ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 3. szám 123. évfolyam február 8. TARTALOM

Átírás

1 3. szám 123. évfolyam február 8. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 2/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról... A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése (egységes szerkezetbe foglalva)... 3/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt évi bérintézkedéseiről és a béren kívüli juttatások feltételeiről... 4/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a Oldal MÁV Zrt évi foglalkoztatáspolitikájához kapcsolódó eljárási szabályokról, valamint a gondoskodó eszközrendszer juttatásairól... 5/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a évi személyi alapbérek meghatározásáról és a bérfejlesztés végrehajtásáról 6-17 MMK-ban... Egyéb közlemények Elveszett szolgálati megbízólevél érvénytelenítése... Oldal Utasítások 2/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról I. A KSz pont első bekezdésének új szövege a következő: Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítésben részesült munkavállalót a belföldi menetkedvezmény a munkaviszony utolsó napját követő hatodik hónap végéig, a munkásszállón való további elhelyezés a munkaviszony utolsó napját követő év végéig illeti meg. II. A KSz 21/B. -át pótlás nélkül törölni kell. III. A KSz pontjának végére fel kell venni a következőket: [Mt (1) bek. k) pont] IV. A KSz pontjának végére fel kell venni a következőket: (Az irányadó időszak munkanapjai számának megállapításánál figyelemmel kell lenni az Mt (5) bekezdése alapján esetlegesen kiadott jogszabály rendelkezéseire is.) V. A KSz pontjának új szövege a következő: A 2. b) pont szerinti megállapodás esetén a munkavállalót módosított szolgálatonként Ft, kettő vagy többhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló esetében Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg. VI. A KSz pontjának első mondata végére fel kell venni a következőket:, melynek kiadásánál figyelemmel kell lenni az Mt ában foglalt követelményre is. VII. A KSz 50/A. -át pótlás nélkül törölni kell.

2 262 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám VIII. KSz 58/A. 3. pontjában a zárójeles rész új szövege a következő: (67-88 munkanapig 20%, munkanapig 30%) IX. A KSz pontjának új szövege a következő: A munkavállalót az igazoltan teljesített km után függetlenül a vezetett gépjármű típusától 4 Ft/km vezetési pótlék illeti meg. X. A KSz pontját pótlás nélkül törölni kell, egyidejűleg a pontok számozása 3.-4-re változik. XI. A pontjában az összegeket az alábbiak szerint kell változtatni: az a) pontban a Ft helyett Ft a b) pontban a Ft helyett Ft a c) pontban a Ft helyett Ft XII. A pontjának új szövege a következő: Gépjárművezetők elismerése A közúti gépjárművezetők részére a balesetmentes közlekedésért az alábbi jutalmakat kell kifizetni: km 4.000,- Ft km 7.800,- Ft km ,- Ft km ,- Ft km ,- Ft km ,- Ft XIII. A KSz pontjának új szövege a következő: A munkáltató munkavállalói javára nem munkabaleseti halál esetén is szolgáltatást nyújt, melynek összege 2008-ban Ft. Ez az összeg az örökös (kedvezményezett) részére kerül kifizetésre. XIV. A KSz mondatának új szövege a kövekező: A munkáltató a rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatásokra a évre Ft/munkavállaló keretöszszeget biztosít. XV. A KSz pontjának első mondata a következő: A felhasználható keret összege a évre vonatkozóan Ft/fő. XVI. A KSz pontjának új szövege a következő, egyidejűleg az 5. pontot pótlás nélkül törölni kell. A GYED, GYES időtartamára fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő és így a VBKJ rendszerből a tárgyévben egyáltalán nem részesülő munkavállalóknak, a évben a GYED, GYES időtartama alatt, a munkáltató három alkalommal Ft/fő támogatást biztosít utalvány formájában. Az utalvány időarányosan is megilleti a munkavállalót, ha a GYED, GYES igénybevétele céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe. XVII. A KSz pontjának új szövege a következő: Az állandó munkásszálláson elhelyezetteknek térítési díjat (Ft/fő/hó) kell fizetni, amelynek mértéke a kategória besorolástól függően az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Munkásszálló kategóriája Térítési díj Ft/fő/hó Garzonház (Bp.Soroksári út) I. kategória II. kategória III. kategória IV. kategória V. kategória A kategóriába nem sorolható állandó munkásszállás, valamint az ideiglenes munkásszállások férőhelyeinek térítési díja egységesen Ft/fő/hó. A mobilszálláson biztosított szállás férőhelyéért térítési díjat fizetni nem kell. XVIII. A KSz pont a) alpontjában: Az Ft összeget Ft összegre kell cserélni. XIX. A KSz pont b) alpontjában: Az Ft összeget Ft összegre kell cserélni. XX. A KSz pont c) alpontjában: A francia bekezdések szövegét a következőre kell cserélni. legalább húsz munkanap esetén Ft legalább harminc munkanap esetén Ft (további) legalább negyven munkanap esetén Ft (további)

3 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője 263 XXI. A KSz pontjának új szövege a következő: A Kollektív Szerződés egységes szerkezetbe foglalt módosítása január hó 1. napján lép hatályba. Kiss László s.k. Mozdonyvezetők Szakszervezete Simon Dezső s.k. Vasutasok Szakszervezete Gaskó István s.k. VDSzSz Szolidaritás Heinczinger István s.k. MÁV Magyar Államvasutak Zrt. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a módosításokkal egyetért. Járási Ferenc s.k. Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a módosításokkal egyetért. Buzásné Putz Erzsébet s.k. Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése (egységes szerkezetbe foglalva) A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeni hatályát december 31. napjáig meghosszabbítják, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalják. I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Kollektív Szerződés hatálya A Kollektív Szerződés hatálya a 2. pontban foglaltak kivételével kiterjed a MÁV ZRt. munkáltatóra, annak valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya a) A MÁV ZRt-nek az Mt (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalóira, valamint b) a MÁV ZRt. Igazgatóságának a MÁV ZRt-vel munkaviszonyban is álló igazgatósági tagjaira. A KSZ hatálya az Mt. 188/A. szerint vezetőnek minősülő munkavállalókra az Mt. X. fejezetében foglalt eltérő rendelkezések figyelembevételével terjed ki. 3. A Kollektív Szerződés szabályait olyan személyre, aki a MÁV ZRt-vel munkaviszonyban nem áll vagy munkaviszonya szünetel, továbbá a MÁV ZRt-n kívül más jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervre kizárólag a Kollektív Szerződés külön felhatalmazása alapján lehet alkalmazni. 4. A Kollektív Szerződés időbeli hatálya december 31-ig terjed. A Kollektív Szerződés felépítése A Kollektív Szerződés szerkezetileg elkülönítve tartalmazza a) a Kollektív Szerződést megkötő felek közötti kapcsolatrendszer szabályait (a Kollektív Szerződés kötelmi része), b) a vasúti munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk és teljesítésük módját, valamint a rájuk vonatkozó eljárási rendet (a Kollektív Szerződés normatív része). 2. Az egyes szakmai (foglalkozási) csoportokra vonatkozó eltérő szabályokat a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint az üzletági (igazgatósági) függelékek tartalmazzák. 3. Az egyes telephelyek (munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységek) munkavállalóira vonatkozó eltérő szabályokat a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint a helyi függelékek tartalmazzák. 4. Az üzletági (igazgatósági) és a helyi függelékek a Kollektív Szerződés részét képezik. Az azokban foglaltakat a Kollektív Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és végrehajtani. 5. A Kollektív Szerződés mellékletei tartalmazzák az egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó általában technikai jellegű meghatározásokat, szabályokat. 1. sz. melléklet: Az egyes egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön szabályok. 1/A sz. melléklet: A hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései 1/B sz. melléklet: A meleg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései 2. sz. melléklet: A forgalmazási veszteség normáiról. 3. sz. melléklet: A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje. 4. sz. melléklet: A MÁV ZRt. Ruházati Szabályzata 5. sz. melléklet: A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszere

4 264 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám 5/1. sz. melléklet: Munkakör és jogcím 5/2. sz. melléklet: A jogosultak köre. 6. sz. melléklet: A 49 hatálya alá tartozó munkakörök felsorolása 7. sz. melléklet: Az üzletági (igazgatósági) függelékek megkötésre jogosult szervezetek felsorolása A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása A Kollektív Szerződést egyrészről: a munkáltató nevében a munkáltató vezérigazgatói feladatokat ellátó, az Mt (1) bekezdés szerinti vezetője, másrészről: a munkavállalók nevében az érdekképviseletüket ellátó szervezetek kötik meg (a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, továbbiakban: szakszervezetek). Az Mt. 29. (2) bekezdésében meghatározott szakszervezetek is megköthetik a Kollektív Szerződést, ha a MÁV ZRt-nél működő valamennyi szakszervezet együttes szerződéskötése nem lehetséges. (Mt. 33. (4) bek.) A Kollektív Szerződés alkalmazása során képviselettel rendelkezőnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek működése alapszabálya szerint a Magyar Államvasutak ZRt-re terjed ki, vagy amelynek valamely szervezete a MÁV ZRt területén is működik. 2. Az 1. pont rendelkezései irányadók a Kollektív Szerződés egyes rendelkezéseinek üzletági (igazgatósági) vagy helyi szintű szabályozására is. 3. Ha a szakszervezetek Kollektív Szerződéssel kapcsolatos álláspontjai egymástól eltérnek közös álláspontjuk kialakítása érdekében, a munkáltató felkérésére egyeztetést folytathatnak le. 4. A Kollektív Szerződés módosítására vonatkozó javaslatát a javaslattevő köteles valamennyi fél tudomására hozni. A módosító javaslattal kapcsolatos tárgyalást a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell kezdeni. A Kollektív Szerződés módosítására egyebekben az e -ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Kollektív Szerződés felmondása 4. A Kollektív Szerződés december 31. napjáig nem mondható fel. A Kollektív Szerződés függelékei Az azonos központi (üzletági, igazgatósági) irányítás alá tartozó szervezeti egységekre (szolgálati főnökségekre) és ezek munkavállalóira vonatkozó, a Kollektív Szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket az e paragrafusban foglaltakat is figyelembe véve az üzletági (igazgatósági) függelékek tartalmazzák. Az üzletági (igazgatósági) függeléket a munkáltató nevében az üzletági (igazgatósági) irányítást ellátó központi szerv (pl.: üzletág, igazgatóság) vezetője, a munkavállalók nevében a szakszervezetek illetékes szervezetei kötik meg. A szakszervezetek üzletági (igazgatósági) függelék megkötésére vonatkozó jogánál a Munka Törvénykönyve 33. -t megfelelően alkalmazni kell. 3. A munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységekre és ezek munkavállalóira vonatkozó, a Kollektív Szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket az e -ban foglaltakat is figyelembe véve a helyi függelékek tartalmazzák. A helyi függeléket a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetője, a munkavállalók nevében a szakszervezet (szakszerve ze tek) helyi szervezete(i) kötik meg. A szakszervezet(ek) helyi függelék megkötésére vonatkozó jogánál a Munka Törvénykönyve 33. -t kell megfelelően alkalmazni. A csomóponti főnökségeknél a szervezetükbe tartozó telephelyekre is vonatkozóan helyi függeléket lehet kötni, melyben a csomóponti főnökségek vezetője és az ott képviselettel rendelkező szakszervezetek (együttes szerződéskötésük lehetetlensége esetén a reprezentatív szakszervezetek) állapodnak meg. Ha az adott szolgálati helynek külső szolgálati helye is van, a külső szolgálati helyre vonatkozó helyi függeléki rendelkezés(ek) csak az ott működő szakszervezeti szervezet (pl. alapszervezet, tagcsoport stb.) egyetértésével állapíthatók meg. 3. Az üzletági (igazgatósági), illetőleg a helyi függelékek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket a) a Kollektív Szerződés szerint szabályozzák, illetőleg b) a szakmai vagy helyi viszonyokra tekintettel egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről is rendelkezhetnek. Az üzletági (igazgatósági) illetőleg a helyi függelékek a Kollektív Szerződéstől csak akkor térhetnek el, ha az eltérésre a KSZ kifejezett felhatalmazást ad, vagy az eltérés a munkavállalókra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz. 4. Az üzletági (igazgatósági), illetőleg a helyi függelék azon rendelkezése, amely a Kollektív Szerződés vagy valamely jogszabály rendelkezésébe ütközik, figyelembe véve a 3. pontban foglalt kedvezőbb szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket is érvénytelen (semmis). A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

5 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője 265 A Kollektív Szerződés közzététele és az abban foglaltak megismertetése a munkavállalókkal A munkáltató köteles a Kollektív Szerződést a munkavégzési helyeken kifüggeszteni vagy olyan módon elhelyezni, hogy ahhoz a munkavállaló akadályoztatás nélkül munkaidejében hozzájuthasson. 2. A munkáltató köteles ellátni a Kollektív Szerződés, az üzletági (igazgatósági), illetőleg a helyi függelékek egy-egy példányaival azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőit. 3. A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a Kollektív Szerződést a munkavállalók megismerjék. Ez megvalósulhat a munkaidőben történő tájékoztatással vagy egyéb, a szolgálati hely és a munkavállalók szempontjából legmegfelelőbb eszközökkel és módon (például a kötelező oktatásokon). 4. A munkáltató kötelezettséget vállal a Kollektív Szerződés, valamint az üzletági függelékeknek a MÁV ZRt. Értesítőjében és az intraneten, valamint az interneten való közzétételére. II. RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KÖTELMI RÉSZE A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATRENDSZER A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat alapelvei 7. A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat valamennyi formájában és minden szintjén az alábbi alapelveknek kell érvényesülni. a) A felek egymás jogát és jogos érdekét tiszteletben tartják. b) A felek tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a másik felet megillető jog érvényesülését kizárná vagy akadályozná, illetőleg alkalmas lehet arra, hogy a másik fél jó hírnevét hátrányosan befolyásolja. c) A felek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. d) A kötelezettséggel terhelt fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a másik fél jogosultságához időben hozzájuthasson, illetőleg jogát időben és szerződésszerűen gyakorolhassa. e) A felek közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos. f) A felek törekednek a konfliktusok megelőzésére, illetőleg a kialakult konfliktusok békés megoldására. A szakszervezeti tevékenység elismerése és elősegítése A munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint elismeri, elősegíti és támogatja a képviselettel rendelkező szakszervezeteket, valamint érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. 2. A munkáltató valamennyi képviselettel rendelkező szakszervezet vonatkozásában érvényre juttatja a szakszervezeti esélyegyenlőség elvét. A szakszervezetek tárgyi és infrastrukturális támogatása 1. Helyiséghasználat 9. A.) Irodahelyiség használata A munkáltató a Kollektív Szerződés hatálya alatt a MÁV ZRt. szervezetét érintő változások arányában a jelenlegi mértékben biztosítja az irodahelyiségek használatát a szakszervezetek részére. A használat munkaidőben, és munkaidőn kívül is térítésmentes. B.) Egyéb helyiségek használata a.) A szakszervezetek működésével összefüggő esetekben a szakszervezetek a MÁV ZRt. üdülői és a b.) pontban foglalt helyiségek kivételével a munkáltatóval történő előzetes egyeztetés alapján, bérleti díj fizetése nélkül használhatják a munkáltató egyéb helyiségeit. b.) A MÁV ZRt. Vezérigazgatósága földszinti konferenciatermét és a PSZBEK konferenciatermét a szakszervezetek a tervezett igénybevételt legalább két héttel megelőző külön igény alapján, évente két-két alkalommal, legfeljebb három naptári napi időtartamra használhatják bérleti díj fizetése nélkül. E helyiségek további használata a munkáltatóval történő eseti megegyezés alapján, bérleti díj fizetése ellenében történhet. c.) A munkáltató a.) és b.) pontban jelzett helyiségeinek használata esetén minden esetben meg kell téríteni a külön e célra odarendelt kiszolgáló személyzet költségeit, valamint az ott foglalkoztatott személyzet esetleges többlet munkadíját, az adott helyiségben nem rendszeresített technikai szolgáltatás(ok) költségét(eit), a szakszervezet által külön igényelt szolgáltatás(ok) költségét(eit).

6 266 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám 2. Telefonhasználat A.) Üzemi telefonhasználat A munkáltató a vasútüzemi telefon használatát az 1/A pontban szabályozott irodahelyiség használatához kapcsoltan, ugyanazon mértékben, térítésmentesen biztosítja a szakszervezetek részére. B.) Egyéb telefonhasználat A munkáltató által biztosított egyéb önálló telefonvonal használatáért a szakszervezet a telefonszolgáltató által kiszámlázott díjat köteles megtéríteni. C.) Internet hozzáférés A munkáltató a vasútüzemi telefonvonalakon ahol a technikai feltételek biztosítottak térítésmentesen engedélyezi az Internet hozzáférést. Ez esetben a szakszervezet csak az Internet szolgáltatóval kötött megállapodás alapján kiszámlázott díjat köteles megtéríteni. A fenti díjak bizonyítható meg nem fizetése esetén a munkáltató a használatot előzetes felszólítást követő 30 nap elteltével a díjak megtérítéséig megvonja. 3. A vonalposta használata A szakszervezet korlátozás nélkül jogosult a vonalposta használatára. Az ilyen küldeményeket csak lezárt zsákban, csomagban, egységborítékban vagy borítékban lehet elhelyezni és továbbítani. A MÁV ZRt. csak e küldemények utasításszerű továbbításáért felel, annak tartalmát nem vizsgálhatja, azért a szakszervezetek tartoznak felelősséggel. 4. Berendezések, eszközök biztosítása, használata a.) A szakszervezet által használt irodahelyiség(ek)ben a munkáltató a helyben szokásos mennyiségű, és színvonalú irodabútort, telefonkészüléket stb. biztosítja. Ezek használata térítésmentes. b.) Egyéb eszközök biztosításáért, illetve használatáért fizetendő díjat a szakszervezet és a munkáltató megállapodása határozza meg. 5. A szakszervezet felelőssége az általa használt dolgokért A munkáltató a szakszervezettel egyeztetet időpontban a használt dolgokat és eszközöket évente egy alkalommal ellenőrizheti. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A szakszervezet a dolgokban keletkezett károkért a polgári jog szabályai szerint felel. A használat megszűnése esetén a szakszervezet köteles a dolgot rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, vagy az ennek érdekében felmerült költséget megtéríteni. 6. A támogatás konkrét módját, formáit, mértékeit és feltételeit a központi, az üzletági (igazgatósági) és helyi megállapodások határozzák meg. A szakszervezeteket megillető jogok csoportos létszámcsökkentés esetén A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően az üzemi tanáccsal (üzemi megbízottal) fennálló ez irányú kötelezettségén túl köteles az illetékes szakszervezettel (szakszervezetekkel) is konzultációt kezdeményezni. A konzultáció lefolytatása során az Mt. 94/A-94/F -ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A konzultáció a szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal együttesen történik. 2. Az 1. pontban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a foglalkoztatási kérdéseket külön kollektív szerződés erejű megállapodás rendezi. A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat rendszeressége Munkáltató és a szakszervezetek legalább negyedévenként munkaértekezletet tartanak. A munkaértekezlet célja az, hogy a munkáltató tájékoztatást adjon a munkavállalókat érintő lényeges gazdasági és szociális kérdésekről. A szakszervezetek meghatározott kérdések megtárgyalását is kezdeményezhetik. 2. Az 1. pontban meghatározott munkaértekezletet minden üzletági (igazgatósági) és helyi függeléket kötő szervezetnél (szervezeti egységnél) is meg kell tartani, feltéve, hogy ott szakszervezet képviselettel rendelkezik. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény igénybevétele A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó döntését a) az egybefüggő, legalább 15 napot elérő igénybevétel esetén legalább 15 nappal, b) az a) pontban meghatározott időtartamot el nem érő igénybevétel esetén legalább 8 nappal, vontatási utazók esetén legalább 11 nappal előbb közli a tisztségviselőt létszámban tartó szolgálati hely vezetőjével. 2. A 1. b) ponttól eltérően, az igénybevételt megelőzően legalább 1 nappal is közölhető a döntés, ha az igénybevételt a) a munkáltatóval való tárgyalás, b) az Mt. 19. (3) bek. szerinti képviselet,

