EU integráció és a mezőgazdasági termelő 2001 Molnár D. László
|
|
- Zoltán Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EU integráció és a mezőgazdasági termelő 2001 Molnár D. László Bevezetés A tapasztalat és a szakirodalom tanúsága szerint az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel a korábbi kisparaszti eszközök nagy része kiesett a termelésből és a fejlesztés érdekében hatalmas állami támogatás vált szükségessé. Ezzel a termelés mennyiségben minden korábbi mértéket felülmúló ütemben növekedett, s többször meghaladta a négy százalékot. Az állattenyésztés fejlődése a növénytermesztésnél jobban gyorsult, különösen az abrakfogyasztó állatok tekintetében. A fejlődés lendülete a világgazdasági hatások begyűrűzése és a hazai pénzügyi politika erősödő elvonása nyomán a nyolcvanas évekre megtorpant. A kiútkeresést jellemezte, hogy a nyolcvanas évek második felében a nem mezőgazdasági tevékenység a mezőgazdasági ágazaton belül jelentős nyereségforrássá vált részben azáltal, hogy a szövetkezeteken vagy a nagyüzemeken belül önálló üzemként működtettek például mezőgazdasági gépjavítással, feldolgozóipari termeléssel, szállítással, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó üzemeket. A rendszerváltás után a mezőgazdaság ilyen jellegű tevékenysége jórészt megszűnt. A rendszerváltás után a vagyoni kárpótlás keretében megindult a régi birtokok visszaigénylése és a föld magántulajdonba való visszajuttatása közepéig körülbelül félmillió ember jutott árverés útján földhöz, körülbelül kétmillió hektárhoz. A szövetkezetek egy része megszűnt, egy része kisebb szövetkezetekké alakult, az állami gazdaságok többsége pedig részvénytársasággá alakult. A mezőgazdaságot átalakító tulajdoni változásokhoz a termelés anyagi és strukturális feltételei nem voltak megfelelőek. Az agrárolló mellett aszályos évek és a kárpótlási jegyek értékvesztése a termelési feltételeket kedvezőtlenül befolyásolta. Az agrártermékeket nem nagyon sikerült külföldre exportálni: a keleti piacok fizetési gondjai, s a nyugati piacok telítettsége és a külkereskedelem privatizálása és szétforgácsolódása miatt, továbbá a magyar termékek minősége és csomagolása sem volt mindig megfelelő. Emiatt, továbbá az új földtulajdonosok idős kora, kedvezőtlen egészségi állapota vagy rossz anyagi helyzete miatt is azoknak, akik földhöz jutottak egy része nem volt képes megfelelő gazdálkodásra, hanem a földjét inkább eladta vagy bérbe adta. A bérbe adott föld területe 1994-ben megközelítette az egymillió hektárt. A földtulajdon és a földhasználat így mindinkább különvált egymástól. A kilencvenes években a mezőgazdasági termelés csaknem negyven százalékkal esett vissza. Az ben bekövetkezett mélypontból a legutóbbi években csak kis mértékben sikerült kiemelkedni. A visszaesés az állati termékek termelésében nagyobb volt, mint a növénytermesztésben. A mezőgazdaság részaránya a bruttó nemzeti termékből az elmúlt évtizedben csökkent nemcsak a mezőgazdasági termelés hanyatlása miatt, hanem a többi ágazat fejlődése miatt is. A mezőgazdasági bruttó termelés 1999-ben az évi áron számított adatok alapján azonos volt az előző évivel. A két év között a növénytermesztés 1,1 százalékkal növekedett, míg az állattenyésztés 0,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar évi termelése 2,6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. A mostoha időjárás és az előző évinél kisebb vetésterület miatt 1999-ben a 11,3 millió tonna gabona termett, az évinél 1,7 millió tonnával, 13 százalékkal kevesebb. Búzából 2,6 millió tonnát, az utóbbi harminc év legkisebb termését takarították be. Az alacsony búzatermés a belföldi ellátásban nem okozott hiányt, de kevesebb jutott exportra. Igaz, hogy kukoricából 7,1 millió tonnás rekordtermést takarítottak be, amely az előző évit 1 millió tonnával meghaladta. Az őszi betakarítású növények közül napraforgóból a termés meghaladta az évit, cukorrépából és burgonyából azonban kevesebb termett. Az állatállomány nagysága a juh kivételével nem érte el az évi szintet decemberében 144 ezerrel, 3 százalékkal kevesebb sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 16 ezerrel, a tyúkfélék állománya 4,7 millióval csökkent, a juhok száma viszont 25 ezerrel, 3 százalékkal gyarapodott 1998 és 1999 decembere között. Jóllehet 1999-ben 6,6 százalékkal több mezőgazdasági terméket vásároltak fel, mint az előző évben, a felvásárlási árak csak alig egy százalékkal emelkedtek 1996-hoz képest. A termeléshez felhasznált ipari anyagok ára viszont átlagosan öt százalékkal nőtt, így az agrárolló 1999-ben tovább nyílt.
