SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM EGY ÉS TÖBB MUNKÁLTATÓRA KITERJEDŐ HATÁLYÚ KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Fodor T. Gábor Nacsa Beáta Neumann László EGY ÉS TÖBB MUNKÁLTATÓRA KITERJEDŐ HATÁLYÚ KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ORSZÁGOS ÖSSZEGZŐ TANULMÁNY KENDE ÜGYVÉDI IRODA Budapest, 2008.

2 Tartalom Bevezetés...4 I. Statisztikai áttekintés A kollektív szerződések lefedettsége a gazdaság különböző ágazataiban ( )...6 a. Egymunkáltatós szerződések:...7 c. Érdekképviselet által kötött szerződések...9 d. A kiterjesztett kollektív szerződések hatása: Mivel foglalkoznak a kollektív szerződések? Az elemzésbe bevont al(ágazatok) kollektív szerződései és azok lefedettsége...15 II. A kollektív szerződések, mint munkajogi jogforrások általános értékelése 17 III. A szerződő felek kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályozás (kötelmi rész) A kollektív szerződések hatálya A kollektív szerződések megkötése és módosítása A kollektív szerződés megszűnése A szerződő felek együttműködése...27 a. Az együttműködésről általában...27 b. A szakszervezet tájékoztatáshoz való joga...29 c. A szakszervezetek véleményezéshez való joga...30 d. Ellenőrzéshez való jog...32 e. A kifogás joga...32 f. További szakszervezeti jogok A szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása A szakszervezeti tisztségviselők jogállása...36 a. A munkaidő-kedvezmény...36 b. A tisztségviselők munkajogi védelme Üzemi tanácsokra vonatkozó szabályok a kollektív szerződésekben A munkaügyi viták rendezésével kapcsolatos eljárások...40 a. Kollektív viták kezelése...40 b. A sztrájkra vonatkozó rendelkezések...41 c. Egyéni viták kezelésének szabályozása...42 III. Foglalkoztatáspolitikai rendelkezések Élethosszig tartó képzés...49 IV. A munkaviszony szabályozása (normatív rész) A munkaviszony létesítése...51 a. Pályázat...52 b. Próbaidő...52 c. Előnyben részesítés A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás...54 a. Átirányítás...54 b. Kiküldetés

3 c. Kirendelés A munkaviszony megszüntetése...56 a. Rendes felmondás...56 b. Rendkívüli felmondás A munkavégzés szabályai Hátrányos jogkövetkezmények (109. ) A munkaidő szabályozása...61 a. Munkaidő-keret...61 b. Munkaidő-beosztás...61 c. Rendkívüli munkavégzés...62 d. Készenlét, ügyelet...64 e. Szabadságok Munkaruha Kártérítés...66 V. A kollektív szerződések szerepe a bérmeghatározásban A bérmegállapodások visszaszorulása A kollektív szerződések díjazásra vonatkozó rendelkezései...72 a. Eljárási szabályok...72 b. Megállapodások a bérfejlesztésről...73 c. Minimálbér, tarifarendszer...75 d. A bérformákról...76 e. Garantált bér...77 f. Bérpótlékok...77 g. Premizálás...79 h. Jutalmazás...81 i. A munkabér kifizetése Szociális, jóléti és béren kívüli juttatások A javadalmazás kollektív szerződéses szabályozásának jellegzetességei VI. Összegzés és javaslatok A kollektív szerződések a jogforrási rendszerben (artikuláció a munkaviszonyra vonatkozó szabályok között) Javaslatok a jogalkotók számára A kollektív szerződések tartalmi korlátjairól, a kollektív alku folyamatáról

4 Bevezetés Mivel Magyarországon a kollektív alku európai összehasonlításban decentralizáltnak mondható, a munka világának kollektív szerződéses szabályozásáról csak nagyszámú vállalati kollektív szerződés vizsgálatának alapján alkothatunk képet. Erre a feladatra vállalkozott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), mely és évben ágazati tanulmányokat rendelt meg, melyek a kollektív szerződések szövegeinek elemzésére irányultak. Összesen 20 ágazatra kiterjedően összesen 304 kollektív szerződés elemzését és értékelését végezte el három kutatócsoport. 1 Erre a kutatómunkára támaszkodik a jelen tanulmány, amelynek célja, hogy a kollektív szerződések szövegeinek elemzéséből leszűrt tapasztalatokat adja közre, részben a kollektív tárgyalásokat folytató felek támogatása, részben a kollektív munkajogra vonatkozó szabályanyag fejlesztésére irányuló javaslatok megfogalmazása szándékával. 1. táblázat. A vizsgálatba bevont ágazatok és kollektív szerződéseik TEÁOR 03 kódok Ágazat, alágazat Többmunkáltatós szerződések Mezőgazdaság Sütőipar Élelmiszeripar Könnyűipar Nyomdaipar Vegyipar Építőanyagipar Kohászat , Gépipar Egymunkáltatós szerződések Villamosgép - és járműgyártás Villamosenergiaipar Gázipar , 9001 Víz- és csatorna közmű Kereskedelem Vendéglátás Közúti közlekedés , 7486, 9220, 9240, Távközlés Pénzügy, biztosítás , 9304 Fürdőszolgáltatás , , Fa- és bútoripar 2 13 Összesen: A villamosenergia-ipari, a sütőipari, a vendéglátó-ipari, a kereskedelmi az élelmiszeripari és nyomdaipari ágazat kollektív szerződéseit Fodor T. Gábor, Nacsa Beáta és Neumann László elemezte. A gázipar, a fürdőszolgáltatás, a közúti közlekedés, a vegyipar, a vízközmű ágazat és a mezőgazdaság és a telekommunikáció kollektív szerződéseinek elemzését Kisgyörgy Sándor, Könözsy László, Lénárt Szilvia, Takács György és Vámos István végezték. A fa- és bútoripar, a könnyűipar, kohászat, építőanyag-ipar, gépipar, a pénzügyi és biztosítási szektor, valamint a villamosgép- és járműgyártás tanulmányainak szerzői Nemeskéri Gyula és munkatársai (Ergofit Kft.). Az ágazati tanulmányokat teljes terjedelmükben hozzáférhetőek lesznek az SZMM honlapján: 4

5 Mind az ágazati, mind az összefoglaló tanulmánnyal szemben támasztott követelményeket az SZMM által kibocsátott Ajánlati dokumentáció egyes ágazatok, egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések összehasonlító elemzésére, valamint országos összegző tanulmány elkészítésére című közbeszerzési okirat tartalmazza. (Iktatószám: /2007- SZMM) E közös koncepcionális keret ellenére mindhárom munkacsoport saját módszertant dolgozott ki, így az egyes munkacsoportok tanulmányai meglehetősen különböznek megközelítésmódjukban, szerkezetükben és a jogi elemzés alaposságát tekintve. 5

