I. A keleti böjti fegyelem néhány általános jellemzője

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. A keleti böjti fegyelem néhány általános jellemzője"

Átírás

1 KANYÓ ÁRPÁD BÖJTI FEGYELEM A KELETI EGYHÁZBAN 1 Ma, amikor Keresztelő János, a bűnbánat hirdetője megkezdi életét az anyaméhben 2 amint nemrég énekeltük különös egybeesés a bűnbánat egyik Egyház által szabályozott megnyilvánulásáról, a böjti fegyelemről gondolkodnunk. Mielőtt azonban gondolatmenetünket elkezdeném, néhány fontos megjegyzést kell tennem. Először is: az előadás címében a keleti egyház szerepel, tehát jelen előadásomban elsősorban nem a magyar görög katolikus egyház böjti fegyelme a témánk, erről Dr. Ivancsó István prelátus úr tollából már részletes összefoglalás született Hittudományi Főiskolánk folyóirata, az Athanasiana 14. számában. 3 Nem is csupán más keleti katolikus egyházak szabályozott böjti fegyelme a téma, hanem a keleti, vagyis az ortodox egyházak böjti fegyelmi koncepciójának áttekintése a feladatunk. Sok hasonlóságot fogunk felfedezni ebben a mi hatályos böjti fegyelmünkkel, de látni fogjuk azt a többletet is, melyet a keleti katolikusok ma már lényegesen könnyített formában gyakorolnak. A keleti egyház fogalmán belül is különböztetnünk kell: témánkat most a bizánci rítusú egyházak szempontjából vizsgáljuk, hisz vannak nem bizánci rítusú keleti egyházak, akiket esetleg csak egy-egy érdekesség felvillantásával érintünk majd. Kifejezetten az ortodox böjti fegyelemmel kapcsolatosan részletes magyar nyelvű írás nem áll rendelkezésünkre. Kisebb ismertetésekkel találkozunk, melyek nagyrészt kimerülnek a nagyböjti időszak vagy más böjti idők rendjével, illetve a böjtök fajtáinak ismertetésével, és a hívek ezzel kapcsolatos teendőivel. A magyar ortodox Hymnologion például egyáltalán nem tartalmaz a böjtöléssel kapcsolatos rubrikát, bár nem is részletes tipikális előírások megadása céljából készült. Éppen ezért egyáltalán nem volt könnyű dolgunk, amikor e téma összefoglalására vállalkoztunk. Amint a profán világban, a házasságra igaz, hogy lakva ismeri meg a másikat az ember, ugyanúgy egyházi szempontból amint igaz ez a liturgiára, vagyis az ismeri, aki imádkozza; ugyanúgy igaz a böjti fegyelemre is: az tudja mi is ez valójában, aki igyekszik azt akár katolikus, akár ortodox formájában megélni. A keleti egyházak böjti fegyelmének vizsgálata előtt azonban már most leszögezhetjük: ember legyen a talpán, aki azt minden előírásában megtartja! A böjt és a böjti szabályok kialakulásának hosszú története van. Jelen van a zsidóságban éppúgy, mint más világvallásokban. A keleti egyház böjti fegyelmének alapjait éppúgy, mint a Nyugatét a kereszténység kezdeti időszakában kell keresnünk. A témánk nagyon sok irányba elágazhatna, akár a bűnbocsánat szentsége felé is, mi azonban csak a böjti előírásokra koncentrálunk, s igyekszünk a keleti egyházak böjtről alkotott, igencsak sokszínű és bonyolult gondolkodásmódjából néhány szeletet felvázolni. I. A keleti böjti fegyelem néhány általános jellemzője 1. A keleti egyház antropológiája tisztában van azzal a teremtett voltunkból fakadó esendőséggel, hogy az ember nem mindig képes a hirtelen változásokra. Így, a böjti 1 A szeptember 22-én, Nyíregyházán, a Hajdúdorogi Egyházmegye papjai számára szervezett papi rekollekció anyaga. 2 Szeptember 23. Az Úr tiszteletreméltó, dicsőséges prófétájának és Előhírnökének, Keresztelő Jánosnak fogantatása. Az alkonyati zsolozsmán, Doxasztikon, in Orosz, A. (szerk.), Ménea I. Szeptember és október hónapokra, Nyíregyháza 2002, IVANCSÓ, I., A böjti fegyelem alakulása a magyar görög katolikus egyházban a püspöki rendelkezések alapján, in Athanasiana 14, Nyíregyháza 2002,

2 szabályok sem azonnal, ömlesztve szakadnak a nyakunkba, hanem minden böjti időt valamilyen szintű készület előz meg, sőt az egész bizánci liturgikus év a készület és a beteljesedés perspektívájában is értelmezhető. A böjti készület egyik eklatáns példája a Triódion ciklusát megkezdő, a Nagyböjtre felkészítő négy vasárnap. 4 A keleti ember Húshagyó vasárnap eszik húst utoljára a Pászka-ünnep előtt, Vajhagyó vasárnap pedig megtörténik a tojás és a tejtermékek elhagyása is. Gondoljunk csak a mi görög katolikus őseinkre is, akik még tudták ezt! Az egyik szinaxárion szerint a testi küzdelemre készülők is időben kiképzést kapnak a hadvezéreiktől a harcra, 5 s ezt teszi az Egyház is, mely közösségileg mindig azért böjtöl, hogy a Szentlelket elnyerje! A böjt és benne az egyes hívők cselekedete mindig közösségi tett, 6 a böjti szabályokat megélő emberek nem magányos harcosok, hanem Krisztus titokzatos Testének szerves részeként böjtölő személyek. Ezzel egyidejűleg pedig a böjtölés által nemcsak nagy üdvtörténeti események átélésére, hanem a saját feltámadásunkra is készülünk, előkészítve a fegyelem megtartása által egész emberi természetünket az isteni kegyelem befogadására. Kelet egyértelmű célja, hogy emberi létünk a Lélek által alakított legyen. 2. A böjti fegyelem kapcsán látnunk kell, hogy Keleten a böjt és az önmegtartóztatás szavak egymás szinonimáiként vannak jelen. A II. Vatikáni Zsinat tett különbséget e két fogalom között, amikor böjt alatt a mennyiségi szabályozást is értette, az önmegtartóztatás alatt pedig egyfajta típust jelölt meg, a mennyiségi szempontok figyelembe vétele nélkül. A keleti szentatyák egyik általános böjti, mondhatnám fegyelmi konklúziója, hogy sosem szabad jóllakásig enni. 3. Böjti rendre vonatkozó előírásokkal a bizánci liturgikus könyvekben, és a különböző tipikonokban találkozunk. Azonban a tipikonok ideális képének sem mindig szabad bedőlnünk, hisz amint a patrisztikus liturgia aranykora 7, éppúgy a tipikonok betű szerinti betartása is talán csak romantikus kép maradt. Mindemellett a böjti fegyelemről szent atyáink tollából csak e témát kimerítő, nagy összefoglaló írások sem születtek. Az első századokban a böjt leginkább különböző témákkal kapcsolatban kerül előtérbe, s a III. században elsősorban az egyiptomi szerzetesség fejlesztette ki azokat az imaidőket, melyekkel kapcsolatban a böjti szabályok is helyt kaphattak. 4. A keletieknél a böjti fegyelem kapcsán is jelentős szerep jut a lelki atyának: az ő feladata a hozzá járuló világi hívőnek egy megfelelő böjt kidolgozása. Ez nem modern találmány, hiszen már Evagriosz megfogalmazza: Böjtöd legyen képességeddel arányos az Úr előtt, mely a mai világiaknak jól hangzik, ám szerzetesi vénáját sem tagadja meg: Napjában egyszer egyél, második étkezésre ne áhítozz, nehogy dúskálj, és ez megzavarja gondolataidat Ha azonban testvérek étkeznek, és a szükség úgy hozza, akkor másodszor vagy harmadszor is étkezhetsz, ne nyögdécselj, ne vonakodj. Inkább örülj annak, hogy 4 Ezek a vasárnapok csak később kerültek az előböjti időre. A tékozló fiú például eredetileg a Nagyböjt második vasárnapjának témája volt, mígnem Keleten felváltotta Palamasz Gergely tisztelete, míg a vámos és farizeus története Nagyböjt harmadik vasárnapjához kötődött. Az eredeti helyeket jól mutatják a Triódionunkban ma is az ősi helyükön elhelyezkedő kánonok a hajnali istentiszteleten. 5 Idézi: IMRÉNYI, T., Az orthodox egyház katekézise a Triódionban, in Egyházi Krónika XLIV. évf., 1. szám, január-február, 6. A mi Triódionunk kissé bővebben fogalmaz: Mert ahogy a test szerinti ütközetekre készülő katonáknak vezéreik előre megmondják a csata idejét, hogy kardjukat kiélezve és kihegyezve, s minden egyebet is megfelelőképpen előkészítve az összes akadályt félretéve lelkesen öltözzenek át a küzdelemhez, és beszerezzék mindazt, amire közben szükségük lesz In Orosz, A. (ford.), Nagyböjti Énektár, vagyis a három ódás bűnbánati énekek könyve, amely a szent nagyböjtben végzendő összes szent szolgálatot tartalmazza, Nyíregyháza 1998, 12. (A továbbiakban: Triódion.) 6 A témát részletezi: VAMVÍNISZ, T., Az Egyház böjtje, in Nacsinák, G. (szerk.), Adj áldást atya! Találkozások huszadik századi görög ortodox atyákkal, Budapest 2007, A kifejezést Robert Taft használja: TAFT, R.- SCHULZ,H. J., A bizánci liturgia (Varia Byzantina-Bizánc világa X.), Budapest 2005, 21.

3 teljesíthetted a szeretet törvényét 8 De van olyan helyzet is, ahol a bűn elkerülése felülírja a lelkiatya előírását: például Eulabész Simeon azt tanítja, hogy ha valaki lelkiatyja hatására böjtöl, majd meghívást kap étkezésre, akkor inkább törje meg a böjtöt, semmint a gőg bűnébe essék, és szenvedjen a mások részéről érkező nyomástól Általános elv, hogy amikor az ünnep elsőbbséget élvez, akkor nincs böjt, vagy valamilyen felmentés van érvényben, illetve a patrónusünnepek, vagyis a templombúcsúk alkalmával sem kell böjtölni. Ez érvényes az egyes egyházak helyi vagy országos jelentőségű szentjeinek emléknapjára is. 6. A böjtnek akár Keleten, akár Nyugaton két összetevője van: egy fizikai és egy lelki oldal. A fizikai alatt értjük a történelmi alakulást, a tényeket, az emberre vonatkozó előírásokat; lelki alatt pedig az egyes keresztények által megtett lépéseket, a böjt megfogalmazandó céljait és lelki gyümölcseit. Az ortodox vallásosságban a böjt fizikai és lelki tényezője mindig kézen fogva jár: a böjtölés Istentől való függőségünk felismerése mellett emberi kapcsolataink gyógyítója, önmagunkról alkotott hazugságaink, színleléseink javítója. A böjt, az irgalmasság cselekedetei és az imádság hármasa az Egyház szentségi és liturgikus életritmusával együtt teljes aszketikus szabályzatot nyújt A keleti szerzetesség lelkisége a világiak számára meghatározó, a párizsi Teológiai Akadémia az idők során elméletet is gyártott erre. A böjti fegyelmen is érezhető ez, azaz nincs csak külön szerzetesi, vagy csak külön világiakra vonatkozó böjti előírás. Az ételfajták tekintetében szintén szerzetesi hatásra az V. századtól figyelhető meg bizonyos korlátozás. A papságra és a hívekre együttesen vonatkozóan a keleti böjti fegyelem a következő kategóriákra, étrendbeli hierarchiára épül: a, Hús és húskészítmények: Ide soroljuk a szárazföldön élő emlős állatokat, madárhúsokat, marha-, sertés-, kacsa-, csirkehúsokat, a zsíros készítményeket, és a különféle állati összetevőket tartalmazó készítményeket. Ide tartozik a szalonna, a húsleves, stb. Kelet felfogásában a gangrai zsinat határozata alapján vérrel együtt húst enni nem szabad. b, Tej- és tejtermékek: Vaj, tojás, sajt, tej, túró, tejsavó, tejkivonatok. c, Halak: a vízben élő hidegvérű állatok csoportja, pl. szardínia, tonhal, pisztráng, csuka, rák, osztriga, kagyló, teknős, a különféle csigák, stb. Ehhez kapcsolják a vízi emlősöket is: pl. fóka, rozmár, vidra. d, Olívaolajok: Egyesek szerint ez minden olajra kiterjed (tehát a különböző magvak és gyümölcsök sajtolásából eredő termékek is ehhez tartoznak), valamint ebben a kategóriában található a bor, ami az összes alkoholtartalmú ital összegzőjeként van nevesítve, tehát a tilalom érvényes pl. a sörre vagy a whyskire is. A keleti előírás különbséget tesz a melegvérű állatok, valamint a hal fogyasztása között. Vannak olyan esetek, amikor a hal fogyasztása megengedett, de a többi húsféléké és tejtermékeké nem. Más esetekben viszont a másodlagosan állati eredetű táplálékok fogyasztása, ilyenek a tej és a tojás megengedett, mert ezek nem járnak állatok leölésével. 7. Ami történetileg megállapítható: a XIV. századig nagyjából egységes a böjti rend Keleten és Nyugaton, s az utóbbi egyházrészre az elmúlt 500 évben inkább a fegyelem lazítása, olykor egyes böjtök vagy fegyelmi intézkedések jelképessé válása figyelhető meg. Kezdetben néha úgy tűnik, hogy olykor Kelet vette lazábban a böjti előírásokat. 8 EVAGRIOSZ, P., A szerzetesi élet alapjai, idézi: VANYÓ, L., Legyetek tökéletesek, Tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez, a szerzetesség kialakulásáig, Budapest, é. n., KRAUSMÜLLER, D., A Sztudiosz és a Szent Mamasz szerzetesi közösségei a 10. század második felében, in A bizánci szerzetesség, (Varia Byzantina-Bizánc világa XIII.), Budapest 2010, 202., 258. lábj. 10 Vö. ROSSI, V. A., Aszkézis a házasság és szerzetesség közötti híd, in

