TARTALOM. Magyar Tudományos Akadémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtörténeti Kutatócsoport

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOM. Magyar Tudományos Akadémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtörténeti Kutatócsoport"

Átírás

1 történeti szemle BUDAPEST GYŐR MISKOLC A T A R T A L O M B Ó L N a g y Imre első k o r m á n y a Ü g y v é d k é p z é s M a g y a r o r s z á g o n a polgári k o r b a n A z O b e r s t e r Gerichtshof után A z általános forgalmiadó európai és m a g y a r fejlődése A legjelentősebb b ű n p e r " - e k ő s z e előtt M o d e r n i z á c i ó jogi transzferrel az európai kultúrában H o g y a n utáljuk együtt az universitast? Nagy Imre

2 E M L É K E Z É S TARTALOM Izsák Lajos: N a g y Im re első k o r m á n y a... 1 Z in n e r T ib o r: M in d e n b író sá g i ü gy az o sztá lyh a rc e g y ik e p izó d ja...8 T A N U L M Á N Y O K D egré A lajo sj: Ü g yvé dképzé s M a g yarországon a p o lg á ri ko rb a n...15 H erbert S te in in g e r: A z O b erste r G e ric h ts h o f 1918 után W ilh e lm B ra u n e d e r- G e rald K o h l (B é cs): A jo g tö rté n e ti kutatás A u s z tr iá b a n M Ű H E L Y B enyák A d rie n n : A z E ln ö k i Tanács és az O rszággyűlés helye és szerepe az állam szervezetben k ö z ö t t...35 B ódiné B e liznai K in g a : A színek és jele n tő sé g ü k a jo g tö rté n e tb e n...41 G yő ré i Péter: A budapesti d e te ktívte stü le t története V értesy László: A z általános fo rg a lm ia d ó európai és m agyar fe jlő d é s e...55 E L Ő A D A S B a ko n yi Péter: A jo g európai alapjai...63 FORRÁS Z in n e r T ib o r: A legjelentősebb b ű n p e r -ek 1956 ősze e l ő t t S Z E M LE A z A m e rik a i E gyesült Á lla m o k a lkotm á n ya és hatása a m agyar p o lg á ri átalakulás k ö z jo g i gondolkodására (B e s z á m o ló D r. K épes G y ö rg y d o k to ri (P h D ) értekezésének n y ilv á n o s v itá já r ó l) - Szabó István M o d e rn iz á c ió jo g i transzferrel az európai kultú rában - K a jtá r Is tv á n...70 Deák Ferenc ifjú sá ga (K o rra jz a re fo rm k o rb ó l) - D o m a n ic z k y E n d r e E m lékezés egy jo g tö rté n é sz levéltárosra - Frey D óra...76 Ú ja b b európai a lk o tm á n y - és p a rla m e n ta rizm u stö rté n e t - Képes G y ö rg y...77 M e g fo g y v a és m egtörve - M a g y a r A ttila István Hogyan utá lju k együtt az universitast? (A z egyetem arca - ha nem szeretjük az intézm ényt) - M ezey Barna A R endőrség-történeti M ú z e u m - C so ó r D o r o th e a...83 Pytheas re p rin t k ö n y v e k B a th ó G á b o r H ÍR E K...85 Kötetünk s z e rz ő i Magyar Tudományos Akadémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtörténeti Kutatócsoport Címlapkép: Nagy Imre (Kaposvár, 1896-Budapest, 1958) az Ideiglenes Kormány földművelésügyi minisztere, később belügyminiszter és élelmezésügyi miniszter, a gödöllői Agráregyetem rektora, az M TA tagja, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke ( , 1956) Nemzetközi szerkesztőbizottság: Dr. Wilhelm Brauneder (Wien). Dr. Izsák Lajos (a szerkesztőbizottság elnöke), Dr. Peeter Jarvelaid (Tallin), Dr. Günter Jerouschek (Jena), Dr. Srdan Sarkié (Növi Sad), Dr. Kurt Seelmann (Basel), Dr. Erik Stenpien (Kosiée) Szerkesztőség: Dr. Máthé Gábor, Dr. Mezey Barna, Dr. Révész T. Mihály, Dr. Stipta István Szerkesztő: Dr. Tóth Béla Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. II. em Tel./Fax: ISSN Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke, a Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszéke és a Miskolci Egyelem Jogtörténeti Tanszéke Felelős kiadó: Dr. Mezey Barna Nyomda: GB Kft Szentendre, Pátriárka u. 7.

3 J. V. S ztá lin m árcius 5-én m eghalt, az S Z K P K ö z p o n ti B izottsága pedig ham arosan m egkezdte a sze m é lyi k u ltu s z b írá la tá t, k ö v e t ke zm ényeinek a felszám olását. A n a g y S z tá lin halála m e gingatta ta n ítv á n y a in a k a h e lyzetét is. Rák o s i M á ty á s t, az M D P fő titk á rá t m á ju s végén M o szkvá b a rendelték, és fig y e lm e z te tté k az előző években e lkö ve te tt h ib á k k ija vítá sá ra. R ákosi hazatérte után csak az M D P T itká rsá g á n a k jú n iu s 3 -i ülésén1 ism erte el, a m a g ya r párt vezetők b izo n yo s h ib á k a t köve tte k el. egyszersm ind tö b b je le n tő s változást helyezett kilátásba: az é le tszín vo n a l em elését, a fia ta l káderek s k iv á lt az új é rte lm isé g ie k b e vo nását a p á rt és az ország vezetésébe, a 32 tagú k o r m ány létszám ának ra d ik á lis csökkentését, am nesztiarendelet kiadását, a m in is z te re ln ö k i és a p á rtfő titkári fu n k c ió szem élyi különválasztá sát. A z S Z K P vezetői a határozat láttán arra a következtetésre ju to tta k, h ogy R ákosi h ajla ndó ugyan a p o litik a i irá n y vonal b izo n yo s k o rre k c ió já n a k végrehajtására, a gyökeres fo rd u la t kezdem ényezésétől azonban vonak o d ik. E zért az S Z K P elnöksége e gy - álta la m eghatáro zott szem élyi összetételű - m a g ya r kü ldöttséget rendelt M o szkvába, ún. p á rtk ö zi tárgyalásra (1953. jú n iu s ). A m agyar kü ld ö ttsé g ta g ja i a k ö ve tke ző k v o lta k : Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, Hegedűs András, Hidas István, Szálai Béla, Földvári Rudolf és Dobi István, az E ln ö k i Tanács e lnöke. N em h ív tá k meg a szo vje t ve zetők a n é g yesfo g a t két tagját: Farkas M ihályt és Révai Józsefet. A szo vje t tá rg y a ló fé l: G. M. Malenkov, L. P. Berija, V. M.. Molotov, N. Sz. Hruscsov, Ny. A. Bulganyin, A. J. Mikojan, J. D. Kiszeljov és a m agyarországi szo vje t m e gszálló csapatok egy tábornoka. A m egbeszélések2 után írásba fo g la ltá k a jú n iu s i határozat első vá ltozatát, am e lye t oroszra fo rd ítv a m e gkapott az S Z K P elnöksége is. A z M D P új p o litik a i irá n yvéte le íg y szovje t kezdem ényezésre és szo vje t érd eke k alapján a K re m lb ő l in d u lt ki. A m oszkvai tanácskozásról R ákosi M á tyá s az M D P T itkárságának jú n iu s 17-i ülésén adott tá jé ko z tatást. B eszám olójához G erő E rn ő, v a la m in t az itthon m aradásra ké nysze rü lt R évai és Farkas szólt hozzá. Ezután határozatban m o n d tá k k i: A párt vezetésében, p o litik a i irá n yvo n a lá b a n és g y a k o rla ti m unkájában elkö ve te tt h ib áka t és ezek k ija v ítá s á v a l kapcsolatos feladatokat a párt kö zvé le m é n ye és az egész ország népe e lő tt fe l k e ll tá rn i. E nnek érdekében két d o kum entu m ot k e ll k é szíte n i, egyet a K ö z po n ti V ezetőség és egyet a széles n yilvá n o ssá g részére. A K V elé terjesztendő d o k u m e n tu m o t a R á ko si M átyás, N a g y Im re, G erő E rn ő e lv tá rsa kból á lló b izo ttsá g d o lgozza k i.3 (E zt később kie g é szíte tté k Hegedűs A ndrással L.) A nyilvá n o ssá g ra hozandó d o ku m e n tu m elkészítésével pedig R évai Józsefet b íztá k meg. M a jd a P o litik a i B izo ttsá g ú gy h atározott, h ogy a K ö zp o n ti V ezetőség ülését jú n iu s 27-re össze k e ll h ív n i, s hogy azon - m ik é n t ez m á r EMLÉKEZÉS Izsák Lajos: Nagy Imre első kormánya M o szkvában e ld ő lt - R ákosi M á tyás és N a g y Im re tartsanak beszám olót. A K ö z p o n ti V ezetőség jú n iu s i ü lé sén a szokásosnál jó v a l többen vettek részt: a K ö z p o n ti V ezetőség tagjai és p ó tta g ja i, a K ö z p o n ti V e zetőség o sztá lyve ze tő i, a m egyei és a budapesti kerü le ti p á rtb izo ttsá g o k titk á ra i, m in iszte re k és D o b i István, az E ln ö k i Tanács e ln öke. A z ülésen h iv a ta losan is e lfo g a d o tt határozat4 fe ltá rta a pártve ze tő ség le g fő b b h ib á it a p o litik a i irá n y v o n a lla l, a gazdasá g p o litik á v a l, a k o rm á n y z a ti m ódszerekkel és a pártélettel összefüggésben. A le g fo n to sa b b h ib á k k ö z ö tt első helyen szerepelt az, h ogy a párt vezetése g y o rs iparosításra, s kü lönöse n a nehézipar tú lz o t tan g yo rs fejlesztésére ve tt irá n yt, nem szá m o lva az ország reális h e ly z e té v e l, ezentúl e lh a n ya g o lta a m ezőgazdasági term elést, és g yo rs ütem ben fo ly ta tta a m ezőgazdaság k o lle k tiv iz á lá s á t. A m ezőgazdaság társadalm asításának tú lz o tt ütem e annál súlyosabb hiba v o lt - á lla p íto ttá k m eg m ert a párt vezetésén b e lü l N a g y Im re e lvtá rs fe llé p e tt ez e lle n, de ahely e tt. hogy a párt vezetése á llá sp o n tjá t m agáévá tette volna, ezt az á llá sp o n to t h e lyte le n ü l o p p o rtu n is tá n a k m in ő s íte tte. T ú lz o tta n g yo rs ütem ű v o lt az á l la m i gazdaságok fejlesztése és te rü le tü k növelése. A párt vezetése e lh a n ya g o lta és háttérbe szo ríto tta a lakosság é le tszü kségletein ek kie lé g íté sé t. C sö kke n t az é le tszín vo n a l. A lakosság ellátása szem p o n tjá b ó l súlyos h ib a v o lt a m a g á n kisip a r és kiskereskedelem g yors felszám olása. S zám os községben n in cs c i pész, szabó, b o rb é ly, sok h e ly ü tt elégtelen és e lh a n ya g o lt a v ízszo lg á lta tá s. E lh a ra p ó d zta k az a d m in is z tra tív m ódszerek: a töm ege k zaklatása, az önkényeskedések a lakossággal szem ben, fő k é n t fa lu n n e m e g y e d ü lá lló a k. N e m ve tté k te kin te tb e azoka t a je lzé se ke t - panaszokat, bejelentéseket -, a m e lye k a lakosság kö ré b ő l é rkezte k a törvénysé rté sek elszaporodásáról, a re n d őrség és az á lla m v é d e lm i szervek tú lka p á sa iró l. A z összes e lk ö v e te tt h ib a fő fo rrása ként a k o lle k tív vezetés hiá n yá t, a k o lle k tív vezetés s z e m é ly i vezetéssel v a ló helyettesítését je lö lté k m eg. A sze m é lyi je lle g ű vezetés a ka d á lyo zta és lehetetlenné tette, h ogy a párt és az á lla m élén ig a zi vezető k o lle k tív a a la k u ljo n k i. C sak igen k is szám ban v itte k e lő re m a g ya r szárm azású vezető kádereket a le g fe lső b b fű n k -

4 d ó k b a n, és ezeket is in ká b b fo rm á lis a n, m in t té n y le gesen. V alóságban a vezetés k lik k s z e rű v o lt, és m indössze négy e lvtá rs - R ákosi, G erő, Farkas, R é vai e lvtársak - kezében összp o nto sult - á lla p íto ttá k meg. - E zek az elvtársak lényeges kérdésekben nem b írá ltá k egym ást, vagy le g fe lje b b egym ás k ö zö tt, nem a vezető pártszervekben g y a k o ro lta k egyes esetekben b írá la to t. K ü lö n e m líte tté k, h o g y a m in is z tertanács a pártvezetés árnyéka le tt, szerepe fo r m álissá vá lt, tevékenysége a pártvezetés ha tá ro za ta i nak végrehajtására összpontosult. N a g y h a n g sú lyt kapott az a szom orú tény és k o ra b e li valóság, h ogy:..h e lyte le n m ódon vezette a párt és szem élyesen R á kosi e lvtá rs az Á V H -t, helyte le n v o lt, hogy R ákosi e lvtá rs kö zve tle n ü l utasításokat adott az A V H -n a k arra, hogy hogyan nyo m o zzo n, k it tartóztasson le, utasítást adott le ta rtó zta to tta k fiz ik a i bántalm azására. a m it a tö rvé n y m e g tilt. A z ülésen e lfo g a d o tt határozat a köve tke ző kb e n je lö lte m eg a te n n iva ló ka t: csökkenteni k e ll az ip a ro sítás ütem ét, m eg ke ll v á lto z ta tn i a nehézipari, vala m in t a kö n n y ű - és é le lm is z e r-ip a ri term elés fe jle szté sének arányát az u tó b b ia k ja vá ra, fe n n ta rtva azt az e l vet. hogy a term előeszközök term elésének v is z o n y lag gyorsabban ke ll fe jlő d n ie, m in t a fogyasztási eszközökének. A m ezőgazdaságban e m e ln i k e ll a beru házásokat, n ö ve ln i k e ll a term elést és a hozam okat, lassítani k e ll a term előszövetkezetek szám szerű fe j lesztését. Jelentős term elési segítséget k e ll adni az e g yénileg ga zdálkodó parasztoknak, h ogy fe jle s z t hessék gazdaságukat. A term e lőszövetkezet m arad a fa lu szocialista építésének útja, de a soron kö ve tkező feladat a m eg lévő szövetkezetek gazdasági m egerősítése. A szövetkezés önkéntességének következetes m egterem tése érdekében lehetővé k e ll te n n i, hogy a ki akar, a gazdasági év végén kiléphessen a te rm e lő szövetkezetből, s o tt, ahol a tagság többsége ezt k í vánja, engedélyezni k e ll a szövetkezet feloszlatását is. F e lü l k e ll vizsg á ln i a te rm e lőszö vetkeze teknek és az egyénileg g azd á lko d ó parasztoknak az á lla m m al szem ben fe n n á lló tartozásait, s k ö z ü lü k el k e ll engedni azokat, am elyek jogosságát az á lla m i szervek m egfelelően ig a zo ln i nem tu d já k vagy behajth a ta tla nok. G o ndoskodni k e ll a tarta lé k fö ld e k m e g m ű ve lé séről, és engedélyezni k e ll a fö ld szabad bérbeadását és bérbevételét től kezdve új beszolgáltatási rendszert k e ll bevezetni o ly m ódon, h o g y a kö te le ző en beszolgáltatandó te rm ékm e nnyiség, a m e ly egy- egy te rm e lő t terhel, tö b b éven át válto za tla n m aradjo n. G yökeresen m eg k e ll ja v íta n i m in d e n e ke lő tt a m unkásság s ezen túlm enően a parasztság és á lta lá ban a lakosság anyagi ja v a k k a l v a ló ellá to ttsá gát. L é nyegesen fe jleszteni k e ll a városok és a fa lv a k k o m m u n á lis szolgáltatásait. E l k e ll é rn i, h ogy 1954-ben á lla m i e szközökből vagy részben á lla m i tám ogatással az é vi 24 ezer lakással szem ben 4 0 ezer új lakás é p ü ljö n. C sö kke n te n i k e ll a hadsereg és a tú l zottan felduzzadt állam gépezet létszám át. M in d e n téren és m inden eszközzel helyre k e ll á llíta n i a tö rv é nyességet. Lehető vé k e ll te n n i, hogy a k ite le p íte tte k, az összes á lla m p o lg á rra egyaránt köte le ző jo g s z a b á ly o k fig y e le m b e v é te lé v e l, szabadon válasszák m eg la kóhelyü ke t. A z országgyűlés elé tö rv é n y ja vaslatot k e ll terjeszteni az a m n e sztiáról, és fe l k e ll oszlatni az in te rn á ló tá b o ro ka t. A K ö z p o n ti Vezetőség R ákosi M á tyá st első titk á r rá választotta, s ezzel m egszüntette ko rá b b i fő titk á ri tisztségét; a m in is z te re ln ö k i posztra p e d ig N a g y Im rét ja v a s o lta. V a ló s z ín ű le g igaza van H egedűs A ndrásnak, a későbbi m in is z te re ln ö k n e k, a m ik o r az u tó b b iv a l kapcsolatban visszaem lékezéseiben a k ö ve tkező ket írja : N e m nagyon hiszem, hogy a kezdem ényezés R á kositó l in d u lt vo ln a k i. N e k i és a n é gyes (R á ko si. G erő. Farkas, R évai - I. L.) ta g ja in a k nagyon is m e g fe le lt, h ogy a fö ld o s z tó m in is z te rb ő l padlást söprögető m in is z te r lett. T ehát m in d a b b ó l, a m it em lékezetem m e g ő rzö tt, ú gy tű n ik szám om ra, hogy ez a sze m é lyi változás m o szkva i kezd em é nye zésre tö rté n t. Ebben m á r a m a g ya r ko m m u n is ta vezetéssel szem beni általános szo vje t k ritik a ju th a to tt kife je zé sre, m e ly v é g k ife jle té t jú n iu sá b a n éne el..., s m ár e k k o r g o n d o lta k N agy Im re m in is z te re l nökségére.""' A té nye k ism eretében ezt e rő s íti m eg V á sá rh e lyi M ik ló s is. aki e g y ú tta l tá rg yila g o s, ő s z in te je lle m z é s t és vé le m é n yt fo rm á l N a gy Im ré rő l. N a g y Im rében fe l sem m e rü lt annak a g ondolata, hogy - az általa ism ert ke d vezőtlen tá rg y i és szem é ly i k ö rü lm é n y e k e llenére - a m egbízatást ne v á lla lja vagy fe lté te le kh e z kösse. Jellegzetesen X IX. századi ro m a n tikus, m e ssia n isztiku s fo rra d a lm á r v o lt, aki re n d íth e te tle n ü l h itt a k o m m u n is ta társadalom fe l sőbbrendűségében, és tö rté n e lm i feladatát m isszió ként fo g ta fe l. hogy népét, nem zetét ő vezesse - m ost m ár a helyes úton - a b o ld o g u lá s fe lé ; o lya n e tiku s, népi, hum anista szo cia lizm u s útján, a m e lye t tize n ö t esztendő m ú ltá n e m b e ra rcú -n a k kereszteltek el. M e g b íz o tt az új szo vje t vezetés ú jítá s i szándékainak ko m olyságában, az általa m e g h ird e te tt ú j p o litik a népszerűségében, s ezek tudatában elég erősnek érezte m agát, h o g y s z e m b e s z á lljo n m in d e n nehézséggel.6 A z é vi fo rd u la tk é n t, vagy ú j szakaszként is je lle m z e tt k o rre k c ió s p o litik a az első m a g ya r refo rm k ís é rle t v o lt, a m e ly nem k o rlá to z ó d o tt a gazdaságra és a k u ltú rá ra, hanem k ite rje d t a tá rsadalm i-p o - litik a i életre, s k iin d u ló ponto t je le n te tt a p o litik a i in tézm ényrendszernek a k ritik á já h o z is. A z ülés után a K ö z p o n ti V ezetőség titkársá ga - R ákosi ja va sla tá ra - nem hozta nyilvá n o ssá g ra a határozatot, sőt m ég a párt kö zé p szin tű szervezeteihez is csak egy rö v id, k i vonatos v á lto z a tá tju tta ttá k el. (T e lje s terjedelem ben csak 33 é vve l később k e rü lt nyilvá n o ssá g ra - I. L.) A végrehajtását ille tő e n ke zdettől fo g v a nagy p ro b lém át je le n te tt - N a g y Im re sza vaival hogy R á ko si k é t vasat ta rto tt a tűzben. U g y a n a k k o r, a m ik o r szavakban a h atározatok m e lle tt fo g la lt állást, m in den eszközzel m érséke lni ig ye ke ze tt a h ib á k k ija v í tására irá n y u ló re n d sza b á lyo ka t. 7