6 I. Statisztikai áttekintés A jelen tanulmánynak nem célja, hogy a kollektív szerződéskötés magyarországi trendjeinek átfogó elemzését adja, pusztán kiegészíteni szándékozik a tanulmány alapvetően munkajogi természetű elemzését. Adataink a Szociális és Munkaügyi Minisztérium regisztrációs adatbázisából ( származnak, ezúttal eltekintünk az egyéb statisztikai forrásoktól és a módszertani magyarázatoktól. 2 Mindenek előtt bemutatjuk a különböző szintű kollektív szerződések elterjedtségét a gazdaság különböző ágazataiban, a változás irányait a közötti időszakban. Ezt követően a kollektív szerződések ún. tartalmi elemeit mutatjuk be, azt, hogy milyen mértékben foglalkoznak a különböző a regisztráció adatlapja és feldolgozása által sztenderdizált témakörökkel a különböző ágazatokban. Bár a tanulmány jogi része nem kíván reprezentatív mennyiségi megállapításokat tenni, az egyes kérdéseknél mégis előfordul, hogy utal a szabályozás előfordulási gyakoriságára. Noha az ún. tartalmi elemek adatfeldolgozása egyelőre csak meglehetősen önkényesen megállapított, durva kategóriákkal szolgálhat (pl. van-e bérezésre vonatkozó rendelkezés, próbaidő hossza a törvényinél megegyezik, rövidebb vagy hosszabb), mégis úgy véljük, hogy a szövegelemzésből származó megállapításokat jól kiegészítheti a tartalmi elemekre vonatkozó statisztika. Végül az elemzésbe bevont al(ágazatok) kollektív szerződésinek lefedettségére vonatkozó alapvető statisztikákat közöljük. 1. A kollektív szerződések lefedettsége a gazdaság különböző ágazataiban ( ) A munkavállalók kollektív szerződéssel való lefedettségére vonatkozó adatok (az adott vizsgálati terepen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók száma az összes ott dolgozó munkavállaló százalékában) bemutatásánál a jogi csoportosítás elterjedt konvencióját követjük, azzal a kiegészítéssel, hogy a többmunkáltatós szerződéseken belül megkülönböztetjük a több munkáltató által együttesen kötött szerződéseket és a munkáltatói érdekképviselet által kötötteket. A nemzetközi összehasonlító tanulmányokban az előbbit egymunkáltatósnak (a vállalati menedzsment által kötöttnek) tekintik, míg az utóbbiak számítanak valódi ágazati kollektív szerződésnek. Ez a különbségtétel szerencsére megjelenik az SZMM statisztikában, bár a hatályos munkajog szempontjából egyenértékű szerződésekről van szó. A táblázatok ágazati bontása (statisztikai ágazatok, azon belül kiemelve a feldolgozóipari alágazatok, illetve a posta és távközlés területe) is az SZMM publikációinak konvencióját követi. Minden szerződéstípusnál a közötti lefedettségi adatokat közöljük, továbbá azok éves, illetve az egész vizsgált periódusra vonatkozó százalékos változását. A táblázatban szereplő üres kockák annak tulajdoníthatók, hogy az SZMM adataiban egyes rovatokban értelmezhetetlen adat szerepelt (pl. 100-nál nagyobb százalékos lefedettségi adat.) A táblák többsége az SZMM Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszerének ( szokásos kimutatásai szerinti adatokat tartalmazzák, tehát külön magyarázatot nem igényelnek. Ez alól egyetlen kivétel a kiterjesztések bemutatása: mivel kifejezetten a kiterjesztés hozadékára vagyunk kíváncsiak, ez a táblázat a kiterjesztéssel és a kiterjesztés nélkül számolt együttes lefedettségek különbözetét tartalmazza. 2 A téma ilyen vonatkozásai iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk: Neumann László: Kollektív szerződések csökkenő lefedettséggel, változatlanul decentralizáltan. Megjelent: Fazekas Károly és Koltay Jenő (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör MTA Közgazdaságtudományi Intézet Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, old. 6

7 a. Egymunkáltatós szerződések: Mint közismert a vállalati kollektív szerződéses szint tekinthető meghatározónak a magyarországi decentralizált kollektív alkuban. Ezt alátámasztják mind a lefedettségre vonatkozó adatok, mind pedig a szabályozás tartalmára vonatkozó elemzések, nevezetesen az, hogy leginkább a vállalati szabályozásban várható érdemi eltérés a törvényi szabályozástól. Az adatok szerint három év alatt mintegy négy százalékkal csökkent a vállalati szintű szerződések lefedettsége. A hanyatlás általánosnak mondható, hiszen azokban az ágazatokban, ahol növekedés tapasztalható (pl. bányászat, textilipar), többnyire az ágazati munkavállalói létszám csökkent, s csak a megmaradt munkahelyeken belüli magasabb szakszervezeti szervezettség indokolja a lefedettség növekedését. 2.táblázat Egymunkáltatós szerződések lefedettsége a versenyszférában (2006) Lefedettség Változás % TEÁOR Ágazat, alágazat 2004/ 2005/ 2006/ 2006/ A,B Mezőg.-Halászat 21,2 23,6 23,8 21, C Bányászat 37,8 51,8 50,1 44, D Feldolgozó ipar össz. 31,9 32,3 32,8 32, Ebből: Élelmi, ital, dohány 41,6 45,9 47,4 42, Textil, ruha, bőripar 31 34,9 39,9 41, Fa, papír, nyomdaipar 15,4 15,7 15,3 19, Koksz, olaj, vegyi gumi 59,3 58,8 57,8 53, Egyéb nemfém ásv. 50,9 52,2 54,7 55, Fém alap, feld. term. 24,9 23,7 22,2 30, Gép, berendezés gy. 24, ,2 23, Egyéb feldolg. ipar 16, , E Energia, vízellátás 83,2 84,9 90, C+D+E Ipar összesen 37,3 36,3 36,9 37, F 45 Építőipar 4,7 4,6 4,6 5, G Keresk., járműjav. 15,3 14,6 14,2 13, H 55 Szálláshely szolg. 15,2 10,1 10,4 9, I Száll., posta, távközlés 80,8 81, , Ebből: Szállítás és kieg. tev. 77,5 78,3 78,6 85, Posta, távközlés 89, , J Pénzügyi tev. 41, ,9 40, K Ingatlan. gazd. szolg. 12, ,2 12, M 80 Oktatás 42,7 39,4 40,3 41, N 85 Eü., szoc. ellátás 45 43,3 46,1 48, O Egyéb sz. köz. szolg. 44,1 32,4 30,2 27, Mindösszesen: 32,2 30, Az évről évre bekövetkező változások (pl. a 2004 és 2005 közötti enyhe növekedés) okainak felderítéséhez további kutatás szükséges, s ezen belől a regisztráció módszereinek alaposabb 7