4 II. A böjtök fajtái A keleti egyházban a böjti fegyelemnek különféle nehézségi fokozatai alakultak ki. Az elnevezések változatosak, olykor egymástól eltérő szerzők másra is ugyanazon kifejezést alkalmazzák, de ez nem a lényeg, inkább a tartalomra kell koncentrálnunk. A kifejezések tehát a következők: 1. teljes böjt: Ez a kategória a Szent Eukharisztia vétele előtt, illetve Nagyszombaton van érvényben. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy éjféltől kezdve semmiféle étel vagy ital nem vehető magunkhoz, kivéve a vizet. Negyven napos teljes böjt megtartása még a sivatagi atyáknál is ritkaságszámba ment! Az áldozás előtt, amit mi szentségi böjtnek nevezünk, körülbelül az V. századra alakult ki ennek gyakorlata, hisz a kezdeti időkben nem volt böjt az Eukharisztia vétele előtt. 2. Száraz böjt (xerophagia): Másik neve az aszketikus vagy szigorú böjt. Ebben a kategóriában kizárólag a kenyér, víz, só, zöldségek, gyümölcsök (aszalt gyümölcsök is), gabonafélék (de a pattogatott kukorica is ide soroltatik), gyógynövények, valamint a méz fogyasztása engedélyezett. Bor és olaj ilyenkor nem fogyasztható, hús pedig szóba sem jöhet. Tehát itt az étel minőségének a korlátozásáról van szó. Általában összekapcsolódik egy mennyiségi megszorítással, a napi egyszeri étkezés, a monophagia előírásával, azaz délután a kilencedik óráig böjtölni kell, s utána vehető magunkhoz a száraz étel. Nagyböjt idején így tett a sivatagi atyák többsége. 11 Nagy Szent Bazil szerint is az egészséges ember számára a kenyér és víz elegendő, és a főzelékfélék erőt adnak a napi munkához, de csak a nap egy órája jut az evésre. Némelyek szerint az olajtól való tartózkodás tilalma azonos a főtt ételektől való tartózkodással, mások szerint viszont ilyenkor is fogyaszthatók olaj nélkül készült meleg ételek. A xerophagia az első anachóréták példájára alakult ki, akik elsősorban vizet és sózott kenyeret fogyasztottak ilyenkor. A keleti monostorokban általában száraz böjtöt tartanak a nagyfogadalmas szerzetesek, s a gyakorlat napjainkban is megfigyelhető nem csak a görögszláv, hanem az örmény és a kopt szerzetességben is. 12 A teljes hústilalom érvényben van a maronita szerzeteseknél ugyanúgy, mint azoknál a nesztoriánus aszkétáknál, akik szerint a hús fogyasztása azonos vétek a paráznaság bűnével. Előbbiek esetében azonban csak a magányban élők tartják, míg a közösségben élők számára főpapi vagy elöljárói engedéllyel könnyítés is megengedett. 13 Általánosságban véve a szerzetes számára a hús fogyasztása nem megengedett, amikor a világiak húst fogyasztanak, náluk a húst egyedül a hal jelenti. A keletiek véleménye szerint ősszüleink, Ádám és Éva csak zöldségeket és gyümölcsöket ettek az Éden kertjében. Így, amikor száraz böjtöt tartunk, kifejezzük vele a Paradicsomba való vágyódásunkat. A xerophagiáról előírásokat találhatunk a XII. századból is, pl. Theodórosz Balszamón és a kánonjogász Zónarasz idejéből. Némely szerzők szerint az áldozásra készülőknek három napon át xerophagiát kell tartani. Az orosz hagyomány ma is követi ezt, amint bizonyítja a Rómában, a XI. püspöki szinóduson felszólaló Filip Vasziltszev szava: a Szent Eukharisztiára való készület a belső, lelki felkészülésen túl, magában foglalja a háromnapos szigorú böjt, ez alatt templomlátogatás, hosszabb imádkozás szabályait, közvetlenül a szentáldozás előtt éjfél utáni 11 A témáról részletesen: REGNAULT, L., Így éltek a 4. századi egyiptomi szerzetesek, Budapest 2004, Xérophagia, in PUSKELY, M., A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára, Budapest 2006, Vö. IVANCSÓ, I., A Keresztény Kelet lelkisége XXII. Bűnbánó élet, in Görög Katolikus Szemle X. évf., 2. szám, február, Nyíregyháza 1999, 3.

5 böjt betartását és a kötelező szentgyónást. 14 De maga is hozzátette, hogy ez nem abszolút szabály, mert kapcsolódva a lelki atyáról nemrég mondottakhoz a gyóntatóknak megvan a lehetőségük, hogy irányt adjanak a híveknek egyéni helyzetüknek megfelelően. 15 Csak érdekességként hozom az etióp érsek, Abuna Samuel szavait: náluk szigorúan betartják a szentáldozás előtti 9 órás böjtöt. 16 Cireseanu Tezaurul Liturgic című művében a xerofágiáról így beszél: Az Ortodox Egyház más pravilái (rendszabásai) és Tipikonjai a régi hagyományokra és kánonokra tekintettel szintén száraz eledeleket írnak elő: a szent negyvennap alatt, az első napon vagyis a Vajhagyó utáni hétfőn semmiképpen sem illendő enni; ugyanígy kedden sem. Szerdán az Előszenteltek Liturgiája után kenyeret eszünk vagy magvakat, és vizet iszunk vagy mézet. Akik ezt a böjtölést nem tudják megtartani, kedden a Vecsernye után kenyeret egyenek és vizet. A szombatokon és vasárnapokon felmentés van borra és olajra. A többi héten 5 napon keresztül (vagyis a hétköznapokon) estig böjtölünk, száraz ételeket fogyasztva, szombat és vasárnap kivételével. Halat a Nagyböjtben nem eszünk, csak Örömhírvételkor és Virágvasárnapon. Ikrát a (szevasztiai) Negyven mártírok napján és Lázár-szombaton fogyasztunk egyszerű böjt: Ilyenkor szabad a bor és olaj fogyasztása, viszont tiltva van a halak, a tojás és a tejtermékek fogyasztása. Liturgikus könyveink számtalan esetben jelzik az efféle könnyítéseket. Görög katolikus szempontból egy szerző halas böjt -nek is nevezik: leírásában ez érvényes a böjti időszakok szerdáira (de hétfő, kedd, csütörtökre is ez esetekben), a böjti időkön kívüli péntekekre, augusztus 29. és szeptember 14-re. 4. Tirophagia: Ez túró ill. tejre vonatkozó böjt. A Húshagyó vasárnap utáni héten szerdán és pénteken is megengedett túrós ételek, és a tojás fogyasztása! Egy 1627-es kijevi Triódion szinaxárionja szerint e hét böjti rendjét a Khoszroész perzsa király feletti győzelme után Hérakleiosz császár szabályozta a VII. század első felében. 5. Eukharisztikus vagy liturgikus böjt : Ez a keleti egyház ama sajátossága, amikor tartózkodunk a Szent Eukharisztia vételéről! Ez mindenekelőtt a Nagyböjt aliturgikus napjainak jellemzője. Van a szerzők között, aki a Szent Eukharisztia vétele előtti böjtöt is eukharisztikus böjt -nek nevezi, így tesz maga a nemrég magyarul is kiadott Liturgikus Instrukció. 18 Thomas Hopko atya világosan rámutat arra, hogy Keleten bár szombat és vasárnap nem böjti nap, éppen ezért ilyenkor sosem szabad teljes böjt -öt tartani, de a Nagyböjt időszakában az aszketikus böjtöt e napokon is megtartják, és csak az eukharisztikus böjtöt törik meg. Ezek mellett a bűnbánati napok kifejezés is ismert, a böjt, ima és jócselekedetek felajánlásának idejeként, de ez főképp a keleti katolikus egyházakban használatos terminus, ortodox írásokban ritkán alkalmazott szókapcsolat. III. A szerdai és pénteki böjt 14 OROSZ, A., A bűnbocsánat és kiengesztelődés a bizánci egyházban, in Soltész, J. (szerk.), Erkölcsteológiai Munkák I., A gyónás szentsége, Erkölcsteológiai Szimpozion, május 4., Nyíregyháza 2006, 75., 100. lábj. 15 Idézi: október Uo., október CIRESEANU, B., Tezaurul Liturgic al sfintei biserici crestine ortodoxe de rasarit, Bukarest, A könyv eme részlete a világhálón is olvasható: A mű értelmezésében köszönöm Rafail atya, Pasareni ortodox paróchus úr segítségét. 18 Vö. KOCSIS, F. (ford.), Instrukció a Keleti Egyházak Kánonjainak Törvénykönyve liturgikus előírásainak alkalmazásához, Budapest 2010, 67.

