadályozott fejlődésű, ill. fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. - A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése. - A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segítségével. - A mozgásuk váljon összerendezetté. - Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat. - Ismerjék fel az alapvető testi szükségleteiket. A céljainkhoz rendelt sikerkritériumok, azok eredményei megtalálhatóak a fejlődési naplóban, a csoport-, és az óvodai összesítőkben. Ezek a dokumentációk a programunk mellékletei. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 16

17 1.4.Alapelvek Alapelveink, specialitásaink: Individualizálva szocializál Óvodai nevelési programunk a család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozza a három- hét éves korban intenzív én- fejlődés" szakaszában. Kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniség támogatása, megalapozása. A személyi fejlődés, az individuum alakulása külső hatásokra következik be, miközben a gyermek másokkal együtt létezik. Ezekben az együttlétekben következik be a szocializáció. Az individualizáció áthatja az egész óvodai életünket és annak minden tevékenységét. Figyelembe véve, hogy az azonos korú gyermekek között is fejlődésbeli különbségek vannak. Ez megnyilvánulhat: a gyermekek eltérő biológiai szükségleteiben, az adottságaiban, a tapasztalataiban, a mozgásigényükben, a szociabilitásban, az érdeklődésben, egyéni élményekben, az énképben, a tanulás stílusában, a kontaktusteremtésben. A szocializáció összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitás, az együttműködés szokásait, az alapvető magatartásokat tekintve. Ezek a különbségek részben az egyéni jellemzők, másrészt a családi nevelés hatására alakulnak ki. Az óvodáskorú gyermek szociális viszonyai kezdetben helyzeti eredetűek. A hely, a téri összetartozás meghatározó a mi" tudatban. A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programunkban azok az eszközök, felszerelések, tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és a társaik, barátaik felé irányuló törődés jelei. A kompetencia programot megvalósító csoportban a mozgásfejlesztésre irányuló projektek jó hatással vannak a gyermekek egészségére és közösségformáló erővel is bírnak. Ez megnyilvánulhat: spontán beszélgetések során, a beszélgető kör" alkalmával, közös élmények megélésében, napi tevékenységekben A tevékenység központok rendszere Óvodai programunk tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely, egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munka jellegű tevékenységéket. A gyermekek természetes életterében zajló és szerveződő tevékenységek, cselekedtető 17

18 helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodás korban meghatározó szerepe van a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű cselekedtetésre gyermekek szükségletéinek megfelelően. Programunk tevékenységközpontjai: 2/1. A családi és egyéb szerep- szituációs drámajáték központja, valamint a gyermek saját szükségleteire szervezett munka jellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés, stb.). 2/2. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok, kezdeményezések központja. 2/3. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja. 2/4. Építő játékok, barkácsolás, szerepjátékok központja. 2/5. Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézimunka, kézműves, konstruáló tevékenységek) 2/6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja. 2/7. Természetismereti központ-udvar külső környezet. A tevékenység központok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és tájékozódásukat segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. A család bevonása az óvodai életbe Programunk harmadik alappillére a családok bevonása óvodánk életébe. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepet tölt be. Az óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A családokban keresni kell az együttműködés szálát, a gyermek szeretetet. Lényeges a családhoz közeledés szemlélete. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévő családoké. A családok bevonásának formái: - Elsősorban saját gyermeke megfigyelése - A szülő közreműködik gyermeke beszoktatásában, részt vesz gondozásában - Alkalmanként vagy előre tervezve közreműködik a közös élmények biztosításában, egyes tevékenységekben - Gyűjtőmunkában való részvétel - A kompetencia alapú oktatást bevezető csoportban bevonjuk a szülőket a néphagyomány továbbadásába (élménybeszámolók, kézműves tevékenység bemutatása, néptánc ruhák varrása) Családgondozás, szociális munka Óvodai programunk negyedik pillére a családgondozás, szociális munka. A szociális munka átfogó kategória, amely magába foglalja a szociális tevékenységek széles körét. 18

19 Programunk szellemében közvetlenebb kapcsolatba kerülünk a családokkal, így további információt szerezhetünk a család belső életéről. Az óvodánk akkor is vállalkozik családgondozásra, amennyiben erre a feladatra nem áll rendelkezésre felkészült szakember. Óvodapedagógusainknak rendelkezniük kell minimális ismeretekkel a segítő munkáról és etikai szabályokról. Segítő kapcsolatunk alapfeltétele a családok megértésére való törekvés, amely elválaszthatatlan a társadalmi folyamatok hatásaitól. Érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek. Képviseljük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit és támogatjuk a segítő kapcsolatok keresését a bajbajutott gyermekek esetében. Segítő munkánk nem lehet erőszakos. Az együttműködés formái: Óvoda - Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő központ Óvoda - Önkormányzat Gyámügyi előadója Óvoda - Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága Óvoda - Önkormányzat jegyzője Óvoda - óvoda orvosa, védőnője Óvoda Iskola Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Óvodaképünk- a Nyitott Óvoda - amely a szülőkkel kialakítandó új minőségi kapcsolatra, együttnevelésre épít. Elismerve a családi nevelés elsőbbségét, lehetőséget nyújtunk a szülőknek, hogy gyermekük mindennapi Óvodai életének aktív részesei legyenek (séta, megfigyelés, kirándulás, ünnepi készülődés, gyűjtőmunka, stb.). szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk a hozzánk járó kisgyermekek számára. Mindezt úgy érjük el, hogy otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról, s a tevékenységközpontokban olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését. 19