8 ismeretére is szükség lenne (pl. a görgetett kollektív szerződés állományból mikor, milyen mértékben törölték a megszűnt vállalatokat.) b. Több munkáltató által közösen kötött szerződések A kollektív alkunak ez a szintje viszonylag kevés szerződést tartalmaz, lefedettségük is csekély. Főként az egymással tulajdonosi kapcsolatban lévő vállalkozások kötnek együttesen szerződést a szakszervezetekkel, így biztosítva, hogy a vállalatcsoport (holding) minden cégénél azonos munkafeltételek érvényesüljenek. A változások nyilvánvalóan összefüggnek az iparág szervezeti változásaival (a régi nagyvállalatok decentralizációjával, az új befektetők különböző vállalatai közötti kapcsolatok természetével), amelyek elemzése további ágazati tanulmányok feladata lehetne. 3.táblázat Több munkáltató által kötött szerződések lefedettsége a versenyszférában (2006) Lefedettség Változás % TEÁOR Ágazat, alágazat 2004/ 2005/ 2006/ 2006/ A,B Mezőg.-Halászat 0,7 0,8 1,5 1, C Bányászat 7,4 16,3 8,9 4, D Feldolgozó ipar össz. 4,6 5,4 5,3 5, Ebből: Élelmi, ital, dohány 9,7 11,7 11,6 8, Textil, ruha, bőripar 1,6 2,1 2,5 2, Fa, papír, nyomdaipar 3,1 4 5,7 5, Koksz, olaj, vegyi gumi 7,6 11,6 9,1 7, Egyéb nemfém ásv. 1,7 1,7 1,8 1, Fém alap, feld. term. 6,7 6,9 7 12, Gép, berendezés gy. 2,8 2,6 2,5 3, Egyéb feldolg. ipar 0,5 0,5 0, E Energia, vízellátás 8,9 5,9 6,2 17, C+D+E Ipar összesen 4,8 5,5 5,4 6, F 45 Építőipar 4,2 4,9 5,8 5, G Keresk., járműjav. 2,5 2,5 2,5 0, H 55 Szálláshely szolg. 16,9 12,3 12,9 4, I Száll., posta, távközlés 1 1 1,1 1, Ebből: Szállítás és kieg. tev. 1,5 1,5 1,5 1, Posta, távközlés J Pénzügyi tev K Ingatlan. gazd. szolg. 6,7 5,4 5 2, M 80 Oktatás 0, N 85 Eü., szoc. ellátás 0 0,2 0,2 0, O Egyéb sz. köz. szolg Mindösszesen: 2,7 2,9 3 2,

9 c. Érdekképviselet által kötött szerződések Mint ismert, a kollektív alkunak ez a szintje viszonylag fejletlen a poszt-szocialista országokban, míg a kontinentális Európa nyugati felén meghatározó, vagy legalábbis az volt a kollektív alkustruktúrák II. világháború utáni kialakulása során. Az 2002-től létrehozott Ágazati Párbeszéd Bizottságoknak is egyik célja volt, hogy az ágazati kollektív szerződések szerepét erősítse. Így érthetően az ágazati kollektív alku alakulása a figyelem középpontjába került. 4.táblázat Érdekképviseletek által kötött szerződések lefedettsége a versenyszférában (2006) Lefedettség Változás % TEÁOR Ágazat, alágazat 2004/ 2005/ 2006/ 2006/ A,B Mezőg.-Halászat 2,7 2,8 2,9 2, C Bányászat ,9 D Feldolgozó ipar össz. 6,1 6,2 6,9 8, Ebből: Élelmi, ital, dohány 5,2 5,7 6 7, Textil, ruha, bőripar 2,9 3,2 3,8 3, Fa, papír, nyomdaipar 0,3 0,1 0,1 0, Koksz, olaj, vegyi gumi 29,5 29,7 34,3 32, Egyéb nemfém ásv. 7 7,3 7,7 8, Fém alap, feld. term. 8,9 9,1 9,1 20, Gép, berendezés gy. 0,4 0,4 0,4 0, Egyéb feldolg. ipar 12, , E Energia, vízellátás 50,9 52,7 54, C+D+E Ipar összesen 9,8 9,6 10,4 11, F 45 Építőipar 0,5 0,5 0,5 12, G Keresk., járműjav ,2 1, H 55 Szálláshely szolg. 13,3 9,7 9,4 4, I Száll., posta, távközlés ,2 12, Ebből: Szállítás és kieg. tev. 19,3 19,2 18,1 17, Posta, távközlés J Pénzügyi tev K Ingatlan. gazd. szolg. 5,8 4,5 4,3 2, M 80 Oktatás N 85 Eü., szoc. ellátás O Egyéb sz. köz. szolg. 2,4 1,7 1,7 25, Mindösszesen: 4,8 4,6 4,7 6, Bár az ágazati szerződések nyugat-európai lefedettségétől még távol vagyunk, összességében megállapítható, hogy a 2003 és 2006 közötti időszak legfontosabb fejleménye az ágazati szint fokozatos erősödése. Természetesen egy új, valóban az adott ágazat nagy foglakoztatóit magában foglaló szerződés létrejötte ugrásszerű változást hoz az ágazati mutatókban. (Ld. építőipar ban, mezőgazdaság korábban.) Örvendetes, hogy számos feldolgozóipari ágazatban, ahol korábban is volt már ágazati szerződés, a lefedettség fokozatosan erősödött (pl. vegyipar, könnyűipar, kohászat). Ugyanakkor néhány területen (pl. faipar, vendéglátóipar) csökkent a 9