5 A z országgyűlés jú liu s 3-4 -é n ta rto tta m eg az m ájus 17-i választások utáni első ülését, am elyen ú jjá vá la szto ttá k a ko rm á n y t. A ko rm á n y e l nöke a m o szkvai döntésnek m e g fe le lő e n - a le köszö nő R ákosi M á tyás h e lye tt - N a g y Im re lett. A m i n isztere lnök első helyettesének p osztját a fia ta l H e gedűs A ndrással tö ltö tté k be, a k o rá b b i m in is z te re l nök-helyettesek k ö z ü l pedig G e rő E rn ő t vá la szto ttá k újjá, aki egyú tta l a b e lü g y m in is z te ri teendőket is e l látta. U g y a n a k k o r Farkas M ih á ly h o n védelm i és R é vai József népm űvelési m in is z te r nem ka p o tt h elye t az új kabinetben. A v o lt kisg a zd apárti és parasztpárti p o litik u s o k, a k o rá b b i társutasok kö zül B o g n á r József. ille tő le g D arvas József és E rd e i Ferenc v á lto zatlanul a ko rm á n yb a n m aradt, de ra jtu k k ív ü l a h a j dani szövetséges p á rtok más ké p vis e lő je nem k e rü lt a korm ányba. A R á ko si-ko rm á n yhoz képest két új tagja v o lt a N a g y Im re ko rm á n yn a k: B ata István h o n védelm i és B o ld o c z k i János k ü lü g y m in is z te r. Rákosi első titk á ri tisztségében v a ló. m aradása, s G erő E rnő. m in t legbefolyásosabb m in is z te re ln ö k helyettes, s egyben b e lü g y m in is z te r-je le z te, h ogy a szovjet pártvezetés továbbra is raga szkod ott a számára le g m e g b ízh a tó b b szem élyek hatalm on m aradásához. N agy Im re m in is z te re ln ö k o rszággyű lési beszédében ko rm á n ya p ro g ra m ja ké n t ism ertette az új p o litika - ezen b e lü l a g azd a sá g p o litika - fő vonalá t és a legfontosabb teendőket. E nnek kapcsán m ege m léke zett az M D P K V jú n iu s i üléséről, a m e lyn e k határozatára é p ü lt a ko rm á n y pro gra m ja. A m in is z te re ln ö k rádión k ö z v e títe tt beszéde - am elyet szinte az egész ország fe szült fig y e le m m e l h a llg a to tt vé g ig - ke d ve zően hatott a kö zvé le m é n yre. De a bizakodás sok helyen, elsősorban a párttagság körében b iz o n y ta la n sággal ve g yü lt. A lk o tm á n y o s éle tü n kb e n, a népi d e m o krá cia fe j lődésében e gy-e g y ú j o rszá ggyűlési c ik lu s határkő v o lt a régi rendszer gazdasági és p o litik a i a la pjainak felszám olása, v a la m in t az ú jjá é p íté s, a felem elkedés, az ország békéjének és fü ggetlenségének biztosítása terén - hangzott a m in is z te re ln ö k i expozé. A m ájus 17-én választott országgyűlésben a m egelőző p a rla m entnél jo b b a n és m élyebben tü k rö z ő d ik az igazi népképviselet d e m o k ra tiku s elve, szilá rd a b b a lapokon nyugszik a d o lg o zó néppel, a hata lom letétem é nyesével va ló eltéphetetlen kapcsolat, m e ly az o r szággyűlés felada tainak és szellem ének, továbbá a l kotm ányos életünkben b e tö ltö tt szerepnek új, népi ta rta lm a t ad. B iztosan m o n d h a tju k, hogy a m ost összeült o r szággyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi ke z detét, am elyben fo kozottabban kifejezésre k e ll ju tn i a népszuverenitásnak, a parlam e nt nagyobb szerepének az á lla m i élet törvényes irányítá sában, a fe le lő s korm ányzás a la p e lve in e k és cé lkitű zé se in e k m eghatározásában, va la m in t az országgyűlés a lko tm á n yos jo g a in a k gyakorlásában. A ko rm á n y fe ladata i ellátásában fo k o z o tta b b a n az országgyűlésre kív á n tá m aszkodni, a m e lyn e k b iz a l m ából az országot vezeti, és a m e lyn e k a korm ányzás terén k ife jte tt tevékenységéért, a haza jó vagy b a l sorsáért. d o lg o z ó népünk b o ld o gulá sáért teljes fe le lősséggel ta rto z ik. U g y a n a k k o r b iz to s íta n i k ív á n ja, hogy a m inisztertanács, a törvé n yh o zá sra tám aszko d va, az á lla m ü g ye k intézésének te ljes jo g ú szerve legyen, a m e ly a m in is z té riu m o k szélesebb hatáskörén és a m in iszte re k nagyo bb felelősségén n y u g szik. Ezzel lényegében to vá b b i lépést teszünk elő re á lla m é le tü n k d e m okra tizálá sa terén. 8 A z M D P PB jú liu s 9 -i ülésén R ákosi M á tyás szóbeli tájékoztatást adott az S Z K P vezetésében tö rté n t sze m é lyi vá lto z á s o k -ró l: a z im p e ria lis ta ü g y n ö k B e rija le le p le zé sé rő l. (B e rija a jú n iu s i m o szkva i p á rtk ö z i tá rg ya lá so ko n N a g y Im re p á rtjá n á llt, s nem s z ívle lte, ki nem á llh a tta R á ko sit - I. L.). A p o litik a i bizottság e g yú tta l határozatában te l je s szo lid a ritá sáró l b iz to s íto tta az S Z K P vezetőségét, m ajd - többek k ö z ö tt - azt is leszögezte, hogy... pártunkban m ég in ká b b fo k o z n i k e ll az éberséget. 9 D ö n tö tt a rró l is, hogy jú liu s I l-é n B udapesten párta ktíva -é rte ke zle te t h ív össze, ahol R ákosi M á tyá s és N a g y Im re beszél m ajd a jú n iu s i h a tá ro za tró l. E g y ü t tes szereplésük a pártvezetőség egységét v o lt h iv a t va b iz o n y íta n i. A z a ktíva é rte ke zle t azonban to vá b b növelte a zava rt. m e rt n y ilv á n v a ló v á tette, hogy a pártvezetőség nem egységes a jú n iu s i határozat értelm ezésében. R ákosi M á tyá s állást fo g la lt ugyan a n e h ézip ar fe j lesztésének lassúbb ütem e m e lle tt, u g y a n a k k o r azonban leszögezte, h o g y jö v ő re is tö b b szenet és több acélt a karu n k te rm e ln i, m in t az idén, és tö b b e t is k e ll te rm e ln ü n k. S őt, a te rvte lje síté s érdekében fo k o z n i k e ll a m u n ka te m p ó t, m ert n e m á ll az, h ogy a m i te r ve in k általában tú lfe s z íte tte k. E z a vád az e llenségtő l ered, am e ly a zt h ird e ti, hogy m ost m ár nem érvényes a te rv, hogy m ost m á r nem k e ll ta rtani a n o r m át, hogy m ost m á r n in cs szükség m u n k a fe g y e le m re. R ákosi tehát to vábbra sem m o n d o tt le az e g y o l dalú n e h é zip a r-fe jle szté srő l, ezen b e lül is a nyers- és alapanyag-term elés m ennyiségi fe lfu tta tá sá n a k e rő l tetéséről. U g y a n a k k o r egyetértését fe je zte k i azzal, hogy az e g yé n ile g gazd á lko d ó parasztságot gazdaság ila g tá m ogatni k e ll. s fő le g m e g k e ll n yu g ta tn i m inden téren. Ezzel e g yid e jű le g h a n gsúlyo zottan em elte k i a ku lá ksá g e lle n i harc vá lto za tla n idősze rű ségét. hiszen a ku lá k k u lá k m arad, lis tá v a l vagy lis ta n é lk ü l. A z éberség és a harckészség fokozására u ta ló szavai pedig m á r k ife je ze tte n a te g n a p o t idézték fe l. V é g ü l R ákosi M á tyá s e lism e rte, h ogy p á rtu n k és különösen pártvezetésünk m u n ká ja k ö z ben súlyos h ib áka t is k ö vete tt e l, a m it azonban néhány m o n dattal később ú g y m ó d o s íto tt: a z a lk o tó m u n ka hevében h ib á ka t is k ö v e ttü n k e l. 10 N a g y Im re felszólalásában a k o rm á n y gazdaság- p o litik á já t képvise lte b izonyo s h a n g sú lyb e li e lto ló dások alapján - azonban m á r érezhető v o lt az, a m i a végrehajtás során b o n ta kozo tt k i: az é rte ke zle t in

6 kább a visszarendeződés c é lja it szolgálta, bár p o z itív korm á n yin té zke d é se k is születtek. Igaza v o lt N a g y Im ré n e k, a m ik o r R ákosi beszédét értéke lve leszögezte:... je ladás v o lt az e lle n á llá s ra... k ife je zésre ju tta tta, s a pártapparátus későbbi m agatartása b iz o n y ítja, hogy a je la d á st m egértették és ahhoz tartottá k m agukat. 11 N a g y Im re nyarán, érzéke lve R ákosi e llenállását - m á r augusztusban je le zte J. D. K is z e ljo v szo vje t n a g ykö ve tn e k, h ogy a vitás kérdések m egvitatására esetleg ú jra M o szkvába k e l lene m enni, m ajd ezt o k tó b e r elején ú jra m egism é te lte.12 A z 1953 decem ber e le ji m o szkva i tá rg ya láson a szo vjet ve ze tők tá m o g a ttá k a k o rm á n y p o litikáját és a jú n iu s i h a tá ro za to kka l v a ló szem benállásért R áko sit tették fe le lő ssé.13 A N a g y Im re -k o rm á n y m ég jú liu s á b a n h o z záfo g o tt az igazságszolgáltatás továbbfejlesztéséhez, a törvényesség és a jo g re n d m egszilárd ítá sához, ille tőleg h e lyre á llítá sá h o z, v a la m in t a sérelm ek o rvo slá sához. A m inisztertanács jú liu s 23-án m egszüntette a b e lü g y m in is z te r h e ly i tanácsok fe le tti jo g k ö ré t. J ú lius 25-én az E ln ö k i T anács tö rvé n ye re jű rendeletet adott ki a kö zke g yele m g y a k o rlá s á ró l, a m e lye t az i l letékes hatóságok o k tó b e r végéig végre is h a jto tta k. Július 30-án az E ln ö k i Tanács újabb tö rvé n ye re jű rendeletével létre hozta a L e g fő b b Ü gyészséget és e l rendelte az ügyészi szervezet országos k ié p íté s é t.14 E z e n k ív ü l a ko rm á n yza t m egszüntette a re n d ő rható sági ő riz e t alá helyezést, és fe lo s z la tta az in te rn á ló tá - borokat, v a la m in t fe lo ld o tta a fő v á ro s b ó l - és a vid é k i vá ro so kb ó l - k ite le p íte tt..o sztályid egen szem é lye k ké n ysze rla kó h e lyh e z kötöttségét, és e ltö rö lte a re ndőrbíráskodás in té zm é n yé t. M a jd m árcius 10-én a m inisztertanács re n d e le tile g m egszüntette a rögtönb íráskod ást is.15 A közke g ye le m g ya ko rlá sa és az in te rn á ló tá b o ro k feloszlatása után sok árta tla n u l e líté lt és íté le t n é lk ü l fo g va ta rto tt e m b er szabadult k i, térhetett vissza o tthonába és m u n k á já h o z n o ve m b e ré b e n a S zo v je tu n ió b ó l is hazatérhetett 1500 e lh u rc o lt p o litikai e líté lt. A z é v i k ö z k e g y e lm i intézkedések összesen kb. három negyed m illió sze m é lyt é rin te t te k.16 A jú n iu s i határozat végre hajtása során a m ezőgazdaság m e g külö n b ö zte te tt fig y e le m b e n részesült. N éhány hónap alatt intézkedések sokasága született. M á r jú liu s közepén 10% -ka l csö kke n te tté k a tsz-ek beadási kötelezettségét, szeptem berben az egyéni g a zdálkodókét hasonlóan, és rendeletet adtak k i a beszolgálta to tt b o r á tvé te li árának 5 0 % -k a l tö rté n ő felem eléséről. A z esedékes é v i adó teljesítése után elengedték az egyéni g a zd á lko d ó k ko rá b b i adóhátralékának fe lé t. H atározat született a g é p á llom ási d íja k m érsékléséről, ille tv e az e cím e n fe n n á lló tartozások elengedéséről. E ngedélye zté k, sőt ö sztönözték a m ű veletlen te rü le te k, az ún. ta rta lé k fö ld e k hasznosítását. D ecem berben új beszolgáltatási rendelet je le n t m eg. M in d a tsz-tagok, m in d a m agángazdák szám á ra ingyenessé tetté k az á lla to rv o s i e llátást, ille tv e szo lg á la to t. E lv i je le ntő sége v o lt annak, h o g y m egszüntették a tsz-alapszabálynak azt a rendelkezését, m isze rin t a belépés után három é v ig a tag nem léphet k i. R endelet m o n d ta k i azt is, hogy ha a tagság tö b b sége úgy határoz, a k k o r a tsz fe lb o m o lh a t, a tag ped ig a k ö z ö s terhek pl. adósság m e g fe le lő hányadának m agára vá lla lása után kilé p h e t őszén m e g ke zd ő d ö tt a tsz-b ő l va ló m enekülés. Fél esztendő e lte lté v e l m a jdnem egyhetedével. fö ld te rü le tü k közel negyedével s tagságuk m in te g y harm adával csö kke n t a közös gazdaságok száma ben a k i lépés fo ly ta tó d o tt, intenzitása azonban va la m e lye st csökke n t m á so d ik felében 5224 tsz-b ő l és tszcs-ből ben 225 o szlo tt fe l ezer fő re tehető ta glétszám uk m á sodik felében 126 eze rre l ben 20 ezerrel csökkent. F ö ld te rü le tü k jú n iu s végén 1620 ezer hektárt tett k i. ez év vég éig 477 ezer. a kö ve tke ző évben 61 ezer h e ktá r ral esett vissza. H am arosan m in te g y 200 ezer m a gángazdaság lá to tt hozzá ú jra az egyéni te rm e lő - m u n k á h o z.17 Jogszabályi rendelkezésekkel k ö n n y íte tté k a k is ip a ri tevékenységet. E nnek következtében az ö n á lló ip a ri, é p ítő ip a ri (kő m ű ve s, ács stb.) és s z o lg á lta tó ip a ri m a g á n kisip a ro so k száma az e lőző é vi m é ly ponth o z (47 ezer) képest 1954-ben 83 ezerre, m ajd a kö vetke ző évben 105 ezerre em e lke d e tt, bár m ég m in d ig nem érte el az é vi 2 00 ezres létszám ot. C sö kke n te tté k az árakat, e lő szö r a ru h á zati c ik k e k é t, m ajd a szolgáltatásokét, s végül tavaszán átlag 10% -kal a hús. zsír, tej és más á lla ti te rm é ke k árait m ásodik felében közel 1 m illió fo g la lk o z ta to tt bérét e m e lté k átlag v a la m iv e l több m in t 100 F t-ta l, s ezzel párhuzam osan n yugdíje m e lé st h a jto tta k végre. A k ö v e tkező év fe b ru á rjá b a n 350 ezer alacsony jö v e d e lm ű d o lg o z ó általános bérem eléséről in té zke d te k á p rilisában 250 ezer n yu g d íja s részesült n y u g d íjem elésb en. K ite rje s z te tté k a tá rsa d a lo m b izto sítá si szolgálta tá sokat, m egszüntették a m u n k a h e ly i pénz- b ü n te té se ke t, b iz o n y o s esetekben e n g e d é ly e z té k hogy a d o lg o z ó felm ondással m u n ka h e lye t v á lto z ta t hasson. m a x im á ltá k a tú ló rá k a t s tb.18 A bekö ve tke ze tt változá so k nyom án ja v u lt a la kosság kö zhangulata, m e g é lé n kült vásárlási kedve, lehetőséget lá tta k arra. ho g y a nagyon nehéz esztend ők után p ó to lja n a k b izo n yo s égető szükségleteket. A ko rm á n y z a t intézkedései a m a g ya r nép széles tö m egeiben rem ényeket ébresztettek a jö v ő irá n t. K e d ve zőtlen hatást g y a k o ro lta k viszo n t azokban a k ö rökben. a m elye k az e lőző évek h aszonélvezői v o l tak. A k o rm á n y és a párt vezetői egye lő re keveset te t te k annak érdekében, hogy a k o rá b b i n y ílt va g y titkos p o litik a i pereket fe lü lv iz s g á ljá k végén m ég csak e g y -k é t ism e rte bb k o m m u n is ta p o litik u s t re h a b ilitá lta k tavaszán, a párt III. kongresszusa e lő tt a P o litik a i B izo ttsá g határozatot hozott a p o litik a i e líté lte k ü g yének rö v id íte tt ú ton való fe lü lv iz s g á lá s á ró l.19 E nnek alapján M o ln á r E rik n e k.