6 A keleti egyházban a szerdai és a pénteki nap az apostoli kortól kezdve szigorú böjti napként szerepel. Magyarul: ezeken a napokon a bor és az olaj fogyasztása sem megengedett. A két nap kiválasztása a zsidók gyakorlatával szemben az üdvtörténeti eseményekből evidens volt: Szerdán arra a tanácsra tekintettel böjtölünk, mely elhatározta az Úr megölését, illetve ezen a napon emlékezünk Krisztus elárulására; a pénteki nap pedig a Megváltó kereszthalálának emlékére szenteltetik. E böjt történelméről bár nem sok forrás van mégis lehet valamilyen képet alkotni. A Didakhé utasítása világos: Böjtjeitek ne legyenek együtt a képmutatókkal, ők ugyanis a szombat utáni második napon és ötödik napon böjtölnek (vö.: Mt. 6,16); ti a negyedik napon és az előkészületi napon böjtöljetek. A III. század első feléből ránk maradt Didaszkália viszont péntekről és szombatról beszél: Böjtöljetek tehát pénteken, mert ekkor követett el öngyilkosságot a (zsidó) nép azzal, hogy Megváltónkat keresztre feszítette. Böjtöljetek szombatin is, mert ez Urunk nyugalmának napja. Ez az a nap, amikor egészen különlegesen böjtölni kell, ahogyan mindezen dolgok boldog prófétája, Mózes megparancsolta. A század áthoszi szerzetesi hagyományának jelentős előírásai (Athanáz Hüpotüpószisza, János Eidészisze, Miklós patriarcha aki sokszor változtatott a maga felfogásán is böjti költeménye) szerint ezeken a napokon a kilencedik óráig böjtölni kell, s eztán következik a napi egyszeri, olaj nélküli étkezés (tehát xerophagia van). Érdekes azonban, hogy az Euergetész-monostor typikonja nem beszél a szerdai és pénteki böjt étrendjéről, bár ez azonban csak egy szélsőséges esetnek tekinthető. Áthoszi Nikodémus Exomologetárionja a 69. apostoli kánonból kiindulva magyarázza, miként sorolták a Nagyböjt mellé e két napot, majd ezt írja: Ezáltal ahogyan a nagyböjti böjt száraz ételek evéséből áll, nevezetesen enni, de csak napi egyszer, a kilencedik órában, olaj vagy bor fogyasztása nélkül, hasonlóképpen a szerdai és pénteki böjtöt is pontosan ekképpen kell végezni. Szent Epifániosz azt is mondja: Szerdán és pénteken a kilencedik óráig böjtölünk. 19 Hasonlóképen Philosztorgiosz 20 azt mondja, hogy a szerdai és pénteki böjt nem a hústól való tartózkodást jelenti, hanem azt, hogy estig ne együnk semmiféle ételt. 21 Szent Benedek (a 41. kánonban) azt is mondja, hogy a szerdai és pénteki böjt a kilencedik óráig tart. Továbbá Balszamón megtiltja, hogy szerdán és pénteken kagylókat, rákféléket (mészhéjú páncélos állatokat) fogyasszunk, hasonlóképpen, ahogy az a Nagyböjtben is történik. Engedjék meg, hogy a szerdai és pénteki böjtölésről ne gondoljam azt, hogy ez nem egy apostoli útmutatás, vegyük észre, hogy az Apostolok és a kánonjaikban a Nagyböjttel együtt sorolják fel és az Apostoli Határozatok (Konstitúciók) a Nagyheti böjttel együtt tartják számon, nevezetesen: Az embernek a Nagyhéten és szerdán és pénteken böjtölnie kell. De miért mondhatnánk azt, hogy ez az utasítás csak az Apostoloknak szól? Ez az utasítás magától Krisztustól való, ezért az Apostoli Rendelkezések V. Könyvének 14. fejezetében azt mondják: Ő (azaz Krisztus), parancsolta azt, hogy böjtöljünk szerdán és pénteken. Ezért ezeken a napokon böjtölünk, Szent Péter hieromártír (15. kánonja) azt mondja: Szerdán azért, mert ezen a napon a zsidók tanácsa összegyűlt, hogy elárulja Urunkat, pénteken azért, mert ezen a napon Ő (Krisztus) a meghalt a megváltásunkért. Jeromos hittudós ugyanezt mondja. 22 Csak érdekességként jelzem, hogy a szentatyák a hétfői napon való böjtölésről is társalogtak. Szintén az Exomologetárion tanúsága szerint: A hétfői böjtöt illetően, még ha az 19 Expositio Fide 22, PG 42, 825B. 20 Az mindenesetre érdekes, hogy Nikodémus egy Eunomioszért rajongó konstantinápolyi, szélsőséges ariánus rétort idéz. Philosztorgiosz Egyháztörténet című munkáját között adta ki. Vö. VANYÓ, L., Ókeresztény írók lexikona, Budapest 2004, Ecclesiasticae Historiae 10, 12, PG 65, 592C. 22 A szöveg megtalálható: A néhol régies angol szöveg fordításában megköszönöm Mező Barnabás úr segítségét.

7 a szerzetesei előírásokban is van kijelölve, a világon sok ember, különösképpen a nők, betartják ezt a böjtöt. Érdemes megemlíteni és tisztességes kijelenteni, amelyet néhány bölcs ember javasolt a hétfői böjttel kapcsolatban: Urunk azt parancsolja, hogy ha egyenességünk nem haladja meg az írástudókét, és a farizeusokét (Mt 5,20), nem léphetünk be a mennyek országába. És mert a farizeusok a hét két napján böjtölnek, ahogy ők mondják: Hetente kétszer böjtölök (Lk 18,12), nekünk, keresztények számára eztán kötelező, hogy a hét 3 napján böjtöljünk, azért hogy becsületességünk meghaladja a farizeusok becsületességét. Az, hogy a farizeusok szerdán és pénteken böjtöltek, világosan ismerteti a hittudós Aranyszájú, magyarázva a farizeus szavait: Kétszer a héten. Bár Theophilaktosz, amikor a farizeusról és a vámszedőről szóló evangéliumi szakaszt magyarázza, többek között azt is mondja, hogy a farizeusok hétfőn és csütörtökön böjtöltek, nem valamiféle parancs miatt, hanem a hagyomány miatt, mert hisznek abban, hogy Mózes a hegyre csütörtökön ment fel és hétfőn jött le. Szent Meletiosz hitvalló azt mondja, hogy hétfőn kellene böjtölnünk, azért, hogy a hetet mindig böjtöléssel kezdjük. 23 IV. Böjti időszakok IV.1. A Nagyböjtről dióhéjban Kétségtelen, hogy a szerdai és a pénteki böjti napok mellett a legrégibb böjti idő Krisztus feltámadásának ünnepére készít fel bennünket. Ám kialakulásának története korántsem olyan egyszerű, hogy valaki visszaszámolt 40 napot a Húsvét dátumától, és megállapította, hogy ez lesz a Nagyböjt. A Nagyböjt kezdetét az egyiptomi sivatagban kell keresnünk. A felső-egyiptomi származású Pakhómiosz, akinek születését közé teszi a kutatás, senesziti megkeresztelkedése után kis időt Palamón remete tanítványaként tölt el. Palamónnál találjuk azt a megjegyzést, miszerint a böjtben tilos a hal és olaj fogyasztása. Pakhómiosz ezen szelídít: közösségében a böjtben sajtot is ehettek a szerzetesek, sőt a böjti napokon közös katekézist is tartottak. Pakhómiosz idejében teljes böjt volt a Nagyhét utolsó két napján, a többi napon kenyér, só és víz fogyasztható volt. Egyes történészek szerint a negyvennapi böjt eredete a keresztényüldözések időszakára tehető. A negyven napos böjt kezdetben független volt a Húsvét ünnepétől, és január 6-ához kapcsolódott. Ezen a napon tette közzé húsvéti levelében az alexandriai patriarcha a feltámadás ünnepének az évi dátumát, s e nap után kezdtek a böjtölésbe. Ezt a tényt a szintén ősi szokásokat követő és megtartó Kopt Egyház mind a mai napig emlékezetben tartja. 24 A II-III. században már minden egyházban tartanak böjtöt Húsvét előtt, de nem is egységesen, s jelentős esemény az ún. húsvéti vita, melyre most nem térünk ki: erről Orosz Athanáz püspök úr egyik írása a Görög Katolikus Szemle Kalendáriumának 2001-es kiadásában részletesen olvasható. 25 A harmadik század második felében Alexandriai Szent Dénes arról tanúskodik, hogy a Húsvét előtti böjt hat napig tart. Ugyancsak a hat napos böjt megtartását írja elő a görög nyelven íródott Didaszkália. A mű szintén a harmadik század közepén íródott Észak-Szíriában, és prédikációs buzdítás formájában adja elő az egyházfegyelmi szabályokat Uo,. Lásd: 24 BOLESZKA, L. P., A Nagyböjt eredete, in Egyházi Krónika, Keleti orthodox egyházi folyóirat, XLVII. évf., 3. szám, május-június, Budapest 1998, Vö. OROSZ, A., Egységes húsvéti naptár?, in Görög Katolikus Szemle Kalendáriuma, Nyíregyháza 2000, BOLESZKA, op. cit., 6.

8 Annyi bizonyos, hogy a IV. században már negyven napos a böjt, s hogy mikor kerül Húsvét elé, pontosan nem meghatározható, viszont az első egyetemes zsinat már egész Keletre nézve ennek meglétét feltételezi. Talán az üldözések befejeztével újra kellett értelmezni a 40 napot, s így került Húsvét elé, és lett a katekumenek felkészítési idejévé. Így vonatkoztathatták Krisztus negyvennapi pusztai böjtölésére is, amint Cireseanu Liturgikus kincstár -ában megjegyzi, egy kis adalékkal: A pusztaság, ahol Jézus böjtölt a hagyomány szerint Carantania hegye, északnyugatra Jerikótól, ahová manapság is viszavonulnak egyes jámbor keresztények, hogy itt végezzék el negyvennapos böjtjüket Húsvét előtt. 27 Egyiptomban Szent Atanáz vezeti be, aki menekültként Rómában ismeri meg ezen időszakot, s 341-ben levelet ír Thmuisz püspökének, Szerapiónnak, akinek elpanaszolja, hogy az egész keresztény világ megtartja a Húsvét előtti nagyböjtöt, és megvetően szólnak az egyiptomiakról, akik ezt nem tartják meg (11. húsvéti levél). Rá 6 évre, 19. levelében viszont már úgy fogalmaz, hogy aki lebecsüli a negyven napot, az nem ünnepelheti a Húsvétot. Tehát között lett bevezetve Egyiptomban is. Egeria zarándoknő Útinaplója a IV. század végéről tanúskodik a jeruzsálemi negyven napos böjtről, Epifániosz szerint Cipruson, Aranyszájú János szerint Antiókhiában is így van ez. A laodikeai zsinat (364) száraz étel fogyasztását írja elő a Nagyböjt teljes idejére. Az V. század első felében Szókratész egyháztörténete szerint már mindenütt megtartják, de ismeri az eltérést az ételek tekintetében: van, aki mindentől tartózkodik, van aki csak halat eszik, van, aki csak száraz kenyeret, stb. (Egyháztörténet 5,22) A VI-VII. századtól Keleten Vajhagyó vasárnap utáni hétfőn, az ún. Tiszta Hétfőn kezdődik a Nagyböjt, eltérően Nyugattól. Cireseanu szerint: A VII. században a 7 hetes böjt elé beiktattak egy felkészítő félböjtöt,a Vajas héten, hogy ezen idő alatt fogyasszák el a tejes, tojásos vagy halételeket, de már húst nem. A szigorú böjtölés a Vajhagyó Vasárnap utáni hétfőn kezdődik és Húsvét Vasárnapjáig tart. Ezt a böjtöt azonban mind a mai napig Negyvennapos -nak nevezik, és 40 nappal számítják kétféleképpen is: vagy 8 hetet számolunk a Vajas héttel együtt és kivonjuk a szombatokat és vasárnapokat a 64. Apostoli kánon alapján. 8x7=56-16=40; vagy a Vajasés a Nagyhetet nem számítva (mivel az egyik felkészítő, a másik pedig különösen szigorú) és így marad 6 hét vagy 42 nap, amiből kivonjuk Lázár Szombatját és a Virágvasárnapot és pontosan 40 napot kapunk. Így maradt meg a legrégibb időktől ennek a böjtnek a kiszámítása a Keleti Ortodox Egyházban. 28 A böjti fegyelem szempontjából egy jelentős állomáshoz érkezünk: a 692-es trulloszi zsinat a böjtös ételekről szól az 56. kánonban. Eszerint: Ugyancsak megtudtuk, hogy az örmények földjén és más helyeken a Nagyböjt szombatjain és vasárnapjain némelyek tojásokat és sajtot esznek. Ezért azt is elrendelte (a zsinat), hogy Istennek az egész világegyetemben való egyháza egy rendet követve végezze a böjtöt és megtartóztassa magát úgy mindenféle vágottaktól, mint tojástól és sajttól, mert (ezek) gyümölcsei és szüleményei azoknak, amiktől megtartóztatjuk magunkat. Akik pedig ezt nem tartják be, ha klérikusok, fokoztassanak le, ha pedig világiak, közösíttessenek ki. A Kánonok Könyvét kiadó Berki Feriz kommentárja szerint: A kánon határozottan kimondja, hogy a tojás és a tejtermékek nem böjtös eledelek, mivel állatoknak a termékei, mely állatok húsától a böjt idején meg tartóztatjuk magunkat. A kánon az állatokat vágott néven említi. Az engedetleneket a kánon szigorú büntetésnek veti alá. 29 IV.1a. A Szent Negyven nap böjti rendje 27 CIRESEANU, op. cit. Lásd: 28 CIRESEANU, op. cit. Lásd: A napok kiszámításáról lásd még: KATRIJ, J., Görög katolikus egyházi év, Miskolc 2008, BERKI, F., Kánonok Könyve I., Apostoli kánonok és az Egyetemes Zsinatok kánonjai, Budapest Elektronikusan is olvasható:

9 A zsidó nép, kijövén a fogságból, elhagyta a világi rabságot, a bibliai Egyiptomot, s egy hosszú, küzdelmes vándorlás állott előtte. A nagyböjti út, a 40 évhez hasonlóan 40 napon át nehéz, küzdelmes, s az Egyház a lelki Egyiptom rabszolgaságától akarja megőrizni tagjait. A Nagyböjtben, a bűnbánat és megbocsátás szűk útján a következő böjti fegyelem van érvényben: - A Nagyböjt kezdetének a Vajhagyó vasárnap esti istentiszteletének, a Megbocsátás vecsernyéjének a kezdő áldása számít. - Az első hét, a Tiszta hétfő -vel kezdődő ún. Tiszta hét, ekkor szigorú böjt van előírva, azaz tartózkodni kell a bor és az olaj fogyasztásától is. Tiszta hétfő a lelki tavasz kezdete, s az e hét estéin olvasott Krétai-kánon is a Paradicsomba való sóvárgásunkat jeleníti meg. A Nagyböjt többi napján csak hétvégén fogyasztható bor és olaj, ezt azonban csak az erős szervezettel rendelkező emberek gyakorolják. Az első hét szigorúságát a mi Triódionunk is megerősíti az első hétfő esti magyarázatnál: a hagyomány szerint nem végezzük az előre megszentelt áldozatok szolgálatát szerdáig, hogy a hagyomány szerint böjtölhessen minden szerzetes, akik meg kibírják, böjtölhetnek egészen péntekig. 30 A szerdai Előszentelteket követően ismét megjelenik a rubrika: Ma közösen is asztalhoz ülünk, de csak szigorú böjti eledeleket eszünk, és méhsört iszunk a hét első szerdáján. Csütörtökön (a szerzetesi szabályok szerint) nem ülünk (közös) asztalhoz, hanem böjtölünk péntekig. Akkor asztalhoz ülünk és étkezünk. 31 Pénteken Szent Tivadar nagyvértanú emléknapja miatt: Asztalhoz ülve a szent emlékezetére olajos dolgot lehet ennünk és bort innunk. Ez a hagyomány Szent Száva és Eutim atyáink közösségéből maradt reánk. (Most viszont már nem tesszük ezt, a nap sajátos jellege miatt.). 32 E tekintetben Triódionunk antik palesztinai tradícióra épít. - Ha Keresztelő János fejének megtalálása a nagyböjti időbe esik, akkor e napon az első hét kivételével fölmentés van érvényben borra és olajra. 33 Olykor a szevasztei negyven vértanú emléknapja is a Nagyböjtben van: Étkezéskor olajosat és bort is magunkhoz veszünk, a nagyböjt első hetében azonban olajosat nem, hanem csak bort Nagyböjt ötödik szerdáján az Előszenteltek után, a Krétai-kánon olvasása előtt melyre az éjszaka negyedik órájában adják a jelt a következő az előírás: A vacsoránál ma bort is lehet inni A Nagyböjt Lázár szombatjának kezdetén ér véget, ez a 40. nap, a Nagyhét már önálló időszakot alkot. - Virágvasárnap megengedett a hal, a bor és az olaj fogyasztása. (Kezdőpontja az előző napi alkonyati istentisztelet kezdő áldása.) Triódionunk is megerősíti: Az asztalnál fölmentés van hal fogyasztására. 36 Ez a rend érvényes a szevasztei negyven vértanú emléknapján, és Örömhírvétel ünnepén, kivéve, ha az Nagyhétre esik. - Nagyhéten minden egyes nap szigorú böjt. Nagyszombat a legszigorúbb nap, ekkor az éjféli feltámadási Liturgiáig mindenféle ételtől tartózkodni kellene. Sőt, egy másik megközelítés szerint az utolsó étkezésnek Nagycsütörtök este kell megtörténnie (eszerint ekkor a liszt, a bor és az olaj megengedett), s onnantól csak a szombati Bazil-liturgia végén lehetséges egy kis bor és gyümölcs fogyasztása, erőt adván az ünneplés további fontos szertartásaihoz. Triódionunk Nagycsütörtökön, a lábmosás szertartásának elvégzése után a 30 Triódion, Triódion, Triódion, Méneánk szerint: Utána asztalhoz ülünk. Fölmentés borra és olajra. Lásd Orosz, A. (szerk.), Ménea III. Január és február hónapokra, Nyíregyháza 2005, Orosz, A. (szerk.), Ménea IV. Március és április hónapokra, Nyíregyháza 2006, Triódion, Triódion, 616.

10 következőképpen fogalmaz: Az ebédlőben bort és olajat is lehet fogyasztani. 37 Nagyszombaton pedig az esti vecsernyével egybekötött Vazul-liturgia befejeztével így utasít: Az elbocsátás után a helyünkön ülve maradunk, s a testvéreknek egy darab kenyeret s fügét vagy datolyát adnak, meg egy pohár bort is. 38 Cireseanu a következőket mondja a nagyheti időről: A böjtölés jellege is különböző volt mindaddig, amíg egy egységes szabályozás életbe nem lépett. Az Apostoli Konstitúciókban így olvasunk a megtartóztatásról: böjtöljetek a Nagyhéten, csak kenyeret, sót, zöldségeket és vizet fogyasztva, a bortól és a hústól teljesen tartózkodjatok. A Nagypénteken és Nagyszombaton, ha az egészségetek engedi, ne ízleljetek semmit az esti kakasszóig Nagyszombaton böjtöljetek a Feltámadás napjának felvirradtáig, a templomban virrasztva olvassátok a Törvényt, a Prófétákat és a Zsoltárokat. Epifániosz, a ciprusi Szalamisz püspöke ugyanígy tanítja a nagyheti böjtölést: szárazböjt vagyis kenyér, só, zöldségfélék és víz. A kánon így mondja: ha püspök, pap, diakónus, felolvasó vagy énekes - hacsak nem akadályozza betegség - nem böjtöl a Nagyböjtben vagy a szerdákat és péntekeket nem tartja meg, fokoztassék le. A laodiceai zsinat 50. kánonja megparancsolja, hogy Nagycsütörtökön ne legyen feloldva a böjt: hanem az egész negyven nap szárazböjt legyen. Ezt a kánont megerősítette a VI. Egyetemes Zsinat is a 29-ik kánonjával. Ugyanezen zsinat 56-ik kánonja meghagyja, hogy a Nagyböjt szombatjain és vasárnapjain minden keresztény tartózkodjon élőlények, tojás és tejes dolgok fogyasztásától A nagyböjti időszak egyik jellegzetessége, hogy a keleti egyház felfogásában tilos az esküvő, annak örömteli jellege miatt. Ez más, zajos mulatságokon való részvételre is vonatkoztatható. 40 Ám, ami talán már elfeledett: Kelet a tilalmat a fényes héten is fenntartja, pontosan az ellenkező indokból: a feltámadás ünnepe utáni héten menyegző azért nem tartható, mert semmi más öröm nem szoríthatja háttérbe Krisztus feltámadásának a diadalát! Csak megjegyzem: régen a latin egyház is ismerte a fényes hétre vonatkozó házasságkötési tilalmat! Sőt, a kora középkori Nyugaton is bőven találkozunk a házasélet gyakorlásának tilalmával, a témát Katus László egyik írása ismerteti. Emellett Evdokimov más tiltott napokat is felsorol Keleten a házasságkötéssel kapcsolatban: a Nagyböjt és a Fényes hét mellett tiltott nap a kedd, a péntek, a vasárnap, az ünnepek vigíliája, az Előhírnök vigíliája és ünnepe (aug. 28. és 29.), a Kereszt ünnepei (szept. 13. és 14.), a Nagyböjt előtti hét, az Apostolok és Nagyboldogasszony böjtje, valamint a Karácsonyi böjt egészen január 7-el bezárólag Keleten a böjt ugyanígy vonatkozik a házastársak szexuális együttléteire is. Nikodémosz Hágioritész Exomologetárionja szerint: Meg kell jegyezni a következőt is, hogy éppúgy ahogy szerdán, pénteken és Nagyböjtben tartózkodni kell a hústól, ugyanúgy tartózkodni kell a testi gyönyöröktől is. Ezért esküvőt nem lehet ezeken a napokon tartani, mert Pál apostol azt parancsolja, hogy a házaspárok nem egyesülhetnek az ima és a böjtölés idején: Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös akarattal egy időre. Hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádságnak éljetek (1Kor 7,5). És a hittudós Aranyszájú tanúként hozza Joel mondását: Hirdessetek szent böjtöt jöjjön ki hálószobájából a vőlegény, és nászházából a menyasszony (Joel 2,15-16) mondja, hogy még a friss házasok, akinek erős vágyuk, életerős fiatalságuk és bilincsektől szabad ösztöneik vannak, ne egyesüljenek a böjt és az imádkozás ideje alatt. 37 Triódion, Triódion, CIRESEANU, op. cit. Lásd: 40 Vö. IVANCSÓ, I., Görög katolikus szertartástan, Nyíregyháza 2000, Ivancsó István fordításában a fiatal papok találkozójára: EVDOKIMOV, P., Az esküvői szertartás magyarázata, Nyíregyháza 1992, 16.

11 Aztán hány olyan más házaspár van, akiknek nincsenek ilyen ösztöneik, mégse egyesülnek? Ezért Balszamón azt mondja, hogy a házaspárok, akik nem gyakorolnak önuralmat a Nagyböjt ideje alatt, nem áldozhatnak Húsvétkor és vezekelniük is kell. Hasonlóképpen azokra a házaspárokra, akik szerdán és pénteken egyesülnek, penitenciát kell kiróni. Cireseanu pedig ezt mondja: A Nagyböjtben, ami a szomorúság és bűnbánat valamint a katekumenek felkészülésének időszaka, az Egyház tanítása szerint tiltottak a mulatozások, színházi előadások, cirkuszi játékok és a testi fenyítés. A régi időkben ilyenkor elengedték az adósságokat és felszabadították a rabszolgákat. A laodiceai zsinat 52-ik kánonja meghagyja, hogy a böjt idején nem illik esküvőket tartani vagy születésnapokat ünnepelni. Még egy megjegyzés: Örömhírvétel ünnepén bizonyos böjti jellegzetességek (pl. három csendes metánia ) megmaradnak szertartásainkban. Ez liturgikus okból azért van így, mert március 25. beletartozik a 40 nap számításába, s mivel a számnak kereknek kell lenni, és bár az ünnepen fölmentések vannak, a böjti jelek ezen időszak érzékeltetésére mégis jelen vannak szertartásainkban. IV.2.a Története 42 IV.2. A Krisztus születését megelőző böjti időszak A karácsonyi böjt már a többi böjti időszakkal együtt a IV.-V. században szerepel az Egyház gyakorlatában. Van, aki szerint azonban csak a VIII. századtól terjedt el ez a hathetes böjti idő. 43 (A november 15.-i kezdet valóban egy VIII. századi kopt kalendáriumban található.) A kifejlődésnek sajátos története van Keleten és Nyugaton. Többféle elnevezéssel is illetik: a fülöpi böjt utal arra, hogy Szent Fülöp apostol ünnepe (nov.14) után kezdődik, máshol negyven nap -nak is nevezik, természetesen jól megkülönböztetve a nagyböjti időtől. Mint bármely böjtben, itt is csak külső tényező az ételektől való megtartóztatás, nagyobb jelentősége a belső tényezőnek, a szenvedélyektől való tartózkodásnak van. Tesszalonikai Szent Simeon Mózes negyven napos böjtjében látja ennek előképét, mivel az év elejéhez kötődik, ezért ószövetségi értelemmel bír, és nem véletlen az ószövetségi nagyok sokaságának emléknapja sem ebben az időszakban. Az Egyház az istentiszteleti sajátosságokról sem feledkezik meg: némely napokon (nov. 19, 26,29, dec.1,2,3,8,14,16,19) éppúgy alleluját éneklünk a reggeli istentiszteletben, mint a Nagyböjtben. Egy Debolszkij nevű orosz liturgiakutató szerint pedig hajdan néhol éppúgy imaórákkal, Szent Efrém fohászaival, leborulásokkal végezték a szertartásokat, mint a szent negyven napon. Az ünnepi jellegű és a bűnbánati napok váltakozása jellegzetes sajátossága ennek a karácsonyi böjtnek. Sőt, Szkaballanovics professzor szerint még az emléknapok kiválasztása is tudatosan történt erre az időre, bár az év más napjain ez a tudatosság nem mindig tételezhető fel. A lényeg: minden nap utat mutat a Születés ünnepének méltó megünneplése felé. November 15-én vértanúkkal indulunk az úton, az Egyház jelezni akarja: minden lemondás és erkölcsi küzdelem ma vértanúság. A legnagyobb szentek emléke is itt van: Szent Máté apostol és evangélista (nov.16), Szent Katalin nagyvértanúnő (nov.25), Szent András apostol (nov.30), Damaszkuszi Szent János (dec.4), Szent Száva (dec. 5), Szent Miklós (dec.6), Antiochiai Szent Ignác (dec.20). Főként utóbbi ünnepe nem véletlen került Karácsony előünnepére: már gyerekkorában is a hagyomány szerint Jézus lábain ült, a felnőttek elé 42 Ehhez lásd: KANYÓ, Á., A karácsonyi böjti időszak, in Élet és Világosság XV. Évfolyam 1. szám November 2003, Nyíregyháza 2003, IVANCSÓ, I., Liturgikus szilánkok Karácsonyi készület, in Görög Katolikus Szemle XIV. évf., 12. szám, December, Nyíregyháza 2003, 2-3.