2 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1999-ben csökkenő külkereskedelmi forgalom mellett alacsonyabb exportbevételt és kevesebb exporttöbbletet könyvelhetett el, mint az előző évben. Folyó áron számítva 1999-ben 273 milliárd exportbevételi többlet volt, de 28 milliárd forinttal, 13 százalékkal kevesebb, mint 1996-ban. A mezőgazdaságban 1999-ben is folytatódott a földhasználat gazdálkodási formák szerint történő átrendeződése. A folytatódó birtokkoncentráció miatt a gazdasági társaságok relatív súlya növekedett, a szövetkezeteké és az egyéni gazdálkodóké csökkent. Az agrárágazat foglalkoztatási helyzetében jelentős változás nem történt. A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak létszáma 1999-ben felmérés szerint majdnem hét százalékkal csökkent. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag kétharmada, a lemaradás a többi ágazathoz képest 1999-ben tovább növekedett. A növénytermesztés idősoros vizsgálata alapján jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben a cukorrépa termelés magasan vezet, és folyamatosan növekszik összehasonlítva a rostlenkóró, rostkenderkóró, dohány, étkezési mák, repcemag, napraforgómag és szójabab termesztéssel. A fontosabb takarmánynövények termésátlaga alakulásának vizsgálata az elmúlt évtizedekben a silókukorica és csalamádé jelentős szerepét mutatja, melyet az őszi és tavaszi takarmánykeverék, valamint a vöröshere- és lucernaszéna termelése egészít ki. Az élelmiszeripar szempontjából fontos állati termékek termelésén belül a legutolsó két-három évet leszámítva egy évtizede folyamatosan csökken a tojástermelés. a tejtermelés Friss statisztikai összeírás alapján 2,1 millió háztartás (a háztartások csaknem kétharmada) közül jelenleg mintegy 960 ezer bizonyul a gazdaság méretét elérő mezőgazdasági termelőnek, további 835 ezer ennél kisebb földterülettel vagy állatállománnyal rendelkezik, 300 ezer pedig semmilyen mezőgazdasági tevékenységben nem érintett. A gazdasági szervezetek körében 8200 szervezet folytatott valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény létezik még, amelyek a földterület passzív használói, s mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. Ide tartoznak a nemzeti parkok, repülőterek, vízügyi szervezetek, ház körüli és üdülőkhöz tartozó kertek tavaszán végzett felmérés szerint közel 960 ezer egyéni gazdaság, és több mint 8200 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet létezik ben hasonló felmérés 2600 gazdasági szervezetet és 1 millió 400 ezer kistermelő gazdaságot regisztráltak. A gazdasági szervezetek 27 százaléka nem rendelkezik termőterülettel, az egyéni gazdaságok több mint 70 százaléka 1 hektárnál kisebb területen, a gazdaságcsoport által használt termőterület kevesebb, mint 8 százalékán gazdálkodik. Az állatállományon belül a gazdasági szervezetekben a szarvasmarha, az egyéni gazdaságokban a sertés dominál. A gazdasági szervezetekben 2, az egyéni gazdaságokban pedig 4 állatfaj adja az állatállomány 90 százalékát. Az 1-10 hektárnyi termőterületen az összterület több mint egynegyedén gazdálkodók tartják az egyéni gazdaságok szarvasmarha-állományának több mint negyven százalékát, a tehénállomány közel felét, a sertés- és anyakoca-állomány 36, illetve 40 százalékát. Ebben a gazdaságcsoportban található a tehén-, illetve sertésférőhelyek több mint egyharmada, a bortároló kapacitás közel fele. Ez a gazdaságcsoport rendelkezik a traktor- és tehergépkocsi-állomány 42, illetve 38 százalékával. A gazdasági szervezeteknél ezek az erőforrások a legalább 100 hektáros gazdaságokban koncentrálódnak. Az egyéni gazdaságokhoz átlagosan közel 3 fő tartozik, és közülük 2 fő vesz részt gazdasági tevékenységben. Az egyéni gazdálkodók közel egynegyede nő, átlagéletkoruk 60, a férfiaké 53 év. A gazdaságok számát tekintve március 31-én közel 960 ezer egyéni gazdaság, és több mint 8200 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet volt.