7 a Legfe lső b b B íróság elnökének a vezetése a la tt m ű ködő bizottság m in te g y 300 szem ély ü g yével fo g la l ko zo tt, és m ég ugyanabban az évben re h a b ilitá ltá k D onáth Ferencet, H araszti S ándort, K á d á r Jánost, K á lla i G y u lá t, Loso n czy G ézát és m ásokat. A R a jk - pert és a v o lt szo ciáldem okrata vezetők (M arosán G yö rg y, Ries István. Szakasits Á rp á d stb.) sorsát azonban vá lto za tla n u l hom á ly b o ríto tta. A tö rv é n y te lenül e líté lte k nagy részét tová b b ra is fo g va ta rto ttá k, s így csak n ö ve lté k azt a p o litik a i kárt, am e lye t a tö r vénysértő perekke l és más tö rvé n yte le n sé g e kke l a bűnös pártvezetők o ko zta k. A z M D P III. kongresszusát e lő ké szítő testüle ti ülések v itá i m ár é rzékeltetté k, hogy a ku lisszá k m ö gött kem ény, elkeseredett p o litik a i harc kezd ő d ö tt N agy Im re és a R ákosi m ögé fe ls o ra kozo tt ko n ze rva tív erők kö zö tt m ájus 19-én a P o litik a i B iz o ttság ülésén20 N a g y Im re fontos ja v a s la to k k a l á llt elő a rendszer dem okratizálását ille tő e n. E k k o r fe jte tte ki vélem ényét a tanácsok m ű kö déséről, a tö b b p á rtrendszerről, a k o a líc ió ró l, va la m in t a n é p fro n t ú jjá szervezéséről. A vitában R ákosi azon nézetének adott hangot hogy k é t d o lo g van. am iben nem enged ü n k. A z e g y ik, hogy a n é p fro n t fe lelevenítéséve l összefüggésben szó sem lehet a többpártrendszerre való visszatérésről, a m ásik pedig az. h o g y az M D P -n e k nem szabad a n é p fro n to n k ív ü l m aradnia. A z M D P III. kongresszusa (1954. m ájus ) a vezetés egységét hangsúlyozta. R ákosi M á tyá s a K ö zp o n ti Vezetőség beszám olójában vá zo lta az o r szág nem zetközi helyzetét, szólt e gy új vilá g h á b o rú kitörésének a veszélyérő l és rö vid e n é rin te tte az á l lam élet időszerű kérdéseit. A z új szakasz p o litik a i je llegzetességeiről je lle m z ő e n csak az ism e rt szó lam okat, frá ziso ka t hangoztatta: A m u nká so sztá ly á l lam hatalm a a m unkás-paraszt szövetség. D e ez a hatalom e szövetségnél szélesebb népi összefogásra, az összes hazafias és békeszerető e rő k összefogására, a népfrontra tá m a szkodik, m e ly n e k szerepe m egnő az új szakaszban. A m unkásosztály á lla m h a ta lm a to vábbi m egszilárdításának, a széles nem zeti összefogásnak és általában a szo cia lizm u s építése ú j szakasza m egvalósításának elengedhetetlen fe lté te le, hogy az á llam unkat, népünket erős, egységes m a rxista -le - ninista párt vezesse. E zért az új szakaszban d ö n tő je lentőségű a párt p o litik a i, szervezeti és id e o ló g ia i egysége, va la m in t tö m e g kapcsolatainak m e g e rő síté se, továbbá a vezetés e lv i ala p o ko n n y u g v ó teljes egységének és k o lle k tív je lle g é n e k biztosítá sa az egész p á rtb a n, de kü lö n ö se n a ve ze tő p á rts z ervezetekben. 21 N a gy Im re kongresszusi beszédében22 az á lla m - igazgatás és a tanácsok fe la d a ta iró l szólt. Javaslatai a büro krá cia túlburjánzásának m egfékezésére s a hely i tanácsok részleges önállóságának és d e m o k ra tikus önkorm á nyza tá nak helyre á llítá sá ra irá n y u lta k. E m e lle tt erősíteni kívá n ta az á lla m kö z p o n ti szervezetének a parlam e ntá ris d e m o krá ciá kra je lle m z ő je g y e it is. M a jd k ife jte tte, hogy a népköztársaságunk a lko tm á n yá b a n le fe kte te tt d e m o k ra tik u s e lve k és a szo cia lizm u s építési p la tfo rm já n új fü ggetlenségi n é p fro n to t k e ll lé tre h o zn i, am e ly ne p o litik a i p á rto k nak vagy törekvé se ikn e k legyen az egyesülése, hanem a M a g y a r D o lg o z ó k P ártja ré szvételével és vezetésével a lakosság legszélesebb rétegeit fe lö le lő töm egszervezeteké és a népi b izo ttsá g o ké, va g yis a szakszervezetek, a D IS Z, az M N D S Z, az O rszágos B éketanács és b izottságai stb. tö m ö rü lje n e k benne. A z új függetlenségi n é p fro n t te rv é t a kongresszus jó váhagyta. A kongresszuson m e gvá lasztott K ö z p o n ti V e ze tő ség a k ö v e tkező összetételben hagyta jó v á a P o litik a i B izo ttsá g o t: R ákosi M átyás, N a g y Im re, G erő E rnő, Farkas M ih á ly, H egedűs A n d rá s, A p ró A n ta l, H idas István, Á c s L a jo s, S zalai B é la ; p ó tta g ja i: B ata István és M e k is József. A titká rsá g ta g ja i pedig a k ö v e tk e zők le tte k: R ákosi M á tyá s (első titk á r). Farkas M i h á ly, Á c s L a jo s, V é g B éla és M a to lc s i János nyarán és őszén a nem csö kke n ő gazdasági g ondok je le n te tté k va lójá ban az e g y ik legnagyobb p o litik a i p ro b lé m á t is A z M D P P o litik a i B izottsága jú n iu sá b a n g a zd a sá g p o litika i b izo ttsá g o t h o zott létre a b a jo k orvoslására. A G e rő E rn ő irá n y ítá sa alatt m ű k ö d ő bizottság azonban a ré g i recept szerint a m ezőgazdaság és az é le tszín vo n a l rovására képzelte el a népgazdaságban ke le tke ze tt feszültség enyhítését. A teljesen hibás e lg o n dolásnak a keresztü lv ite lé h e z azonban a k k o r nem ke d vezett sem a b e l ső. sem a n e m ze tkö zi p o litik a i h elyzet. íg y a P o litikai B izo ttsá g egészen más o ld a lró l és m ódon k ö z e lített a m e g le vő p ro b lé m á kh o z a K ö z p o n ti Vezetőség o k tó b e r l- 3 - i ülésén. U g ya n is a beszám oló, am elyet S zalai B éla. az M D P P o litik a i B izo ttsá g á nak a tagja terjesztett e lő, a b a jo k forrását az e lő tti gazd a sá g p o litiká b a n je lö lte m eg, és abban, hogy a p á rt-, á lla m i és gazdasági fu n k c io n á riu s o k egy része nem tette eléggé m agáévá a jú n iu s i határozatot, nem tu d a to síto tta eléggé m agában azt a g y ö keres fo rd u la to t, a m it a jú n iu s i út je le n t az e lő ző politik á v a l szem ben.23 A z új szakasz g a zd a sá g p o litiká já n a k tárgyalása m e lle tt so ra kozott fe l szinte az egész K ö z p o n ti V eze tőség, k ö z tü k is hangsú lyo zo tta n tá m o gatólag B erei A n d o r, Farkas M ih á ly, Szántó B é la és V as Z o ltá n. A K ö z p o n ti V ezetőség ülésén F riss Istvá n p ró b á lta a g a zd a sá g p o litika i b izo ttsá g ja v a s la ta it k é p v is e ln i. Á llá s p o n tjá v a l jó fo rm á n egye d ü l m aradt. A v itá t N a g y Im re a b a lo ld a li e lle n á lló k, a visszahúzó e rő k e lle n i tám adásra használta fe l. N a g y Im re rá m u ta to tt: E ze n az ülésen tö b b rő l van szó, m in t a gazdasági ké rdésekről, fe l k e ll tenni a p o n to t az í-re, m eg k e ll v a ló síta n i m in d a zt, a m it jú niusban és a III. kongresszuson e lh a tá ro z tu n k, de azt is kije le n te tte, m ásképpen szólva a k ö v e tk e z ő k ben fo g la lta össze a szo cia lista é p íté srő l v a llo tt fe lfo gását: M ic s o d a szo cia lizm u s lenne az, a m e ly a ke nyeret nem b iz to s ítja, a m e ly nem b iz to s ítja az élet- szín vo n a l egyre n ö v e k v ő m ennyiségét. K it le lk e s íte

8 ne az o lya n szo cia lizm u s, am ely nem tu d húst, tejet, zsírt va gy szalonnát adni? M i o lya n szo cia lizm u st és úgy akarunk lé tre h o zn i, am e ly m in d e zt b iz to s ítja a d o lg o z ó nép szám ára. A régi g a zd aságpolitika, a szocia lizm u sn a k h e lytelen értelm ezést adott, szám ításon k ív ü l hagyta az em b ert, a társadalm at, a szo cia lizm u s fo g a lm á t pedig le szű kíte tte a vas- és acélterm elés m a x im á lis növelésére, a tú l iparosításra. E z nem szocia liz m u s e lvtá rsa k. 24 A z ülésen N a gy Im re g y ő z e l m et aratott, a K ö z p o n ti V ezetőség e g yh a ngúlag e lfo gadta a N agy Im re kezdem ényezésére született határozati ja va sla to t. R ákosi és cso p o rtja e gyelőre m eghátrált. E zt követte a ko rm á n y átalakítása. H egedűs A n d rást és H idas Istvá n t fe lfe lé b u kta ttá k: H egedűs a m i nisztertanács első e ln ö khelyette se lett. H idas pedig m in iszte re ln ö kh e lye tte s. E rdei Ferenc fö ld m ű v e lé s - ü g y i m in is z te r (k o rá b b a n ig a z s á g ü g y -m in is z te r v o lt). M o ln á r E rik k e rü lt E rdei ko rá b b i posztjára. G erőt pedig m ár jú liu s b a n fe lv á lto tta a b e lü g y m i niszte ri székben P iros L á szló. Szalai B é la helyére az O rszágos T e rv h iv a ta l élére B erei A n d o r k e rü lt. L e v á lto ttá k Friss Istvánt a párt gazdasági osztá lya é lé rő l és a létesítendő K ö zg a zd asá gtu dom ányi Intézet igazg atójává nevezték k i. a G a zd a sá g p o litika i B i zottságot pedig fe lo szla ttá k. N a g y Im re a Szabad N ép o k tó b e r 2 0 -i szám ában terjedelm es c ik k e t je le n te te tt m eg, am elyben u ta lt arra, h ogy nem csak a pártvezetésben, hanem az állam igazgatásban és a gazdaságirányításban is sokan h á trá lta tjá k az jú n iu s i határozat vé g re h a j tását. E g yú tta l ú jb ó l e líté lte a törvénysértéseket, s fe lve te tte az árta tla n u l szenvedők re h a b ilitá c ió já n a k szükségességét. R á ko si tá vo llé té b e n - ő t őszén hosszú id eig egy M o s z k v a m e lle tti sza natórium ban k e z e lté k, m ikö zb e n N a g y Im re p o litik á ja lejáratásán fá ra d o zo tt - azt is kim o n d ta, h ogy a m ú ltb a n nem hib áka t, hanem bűnöke t kö v e tte k e l őszén tová b b n ö vekedett N a g y Im re népszerűsége, s m e g é lé n kült a n é p fro n tm o z g a lo m te vé ke n y sége is. M oszkvában nem csak m e g h a llg a ttá k, hanem el is fo g adták azokat a vádakat, am elye ke t R ákosi N agy Im re e llen hangoztatott: tú lh a jto tta a szo vje t vezetés által tanácsolt k o rre k c ió k a t, nem tám ogatja, p o n to sabban e lh a nyagolta a neh ézip ar fejlesztését, szétesni hagyja, sőt szétvereti a term előszövetke zeteket, teret n y ito tt a n a cio n a lizm u sn a k, a n é p fro n tb ó l a párttal szemben á lló szervezetet a kar c s in á ln i... stb. R ákosi M átyás - a S zo v je tu n ió b ó l v a ló hazatérése után n o ve m b e r 30-án tá jé ko zta tta az M D P tö b b i vezetőjét az S Z K P E lnökségének üzenetéről, am e ly többek k ö z ö tt azt ta rta lm a zta, h o g y M a g y a r- országon erősen növekedőben van a jo b b o ld a li veszély, a m in t a n é p fro n tta l kapcsolatos hibás e lké p ze lések és fő le g N a g y Im re nézetei ké p vise ln e k. A k ö p ö n yegfo rg a tó k (G erő, Farkas, B ere i, K o v á cs István, M e k is József, B ata István és m ások - I. L.) azonnal v á lto tta k és fe lso ra ko zta k R ákosi m e llé. A P o litikai B izo ttsá g decem ber 9 -i ülésén N a g y Im re ja v a s latát - azt, h ogy a K ö z p o n ti V ezetőség tá rg y a lja m eg a vitás kérdéseket, s csak ezután kérjé k k i a szovjet vezetés vélem ényét - e lu ta síto ttá k. E b b ő l a szem p o n tb ó l is je lle m z ő v o lt Farkas M ih á ly á llá spontja: H a nem tu d u n k m egegyezni - e lő fo rd u lh a t -, a k k o r m e n jü n k az idősebb, tapasztaltabb elvtá rsa kh o z. A z én neveltetésem hez az ta rto z ik hozzá, h ogy a m it az S Z K P m ond és helyesnek tart, én annak a szellem é ben d o lg o zo m. A z egész nem ze tkö zi m unkám alatt az S Z K P -n e k igaza v o lt, és alapjában véve m ost is igaza van. 25 R ákosiék tám adásba le n d ü lte k, hetek alatt visszaá llt az egyszem élyes vezetés, az ö n ké n y és a tö r vénytelenség. A új szakasz fo g a lo m n a k m ég az e m lítésé t is m e g tilto ttá k, fő veszélynek a k is p o lg á ri, jo b b o ld a li elhajlást d e kla rá ltá k. S őt, e lhatá roztá k N a g y Im re leváltását. Term észetesen, ha N a g y Im re to vá b b ra is k ita rt hibái m e lle tt és k ö v e te li, hogy az M D P K V vitassa m eg a P B -ben k ia la k u lt nézeteltéréseket - m ondta G erő J. V. A n d ro p o v szo vje t n a g y kö ve tn e k ja n u á r 1-én a k k o r a pártegység megőrzése érdekében kem ény intézkedéseket k e ll hozni N a g g yal kapcsolatban. A z t sem lehet m egengedni. h ogy az ülésen N a g y az S Z K P vezetésétől é r kezett tanácsok e llen lépje n fe l. E g yú tta l név szerint is m e g je lö lte a szám ba jö h e tő je lö lte k e t a k o rm á n y fő i posztra, sorrendben: H egedűs A n drás. S zalai B é la és M e k is József szem élyében.26 A z S Z K P E lnöksége ja n u á r 8-ra a m a gya r p á rtkü ld ö ttsé g e t (R á ko si M á tyá s, N agy Im re, Farkas M ih á ly. Á cs L a jo s és Szalai B é la) ism ét M o szkvá b a rendelte. A tanácskozáson a szo vje t vezetők - R á ko si ko rá b b i tájékoztatása alapján - erőteljesen b írá ltá k N agy Im ré t, m ásképpen szó lva p o litik á ja fe le tt k i m o ndták a h a lá lo s íté le te t. V o ro s ilo v ö n te lt és fe g ye lm e ze tle n p o litik u s n a k m in ő síte tte N a g y Im ré t s azt kérdezte: K i adott jo g o t N agy e lvtá rsn a k, hogy azt csin á lja, a m it ő aka r és ne azt, a m it a többség, ha az ő á llá sp o n tja nem is e g ye zik a többségével? N e k i azt k e ll csin á ln i, a m it a többség m e ghatároz. 27 M o lo to v a m agya rországi helyzetet nagyon sú lyo s nak íté lte, s úgy vé lte, hogy N a g y Im re o k tó ber 2 0 -i c ik k e nem k o m m u n is ta p o z íc ió b ó l tá rg y a lja a kérdéseket. M a g a azt m ondta, h o g y nem tud R á kosi elvtárssal e g y ü tt d o lg o z n i - tette hozzá M o lo to v - jo b b vezetés nin cs M a g ya ro rszá g o n, m in t R ákosi elvtársé. R ákosi e lvtá rs tapasztalt em ber, az egész v i lágon is m e rik. K é t út á ll N agy e lvtá rs e lő tt, vagy a p á rtta l, vagy ellene. A h ib á ka t fe lté tle n ü l k i k e ll ja v í tani - írásban k i k e ll ja v íta n i. K a g a n o vics is a szóban fo rg ó c ik k e t igen veszélyesnek m in ő síte tte, az ú j szakasz m egva lósítá sá t pedig nem ta rto tta helyesnek. M a le n k o v azt fe jtegette, h o g y N a g y Im ré nek helyte le n nézetei vannak a parasztkérdésben, az ip a r kérdésében és a n é p fro n t kérdésében, s ezeket a h elytelen nézeteket neki el k e ll íté ln i. N a g y e lvtá rsnak a maga szám ára világosan le k e ll írn i, hogy m i lye n h ib á ka t k ö v e te tt el és a PB elé terje szte ni. A ha

9 tározatot esetleg a K V elé v in n i, m iv e l az ügyet széles körben is m e rik. B u lg a n y in N a g y Im re v o n a lá t egyszerűen és tö m ören pártszerűtlennek m in ő síte tte. M ik o ja n ó v o tt az M D P -n b e lü li fra kció zá s veszélyétő l, a m it nem szabad e ltű rn i. N a g y Im ré n e k azt a k i jelentését pedig, hogy nem tud R á ko siva l e g yü tt d o l g ozn i, u ltim á tu m n a k m in ő síte tte, s hozzá tette azt is, hogy E z nem a m i n y e lv ü n k. Idegen n y e lv. A z elhangzottakat H ruscsov fo g la lta össze, s úgy íté lte m eg, hogy N agy Im re p á rte lle n e s nézeteket ké pvisel, és az S Z K P E lnöksége ezekkel szem ben az M D P -t és R á ko sit tá m ogatja. N agy Im re e lő tt két út á ll: a pártta l vagy ellene. A z t tanácsolta, hogy N a g y Im re g o n d o lko zzon el a b írá la to n. R á k o si e lvtá rs tek in té ly é t védeni k e ll. m ert az a párt szám ára tőke - hangsúlyozta H ruscsov. V ig y á z n i k e ll rá, ez a párt érdeke., m ajd farizeus m ódon azt is k ije le n te tte : N a g y e lvtá rs te k in té ly é t is meg k e ll ő riz n i. A z ő tek in té ly e is tőke a pán számára. T á m o g a tju k őt, csak ja v íts a k i h ib á it. A m o szkva i út után a P o litik a i B izo ttsá g és szem ély szerint R ákosi m indenáro n ö n k ritik a g y a k o rlá sára ig yekezett N agy Im ré t rá ve n n i, a k i e lh a tá ro lta m agát e ze ktő l a tö re kvé se ktő l. íg y tett az ja n u ár 13-i - a m oszkva i út tapasztalatait összegző, és N a gy Im re nézeteit e líté lő - p o litik a i b izo ttsá g i határo za tta l k a p c s o la tb a n.28 Ja n u á r 19-én azt ké rte A n d ro p o v szovjet n a g y k ö v e ttő l, hogy a k o rá b b ia k hoz hasonlóan jö jjö n az S Z K P K B k é p vise lő je M a gyarországra és helyben ta n u lm á nyozza a k ia la k u lt helyzetet, különösen a pártvezetés á lla p o tá t.29 A m oszkvai b írá la t b ru tá lis m ódja és R á ko sié k e redm énytelen puhítási kísé rle te i m in d -m in d h o zzá já ru l tak N agy Im re egészsége m egrom lásához. Ráadásul az M D P P o litik a i B izo ttsá g a a fe b ru á r 17-i ülésen a r ró l határozott, hogy N a g y Im re g yó g yu lá s a é rdekében a hivatásos párt- és á lla m i o km á n yo ka t ne k a p ja m eg, s kívá n a to sn a k ta rtja, hogy a m in is z te re ln ö k kórházba m enjen. B etegágyában fo ly ta to tt te vé k e n y sége za va rt k e ltő és ká rt o k o z a p á rtn a k. 30 M in d ezek után - n y ilv á n felké résre - fe b ru á r 20-án m egje le n t a sajtóban a R usznyá k István egyetem i tanár, az M T A elnöke és F ö ld i M ih á ly o rvos p ro fe sszor á l tal je g y z e tt h iva ta lo s o rv o s i je le n té s, am ely szerint: N a g y Im re e lvtárs a M a g y a r N épköztársaság M i nisztertanácsának e ln ö ke a hó elején co ro n a ria tro m - bosisban m egbetegedett. Egészségi á llapota azóta lé nyegesen ja v u lt és e lő re lá th a tó a n á p rilis hó fo ly a mán újra m unkaképes lesz. 31 N a g y Im re fe b ru á r 25- én levélben tilta k o z o tt az e lle n, hogy a K ö z p o n ti V e zetőség m árcius i ülését betegségére h iv a tk o z v a n é lkü le akarják m e g tartani. E l akarn ak h a llg a tta t n i, - írta. A rra kérte a K V - t, a djon lehetőséget vé le m énye szóbeli kife jté sé re, a m ire azonban betegsége m ia tt, szerinte csak m árcius közepe táján ke rü lh e t sor.32 A z M D P K ö z p o n ti V ezetőségének ülése azonban M. A. S zuszlov. az S Z K P K B elnökségének ké p vise lő je jele nlétébe n m árcius 2-án m egkezdte ülését. A n yilvá n o ssá g ra h o zo tt határo zat33 m e g á lla p íto tta, h ogy az jú n iu s i határozat teljesen helye sn e k b iz o n y u lt, de végrehajtásában h ibák s fo g ya té ko s ságok v o lta k, sőt a határozatokat egyesek o p p o rtu nista, a n tim a rxista m ódon e lto rz íto ttá k, a m i káros jo b b o ld a li h ib á kh o z, jo b b o ld a li elh a jlá sh o z vezete tt. A jo b b o ld a li nézeteket és h ib á ka t a határozat m in d e n e ke lő tt a nehézipar elsődlegessége e lvé n e k tagadásában je lö lte m eg. E m e lle tt b írá lta annak e l hallgatását is, hogy a m unkás-paraszt szövetség c é l ja a szo cia lizm u s felépítése, és hogy e szövetséget a m unkásosztálynak k e ll vezetnie. M a jd rá m u ta to tt: n é m e ly e k a faluban végzett m u n káju kban nem tám aszkodtak a szegényparasztságra és nem harco lta k a gazdagparasztság e lle n, tagadni kezdték a m ező- gazdaság szocialista átszervezésének szükségességét, és ezen a cím e n a te rm e lő szö ve tke ze ti m ozgalo m elgáncsolására töre ke d te k, sőt h e lyte le n ü l fo g la lta k állást a begyűjtés kérdésében is. A határozat k iv é te l n é lk ü l m inden fe lm e rü lt p o litik a i kérdésben elm araszta lta N agy Im ré t m árciu s l- je i d á tu m m a l ju tta tta el N a g y Im re R á k o s in a k a K V ülésén fe lo lv a s a n d ó fe l szólalását34, am elyben bejelentette lem ondását a m i n iszte re ln ö ksé g rő l. M e g írta azt is. hogy a szöveget e g y id e jű le g S zuszlo vnak is e lju tta tta. A levélben k i fe jte tte, hogy noha a jo b b o ld a li nézetek e lle n i harcot szükségesnek ta rtja, nem ért egyet a veszély e ltú lz á - sával és azzal, hogy ellene a harcot nem p o litik a i, hanem a d m in is z tra tív e szkö zö kke l, m e g fé le m líté sse l, ledorongolással és elbocsátásokkal stb. p ró b á ljá k fo ly ta tn i. F e lh ív ta a fig y e lm e t arra, hogy a h a llg a tó lagosan a jú n iu s i p o litik a re v íz ió já ró l van tu la jd o n képpen szó, visszatérésről a jú n iu s e lő tti p o litik a a la p ja ira. S zóvá tette azt is, h ogy a re h a b ilitá ció s ü gye k hónapok óta á lln a k, s azt ja v a s o lta, hogy az igazságügyi szervek haladéktalanul fo g ja n a k hozzá a felelősség m egállapításához, sze m é lyre és beosztásra való te k in te t n é lk ü l. A vezetőség m egerősítésére ja v a s o lta K ádár Jánosnak a P B, D onáth F erencnek pedig a T itká rságba v a ló bevonását. A K V plé- num a a be adványt kü lö n - R ákosi á lta l beterjesztett - határozatban íté lte el, a m it nem ho ztak n y ilvánosságra.35 N agy Im re leváltását, ille tő le g m inden fu n k c ió ró l v a ló visszahívását az M D P K ö z p o n ti Vezetősége á p rilis 14-én határozta e l36, négy nappal az ülés után, á p rilis 18-án az O rszággyűlé s fe lm e n te tte m in is z te re ln ö k i tisztségéből, (a K ö z p o n ti E lle n ő rz ő B izo ttsá g a p á rtb ó l d ecem ber 3-án zárta k i - I. L.) és H egedűs A n d rá st v á la s z to tta m eg m in is z te r- e ln ö kn e k. Ez v o lt a fo rm á lis záróaktusa N a g y Im re első ko rm á n ya tevékenységének, a re fo rm k ís é rle t, felszám olásának. A m á rc iu s i fo rd u la t íg y re n d k í v ü li súlyos kö ve tke zm é n ye ke t vo n t m aga után: a hata lm i harcokban ism ét fe lü lk e re k e d e tt a R ákosi csopo rt, s ezzel e g y ü tt e lzárta az ú tjá t a m a g ya r gazdaság továbbfe jlesztésé nek és a p o litik a i in té zm é n y- rendszer átalakításának, m egújításának.