20 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 2.1.Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az - egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet - megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal - együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelést fontosnak tartjuk, és ennek érdekében biztosítjuk - Az érzékszervek fejlesztését - Napfény, víz, levegő edzőhatását - Higiénés szokások elsajátítása - Életkoruknak megfelelő táplálkozást - Nyugodt alvás feltételei - Biztonságos környezetet - Mozgásigény kielégítését - Mozgásfejlesztés (finom- és nagymozgások, testséma és térérzékelés fejlesztését, testi képességek, mozgáskultúra fejlesztését) Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében a legfontosabb terület - Prevenciós gyakorlatok (lúdtalp megelőző, tartásjavító) - Zenés torna Feladatunknak tartjuk, hogy differenciáltan végezzük, alkalmazkodva a napirendhez és az időjáráshoz. 20

21 Egészségvédelem A szabadlevegőn való tartózkodásnál ügyelünk az időjárás károsító hatására. Télen -10C alatt nem visszük a gyermekeket levegőzni, nyáron az UV sugarak káros hatásai ellen óvjuk. Hetente egy alkalommal gyümölcs-napot tartunk a csoportokban. Az egészséges táplálkozás érdekében változatos étrendet szeretnénk biztosítani, ezért megbeszéléseket folytatunk a főzőkonyhával. Mindezek elősegítik a helyes egészségtudat kialakítását a HH és a HHH gyermekek esetében is. Programunkban a mozgásfejlesztés és az egészségvédelem az alábbi formában valósul meg: Sószoba szeptemberétől lehetőségünk nyílt sószoba létrehozására, amely jótékony hatást gyakorol a légzőszervekre, hozzájárul a jó közérzet, a jó egészségi állapot fenntartásához. Séta A gyermekek örömmel sétáljanak, közben figyeljenek környezetükre és tájékozódjanak szűkebb hazájukban. Évszaktól függetlenül heti rendszerességgel történjen a séta. A sétának mindig legyen célja, a fokozatosság betartása az időtartamra és az út hosszára egyaránt érvényes. Kirándulás A gyermekek fedezzék fel tágabb környezetüket, hegyes, dombos vidékeket. Évente egy alkalommal, ősszel vagy tavasszal szervezünk kirándulást hosszabb távra. A kirándulás megszervezésében és lebonyolításában a szülők segítségére is számítunk. Figyelmet fordítunk arra, hogy a HH és a HHH gyermekek családjai részt vehessenek ezeken a programokon. /anyagi hozzájárulás/. Egy alkalommal környezetünkbe szervezünk kirándulást, sütést- főzést a szülők bevonásával. 2.2.Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemzi sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. 21

22 2.3.Első alappillér: individualizálva szocializálás A Helyi Óvodai Nevelési Programunk specialitása az a négy alappillér, amire a programunk épül. Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával kiemelten foglalkozunk a HH és a HHH gyermekekkel. Átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. A családban meghatározó a szülők szerepe, az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. Az óvodai programunkban az érzelmi biztonság és pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: A családból kikerülve a HH és HHH gyermekek számára is az első szocializációs színtér, ahol megtanulhatják az együttműködés formáit. - Különböző élethelyzetekben az érzelmeket aktiváló hatásokkal, a művészetek eszközeivel segítjük a gyermekek érzelmi biztonságának és pozitív érzelmeinek fejlődését. - Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulásokat támogatjuk, és a szükséges kontrollal erősítjük. - Az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás- mintáját közvetítjük. - Erősítjük, formáljuk a gyermekek érzelmi kötödését. - Szeretetteljes elfogadás (minden megnyilatkozásunkban, cselekedetünkben érezze a gyermek a feléje irányuló szeretetünket). - Pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikációban (pozitív gondolkodásnevelésünkben). A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedi képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. 22