3 Az elmúlt évtizedben tovább folytatódott az egyéni gazdaságok számának csökkenése, megszűntek a szövetkezetekhez kötődő háztáji gazdaságok, s nincs illetményföld-használat, és csökkent az állatállomány. Egyre több háztartásban hagyták abba vagy csökkentették a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor növekvő számban jelentek meg a 10 hektárnál nagyobb területű gazdaságok. A gazdasági szervezetek száma - a hetvenes és nyolcvanas évek összevonásait követően - a kilencvenes években a korábbi nagyüzemek szétválásával és új típusú szervezetek létrejöttével meredeken emelkedett. Az egy hektárnál kisebb termőterületet használó egyéni gazdaságok - a gazdaságok 70 százaléka - az egyéni gazdaságok -által használt termőterületet közel 8 százalékán gazdálkodva a sertésállomány több mint 40 százalékát tartják. E gazdaságcsoport rendelkezik a sertés- és a baromfi-férőhely felével és a bortároló kapacitás több mint egyharmadával. A legalább 100 hektár nagyságú termőterületen gazdálkodók az egyéni gazdaságoknak csak 0,25 százalékát képezik, viszont a termőterület 17 százalékát művelik. Ezek az ország különböző területein megjelenő nagygazdaságok az árutermelő gazdaságok számának növekedését jelzik. Az egy hektárnál kisebb termőterülettel rendelkező egyéni gazdaságok traktor- és tehergépkocsi-állományból való részesedése két és félszer nagyobb a termőterületi arányuknál. A termőterület növekedésével ez az arány ellentétesen változik: a 100 hektárt meghaladó területen gazdálkodók traktor- és tehergépkocsi-állományból való részesedése már csak egyharmada a területi arányuknak, ami a nagyobb szervezetek nagyobb gazdasági hatékonyságára, jobb gépkihasználtságra utal. A gazdasági szervezeteknél a földterülettel nem rendelkezők - a gazdaságok 27 százaléka - baromfitartási, és az ehhez kapcsolódó baromfiférőhely-aránya emelkedik ki, a 100 hektár termőterületnél nagyobb területet használók csoportjának meghatározó szerepe mellett. A gazdasági szervezetek egynegyede végez kereskedelmi, 12 százalékuk fuvarozási, szállítási tevékenységet is. Kisebb arányt képeznek a mezőgazdasági termék termelésre épülő hús-, tej-, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó tevékenységek. Az élelmiszeripar egyike a nagy, stratégiai fontosságú iparágaknak. Az élelmiszeriparban olyan sikertörténetek zajlottak le a közelmúltban, mint a McDonalds, amely a világ bármely pontján hasonló környezetben azonos jellegű és minőségű élelmiszert kínál a fogyasztónak, a hasonló marketing stratégiát követő Kentucky Fried Chicken, nem beszélve a Coca-Coláról és számos más óriásvállalatról, így például a Magyarországon is jól ismert Danone-csoportról. A modern élelmiszeripar magas minőségi követelményeket támaszt az élelmiszer tisztaságát, összetételét és csomagolását tekintve. Részben azért, mert az élelmiszerek betegséget is okozhatnak, részben pedig mert az élelmiszerekkel szemben támasztott minőségi követelmények egyre inkább összemérhetők a gyógyszerekével, az Egyesült Államokban a Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerintézet számos ajánlást fogalmaz meg a minőségi előírásokra és a követendő eljárásokra vonatkozóan. Magyarországon az élelmiszeriparnak nagy hagyományai vannak, de a technológiai versenyben nehéz lépést tartani a nálunk fejlettebb és gazdagabb országokkal. Magyarországon az élelmiszeripar szempontjából jelentős a húsipar, a konzervipar, tejipar, sütőipar, híres a bortermelés, nem elhanyagolható a cukoripar és a sörfőzés, továbbá az ásványvizek palackozása. A külkereskedelemben a kivitel szempontjából jelentős tételek a fejlődő országokba irányuló hús és húskészítmények (1998-ban csaknem 150 milliárd Ft értékben), zöldségféle és gyümölcs (több mint 100 milliárd Ft értékben). Jelentős még Magyarország gabona exportja (1998-ban több mint 100 milliárd Ft értékben), és híres a magyar méz, amely viszont mostanában külföldön nehezen veszi fel a versenyt az olcsóbb, de kevésbé jó minőségű kínai és brazíliai mézzel. A médiában mostanában elég gyakran szerepelnek a konzervipar, a húsipar és a mezőgazdaság más területein tapasztalható gazdasági nehézségekkel kapcsolatos híradások. Ezzel összefüggésben elhangzik, hogy nő az agrárolló, kedvezőtlenebbé válnak a külpiaci feltételek és kevés az állami támogatás.
4 A rendszeres és átlátható állami beavatkozásnak minden fejlett országban helye van, különösen a mezőgazdaságban. Ehhez nemzetközileg alkalmazott stratégiai tervezésre van szükség. A tervezés és végrehajtás során, lényegében a bizonyítékokon alapuló management módszereit alkalmazzák egyre inkább. Ezek a módszerek az információ összegyűjtésén, csoportosításán, rendezésén, feldolgozásán és értelmezésén keresztül biztosítják az átláthatóságot és segítik a stratégiai tervezést. Mindezen folyamatok és tevékenységek mindinkább a minőségbiztosítás és minőségjavítás keretein belül történnek. Ehhez a tevékenységhez először nyers hipotézisekre, továbbá adatokra és információra van szükség. A KSH nagy felmérésekben és országos adatgyűjtések alapján rendszeresen tájékoztatást ad a fő folyamatokról. A napi gyakorlati munkához azonban gyakran van szükség más típusú vagy másképpen elrendezett információra is. Sőt, a leggyakoribb tapasztalat az, hogy a rengeteg adat ellenére mindig olyan információ hiányzik, amire éppen szükség van. A KSH és más nagy szervezetek által gyűjtött adatok megbízhatóak, de az adatok összegyűjtése és feldolgozása lassú, az adatok prezentációja pedig nem mindig abban a formában történik, ahogy a felhasználónak arra szüksége van. A vizsgálat célja Az átalakulás körülményei és a várható további változások fényében mind sürgetőbb, hogy a közelgő Európai Uniós integrációra való tekintettel vizsgálat készüljön a mezőgazdasági termelők körében a rendelkezésükre álló információ mennyiségével, valamint azokkal a kommunikációs csatornákkal kapcsolatban, amelynek alapján célzott, jól felépített kommunikációs stratégiát lehet kidolgozni. Kérdőív A kérdőív a következő kérdések vizsgálatát teszi lehetővé: Hallott-e arról, hogy Magyarország Európai Uniós (EU) csatlakozása mennyire érinti mezőgazdaságot? Mennyire érinti majd Magyarország EU csatlakozása általában, személy szerint? Mennyire érinti majd Magyarország EU csatlakozása mezőgazdasági termelőként? Mennyi információt kap Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatban általában, továbbá konkrétan az EU mezőgazdaságot érintő részéről, a terméktámogatásokról, a kvótákról, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással, halászattal, vidékfejlesztéssel kapcsolatos szabályokról? Hol, kitől hallott Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről: munkahelyen, szaktanácsadótól, napilapban, hetilapban, szaklapban, rádióban, TV-ben, teletexten, információs füzetben, interneten, családban, ismerőstől, vagy egyéb helyen? Kapott-e már tájékoztató füzetet Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről? Volt-e olyan rendezvényen, ahol Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részével foglalkoztak? Volt-e olyan mezőgazdasági kiállításon, ahol Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről volt szó, és ha igen, mikor és melyiken? Hallott-e a SAPARD programról? Részt venne-e előadáson, továbbképzésen, vagy konferencián a következő témakörökben: EU általában, EU mezőgazdaságot érintő szabályai, terméktámogatások, kvóták, növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, halászattal, vidékfejlesztéssel kapcsolatos szabályok? Tulajdonképpen mit hallott Magyarország EU csatlakozásának mezőgazdaságot érintő részéről? Van-e legalább heti gyakorisággal FAX, számítógép, internet, teletext használati lehetősége, és egyáltalán szükségét érzi-e ezeknek a kommunikációs eszközöknek a használatát? Szokott-e rádiót hallgatni, és ha igen, milyen időszakban mely rádióadásokat szokta hallgatni leggyakrabban: Kossuth, Petőfi, Bartók, egyéb? Szokott-e TV-t nézni, mely adásokat és milyen időszakban: MTV 1, MTV 2, Duna TV, TV 2, RTL Klub? Milyen mezőgazdasági témájú TV-műsorokat szokott nézni: MTV 1 Agrárvilág, MTV 2 Agrárvilág, TV 2 Faluvilág, vagy a Duna TV Gazdakör c. műsorát? Milyen országos és helyi terjesztésű újságokat szokott olvasni: Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Mai Lap, egyéb országos napilap, egyéb megyei-városi napilap? Szokta-e olvasni a következő, mezőgazdasági témájú szaklapokat: Magyar Mezőgazdaság, Kistermelők Lapja, Agrárium, Szabad Föld, egyéb? A specifikus kérdések mellett a kérdezett demográfiai helyzetével kapcsolatos kérdések lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági termelők piaci szegmentálására, tekintettel a mintavétel módjára. A kérdések között szerepeltek a következők: a minta jellege (kijelölt vagy pótminta) minőségbiztosítási elemként, továbbá a megye és a település neve, ahol a kérdezés történt, a település típusa nagyság szerint, a kérdező kódja, továbbá a hagyományos demográfiai változók, mint a válaszoló neme, életkora, iskolai végzettsége. Fontos megkérdezett szempont a gazdálkodási forma, a gazdaság mérete és szakmai területe, a kérdezett gazdaságban betöltött funkciója.