10 Jegyzetek 1Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) f. 54/246. ö.e. 2 Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt és állami vezetők tárgyalásáról június A dokumentumokat közli: T. Varga György. Múltunk sz p. 3 MÓL f. 54/248. ö. e. 4 Közli: A Magyar Dolgozók Pártja határozatai Főszerkesztő: Izsák Lajos. Napvilág Kiadó p. 5 Hegedűs András: A történelem és a hatalom igézetében. Kossuth Könyvkiadó, p. 6 Vásárhelyi Miklós: Az első meghiúsított reform-kísérlet. Az 1953-as kormányprogram. A forradalom előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmányok és kronológia. Párizs-New Jersey, p. Az idézet a oldalról való. 7Nagy Imre: A magyar nép védelmében. Vitairatok és beszédek A Magyar Füzetek kiadása. Párizs P- s Nagy Imre: Egy évtized. Válogatott beszédek és írások II. kötet. Szikra. Budapest, p. 9 Szabad Nép július 10. '"Szabad Nép július Nagy Imre: A magyar nép védelmében p. i: Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról Kiszeljov és Andropov titkos jelentései. Összeállította és a bevezető tanulmányt készítette Baráth Magdolna. Napvilág Kiadó p. és 99. p. 13 Nagy Imre: A magyar nép védelmében p. 14Törvények és rendcletek hivatalos gyűjteménye Bp p. és p. 15 Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye Bp p. és p. 16 Baráth Magdolna: Az MDP vezetése és a rehabilitáció Múltunk, sz. 43. p. 17Pető Iván-Szakács Sándor. A hazai gazdaság négy évtizedének története Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp., p. és Estók János-Fchér György-Gunst Pétcr-Varga Zsuzsanna: Agrárvilág Magyarországon Argumentum Kiadó, p. 18Pető Iván-Szakács Sándor: i. m p. 19 A Magyar Dolgozók Pártja határozatai i. m p. 20 MÓL f. 53/175. ö. c. 21 A Magyar Dolgozók Pártja 111. kongresszusának jegyzőkönyve május Szikra. Bp p. 22 Uo p. 23 MÓL f. 52/27. ö. c. 24 MÓL f. 54/194. ö. c. 25 MÓL f. 53/206. ö. c. 2h Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról : i. m p. 27..Konzultációk. Dokumentumok a magyar és szovjet pártvezetők két moszkvai találkozójáról ben. Közli: Rainer M. János és Urbán Károly. Múltunk sz p. Az január 8-iról a feljegyzés a p. 2SMÓL /211. ö. e. A határozatot közli: A Magyar Dolgozók Pártja határozatai : i. m p. 29 Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról i. m p. 3,1MÓL f. 534/216. ö.e. 31 Szabad Nép február MÓL f. 62/1. ö. e. 33 A Magyar Dolgozók Pártja határozatai : i. m p. 34 MÓL f. 62/1. ö. c. 35 MÓL r. 62/1. ö. e. 36 A határozatot közli: A Magyar Dolgozók Pártja határozatai : i. m p. Zinner Tibor: Minden bírósági ügy az osztályharc egyik epizódja A szövetségesek egyetértéséhez ig a zo d va, de m e g szá lló s z o v je t je le n lé t a la tt in d u lt m eg az ú jjá szervező dés. K e zdetben a k o a líc ió s p o litik a e g y ik le g fő b b fe la d a ta a fe g y v e rs z ü n e ti á lla p o th o z való a lk a lm a z k o d á s m egterem tése v o lt, m i kö zben a m e g fé le m lítő és m e g to rló je lle g ű fe la d a to k elvégzését m á r az M K P irá n y íto tta. A m m in d a k o rm á n y z a ti a d m in is z trá c ió, a p o lg á ri é let re o rg a nizálása, m in d a p o litik a i rendőrség n e k és a H. M. K a to n a p o litik a i O sztá ly á n a k a tevékenysé ge a sztálin i, b iro d a lm i é rd e ke ke t n e m z e tk ö z i ke retben k ife jezésre ju tta tó - azaz v a ló já b a n le p le zett fo rm á jú - szo vje t fe lü g y e le tte l v a ló s u lh a to tt csupán m eg, a szo vje t k a to n a i-re n d ő ri e rő k, ille tv e a S Z E B k ö z re m ű kö d é sé ve l. A z 1944 tava szá tó l m e g szá llt ország lakossága és k o rm á n y z a ta a kezdete k tő l m ásként íté lte m eg az új h e lyze te t. S ő t, a m in t fe le rő s ö d ö tt a s z tá lin i típ u sú rendsze r k ié p íté s é re in d íto tt fo ly a m a t, az M K P h a ta lo m sze rző fo rd u la ta, m ég fo k o z ó d o tt a hatalo m és a tá rs a d a lo m k ö z ö tti e lle n tm o n d á s fo rd u ló já tó l e g yre n y ilv á n v a ló b b á v á lt, ho g y e g y ú j típ u s ú rendszer van születőben. D r. P fe iffe r, k is g a z d a p á rti ig a zsá g ü g yi á lla m titk á r - tapaszta lvá n az ig a zsá g ü g yi apparátus m e g tizedelését (a m in e k kö v e tk e z m é n y e k é n t 1956 őszéig I 100 b író t m o z d íto tta k el á llá s á b ó l), m ásrészt a nap i p o litik a ré s z tv e v ő in e k p re ju d ik á ló á llá s fo g la lá sait a sajtóban (lá sd a k ie m e lk e d ő p o litik a i p ereket m e gelőző, a g y a n ú s íto tta k ra, v á d lo tta k ra h a lá lt k ö ve te lő írá s o k a t!) - o k k a l-jo g g a l fig y e lm e z te te tt: a b írá k és v á d ló k sohase fe le jts é k e l, h o g y k ile n c m illió m a g ya rn a k íté lk e z n e k. A b író i és ü g yészi te stü le t m a ra d jo n tá v o l a p o litik a i é le t h u llá m v e ré s e itő l n o v e m b e r 7-én d r. P fe iffe r m á r hiába k iá lto tt m e g á lljt.

11 A N É P B ÍR Ó S Á G O K ÉS U Z S O R A B ÍR Á S K O D Á S a./ A népbíráskodás az 1945: VII. te. alapján A p o litik a i rendőrség, a H. M. K a to n a p o litik a i O sztálya á lta l le fo g o tt g y a n ú s íto tta k - a m e n n yib e n ü g yü ke t vádem elésre a lk a lm a s n a k ta lá ltá k - e lő b b a népügyészségekre k e rü lte k. E zt k ö ve tő e n a m eg- vá d o ltakat n é p b írá ik elé á llíto ttá k. A k o ra b e li ig a z ságügyi tárca ve ze tő je, d r. R ies Is tv á n s z e rin t a a te rh e lte k felelő sségre vo n á s a ko r a tételesen m e g k ü lö n b ö zte te tt háborús és n é pellenes b ű n cse le km é nyek alkalm azása le h etővé te tte a g y o rs és te lje s e lé g té te ln y ú jtá s t. A nem zet pere m e g ro n tó iv a l szemben volta ké p p e n e gy p er - á llíto tta m ely te ch n ika i sze m p o n tb ó l b o m lik k ü lö n b ö z ő p e re kre. A z Ideigle nes N e m ze ti K o rm á n y re n d e le té ve l fe lá llíto tt n é p b író sá g o k p o litik a i k ü lö n b író s á g k é n t íté lk e z te k : egyrészt a k o rá b b i tö rv é n y e k á lta l is k ö zönséges b ű n te ttn e k m in ő s íte tt esetek e lk ö v e tő it, m ásrészt azokat vo n tá k fe le lő ssé g re, a k ik n e k csele km é n ye it a rendelet m in ő s íte tte b ű n cse le km é n y- nyé. A kla ssziku s jo g e lv e k e t 1945 után é p p ú g y m egsértették. m in t a k o rá b b i é v tiz e d e k b e n, p l. ez a lk a lo m m a l a n u llu m e rim e n sine lege e lv é t. A pártp o litik a i k ü z d e lm e k tő l b e fo ly á s o lt íté lkezé s a lá re n d e lődött a m agas p o litik a k ív á n a lm a in a k s a m e g fé le m líté s eszközévé v á lt. íg y a n é p b író sá g o k nem csupán az e lk ö v e tő k k e l szem beni vé d e lm e t s z o lg á l ták, íté lkezésü k szám os esetben azért v o lt tö rv é n y - sértő, m e rt o ly a n a la p ta la n u l le fo g o tt, m e g vá d o lt szem élyeket is e lm a ra s z ta lta k, a k ik az ös vá lto zá so k e lő tt se m m ifé le to rz, e m b e rte le n p o litik a szolgálatában nem á llta k. A tö rv é n y te le n s é gek m in d e n e k e lő tt a n y o m o z a ti szakaszban v á lta k m eghatározóvá. A k ia g y a lt, fiz ik a i k é n yszerre l e l ért b e ism e rő v a llo m á s o k - p l. a B e is m e re m, hogy fasiszta b e á llíto tts á g ú v o lta m kezd etű je g y ző kö n yve kb e n - é p p ú g y ezek sorába ille tte k, m in t a ham is ta n ú v a llo m á s o k. E z u tó b b ia k e gyaránt le h e t tek v a ló tla n o k a ká r a vád, a k á r a vé delem kérésének te ttek eleget. A tá rg y a lá s o k h a n g vétele, az esetenként ka to n á s tá rg ya lá sve ze té s, a v á d lo tta k íté let e lő tti m in ő s íté s e, az e lvesze tt (tu la jd o n o s t c s e ré lt ) e g y k o ri v a g y o n tá rg y a k ró l fo ly ta to tt parázs v itá k stb. a tá rg y a ló te rm e k e n k ív ü l is iz z íto ttá k a levegőt. A n é p bírósági rendelet fe b ru á r 5-én je le n t m eg a M a g y a r K ö z lö n y b e n. E lső m ó d o sítá sa ko r, m ájus 1-jén le hető vé te tté k, h o g y fia ta lk o rú - akra is halá lb ü n te té st szabhasson k i a n é p bíróság a kkor, ha a b ű n te tt e lk ö v e té s e k o r a fia ta lk o rú a 16. életévét b e tö ltö tte. A két to v á b b i m ó d o sítá st k ö v e tően, 1945 szeptem berében fo g a d tá k el a h o n a tyá k az 1945: V II. tc.-t a n é p b író s á g o k ró l. A 25 (e b b ő l 24 m ű k ö d ő ) m a g ya ro rszá g i n é p bíró sá g - s azok szám os k ih e ly e z e tt tanácsa o k tó b e r 2 3 -a d i- ká ig fő t m a ra szta lt el. A n é p b író sá g o k fo ko za to sa n szűntek m eg, le g u to ljá ra a S zegedi N é p b író sá g. M ű k ö d é s ü k három nagy szakaszra oszth a tó : tavasza k ö z ö tt, e k k o r végezték el a m u n ka d a n d á rjá t, a m it 1948 ja n u á rjá b a n 15 n é p b író ság m egszüntetése is b iz o n y ít tavaszáig ta rt a k ö v e tk e z ő p e rió d u s, e k k o r azok fe je z té k be íté lke zé sü ket, a m e ly e k a k o rábban m e g szű n té ktő l a legke ve se b b fo ly ó ü gyet vetté k át, vé g ü l 1950 tavaszára a m á r c e n tra liz á lt n épbíró sá g i rendszer u to ls ó tanácsai is b e fe je zté k m u n k á ju k a t. F o ly a m a tb a n m a radt e ljá rá s a ik a t a tö b b i, im m á r nem k ü lö n b írá s k o d á s i ke retben íté lk e ző b író sá g vette át. A népbíráskodás befe je zé se ko r rendelkezésre á llt s ta tis z tik a i adato k s z e rin t fő t á llíto tta k nép- iigyészségek elé, 1950 á p rilis á ig szem ély ügye le z á ru lt. A z o k o n k ív ü l, a k ik e lle n vádat e m e l te k, a tö b b ie k k e l szem ben m e g szü n te tté k az e ljá rá sokat. M in d e n m á so d ik g y a n ú s íto tt fő - ügye vádem eléssel z á ru lt fő esetében p ó t n yom ozásra v o lt szükség (s ezt kö ve tő e n hatá ro z hattak ü g y ü k b e n ). A n é p b író sá g o k elé fő t á llíto tta k, e lm a ra s z ta ló íté le te t k a p o tt fő. azaz a népügyészségek elé á llíto tta k kö ze l harm adát íté lté k el. A k iv é g z e tte k szám a fe b ru á r 24-én 227 fő v o lt o k tó b e ré tő l s z á llíto ttá k haza N y u g a tró l az ún. háborús fő b ű n ö s ö k e t. D r. S u ly o k D ezső ü g y véd, neves p o lg á ri p o litik u s s z e rin t k ö z ü lü k k e ttő - d r. B árdossy L á s z ló és d r. Im ré d y B éla, a ké t k o rábbi k o rm á n y fő - v o lt je le n tő s sze m é lyiség ja n u á r 10-én, ille tv e fe b ru á r 28-án végezték k i ő ke t. A d e p o rtá lta tó tr ió - a két b e lü g y i á lla m titk á r, B a k y L á s z ló és E ndre L á s z ló, v a la m in t m i n iszte rü k. Jaross A n d o r - k ivégzé sé t m á rciu s 2 9-én. ille tv e á p rilis 1 l-é n h a jto ttá k végre. Szálasi F erencet és tá rsa it m á rciu s 12-én és 19-én a kaszto ttá k fe l, S z tó ja y D ö m é t és k o rm á n y a tö b b ta g já t augusztus 24-én ve ze tté k b itó alá. A z íté le te k e t e lső fo k o n a sza kké p ze tt tanácsve- ze tő b ő l és la ik u s (p o litik a i szervezetek á lta l d e le g á lt) n é p b írá k b ó l á lló tanácsok h o ztá k, m á sodfo ko n a N é p b író s á g o k O rszágos T anácsa, a N Ő T szakké p ze tt jo g á s z a i íté lk e z te k. Ő k zöm ében e n y h ítő hatá ro za to ka t h o zta k a jo g e g y s é g és a törvé nye sség érdekében. A z é rt, m ert az e lk ö v e te tt b ű n te tte k k e l arányos íté le ti m é rté ke t h a tá ro za ta ikb a n messze tú llé p té k az első fo k o n e ljá ró, egyes fő v á ro s i, va la m in t v id é k i ra d ik á lis n é p b író sá g i tanácsok. A N Ő T b írá i e m ia tt azonban m e g a la p o za tla n b írá la to k a t szenvedtek, és g y a k o rla tu k szálka le tt az M K P, m ajd az M D P szem ében. íg y tö rté n h e te tt, h o g y 1946 ő szé tő l, az Á V O lé tre jö tte után a fe lm e n te tte ket vissza k e lle tt k ís é rn i a p o litik a i rendőrséghez, a m e ly tö rv é n y te le n m ó d o n in te rn á lh a tta ő k e t, k v á z i h a rm a d fo k ú fó ru m k é n t a n é p b írá skodás k o m m u nista b írá la tá t ké p v is e lv e.

12 b./ A népbíráskodás az 1946: VII. te. alapján ben. m ajd 1921-ben (az e k k o rib a n Eu- ró p a -sze rte m e g a lk o to tt re n d v é d e lm i tö rv é n y e k e g y ik k o ra i vá lto za ta ké n t) a p o litik a i e rő k szükségesnek vélték berendezkedésük vé d e lm é t, s e lm o n d ható ez a k o a líc ió s időszak á lla m á ró l is. A z 1946: V II. tc.-t h ó h é rtö rv é n y -nek nevezték. A hatalom erősza kjellegének erősödése idején a n y o m o z ó szervek, v a la m in t a frissen fe lá llíto tt népbírósági (k o ra b e li helyesírással írv a ) k ü lö n ta n á c s o k m ár azt is fe la d a tu l kapták, hogy ne csupán gátat vessenek a fa siszta vagy burzsoá reakciós kísé rle te kn e k, hanem R évai tézisének m e gfelelően részt v á lla lja n a k a k o m m u n is ta d ik ta tú ra m egterem tésében. E zt akké nt hajthatták végre, hogy kö zre m ű kö d te k a m unkás- m ozgalom b an fra k c ió s vagy annak c ím k é z e tt szem é lye k m eghurcolásában, a k o a líc ió s és k o a líc ió n k ív ü li, nem m u n ká spárti cso p orto sulá sok e lle n sé g - gé m inősítésében, a jo g eszkö zeivel tö rté n t tö rv é n y telen m egbélyegzésükben, esetenként lik v id á lá s u k ban s íg y tovább. R évai írása a m aga pőreségében m á r 1945 nyarán m egm utatta: a ki az M K P vezetés vagy e g yáltalán a s z tá lin i p o litik a c é lja it keresztez i. vagy feltehető, hogy keresztezni akarja, az m in d reakciós, az m in d a d e m o k rá c ia, a..nép ellensége, s úgy is k e ll bánni vele. A n yo m o zó szerveket az M K P (és u tó d a i) kisa já títo ttá k. ennek a p á rtv é d e lm i összpontosításnak a k ö ve tke zm é n ye i a k k o r válta k m ég é rzékelhetőbbé, a m ik o r a pártvezetés is kü lö n c é lo kat tű zö tt m aga elé. E nnek függvényében to rz u lt to vá b b és le tt a p á rtérdekek k ih ird e tő je a b író sági eljárás. A z m árcius 12-én e lfo g a d o tt tö rv é n y t augusztus 12-én (im m á r más tá rsadalm i p rio ritá s t ké p vise lve ) ú gy m ó d o síto ttá k, hogy.,a M a g y a r K ö z társaság védelm ére tö rvénybe ik ta to tt b ün te tő rendelkezések ezután értelem szerűen a M a g y a r N ép- köztársaság b ü n te tő jo g i védelm ét szo lg á ló rendelke zésekként a lkalm a za n d ó k. N em tö rv é n n y e l m ó d o síto tta k tö rv é n y t, hanem az országgyűlés - p o litik a i, v a la m in t az a lk o tm á n y jo g i és k ö z jo g i - b iz o tts á g a i nak együttes ülésén e lfo g a d o tt je le n té s elégséges v o lt hozzá. (M e g je g yzendő, hogy az M D P lé tre jö tté t követően nem m ó d o síto ttá k a háborús és népellenes cse le km é n ye k elkövetésé vel m e g vá d o lta k ügyeiben e ljá ró népbírósági tanácsok összetételére vo n a tko zó p a ragrafusokat. íg y azok tö rvé n yte le n összetételben íté lkezte k, a m i ú g yszintén abszolút sem m isségi o k.) A z 1946: V II. te. alapján elm a ra szta lta k száma 1950 e le jé ig 5861 fő v o lt, de 1956 őszéig kö ze l 38 ezerrel n őtt a p o litik a i e líté lte k száma, és (n oha a kato n a i bírósági adatok h iá n yo sa k!) tíz esztendő alatt fő t íté lte k el. a kivé g ze tte ké p edig m e g kö ze líte tte az ötszázat. A je le n tő se b b p o litik a i perekben m e g h u rcolta k k ö z ü l 413 fő v o lt m u n ká sp á rto k - e g y szerű vagy vezetéshez tarto zó - tagja, ille tv e szim p a tizáns, hozzátartozó. S zám uk (v a la m e n n y i n a p ja in k ig re h a b ilitá lta t is fig y e le m b e véve ) nem é ri el a fő t, a p o litik a i perekben 1956 ősze e lő tt m e g h u r c o lta k 1% -át. K ö z ü lü k szám os fo n to s párt- és á lla m i fu n k c ió b a n lé v ő t kivé g e zte k, az azonban é vtize d e ken át tabu m aradt, hogy a to vá b b i 99% is árta tla n u l szenvedett októberében-n ove m b erében a m egh u rc o lt, m egbüntetett társadalom nem fe le jte tt, nem fe le jth e te tt, de az íté le te ke t csak 1990-ben s e m m is í tették m eg (lásd az 1990: X X V I. tc.-t. a m ásodik sem m isségi tö rv é n y t!). c./ A z uzsorabíráskodás A re n d e le ti korm ányzás során h asonlóké pp tették alkalm assá a k ü lö n b ö z ő gazdasági vagy kö zig a zg a tási n o rm á k alátám asztására a k ü lö n fé le gazdasági cé lo k érdekében hozott, d rá k ó i íté le te k kiszabását lehetővé te vő keretrendeleteket is. A z jú liu s 28- án k ib o c s á to tt 8800/1946. M. E. sz. rendelet nem tett különbséget bűntett és szabálysértés k ö z ö tt, vagyis ez álta l teret hagyott a k o m m u n is tá k irá n yítá sa alatt á lló rendészeti, gazdaságrendészeti és g azd asá gpolitik a i-re n d é sze ti g y a k o rla tn a k. Ez a jo g s z a b á ly - expressis verb is - a k ö tö tt gazdálkodás, a je g y rendszer stb., m ajd a s ta b iliz á c ió után ennek vé d e l m ét. ille tv e egy m inden k o rá b b in á l egyke ze síte t- tebb készletgazdálkodá si, fe lü g y e le ti rendszert szo l g á lt". A z á rd rá g ító visszaélések, a kö zellátást veszélye zte tő cselekm ények e lle n és a fo rin t védelm ében ho zo tt rendelet igen szig o rú büntetési tételeket á lla p íto tt m eg, sőt a fo rin t értékállandóságának védelm e érdekében halálbüntetés kiszabását is lehetővé tette. A z 1947: X X I II. tc.-kel fe lá llíto tt úja bb k ü lö n b író ság - az ún. uzsorabíróság, közism e rte bb nevén a m unkásbíróság - a nagyobb gyára kbó l ve rb u vá lt ü l n ö kö kke l e g yfo kozatú eljárásban a nagyobb gazdasági büntettek e lkö ve tő i fe le tt ítélkezett (szaporítva a kü lö n b ö ző típusú kü lö n b író sá g o k rendszerét ig ). A S Z T Á LIN I RENDSZER J O G G Y A K O R L A T A " A s z tá lin i hatalm i berendezkedés M a g yaro rszá gon is p o lg á rháború s v is z o n y o k közepette haladt előre, a társadalom százezreit é rin tő tö rvé n yte le n sé geket kö ve tve el. M in d e z t h a rm a d ik v ilá g h á b o rú rém ét k e ltő p szich ó zis és é b e rsé g i k a m p á n yo k közepette. K ezdetben a v o lt u ra lk o d ó o sztá lyo k és szövetségeseik. m ajd a p a rla m e n ti pártok lik v id á lá s á ra ve tt irá n y t, való jában azonban jó s z e rin t m inden tá r sadalm i réteg elle n fo ly ta to tt hadjáratot. E nnek b iz o n y íté k a, hogy az e líté lte k tö b b m in t három negyede paraszt va gy m unkás v o lt. A töm eges eljá rá so k tú l n y o m ó részben a parasztságot sú jto ttá k s e k o n c e p ció s d ik ta tú ra e g y ik le g fő b b jellegzetessége épp az v o lt, h o g y a rendszer, a m e ly ik m agát a m unkás- o s z tá ly h a ta lm a ké n t d e k la rá lta, azt hangoztatta, hogy a m u n ká s-p a ra szt szövetségre é p ü l, v a ló já -