7 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője 267 c) munkaviszonyra vonatkozó szabályban rögzített valamely jogvesztő határidő megtartása, d) a szakszervezet központi döntéshozó szerve (pl. Országos Választmány, Elnökség, Küldöttközgyűlés) rendkívüli ülésének összehívása teszi szükségessé. Az előzőek szerinti körülményeket a szakszervezet köteles a bejelentőben feltüntetni. 3. A 1. és 2. pontokban meghatározott határidők utáni megkeresések (bejelentők) is teljesíthetők. A megkeresést elutasító döntést a szakszervezet kérése esetén a munkáltatónak meg kell indokolnia. 4. A szakszervezeti munkaidő-kedvezmény időtartamára [Mt. 25. (2) és (4) bek.] a tisztségviselőt átlagkeresete illeti meg. A szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével kapcsolatos szakszervezeti tájékoztatási kötelezettség 12/A. 1. A KSZ 7. c) pontban előírt együttműködési kötelezettség keretében a szakszervezet évente, illetőleg változás esetén haladéktalanul tájékoztatás céljából megküldi a munkáltatónak az Mt. 28. (1), valamint (4) bekezdése alapján munkajogi védelem alatt álló választott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselők névsorát. 2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: A szakszervezeti tisztségviselő választásának (kooptálásának) időpontját, A szakszervezeti tisztségviselő megbízatása megszűnésének időpontját. A szakszervezeti tisztség betöltésének időtartamát. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács A munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek a munkaügyi kapcsolatok szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanácsot (a továbbiakban: VÉT) működtetnek. 6. A VÉT tagjait a képviseletükre jogosult vagy felhatalmazott személyek képviselik. Amennyiben a napirenden szereplő kérdés jelentősége indokolja, a szakszervezetek kérésére a munkáltató vezetője is részt vesz, a VÉT ülésén. A VÉT tagjai szakértőt is igénybe vehetnek. A szakértő akkor nyilatkozhat, ha az ülést vezető elnök az érintett VÉT tag indítványára arra engedélyt ad. 7. A VÉT üléseit az elnök vezeti. Eltérő megállapodás hiányában az elnököt a tagok ülésenként váltakozó sorrendben adják. Az elnök feladata az ülések hatékony és zavartalan lebonyolításának biztosítása. Teendőit részrehajlás nélkül köteles ellátni. 8. A VÉT üléseit eltérő megállapodás hiányában havonta tartja. Az ülést a megkeresést követő 5 munkanapon belül össze kell hívni, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülésekre az előterjesztéseket a napirendi javaslat előterjesztőjének legalább három nappal az ülést megelőzően írásban meg kell küldenie a VÉT többi tagjának. 9. A VÉT üléseinek összehívása, valamint működési feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. 10. A VÉT működésének részletes szabályait az e -ban foglaltak figyelembevételével ügyrendje határozza meg. 11. A VÉT-en kívül, hasonló célból üzletági (igazgatósági) érdekegyeztető szervek működnek, területi, és helyi szinten pedig érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre eltérő megállapodás hiányában az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 2. A VÉT feladata a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek közötti érdekegyeztetés, valamint a Kollektív Szerződéssel kapcsolatos kérdések rendezése. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek. 4. A VÉT döntéseit egyhangúlag hozza. 5. A VÉT határozatképes, ha a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek az ülésen jelen vannak.

8 268 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám III. RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS NORMATÍV RÉSZE A VASÚTI MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, EZEK GYAKORLÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND 1. FEJEZET A MUNKAVISZONY A munkaviszony létesítése A munkaviszony létesítése során, egyenlő alkalmazási feltételek megléte esetén az alábbi személyeket kell, a feltüntetett sorrend figyelembevételével előnyben részesíteni: a) azt a volt MÁV munkavállalót, akinek MÁV munkaviszonya önhibáján kívül szűnt meg, b) a MÁV munkavállaló gyermekét és házas(élet)társát, c) a MÁV-nál hasznosítható szakképzést nyújtó középés felsőfokú oktatási intézetek végzett hallgatóját. 2. A MÁV munkaviszony megszüntetését követő kettő éven belül nem alkalmazható ismételten az a személy, akinek munkaviszonya a) a munkáltató részéről gyakorolt rendkívüli felmondás, vagy b) a munkavállalói jogellenesség (Mt ) következtében szűnt meg. 3. A munkáltató csak különösen indokolt esetben, kiemelkedő üzleti, szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalóval létesíthet, vagy tarthat fenn munkaviszonyt nem fizikai munkakörben, ha a munkavállaló az Mt. 87/A (1) bek. a) pontja szerint nyugdíjasnak minősül. A munkavégzés helye A munkavégzés helyét, valamint a munkavégzés helyének állandó vagy változó jellegét a munkaszerződésben kell rögzíteni. 2. Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén, a munkavállalóra irányadó telephelyet, valamint a foglalkoztatás területét is pontosan meg kell határozni. A munkaszerződés megkötésének helyét kell a telephelynek tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik. 3. Üzletági (igazgatósági), vagy helyi függelékben rögzíteni kell, ha a munkavállaló munkaköre betöltése során a munkáját a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzi. A munkaviszonyra vonatkozó nyilatkozatok alakszerűsége 16. Az Mt-ben kötelezően előírt eseteken túlmenően írásba kell foglalni: a) a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony előzetes bejelentését [Mt (1) bek.], b.) az átirányítás (Mt. 83/A ), a kirendelés [Mt és 150. (1) bek.] elrendelését, c.) a helyettesítés [Mt. 83/A (7) bek.] elrendelését, d.) a munkavégzés alóli mentesülést, ha az a munkáltató engedélyén alapszik [Mt h.) pont], e.) készenlét, ügyelet elrendelését [Mt ], f.) rendkívüli munkavégzés elrendelését [Mt ], g.) bármilyen jellegű szabadság kiadását és igénylését, h.) kiküldetés (külszolgálat) elrendelését [Mt ], i.) a munkakör átadását-átvételét, j.) a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről szóló értesítést [Mt. 74. ], Tájékoztatási kötelezettség 16/A 1. A munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során köteles a munkavállalót tájékoztatni az Mt. 76. (7) bek-ben rögzített adatokról, valamint az üzletági (igazgatósági) illetve helyi függelék kapcsolatos rendelkezéseiről. 2. A munkavállaló a munkaszerződés megkötése előtt köteles a munkáltatót tájékoztatni a munkaviszony szempontjából lényeges adatairól és körülményeiről, így különösen: büntetlen előéletéről, az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfeleléséről, végzettségéről, szakképzettségéről, speciális szakismeretéről, gyakorlatáról, szabad munkavállalásra képes állapotáról, ha a tervezett munkakör ilyen állapotban nem tölthető be, terhes állapotáról, a betöltendő munkakörrel összefüggő egészségi állapotáról. Próbaidő 16/B A próbaidő hossza 3 hónap, melynek kikötése kötelező.

9 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője 269 Összeférhetetlenség 16/C. 1. Közeli hozzátartozókat nem szabad a munkáltató eltérő utasításának hiányában olyan munkakörben alkalmazni (foglalkoztatni), amelyekben egymással közvetlen alá- illetve fölérendeltségi, elszámolási, vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek. 2. Előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató az alapító okiratban felsorolt, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagság, továbbá az ilyen társaságnál a tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével), valamint a társaság alapítása is. 3. A munkavállaló további munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának bejelentési kötelezettségét, korlátozásait és ellenőrzésének módját a munkáltató külön utasításban szabályozza. A munkáltatói rendes felmondás korlátozása Az Mt. 89. (7) bekezdésében foglaltakon túlmenően csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, aki a) legalább 20 évi folyamatos (megszakítás nélküli) MÁV munkaviszonnyal rendelkezik, b) saját háztartásában legalább négy családtagja eltartásáról egyedül gondoskodik (eltartott családtagnak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási támogatást igénybevevő házastársat is), c) egyedülállóként 16 éven aluli gyermeke eltartásáról gondoskodik, d) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe [Mt (5) bek.] A felmondási korlátozás a fizetés nélküli szabadság leteltét követő egy évig áll fenn. 2. A különösen indokolt esetre vonatkozóan az MK. 10. sz. állásfoglalásban foglaltak az irányadók. A munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje a munkaviszony rendes felmondása esetén A felmondási idő [Mt. 92. (1) és (2) bek.] legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha a munkaviszonyát nyugdíjra jogosultságára tekintettel, rendes felmondással szünteti meg. 2. Ha a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató létszámcsökkentés vagy átszervezés címén rendes felmondással szünteti meg, a felmondási idő és a munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje legalább 60 nap, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belüli munkáltatói rendes felmondás esetén 90 nap. A létszámleépítéssel érintett munkavállaló kedvezményei A munkavállalót az Mt ában meghatározott végkielégítésen felül az alábbi összegű külön végkielégítés is megilleti. legalább 10 évi MÁV munkaviszony esetén 1 havi, legalább 15 évi MÁV munkaviszony esetén 2 havi, legalább 20 évi MÁV munkaviszony esetén 4 havi, legalább 25 évi MÁV munkaviszony esetén 6 havi, legalább 30 évi MÁV munkaviszony esetén 8 havi átlagkeresete. 2. Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítés csak azt a munkavállalót illeti meg, akinek a munkáltató munkaviszonyát a munkáltató oldalán felmerülő ok miatt rendes felmondással szüntette meg. Nem illeti meg ez a külön végkielégítés azt a munkavállalót, akinek végkielégítésre való jogosultságát az Mt. 95. kizárja. 3. Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítésben részesült munkavállalót a belföldi menetkedvezmény a munkaviszony utolsó napját követő hatodik hónap végéig, a munkásszállón való további elhelyezés a munkaviszony utolsó napját követő év végéig illeti meg. A menetkedvezmény a munkavállaló igényjogosult családtagját is megilleti. A munkásszállón való további elhelyezés csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya megszüntetésekor (a felmondás közlésekor) is munkásszállón lakott. A munkaerőpiaci szolgálat Az átmeneti foglalkoztatási gondok megelőzésére, illetőleg azok hatásainak enyhítésére a munkáltató MÁVon belüli munkaerőpiaci információs szolgálatot (a továbbiakban: munkaerőpiaci szolgálat) működtet. A munkaerő piaci szolgálat működtetése a humánpolitikai szervezet feladata, központjai a regionális humánszolgáltató szervezetek. A munkaerőpiaci szolgálat adatokat gyűjt és szolgáltat az illetékességi körébe tartozó munkaerő helyzetéről (így különösen a munkaerő szükségletről, munkaerő feleslegről, stb.)