5 Mintavétel A minta alapsokaságát olyan mezőgazdasági termelő háztartások és gazdasági szervezetek képezték, ahol a föld termőterülete legalább 1500 m2, vagy a gyümölcsös-, ill., szőlőterülete együtt legalább 500 m2, vagy van legalább egy nagyobb élő állat (szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske, bivaly) vagy legalább 50 baromfi vagy legalább 25 házinyúl, prémes állat vagy húsgalamb vagy legalább 5 méhcsalád. A mintavétel módja többlépcsős rétegzett mintavétel volt. A minta nagysága: 500 fő. A mintába került megyék a következők: * Bács-Kiskun * Győr-Sopron-Moson * Nógrád * Pest * Szabolcs-Szatmár-Bereg * Tolna * Veszprém A minta szétosztása településnagyság szerint a lakosság részaránya szerint történt. A minta besorolása rétegzéshez gazdálkodási forma és méret szerint történt. Forma szerint 1. mezőgazdasági tevékenységben érintett egyéni gazdaság, amelynek nincs külön adószáma 2. adószámmal rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 3. gazdasági szervezet, melyek jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozások az egyéni vállalkozók nélkül: (szövetkezet, Bt, Kft, Rt, egyéb). Méret szerint 1. Kisméretű gazdaság, ahol a: Föld nagyság 0-31 hektár termőterületű vagy a Számosállat 0-2,6 (Számosállat = 500 kg súlyú állat) 2. Közepes méretű gazdaság, ahol a: Föld nagyság hektár termőterületű vagy a Számosállat 2, Nagyméretű gazdaság, ahol a: Föld nagyság 301- hektár termőterületű vagy a Számosállat 30,1- Tekintettel arra, hogy a minta nem elég nagy ahhoz, hogy a közepes és nagy gazdálkodók arányosan képviselve legyenek benne, további rétegezésre van szükség a nagyobb településeken. A minta arányos a települések lakosság számával településtípusonként, továbbá a gazdálkodó szervezetek típusával és méretével, de a közepes és nagyobb gazdaságok felülreprezentáltak a kis mintában az információ vesztés elkerülése céljából. A mintaelemek konkrét kiválasztása a helyszínen található listák alapján véletlenszerűen történt meg szisztematikus véletlen mintavétellel. Módszerek A munka során alkalmazásra került a minőségbiztosítás számos eleme. A kérdezőbiztosok eligazítása az egyik fontos minőségbiztosítási elem, amelynek révén megtörtént a fogalmak és alkalmazandó eljárások egységesítése. A kérdőív szerkezete segítette a kérdezőt a szakmai minőségbiztosítási elemek érvényesítésére (kísérleti helyzet, azonos inger a válasz kiváltására). A kérdezés során keletkezett szöveges válaszok rögzítésre kerültek utólagos kódolással. Így mind a teljes válasz, mind a rövidített, kódolt válasz teljes egészében rendelkezésre áll. A minőségbiztosítás fontos eleme volt a kérdezés ellenőrzése a minta 5 százalékán személyesen, illetve telefonon, továbbá a kérdőívek kitöltésének ellenőrzése, kódolása és a megbízható adatrögzítés. Az adatrögzítés során megfelelő programozás és paraméterezés biztosította a felvitt adatok pontosságát. A programmal az adatrögzítés standard módszerei a következők: * érvényes válaszok tartományának megadása, tetszőleges adatbeviteli határok mellett * szabályok megállapítása, amelyek alapján a program riaszt, ha valaki két kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat adott * adatok elfogadása csak az előre megadott sávban
6 * speciálisan az adott vizsgálatra szabott program automatikusan ugrik a következő mezőre, ha adott számú karakter bevitelre került * ugrás a megfelelő mezőbe előre megadott szempontok szerint * az adatok ellenőrzése interaktív, on-line módon * a helyes adatok a ellenőrzése a háttérben * a helyes adatok ellenőrzése ún. batch fájl segítségével (utólag) * gyors adatbevitel * nyitott kérdések, egyszeres és többszörös válaszok is könnyen kezelhetők * a megfelelő módon paraméterezett létrehozott adatfájl automatikusan tartalmazza a változókat és címkéket * a tiszta adat egy adatszótárral ellátott fájlba kerül elmentésre * a fájlt csak meg kell nyitni az elemzés elkezdéséhez * az átfogó adatellenőrzési lehetőségek garantálják az adatok megbízhatóságát. Ismert, hogy az adatok statisztikai elemzése során a következtetést "zavaró" (confounder) külső változók lehetnek jelen. Ezek