13 bán azonban a parasztság felszám olását tűzte c é lu l. A p o litik a i életben b e kö vetke zett a ra d ik á lis fo r dulat, s ezt R ákosi világossá tette: M o s t... nálu n k is... a S z o vje tu n ió szo cia lista építésének lényeges alapvonalai általános é rv é n y ű e k... a d ö n tő kérdésekben nincs k ü lö n» nem ze ti ú t«. E hhez S zakasits Á r pád m ég hozzáfűzte: M in d e n más út a gyalázatba, a háborúba, a szolgaságba vezet. A sztálini ö n k é n y u ra lm i rendszer létesítésekor, a fo rd u la to t követően az ún. népi d em okráciákb an - íg y M agyarországon is - új ellenségképet a la k íto tta k k i. a sztá lin i-zsd a n o vi értelm ezés alapján ellenségesnek m inősített két tá b o r jö tt létre. A z üld ö ze n d ő k körét a B. M. Á V H á llíto tta össze 1949-ben, ó rákkal a R ajk és társai ügyében elké szíte tt vádira t n y ilv á n o s ságra hozatala e lő tt. A m íg az e g y ik tá b o r -t a to tá lis uralom vezető e litjé t ké p viselő k és a p o litik á ju k a t k ö nyörtelenül m e g va ló sító erőszakszervek m unkatársai a lkották, addig a m ásik tá b o r -ba som m ásan azokat a m illió k a t soro ltá k, akike n a R é va i-fé le re a kció s je lz ő m érhetetlen kiterjesztésével m ár nem csupán a n tiko m m u n istá ka t, hanem nem k o m m u n istá ka t értettek. íg y szaporodott az üldözendők köre (am ibe kom m unisták is tartozh attak a kko r, ha nem értettek egyet az e lu ra lko d ó kurzussal). K iz á ró la g a hatalm at gya korló vagy k iszo lg á ló, a M o szkvá b ó l jö tt tanács- adók -nak. va la m in t a K re m l és a L u b ja n k a urainak parancsait végrehajtó és végrehajtató csoport tagjai lehettek biztonságban, ennek ellenére ism ertek k iv é telek - P á lffy. R ajk és társaik -, h o lo tt épp R ajknak az M D P K V m árcius 5-én ta rto tt ülésén e lm o n d ott beszédével m ég R ákosi is egyetértett, a m ik o r a k ü lü g y m in is z te r kije le n te tte : A k i más pro g ra m o t vall. m int a szo cializm us építését, az m á r a m agyar nép ellensége és nem a korm ányzat va la m ifé le ko n stru k tív e llenzéke. A p a rlam entáris d e m o krá cia irá n yza ta ih o z kötő d ő tényezők hatásfoka le szűkü lt. A s z tá lin i m o d e ll hazai érvényesíté sekor az ú j büntető jo g a lk o tá s k ö v e t kezm ényeként a jo g a lk a lm a z á s a represszió ugrásszerű fokozódásához, a szem élyes szabadságjogok d in a m iku s csorbulásához vezetett. A jo g eszközzé válása m iatt az íté le te k m értéke a m á r je lz e tt a rá n y talanságokat is messze fe lü lm ú lta. íg y jö t t létre a ré g i értelem ben ve tt re n d ő rá lla m. A centra lizá lt, g y o rs íto tt hatalom átvé tel és e rő lte tett szocialista építés p ro g ra m já t előtérbe á llító sztálin i p o litik a nem csupán a k ü lp o litik á b a n, hanem a b e lp o litiká b a n is kö te le ző vé tette a m ásolást. E lég itt utaln i arra, hogy a B a lkánon le z a jlo tt tö rvé n ysé rtő pereket köve tté k a m a g ya rországiak is, s a harm incas évek szovjet praxisának m egfe lelően a p o litik a i k i- átkozás perekkel fo ly ta tó d o tt. Jugoszlá via - S ztálin számára eretnek - ve zetőinek in co n tu m a tia m, azaz távo llé tü kb e n való m eghurcolása íg y vá lt teljessé. (A h o g y a S zo vje tu n ió b a n e lő b b S zibériába, m ajd k ü lfö ld re ü ld ö zté k a p o litik a i e lle n fe le t, a k ib ő l e l- lenség -et a lk o tta k a tá rgyalások v á d lo tt -ja i, m in t például L. D. T ro c k ijb ó l, u g ya n ú g y az 1945 után z a jlo tt k e le t-kö zé p -e u ró p a i és b a lká n i perekben, más kiv á la s z to tt szem élyeket h u rc o lta k m eg, a k ik nek v a llo m á s -a i b ű n tá rs a k é n t képletesen a vádlo tta k padjára ü lte tté k az e lle n sé g T itó t és tá rsa it.) B Ü N T E T Ő J O G -A L K O T Á S A z új h e lyzetnek m e g felelően z a jlo tt le a b író i szervezet és büntetőe ljárás átalakítása n o ve m ber 18-án, a M a g y a r N épköztársaság L e g fe lső b b B í róságának első te lje s ülésén a v o lt k ú ria i m ásodelnök, a szo ciá ld e m o kra ta dr. S o m o g y i Ö dön - tö b b e k k ö z ö tt - kije le n te tte :... [a régi k ú ria i id ő kb e n ] a székek nyugat felé v o lta k fo rd ítv a, a m i je lképezte azt. hogy a lé g i b írá k a né m e tb ől csaknem szó szerin t le fo rd íto tt tö rvé n ye ke t idegen szellem ben a lk a l m azták, m ost a terem képe észak felé [s ic!] van fo r d ítv a, a felé az ország felé, a S z o v je tu n ió felé, m e ly nek győ zelm es hadseregének kö szö n h e tjü k, h ogy ma itt a N épköztársaságra, annak A lk o tm á n y á ra tehetü n k e skü t. M i tö b b : Jelké p e zi ez a változás azt, hogy jo g re n d sze rü n k is útm utatás végett a S z o v je t u n ió felé fo rd u l, am i term észetes is, hiszen m i is a szo cia lizm u st é p ítjü k. M a g a a b ü n te tő ig a zsá gszolg áltatá s is ké ta rcú v o lt. Ú ja b b s z e m p o n to ka t, o s ztá lyharcos va gy m egto rló intézkedéseket e lsősorban a n é p b író sá g o ko n ke re sztü l é rv é n y e s íte tt az új rend, m íg kö zb e n, lá t szólag, é rvé n ye sü lt m ég a ré g i C sem egi k ó d e x, e l v e iv e l és m ó d s z e re iv e l.. 1 A represszió, az e lre tte n tés c é lja i^ fo g a lm a z ó d ta k m eg a k ü lö n b ö z ő n y ílt és titk o s tö rv é n y e k b e n, tö rv é n y e re jű re n d e letekb en, h a tá ro za to kb a n, u ta sítá so kb a n, tá jé k o z ta tó k b a n. A teljesség ig é n ye n é lk ü l e m líth e tő k az a lá b b i íté lk e zést m eghatá ro zó, igazság- és b e lü g y m in is z té riu m i uta sítá so k, a N épkö ztársa sá g E ln ö k i T anácsa ren- d e le te i, az O rszágos T e rv h iv a ta l á tira ta i, s a k ü lö n böző p á rtá llá s fo g la lá s o k. íg y v á lta k m eghatá ro zó vá péld á u l az a lá b b i re n d elkezé sek (k ro n o ló g ia i so r re n d b e n ): a tilto tt hatá rá tlé p é si c s e le km é n ye kre ( ja n u á r 18.), az ország te rü le té n e k e lh a gyására v o n a tk o z ó b ü n te tő re n d e lke zé sek kiegészítésére ( jú n iu s 20. és jú liu s 12. stb.), a bér- és norm a csa lá si ü g ye kre ( augusztus 2 6.), az áru fe lh a lm o z á s i és sp e ku lá ció s ü g ye kre ( szepte m b e r 2 8.), a z s iz s ik e s g a b o n a b e szolg á lta tá s ügyére ( o k tó b e r 5.), a te rm é n y e k engedély n é lk ü li s z á llítá s á v a l e lk ö v e te tt cse le km é n ye k ü ld ö zésére ( o k tó b e r 6.), a te rm e lő s z ö v e tk e z e ti c s o p o rto k e lle n i izg a tá so k üldözésére ( o k tó b e r 7.), a te rm é n y e k e lszá m o lá sá va l kapcso latban m e g in d u lt b ű n ü g y e k re ( o k tó b e r 13.), az ún. feketevágásos ü g ye kre ( o k tó b e r 25. és ja n u á r 15.), a k u lá k e ls z á m o lta tá s i ü g ye kre ( n o ve m b e r 15. és fe b ru á r 5.), a beszo lg á lta tá s ü gyé re ( n o v e m b e r 2 7.), a gazdasági b űncsele k m é n y e k re ( d e ce m b e r 19.), a m ezőgazda

14 sági term eléssel ö sszefüggő b ű n cse le km é n ye knél az o s z tá ly h e ly z e t fig y e le m b e v é te lé re ( dec e m b e r 12.), az ip a ri d o lg o z ó k á lta l e lk ö v e te tt b ű n - c se le km é n ye kre ( d e cem ber 2 7.), a te rv fe g y e lm e t sértő b ű n cse le km é n ye kre ( ja n u á r 31. és fe b ru á r 13.), a sp e ku lá ció s ü g ye kre ( fe b ru ár 20. fe b ru á r 27 és m á rciu s 6.), a m agzatelh ajtáso s ü g ye kre ( d e ce m b e r 12.) és íg y to v á b b... S z tá lin le g jo b b m a g ya r ta n ítv á n y a - e lte k in tv e a R a jk és társai per tanácsvezető b írá já n a k. a k é sőbb m e g h a so n lo tt és ö n g y ilk o s s á g o t e lk ö v e te tt dr. Jankó P éternek a fe lk é s z íté s -é tő l - a m e n n yire te hette, más és más m ódszere ket a la k íto tt k i, s az ügyészségek és b író s á g o k irá n y ítá s á n a k sajátos e s z k ö z e iv e l é lt. N em csupán a k ie m e lk e d ő ü g y e k k e l, hanem - és tá rsa d a lm i m éretekben ez v o lt a d ö n tő - az ún. tö m e g p e re kke l is fo g la k o z o tt, s e b b é li törődésében m é ltó p a rtnerre ta lá lt G erőben. H a a p o litik a ig é n ye lte a m e g fé le m líté s t, a m e g to rló h a d m ű v e le t -e t, a k k o r nem m egle p ő, h o g y a két p á rtve ze tő m ik é n t o ld o tta m eg p l. a sertés fe ketevágása esetén fe lm e rü lt g o n d -o t. A z enyh ébb íté le te ke t a R ákosi T itk á rs á g szóvá tette az igazságü g y i tárca veze tő jé n é l, d r. M o ln á r E rik n é l. S im o n Jolán (P é ter féle sége). R ákosi T itk á rs á g á n a k vezető je le velében íg y írt: M e llé k e le k fe ketén vágó ku- lá k o k ra v o n a tk o z ó néhány íté le te t. 7 hónapot adni feketevágásért nem e lre tte n tő d o lo g, s ha v a la k in e k a lakásán fe ketevágás m e lle tt 284 kg k ris tá ly c u k ro t is ta lá ln a k, o tt kevés az I é v i b ö rtö n és 1500 Ft pénzbüntetés, v a la m in t a közsé g b ő l 3 hónapra v a ló k itiltá s. Ez a kérdés szorosan ö sszefügg k ö z e llá tá sunk h e ly z e té v e l és ezért szig o rú b b íté le te k e t k e ll h o z n i. A z enyhe íté le te ke t, a m e n n yib e n fe lle b b e zé s tö rté n ik, az ügyész részéről m eg k e ll s z ig o ríta n i. R ákosi e lv tá rs m e g bízásából S im o n J o lá n. A m i n is z te r vá la sza nem e lé g íte tte k i R á k o s it, a k i G e rő h ö z fo r d u lt, k ö v e te lv e az o s ztá lyharcos d if fe renciá lás részbeni e lu ta sítását is: F eke te vá g á sn á l is fig y e le m b e k e ll ugyan venni az o sztá ly s z e m p o n to ka t, de el k e ll v e rn i azért a k ö zép- és kisp a ra szto n is a p o rt. G e rő m e g n yugta th a tta R á k o s it, m e rt 24 órán b e lü l k ü ld ö tt válaszában a rró l tá jé k o z ta tta, h o g y a N épgazd asá gi Tanács 1951 ja n u á rjá n a k m á so d ik hetében a fe ke te vá g á so k e lle n i k ü z d e le m kérdésében a k ö v e tk e z ő hatá ro za to ka t hozta: 1./ fe ls z ó líta n i az ig a z s á g ü g y m in is z te rt, hogy g o n d o s k o d jé k a büntetések m e g s z ig o rítá s á ró l. A g y a k o rla tn a k, h o g y a büntetések végrehajtá sát az esetek m in te g y 2/3 részében fe lfü g g e s z tik, véget k e ll ve tn i. 2.1 a b üntetéseket a h e ly i sajtóban, a súlyosa bb eseteket a k ö z p o n ti sajtóban is közzé k e ll te n n i. 3. / a fe lje le n tő t ju ta lm a z n i k e ll. A feketevágások e lle n i küzd e le m b e be k e ll v o n n i a p é n z ü g y ő rö k e t és n e k ik is ju ta lm a t k e ll adni m in d e n le le p le z e tt fe k e tevágás u tá n. A R áko si és tá m o g a tó i á lta l m e g v a ló s íto tt kata s z tró fa p o litik a során az Á V H a zsarnokság, a d ik tá to r és kö re hű eszkö zeként m ű k ö d ö tt. R ákosi szabta m eg fe la d a tu k a t, m i tö b b - egyes esetekben - íté lk e z e tt is. N e m csupán vezette az Á lla m v é d e l m i H a tó ságot, hanem b e le szó lt abba is, h o g y - őt id é zve -... k it hogyan íté lje n e k e l v a g y a m in t K iss, az M D P K E B, m á r id éze tt e ln ö k e m o n d o tta :... sőt m egszabja, k it. m ily e n büntetéssel sújtsan a k. A h a g yo m á n yo s jo g e lv e k k e l ra d ik á lis a n s z a k ító s z tá lin i m o d e llt a jo g a lk o tá s során a b ü n te tő jo g b a n az ü ln ö k b írá s k o d á s és h á ro m fo k o z a tú b író s á g i re ndsze r felhasználásával a R á k o s i-g e rő -fé le d ik ta tó rik u s berendezkedés e g y ik le g lé n ye g e se b b a l rendszerévé fe jle s z te tté k. N o h a v o lta k e lő b b re v iv ő m o zza n a to k is, összességében az ú jo n n a n k ik ris tá ly o s o d o tt hazai b ü n te tő jo g re n d s z e r a s z tá lin i k o n s tru k c ió t h o n o s íto tta m eg. A jo g a lk o tá s t és -a lk a lm a z á s t m e g h a tá ro zta a c á fo lh a ta tla n tézis:..a S z o v je tu n ió b a n is íg y c s in á ljá k. A lé n ye g persze az v o lt. hogy ebbe b e le é rte tté k és á tv e tté k az o tt é r vé n ye sülő jo g fe lfo g á s t is. A v o lu n ta ris ta, p ra g m a tis ta m e g kö ze líté sse l a jo g eszközzé v á lt. és te rro r hoz vezetett az á lla m belső és k ü ls ő b izto n sá g á va l, v a la m in t a gazdasági rend e lle n,.v é tő k -k e l sze m ben. B eve zették az ü ln ö k i rendszert, a s z tá lin i p ra xis b ü n te té si te c h n ik á já t (m é g a s ta tá riá lis íté lke zé sn é l is, k iv é v e a m u n kás- és n é p b írá sko d á st) - lásd az 1949: X I. tv -t. a népnek a b ü n te tő ig a z s á g s z o lg á l tatásban v a ló ré szvé te lé rő l és a te l le b b v ite l e g ysze rű s íté s é rő l! A z e g y fo ly a m o d á s ú íté lke zé s bevezetésével e g ysze rű sö d ö tt a b író sá g i m o d e ll. A n n a k e lle n é re, hogy a s z tá lin i g y a k o rla t és e l m é le t m indenható sá g á t sza jkó zva, azt m in d e n ü tt te rje szte tté k, az egyes s z o v je t s z e m lé le ti e le m e k nem te tté k sem m issé az a d d ig i k la s s z ik u s és m a g y a r e lő zm é n ye ke t. U g y a n a k k o r a b ü n te tő p o litik a i c é lo k a t és e lv e k e t ö sszefogó 1950: II. tv -re, az ún. B tá -ra (a B ü n te tő tö rv é n y k ö n y v Á lta lá n o s részére) m á r rá n y o m ta b é lye g é t az egységesítés, az e g ysze rűsítés. A m á r je lz e tt, s z tá lin i m in tá ra a lk o to tt, súly o s k ö v e tk e z m é n y e k k e l já ró, tágan é rte lm e z h e tő tö rv é n y e re jű re n d e le te k k ö z ü l k e ttő k ü lö n is e m lítendő. A z e g y ik az 1950: 4. sz. tv r., a m e ly szabotázsnak m in ő s íte tte a népgazdasági te rv m e g v a ló s í tását sértő va g y ve szé lye zte tő szándékos v a g y g o n d a tla n m agatartást. S őt, a tö rv é n y e re jű re n d e le t a szabotázs esetében a g o n d a tla n m e g v a ló s ítá s t is le hetségesnek tételezte s íg y ö tvö ze te le tt a k o rá b b i id ő sza k k e re tre n d e le te in e k és jo g fe lfo g á s á n a k. A m á s ik jo g s z a b á ly az 1950: 24. sz. tv r. v o lt, a m e ly a tá rsa d a lm i tu la jd o n b ü n te tő jo g i vé d e lm e során halá lb ü n te té s kiszabását is le h e tő vé tette. F e lté tle n e m líté s t é rdem el az 1950: 26. sz. tv r. is, a m e ly az ország te rü le té n e k e lhagyására v o n a tk o z ó b ü n te tő re ndelkezé seket egészítette k i, a h o zzá ta r to z ó k b ü n te th e tő k k é v á lta k. A re n d e le t titk o s v o lt, a M a g y a r K ö z lö n y b e n A M a g y a r N e m z e ti B a n k r ó l szó ló jo g s z a b á ly t k ö z ö lté k e szám a la tt 1950.