10 270 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám 2. A munkaerőpiaci szolgálat működéséhez szükséges adatokat a területén elhelyezkedő szolgálati helyek adják meg. Az adatszolgáltatás során közölni kell az adott szolgálati hely munkaerő helyzetét, így különösen a megüresedett munkakörök megnevezését és a betöltésükre vonatkozó adatokat, a munkahelyüket önhibájukon kívül elvesztő munkavállalók személyiségi jogot nem sértő személyi adatait, valamint a képzettségükre vonatkozó adatokat. 3. A munkaerőpiaci szolgálat a munkavállalók kérésére adatot szolgáltat az általa betölthető munkakörökről. A munkavállaló ez irányú kérésére az általa külön megjelölt területen betölthető munkakörökről is tájékoztatást kell adni. Az adatok szolgáltatását a munkavállaló kérését követő 15 napon belül teljesíteni kell. Az erre vonatkozó kérelmet a munkavállalót létszámban tartó szolgálati helyen kell előterjeszteni. 4. Ha a munkahelyét önhibáján kívül elvesztő, érintett munkavállaló az adatszolgáltatásban feltüntetett munkakört elfogadja, nem tagadható meg a munkakört felkínáló szolgálati helyre való áthelyezése. A munkavállaló kifejezett kérelmére a szakmai átképzését a munkáltató köteles biztosítani. 5. Azon munkavállaló számára, akinek a munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor, a munkaerőpiaci szolgálat igénybevételét a munkáltató a rendes felmondás közlése előtt legalább 30 nappal megelőzően, kimutathatóan köteles lehetővé tenni. A rendes felmondás csak ezt követően közölhető. A rendkívüli felmondás 21. A rendkívüli felmondás jogának gyakorlására nézve munkáltatói oldalról a 3. sz. melléklet II. fejezetében foglaltak az irányadók. Eljárás a munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén 21/A. 1. A munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén a munkavállaló köteles munkakörét a munkáltató által kijelölt munkavállalónak, a munkáltató által meghatározott módon és rendben, írásban átadni. Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. 2. A felek az utolsó munkában töltött napon kötelesek egymással kölcsönösen elszámolni. 2. FEJEZET A MUNKAIDŐ A RENDES MUNKAIDŐ A teljes munkaidő A MÁV ZRt-nél a teljes munkaidő feltéve, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály rövidebb munkaidőt nem állapít meg, és figyelemmel a 2. pontban foglaltakra is napi 7,6 óra. 2. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően feltéve, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály rövidebb munkaidőt nem állapít meg a napi teljes munkaidő mértéke 7,5 óra a vonatkísérő munkakörökben, illetve 7,6 óra a vontatási utazó munkakörökben. 3. Az egészségre különösen ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható idő ha jogszabály ennél kisebb mértéket nem határoz meg a napi (szolgálatonkénti) 6 órát nem haladhatja meg. Erre vonatkozóan az 1. sz. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni. 4. Az 1. és 2. pontokban foglaltaknál rövidebb teljes napi munkaidő kikötése érvénytelen. Munkaszerződés keretében azonban meg lehet állapodni arra vonatkozóan, hogy a munkáltató csak a teljes munkaidő egy részére alkalmazza a munkavállalót (részmunkaidő). 5. Az 1 2. pontokban meghatározottnál hosszabb teljes napi munkaidő meghatározásával foglalkoztatható azon munkavállaló, akinek munkaköre készenléti jellegű. A hosszabb napi munkaidőt a helyi függelékben kell rögzíteni. Hosszabb napi munkaidő alkalmazása esetén eltérő megállapodás hiányában a személyi alapbért a munkaidő növelésével arányosan kell megállapítani. A helyi függelék készenlétinek minősítheti azt a munkakört, amelynél a munkafeladat elvégzése munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy technológiai utasítás alapján nem kíván állandó munkavégzést. [Mt (1) bek. k) pont] Munkaidőkeretek A munkavállalót az e -ban foglalt rendelkezések figyelembevételével munkaidőkeret meghatározásával kell foglalkoztatni.

11 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője A munkavállalóra vonatkozó munkaidőkeretet a 6. pontban valamint a pontjában foglaltakat is figyelembe véve a 22. -ban meghatározott napi teljes munkaidők és az irányadó időszak munkanapjai figyelembevételével kell képezni (a munkaidőkeret a kettő szorzata). (Az irányadó időszak munkanapjai számának megállapításánál figyelemmel kell lenni az Mt (5) bekezdése alapján esetlegesen kiadott jogszabály rendelkezéseire is.) 3. Heti munkaidőkeretben kell foglalkoztatni: a) a 4. e). pontban foglaltak kivételével az állandó nappalos, valamint b) c) a két- és többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat. 4. Havi munkaidőkeretben kell foglalkoztatni: a) a vonatkísérő szolgálatot ellátókat, b) a váltásos (fordulós) munkarendűeket, c) a nyújtott, állandó nappalos munkarendűeket d) a gépjárművezetőket, e) a rugalmas munkaidő-beosztású állandó nappalos munkavállalókat. Kéthavi munkaidőkeretben kell foglalkoztatni a vontatási utazószolgálatot ellátókat. Üzletági (igazgatósági) függelék rendelkezhet legfeljebb kéthavi munkaidőkeret bevezetéséről, az érintett foglalkoztatási csoportok és a bevezetés feltételeinek és rendkívüli bérfejlesztéssel történő ellentételezésének egyidejű meghatározásával. 5. Az idénymunkát végzőket (33. ) éves munkaidőkeret figyelembevételével kell foglalkoztatni. Ettől az üzletági (igazgatósági) függelék eltérően rendelkezhet. 6. A munkaszüneti napon is rendszeresen munkát végző munkavállaló havi (kéthavi) kötelező munkaideje (munkaidőkerete) meghatározásánál az állandó nappalosok munkanapjára eső munkaszüneti napot, mint szorzót figyelmen kívül kell hagyni. Ez a rendelkezés nem érinti a munkavállaló munkaszüneti napon is fennálló a rendes munkaideje részét képező munkavégzési kötelezettségét (Mt (1) bek.) A munkaszüneti napon végzett munkáért a munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabéren felül átlagkeresete is megilleti. A munkarendek meghatározása A MÁV ZRt-nél alkalmazható munkarendek különösen az alábbiak: 1.1. Általános munkarend (állandó nappalosok) 1.2. Általánostól eltérő munkarendek a) nyújtott, állandó nappalos munkarend b) többműszakos munkarend c) megszakítás nélküli munkarend d) a helyi függelékben meghatározott egyéb munkarend. (Ebben az esetben egyidejűleg az alkalmazandó munkaidőkeretről is rendelkezni kell.) 2. Az adott szolgálati helyen alkalmazható, az üzemidőhöz a technológiához, és az azokból következő munkafeladatokhoz igazodó munkarendeket munkaköri csoportosításban figyelembe véve a pontban foglaltakat is, helyi függelékben kell meghatározni. 3. Indokolt esetben, de különösen menetrendváltozás, technológiai váltás és foglalkoztatást befolyásoló műszaki fejlesztési és szervezési intézkedések esetén az új üzemi helyzetnek megfelelően a munkarendeket a felek megfelelően módosítják. 4. A munkarend módosítás tervezetét a munkáltató köteles a szakszervezeteknek írásban átadni. E kötelezettség teljesítésétől számított 15 napon belül a munkarend módosításáról a felek megállapodnak. 5. A helyi függeléket kötő felek ha az új munkarend kialakításáról megállapodni nem tudnak a megállapodás érdekében kötelesek a tárgyalásokba a szakmai felettes szervet, valamint a felsőbb szakszervezeti szervet is bevonni. Ennek eredménytelensége esetén a felek az Mt (1) bek.-ben foglaltak szerint alávetési nyilatkozat megtételével döntőbírót vesznek igénybe. 6. Amennyiben a 3. pont alapján végrehajtott munkarend-módosítás szerinti új munkarend a munkavállalók helyzetére kihat, (munkaviszony, munkakör, kereset alakulás stb.) annak kezeléséről illetve ellentételezéséről a helyi függeléket kötő felek megállapodnak, amely a munkavállalókra nézve nem lehet kedvezőtlenebb a 7. pontban foglaltaknál. 7. Ha a munkarendváltozás előtt a munkavállalót többműszakos [ b) pont], illetve megszakítás nélküli munkarendben [ c) pont] foglalkoztatták, majd azt követően nyújtott állandó nappalos munkarendben [ a) pont], vagy állandó nappalos munkarendben [ pont] foglalkoztatják, akkor a munkavállaló személyi alapbérét 10%-kal, nyújtott állandó nappalos munkarendben [ a) pont] foglalkoztatták, majd azt követően állandó nappalos munkarendben [ pont] foglalkoztatják, akkor a munkavállaló személyi alapbérét 5%-kal, kell a munkarend megváltozásával egyidejűleg felemelni. Ebben az esetben a besorolás szerint az egyes szintekre meghatározott személyi alapbér maximumok a jelen pontban meghatározott mértékkel túlléphetők. Ez a személyi alapbér-növelés munkavállalónként és jogcímenként (1. és 2. franciabekezdés) csak egyszer alkalmazható.