hatásának megállapítása és megfelelő kezelése szükséges a reális következtetések levonásához, mely rendszerint többváltozós statisztikai módszerek alkalmazásával lehetséges (szükség szerint loglineáris modellek, linear-by-linear asszociációs modellek, nemparaméteres próbák, többváltozós logisztikus regresszió elemzés, klaszter-elemzés, főkomponens-elemzés, diszkriminancia-elemzés, ANOVA, MANOVA, GLM). A modern komputer-intenzív módszerek alkalmazása lehetővé teszi olyan eredmények elérését, amelyek a hagyományos technikákkal nehezen lehetségesek, például a ferde eloszlású változók közötti összefüggések elemzésekor (bizonyos válaszokat ritkán, másokat gyakran adnak meg). Szakmai körökben kétség esetén ezeket a komputer-intenzív módszerekre alapozott eredményeket fogadják el a hagyományos technikákkal szemben. Ide tartoznak a randomizációs, permutációs tesztek, resampling módszerek, a bootstrap, a Monte-Carlo módszerek és az egzakt tesztek. Fontos minőségbiztosítási elem, hogy valamennyi felhasznált szoftver és kiegészítő adat igazolt módon ún. jogtiszta forrásból származik, megfelelő szerződésekkel alátámasztva. Az alkalmazott jogtiszta szoftverek magukban foglalják az alábbi programokat és módszereket: a Windows 2000, Windows NT, Windows 98 és 95 operációs rendszerek, Office 2000, Office 97, Access fejlesztő rendszer (Access Developer Toolkit; ADT), SPSS 10.0 (Base, Tables, Categories, Answer Tree, Regression Models, Advanced Statistics), SPSS Data Entry Builder SPSS Data Entry Station, idősorelemzés, előrejelzés és makroökonómiai modellezés (EViews 4.0), Monte-Carlo és egzakt tesztek (StatXact 4), egzakt logisztikus regresszió (LogXact 4), resampling módszerek (Resampling Stats 5), kategoriális és ordinális adatok többváltozós elemzése (MIM, CDAS), többváltozós statisztikai elemző programcsomag (MVSP 3, 1999), klaszter-elemzés (Clustar/Clustid), többváltozós komputer-intenzív statisztikai módszerek (RT 2.01), klinikai group-szekvenciális vizsgálatok tervezése és elemzése (East I-II), kockázatelemzést segítő szoftver (@RISK), térinformatikai fejlesztések (ArcInfo, ArcView; Mapinfo), programfejlesztésre és nyomtatásra egyaránt jogosító jogtiszta fedvények és egyéb jogtiszta elemző programok, saját fejlesztésű térbeli statisztikai programok térinformatikai és térbeli statisztikai elemzésekhez szükség szerint. Eredmények A részletekért kérjük, keresse a szerzőt. Jegyzetek ÁMÖ Földhasználat Magyarországon a évben - településsoros adatok. KSH, Budapest, 2000 Bishop, Y. M. M., Fienberg, S. E. and Holland, P. W. (1977). Discrete multivariate analysis. Theory and practice. 2nd ed. M.I.T. Pess, Cambridge, Massachusetts. Hoaglin, D. C., Mosteller, F. And Tukey, J. W. (1991). Fundamentals of exploratory analysis of variance. John Wiley and Sons, Inc. New York Magyar mezőgazdaság KSH, Budapest, 2000 Magyarország mezőgazdasága a évben - területi adatok. KSH, Budapest, 2000 Magyarország állatállománya március 31-én - településsoros adatok. KSH, Budapest, 2000 Mehta, C. and Patel, M. (2000) StatXact 4. Cytel Software Co., Cambridge, MA Mezőgazdasági statisztikai évkönyv. KSH, Budapest, 1998 Rudas, T. [1982]. Kontingencia táblák elemzése. Tankönyvkiadó, Budapest Rudas, T. (1998). Odds ratios in the analysis of contingency tables. Sage SPSS for WIN (2000). SPSS, Inc., Chicago
Mezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Magyarország mezõgazdasága a évben Az Általános Mezõgazdasági Összeírás elõzetes adatai
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Magyarország mezõgazdasága a 2000. évben Az Általános Mezõgazdasági Összeírás elõzetes adatai Budapest, 2000 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a Mezõgazdasági statisztikai
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenÁllatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)
213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány
RészletesebbenMagyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)
Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenA KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenÁllatállomány, 2013. december 1.