15 jú liu s 30-án. A z 1954: 12. tv r. h e lyezte h a tá lyo n k í v ü l m ájus 12-én, e jo g s z a b á ly a la p já n kö ze l fő t m araszta lta k e l.2 A z 1949: IX. és az 1950: IV. tv. által á ta la k íto tt ké tfo ko za tú bíráskodási rendszert egészítette k i az :4 6. tv r., a m e ly a hatásköri és e ljá rá si jo g sza b á ly o k a t m ódosította. A tö b b m in t ötven éve hatályban levő büntető perrendtartást ben fe lv á lto tta az új (1951: III. tv.), az a lk o tm á n y h o z ig a zítva azt. A benne rö g zíte tt e lve k és a g y a k o rla t k ö z ö tt azonban k iá l tó ellentét v o lt. A z augusztus 31-én hatályban levő b ü n te tő jo g i szabályok g y ű jte m é n yeké n t adta közre az igazságügyi tárca a B H Ö -t, a H a tá lyo s A n ya g i B ü n te tő jo g i S zabályok H iv a ta lo s Ö ssze á llítását. A Z IG A Z S Á G S Z O L G Á L T A T Á S I" TERROR A D A T A I A z e rő szaksze rvekre, m in d e n e k e lő tt az Á lla m v é d e lm i H atóságra és az ig a zságügyie kre a la p o zo tt rendszer m in d e n m á so d ik, h a rm a d ik csalá dot m egh u rco lta s egy szűk k ö rö n k ív ü l jó s z e rin l m in d e n k it m egalázott s (ese tenként a szó fiz ik a i é rte lm é ben is) m e g n y o m o ríto tt. A kö z is m e rt, k ü lö n b ö z ő p á rtá l lású p o litik u s o k k a l és p á rto n k ív ü lie k k e l szem beni eljá rá so k, v a la m in t a p o litik a i je lle g ű töm eges e ljá rások, a m elyek eg ysze rű em berek százezreit é rin te tték. e lv á la s z th a ta tla n o k a ko rsza k k ih ív á s a ira adott (R ákosi és k ö re álta l é rv é n y e s íte tt) s z tá lin i választól. A le g fe lső b b szin tű pártvezetés h a tá ro za ta iva l (p l. a szovjet - h a lá lb ü n te té st k ö v e te lő - b e a v a tk o zást követően a d r. D o n á th G y ö rg y és társai e lle n i e ljá rá s b a n, a M A O R T v e z e tő in e k ü g y é b e n, M in d s z e n ty és társai perében) a ke z d e ttő l d ire k t vezérlésű b ü n te tő íté lke zé s során, később az ún. b ü n te tő p o litik a i irá n y e lv e k k e l, to vá b b á az ig a zsá g ü g yi tárca belső utasításaiban m e g je lö lt íté le ti k v ó tá k k a l a b író sá g o ka t íté le tk ih ird e tő fó ru m o k k á s ilá n y íto t- ta. A z o s z tá ly h a rc o s íté lke zé s -t sü rg e tő p o litik a i vezetés v á lla lt u ta sítá sa it m in d a n y o m o z ó k, m in d az ig a zságügyie k lé n y e g ile g m a ra d é kta la n u l vé g re h a jto ttá k, sőt esetenként tú l is te lje s íte tté k. Ezen nem v á lto zta t az u gyancsak ism e rt té n y sem, hogy szám os ügyész és b író ig ye ke ze tt a te rro rt c s ö k k e n teni. A z fe b ru á r e lse je i á lla p o t s z e rin t előzetes letartóztatásban v o lt 5265 fő. A z év végén szá m uk elérte a ben a , 1952-ben a , első h á ro m hónapjában a 4511 fő t. A jo g e rő se n e líté lt, ő rize tb e n le vő fe ln ő tt k o rú a k száma fő v o lt százalékuk m u n k á s o k b ó l és 25 ka tasztrális h o ld o n a lu li fö ld b irto k k a l re n d e lk e ző vagy fö ld n é lk ü li p a ra szto kb ó l á llt. A z 1945: V II. te. alapján e lm a ra szta lta k 53,5 százalékát, az 1946: V II. te. alapján e líté lte k 6 4,1 9 százalékát és a gazdasági je lle g ű cse le km é n ye k m ia tt m e g h u rc o lta k 59,82 százalékát a m unkás, ille tv e e lő b b ie k b e n je l zett parasztok a lk o ttá k. A p o litik a i perek során 1951-ben e líté lte k szám a c sö kke n t 1950-hez képest ( rő l fő re /, fő leg a tilto tt h a tá rá tlé p ő ké (v ö. az 1950: 26. tv r.-r e l!) és az 1945: V II. te. hatá lya alá ta rto z ó k é. E zzel szem ben a gazdasági ügye kb e n rő l fő re n ő tt az e lm a ra szta lta k szám a. A z M D P II. ko ngresszusával ö ssze fü g g ő jo g p o litik a hatására az é v i ró l fő re n ő tt a m e g h u rc o lt tő ké se k, k u lá k o k létszám a. A m íg a d o lg o z ó para s z t k a te g ó riá n á l ( = % ) a n ö ve ke d é s százalék, a d d ig a tő k é s, k u lá k e líté lte k esetében 2 3 2,4 százalék. A z 1950 á p rilis á tó l 1956 o k tó b e ré ig e lte lt 78 h ó napban az ú j szakasz időszakára a lig 21 hónap esett. A R á k o s i-g e rő -fé le irá n y ítá s idejé n (5 7 h ó nap a la tt) m e g v á d o lta k , azaz h a vonta , ille tv e naponta 578 fő t. K ö z ü lü k havo n ta ille tv e naponta 347 fő t íté lte k el. E zzel szem ben az ú j szakasz idejé n m e g v á d o lta k , h a vo n ta ille tv e naponta 302 fő t. K ö z ü lü k h a vo n ta ille tv e n a p onta 180 főt m ara szta lta k el. A 78 hónap adatsorai nem á tla g o l h a to k, m e rt a m e g v á d o lt fő s az e líté lt fő h a v o n k é n ti és napi adatai e ltü n te tn é k a p e rió dusok k ü lö n b s é g e it ja n u á r I. és o k tó b er 1. k ö z ö tt sze m é lyt m a ra szta lta k el. A váderedm ényességet te k in tv e R á ko si és G erő idejé n a m e g v á d o lta k 67 százalékát, az ú j szakasz időszakában 59 százalékát íté lté k el a b író s á g o k. A m e g h u rc o lta k d ö n tő részét a gazdasági csele km é nye k e lk ö ve té sé vel g y a n ú s íto tta k a lk o ttá k. A le g k e m énye b b íté lke zé se k idején ( e le jé tő l 1953 n ya rá ig, ille tv e az ú j szakasz -t k ö v e tő e n ) és N a g y Im re m in is z te re ln ö k s é g e a la tt a tá rsa d a lm i tu la jd o n e lle n i b ű n te tte kn é l , ille tv e 1344 fő. az á rd rá g ítá s ü rü g y é v e l e lm a ra s z ta lta k n á l 3 7 7, ille tv e 107 fő, a k ö z e llá tá s e lle n v é tő k b ű n ü g y e ib e n 2691, i l le tve 325 fő a h a vonké n t e lm a ra s z ta lta k átlaga á p rilis elsején fő t ő riz te k ka to n a i és p o lg á ri e líté ltk é n t, ille tv e in te rn á ltk é n t. Jú n iu s 1- jé n ka to n a i és p o lg á ri e lm a ra szta lt v o lt, pár h éttel ké s ő b b rő l 7093 p o litik a i és k ö z tö rv é n y e s e líté lt adata ism e rt. A z in te rn á lta k k ö zül 574 m á r k ö z ö tt e lve szte tte szabadságát, m íg 4462 fő t tő l in te rn á lta k, le g tö b b jü k e t sze m é lyt ben. A z ú j s za ka sz e lle n tm o n d á s a i A z ú j szakasz során m e g h o z o tt, tö b b m in t háro m n e g y e d m illió fő t (zöm ében c s a lá d fő t) é rin tő k ö z k e g y e lm i in té zkedések nem csupán azt je lz ik, hogy a re n d sze r tűrőképessége a v é g s ő k ig fe s z ü lt, hanem azt is. hogy a b e lső ké n ysze r és a k ü ls ő tén ye ző k a g y a k o rla t részleges feladását te tté k s zü k ségessé. E ko rsza k p o litik a i perei m u ta tjá k, h o g y a R á k o s i-g e rő -fé le m o d e ll ig a zsá g ü g yi p o litik á ja

16 Jog történeti szemle V > y lényeges szerepet já ts z o tt a re ndsze r m űködésében, s a kata s z tró fá h o z ve zető ú to n az e g y ik le g fo n to sabb m é rfö ld k ö v e t je le n te tte. E zen a tényen nem szépít az sem, hogy a k ö rn y e z ő vilá g b a n sem v o lt ez m ásképpen, s a g lo b á lis te rro r m in d e n ü tt - m ég ha v á lto z ó id ő sza ko kb a n és in te n zitá ssa l is - jelen v o lt. A lassan m ó d o su ló h a ta lm i v is z o n y o k e lle n t m ondásosságát je lz i, h o g y az ú j szakasz id e jé n is fo ly ta tó d h a tta k a tö rv é n y s é rtő perek m in d a m u n k á s m o z g a lm i sze m é lyisé g e k (D e m é n y és csalá dja, W eissh a u s A la d á r. B o é r F e re n c. G ács L á s z ló, K é th ly A n n a stb.), m in d a tá rsa d a lo m le g k ü lö n b ö ző b b fo g la lk o z á s i c s o p o rtja i, fe le k e z e te k ta g ja i - c io n is tá k, ferencesek, je h o v is tá k stb. - e lle n. V o n ta to tta n hala dt a csak 1954-ben m e g in d u lt fe lü lv iz s g á la t és re h a b ilitá c ió (ez u tó b b i szám os a lk a lo m m a l újabb tö rvé n ysé rté sse l tetézte a k o rá b b it, to v á b b i p ö tty ö k k e rü lte k az á rta tla n u l m e g h u r- c o lta k ra - lásd S ó ly o m és társai ü g y é t!). A sza badult e líté lte k k ö z ü l szeptem ber 17- e d ik é ig 7438 fő t ú jb ó l e lle n ő rz é s alá v o n ta k. (E z tő lü k fü g g e tle n ü l, a k a rv a -a k a ra tla n u l szűkebb p á t riá ju k a t. ism erő si k ö rü k e t is érte. íg y e g y fa jta c s a l é te k szerepét is b e tö ltö tté k a szabadságukat ú jra visszanye rte k, m ert e d d ig nem e lle n ő rz ö tt szem é ly e k is - m ia ttu k - a p o litik a i re n d ő rö k g ó rcsö ve elé k e rü lh e tte k.) A z in te rn á lta k k ö z ü l e lő b b 733 fő t ja va so lta k b író sá g i e ljá rá sra, végül 659 fő t á llíto tta k b írá i elé, s n o ve m b e r 9 -e d ik é ig 529 fő t s ú ly o san - és tö rv é n y te le n ü l - e lm a ra s z ta lta k. A m egérd e m e lte n le fo g o tt á lla m vé d e lm is ve ze tő ke t - P étert és tá rsa it - nem a le g sú lyo sa b b b ű n c s e le k m é n y e ik m ia tt íté lté k e l, az eljá rá ssa l összefüggésben le ta r tó z ta to tt á rta tla n o ka t - o rv o s o k a t, h itk ö z s é g i vezető k e t stb. - m e g h u rc o ltá k. A re n d ő ri fe lü g y e le t alá h e ly e z e tte k, in te rn á lta k tá rs a d a lm i kiv e te tts é g e. d e klasszáltsága fe n n m a ra d t, kö z e l sem ka p tá k v is z - sza e m b e ri jo g a ik a t. K á rp ó tlá sb a n, ká rté ríté sb e n k i záró la g az ún. m u n k á s m o z g a lm i e líté lte k e t - zöm ükb e n ve ze tő ke t és h o z z á ta rto z ó ik a t - részesítették. A R á k o s i-g e rő -fé le id őszak b ü n te tő p o litik á já n a k lényege abban su m m ázható, h o g y a b ü n te tő ig a z ságszolgáltatás középpontjá b a az á lla m h a ta lm i és á lla m ig a zg a tá s i szervek ig azg atási és te rm e lé si fe l 'Dr. Zlinszky János: Jogalkotás az 1950-es években. In: Élned, halnod... A munkatáboroktól az 1956-os forradalomig. Szerkesztette: Kövesdy Zsuzsa - Kozma László. Bp Kairosz Kiadó, 13. p. :lratok az igazságszolgáltatás történetéhez I. Bp Köza d a tainak b ü n te tő e s z k ö z ö k k e l v a ló m egoldása ke rü lt. V isszaesett a n yo m o zá si m u n ka szín v o n a la, az ala p ta la n b ü n te tő e ljá rá s o k és b író i íté le te k az á l la m p o lg á ro k o ly a n széles tö m e g é t é rin te tté k, a m e ly a d o lg o z ó k kö rében n ö ve lte a b iz a lm a tla n s á g o t az á lla m m a l szem ben. A z ú j szakasz b ü n te tő p o litik á ja ezzel szem ben kezdetben csak arra s z o rítk o z h a to tt, h o g y p ró b á lt a helyze te n (m á r a m e n n y ire m ó d ja v o lt rá) e n y h íte n i n yarára azonban e lk é s z ü lte k az ú j irá n y e lv e k, a m e lyeke t az M D P K V PB m ájus 12-én e lfo g a d o tt. E ze k a b ü n te tő p o litik a kö z é p p o n tjá b a a tá rs a d a lm i tu la jd o n h a tá ro zo tta b b v é d e lm é t, a te r m elés zava rtalanságá nak és [a] szabadpiac fo rg a l m ának b iz to s ítá s á t, a d o lg o z ó k e llá to tts á g á ró l v a ló gondoskodást és az á lla m p o lg á ro k a lk o tm á n y o s j o g a in a k v é d e lm é t h e lyezté k. E z k iv ív ta R ákosi és köre d ö rg e d e lm e it, és m á r N a g y Im re fé lre á llítá s á t m egelőzően élesen tá m a d tá k - elsősorban a fe g y v e res te stü le te k - az íté lke zé sb e n m e g n y ilv á n u lt.. lib e ra liz m u s -!. D r. M o ln á r, a ré g i-ú j ig a z s á g ü g y m in is z te r sú lyo sa n e lm a ra s z ta lta az íté lk e z ő b írá k a t (az ú j s z a k a s z - t k r itiz á ló K V - ü lé s s z e lle m é b e n ) az m á rc iu s á n ta rto tt o rszá gos ig a zsá g ü g y i a p p a rá tu si é rte k e z le te n. O rs z á g u n k b a n fo n tos p o litik a i fo rd u la t já ts z ó d o tt le, a b írá k értsé k m eg. h o g y nem csupán s z a k m a i, hanem p o litik a i te s tü le te k ta g ja i is. a p ro le tá rd ik ta tú ra fu n k c io n á riu s a i. s e k k é n t k e ll íté lk e z n iü k. V is in s z k ij g o n d o la ta it h o n o s ítv a je le n te tte k i, h o g y a b író i tá rg y a ló te re m b e n az o s z tá ly h a rc n a k m e g a n n y i ré s z le tk ü z d e lm e já ts z ó d ik le, a m e ly e k n e k ily e n va g y o ly a n e ld ö n té se k ih a t az o s z tá ly h a rc á lta lá nos m e n e té re. L e szö g e zte, h o g y a b író k ö te le s íté le te iv e l a k iz s á k m á n y o lo k e lle n és az é p ü lő szo c ia liz m u s é rt h a rc o ln i. A k a ta s z tró fa p o litik a v is z - sza tért. A z S Z K P X X. ko n g re sszu sá t kö v e tő e n - e lső so rb a n a p o litik a i s z ű k k e b lű s é g m ia tt - to vá b b ra is c s a k a m u n k á s m o z g a lm ia k re h a b ilitá lásán fá ra d o z ta k, íg y a s z o c ia lis ta tö rv é n y e s s é g e le ve k u d a rc ra v o lt íté lte. A k o rsza k k ie m e lk e d ő perei k ö z is m e rte k, k ö z tü k e g ya rá n t v o lt k iz á ró la g e g y -e g y sze m é ly e lle n in d í to tt eljá rá s s o ly a n o k is, am e lye kb e n em b e re k tu c a t ja it m a ra szta ltá k el. je g y z e te k gazdasági és Jogi Könyvkiadó (a továbbiakban: KJK), o. és uo. 4. Bp., KJK és pp. Szerkesztők: Horváth Ibolya, Solt Pál. Szabó Győző, Zanathy János és Zinner Tibor. 14