12 272 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám A munkaidő-beosztás általános szabályai Ha a munkarend többféle munkaidő-beosztást enged, vagy azt keret jelleggel állapítja meg, a munkaidőbeosztást egy (illetőleg kettő) havi időtartamra a munkaidőkeret életbelépését megelőző hónap 23-áig kéthavi munkaidőkeret esetén a megelőző hónap 20-áig kell írásban közölni a munkavállalóval. A munkaidő-beosztás másodpéldányát a munkavállalónak át kell adni. A munkaidő-beosztás alapbizonylata a munkáltató által vezetett nyilvántartás, a munkabér elszámolás ez alapján történik. Nem kell a másodpéldányt átadni, ha azt a munkavállaló nem igényli, és erről írásban nyilatkozik. E rendelkezéstől eltérően a tartalékos munkakört betöltő munkavállalók, valamint az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott más munkakörök munkaidőbeosztását egy héttel korábban egy hétre kell elkészíteni, és írásban közölni a munkavállalóval. Az előre közölt munkaidő-beosztás a 26. szerint módosítható. 2. A munkaidő-beosztás elkészítésénél figyelembe kell venni a teljes munkaidőre, a pihenőidőkre, valamint a rendkívüli munkaidőkre vonatkozó szabályokat is. Az utazó szolgálatot ellátók személyzeti fordulóit a helyi függelék mellékleteként csatolni kell. 3. A készenléti jellegű munkakörökben az egy szolgálatban eltölthető idő tartama a 12 órát meghaladhatja, de annak felső határa a helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában 16 óra. Ha a munkakör nem minősül készenléti jellegűnek, az egy szolgálatban eltölthető időtartam az Mt (1) bekezdésében, illetve az Mt.119. (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével a 12 órát nem haladhatja meg. Az Mt (1) bekezdésben foglaltak miatti 12 órán túli foglalkoztatás időtartamára a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás jár. 4. A munkaidő-beosztás fajtái a) egyenlő (valamennyi munkanapon azonos a munkaidő) b) egyenlőtlen (a munkafeladatok függvényében a munkanapokon teljesített munkaidő eltérő mértékű) c) kötetlen (a munkaidő beosztását és felhasználását a munkavállaló határozza meg) d) rugalmas (a munkaidő beosztását és felhasználását részben a munkavállaló, részben a munkáltató határozza meg) e) idénymunkarend (a fő- és mellékszezonban eltérő mértékű havi és napi munkaidő) f) osztott munkaidő (a napi munkaidőt (szolgálatot) kettő részletben kell teljesíteni) 5. A munkaidő-beosztásnál a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkák időtartamát is figyelembe kell venni. Ezeket a munkákat és azok időtartamát üzletági (igazgatósági) vagy helyi függelékben kell meghatározni. 6. Kéthavi munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőt igazodva a feladatokhoz úgy kell beosztani, hogy a kettő hónap közötti munkaidő-mennyiségbeli eltérés még a munkaidő-beosztás módosítása esetén sem haladhatja meg a 30 órát. A munkaidő-beosztás módosítása A munkavállaló előzetesen közölt munkaidő-beosztását a munkáltató egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén legalább hét, kéthavi munkaidőkeret alkalmazása esetén legalább tíz nappal korábban módosíthatja. A módosításról a munkavállalót egyidejűleg írásban értesíteni kell. A munkaidő-beosztás módosítása utólag is ellenőrizhető módon, áthúzással, és a módosítást végző személy egyidejű aláírásával történik. A vezénylés eredeti adatainak a változtatás után is olvashatónak kell maradnia. 2. A munkaidő-beosztás az 1. pontban foglalt határidőkön, azaz hét, illetve tíz napon belül csak: a) a munkavállaló írásbeli kérelmére, b) a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött írásos megállapodás alapján módosítható. Az előzetesen közölt munkaidő-beosztásban az Mt (4) bek. alapján kijelölt vasárnapra eső pihenőidő havonta egy alkalommal csak a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján ugyancsak vasárnapra helyezhető át. Nem kell a munkavállalóval megállapodást kötni, ha a módosításra az Mt (1) bekezdésében, illetve a KSZ 12. (2) bekezdésében foglaltak miatt kerül sor. A kikért szakszervezeti tisztségviselő helyett szolgálatba állított munkavállalót a rendkívüli átvezénylési díj megilleti. 3. A 2. b) pont szerinti megállapodás esetén a munkavállalót módosított szolgálatonként Ft, kettő vagy többhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló esetében Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg. 4. Kéthavi munkaidőkeret alkalmazása esetén az eredetileg közölt munkaidő-beosztás a 2. a) pontban foglalt eseteket kivéve havonta legfeljebb négy esetben (négy szolgálatot érintően) módosítható, ide értve a pont d) alpont második francia bekezdésében foglalt azon esetet is, amikor a munkáltató a teljes egészében elmaradt

13 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője 273 szolgálat helyett másik szolgálatot jelöl ki. Minden további munkaidő-beosztás módosítás kizárólag a díjazás szempontjából rendkívüli munkavégzés elrendelésének minősül. 5. Nem minősül munkaidő-beosztás módosításnak: a) ha az adott szolgálat rész elmarad, azaz a munkavégzés a munkaidő-beosztás szerinti időpontban elkezdődik, de attól korábban véget ér, b) ha az adott szolgálat teljes egészében elmarad Ez esetekben a KSZ pont c) és d) alpontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. Az állandó nappalos munkavállalók munkaidő-beosztása Az állandó nappalosok munkaideje feltéve, hogy az e -ban meghatározott más munkaidő-beosztások nem kerülnek alkalmazásra a munkaidőkeret előírt munkanapjaira egyenlően oszlik meg. Helyi függelék rendelkezése esetén, a hét utolsó munkanapján a teljes napi munkaidőnél rövidebb, de legalább 4 órai munkaidőtartam is megállapítható. Ilyen esetben a hét többi munkanapján a munkaidő arányosan növekszik. 2. Azokon a szolgálati helyeken, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek, egyenlőtlen munkaidő-beosztást lehet alkalmazni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás részletes szabályait tekintettel az Mt (1) bekezdésére a helyi függelékben kell meghatározni. 3. Megfelelő technikai feltételek megléte esetén rugalmas munkaidő-beosztás is alkalmazható. Bevezetése kizárólag az üzletági (igazgatósági) függelékben történhet. A rugalmas munkaidő-beosztás részletes szabályait a helyi függelékben kell rögzíteni. 4. A munkáltatói jogkört gyakorlók kötetlen munkaidő-beosztásban végzik munkájukat. Üzletági (igazgatósági) függelék, illetve kizárólag ennek felhatalmazására helyi függelék egyéb munkaköröket is kötetlen munkaidő-beosztásúvá nyilváníthat. A kötetlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalók a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes tájékoztatása mellett munkaidejüket és pihenőidejüket maguk határozzák meg. Az utazó szolgálatot ellátó munkavállalók munkaidejére vonatkozó külön rendelkezések Az utazó szolgálatot ellátó munkavállaló munkaideje a szolgálati óra, amely a szolgálatba jelentkezéstől a szolgálatból való lejelentkezésig tartó időtartam, kivéve a várakozási időt. Ennek megfelelően, a várakozási idő nem minősül munkaidőnek és nem esik az osztott munkaidő szabályai alá. 2. Várakozási idő az egy szolgálaton belüli forduló, illetve közbeeső állomáson a normaidőn túli munkamentes időtartam, amely az 5 órát meghaladja, feltéve, hogy a munkavállaló laktanyai vagy vendégszobai elhelyezése ezeken az állomásokon biztosított. A várakozási idő felső határa legfeljebb 7 óra lehet, ettől azonban helyi függelék rendelkezése legfeljebb 8 óra mértékig eltérhet. 3. A várakozási idő tartamára a munkavállalót személyi alapbére 50%-ának megfelelő díjazás illeti meg. Vontatási utazók esetében a havi 20 óra feletti, vonatkísérők esetében pedig a havi 25 óra feletti várakozási időt a személyi alapbér 110%-ának megfelelő összeggel kell díjazni. 4. A vontatási utazó havi távolléti órája a 210 órát, a vonatkísérő havi távolléti órája pedig a 220 órát nem haladhatja meg. Helyi függelék ezektől a mértékektől eltérhet. (Távolléti óra = munkaidő + várakozási idő) 5. A munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő- és befejező munkákat (pl.: a vonat- ill. vontatójármű átvételére és átadására vonatkozó időnormákat), ezek tartamát az üzletági (igazgatósági), a szolgálatba való fel- illetve az abból való lejelentkezés helyét a helyi függelékben kell meghatározni. 6. Az utazó szolgálatot ellátó munkavállaló egy szolgálatban eltölthető idejére vonatkozó rendelkezések: a.) a szolgálati órát az ebben a -ban foglalt más rendelkezéseket is figyelembe véve legalább 4 órai időtartamra kell tervezni, b.) az egy szolgálatban eltölthető munkaidő az Mt (1.) bek.-ben foglaltak kivételével a 12 órát csak az üzletági (igazgatósági) függelék felhatalmazása alapján haladhatja meg. Üzletági (igazgatósági) függelék felhatalmazása hiányában a 12 órás munkaidő csak az Mt (1) bek.-ben foglaltak alapján léphető túl. Ilyen esetben a munkavállalót a 12 órán túli munkavégzés időtartamára a rendkívüli munkavégzés a Kollektív Szerződés szerinti díjazása illeti meg, c.) ha a munkavállaló a KSZ 25. -ban foglaltak szerint eredetileg tervezett szolgálata a KSZ pontjában foglalt határidőkön belül részben, vagy egészében elmarad, az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni, függetlenül az elmaradás munkáltató oldalán felmerülő okától, d.) ha a munkavállaló a KSZ 25. -ban foglaltak szerint eredetileg tervezett szolgálata a KSZ pontjában foglalt határidőkön kívül részben elmarad, a ténylegesen teljesített időtartamot,