10 lefedettség, aminek nehezebb magyarázatát adni. Hipotézis-szerűen megfogalmazható, hogy ennek oka lehet a munkáltatók kilépése a munkáltatói érdekképviseletből, vagy csak a szerződés hatálya alól ( opt-out ). Lehetséges, hogy a már megtörtént kiterjesztés mellékhatása az, hogy kevesebb munkáltató tartja szükségesnek, hogy tagja legyen a munkaadói szervezetnek. Az időszak jelentős előrelépésének értékelhetjük, hogy főként olyan területek jeleskednek az ágazati szerződések létrehozásában, amelyekben a kisméretű munkáltatók meghatározók (mezőgazdaság, építőipar, vendéglátás.) 5.táblázat Egy- és több-munkáltatós szerződések együttes lefedettsége a versenyszférában (2006) Lefedettség Változás % TEÁOR Ágazat, alágazat 2004/ 2005/ 2006/ 2006/ A,B Mezőg.-Halászat 21,8 24,2 24,5 22, C Bányászat 41,6 50,5 54,5 47, D Feldolgozó ipar össz. 33, , Ebből: Élelmi, ital, dohány 43,3 48,8 50,4 46, Textil, ruha, bőripar 31,3 34,3 39,1 40, Fa, papír, nyomdaipar , Koksz, olaj, vegyi gumi 60,1 60, Egyéb nemfém ásv. 50,7 56,3 59,1 59, Fém alap, feld. term. 27, ,3 36, Gép, berendezés gy. 26,2 24, , Egyéb feldolg. ipar 18,4 20,7 20, E Energia, vízellátás ,5 93,5 102, C+D+E Ipar összesen 39 38,4 39,6 40, F 45 Építőipar 9,1 9,6 10,2 16, G Keresk., járműjav. 17,4 16,3 15,9 14, H 55 Szálláshely szolg ,2 24,7 14, I Száll., posta, távközlés 77,1 77,8 78, Ebből: Szállítás és kieg. tev. 72,3 72,6 72,6 71, Posta, távközlés 89, , J Pénzügyi tev. 41,3 38,1 37,9 39, K Ingatlan. gazd. szolg. 18,4 15,3 16, M 80 Oktatás 42,9 39,5 40,3 41, N 85 Eü., szoc. ellátás 45 43,5 46,3 48, O Egyéb sz. köz. szolg. 44,2 32,6 30,2 48, Mindösszesen: 33,6 31,8 32,3 32, A kollektív szerződés végrehajtásával és hatályosulásával kapcsolatos kérdések merülhetnek fel azokon a munkahelyeken, ahol nem működik szakszervezet és ahol ezért nincsen lehetőség az ágazati megállapodást adaptáló munkahelyi kollektív szerződés megkötésére. Ez esetben ugyanis nem ismeretes, hogy a munkáltató alkalmazza-e és ha igen, miképpen adaptálja az ágazati kollektív szerződést a helyi viszonyokra. Mindössze 1786 munkavállalóra vonatkozik egyszerre egy- és többmunkáltatós szerződés. Ebből az következik, hogy az ágazati kollektív szerződés úgy vonatkozik 31,259 munkavállalóra, hogy azt munkahelyi szerződések nem 10

11 adaptálják a helyi viszonyokra. Az ágazati tanulmány szerzőinek információi szerint az érintett cégek nagy részében sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem működik, amelyek ellenőrizhetnék az ágazati szabályok megfelelő betartását. d. A kiterjesztett kollektív szerződések hatása: 6.táblázat. A kiterjesztés hatása a szerződések lefedettségére a versenyszférában (2006) TEÁOR 03 Ágazat, alágazat Lefedettség Változás % 2004/ 2005/ 2006/ / 2003 A,B Mezőg.-Halászat C Bányászat D Feldolgozó ipar össz. 2,6 2,5 2,9 3, Ebből: Élelmi, ital, dohány 14,8 15,5 18,2 20, Textil, ruha, bőripar Fa, papír, nyomdaipar Koksz, olaj, vegyi gumi Egyéb nemfém ásv Fém alap, feld. term Gép, berendezés gy Egyéb feldolg. ipar E Energia, vízellátás???? C+D+E Ipar összesen 2,5 2,1 2,4 2, F 45 Építőipar ,6 G Keresk., járműjav H 55 Szálláshely szolg. 80,4 67,6 66,6 57, I Száll., posta, távközlés Ebből: Szállítás és kieg. tev Posta, távközlés J Pénzügyi tev K Ingatlan. gazd. szolg M 80 Oktatás N 85 Eü., szoc. ellátás O Egyéb sz. köz. szolg Mindösszesen: 2,3 2,4 2,4 6, Bár a kiterjesztés intézményét 1992 óta ismeri a Munka Törvénykönyve, s a 2002 utáni munkaügyi politika is kinyilvánította fogadókészségét a kiterjesztési indítványokra, mindmáig csak néhány ágazatban jutottak el a kiterjesztő határozatig. Ezek (részben a táblázatból is leolvashatóan): a villamosenergia-ipar, a sütőipar, a vendéglátóipar, és újabban az építőipar. Az építőipari kiterjesztéssel számottevően nőtt a kiterjesztések hatása a kollektív szerződéses lefedettségre: míg korábban 2,4 %-kal, újabban már 6 %-kal bővül ennek köszönhetően azon munkavállalók köre, akik bérét, munkafeltételeit kollektív szerződések szabályozzák. Nem 11

12 mindegyik kiterjesztés vonatkozik az adott statisztikai ágazat teljes egészére, hanem csak bizonyos szakágazatokra, így az ágazat 100%-os lefedettséget nem feltétlenül érhető el. Ugyanakkor fokozottan aggályos a kiterjesztett kollektív szerződéseknél is azok betartatása/betartatása az olyan munkahelyeken, ahol nincs helyi szakszervezet, sőt esetleg üzemi tanácsot sem választanak. 2. Mivel foglalkoznak a kollektív szerződések? Két nagyméretű táblázatban foglaltuk össze, hogy az egy- és többmunkáltatós szerződések milyen kérdéskörökkel foglalkoznak a versenyszférában. Bár az SZMM feldolgozása a lefedett létszám arányában is kimutatja az egyes témakörök szabályozottságának arányait, a jobb áttekinthetőség végett itt az előfordulásokat csak a megkötött (és bejelentett) szerződések százalékában mutatjuk be. Szándékaink szerint a táblázat gyakoriságai összevethetők a szöveges elemzés során a vizsgált mintán szerzett tapasztalatokkal, remélhetőleg a közölt számok megerősítik az elemzők benyomásait a témakörök kollektív szerződésbeli fontosságáról. Sajnos az MKIR rendszer feldolgozásai messze nem merítik ki az adatlap nyújtotta lehetőségeket. A legtöbb témáról csak az előfordulás gyakoriságát tudhatjuk, de néha ez is meglepő információkkal szolgál. Azt biztonsággal állíthatjuk, hogy a szerződések túlnyomó többségét határozatlan időre kötik, és az eljárási kérdéseket (a kollektív szerződések felmondása, módosítása, a felek együttműködése) az esetek döntő többségében szabályozzák. Hasonlóképp gyakori a szakszervezeti jogok és a szakszervezet működési feltételeinek (vállalati támogatásának) rögzítése kollektív szerződésben. Ami viszont nyilvánvalóan nagyon hiányzik: a sztrájk esetére vonatkozó előzetes megállapodás (csak a szerződések ötödében van ilyen) és a létszámleépítésre vonatkozó eljárások lehetséges ugyan, hogy ez utóbbit a felek az üzemi megállapodásban rögzítik, ha a munkahelyen választottak üzemi tanácsot. Az egymunkáltatós szerződések feltehetően érdemibb szabályozását adják az egyéni munkaviszonynak, munkafeltételeknek, mint a többmunkáltatósak. A leggyakoribb szabályozási kérdések az oktatás, a rendkívüli felmondás okainak specifikálása és a helyettesítés szabályozása. A munkavállalói kárfelelősség súlyosítása ugyancsak előkelő helyezést biztosít ebben a listában a kárfelelősségnek. A legritkább a felmondási korlátozások meghatározása. A szociális és jóléti juttatások a szerződések csak mintegy felében fordulnak elő. A többi szabályozás előfordulása viszonylag kiegyenlítettnek tűnik, bár a tartalom ismerete nélkül érdemes óvatosnak lenni a tekintetben, hogy valóban a felek közötti méltányos megállapodás jött-e létre. Az egyetlen kicsit részletesebb tartalmi kérdésből az derül ki, hogy a próbaidő szabályozás esetén szinte minden esetben felfelé térnek el a törvényi időtartamtól. Bár a többmunkáltatós szerződésektől előzetes ismereteink alapján nem várnánk, hogy a munkaviszony érdemi szabályozását adjál, mégis meglepő arányokkal találkozunk. Az eljárásiformai kérdések mellett itt a rendkívüli munkavégzés szabályozása a legjellemzőbb (a szerződések 91 %-ában van ilyen szabályozás, valószínűleg az elrendelhető mérték megemeléséről). A finomabb elemzéshez elengedhetetlen lenne a válaszok részletesebb feldolgozása, figyelembe véve azt is, hogy a kérdések egy része csak később került az adatlapra, vagyis az elemzésnél a beérkező bejelentések időpontját is figyelembe véve lenne érdemes elemezni. Remélhetőleg előbb-utóbb erre is lesz kapacitása az SZMM regisztrációt kezelő főosztálynak. 12