12 példaként állítva, mindig Vele akart lenni, még vértanúságát is várva, hogy gabonaként megőrölve is az Úrhoz juthasson. Szent Ignác, és az összes többi nagy szentünk élete mutatja: minden böjti hőstett igazi célja, hogy az Úrral lehessünk, aki bár most barlangban születő Kisded, de Ő a Messiás, aki minden küzdőnek koszorút ajándékoz! Itt vannak a próféták is, két vasárnap pedig kifejezetten az ószövetségi igazakkal foglalkozik Karácsony ünnepe előtt. Ez sem véletlen: észre kell vegyük, hogy ők várták az Üdvözítőt, még nem látták Őt, de hitük révén lettünk méltókká a megtestesülésre. Még kívül maradtak a megváltáson, amint mi is kívül rekedhetünk a menyegzős csarnokból bűneink miatt, ha nem törekszünk szívünk megtisztítására, a méltó belépésre. Ahogyan a történelemben fokozatosan tárult fel a Világosság, és az ószövetségi igazak készítették elő jövetelét, nekünk is el kell indulnunk bűneink sötétjéből, és haladnunk a kegyelem világosságára vezető úton. A Karácsonyt megelőző két vasárnap Krisztus nemzetségtáblájának értelmezése, melyet pont az ünnep előtti vasárnapon olvasnak fel: így minden érthető lesz a megtestesülés ószövetségi várásából. Kiemelkedik a hitben tanúságtevők szerepe, amiről Pál apostol is beszél: általuk lettünk méltók az Úr érkezésére. (vö. Zsid 11,33-35) Az Egyház bölcs példákat állít elénk készületünk időszakára: küzdőket, tanúságtevőket, böjti programot mutatva életpéldájukon keresztül. Nekünk igazából egy fontos feladatunk van: Ne szalasszuk el a lehetőséget, hanem tőlük tanulva induljunk a betlehemi jászol felé vezető úton az igazi nagy találkozásra IV.2b. Böjti rend a Krisztus születését megelőző időben A böjti idő november 15-én kezdődik. Az ezt megelőző nap, Fülöp apostol ünnepe már előkészület: ha szerdára vagy péntekre esik, húst nem, csak halat ehetünk. Böjtölő Jánosnak tulajdonítják az egyik előírást: Kívánatos, hogy a világiak tartózkodjanak a húsevéstől a két negyven napos böjti időben, mégpedig Szent Fülöp böjtjében, valamint Szent Péter és Pál böjtjében. 44 November 21-én halat eszünk, bármilyen napra essék az ünnep. Viszont azoknak, akik e napon áldozni szeretnének, illő, ha az első héten tartózkodnak a hal fogyasztásától is. November 25 December 25 között, szerda és péntek kivételével megengedett a hal fogyasztása, tojást és tejtermékeket viszont nem eszünk. Az utolsó héten, 18-ától viszont már halat sem eszünk. E böjti időszak első és utolsó napján szárazevés van, kivéve, ha az szombatra vagy vasárnapra esik, ekkor fölmentés van borra és olajra. IV. 3. Az Apostolfejedelmek böjtje Az általános keleti vélekedés szerint az apostolok minden bizonnyal böjtöltek, s az Egyház ezen időszakban őket utánozva böjtöl. Aranyszájú is így fogalmaz: az apostolok csaknem mindig böjtöltek. (57. beszéd Máté ev.-ról.) Első történelmi említés a III. századból, Római Hippolütosztól származik, ám ekkoriban nem kapcsolódott az apostolokhoz. Egyfajta kompenzációs időszakként tartották számon, vagyis aki a Pászka előtt nem tudott böjtölni, most megteheti. Az első időkben Pünkösddel volt kapcsolatos, a szabad hetet egy hét böjt követte, majd Nikéforosz konstantinápolyi pátriárka kánonjaiban szerepel Péter böjtje -ként, a IX. században. Tesszalonikai Simeon szerint az apostolok böjtje méltó hozzájuk: a böjtben ők a mi példáink és tanítóink. 44 KATRIJ, Görög katolikus egyházi év, 173.

13 Több elnevezése is kialakult: mivel Pünkösd után van, nevezték pünkösdi böjt -nek, de az apostoli böjt, Péter böjtje, nyári böjt kifejezések is ismertek. Az időszak néhány naptól akár hat hétig is eltarthat. 45 IV.3a. A böjti fegyelem a Péter-Pál böjti időszakban Szerda és péntek kivételével megengedett a bor, az olaj és a hal fogyasztása. Ha Keresztelő János születése szerdára vagy péntekre esik, e napokon megengedett a hal fogyasztása. Ha június 29.-e szerdára vagy péntekre esik, csak a hal fogyasztása megengedett, a hét más napjain viszont szabadon fogyasztható minden más étel is. A Méneánk egyszerűen csak ennyit mond: Ünnepi étkezés a testvéreknek. 46 A XI. században György kijevi metropolita ( ) az Utasítások című munkájában a hétfő, szerda, és péntek szigorú megtartását javasolja, valamint szombat és vasárnap kivételével napi száz leborulást ír elő a hívek számára. 47 IV.4a. Története IV.4. Az Istenszülő elszenderedését megelőző böjti idő Az V. században már mindegyik böjti időszak, így jelen ciklus is már létezik. Nagy Szent Leó pápa egyik beszédében, melyet 450 körül mondott, világos utalást tesz: Az egyházi böjtök úgy helyezkednek el az évben, hogy minden időszak rendelkezik az önmegtartóztatás külön törvényével. Így, tavasszal van a tavaszi böjt (a Szent Negyvennap), nyáron a nyári Pünkösdkor (Péter böjt), ősszel az őszi a hetedik hónapban (Nagyboldogasszony böjt), télen a téli (karácsonyi böjt). Mások szerint biztos említés Keleten csak a IX. századból van. E böjt idejéről, kialakulásáról sokféle verzió van, híres tipikonok nem említik (pl. az evergetiszi), időpontja is sokféle (kezdetben egybe volt nőve az apostolok böjtjével, majd július hó kimaradt, s ez különvált), ezt a kérdést most nem részletezzük. Másik tudósítónk Tesszalonikai Szent Simeon, aki szerint ezt az időszakot Krisztus Urunk Anyjának tiszteletére rendelték el, hisz ő elszenderedése előtt szintén böjtölt és imádkozott érettünk. Fekete-hegyi Nikon szerint (XI. sz. 2. fele) e böjt egy régi szokás -ból, és nem az apostoli hagyomány ősiségéből ered. Mai idejét az 1166-os konstantinápolyi zsinat rögzítette. 48 IV.4b. A nagyboldogasszonyi előkészületi idő böjti rendje Fegyelem tekintetében Keleten ez a böjti idő a második legszigorúbb, e tekintetben csak a Nagyböjt előzi meg. Tehát könnyebb nála mind az Apostolok, mind a Karácsonyi böjt. Augusztus 1-étől olajat és bort csak szombaton és vasárnap fogyaszthatunk. Hétfőn, szerdán és pénteken száraz étkezés van előírva, kedden és csütörtökön pedig olaj nélküli, vagyis vízzel főzött ételek fogyasztása van előírva. 45 A témáról bőven olvasható: KATRIJ, Görög katolikus egyházi év, E néhány mondatos összefoglaló is a nevezett mű alapján készült. 46 Orosz, A. (szerk.), Ménea V. Május és június hónapokra, Nyíregyháza 2008, Vö. KATRIJ, Görög katolikus egyházi év, A témát hosszasan elemzi: KATRIJ, op. cit.,

14 Úrszínváltozás ünnepén megengedett a bor és olaj, valamint a hal fogyasztása is. Ezen a napon, amikor az Egyház megáldja az új terményeket, ősi szokás szerint a hívek hétfőn, szerdán és pénteken ezeket fogyasztják. Ha augusztus 15. szerdára vagy péntekre esik, halat fogyaszthatunk, más napokon azonban minden szabadon fogyasztható. A keleti hagyományban persze nem kizárólagosan a böjti időszakok az ajánlottak a hívek számára a bűnbocsánat szentségében való részesedés ideális idejeként. A sok esetben latinosító Mogila Péter a Nagyböjtre kétszeri gyónást és áldozást rendel el, a másik három böjti időszakra pedig legalább egyszeri gyónást és áldozást. A szlávoknál olykor a gyónás előtti hét is ismert volt, vagy legalább 1-3 nap, ekkor többet kellett imádkozni, gyakrabban templomba járni, több jócselekedetet végezni. 49 V. Önálló böjti napok Keresztelő János fejvételének napja a keleti egyházban szigorú böjti nap. E nap hangulatát olyannyira uralja az Előhírnök feletti gyász, hogy olaj és bor fogyasztása csak szombaton és vasárnap megengedett. Pocsajban régen Nádasi Béla paróchussága 50 idején csak dinnyét ettek kenyérrel, azzal a papi indoklással, hogy most úgyis dinnyeszezon van. Szeptember 14, az Úr keresztfelmagasztalásának ünnepe szintén szigorú böjti nap, és csak szombat és vasárnap esetében van felmentés borra és olajra. Ugyanez a szabály érvényes Vízkereszt vigíliáján, január 5-én. Méneánk tipikális előírása szerint: Tudnivaló, hogy ezen a tiszteletreméltó ünnepen, bármilyen napra, akár szombatra vagy vasárnapra esnék is, tejeset, tojásosat és halat nem eszünk, legfeljebb csak olajosat és bort élvezünk, hálát adva Krisztus Istenünknek. 51 Január 5-e kapcsán is Méneánkat idézhetjük: Majd szokás szerint éljenezzük az elöljárót, és bemegyünk az ebédlőbe, de tejterméket és halat nem eszünk, csak pár falat mézes kenyeret és ehhez bort is ihatunk, hálát adva Krisztus Istenünknek. 52 Ha e nap szombatra vagy vasárnapra esnék, így utasít: Majd bemegyünk az ebédlőbe, de tejterméket és tojást nem eszünk, csak olajat és bort, illetve még ha az elöljáró jónak látja halat is ehetünk, dicsőítvén Istenünket. 53 VI. A felmentések Keleten a kánonok alapján az apolíszisz szóval illetik a felmentéseket. Ami fontos meglátás: alapnak a teljes böjtöt tekintik, s ennek könnyítésére fogalmazzák meg a böjti fokozatokat és könnyítéseket. Fölmentés lehet: borra és olajra (olykor külön is), halra, tejtermékekre és tojásra, vagy minden eledelre. Szombat és vasárnap nem böjti nap, a legszigorúbb előírások is engedik az olaj és bor fogyasztását. Egyedüli kivétel Nagyszombat, amikor teljes böjt lenne az ideális. Sok fejtörést okozhat, hogy böjti fegyelmünk miért éppen halakat, bort és olajat említ. Azonban, ha elgondolkodunk, egyértelmű választ talán nem, de valamilyen következtetést mégis tehetünk: 49 Vö. KATRIJ, op. cit., Nádasi Béla április szeptember 30. között volt a pocsaji egyházközség paróchusa. Makói segédlelkészi kinevezéséről lásd: Hajdudorogegyházmegyei körrendeletek, I. szám év., Nyíregyháza 1955, o.n. 51 Ménea I., Ménea III, 113. Ugyanezt erősíti meg még egyszer a későbbiekben: Asztalhoz ülünk, de tejterméket és halat nem eszünk, csak pár falat mézes kenyeret és ehhez bort is ihatunk. Így fejezzük be a szent szolgálatot, mert böjt van az előkészületi napon. Uo., Uo., 113.