23 Individualizálva szocializálás Individualizálás - A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve (családlátogatások, anamnézis, beszoktatás, beszélgetés az óvodapedagógus-szülő között, fejlődési napló vezetése évente). Különös tekintettel a hátrányos, és a HHH-s gyerekek körében az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. - Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek egyéni fejlesztése (napi tevékenységekben a gyermekek megfigyelése). - A személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógusainknak és gyermekeink közötti bensőséges- meghitt kapcsolatra törekszünk, pl megnyugtatjuk a síró gyermeket, érkezésénél ügyelünk arra, hogy minden gyermeket külön személyhez szólóan üdvözöljünk). - A gyermekek eltérő egyéni testi- lelki szükségleteinek figyelembe vétele (pl. megnyugtatjuk a szülőtől nehezen elváló gyermeket, a nap folyamán figyelemmel kísérjük egyéni szükségleteiket). - Az igény szerinti szeparáció biztosítása (A csoportszoba kuckósításával lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermek kívánsága szerint félre vonulhasson, ugyanakkor a tevékenységközpontokban megfelelő hely biztosításával lehetőséget adunk a pajtásaival való tevékenységre is). - Az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (a nagyobb mozgásigényű gyermekek számára lehetőséget biztosítunk, hogy felügyelet mellett bármikor a tornaszobába, teraszon, udvaron kimozoghassa magát). - A személyesség biztosítása a gyermekeink munkájának, személyes tárgyainak tárolásában (a gyermekek számára elérhető és állandó helyen tároljuk a kincses dobozaikat"). - A gyermekekre vonatkozó információkat bizalmasan kezeljük. - A gyermekek jelei mellett a nevük kezdőbetűinek a jelzése (személyes tárgyaikon, ahol az óvodai jelük szerepel, nyomatot nagybetűvel megjelenítjük a nevük kezdőbetűit). - A hétvégi családi élmények megbeszélése, írásbeli megjelenítése a szülő által a csoport füzetben. - Személyre szóló pedagógiai hatások (az egyéni bánásmód érvényesítése) - Szeretetteljes elfogadás (minden megnyilatkozásunkban, cselekedetünkben érezze a gyermek a feléje irányuló szeretetünket). - Pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikációban (pozitív gondolkodásnevelésünkben). - Segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, amennyiben a gyermek ezt igényli. - A személyiség értékeinek hangsúlyozása, elfogadtatása a kortársakkal (a pozitív én erősítése) - Személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés (egyéni beszélgetések, beszélgető körök). - Szülő bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe (egyéni beszélgetések a szülői szobában, szülői értekezleten és csaláslátogatások alkalmával). - A tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénekre szabott befolyásolása (funkció táblák, kártyák). - A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (A magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítse, csoportban a társak érdeklődését felkeltjük a kevésbé elfogadott gyermekek iránt, ezzel erősítjük a pozitív státuszt). 23

24 - A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítése. (A gyermekek számára minél több lehetőséget biztosítunk a felnőttek viselkedési formáinak megfigyelésére. Jó alkalom erre, a szülők munkahelyének a megismertetése). - A gyermekek elképzelései a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása (születésnap megünneplése az érdekelt szülők közreműködésével). - A viselkedés- kultúra megalapozása személyes példaadással. - A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításába bevonjuk a gyermekeket. - A társas, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével (aktuális projekthez kapcsolódóan). - A hazához, tájhoz, kultúrához kötödés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés (gondoskodunk róla, hogy a gyermekek számára fellelhetőek legyenek olyan eszközök, melyek elősegítik hazánk kultúráját, néphagyományainak megerősítését, beleértve szűkebb környezetünket is). - A gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a csalások, idősebb generációk bevonásával (Idősek Otthona). - A nemzeti ünnep hagyományainak ápolása az óvodai életünkben (március 15.-e megünneplése a községben található emlékműnél). - A megkezdett tevékenységek befejezésével ösztönzés (a tevékenységekben a célok és eredmények előrevetítésével ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenységek befejezésére). - A gyermekek által vállalt feladatokban akadályok leküzdésére motiválás (a felvállalt tevékenységekben az önbizalom növelésére, és törekszünk, sikerélményhez juttatására). - Éreztessük a gyermekkel, hogy számon tartjuk, szükségünk van rá és fontos vagy nekem". A család alapozza meg az óvodásgyermek én-kép"- ének alakulását és elindítja a szocializáció útján. Az óvodapedagógusok személyisége az érzelmi kötödés alapján jelentős szerepet tölt be az én-kép" formálásában. Az én-kép"- et befolyásolják a társak megnyilvánulásai is. A szocializációt segíti az egyénre építő individualizációs nevelés. Az egészséges személység megőrzi egyediségét, megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást és a társadalmi lét szabályait. Szocializálás - A személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a kortársakkal (a pozitív én erősítése, alapvető illemszabályok megismertetése, értékes magatartási formák megerősítése). - A közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő, valamint a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. (partnerként szerepet vállalunk a játékban, így segítjük a nehezen beilleszkedő gyermekeket). - Személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetések (egyéni beszélgetések, beszélgető körök). - Szülő bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe (egyéni beszélgetések a szülői szobában, szülői értekezleten és csaláslátogatások alkalmával). - A tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénekre szabott befolyásolása (funkció táblák, kártyák). 24