13 7. táblázat. Egy munkáltatóra vonatkozó szerződések tartalmi elemek előfordulási gyakorisága (szerződések %-a, versenyszféra, 2006) TEÁOR 03 Ágazat, alágazat KSZ-ek száma [db] Határozott idejű Határozatlan idejű KSZ felmondása eltér az MT-től KSZ módosítása Együttműködése Szakszervezeti jogok Szaksz. működése Létszámleépítés Jogvita rendezése Kollektív vitarend. Állandó egy. bizotts. Eseti egy. bizottság Sztrájkszabály Próbaidő Mt-nél hosszabb Mt.-nél rövidebb Felmondási idő Felmondási korlát Felmentési idő Rendkívüli felmond. Végkielégítés Munkarend Helyettesítés Rendkívüli munkavég. Munka díjazása Szociális-jóléti Kárfelelősség Oktatás, képzés A,B Mezőg.-Halászat C Bányászat D Feldolgozó ipar össz Ebből: Élelmi, ital, dohány Textil, ruha, bőripar Fa, papír, nyomdaipar Koksz, olaj, vegyi gumi Egyéb nemfém ásv Fém alap, feld. term Gép, berendezés gy Egyéb feldolg. ipar E Energia, vízellátás C+D+E Ipar összesen F 45 Építőipar G Keresk., járműjav H 55 Szálláshely szolg I Száll., posta, távközlés Ebből: Szállítás és kieg. tev Posta, távközlés J Pénzügyi tev K Ingatlan. gazd. szolg M 80 Oktatás N 85 Eü., szoc. ellátás O Egyéb sz. köz. szolg Mindösszesen:

14 8. táblázat. Több munkáltatóra vonatkozó szerződések tartalmi elemek előfordulási gyakorisága(szerződések súlyozott %-a, versenyszféra, 2006) TEÁOR 03 Ágazat, alágazat KSZ-ek száma [db] Határozott idejű Határozatlan idejű KSZ felmondása eltér az MTtől KSZ módosítása Együttműködése Szakszervezeti jogok Szaksz. működése Létszámleépítés Jogvita rendezése Kollektív vitarend Állandó egy. bizotts Eseti egy. bizottság Sztrájkszabály Próbaidő Mt-nél hosszabb Mt.-nél rövidebb Felmondási idő Felmondási korlát Felmentési idő Rendkívüli felmond Végkielégítés Munkarend Helyettesítés Rendkívüli munkavég Munka díjazása Szociális-jóléti Kárfelelősség Oktatás, képzés A,B Mezőg.-Halászat C Bányászat D Feldolgozó ipar össz Ebből: Élelmi, ital, dohány Textil, ruha, bőripar Fa, papír, nyomdaipar Koksz, olaj, vegyi gumi Egyéb nemfém ásv Fém alap, feld. term Gép, berendezés gy Egyéb feldolg. ipar E Energia, vízellátás C+D+EIpar összesen F 45 Építőipar G Keresk., járműjav H 55 Szálláshely szolg I Száll., posta, távközlés Ebből: Szállítás és kieg. tev Posta, távközlés J Pénzügyi tev K Ingatlan. gazd. szolg M 80 Oktatás N 85 Eü., szoc. ellátás O Egyéb sz. köz. szolg Mindösszesen:

15 3. Az elemzésbe bevont al(ágazatok) kollektív szerződései és azok lefedettsége 9.táblázat Az elemzésbe bevont al(ágazatok) kollektív szerződéses lefedettségei TEÁOR 03 kódok Ágazat, alágazat Munkáltatók száma Foglalkoztatottak száma Lefedettség munkáltatókra Egymunkáltatós Több munkáltató köt. Érdekképviselet köt. Együtt kiterjesztéssel Lefedettség foglakoztatottakra Egymunkáltatós Több munkáltató köt. Érdekképviselet köt. Együtt kiterjesztéssel Mezőgazdaság ,1 1,3 36,0 48, Sütőipar X 15,6 15,6 15, Élelmiszeripar X 19,1 4,8 5, Könnyűipar ,7 3,6 0,8 20, Nyomdaipar ,6 0,0 0,2 8, Vegyipar ,1 3,3 25,5 52, Építőanyagipar , Kohászat ,9 2,5 4, Gépipar , Villamosgép - és járműgyártás Villamosenergiaipar X 38,8 4,0 38, Gázipar ,3 7,9 7,9 97, és 9001 Víz- és csatorna közmű ,2 1,2 41,4 69, Kereskedelem ,5 0,9 0,2 11, Vendéglátás X 7,5 4,1 6, Közúti közlekedés ,1 0,6 6,7 14,6 6420, , 9240, Távközlés ,4 0,0 0,0 50, Pénzügy, biztosítás ,6 0,0 0,0 40, , , Fa- és bútoripar ,4 0,1 4,0 21,8 9272, 9304 Fürdőszolgáltatás ,6 0,0 0,0 12,6 Az elemzésre kiválasztott 20 db. ágazat korántsem a statisztikai ágazat-definíciót követi. Kijelölésükben nyilvánvalóan inkább a munkaügyi kapcsolatokban használt, a szociális partnerek és/vagy a kollektív alku, illetve az ágazati párbeszéd bizottságok saját szerveződési logikáját követő elhatárolások jelennek meg. Egyesek feltűnően népes ágazatok, több tízezer foglalkoztatóval, másokban pedig alig tucatnyi munkáltató található. Van közöttük olyan amelyik egy másik statisztikai ágazat részét képezi (sütőipar és élelmiszeripar), olyan, amelyik a 15