15 A hallal kapcsolatban azt látjuk, hogy a feltámadt Úr maga is halat és lépesmézet evett, tanítványai szeme láttára. Szókratész azt az indoklást ismeri, hogy azért csak halat esznek, mert ezek is, Mózeshez hasonlóan a vízből kerültek ki (Egyháztörténet 5,22). A halra való felmentés Nagyhét, Nagypéntek és augusztus 29. kivételével az Úr, az Istenszülő, és az Előhírnök más ünnepein van érvényben. György kijevi metropolita Nagyböjtben a világiaknak szombat és vasárnap engedélyezte a hal fogyasztását. A bor és olaj a lítia szertartásának elengedhetetlen kelléke. Az olívaolaj rendkívül tápláló tulajdonsággal rendelkezik. Egeria is beszámol arról, hogy a jeruzsálemi szerzetesek a Nagyböjtben nem ízlelnek kenyeret, sem olajat, sem más olyasmit, ami fáról származik, hanem csak vizet és egy kis lisztpépet. A betegek kenetében az olajjal való megkenés a küzdelemben való megerősítést is jelenti, az olaj fogyasztása erőt adó a böjti idő további lelki harcára. Azt se feledjük, hogy Keleten sok szent teste illatos olajat áraszt, s olykor mint például a Krétai-kánon szertartásában a szent mécsese előtti olajból kenik meg a hívek homlokát. Az irgalmas szamaritánusnál is volt bor és olaj: az olaj arra is kellett, hogy a bűnös ember szomorúságát megváltoztassa, lelohassza a sebet. A bor és olaj esetében némi eltérés van jelen a görög és szláv tradícióban: az oroszoknál például a bor és olaj szinte mindig együtt szerepel, míg a görög világban olykor csak az olajra, vagy csak borra van felmentés. Az evidens dolog, hogy amikor a hal fogyasztása megengedett, akkor a bor és olaj fogyasztása sincs korlátozva. Olykor tejjel, mézzel is találkozunk az előírásokban: ez is ősi szokás lehet, hisz Egyiptomban az újonnan megkeresztelteknek az Eukharisztia vétele után tejből és mézből készült keveréket nyújtanak 54, feltehetően az üdvösség jóízeként, hisz az ószövetségi Kánaán is a tejjel és mézzel folyó vidék képét kecsegtette. Pakhómiosz keresztelés utáni látomásában bohairi életrajza szerint a rászálló harmat összesűrűsödvén mézzé válik. A bor és olaj a Szentírás szimbólumrendszerében kifejezője a boldogságnak, így amikor ezekre fölmentés van, az ünnep tárgya által pontosan a kellemben való részesedésünk, az adott esemény feletti örömünk, az örömben való részesedésünk kap kifejeződést. A felmentések ősi tradícióra mennek vissza: mivel a szerdai és pénteki böjt a legrégibb, kezdetben ezekre kellett felmentéseket adni. De ez hosszú történet Egy 1901-es moszkvai Typikon, a 33. fejezetében az egész évre szóló felmentések rendjét néhány orosz sajátosság mellett jól összefoglalja: Ha Karácsony és Úrjelenés ünnepe szerdára vagy péntekre esik, akkor felmentés van túróra/sajtra és tojásra, a világiaknak pedig húsra. 55 Ciprusi Epifániosz szerint: Nem illő a böjtölés Teofánia ünnepéhez, amikor a mi Urunk testben született, akkor sem ha szerdára, vagy péntekre esik. 56 A Húsvét utáni szabad napok mintáját követte a Karácsony utáni 12 nap. Ha az Istenszülő születése, a Találkozás ünnepe és az Istenszülő elszenderedése napja szerdára vagy péntekre esik, fölmentés van halra és borra. Az Istenszülő templomba vezetése és Úrszínváltozás napján, bármely napra essen, felmentés van halra és borra. Ilyenkor 2-szer eszünk napjában. Az Örömhírvétel ünnepe, bármely napra essen a Nagyböjtben, Virágvasárnapig felmentés van borra és halra. 57 Ezt a virrasztás fáradsága is indokolja. Egyszer eszünk napjában, kivéve szombaton és vasárnap. Ha március 25. Nagycsütörtökre esik, felmentés van 54 Vö. RUPPERT, F., A pakhomiánus szerzetesség és a kolostori engedelmesség kezdetei, Pannonhalma 2001, lábj. 55 Felmentések az egész évre, in Usztav, 33. fejezet, Moszkva 1901, KATRIJ, Görög katolikus egyházi év, Usztav, 38.

16 borra és olajra, Nagypénteken pedig csak borra. 58 A mi Triódionunk szerint: A böjti szabályok szerint a nagyböjti idő alatt kétszer lehet halat enni: Örömhírvétel ünnepén és Virágvasárnap. 59 Van olyan előírás is, ahol már az Örömhírvétel előünnepén fölmentés van borra és olajra. Méneánk Örömhírvétel ünnepénél részletes szabályozást ad, láthatóan a görög tradíciót bemutatva: Ha e nap Lázár szombatjára, valamint a Nagyhét első három napjára esik, fölmentés van borra és olajra. Nagyszerdán este viszont, a szolgálat befejezése után a fölmentés már csak olajra van. Nagycsütörtökön a Bazil-liturgia után a fölmentés ismét borra és olajra szól, este viszont már csak borra. Az alkonyati zsolozsma után: Az ebédlőben csak nem főtt eledeleket vehetünk magunkhoz, s fölmentés van borra. 60 Egy másik helyen, 25-én délutánra, a Ménea bőbeszédű: Azt mondják ugyanis, bármilyen napra is esik a Szent Örömhírvétel ünnepe, Aranyszájú Szent János liturgiáját kell végeznünk, az ebédlőben pedig fölmentés van halra, bármelyik napra is essék ez. Hiszen így vettük át ezt a szent atyák hagyományából, hogy a Szent Örömhírvétel ünnepén halat ehetünk. 61 Ha Keresztelő János születése, az Apostolfejedelmek ünnepe, valamint Szent János apostol ünnepe szerdára vagy péntekre esik, halat és bort eszünk, 2-szer napjában. Keresztfelmagasztalás ünnepén, és Keresztelő János fejvételének napján nem eszünk halat, csak olajat, és bort iszunk. Este hal nélkül vacsorázunk, és gyümölcsöket eszünk, vagy amit Isten ad. A Karácsony utáni 12 napon, Húshagyó héten és Fényes héten, valamint Pünkösd hetében a szerzeteseknek felmentés van túróra és tojásra, a világiaknak pedig húsra. Vajhagyó héten a szerzeteseknek és világiaknak felmentés van túróra és tojásra. Szerdán és pénteken a kilencedik óráig böjtölünk, és egyszer eszünk napjában. 62 A mi Triódionunk részletesebb magyarázattal szolgál: Az alkonyati szolgálat után ezen a két napon tejeset és tojást is lehet enni, a szent Nikéforosz hitvalló, konstantinápolyi pátriárka rendelkezése szerint, aki ezt írja: a szerzeteseknek úgy kell böjtölniök a következő (vajas) hét szerdáján és péntekjén, hogy az Előre megszentelt áldozatok liturgiája után tejes és tojásos ételt is ehetnek, ha van nekik. Ez a rendelet a jakobiták tanítása és a tetraditák eretneksége ellen irányul. 63 Erre egy másik helyen rá is erősít: A vecsernyei elbocsátás után asztalhoz ülve és Istennek hálát adva ezeken a napokon egyszer tejeset és tojásosat is lehet enni, sőt bort is inni. 64 Utóbbiban ott az étkezés mennyiségének megjelölése és a bor nevesítése is. Az egész Pentekosztárion időszakában szerdán és pénteken felmentés van olajra és borra, kivéve az Ünnepfelezés és Húsvét ünnepzárásának napját, ekkor halra és borra van felmentés. 65 Pentekosztárionunk szerint Az asztalnál nagy étkezés van a testvérek számára halból készült eledellel. 66 Egyesek más dolgokra is adnak felmentést: Tudniillik a szent apostolok és Krisztus születésének böjtjében kedden és csütörtökön halat nem eszünk, csak olajat és bort. Hétfőn, szerdán és pénteken se olajat nem eszünk, se bort nem iszunk, hanem böjtölünk a kilencedik óráig, s ezeken a napokon száraz étkezés van. Szombaton és vasárnap halat eszünk. 58 Usztav, Triódion, Ménea IV., 149. A többi rubrikális rész megtalálható: Ménea IV., oldalakon. 61 Ménea IV., 167. Később megerősíti: Az asztalnál nagy enyhítés van a testvérek számára, mert halat is eszünk és bort is iszunk, a legszentebb Istenszülő tiszteletére. Uo., Usztav, Triódion, Triódion, Usztav, OROSZ, A. (szerk.), Pentekosztárion, vagyis húsvét-pünkösdi énektár, mely tartalmazza a húsvéttól mindenszentek vasárnapjáig tartó időszak szent szolgálatait, Nyíregyháza 2002, 260. (A továbbiakban: Pentekosztárion).

17 Ha kedden és csütörtökön doxológiás szent ünnepe van, halat eszünk, hétfői nap úgyszintén. Szerdán és pénteken felmentés van borra és olajra, s napjában egyszer eszünk. Ha a szentnek virrasztása van, szerdán és pénteken felmentés van olajra, borra és halra. Ha a templom címünnepének szentje, vagyis templombúcsú van, akkor ugyanígy teszünk. Nagyboldogasszony böjtjében Úrszínváltozás napjának kivételével, böjtölünk a kilencedik óráig. Hétfőn, szerdán és pénteken szárazat eszünk, és térdhajtásokat végzünk egészen az áldozásig. Kedden és csütörtökön főtt ételt eszünk, olaj nélkül. Szombaton és vasárnap főtt ételt eszünk olajjal, és bort is iszunk. Halat nem eszünk augusztus 15-ig, csak augusztus 6-án, kétszer egy nap. 67 Ménologionunk követi a szláv rendet, e könyvünk szerint a doxológiás ünnepeken tehát, pl. az egyházi év kezdetén, szeptember 1-én fölmentés van borra és olajra. A doxológiás ünnepen való felmentés magával hozza, hogy az ünneplés következő fokán, pl. a polieleoszos emléknapok esetén is megvan ez a könnyítés. Ami érdekesség: Ménologionunk szerint egyes jelzés nélküli napokon is fölmentés van borra és olajra: így jelzi szeptember 9-ét (görögöknél is megvan), Joákim és Anna emlékünnepét; január 22-ét, Timóteus apostol és Anasztáziosz vértanú napját; február 8-át, Tivadar nagyvértanú ereklyéinek átszállítását; február 11-én Balázs fölszentelt vértanút; március 26-án Gábor főangyal napját (ami ünnepzárás), és május 15-én Pakhómiosz és Akhillész vértanú tiszteletét. Utóbbi (Pakhómiosz) esetében tudjuk, hogy maga is könnyített szerzetesei számára a böjti fegyelmen, így akár emléknapján indokolt is lehet felmentést adni. A szláv könyvekben pl. Barlanglakó Antal ünnepére is jelezve van a bor és olajra való felmentés. Ménologionunk Karácsony és Vízkereszt vigíliáját szigorú böjtként jelöli meg, szombat és vasárnap esetére viszont csak megtartóztatást ír elő. Ugyanígy tesz augusztus 29-e ünnepén is. Január 5-e kapcsán, ha az imaórák 4-ére helyeztetnek át, e napra még teljes fölmentést ír elő. Más szempontból nézve a felmentéseket: A szülő és gyermekágyas asszonyok Keleten mentesek a böjttől. Sőt, ha valaki a Nagyhéten ad életet gyermekének, vajat ehet és bort ihat, Szent Timóteus 50. kánonja értelmében. A felmentés a betegek és testileg gyengélkedőkre is fennáll, hiszen a böjt a test megalázására szolgál. Akinek pedig gyenge a teste, számára nincs szükség a böjt általi megalázásra is, elég neki a maga testi baja Zónarasz szerint. Egyesek szerint a betegek csak hallal törjék meg a böjtöt, hús az ő számukra sem megengedett. 68 Nikodémus Exomologetárionja sem siklik el a kérdés mellett: mivel a nagyböjti böjt egyenlő a szerdai és a pénteki böjttel, abból az következik, hogy a böjt alóli felmentésnek a betegek vagy gyengék esetében is egyenlőnek kell lennie e böjtök alatt. Ezért, ahogyan Timóteus 8. és 10. kánonja megengedi a Nagyböjt alatt terhes nő számára azt, hogy annyi bort és ételt fogyasszon, amennyi az erőnlétéhez szükséges, ez a szabály a szerdai és pénteki böjtre ugyanúgy vonatkozik. Ugyanez áll azokra is, akik nagy (hosszú ideig tartó) betegség miatt legyengültek, nevezetesen számukra megengedett, hogy olajat és bort fogyasszanak ezen böjti időszakok alatt. Ezért azt mondja Jeromos hittudós: A szerdai és a pénteki böjtöt nem szabad megszegni, csak ha nagy szükség van. Ágoston hittudós ugyanezt mondja Usztav, Vö. SZEMERSZKY, J., A görögkatholikus egyház böjtjei, in Keleti Egyház I. évf., 9. szám, november hó, Miskolc 1934, Meg kell jegyezni, hogy az Apostolok a Határozatok V. könyvének 20. fejezetében azt parancsolják: Azt parancsoljuk, hogy minden szerdán és pénteken böjtöljetek, és a böjtölés során a fölösleget adjátok a