14 274 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám teljes egészében elmarad, részére az elmaradás tényének írásbeli rögzítése mellett vagy a tárgyidőszaki munkaidőkeret végéig legalább ugyanolyan időtartamú másik szolgálatot kell kijelölni, vagy az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni. e.) A c) pont szerinti teljes vagy részleges szolgálatelmaradás esetén az elmaradt munkaidőre, illetve a d) pont szerinti részben elmaradt szolgálat ténylegesen teljesített időtartamára műszakpótlék is megilleti a munkavállalót. Amennyiben a d) pont szerint a tervezett szolgálat másik, legalább azonos időtartamú szolgálat kijelölése nélkül teljes egészében elmaradt, a munkavállalót az elmaradt szolgálatra távolléti díja illeti meg. 7. Ha az utazószolgálatot ellátó munkavállaló szolgálatát megkezdte, és az az előre meghatározott időpontnál később ért véget, az eredeti munkaidő-beosztását meghaladó időtartam rendkívüli munkavégzésnek (36. (1) bek.) minősül. Üzletági (igazgatósági) függelék havi átalánydíjazást állapíthat meg. 8. A kizárólag tehervonatot továbbító, vagy szolgálatában a munkaidő-beosztása szerint utolsó vonatként tehervonatot továbbító (e körbe beleértve a tehervonati szolgálatot közvetlenül követő gépmeneti szolgálatot, illetőleg a tehervonati szolgálatot közvetlenül követő, a lejelentkezési helyre történő önköltségi utazást is) utazó szolgálatot ellátó munkavállaló szolgálatának legrövidebb időtartamra 10 óra. Állomási- és vontatási telepi tartalékon szolgálatot teljesítő munkavállalók szolgálatának legrövidebb időtartama 10 óra. Ha az előzőek szerinti szolgálatokban a vonat(ok) továbbítására az előzetesen tervezettől eltérően ténylegesen 10 óránál kevesebb időre van szükség, a munkavállaló legfeljebb a 10 órás időtartamú szolgálatot figyelembe véve köteles a fennmaradó időben munkahelyén tartózkodni, és ez alatt a munkaköréhez tartozó más feladatot is ellátni. A szolgálatelmaradás tényét az utolsóként továbbított vonat leközlekedését követően haladéktalanul közölni kell a munkavállalóval. A fordulós (váltásos) munkarendű munkavállaló munkaidejére vonatkozó külön rendelkezések A fordulós (váltásos) munkarendű munkavállaló napi munkaidejének (szolgálatának) legrövidebb tartama 4 óra, kivéve a forgalmi szolgálattevői munkaköröket, ahol ez az időtartam a teljes napi munkaidőnek megfelelő idő. 2. A napi munkaidőbe (szolgálatba) nem számít be az osztott munkaidő (32. ) munkamentes része. 3. Az e -ban meghatározott munkarendben foglalkoztatott munkavállaló előre közölt munkaidő-beosztásától, havonta legfeljebb 8 esetben, el lehet térni. A munkaidő-hiány elszámolása 30. Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók kötelező órája (munkaidő-kerete) a munkáltató működési körében felmerült okból nem teljesült, a kiesett munkaidőre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. [Mt (4) bek.] Az utazó- és fordulószolgálatot ellátó munkavállalók egymást követő éjszakai foglalkoztatásának korlátozása 31. Az utazó, valamint a fordulószolgálatot ellátó munkavállalók legfeljebb kettő, egymásra közvetlenül következő éjszakán végzett szolgálatra kötelezhetők. Ebből a szempontból éjszakai szolgálatnak minősül, ha a szolgálatokból az egyik legalább 4 órás, a másik legalább 3 órás időtartamban a órás időszak közé esett. Vontatási utazók esetében az egymást követő éjszakai szolgálatok alatt egységesen 3 3 órát kell érteni. A fordulós (váltásos) munkarendű munkavállaló osztott munkaideje Azokon a szolgálati helyeken, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol (amelyekben) a szolgálat ellátása lehetővé teszi, a napi munkaidőt (szolgálatot) a forgalmikereskedelmi munkakörökben meg lehet szakítani (osztani). A munkaidő-megszakítás időtartama helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. függelékében meghatározott fővonalakon 3 óránál, a további vonalakon 4 óránál kevesebb nem lehet és a 6 órát nem haladhatja meg. A munkaidő-megszakítás időtartamát, valamint az osztott munkaidővel érintett munkaköröket az előzőekben foglaltak figyelembevételével a helyi függelékben kell megállapítani. A pontjai szerint kell eljárni, ha a helyi függelékben nem sikerül rögzíteni a munkaidő-megszakítás időtartamát és az érintett munkaköröket. 2. A munkavállaló eltérő megállapodás hiányában a munkaidő-megszakítás időtartamát szolgálati helyén köteles letölteni. Ebben az esetben a pihenés feltételeit biztosítani kell.

15 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője Ha a munkavállaló az osztott munkaidő munkamentes részét a 2.) pontban foglaltak alapján a munkahelyén tölti, nem minősül ügyeletnek, azonban erre az időtartamra az ügyelet díjazásának szabályait kell megfelelően alkalmazni. A havi 40 óra feletti szolgálati helyen töltött munkamentes időre a személyi alapbér 110%-ának megfelelő összegű díjazást kell fizetni. Ha az osztott munkaidő miatt munkaidőhiány keletkezett (a havi kötelező óra nem teljesült), a munkavállaló részére, a személyi alapbérén felül, a munkamentes időre járó díjazást is ki kell fizetni, figyelembe véve az ebben a pontban foglaltakat is. 4. A jelenléti idő, helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában a havi 210 órát nem haladhatja meg. (Jelenléti idő: munkaidő + az osztott munkaidő következtében felmerült munkamentes idő) 5. Az osztott munkaidő alkalmazása a megszakítás nélküli munkarend jellegét nem érinti, ha egyébként a megszakítás nélküli munkarend feltételei fennállnak. [35. e) pont] Ebben az esetben a munkavállalót, a munkaidőnek minősülő időre a megszakítás nélküli munkarendre megállapított műszakpótlék illeti meg. 6. A napi munkaidő (szolgálat) csak egyszer szakítható (osztható) meg. 7. Az 1. pontban meghatározott 3 órát érintő munkamentes időben elrendelt munkavégzés a munkaidő osztott jellegét megszünteti, és a munkamentes időnek kijelölt időszak is munkaidőnek számít. Ha a 3 órás munkamentes időtartamot az elrendelt munka nem érinti, az ezeken az időkön kívüli munkavégzések tényleges időtartamára a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás illeti meg. A munka elrendelését az elrendelőnek (például menetirányító) és a munkavállalónak is írásban kell rögzítenie. Elszámolásra csak a két írásbeli nyilatkozat egyezősége esetén kerülhet sor. Idénymunkarend alkalmazása Idénymunkarend az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott szolgálati helyeken, illetőleg munkakörökben alkalmazható. 2. Az idénymunkarendben foglalkoztatottak munkaidőkeretét ( pont) a fő- és mellékszezonra tekintettel havi bontásban kell megállapítani a helyi függelékben. A munkavállaló rendkívüli munkavégzését a havi munkaidő alapján kell figyelembe venni. 3. Idénymunkarend alkalmazása esetén a szabadság idejére járó átlagkeresetét az éves átlagos napi munkaidő alapulvételével kell megállapítani. A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések Az egyes munkakörökre kötelezően előírt oktatáson, továbbá a kötelező időszakos vizsgán eltöltött idő munkaidőnek minősül. A kötelező oktatáson, illetve időszakos vizsgán eltöltött idő tényleges tartamát, de legalább a illetve 2. pontjában rögzített teljes munkaidőt kell elszámolni. 2. A különböző vizsgákra (szakvizsgákra) előkészítő oktatáson eltöltött idő ha ezen a munkavállaló részvétele nem kötelező nem munkaidő. 3. Az időszakos és a munkáltató által kért soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges és igazolt tartamára de naponként legfeljebb a illetve 2. pontjában rögzített teljes munkaidőre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az ezt meghaladó utazással töltött időtartamot a KSZ 62. -a szerint kell díjazni. Az orvosi vizsgálatra a munkavállalót a munkaidőbeosztás részeként előre vezényelni kell. Ha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot önhibájából elmulasztja, a munkavégzéstől el kell tiltani, és az orvosi vizsgálat elvégzéséig munkabérre nem jogosult. 4. A MÁV működési körén kívül felmerült okból kiesett munkaidőre a munkavállalónak munkabér csak a jogszabályban meghatározott esetben jár. A munkavállaló kérésére azonban lehetővé kell tenni, hogy a le nem dolgozott időt utólagosan teljesíthesse. (Az utólagos teljesítés ideje nem rendkívüli munkaidő.) 5. a) Amennyiben a munkáltató a munkavállalót meg akarja hallgatni, akkor ezt elsődlegesen a munkavállalóval előzetesen közölt (KSZ pont) munkaidő-beosztás szerinti, vagy a munkaidő-beosztás megfelelő módosításával (KSz pont) rendes munkaidőben kell megtennie. b) Ha a munkavállaló a) pont alapján történő meghallgatása az előzetesen közölt munkaidő-beosztáson belül a munkakör jellege vagy egyéb ok miatt nem lehetséges, akkor a munkavállalót az előzetesen közölt munkaidőbeosztás szerinti rendes munkaidejéhez közvetlenül kapcsolódóan (azt megelőzően vagy azt követően) kell meghallgatni, amelynek időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül. c) Amennyiben a b) pont szerinti meghallgatás figyelemmel az Mt (3) bekezdésében foglaltakra azért sem lehetséges, mert a munkavállaló hosszabb időtartamú meghallgatása indokolt, akkor arra kivételesen olyan napon is sor kerülhet, amelyen a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége nincs. Ez esetben meghallgatások tényleges időtartamát de legalább négy óra időtartamot rendkívüli munkaidőként kell figyelembe venni.