16 statisztikai értelmezést javítva a tartalmilag nem odatartozó tevékenységet kizárja (pl. a kereskedelemből a javítóipart). Vannak olyan szerződések, amelyek több statisztikai ágazatba tagolt tevékenységet fognak át (vízközmű, távközlés), illetőleg amelyek részekre bontják a statisztikai ágazatokat (villamosenergia és gázipar), vagy amelyik az iparág bizonyos tevékenységeit válogatja össze (gépipar). Természetesen az elemzőnek azt el kell fogadnia, hogy a szociális partnerek lényegében maguk definiálják az ágazatot. Ennek következtében súlyos adminisztratív problémák keletkezhetnek (pl. a szerződés kiterjesztésekor), de az elnevezések önkényessége félreértésekhez is vezethet. Pl. a Közúti közlekedés a megadott TEÁOR 03 kódok szerint minden, ami nem vasút értelmet nyer, míg az elemzett kollektív szerződések alapvetően a menetrend szerinti városi és helyközi autóbusz-közlekedésre korlátozódnak. Szerencsés lenne, ha a partnerek törekednének ágazatuk egyértelmű és pontos megnevezésére. 16

17 II. A kollektív szerződések, mint munkajogi jogforrások általános értékelése A magyar kollektív szerződések között kevés olyan akad, amely kizárólag a felek megállapodását tartalmazná, az Mt. szabályainak megismétlése nélkül. Az Mt. szabályainak megismétlése egyes kollektív szerződésekben részletesebb, más kollektív szerződésekben pusztán utalás történik az Mt. szabályaira. Ha a felek átveszik a törvény szövegét, általában az egyes szabályozási területekre vonatkozóan csak kiragadott - ezáltal összefüggéstelenné vált részleteket iktatnak a szerződéseikbe. Így azonban nem állapítható meg, hogy a felek szándéka az Mt. szakaszaitól eltérő, a munkavállalókra kedvezőbb szabály megalkotására irányult, vagy pedig egyszerűen tévesen idézték vagy nem hatályosították a törvényi rendelkezéseket. Ez a gyakorlat a kollektív szerződéses szabályozás tartalmának megállapítása során nehézséget okozhat, hiszen a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kollektív szerződés értelmezésénél, a szavak általánosan elfogadott jelentéséből kell kiindulni és nem értelmezhető a szerződés a felek olyan fenntartása alapján, amely magából a szerződésből világosan nem tűnik ki. (ld. BH 1998/451) Ha már a felek ragaszkodnak az Mt. egyes rendelkezéseinek átvételéhez, akkor a törvény és a szerződés szövegének elkülönítésére az eltérő szedésmódot ajánljuk. A magunk részéről ésszerűnek tartanánk azt a szerződés-szerkesztési megoldást, hogy a kollektív szerződés csak utaljon az értelmezendő vagy kiegészítendő törvényhelyre. Esetenként egyértelmű, hogy a felek megfelelő testreszabás nélkül átvettek rendelkezéseket valamely szerződésmintából, amely a tényleges szerződési akarat meglétét kérdőjelezi meg. Ugyanerre a következtetésre vezet az a kollektív szerződés is, amely egyetlen vállalat specifikus rendelkezés nélkül, teljes egészében csak az Mt-ből idézett részeket tartalmaz. A kollektív szerződések struktúrájukban alapvetően követik a Mt. felépítését, de az egyes fejezeteken belül nem szisztematikus a szabályozás. Ez különösen jellemző például a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó fejezetekre, ahol gyakran jelennek meg a bérezésre vonatkozó olyan elemek (pl. a rendkívüli munka vagy készenlét díjazása), amelyek a bérezésre vonatkozó fejezetekből hiányoznak, esetleg ott is megismétlődnek, vagy rosszabb esetben, ott eltérően vannak szabályozva. Hasonló a helyzet a munkaügyi kapcsolatok szabályozása terén, ahol sokszor a munkaügyi konfliktus megoldására irányuló speciális szabályokat (például a sztrájk előtti egyeztetésre vonatkozó eljárásokat) foglalnak a szakszervezeti jogok közé. Némely szerződések egyes témákat (pl. munkaközi szünet) akár egy fejezeten belül is többször, vagy több fejezeten belül is szabályoznak, gyakran egymásnak ellentmondva, ezáltal átláthatatlanná és követhetetlenné téve a felek akaratát. A szabályozás jellege a rendelkezések megfogalmazását tekintve is igen eltérő. Elég sok szerződésben találtunk pontatlan (pl. hibás jogszabályi hivatkozás), kétértelmű, illetve túl általános (pl. előzetes megállapodás) jellegű megfogalmazásokat. A hibás jogszabályi hivatkozás oka elsősorban az, hogy a szerződések egy részét évek óta nem vizsgálták felül, így gyakran olyan jogszabályokra vagy Mt-beli jogszabályhelyekre utalnak, amelyet már hatályon kívül helyeztek vagy módosítottak. Sokszor megengedő jelleggel fogalmaz a kollektív szerződés (pl. a munkavállaló munkáltató rendes felmondás esetén a felmondási idő egészére felmenthető, vagy jutalom adható), amelyből jog és kötelezettség nem származik. E megoldásokat kerülni javasoljuk, lévén, hogy ilyen munkáltatói intézkedéseknek nem feltétele a kollektív szerződés rendelkezése. A módosított kollektív szerződések esetében gyakran nem derült ki, hogy a szerződés mely pontja került módosításra, s mely rendelkezések maradtak továbbra is hatályban. Javasoljuk, hogy 17