18 De a húsból és vérből levő emberek miatt, akik enni és a nagyböjti, a szerdai és pénteki böjtöt megtörni vágynak, vagy betegséget színlelnek (anélkül hogy valójában azok lennének), vagy ha valójában betegek, akkor azok azt mondják, hogy az olaj és bor nem elegendő ahhoz, hogy túljussanak a betegségen, ezen tettetések miatt, a lelkiatya vagy főpap nem szabadna, hogy higgyen csupán ezen emberek szavaiban, akik ezeket kérik, hanem meg kellene kérdeznie egy tapasztalat és istenfélő orvost az állapotukról, és az ő javaslatára megengedni a betegnek, hogy megtörjék a böjtöt. Cireseanu pedig a következőket mondja: A betegek, gyermekek, öregek és tehetetlenek fel vannak mentve ezen szabályok alól, viszont ők is legalább lélekben böjtöljenek. Ezen étkezési mód mellett megtartóztatjuk magunkat a testi élvezetektől is, és egyben a test böjtjével böjtölünk lélekben is, ezért kötelesek vagyunk megvallani bűneinket, megtisztítani gondolatainkat a hiábavaló kívánságoktól, meg kell bocsátanunk ellenségeinknek, fel kell keresnünk a betegeket és meg kell alázkodnunk Isten előtt. 70 VI.1 Olaj, tejtermékek, halak fogyasztása néhány előírásban Áthoszi Atanáz nagy ünnepeken teljes felmentést adott szerzeteseinek, s előírásait hozzáigazította a böjti időszakokhoz is. Igaz, ő még nem ismerte az ünnepek rangsorát, hanem csak böjt, vagy csak ünnep szerepelt gondolatvilágában. A korlátozások megjelenése összefügg az ünnepek rangsorának keletkezésével, mely párhuzamosan haladt a liturgikus előírások fejlődésével. A különféle tipikonokban szigorúság és engedékenység mondhatnám harca is megfigyelhető. Egy példa 71 : Az olaj esetében Tarkhaniótész János csak a jeles szentek emléknapjain engedélyezi. Miklós patriarcha szintén engedi az olaj fogyasztását, de csak a legrangosabb szentek esetében. Ő azonban korlátozza a sajt fogyasztását, Krisztus, az Istenszülő és a Keresztelő ünnepein, és a hal esetében maradt engedékeny. Nikétász Sztéthatosz sztudioszi apát viszont egyáltalán meg sem engedte volna sajt evését az Úr ünnepein. VII. Szabad napok és hetek A szabad hetek, ill. szabad napok azon időszakok a keleti egyházban, melyek ideje alatt a fölmentés mindenre kiterjed, azaz szerdán és pénteken is megengedett a húseledelek fogyasztása is. A négy szabad ciklus előtt ne feledjük megjegyezni: szabad napnak számítanak a vasárnapok, illetve egyes ünnepnapok is, amikor az ünnepi örömre való tekintettel nincs böjt. A szabad ciklusok a következők: 1. A vámos és farizeus vasárnapját követő hét: A görög-örmény ellentét mellett ennek teológiai indoka a farizeus kérkedéséből okulva, hogy a testi böjtölésünk se a dicsekvés, se a mások megítélésének forrása ne legyen. Triódionunk szerint: A héten még mindennap ehetünk tejes és tojásos eledelt Fényes hét: A IV. századtól már jelen van a Megújulás hete, s Krisztus feltámadásának örömét semmi nem homályosíthatja el. Nagy Theodósziosz e héten betiltotta szegényeknek. (SC 329, p. 284). Ugyanezt mondja az istenfélő Ignátiosz a Filippiekhez írt levelében (ch. 13), nevezetesen azt, hogy azok, akik szerdán és pénteken böjtölnek, ezzel egy időben adjanak alamizsnát a fölöslegükből a szegényeknek. (PG 5, 937A). 70 CIRESEANU, op. cit. Lásd: 71 A példa részletes elemzéssel: KRAUSMÜLLER, op. cit., Triódion, 16.

19 a bírósági eljárásokat, az ifjabb Theodósziosz pedig a cirkuszi és színházi előadásokat. A VI. egyetemes zsinat is rendelkezik róla 691-ben. (Ezt az időt nyugalomban töltsék, gyakran látogassanak templomba, betiltva a lóverseny és más látványosságok) Pentekosztárionunk tömören így fogalmaz: Az asztalnál nagy étkezés, feloldás minden ételre és italra. 73 Van olyan monostori hagyomány, ahol a húst soha nem evő szerzeteseknek is szinte kötelező Húsvétkor a húseledelek fogyasztása! E hét sajátossága még a szegetlen kenyér, a panágia fényes hét szombatjáig való napi fölemelése, melyet akkor, a Szent Liturgia végeztével fogyasztanak el. Tamás vasárnaptól Pünkösdig a szerdai és pénteki böjt van előírva, amikor tartózkodni kell a hús és tejtermékektől. A szláv hagyományban ez időszak böjti napjain felmentés van halra is. Az Ötvened közepének napján megengedett a hal fogyasztása. Kezdetben az egész Ötvened időszaka alatt tilos volt böjtölni, Epifániosz szerint: Szerdán és pénteken egész évben böjtöt tartunk, mégpedig a kilencedik óráig, ami a mi időnk szerint délután három óra. Az Ötvened napjain ez másképp van, akkor ugyanis nincs sem böjtölés, sem térdelés Pünkösd utáni hét: Feltehetően ez jelent meg utoljára a szabad hetek közül. Pünkösd örömének meghosszabbítására szolgál. 4. Karácsonytól Vízkereszt vigíliájáig, azaz dec.25-január 4. közötti idő. A szavvaita tipikon szerint ez idő alatt nincs sem böjt, sem térdeplés a templomban és a szerzetesi cellákban. E 12 napot Jusztiniánosz császár 535-ben kiadott kódexe parancsolja megtartani. Egy történetíró szerint maga a császár ezt buzgón betartva, sokkal bőkezűbben osztogatott alamizsnát. Január 6-án minden szabadon fogyasztható. Görög katolikus egyházunkban a polgári naptár szerinti állami ünnepek napjai is fölmentést jelentenek, amennyiben azok böjti napra esnek. 75 Egyéb böjti alkalmak A Didakhé böjti előírásokat ad a keresztséggel kapcsolatban is, de a böjt módját nem részletezi: A keresztelendő és a keresztelő böjtöljön a keresztelés előtt, ha lehetséges, a többiek is; a keresztelendőnek hagyd meg, hogy előzőleg egy, vagy két napig böjtöljön (vö.: Mt. 28,19). Keleten az egyházi renddel kapcsolatban is megjelenik a böjt: a szentelő püspök és a szentelendők is böjttel készülnek a szent rend felvételére. Régen szemináriumunkban is így volt ez: egy idősebb paptestvérünk visszaemlékezése szerint zsír nélkül főtt mákos galuskát ettek a szentelési lelkigyakorlaton. 76 Egyes keleti egyházakban a keresztelés is szabályozott: dec. 25-jan.6. között, a Nagyhéten és a nagy ünnepeken tiltott, ekkor csak vészhelyzetben ill. püspöki engedéllyel lehetséges. Más keleti egyházakban vasárnap pedig tilos a temetési szertartás, illetve vannak halotti megemlékezéseket tiltó napok. 77 VIII. A böjti fegyelem problémái az ortodox világban 73 Pentekosztárion, KATRIJ, Görög katolikus egyházi év, IVANCSÓ, Szertartástan, Lakatos László áldozópap szíves közlése. 77 Egyházmegyénk Szertartási Utasításai számunkra is minden évben közlik, mely esetekben nem éneklünk a Szent Liturgiákon halotti énekeket, csak ekténiát.

20 Az ortodox egyház is érzékelte, hogy a böjti fegyelem kőkemény betartása sok gondot okoz a világi híveknek, néhányan pedig sok konkrétum betartását mellőzik is mindennapi keresztény életükben. Amint a XX. század folyamán ennek jelei egyértelműek voltak, a mai modern és globalizált világ ortodox teológiája különösen a szórványban világosan felismeri a problémát, és kiegészítő de nem helyettesítő lehetőségeket is ad hívei számára. Gondolkodjunk kicsit arról az Összorthodox Zsinatról, melyet máig sem tartottak meg, s az utóbbi időkben egyre több szó esik ennek aktualitásáról. Az 1961-es rodoszi pánortodox konferencia rögzítette egy jövőbeli zsinat témáinak katalógusát. 78 Az 1971-ben összeülő Interortodox Előkészítő Bizottság ülését három zsinatot előkészítő konferencia követte: ban, 1982-ben és 1986-ban. Az első konferencia hetedik pontjában témaként szerepel: A böjtre vonatkozó egyházi előírások korszerűsítése, 1982-ben három téma között a második az egyház böjti előírásainak a mai kor követelményeihez igazítása, s 1986-ban is A böjtölés jelentősége és mai megtartása szerepel a tárgyalandó témák között. Megfogalmazzák, hogy elsősorban a helyi egyházak dolga, hogy a szigorúság és az irgalmasság elveinek figyelembe vétele mellett enyhítéseket tegyenek azok számára, akiknek nehézségei vannak az összes előírás megtartásával. 79 Keleten ugyanis a különféle helyi egyházak előírásai böjti fegyelem tekintetében mai napig nem egységesek, és szükségessé válik egyfajta minimum és maximum meghatározása. Két héttel ezelőtt Hilárion volokolamszki metropolita beszélt a Zsinat összehívásának jövőbeli idejéről, s a következőket mondta: Tíz téma került elfogadásra, amelyekben mindezen időben folyt az előkészítés. Egyikük: az orthodox diaszpóra kánoni berendezkedése: milyen módon kell az Orthodox Egyháznak léteznie ott, ahol több különböző orthodox joghatóság van jelen. Mindenek előtt Nyugat-Európáról, Amerikáról és Ausztráliáról van szó. Ezután vannak olyan témák, mint az egyházi naptár kérdése, a böjtről szóló egyházi rendelkezések egységesítése, a házasság akadályai, az Orthodoxia viszonyulása a többi keresztény hitfelekezethez, az ökumenizmushoz, az egyházi autonómia megadásának módja, az Orthodox Egyház viszonyulása a világ aktuális politikai, társadalmi stb. problémáihoz. A zsinatelőkészítő folyamat hosszúságának 50 év az az oka, hogy az Egyházak között léteznek bizonyos nézeteltérések, de a fent felsorolt nyolc témában ezeket a nézeteltéréseket sikerült leküzdeni, e kérdésekben az álláspontok egyeztetve lettek. Két téma maradt, amelyekben az álláspontok még nem teljesen egyeznek: az autokefalitás megadásának módja és a diptichonok Felmerült a kérdés mi legyen a továbbiakban? Folytassuk az Összorthodox Zsinat előkészítését még ötven évig? Ez a perspektíva sokakat nem elégít ki. Ha folytatjuk a vitákat azon kérdésekben, amelyekben zsákutcába jutottunk (többek között a diptichonok kérdésében), akkor a vita ötszáz évig vagy még további is elhúzódhat. Ezért az előkészítő bizottság februári ülése után Bartholomeosz patriarcha levelet küldött az egyházak elöljáróinak azzal a kérdéssel, hogy hogyan látják őt a Zsinat előkészítésének további folytatását. Több elöljáró azt válaszolta, hogy a Zsinatot meg lehet tartani azon nyolc kérdésben is, amelyek már egyeztetésre kerültek. Azon két téma pedig, amelyben egyelőre nem létezik megegyezés, a zsinat utáni időszakra halasztható. Többek között az Orosz Orthodox Egyház is így válaszolt. 80 Föntebb alternatív, kiegészítő lehetőségek ajánlásáról is beszéltem. Ilyen ajánlások napjainkban Keleten: az istentiszteletek rendszeres látogatása, rendszeres ima, elmélkedés Istenről és az életemről, a Szentírás gyakoribb olvasása, mértékletesség, gyónási és áldozási 78 A rodoszi konferenciáról részletesen beszámol: Berki, F., Előkészület az összorthodox előzsinatra, in BERKI, F., Az el nem ásott talentum (Cikkek, tanulmányok, igehirdetések), Budapest 1985, BASDEKIS, A., Összortodox Zsinat Három összortodox Zsinatelőkészítő Konferencia, Böjti előírások, in Thöle, R.(szerk.), Bevezetés az ortodoxia világába, Budapest 2001, Ria-Novosztyi Hírügynökség sajtótájékoztatója, szeptember 9. Idézi: szimandron. hu/index.html

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI HÚSVÉTI MISERENDEK 2010. CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB TEMPLOMAIBAN SZEGEDI SZÉKESEGYHÁZ SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI Április 1. Nagycsütörtök 10.00 Olajszentelési szentmise, melyet Püspök úr és az egyházmegye papsága

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 2016. f e b r u á r 7. A Ko m á r o m i plébánia hírlevele IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam. Sokféleképpen lehet látni az Urat: látomásban,

Részletesebben

Az örömből, a legnagyobb Örömbe.