17 A 18. század közepén fe lm e rü lt m ár a m agyar jo g i irodalom két neves tudósánál: H uszty Andrásnál és Huszty Istvánnál 1742-ben, ille tv e 1758-ban az a gondolat, hogy az ügyvédnek vizsgát kell tennie. M ária Terézia erről megkérdezte a bíróságokat is, meg néhány ügyvédet is, de válaszuk nem v o lt egyértelm ű, sőt a bíróságok egy része ellenezte az ügyvédi vizsga bevezetését azzal az indoklással, hogy a vizsga sokakat el fog ijeszteni az ügyvédi hivatástól.' 1769-ben M ária Terézia mégis elrendelte az ügyvédi vizsga tételét azok számára, akik a jövőben ügyvédi hivatást kívánnak gyakorolni és e célból az egyes törvényszékeknél vezetett ügyvédi lajstrom ba magukat beiktatni. II. József, majd az 1804-ben kelt kirá ly i pátens ezt a rendeletet k i egészítette, részletesen szabályozván az ügyvédi vizsgára bocsátás feltételeit." A z ügyvédi vizsga bevezetése nagyot lendített a rendszeres jogászképzésen. Elérte egyrészt azt, hogy az ügyvédek csak bizonyos - elég szerény - elm életi képzettséget megszerzett személyek lehettek, másrészt egy évi előzetes gyakorlatot kívánt a je lö lte ktő l vagy ügyvéd vagy közigazgatási tisztviselő m ellett, egy évig pedig Pesten a K irá ly i Táblán. Ez utóbbi nevezetesen a juratus tabulae notarius-ként Pesten töltött gyakorlati esztendő az ügyvédi pályára készülőket összehozta, köztük baráti, sőt eléggé fejlett testületi szellemet is a la kíto tt ki és a reform ok a polgári átalakulás iránt fogékonnyá tette őket. Ez a képzés azonban az 1840-es évekre m ár nem volt sem eléggé tudom ányos, sem eléggé gyako rlati. T u d o mányos előképzettségként ugyanis a Rendtartás m egelégedett a jogakadém ia végzésével.'" A jogakadém iák tanfolyam a pedig mindössze két éves volt, azon nagyon sokféle stúdium ot tanítottak a statisztikától a bányajogig, de aránylag csekély óraszámban és szerény vizsga- követelm ényekkel és a nagy elm életi tárgyak, m elyek tudományos alapot biztosíthattak volna a leendő jo g á szoknak, így a róm ai jo g és a kánonjog teljesen hiányoztak tantervűkből. Kevés valóságos gyakorlati tanulm ányt jele nte tt az egy évi pesti jurátusság is, mert 1847-ben már 786-an tettek ügyvédi vizsgát,iv tehát a megelőző évben ennyien volta k Pesten jurátusok. E ny- nyien pedig az akkori Pesten nem találhattak maguknak m egfelelő jogászi m unkaalkalm at, nem hogy ennyi táblai jegyzőre lett volna szükség, de ennyien ügyvéd m elletti patvaristáskodást is csak úgy vállalhattak, hogy egy ügyvéd m ellett többen egyszerre dolgoztak, tehát az ügyvéd által nekik osztott m unkán könnyű szerrel megosztoztak. A z egykorú irodalom. íg y Jókai M ó r és Vas Gereben regényei részletesen és bizonyos valószerűséggel mutatják be az akkori pesti ju rá tu si életet. Leírásukból világos, hogy az akkori ju rátusok sokat m u lattak, buzgón foglalkoztak p o litik á v a l, tüntetésekkel stb., de rendkívül kevés adalék van arról, hogy jo g i m unkával el lettek volna foglalva, még tanulm ányokkal sem terhelték túl magukat. M égis Falugyay Im rének 1840-ben, T óth L őrincnek és K a ill Sándornak 1847-ben. ille tve 1848-ban kiadott könyvei, bár élesen bíráljá k az akkori ügyvédség magyarországi állapotát, egyáltalában nem foglalkoznak D eg ré A lajos: TANULMÁNYOK Ügyvédképzés Magyarországon a polgári korban az ügyvédképzés alaposabbá tételével, sőt K a ill az ü gyvédi vizsgát is el akarta vetni, m int felesleges form aságot, csak a gya ko rla ti időt kívánta 3 évről 5 évre fe l em elni. M indhárm uk fő gondja az ügyvédi kar testületi szervezetének kiépítése volt, önkorm ányzati, fegyelm i és felügyeleti jo g m egvalósításával.' Bár K a ill m unkájá t törvényjavaslat form ájában dolgozta ki, az nem is került az országgyűlés e lé.'1 Maga Deák Ferenc, m int igazságügy-m iniszter sem találhatta sürgősnek az ügyvédi rendtartás törvényes szabályozását. Ennél nyilván fontosabbnak és sürgősebbnek tartotta az 1843-ban m ár megszövegezett B üntető tö rvé nykönyv és B üntető per- rendtartás törvényerőre emelését, még sem tett ezek o r szággyűlési tárgyalására kísérletet, hisz legsürgősebb javaslatai íg y az úrbéresség m aradványainak eltörlése is lekerült az országgyűlés napirendjéről. A szabadságharc bukása után a neoabszolutizm us k i használta a korszerű ügyvédi rendtartás hiányát és az első jo g i kérdések között szabályozta az ügyvédképzést. A lapelveiben az Ausztriában, de különösen Poroszországban m ár m egvalósított hivatalnoki testületszerűen szervezett ügyvédkedés rendszerét kívánta k ö vetni. Ezekben az országokban ugyanis m ár a 19. század elején felszám olták a szabad ügyvédi gyakorla tot és az ügyvédi tevékenységet erős adm inisztratív ko rlátok közé szo rították.v" A z új ügyvédi rendtartás, m ely ja nuár elsejével lépett hatályba, alapelvül a zárt számot vette. Szabályai szerint az ügyvédeket az igazságügy-m iniszter nevezi ki. A kinevezés feltétele az egyetemen szerzett jo g i doktorátus és a doktorátus megszerzése után bizonyos gyakorlati idő eltöltése, majd az illetékes főtörvényszék elő tt sikeres ügyvédi vizsga tétele. Csak e feltételek megvalósítása esetén pályázhatott a je lö li m e g ü rü lt ügyvédi helyekre. A pályázatra az illetékes főtörvényszék vélem ényt kért az elsőbíróságtól és az ügyvédi választm ánytól és ezekhez csatolva saját álláspontját, terjesztette fel a kérvényt döntés céljából az igazságügy-m iniszterhez.1 A rendelet tehát az addigihoz képest hallatlanul magas elm életi képzettséget kívá n t az ügyvédektől. A szabadságharc előtt nagyon kevesen szerezték meg az akko r fennálló egyetlen m agyar egyetemen a jo g i d o kto rátust. Ú gyszólván kizárólag azok, akik tudom ányos pályára készültek, de a jogakadém iai tanárságra készülők sem m ind. A rendelet fő célja azonban nem a tudó-

18 mányos képzettség emelése vo lt, hanem a m agyar je lö l teket akarta leszorítani az ügyvédi pályáról még az 1848 elő tt ügyvédi képesítést szerzetteket is. A rendelet e lő írja ugyanis, hogy aki az elm ú lt 5 év folyam án folytonosan gyakorolta az ügyvédkedést, annak is igazolni kell, jó m agaviseletét és fedhetetlen életét és új ügyvédi vizsgát kell tennie. A z új ügyvédi vizsga tu la j donképpen még érthető követelm ény volt, hisz a neoabszolutizm us a legfontosabb jogágakban új jogszabályok tömegét léptette életbe. A z ügyvédnek ezeket ke lle tt ismernie, nem pedig az 1848 e lő tti, W erbőczyn alapuló, bár Kelem en és Frank által részletesen kid o lg o zo tt magánjogot. A nnak azonban, aki nem gyakorolta az e lm ú lt 5 évben folyam atosan az ügyvédkedést, egyéb feltételek fennállása m ellett is csak különösen figyelem re m éltó o k b ó l" engedheti meg az igazságügy-m iniszter az új ügyvédi vizsga letételét. Ez a rendelkezés nyíltan és kifejezetten az 1848-ban akár katonai szolgálattal, akár a forradalm i korm ány alatti tisztvise lői szolgálattal magukat kom p ro m ittá lt egyének félretételét szolgálta. A jó m agaviselet igazolását is eleve kizárta egy fe lje lentés. m ely az ügyvédségre pályázó évi magatartását érintette.2 A vizsgatételi engedélyhez nem is volt elég a törvényes feltételek megléte, adataink azt m utatjá k. hogy az igazságügy-m inisztérium ban utána is k e l lett já rn i az ügynek, hogy a vizsgázást m egengedjék. De még ha sikerült is az engedélyt elnyerni, és a cenzúrát letenni, a m inisztérium tetszésétől függött, hova nyerhet a pályázó kinevezést. A korábban a forgalm as Körm enden gyakorló ügyvéd kénytelen vo lt az újonnan szolgabírói székhellyé tett Letenyére elm enni, mert a m inisztérium csak ott engedélyezte számára az ügyvédi működést.4 A dualista M agyarországon o ly nagy te kin télyű és fontos pozíciót betöltő H orváth B oldizsár kénytelen v o lt évekig Szom bathelyen egy másik ü gyvéd irodájában dolgozni.'1h iába írtá k elő tehát a magas elm életi képesítést, az A usztriában m ár 1802 óta érvényesülő zárt ügyvédlétszám és a császári engedély rendszere6 a m agyar jo g g ya ko rla tta l eleve ellenkezett. A régi magyar ügyvédek többsége nem is m űködhetett, aki mégis m iniszteri kinevezéshez ju to tt, nehezen i l leszkedett az új ügyvédi testület szellemébe. Érthetővé teszik ezek a körülm ények azt a keserű kifakadást, am it a 48-as magatartása m iatt az ügyvédkedéstől teljesen elzárt v o lt diplom ás, de nem gyakorló ügyvéd tett a hangadó, Bécsből lehozott m inta ügyvédekről.7 Noha el kell ism ernünk, Jókai néhány k ü lfö ld rő l Pestre im portált ügyvéd erkölcsi magatartásáról megbecsülően szólt ben a m agyar alkotm ány visszaállításának illú ziójában élő országbírói értekezlet által a lkotott Ide iglenes Törvénykezési Szabályok érthető m ódon az e llen kező túlzásba estek. E szabályok az 1849 előtt ügyvédi oklevelet nyert egyének számára az ügyvédi g ya korlatot m inden további nélkül lehetővé tették, de az utolsó 11 év alatt ügyvédi kinevezést szerzetteknek csak akkor, ha a hazai törvé nye kből a k irá ly i táblán pótlólag vizsgát tesznek. E szabállyal azt kívánták elérni, hogy a Bach-korban M agyarországra kö ltö zö tt üsyvédek m en 16 jenek vissza hazájukba. Ez azonban csak részben sikerü lt, m ert az idegenből jö tt ügyvédek közül többen m ár olyan klientélát szereztek M agyarországon, hogy ennek megtartása érdekében egy új ügyvédi vizsgát is érdemes vo lt tenniök. A jö vő re nézve az Ideiglenes T ö r vénykezési Szabályok m int számos egyéb fontos ké r désben is, m egalkudtak a helyzettel és az 1848 e lő tti rendet á llíto ttá k vissza, tehát két évi g yakorla t után a k i rályi táblán teendő vizsgát kívánták meg. A z elm életi képzettség a jogtudom ányok tanulásának elvégzése alatt8 most m ár a T hun-féle tantervben e lő írt, az egyetemen és a jogakadém iákon egyaránt érvényesülő jo g i tanfolyam ot é rtik. A z elm életi képzettség színvonalát tehát ezek a szabályok is em elték, de a doktorátust nem kívánták meg, bárm elyik jogakadém ia elvégzése elegendő vo lt az ü g yvédjelölti gyakorlat megkezdéséhez. Ez a szabályozás sem m iképpen sem vo lt kielégítő. B ár az új szabályozás az ügyvédek számát felem elte, a nem jo g o síto tta k általi irat és beadványkészítés, am it m ost m ár zugírászatnak neveztek, annyira elterjedt, hogy pl. Fejér várm egye nem v o lt hajlandó bevárni a törvényes szabályozást - am i elég soká húzódott -, hanem maga lett meglehetősen erélyes intézkedéseket az ilyen visszaélések ellen.1' Csak az évi polgári per- rendtartási törvény írta elő a törvényszék e lő tti rendes (írásbeli) perben az ügyvédi képviseletet.11 Ez az ü gyvédi fu n k c ió tekintélyét emelte és jó v a l több ügyvédnek n yú jto tt megélhetési alapot. A polgári k o ri törvényhozás közvetlenül a kiegyezés után már élesen szétválasztotta a b író i és az ügyvédi testületet. A kettő ugyanis 1848 előtt szorosabban egybefonódott. N agyon sok ügyvéd, különösen nagy uradalm ak ügyészei, jogtanácsosai, nyerte el a táblabírói cím ét, és így az ügyvéd jo g o su lt vo lt a perben ítélő tanácsban részt venni, természetesen csak o lya nko r, a m i k o r a perben nem vo lt érdekelt. N agyon sok k irá ly i táblai jegyzőnek (jurátusnak) pesti ügyvéd adott m unkát és ezzel megélhetési lehetőséget, hisz a táblai jegyzőség voltaképpen e kko r m ár csak cím volt. E nnyi táblai jegyzőre nem vo lt szükség. Szokásba jö tt azonban, az 1830-as években az is, hogy a fontosabb m egyei tisztségekre, nemcsak a megyei ügyészire és je gyzőire, de sokszor főszolgabíróira is, csak képesített ügyvédet választottak meg. A törvényhozás először a bírák képesítésével fo g la l kozott. A bírósági alaptörvény előírta, hogy bíróvá az nevezhető k i. aki valam ely felsőbb hazai jo g i tanintézetben a szabályszerű elm életi vizsgákat letette, utána 3 évet jo g g ya korlaton tö ltö tt, majd letette a gya ko rla ti b í rói vizsgát.11 A b író i vizsga részletes szabályozása ugyan csak 1874-ben következett be, de e kko r előírták, hogy a vizsgabizottság 3 tagból kell á lljo n, tagjait az ítélőtábla elnöke nevezi ki, a vizsga tárgyai: közjog, polgári, büntető, bánya, váltó, kereskedelm i, anyagi és alaki jo g, közigazgatási és pénzügyi tö rvé n ye k.12 Ez az egész tételes jo g o t jelentette. Ez a vizsgaszabályzat 1891-ben az ítélőtáblák decentralizációjával kapcsolatban is csak annyiban változott meg, hogy csak egy vizsgabizottság m űködött ezentúl is, Budapesten, ille tő le g

19 az erdélyiek számára egy m ásik M arosvásárhelyen. A bizottság tagjait az igazságügy-m iniszter nevezte k i. 13 K ülön szabályozták az ügyvédi rendtartás kapcsán az ügyvédek képesítését. A z évi ügyvédi rendtartás legfontosabb újítása az ügyvédek önkorm ányzati testületeinek, az ügyvédi kam aráknak megszervezése, a kamara felügyeleti, fegyelm i jo g ain ak kiépítése volt. Részletesen szabályozta az ügyvéd jo g a it és kötelességeit, valam int az ü g yvédje lölti működést is. Ez utóbbi tekintetében a kamarának felü gye leti jo g k ö rt biztosított és e célból előírta, hogy a je lö lte t alkalm azó ügyvéd, a je lö lt tevékenységéről időszakonként részletes jelentést tegyen a kamarának. A z ügyvédi képzettségről úgy rendelkezett, hogy az ügyvédi kamarába csak az ügyvédi vizsgabizottság előtt letett sikeres ügyvédi vizsga alapján lehet valakit felvenni. V izsgabizottság Budapesten és Marosvásárhelyen van. E lnökét és tagjainak felét az igazságügy-m iniszter nevezi k i, a bírák, ügyészek, egyetemi tanárok és igazságügy-m inisztérium i fo g a l mazók közül. A tagok m ásik felét a budapesti Ü gyvédi Kamara választja tagjai közül. A bizottsági tagok száma előbb 50, m ajd 70 volt. Egy vizsgabizottságban az elnökön k ív ü l, aki leheteti ügyvéd is, két kinevezett és két ügyvéd tagnak részvétele vo lt szükséges. A vizsga tárgyai ugyanazok voltak, m in t a b író i vizsgán. Vizsgára csak 3 évi gyakorlat után lehetett a je lö lte t bocsátani. A 3 évi gyakorlatból legalább másfél évet ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyészségen kellett eltölteni, a töb bit lehetett bíróságon, ügyészségen is. Szabadság, betegség, katonai szolgálat cím én évi 2 hónapot lehetett a gyakorlatba beszámítani. E lm életi felkészültségként a törvény a jo g tudom ányi doktorátust írta elő, de az ügyvédjelölti jo g g ya ko rla to t meg lehetett kezdeni az állam i képesítő vizsga (á lla m vizsga) vagy az első jo g tudom á nyi szigorlat letétele előtt, de elő v o lt az is írva, hogy a jo g g ya ko rla tb ó l legalább másfél évet a jo g tudom ányi doktorátus megszerzése után töltsenek el. A z ügyvédi vizsga teljes jogtudom ányi képesítést adott, tehát b író i állásra is képesített, de akinek b író i képesítése volt, csak ügyvédi vizsga letételével jegyeztethette be magát az ügyvédek lajstrom ába.14 Kétségtelenül roppant hiba v o lt a b író i és ügyvédi képesítést így elválasztani. E lv i álláspontként érvényesítette, hogy az ügyvédi képesítés legyen magasabb színvonalú. Ez ellentétet idézett elő a két fontos jo g i funkciót ellátó magas erkölcsi színvonalú testület kö zött. Pedig maga a vizsga különösen 1891 után, a m ikor a bírói vizsgát is az igazságügy-m iniszter által kinevezett tagokból álló 5 tagú bizottság előtt ke lle tt letenni, teljesen azonos volt. M a sem világos egészen, m iért írtá k elő ü g yvé d je lö l tek számára elm életi képesítésnek az addig magas tudományos fokozatnak tekintett doktorátust, m íg a bíráknál megelégedtek a jogakadém ián is letehető állam vizsgákkal. K rá lik ezt azzal magyarázza, hogy b író i pályára in kább az elszegényedett birtokos nemesek, az ún. gentry tagjai mentek, akiknek nem fű lt foga a hosszas elm életi tanuláshoz.15 Ez azonban aligha kie lé g ítő m agyarázat. A régi tiszti cím tárak inkább arra m utatnak, hogy az 1880-as évektől kezdve, am iko r m ár új szervezeti törvények és büntető tö rvénykönyv vo lt hatályban, az új bírák nagyobb része egykori polgárokból és paraszt leszárm azókból került ki, viszont az ügyvédek soraiban is jelentékeny számban találtunk elszegényedett b irto kos nemeseket. A különbségtételt az országgyűlésen azzal indokolták, hogy az ügyvédi dip lom a állást ad, a b író i vizsga pedig csak képesítést a b író i h iva ta l jö vendőbeli elnyerésére. H ogy ezt a hiva ta lt el is nyerje, az a kinevezéstől függött, még az ügyvéd a vizsga letétele után további feltételek teljesítése nélkül felvételt nyert a kamarába. Praktikus oknak találta a tö rvényhozás, hogy a b író iránt kisebb elm életi követelm ényt támasztott, m ert ezt hosszabb gyakorlattal pótolni lehetett. Magasabb bíró i állásokba ugyanis rendszerint több évi b író i gyakorlattal rendelkezőket nevezték ki. V i szont úgy m agyarázták, hogy a szigorú feltételek e lriasztanák az alsóbb b író i állások betöltésére pályázókat, így ezeknek az állásoknak betöltése o ly k o r jelentkező hiányában lehetetlen lenne. Ez azonban rabulisztikus indokolás vo lt. A valóságban sokkal inkább kereshettük a magas elm életi színvonal m egkövetelésének okát abban, hogy attól tartottak, az ügyvédi pálya túlnépesedik. A Pauler T iva d a r által fe lhozott számok szerint a kkor már 16 jogászképző intézetben lehetett az elm életi tanulm ányokat elvégezni és évi 1300-ra tehető a végző joghallgatóknak a száma. Ezzel szemben d oktorálni a törvényjavaslat tárgyalásának idején még csak a pesti tudom ányegyetem en lehetett, bár kiszám ítható volt, hogy rövidesen a kolozsvári tudom ányegyetem en is fognak doktorokat a va tn i.16 Ú gy tű n ik tehát, hogy ezzel az óvatos kerülő úttal az ügyvédek zárt számára törekedtek. meg akarták nehezíteni az ügyvédek számának túlságos szaporodását, hisz ez a m eglévő m űködő ü gyvédek keresetét veszélyeztette volna. Persze kézenfekvő az a m agyarázat is, hogy fo rm á lisan 1848 előtt is csak az ügyvédi tevékenység vo lt képesítéshez kötve, a bíró vá kinevezés vagy választásnak képesítési feltétele nem volt. B írá k számára képzettséget csak az évi b író i státustörvény szabott. E n n yiben tehát az új törvény a hagyom ányokat követte. A lig ha képzelhető annak a felfogásnak az érvényesülése, hogy a jogkereső felek számára nagyobb veszedelem a tudatlan ügyvéd, aki a felet beleviszi a perbe és azután elveszíti azt, m in t a képzetlen bíró. Kétségtelen, hogy ez a meggondolás vezetett 1769-ben az ügyvédi vizsga bevezetésére, de ez aligha indokolhatta a törvényhozást egy évszázaddal később. V alószínű az is, hogy az osztrák példából in dultak k i. A z új osztrák ügyvédi rendtartás, m ely elvetette a zárt számú m iniszteri kinevezés elvét, hanem p o lg á ri igényeket k ív á n t kie lé g íte n i, 1868-ban is ragaszkodott az ügyvédi működés doktorátushoz kötéséhez.17 A dualizm us m agyar törvényhozása pedig m inden frázisos m agyarkodás ellenére is sok gyakorlati kérdésben követte az osztrák szabályozást. Teljesen osztrák síneken haladnak az 1870-es években m eghozott kereskedelm i és váltó törvények. U gyanezekben az esztendőkben a m egyei közigazgatást a po