18 módosításkor újra foglalják egységes szerkezetbe a kollektív szerződést és a módosító megállapodásokat a szerződés végén vagy a módosított rendelkezésnél, pl. a lábjegyzetben tüntessék fel. A kollektív szerződések rendkívül eltérőek tartalmi gazdagságukat tekintve. Viszonylag kevés az innovatív, a munkavállalók és a munkáltatók speciális helyi igényeinek kielégítésre törekvő szerződés, és ugyancsak viszonylag ritka a kizárólag az Mt. III. részétől a munkavállalók hátrányára való eltérés lehetőségét kiaknázó szerződés. A többség az Mt. idézetekkel tarkított, esetenként egy-egy iratmintára hajazó megállapodás körébe tartozik. Egyes szerződések ugyan széles körben szabályozzák a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, de vagy kizárólag az Mt. szabályainak megfelelően (helyi sajátosságok nélkül) vagy aránytalanul nagy figyelmet szentelnek olyan kérdéseknek, melyek részleteit külön mellékletben, esetleg külön szabályzatban lehetne rögzíteni. 3 Általánosnak tekinthető, hogy a kollektív szerződések megszövegezése esetenként nem világos, sokszor kifejezetten ellentmondó, bizonytalan tartalmú, jogilag pontatlan, vagy az ágazati (többmunkáltatós) kollektív szerződéssel ellentétes. A kollektív szerződés szövegében különös gondot kell fordítani a szabatosságra, a pontosságra és a közérthetőségre, hiszen a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket meghatározó normákat a munkavállalók és közvetlen feletteseik napi gyakorlatukban alkalmazzák. Esetenként egyértelműen kitűnik, hogy a felek nem vettek jogi szaktanácsot igénybe a kollektív szerződések megfogalmazása során, amely különösen pontatlan, sőt pongyola, vagy bizonytalan jogi tartalmú szabályozáshoz vezetett. Esetenként a kollektív szerződésben belső szabályzatokra, munkáltatói körlevelekre, stb. utalnak vissza, amelyek nem részei a kollektív szerződésnek. Ebből az következik, hogy utóbb vitatható lehet a felek szerződési akarata és így a kollektív szerződés tartalma. Különösen bizonytalanná teszi a norma tartalmát a munkáltató által egyoldalúan módosítható belső szabályzatokra utalás. Javasoljuk, hogy a szociális partnerek fokozottan ügyeljenek a jogszabályokkal, illetve az ágazati kollektív szerződéssel való összhang megteremtésére, illetve megtartására a kollektív szerződések módosítása során. Jó gyakorlatnak tartjuk a kollektív szerződés hatályosulásának, jogszabályokkal való összhangjának évenkénti felülvizsgálatát, amelyre mind az ágazati, mind a kidolgozottabb helyi szerződések utaltak is. A kollektív szerződések általában rövid bevezetőt követően először a munkaügyi kapcsolatokra, majd az egyéni munkaviszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A preambulumban a felek általában meghatározzák a szerződésük által elérni vagy támogatni szándékozott célokat és kinyilvánítják együttműködési szándékukat. A sütőipari ágazati szerződés például az alábbi megfogalmazásban rögzítette a megállapodás célját: a hazai sütőipari szakágazat működési feltételeinek olyan meghatározása, amely lehetővé teszi a sütőszakma prosperitását, műszaki fejlődését, a foglalkoztatottak munkájának megfelelő díjazását, jogi védelmüket, munkakörülményeik és szociális biztonságuk javulását. A szerződő felek kölcsönösen törekszenek a felmerülő problémák megegyezés útján történő megoldására, a szakma tekintélyének növelésére, a gazdálkodás feltételrendszerének javítására, a rendezett piaci és munkaerő-piaci viszonyok megteremtésére. A helyi kollektív szerződések az ágazati szinten rögzített célokat általában kiegészítik vagy nyomatékosítják, utalva például a rendszeres kapcsolattartás intézményesített kereteinek kialakítására, a vitás kérdéseket megegyezéssel való rendezésére, A villamosipari szerződés a szabályozás alapelvei körében, jogi szempontból, két 3 Aránytalan és szükségtelen, hogy a kollektív szerződés egyharmadát felét a munkaruha, formaruha juttatásról szóló rendelkezések foglalják el. Az üdültetés részletes feltételeiről (pl. az üdülők címe, turnusváltás), illetve egyes adminisztrációs szabályokról külön szabályzatban, utasításban kellene rendelkezni. A munkáltató által fenntartott munkásszálló házirendjét, illetve a munkaruha, illetve formaruha igénylő lap mintapéldányát sem kell a kollektív szerződésben szabályozni. Ugyancsak szükségtelen iratmintákat a kollektív szerződés mellékletei közé felvenni. 4 Az elemzett mintában akadt olyan kollektív szerződés is, amely a preambulumban kizárólag a munkáltató szervezeti és gazdasági érdekeinek támogatására irányuló célokat határozta meg, majd a kollektív szerződés szövege 18

19 figyelemre méltó törekvést körvonalazott: egyrészről lefektetni a viták békés és megegyezéses alapú kezelésének az alapelveit, mind az érdek-, mind a jogviták esetén, másrészről kinyilvánítani a megállapodás foglalkoztatáspolitikai irányultságát. Indokolt, hogy a szociális partnerek a preambulumba gyűjtsék össze a megállapodásuk elvei kereteit kijelölő, a céljaik meghatározását megtestesítő fordulatokat, és azokat ne a normaszövegbe elszórtan, egy-egy jogintézményre vonatkozó részletszabályok közé iktassák be. A célmeghatározó, vagy szándéknyilatkozatokat tartalmazó megfogalmazások megbontják a szabályozás konzisztenciáját, és utóbb felesleges jogértelmezési nehézséget okozhatnak. 5 Így a preambulumba ajánljuk Összefoglalás: A kollektív szerződések tartalma Általában szegényes, és az Mt. szabályozási logikáját követi. Elterjedt az Mt. szabályainak (általában pontatlan) megismétlése, a megengedő, de alanyi jogosultságot nem teremtő szabályozás (pl. juttatás adható ), valamint a rendelkezések és az elvi jellegű, célokat kijelölő kijelentések elkülönítésének hiánya. Javasoljuk az innovatív, a felek szabályozási igényeire válaszoló szabályok megalkotását, az iratminták kritika nélküli felhasználásának mellőzését. Ésszerű, ha a felek a preambulumba gyűjtik össze az elvi jellegű deklarációkat. valóban gyakorlatilag csak a munkavállalók hátrányára való eltérést kimerítő szabályokat tartalmazott, a vezető tisztségviselők jogállásának szabályozásán túl. 5 L. erre részletesebben a gázipari, a vízügyi és a mezőgazdasági összegző tanulmányokat. 19