Az örömből, a legnagyobb Örömbe. XIII. évfolyam 1. szám 2015. február Az örömből, a legnagyobb Örömbe. Elmúlt a farsang és elkezdődött a csendesebb életvitelnek, az elgondolkodásnak, a változtatásnak az időszaka. Ahogyan a Prédikátor

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN 2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN SzentMihályFőplébánia 2014. ÁPRILIS 11. FÁJDALMAS PÉNTEK 18.00 Élő keresztút a Károly templomtól a Bazilikáig 10.30 Érseki szentmise, barkaszentelés,

Részletesebben

Tételek hittanból (2016. május 20.)

Tételek hittanból (2016. május 20.) Tételek hittanból (2016. május 20.) 1. Kinyilatkoztatás Biblia (jelentése, részei, felosztása, keresés benne, sugalmazás) 2. Egy XX. századi magyar boldog élete, jelentősége 3. Teremtéstörténet - bűnbeesés

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

Az apostolok szinte mindig böjtöltek

Az apostolok szinte mindig böjtöltek XI.évfolyam 6. Szám 2013. június Pünkösd után, Apostolok böjtjének üzenete Május 27-től Az apostolok szinte mindig böjtöltek (Aranyszájú Szent János 57. homíliája a Máté evangéliumához.) Az apostolfejedelmekről

Részletesebben

Az Országba vezető királyi út

Az Országba vezető királyi út XII. évfolyam különszám 2014. április Az Országba vezető királyi út A Szent napokban a Szentírás olyan közeggé válik, amelyen keresztül találkozunk Istenünkkel. Kinyilatkoztatják számunkra, hogy Isten

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum A húsvét Új Szöveges dokumentum A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban.

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Keresztelés. 1 5-ik közlemény. Isten tisztelése és imádása nincsen sem helyhez, sem időhöz kötve, de az ember életének minden főbb mozzanata kapcsolatba

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Káposztássy Béla Cím Bűnbánat és közösség Megjelenés Új Ember 2002. 03. 24. Tárgyszavak bűnbánattartás gyakorlata, közösségi bűnbánattartás, magángyónás Káposztássy

Részletesebben

Ez év március 13-án, megválasztásának XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS!

Ez év március 13-án, megválasztásának XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! AZ IRGALMASSÁG RENDKÍVÜLI SZENTÉVE Ez év március 13-án, megválasztásának második évfordulóján Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában

Részletesebben

Tanmenetek 2014/2015-ös tanév

Tanmenetek 2014/2015-ös tanév Tanmenetek 2014/2015-ös tanév Tanév: 2014/2015 Tantárgy: katolikus hit- és erkölcstan Tanár: Hunyadi László hitoktató Intézmény: Kiliti, Ságvár iskolák Osztályok: 1-8. évfolyamok Hitoktató Plébános 1 Általános

Részletesebben

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések GY I K Gyakran Ismételt Kérdések A GYIK - Gyakran Ismételt Kérdések - azoknak kiván segitséget nyújtani akik az itt megjelenített tartalom pl. menű ill. az egyéb feliratok szövege nem teljesen érthető

Részletesebben

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ O Clemens O Pia O Dulcis Virgo Maria! Család - liturgia A családi imádság egyik célja, hogy a gyermekek természetes módon eljussanak az egész Egyház liturgikus imádságához, a Szentmiséhez

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Mt 17,1-9 Totális kommunikáció

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Mt 17,1-9 Totális kommunikáció 2014. Március 16. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Mt 17,1-9 Totális kommunikáció II/11. szám Íme a totális kommunikáció! A tanítványok minden érzékszervükkel vesznek

Részletesebben

Karácsony előtti betegellátás

Karácsony előtti betegellátás II. évfolyam 12. szám 2015. december Karácsony Lelkünk szemével az égre nézünk, és mi is követjük a csillagot, amely vezeti Betlehembe a Napkeleti Királyok utazását. Isten igéje, a Szentháromság második

Részletesebben

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv SMART DIET Táplálkozási kézikönyv A Smart Diet diéta segítségével elégetheti a különböző területekről a zsírpárnákat, különösen a hasról, lábakról, és a karokról. Többféle diéta létezik. Vannak szétválasztó

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT www.alkoholtfelelosen-2340.hu ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN 2 3 4 0 program: felelősségteljesen élvezd az italod! Az alkohol és hatása Amikor borról,

Részletesebben

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei V. OSZTÁLY L I T U R G I K A A keresztény istentisztelet Keresztény (gör. chrisztianosz = krisztusi) Istentisztelet = szentmise Az istentisztelet helyes módját a kinyilatkoztatásból ismerjük meg. A kinyilatkoztatás

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás Csengő Térdhajtás Oltárcsók Keresztvetés, köszöntés (szándék) Bűnbánat Kyrie Főkönyörgés IGE LITURGIÁJA Olvasmány Zsoltár (Graduale, psalmus responsoricus)

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben

Nyilvántartás a működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység esetén

Nyilvántartás a működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység esetén Nyilvántartásba vétel száma: 1/2010/ M Neve: Lakshmi Áldás Kft Nyilvántartás a működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység esetén Címe és Székhelye: 2471 Baracska Arany János utca 3. Kereskedő

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Hittan tanmenet 5. osztály

Hittan tanmenet 5. osztály Hittan tanmenet 5. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Könyvek Könyve című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél 1. I. Ószövetség Mi a Biblia? 2-3.

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl

NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl Bozsok községi... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl A nyilvántartás vezetése a 10/009. (IX.9.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdése alapján kötelezõ. A nyilvántartás

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN CSALÁDI NAP

MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN CSALÁDI NAP MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2014. MÁRCIUS 30. NAGYBÖJT XII. évfolyam III. szám CSALÁDI NAP 2. OLDAL CSALÁDI NAP 5. OLDAL HÚSVÉTI TRIDUUM 3. OLDAL NAGYBÖJT SZELLEME 6. OLDAL KARITÁSZ 4. OLDAL

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011.

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. 1 VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. Tartalom: I. Bevezetés II. Céljaink megvalósítása munkacsoportjaink által 1. Liturgikus munkacsoport 2. Közösségi munkacsoport 3. Karitatív

Részletesebben

XI. 9. Karitász-ünnep 10. 11. 12.

XI. 9. Karitász-ünnep 10. 11. 12. Hó órasz Iskolai Plébániai Megjegyzés IX. 1. 2. 3. 4. X. 5. 6. 7. 8. Cím: Szervezési feladatok, ismerkedés könyvvel Nevelési cél: Egymásra figyelve, együtt lesz a közös munkánk eredményes Oktatási cél:

Részletesebben

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március LOCSOLÓVERSEK Húsvéthétfőn szokásosnál ragyogóbban kelt a nap; Kiugrottam az ágyamból egyetlenegy perc alatt. Kölnivízzel a zsebemben míg eljöttem

Részletesebben

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010 9:47 PM Page 241 Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

Hittan 1-8. évfolyam

Hittan 1-8. évfolyam Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv XI. Hittan 1-8. évfolyam Miskolc, 2014. március 28. GÖRÖG KATOLIKUS HITTAN 1-8. évfolyam Mily csodálatosak a Te műveid Uram, mindeneket bölcsességgel

Részletesebben

keresztjének drága áldott fája: ezen függ az egész világ váltságdíja, és

keresztjének drága áldott fája: ezen függ az egész világ váltságdíja, és LEVÉL A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETÉRŐL XIV. évfolyam 4. szám 2014. április TITKA A KERESZTFÁNAK A hamvazószerdával elkezdődött szent negyven nap célja húsvét méltó megünneplésének az előkészítése.

Részletesebben

S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O

S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O Őszentsége XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu propriója az 1970-es reform előtti római liturgia használatáról XVI. BENEDEK PÁPA A pápák

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Jertek merítsetek fényt, a feltámadottnak világosságából, És dicsőítsük Krisztust, ki föltámadt hallottaiból!

Jertek merítsetek fényt, a feltámadottnak világosságából, És dicsőítsük Krisztust, ki föltámadt hallottaiból! II. évfolyam 4. szám 2015. április Jertek merítsetek fényt, a feltámadottnak világosságából, És dicsőítsük Krisztust, ki föltámadt hallottaiból! Mindnyájan bementek az Úr örömébe, elsők és későn jövők,

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

Máté evangéliuma 1-4,11

Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma - Bevezetéstani ismeretek Felépítéséről három fő elmélet van: az események földrajzi helye alapján a krisztológiai váz alapján a beszédgyűjteményekre épülő váz:

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Részletesebben

Szenci Esperességbe való zarándokoltatása alkalmából

Szenci Esperességbe való zarándokoltatása alkalmából Pásztorlevél a Szent Cirill ereklye Szenci Esperességbe való zarándokoltatása alkalmából Krisztusban drága testvéreim, a mai vasárnap evangéliumának bevezető mondatai Jézus tanításának fontosságára és

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

22. Hogyan szól hozzánk Isten az imában? Eszünkbe juttatja,amit mondani akar nekünk. Aki ismeri Jézust, és Isten üzenetét az ráismer Isten szavára.

22. Hogyan szól hozzánk Isten az imában? Eszünkbe juttatja,amit mondani akar nekünk. Aki ismeri Jézust, és Isten üzenetét az ráismer Isten szavára. HITTAN - ANYAG ÖSSZEFOGLALÁSA BÉRMÁLKOZÓK RÉSZÉRE 2016. 1. Ki az Isten? Az egész világ Ura és a mi Mennyei Atyánk 2. Hány személy az Isten? Az Isten három Személy: Atya, Fiú, Szentlélek. 3. Mit jelent

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A család védelme a politika feladata is

A család védelme a politika feladata is IX. évfolyam, 2. szám 2011 február A család védelme a politika feladata is A család az élet helye, ahol az élet megfogan és befogadásra talál. Mivel az ember nem egy tárgy, az emberi életet nem lehet gyártani.

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE I. KÖZLEMÉNYEK 2013. év III. szám 700/2013 Krisztus feltámadt! Krisztusban Szeretett Testvéreim! Húsvét éjszakáján, mielőtt elindulnánk a föltámadási körmenetre, a gyertyalángok

Részletesebben

Advent IV. hetének liturgikus rendje 2013. december 22-től, december 23-ig

Advent IV. hetének liturgikus rendje 2013. december 22-től, december 23-ig Advent IV. hetének liturgikus rendje 2013. december 22től, december 23ig Vasárnap 12.21 Advent IV. vasárnapja IV. hét Balinka 8.00 Szentmise int. +Idős és ifjú Stohl Ferenc és szülőkért és nagyszülőkért

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl

NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl Répcelaki Közös Önkormányzati Hivatal - Nick... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot)

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) TARTALOMJEGYZÉK I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl esrempehollós Önkormányzat... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján kötelezõ. A nyilvántartás

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl

NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl Dénesfa Község Önkormányzata... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekrõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdése alapján kötelezõ.

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek!

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek! Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Az ember gyakran teszi fel magának a kérdést: mit gondolnak rólam az emberek? Ez a kérdés

Részletesebben