20 rosz-osztrák m intára átvett közigazgatási bizottság létesítésével kívánták szakszerűbbé tenni. E példákat a végtelenségig lehetne fo ly ta tn i. N y ilv á n v a ló a n azt akarták, hogy a m agyar ügyvédek képesítése ne legyen alacsonyabb, m in t az osztrákoké. A z ügyvédjeiöltségnek doktorátushoz kötése azonban azzal az eredm énnyel já rt, am it jogászképzésünk a mai napig m egsínylett, hogy a doktorátus ezzel képesítő vizsgává vált. Töm egestől tettek d oktori szigorlatot és esküt a tudom ány művelésére azok a jogászok, akik ezzel csak az ügyvédi karba való bejutás lehetőségét k í vánták biztosítani, sem m iféle tudom ányos am b íció ju k nem volt. A tudom ány művelésére tett eskü értelm etlen frázissá vált. A tömeges vizsgázás elkerülhetetlen következm énye lett a jo gtudo m á nyi d okto ri fokozat tudományos színvonalának alászállása. Ez nem következett be sem Franciaországban, sem a német birodalom ban, ahol az ügyvédkedésnek nem szabták feltételéül a jo g - tudom ányi doktorátust. Természetes, hogy a doktori szigorlatok nívója alacsonyabb lett, a m iko r a szigorlatot nem kizárólag a tudom ányos am bíciójú esyének tették le. Persze annak következtében, hogy a joggyakorlati idő az első szigorlat letétele után azonnal m egkezdhető volt. az ügyvédjelöltek nem siettek a további szigorlatok letételével. Nem vo lt ritka az az eset, hogy a következő szigorlatot csak fél vagy éppen egy egész esztendő után tették le. íg y azonban az ügyvédjelölteknek úgyszólván egész gyakorlati ideje tanulással te lt el. A z első másfél évben még a m ásodik-harm adik szigorlatra készültek, az utolsó másfél év alatt m ár az ügyvédi vizsgára tanultak. A tulajdonképpeni jo g g y a k o rla t elsajátítására tehát nem ju to tt 3 esztendő alatt idő. M in d az igazságügy-m iniszter, m ind a Budapesti Ü gyvédi Kamara igyekezett a legkitűnőbb hírű. sokszor tudom ányos munkásságukról ism ert bírákat, ügyvédeket, egyetem i tanárokat, m iniszteri fő tisztviselő ket k ü l deni az ügyvédi vizsgabizottságba. A vizsgabizottság elnökeinek nevét a késő utódok nem m in d ig ism erik. Szabó Im re kúriai b író ( ), S zentgyörgyi Im re kúria i b író ( ), V a jka y Endre ítélőtáblái e l nök ( ), H a lm isa y Endre k ú ria i b író ( ), V eszprém i G y ö rg y k ú ria i b író ( ), Székely Ferenc ( ), a m aguk korában kitűnő gyakorlatú jogászként vo lta k ism ertek, de irodalm i m űködést nem fejtettek ki, íg y az u tó ko r tu d o m ányuk g y a k o rla ti je le n tő sé g é t m ár a lig tu d ja fe lm é rn i.18 A bizottság helyettes elnökei és tagjai kö zött azonban számos vizsgán találkoztunk olyan nevezetes tudósokkal is, m int Suhajda Im re, Z lin k s z k y Im re a 8 kiadásban m egjelent és évtizedeken át forgatott magánjog szerzője, Pauler T iva d a r egyetem i tanár több íz ben is igazságügy-m iniszter a polgári büntetőjog egyik létrehozója, W enzel Gusztáv 30 éven át a m agánjog és a jogtörténet egyetem i tanára, A páthy Im re, a kereskedelm i és váltójogi törvény e g yik szerkesztője, W ekerle Sándor később pénzügym iniszter, m ajd több ízben m i niszterelnök, W lassits G yula egyetem i tanár, utóbb m i niszter, m ajd több évtizeden át a közigazgatási bíróság és a felsőház elnöke. S zilágyi Dezső, a híres p o litiku s, m iniszter és házelnök, D arányi Ignác, utóbb m iniszter, Fayer László, egyetem i tanár, egy kitű n ő és sokat fo r gatott büntetőjogi tankönyv és az 1843-as büntetőjogi ja v a sla to k anyaggyűjtem ényének szerzője, K ováts G yula egyetem i tanár, aki ugyan nevezetes m unkáit egyházjogból írta, de személye évtize dig jellem ezte a budapesti egyetemet, Szászi-Schwarcz Gusztáv, akkor ügyvéd, utóbb nagyhírű pandektista róm ai jogász, egyetem i tanár, Baum gartner János, Friedm ann Bernát, K rá lik Lajos ügyvéd stb. A z évben egy-egy tag átlag 10 vizsganapon kérdezett. Persze, a tagok között voltak, akik sokszor kitérte k a vizsgáztatási felkérés alól, és kevesebb napon kérdeztek. íg y D arányi Ignác csupán 3, S zilágyi Dezső csupán 1, Oberschall A d o lf később a kúria elnöke 6 napon, viszont M a n o ilo vich E m il kúriai bíró, aki szerb nemzetiségű párti képviselő ügyvédből lett kúriai b író 10 vizsganapon is elnökölt. Friedm ann Bernát ügyvéd 7 vizsganapon szerepelt, V ajkay K á ro ly ítélőtáblái elnök, m int helyettes elnök 44 vizsganapon e ln ö k ö lt.19 A cenzorokra tehát, általában nem je le nte tt súlyos megterhelést a vizsgáztatás, a cenzorok váltakozásából pedig a vizsgázókra kellem etlen körülm ény következett, m ert nem tudhatták ki elé fognak kerülni és természetesen a vizsgáztatók legalaposabban kérdezett anyaga m indegyiknél más volt. A vizsgát a cenzorok kom olyan vették, alapos felkészülést kívántak. Ezt m utatják a következő eredm é nyek ben 318 vizsgából 88-at nem fosadtak el. tehát 28 % -ot ban 170 vizsgából 3 1-et nem fogadtak el, tehát 18 % -ot ben 110 vizsgából 6-ot nem fogadtak el, tehát 6 % -ot ben 166 vizsgából 20-at nem fogadtak el, tehát 12 % -ot ben 201 vizsgából 19-et nem fogadtak el, tehát 10 % -ot ban 238 vizsgából 24-et nem fogadtak el, tehát 10 % -ot. A vizsgák számának alakulása arra m utat, hogy a je lö ltek kom olyan vették a vizsgát, és csökkent az ügyvédi pályára készülők száma. E leinte nagyon magas vo lt a bukási százalék, de később nem csökkent a vizsgák színvonala, hanem a je lö lte k tudom ásul vették a vizsga nehézségét és alaposabban felkészültek.20 A vizsgák színvonalasságát az egykori ügyvédek ko m oly kritik á ja is elism erte.21 H ogy ennek ellenére közism erten akadtak az ügyvédi karban kevésbé képzettek is, annak fő oka az évi ügyvédi rendtartásnak az a szerencsétlen intézkedése vo lt, hogy az egész ügyvédi vizsga (ha a je lö lt több tárgyból bu kott), csak egyszer v o lt ism ételhető. A z ism étlővizsgán tehát e lő fo rd u lt lágyabb szívű m inősítés, m ert a bizottság tekintettel v o lt arra, hogy az ism étlő vizsga el nem fogadása hosszú tanulm ányi id ő után végleg elzárta volna a je lö lte t az ügyvédi pályáról. Ezért 1913-ban az ügyvédi vizsga törvényes reform ja

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én BELÜGYMIN IS ZT É R IU M SZIGORÚAN T I T K O S! 10 2 3 /2 2 /1 9 6 2. Sorszám : 10 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁ G B E L Ü G Y M I N I S Z T E R H E L Y E T T E S É N E K ltin e ü g k rb y s -m é zh 0022. számú

Részletesebben

P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA

P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA A DIFFÚZIÓ JELENSÉGE LEVEGŐBEN Cs in á lju n k e g y k ís é rle t e t P A = P AL +P= P BL + P = P B Leveg ő(p AL ) Leveg ő(p BL ) A B Fe k e t e g á z Fe h é r g á z A DIFFÚZIÓ

Részletesebben

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р.

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. IR O D A LO M В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. A k ö n y v n ép szerű fo rm á b a n á tfo g ó a n

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) Fax: +36 (26)

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) Fax: +36 (26) CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) 300 994 Fax: +36 (26) 303 755 C YE B E N E R G I A K E R E S K E D Ő KFT. F Ö L D G Á Z K ERESKEDELMI Ü ZLETSZABÁLYZATA

Részletesebben

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) Fax: +36 (26)

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) Fax: +36 (26) CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) 300 994 Fax: +36 (26) 303 755 C YE B E N E R G I A K E R E S K E D Ő K FT. F Ö L D G Á Z K ERESKEDELMI Ü ZLETSZABÁLYZATA

Részletesebben

Budape s t, ja n u á r h ó 3 1 -é n. Tárgy: A s z a b á ly s é rté s i jogszabályok egyes re n d e lk ezésein ek é rte lm e zése

Budape s t, ja n u á r h ó 3 1 -é n. Tárgy: A s z a b á ly s é rté s i jogszabályok egyes re n d e lk ezésein ek é rte lm e zése ÁBTL - 4.2-28 -80/1975 /1 BM II/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG S z á m : 2 8-8 0 /1 9 7 5. BM IGAZGATÁSRENDÉSZETI CSOPORTFŐNÖKSÉG B e ls ő h a s z n á la tra! KÖRLEVÉL Budape s t, 1975. ja n u á r h ó 3 1 -é n. Tárgy:

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének

A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének BELÜGYMINISZTÉRIUM Szigorúan titkos! K ülönösen fon tos! Szám: 10-21/32/1965. Hatályon kívül helyezve: 011/1973. min. ut. A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének 32 0032. számú _ PARANCSA Budapest,

Részletesebben

P in té r Is tv á n őrn agy, f ő is k o l a i docens PREKONCEPCIÓ VEZETŐI EMBERKEP VIZSGALATAHOZ

P in té r Is tv á n őrn agy, f ő is k o l a i docens PREKONCEPCIÓ VEZETŐI EMBERKEP VIZSGALATAHOZ P in té r Is tv á n őrn agy, f ő is k o l a i docens PREKONCEPCIÓ VEZETŐI EMBERKEP VIZSGALATAHOZ El őf el vetés: A vezetési s tílu s lényeges összetevője a sze rv e ze tb e n k i a la k u lt "em berkép",

Részletesebben

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Hatályonkívülhelyezve:08/1970 M ó d o s í t v a BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- : 0 1 6 / 6 6. m i n h. u t. SZ IG O R Ú A N TITKOS! 2 4 /2 3 /1 9 6 5. Hatályonkívülhelyezve:08/1970 A M A G Y A R N ÉP K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK

Részletesebben

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre 335 A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK Nagy Domokos Imre A Dunakanyar Tájékoztató (r ö v id itv e : DkT) a Dunakanyar Intéző B iz o ttsá g évente két-három alkalommal

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

FÓKUSZBAN A TERÍTÉK SZÓKIMONDÓ. 12. oldal. 10. oldal... - i i

FÓKUSZBAN A TERÍTÉK SZÓKIMONDÓ. 12. oldal. 10. oldal... - i i FÓKUSZBAN A TERÍTÉK 10. oldal.... - i i SZÓKIMONDÓ 12. oldal V á rju k lá to g a tó in k a t 2001. március 22-25. a B u da pe sti V á s á rk ö z p o n t F, F2 p a v ilo n já b a n. Jk Nyitva tartás: 10.00-18.00

Részletesebben

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA Varga Bal a mk. zázad o TV2-117 TÍPUSÚ HELIKOPTERHJTÖNO KOMPRESSZORÁNK VIZSGÁLT Eb bon a cikkben zeretném f o l y t a t n i az 1001/1. zámban m e g je le n t, a h a jtó m ű -v iz g á la tr ó l z ó ld tanulmányom,

Részletesebben

KÖZHASZNÚ ÉS MULATTATÓ TARTALMÚ HETILAP.

KÖZHASZNÚ ÉS MULATTATÓ TARTALMÚ HETILAP. Debreczen 865 Febr 2 7 szám Negyedik évfolya Mt'üjtflt'ii K g y e s «zíán í é i i i i i i l e u vn*í»rn«n»«kljifíxptt'üi ávit»*!í j évre í r i iv'l ém* J ' LaiiuntiK'áMliiSw külföldi hirdétniéntéket elfogad:

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

DAGUERREOTYPEK B Ú C S Ú L A K O M Á N

DAGUERREOTYPEK B Ú C S Ú L A K O M Á N DAGUERREOTYPEK F E L O L V A S T A T O T T K E R E S Z T E S Y JÓ Z S E F V ÍV Ó -T E R M É B E N 1 8 9 0 -IK É V T A V A S Z Á N T A R T O T T B Ú C S Ú L A K O M Á N. B U D A P E S T 1890. A z ih le

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I. D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

datok sz a b á ly o zá sa

datok sz a b á ly o zá sa BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA SZIGORÚAN TITKOS! 1 0-2 0 9 6 / 1 9 7 4. Jóváhagyom: B enkei András b e lü g y m in isz te r K Ö R L E V É L T á r g y : Az 1975. é v i n é p e ssé g ö ssz e í rá s e lő k

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár évi munkatervéről és évi beszámolójáról

ELŐTERJESZTÉS A Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár évi munkatervéről és évi beszámolójáról ELŐTERJESZTÉS A Bicskei Egységes Művelődési és Könyvtár 2017. évi munkatervéről és 2016. évi beszámolójáról 1. előterjesztés száma: 65/2017 2. előterjesztést készítő személy neve: Pötördi Bianka 3. előterjesztést

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Két és több nyelvű tézaurusz készítésének tapasztalatai az építésügyi tájékoztatásban

Két és több nyelvű tézaurusz készítésének tapasztalatai az építésügyi tájékoztatásban Két és több nyelvű tézaurusz készítésének tapasztalatai az építésügyi tájékoztatásban TEREB ESSY Ákos A té z a u ru s z o k e g y re s z é le se b b k ö rű a lk a lm a z á s a s z ü k s é g s z e rű e

Részletesebben

A Kormány rendeletei

A Kormány rendeletei 2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

Heart ra te correc ti on of t he QT interva l d ur i ng e xercise

Heart ra te correc ti on of t he QT interva l d ur i ng e xercise Heart ra te correc ti on of t he QT interva l d ur i ng e xercise Gáb or Andrássy, Attila S zab o, 1 Andrea Duna i, Es zter Sim on, Ádá m T a hy B u d a p e s t i S z e nt Ferenc Kó r há z, K a r d io

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

2012. január 1-én adóhátralékkal rendelkező adózók listálya:

2012. január 1-én adóhátralékkal rendelkező adózók listálya: 1 ÖNKORMÁNYZATI HIRADÓ MELLÉKLET 2012. január 1-én adóhátralékkal rendelkező adózók listálya: Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzatának Adóhatósága az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség LevélCÍ lei.- + 36 1 51 A DOKUMENTUM ELEKTRONIKUSAN H ITELESÍTETT * HTTELESSéG EUENfieZtStM EZ KAlTlNTSÜSí IC iktatószám: ki/jh01-08342/2015/mlsz Ügyiratszám: be/sfp-08342/2015/mlsz

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

I. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása l.a Ö n korm ányzati h iva ta l m ű kö d ésén ek tám o g a tá sa

I. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása l.a Ö n korm ányzati h iva ta l m ű kö d ésén ek tám o g a tá sa 2. melléklet a 2014. évi költségvetésről szóló 8/2014.(IX.12.) önkormányzati rendelethez A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak a I. Helyi önkormányzatok működésének általános

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének BELÜGYMINISZTÉRIUM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/5/A/1969. Az 5/1969. számúfőcsoportfőnöki UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi június hó 16-án. Tárgy: Üzemanyag ellátás

Részletesebben

Nyíracsádi. csak a II. félében tud te ljesíteni. Ennek jóváhagyása után kerül sor a te lep ülé s környezetvédelm i feladatokhoz

Nyíracsádi. csak a II. félében tud te ljesíteni. Ennek jóváhagyása után kerül sor a te lep ülé s környezetvédelm i feladatokhoz Nyíracsádi XIII. évfolyam 10-11. szám Nyíracsád havonta megjelenő lapja 2004. október - november Ö N K O R M Á N Y Z A T I HÍREK Az önkormányzat képviselő-testülete szeptember hónapban egy rendes és egy

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra LVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. december 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra T A R T

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u-

Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u- aray János: Viszonláás Szegszáron iola Péer, 2012.=60 a 6 s s s s s so s s s 8 o nz nz nz nz nzn Ob. Blf. a 68 s C s s s s am s s n s s s s s s a s s s s s o am am C a a nz nz nz nz nz nznz nz nz nz nz

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1

ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1 ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1 BM. O R S Z Á G O S R E N D Ő R F Ő K A P IT Á N Y S Á G. Szám : 50-100/ 3-1966. P M. V Á M - É S P É N Z Ü G Y Ő R S É G O R S Z Á G O S P A R A N C S N O K S Á G. S o rszá

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én.

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én. B E L ÜGY M INISZ T É R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0 2 6 /1 4 /1 9 6 9. 3 4 B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M 1. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 14. szá m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi december

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)

Részletesebben

EGY ITS KERETSZERKEZET KEZELÉSE. Workshop rész

EGY ITS KERETSZERKEZET KEZELÉSE. Workshop rész EGY ITS KERETSZERKEZET KEZELÉSE Workshop rész 0. PONT LETÖLTÉS HITS HUNGARIAN ITS FRAMEWORK ARCHITECTURE Történelem 1996-2002: EITSFA European ITS Framework Architecture 2000-2008: Elkészül a HITS Magyar

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

Indiform IGENYES, PRAKTIKUS, ELEGÁNS VISELET

Indiform IGENYES, PRAKTIKUS, ELEGÁNS VISELET utcai és társasági viseletek gyártása és forgalmazása IGENYES, PRAKTIKUS, ELEGÁNS VISELET T Indiform m Mintabolt és nagykereskedés 2440 Százhalombatta, Vörösmarty u. 40. tel/fax: 06/23 359-158 Nyitva:

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

Alt. Tenor. Bass 1,2. Organ S.1,2 B.1,2. Org. 74 Andantino. Trumpet in C ad lib. Sopran 1,2. "Az üdvözítõt régenten, mint megígérte az Isten"

Alt. Tenor. Bass 1,2. Organ S.1,2 B.1,2. Org. 74 Andantino. Trumpet in C ad lib. Sopran 1,2. Az üdvözítõt régenten, mint megígérte az Isten Trumpet in C d lib. Soprn 1,2 74 Andntino Krácsonyi ének - kóruskntát Gárdonyi Géz: Krácsonyi ének címû verse, Krácsonyi álom címû színmûvének részletei, és régi mgyr egyházi dllmok felhsználásávl - Lczó

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal Budapest, 2008. má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2057/2008. (V. 14.) Kor m. h. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi

Részletesebben

204. szám I/1. kö tet*

204. szám I/1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 29., szerda 204. szám I/1. kö tet* I/1 2. kö tet ára: 5635, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 382/2004. (XII. 29.) Korm. r. Az ál lam ház tar

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

2004. évi LXXXIV. törvény

2004. évi LXXXIV. törvény 11330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/132. szám hasz nált fel, ide ért ve a bel sõ mi nõ ség el len õr zés hez szük - sé ges vizs gá la tok cél já ra tör té nõ a ha tá lyos jog sza bá - lyok nak, va la

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 1., vasárnap 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 176/2007. (VII. 1.) Korm. r. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról, valamint a Mi nisz ter el nö ki Hi

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA V. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2006. JÚNIUS 26. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1081 FORINT ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a Ma gyar Hi vatalos

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 12., péntek 79. szám Ára: 1125, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XLIV. tör vény A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz

Részletesebben

TÁRSULATI ÜGYEK. Stev. m int növény egyesület tagja*

TÁRSULATI ÜGYEK. Stev. m int növény egyesület tagja* A n ö v é n y t a n i s z a k o s z t á l y á p rilis 1 3 -ik á n ta r to tt ü lé s é n TÁRSULATI ÜGYEK. 1 8 9 8. év i I. C s ap o d i Istv án e lő a d á s t tamr t e ly s z ű k e b b k ö rű b iz o tts

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.

Részletesebben

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK Oldal csütörtök 73. szám 2009. évi XXXVIII. tör vény A ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyét érin - tõ

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 6., szerda 93. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXIX. tv. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról 4904 64/2005.

Részletesebben

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án.

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án. BELÜG Y M IN ISZ TÉ R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0-2 6 / 2 / 1967. a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 2. s z á m ú UTASÍTÁSA

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. ja nu ár 30., péntek 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 19/2009. (I. 30.) Korm. ren de let A föld gáz el lá tás ról szóló 2008. évi XL. tör vény ren del ke zé

Részletesebben

2007. évi CXXIX. tör vény

2007. évi CXXIX. tör vény 11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

A Győri Járműipari Körzet tudásalapú folyamatai

A Győri Járműipari Körzet tudásalapú folyamatai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 20. A Győri Járműipari Körzet tudásalapú folyamatai Dr. Hajdu-Smahó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. 2006: LIV. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. 2006: LIV. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény CXXXIII. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 2006. jú ni us 15. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 2006: LIV. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

M o lo k finn hulla dék g yűjtő rends zer a vilá g ba n

M o lo k finn hulla dék g yűjtő rends zer a vilá g ba n M o lo k finn hulla dék g yűjtő rends zer a vilá g ba n S zirá k y K lá ra ü g y ve ze tő 2 0 1 5.á p rilis 22. w w w.in n o p ro je c t.h u w w w.m o lo k.c o m k la ra @s zira k y.e u +36 20 470 4615

Részletesebben

H ŐÁTVITELI F OLYAM ATOK e g ys z e r űs ít e t t je lle m z é s e ÉP ÍTÉS Z

H ŐÁTVITELI F OLYAM ATOK e g ys z e r űs ít e t t je lle m z é s e ÉP ÍTÉS Z H ŐÁTVITELI F OLYAM ATOK e g ys z e r űs ít e t t je lle m z é s e ÉP ÍTÉS Z ÉPÜLETFIZIKAI HATÁSOK Az é p ü l e t e t k ü lö n b ö z ő h a t á s o k é rik H ŐM ÉR S ÉKLETI H ATÁS OK S ZÉL H ATÁS H ŐS U

Részletesebben