20 III. A szerződő felek kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályozás (kötelmi rész) 1. A kollektív szerződések hatálya Az időbeni hatályt illetően az a legjellemzőbb, hogy a kollektív szerződéseket határozatlan időre, míg a bérmegállapodásokat határozott időre, jellemzően egy évre kötik. A személyi hatályt illetően egyes ágazatokban igen elterjedt az a jogsértő gyakorlat, hogy egyes munkavállalói csoportokat kivesznek a kollektív szerződés hatálya alól, jellemzően a részmunkaidős, vagy a munkáltatónál foglalkoztatott nyugdíjban részesülő munkavállalókat. 6 Álláspontunk szerint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak is munkavállalók, így reájuk is kiterjed a kollektív szerződés hatálya. Jogszerű rendelkezés, hogy a megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében foglalkoztatottakra a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, bár esetenként előfordult, hogy részükre is biztosítottak bizonyos juttatásokat a szerződések. Bár a munkaerő-kölcsönzés egyes ágazatokban egyre jelentősebb méreteket ölt, a kölcsönzött munkaerőre vonatkozó rendelkezést néhány apró és nem releváns kivételtől eltekintve, nem láttunk. Akadt olyan kollektív szerződés is, amelynek hatályát a felek a tanulói jogviszonyban állókra is kiterjesztették. Ez nem aggályos, sőt, a a szakképzésről szóló, évi LXXVI. törvény, és annak különösen a gazdálkodó szervezeteknél folytatott gyakorlati képzésre vonatkozó részei (elsősorban a második rész II-V. fejezetei), ezt meg is kívánják. Az egyéb juttatásokat (pl. tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, munkaruha, stb.) illetően a szakképzési törvény 48. (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy e juttatásokra a tanuló a külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult. A munkaruhát illetően az Mt (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy munkaruha a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával járó munkát végző munkavállalónak jár. E törvényi keretszabályozást töltheti ki a kollektív szerződés rendelkezése az adott munkakörre járó konkrét munkaruha előírásával a tanulói jogviszonyban állókra nézve is. Az egyéb juttatások körében tehát fontos szabályozási szerepe van a kollektív szerződéseknek, amelyek biztosíthatnák, hogy a megfelelő munkaruha, mosatási költségtérítés, és más hasonló juttatások a munkavállalók mellett a tanulói jogviszony keretében munkát végzőket is megillessék. E tekintetben a szakképzésről szóló törvénynek a külön jogszabály mellett a kollektív szerződésre utaló fordulattal való kiegészítése megfontolandó. Egyes ágazatokban jellemző volt, hogy a kollektív szerződések hatályát kiterjesztették a munkáltató nyugdíjasaira is. Így például a villamosenergia-iparban juttatásokat biztosítottak részükre, különösen kedvezményes áramtarifát, üdülési lehetőséget, de volt olyan kollektív szerződés is, amely a fegyelmi eljárás megindításának lehetőségét is fenntartotta a nyugdíjasok ellen. A kollektív szerződés juttatásokat biztosíthat az adott munkáltatótól nyugdíjba vonult munkavállalók részére is, hiszen e juttatásokra a munkavállaló a megelőző munkajogviszonya alapján válik jogosulttá. 7 A fegyelmi jogkör gyakorlása a már nyugdíjba vonult voltmunkavállalók felett azonban aggályos, hiszen a fegyelmezés joga kifejezetten a 6 Ez a gyakorlat sérti a kollektív szerződés hatályát a munkáltató minden munkavállalójára kiterjesztő Mt. 36. (4) bekezdését, valamint az egyenlő bánásmódot előíró Mt. 5. -t. 7 E jogértelmezés megfelel az Európai Bíróság gyakorlatának is, amely munkabérnek tekinti a nyugdíjasoknak a megelőző munkaviszonyukra tekintettel biztosított juttatásokat. L. Case 12/81. Garland v British Rail Engineering Ltd. [1982] ECR

21 munkajogviszonyhoz, a munkáltatói és munkavállalói jogálláshoz kötődik, ugyanakkor ésszerűtlen is, hiszen a kiszabható jogkövetkezmények is a munkaviszonyból származó jogok korlátozását vagy felfüggesztését eredményezik, amelyre adott esetben nincs is lehetőség. A fegyelmi jogkör kiterjesztése helyett a szankcionálásnak más, kötelmen alapuló formáját kell rögzíteni a megfelelő jogviszonyt szabályozó szerződésekben. Így például a kedvezményes ártarifa tárgyában a munkáltató nyugdíjasával megkötött szerződésben, ha a kedvezményes ártarifával visszaélés megfelelő szankcionálása volt a fegyelmi eljárás kiterjesztésének a célja. A vezető állású munkavállalók tekintetében a kollektív szerződések jelentős része követi a törvényi főszabályt, miszerint a vezető állású munkavállalókra (pl. az igazgatóra és helyetteseire) a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. Egyes kollektív szerződések azonban e szabálytól eltérnek olyanformán, hogy a vezető állásúakra is alkalmazandónak tekintik a kollektív szerződésnek, vagy egyes rendelkezéseinek hatályát, feltéve, ha a felek a munkaszerződésben így állapodtak meg. Ez a megállapodás elvileg érvényes lehet az Mt. 13. alapján, ha megvalósul a munkavállaló javára való eltérés. Mindazonáltal aggályos a kollektív szerződés hatályának a vezetőkre való kiterjesztése, hiszen ez esetben a kollektív szerződés hatálya arra a személyre is kiterjed, aki a munkáltató képviseletében eljár a kollektív szerződés tárgyalása és megkötése során. Előfordul ugyanakkor a gyakorlatban olyan megoldás is, hogy a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó vezetők körét állapítják meg kiterjesztően, azaz például főosztályvezető (irodavezető, stb.) szintig kizárják a munkavállalókat a kollektív szerződés hatálya alól. Ez a megoldás az Mt. 36. (4) bekezdésében foglalt azon szabályba ütközik, amely előírja, hogy a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkáltatónak minden munkavállalójára alkalmazni kell a kollektív szerződést, akkor is, ha az nem tagja a szerződést megkötő szakszervezetnek. Kizárólag az Mt (1) bekezdésében meghatározott vezetők, azaz a vezető és helyettese zárható ki a kollektív szerződés hatálya alól. Minthogy a meghatározó munkakört betöltő munkavállaló esetén nem tartalmazza az Mt. 188/A. -a a ra való visszautalást (amely előírja, hogy a kollektív szerződés hatálya a vezetőre nem terjed ki), így e munkavállalói csoport sem zárható ki joghatályosan a kollektív szerződés hatálya alól. A felek a szervezeti hatályt illetően általában kifejezetten pontatlanok és a többmunkáltatós kollektív szerződések esetén nem határozzák meg, hogy mely munkáltatókra terjed ki a kollektív szerződés hatálya. 8 Összefoglalás: A kollektív szerződések hatálya: Jogellenes az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak, a nyugdíjban is részesülő, a részmunkaidős, valamint a megállapodás alapján vezetőnek minősülő munkavállalóknak a szerződés személyi hatálya alóli kirekesztése. 8 Ez a gyakorlat ellentétes az Mt. 36. (3) bekezdésével. 21