16 276 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám Hasonlóképpen a munkáltató érdekkörében felmerült tanúkénti meghallgatás idejét is munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni. Fogalom meghatározások és értelmezések A Kollektív Szerződés, illetőleg más munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásában a) Teljes munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed a megszakítások és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül, b) Munkaidőkeret: a munkavállalóra irányadó kötelezően teljesítendő heti, havi, legfeljebb éves munkaidő mennyiség, c) Munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon a munkakezdési, a munkavégzési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása. A munkaidő-beosztás körébe tartozik az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak pihenőnapjának (pihenőidejének) meghatározása is. d) többműszakos munkaidő-beosztású az a munkahely, illetőleg munkakör, ahol a napi üzemeltetési (szolgálati) idő meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és ezért a munkavállalók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket, e) Megszakítás nélküli munkarendben végzett munka a megszakítás nélkül (éjjel-nappal, szünnap nélkül) üzemelő munkahelyen munkában töltött idő, ha a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen változik, vagy a hétköznapokon, illetve az üzemelési napokon megszakítás nélküli munkát előíró munkarend, f) nyújtott állandó nappalos munkarend a túlnyomórészt a délelőtti és a délutáni órákra eső olyan munkaidő-beosztás, amelynél a munkakezdési és munka befejezési időpontok eltérnek az általános munkarendűekétől. E munkarend további jellemzője, hogy a pihenőnapok kiadási rendje is eltér az általános munkarendűekétől. 2. Ha a Kollektív Szerződés pótlékként vagy külön díjazásként a személyi alapbér bizonyos százalékának a kifizetését rendeli el, azon időarányos kifizetést kell érteni (pl. a személyi alapbér 50%-a egyenlő az egy órára eső személyi alapbér 50%-a, szorozva a figyelembe veendő időtartalommal). 3. FEJEZET A RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK A rendkívüli munkavégzés Az Mt (1) bekezdése alkalmazásában rendkívüli munkavégzésnek minősül: a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, b) a munkaidőkereten felül végzett munka, c) a pihenőnapon végzett munka, d) a rendkívüli munkavégzésként elrendelt munkaszüneti napi munkavégzés, valamint e) a készenlét, illetve az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés A b) pont szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén a munkaidő-beosztás közlésekor meg kell konkrétan határozni a rendkívüli munkavégzésként elrendelt időtartam (szolgálat) kezdő és befejező időpontját. 2. A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben kötelezheti rendkívüli munkavégzésére, amelyet az indok megjelölésével írásban kell elrendelni. Szóban is elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, ha arra az Mt (1) bekezdésében meghatározott esetek miatt kerül sor. 3. Az Mt (1) bekezdésben meghatározott esetek körébe tartozik, és így nem esik korlátozás alá rendkívüli időjárás esetén, a forgalom fenntartása céljából elrendelt munkavégzés. 4. A rendkívüli munkavégzés elszámolására szolgáló bizonylat kiállításának rendjéről az üzletági (igazgatósági) függelékben kell rendelkezni. A rendkívüli munkavégzés díjazása Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a rendes munkabérén felül az alábbi mértékű pótlékok illetik meg: 20 óráig 50% óráig 75% óráig 100% A 200 órás rendkívüli munkaidő mennyiségbe valamennyi rendkívüli munkaidő (KSZ pont) tartama beszámít. 2. A pontjának c) és d) alpontjában felsorolt rendkívüli munkavégzések díjazására az Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadók. 3. A rendkívüli munkavégzésként felmerült időket az elszámolás szempontjából külön kell nyilvántartani és felmerülésük jogcímén egyszeresen díjazni.

17 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője A rendkívüli munkavégzést elsősorban pénzben kell megváltani. Ettől az üzletági (igazgatósági) függelékben lehet eltérően rendelkezni. 5. Többhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést az alkalmazott munkaidőkeret végén kell megállapítani és elszámolni. Valamennyi egyéb rendkívüli munkavégzést a felmerülésük hónapjában kell elszámolni. 6. Nem jár a rendkívüli munkavégzésért sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére. A készenlét Készenlétnek minősül a munkavállaló által megjelölt a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő szolgálat, amely alatt a munkavállaló a rendes munkaidején kívül köteles meghatározott ideig munkavégzésre készen állni. A munkáltató a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyét amennyiben az a munkavégzés helyére tekintettel elérhető, valamint a helyi függelékben pontosan meghatározott a pihenés valamennyi a szakszervezetekkel közösen megállapított feltételét kielégítő e célra kialakított helyet a készenlét eltöltésének helyéül köteles elfogadni. A munkavállalót az elérhetőség helyének és módjának közlésén túlmenően további közlési kötelezettség nem terheli. Az elérhetőség egyéb feltételeit üzletági (igazgatósági) függelék meghatározhatja. 2. A készenlét elrendelésének esetköreit az Mt (1) bek. a.)-c.) pontjainak figyelembevételével az üzletági (igazgatósági) függelék meghatározhatja. A munkáltató az Mt (2) bek.-ben foglaltakat köteles figyelembe venni 3. A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles írásban annak megkezdése előtt legalább 1 héttel korábban és legalább 1 hónapra előre az 1. és 2. pontban foglaltak figyelembevételével elrendelni. Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló által kimutatható tudomásulvétele is. 4. Vontatási utazók és vonatkísérők részére készenlét csak az Mt (1) bek. alapján rendelhető el. 6. A munkavállalót a készenlétet követően amennyiben készenlét alatt munkavégzés elrendelésére nem került sor nem illeti meg pihenőidő. 7. A készenlét időtartamára évi 300 óráig a munkavállalót a személyi alapbér 25%-a, óra közötti időmennyiségre 30%-a illeti meg. A 800 órát meghaladó időmennyiségre kötött megállapodás esetén üzletági (igazgatósági) függelékben magasabb összegű díjazást kell megállapítani. Ha a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával vagy külön írásbeli megállapodás alapján a készenlétet a munkáltató telephelyén töltötte el, díjazására a pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 8. A készenlét alatt elrendelt munkavégzés (KSz 36. 1/e.) esetén a KSz 37. szerinti díjazás a munkavállalót a riasztástól a készenlét helyére történő visszaérkezésig illeti meg. Az ilyen módon felmerült rendkívüli munkavégzések elszámolására az üzletági függelék átalánydíjazást állapíthat meg. Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a munkáltató kötelezettsége a munkavállalónak a munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés befejeztével a készenlét helyére történő eljuttatása. 9. A készenlét elrendelésére az Mt (5) bekezdésében meghatározott rendelkezést alkalmazni kell. Az ügyelet Ügyeletnek minősül a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő a munkavállaló rendes munkaidején kívül eső rendelkezésre állás. 2. A munkavállaló részére naptári évenként legfeljebb 300 óra ügyelet rendelhető el. 3. Az ügyelet díjazása: a munkanapra elrendelt ügyelet esetében a személyi alapbér 50%-a, a pihenőnapra, munkaszüneti napra elrendelt ügyelet esetében a személyi alapbér 65%-a illeti meg a munkavállalót. 4. Egyebekben az ügyeletre a a 38. szabályait kell megfelelően alkalmazni.4. FEJEZET 5. A munkavállaló számára naptári évenként 800 óra készenlét rendelhető el. Üzletági (igazgatósági) függelék, vagy a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás ennél magasabb mértéket is meghatározhat az Mt (4) bek. rendelkezéseinek figyelembevételével.

18 278 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám A PIHENŐIDŐK A munkaközi szünet A munkaközi szünet tartama helyi függelék hoszszabb időt megállapító rendelkezése hiányában 20 perc, melynek kiadásánál figyelemmel kell lenni az Mt ában foglalt követelményre is. Helyi függelékben kell meghatározni a munkaközi szünet letöltésének helyét és kiadásának időpontját. 2. A munkaközi szünet valamennyi munkavállaló esetén a munkaidőn belül kerül kiadásra, kivéve a 12 órás váltásos (fordulós) munkarendű, személyes szolgálatátadásra kötelezett, nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók második munkaközi szünetét, amely nem képezi a munkaidő részét. A második munkaközi szünet időtartamát a személyi alapbér 175%-ával kell díjazni. Az érintett munkaköröket helyi függelékben kell meghatározni. Az utazószolgálatot ellátó munkavállalók munkaközi szünetének kiadása 40/A. A 40. rendelkezéseit az utazószolgálatot ellátó munkavállalók vonatkozásában az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. Az utazószolgálatot ellátó munkavállalók részére a munkaközi szünet(ek) kiadása céljából a helyi függelékek részét képező személyzeti fordulókban olyan megfelelő időszak(ok)at kell kijelölni, amelyen belül a munkaközi szünet(ek) kiadásra kerül(nek). Amennyiben rendkívüli technológiai ok vagy az Mt (1) bekezdésben meghatározott esemény miatt bármelyik munkaközi szünet a lejelentkezési idő kezdetéig nem adható ki, úgy azt a menetigazolványba (szolgálati lapra) történő bejegyzés mellett a személyi alapbér 175%-ával kell díjazni. E rendelkezés önmagában történő alkalmazása nem eredményezhet rendkívüli munkaidőt. Az utazószolgálatot ellátók, a fordulós (váltásos) munkarendűek napi pihenőideje Az utazószolgálatot ellátók napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig (utazási idő) kell figyelembe venni. Az utazási időt, legfeljebb 6 óra időtartamig, a helyi függelékben kell az érintett helységek távolságának arányában meghatározni. Helyi függelék a 12 órás mértéktől eltérhet, de legalább 8 órai pihenőidő lakáson történő biztosítása kötelező. 2. A fordulós (váltásos) munkarendűek napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó, vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig kell figyelembe venni. Helyi függelék ettől a mértéktől az Mt (2) bekezdésében foglalt esetekben eltérhet, de a napi pihenőidő 8 óránál kevesebb nem lehet. Az utazószolgálatot ellátók, valamint a fordulós (váltásos) munkarendűek pihenőnapjaira vonatkozó eltérő rendelkezések A forduló-, illetőleg az utazószolgálatot ellátók heti kettő pihenőnapját oly módon kell kijelölni és kiadni, hogy két szolgálat között legalább 48 óra, megszakítás nélküli pihenőidő legyen. Havonta legalább egy alkalommal a 48 órai pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy abba egy teljes vasárnap is beleessen. Utazószolgálatot ellátók esetében csak a munkavállaló előzetes hozzájárulásával jelölhető ki ez a pihenőidő arra a hétvégére, amikor a vasárnapi napot megelőző szombati napot az Mt (5) bekezdése szerint munkanappá nyilvánították. Fordulószolgálatot ellátó, nem utazó munkavállalók esetében ide nem értve a vonali és állomási tartalékosokat havonta legalább egy alkalommal a 48 órás pihenőidőt szombat 0 óra és vasárnap 24 óra közötti időszakban kell biztosítani. Ezen rendelkezéstől helyi függelék eltérően rendelkezhet. A vonali és állomási tartalékosok esetében havonta legalább egy alkalommal a 48 órai pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy abba a szombat reggel 8 órától hétfő reggel 5 óráig tartó időszak is beleessen. 2. A pihenőnapokat (a pihenőidőket) a KSz pontjában foglaltak szerint közölt munkaidő-beosztásban kell kijelölni és arról a munkavállalót kimutathatóan értesíteni kell. A pihenőnapot (pihenőidőt) annak kezdő és befejező időpontjai feltüntetésével kell kijelölni. 3. Helyi függelék rendelkezései alapján készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében az alkalmazott munkaidőkereten belül kettőnél több pihenőnap összevontan is kiadható. Ez azonban nem jelenti az Mt (7) bek.-ben meghatározott kivételt. 4. A munkavállaló részére a jelen pontjában meghatározott pihenőnapok helyett hetenként legalább 42 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható az Mt ban foglaltak alapulvételével. Ez eset-

19 3. szám A MÁV ZRt. Értesítője 279 ben azonban a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább 48 óra heti pihenőidőben részesülnie kell. 5. A nyújtott munkaidejű állandó nappalosokra, valamint a fordulós (váltásos) munkarendűekre vonatkozó eltérő szabályok: a) A nyújtott munkaidejű állandó nappalosok heti kettő pihenőnapját két egymást követő szolgálat között kell biztosítani úgy, hogy hetente két naptári nap legyen pihenőként kijelölve. Havonta legalább egy alkalommal a heti kettő pihenőnapot szombaton és az azt követő vasárnap kell kiadni. b) Négybrigádos munkarend esetén a heti pihenőidőt a két szolgálat közötti hosszú (46 50 órás) szabadidőben kell biztosítani. c) 12/24-es munkarend esetén a heti pihenőidőt közbeváltással kell biztosítani. d) Ha a munkavállaló munkarendje megváltozik (pl. négybrigádos fordulóról 12/24-es fordulóra térnek át), a pihenőidőt a megváltozott munkarend szerint kell kiadni, amelyről a munkavállalót előzetesen értesíteni kell. 6. Az utazószolgálatosokra vonatkozó eltérő szabályok: a) Havonta legalább egy alkalommal a pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy annak tartama szombat 0 órától hétfő reggel 6 óráig terjedjen. b) Ha az utazószolgálatos a 5. pont szerinti munkarendben végzi munkáját, pihenőidejét a 5. pont szerint is meg lehet határozni. Pótszabadság 43. Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, a pótszabadság mértéke tíz munkanap. Tanulmányi munkaidő-kedvezmények 44. Munkáltatói kijelölés (kötelezés) alapján a nem iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalót az ún. bentlakásos (nappali tagozatos) tanfolyamok kivételével az alábbi munkaidő-kedvezmény illeti meg: a) alapfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 1 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 4 munkanapot nem haladhatja meg, b) középfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 2 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 8 munkanapot nem haladhatja meg. c) felsőfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 3 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 12 munkanapot nem haladhatja meg. A vizsganap a munkaidő-kedvezménybe nem számít be. Ha a képesítés megszerzéséhez diplomamunka (szakdolgozat) elkészítése is szükséges, a munkavállalót további 5 munkanap szabadidő illeti meg. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A munkavállaló e szerinti tanulmányokon való részvételének idejét munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni, arra a munkavállalót munkaidő-beosztása részeként előre vezényelni kell. Rendkívüli szabadság Az alábbi munkakört betöltő munkavállalókat kérelmükre naptári évenként a mozdonyvezető, mozdony-segédkezelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót három munkanap, a vontatási vonatkísérő, a vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló, szolgáltatás-felügyelő, vonatkezelő-levelező, kirakó, kocsivizsgáló, főrendelkező munkakörben foglalkoztatott munkavállalót kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni. 2. A rendkívüli szabadságot feltéve, hogy a munkáltató a 4. pontban foglaltakat nem alkalmazza a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az igénybe vevő munkavállalónál rendkívüli munkavégzést ( díjazást) nem eredményezhet, és összhangban kell állnia az adott szolgálati hely szabadságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe. 3. A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt (3) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás illeti meg. 4. Munkáltató az ebben a -ban meghatározott rendkívüli szabadságot jogosult a kéthavi munkaidőkeret teljesülése érdekében kiadni. Ilyen esetben a rendes szabadság elszámolásának szabályait kell alkalmazni.

20 280 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám Az utazószolgálatot ellátó munkavállalók szabadságot követő vezénylése 45/A. Amennyiben az utazószolgálatot ellátó munkavállaló legalább egybefüggő hét naptári napot kitevő időtartamú szabadságot vesz igénybe, akkor az ezt követő munkavégzési napon a munkavállaló legkorábban 05 óra 30 percre vezényelhető munkavégzésre. 5. FEJEZET A MUNKA DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A személyi alapbér megállapítása 46. A MÁV ZRt valamennyi munkavállalójának személyi alapbérét havibérben kell megállapítani. ALAPBÉREN KÍVÜLI BÉRFORMÁK Teljesítménykövetelmények megállapítása Teljesítménykövetelmény megállapítható fizikai és nem fizikai foglalkozású csoportba tartozó munkavállalókra, függetlenül az alapbérrendszertől. Hálózati szintre, illetve minden üzemre érvényes teljesítménykövetelményeket a Vezérigazgatóság, egy-egy speciális területre érvényes teljesítmény-követelményeket az üzletági (igazgatósági) irányítást ellátó szervek állapíthatnak meg. 2. Az önálló elszámolási egységeknek a pótidők utalványozásának eseteit és módját helyi függelékben kell szabályozni. 3. A normákat és a teljesítménykövetelményeket felül kell vizsgálni és meg kell változtatni, ha műszaki technológiai, szervezési intézkedés azt indokolja, vagy ha a norma egyéb okból lazává vált. A norma megváltoztatható akkor is, ha a munkavégzés feltételei romlanak és emiatt vagy nem teljesíthető, vagy csak rendkívüli erőfeszítéssel lehet teljesíteni. 4. Nem szabad a normákat, teljesítménykövetelményeket megváltoztatni ha: a) az előírtaknál nagyobb teljesítménykövetelmény csak technológiai fegyelem megsértésével érhető el, vagy a munka intenzitásának fokozása a munkavállaló egészségét, biztonságát, a gyártmány minőségét, gazdaságosságát károsan befolyásolja. b) az előírtnál nagyobb teljesítménykövetelményt a munkavállaló különleges adottságai révén éri el. 5. Becsült vagy statisztikai normákat csak ott szabad alkalmazni, ahol a műszaki norma készítésére nincs lehetőség, vagy nem gazdaságos. 6. Az ideiglenes normák érvényességi ideje hat hónap, amit indokolt esetben további három hónapra meg lehet hosszabbítani. 7. Bérezés alapjául szolgáló állandó normák, teljesítménykövetelmények alkalmazásáról, bevezetéséről a munkavállalókat kifüggesztés útján tájékoztatni kell. A helyi normákról a munka megkezdése előtt munkalapon, munkautalványon, munkanaplóban, stb. is lehet a munkavállalókat tájékoztatni. A tájékoztatóban, munkavégzési bizonylatokon a norma megváltoztatásának indokát is közölni kell. Teljesítménybérezés 48. Amennyiben az üzletági (igazgatósági) függelék a KSz 47. -a alapján a teljesítménykövetelményeket állapít meg, akkor a teljesítménybérezés szabályait is az üzletági (igazgatósági) függelékben kell egyidejűleg meghatározni. A vasúti alaptevékenységgel kapcsolatos egyes munkakörökre egészségileg alkalmatlanná vált munkavállalók munkabérének megállapítása A 6. sz. mellékletben meghatározott munkakört betöltött munkavállaló munkabérét ezen szerint kell megállapítani feltéve, hogy a) munkakörének ellátására az egészségi állapotának szolgálatból származó megromlása miatt véglegesen alkalmatlanná vált, s emiatt más munkakörbe kellett áthelyezni, ha b) a munkavállalónak a 6. sz. mellékletben meghatározott munkakörökben eltöltött szolgálati ideje a 15 évet eléri. (A 6. sz. mellékletben feltüntetett munkaköröket kiterjesztően értelmezni nem lehet, illetőleg más tevékenység ellátásnak ideje figyelembe nem vehető. Ha a munkavállaló a 6. sz. mellékletben feltüntetett munkakörök közül többen is dolgozott, ezeket az időket össze kell számítani) 2. A munkakör betöltésére vonatkozó végleges egészségi alkalmatlanságot kizárólag foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapíthatja meg.