214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3
RészletesebbenÁllatállomány, 2012. június 1.
212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány
RészletesebbenA hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban
A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban 2016. február 16. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar számokban 1992-ben
RészletesebbenMezőgazdaság számokban
Mezőgazdaság számokban Vas megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Növénytermesztés
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
VII. évfolyam 2. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK A MEZŐGAZDASÁG 2016. ÉVI TELJESÍTMÉNYE A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye VII. évfolyam 2. szám 2017 Megjelenik
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2013 (végleges adatok) Tartalom. Módszertani megjegyzések. Táblázatok. Összehasonlító adatok
2014. július Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2013 (végleges adatok) STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Módszertani megjegyzések Táblázatok Összehasonlító adatok Összefoglaló adatok Standard termelési érték A gazdálkodás
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenMezőgazdaság számokban
Mezőgazdaság számokban Jász-Nagykun-Szolnok megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211
RészletesebbenA gazdaságszerkezet változása 2000 és 2013 között
211 A gazdaságszerkezet változása 2000 és 2013 között VALKÓ GÁBOR Kulcsszavak: mez gazdaság, Általános mez gazdasági összeírás, Gazdaságszerkezeti összeírás, gazdaságszerkezet. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,
Részletesebben2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége
Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenMagyarország mezőgazdasága, 2010 (Általános mezőgazdasági összeírás)
Magyarország mezőgazdasága, 2010 (Általános mezőgazdasági összeírás) Központi Statisztikai Hivatal Előzetes adatok (1) (A kérdőívek 12,5%-ának feldolgozottsága alapján.) 2010. december Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenÁllatállomány, december 1.
213/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 12. szám 213. február 22. Állatállomány, 212. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
Részletesebben2015/13 STATISZTIKAI TÜKÖR
VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 215/13 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. február 2. www.ksh.hu Állatállomány, 214. december 1. Tartalom Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...2 Tyúkállomány...3
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft
441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak
RészletesebbenVolt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
RészletesebbenAgrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról
Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:
RészletesebbenTermésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27
Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi
Részletesebbenkedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés
GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:
RészletesebbenÁllatállomány, augusztus 1.
2007/81 Összeállította: Mezõgazdasági és környezeti statisztikai fõosztály Mezõgazdasági statisztikai osztály www.ksh.hu I. évfolyam 81. szám 2007. október 12. Állatállomány, 2007. augusztus 1. A tartalomból
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye mezőgazdasági helyzetéről
Ikt. szám: 3-17/2018/222 Heves Megye Közgyűlése H e l y b e n Tájékoztató Heves megye mezőgazdasági helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
RészletesebbenMagyarország mezőgazdasága, 2007
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Magyarország mezőgazdasága, 2007 (Gazdaságszerkezeti összeírás) ELŐZETES ADATOK Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-187-2 Felelős szerkesztő:
RészletesebbenKÉRDŐÍV (versenyjogi megfelelési kampány felmérés, 2. hullám) november
KÉRDŐÍV (versenyjogi megfelelési kampány felmérés, 2. hullám) 2014. november Jó napot kívánok. A MASMI Hungary közvélemény-kutató cég munkatársa,. vagyok. XY-nal szeretnék beszélni, illetve azzal, aki
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR július 28.
VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 214/78 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. július 28. www.ksh.hu Állatállomány, 214. június 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 Sertésállomány...2 Baromfiállomány...2
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007
Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR július 31.
VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 215/56 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 31. www.ksh.hu Állatállomány, 215. június 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 Sertésállomány...2 Baromfiállomány...2
RészletesebbenIII. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE
III. évfolyam, 1. szám, 2013 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés
RészletesebbenMagyarország mezőgazdasága, 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Magyarország mezőgazdasága, 2005 (Gazdaságszerkezeti összeírás) ELŐZETES ADATOK Budapest, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a Mezőgazdasági és környezetstatisztikai
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.5.3. C(2019) 3211 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010
Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenA gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)
Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes
RészletesebbenÁllatállomány, december 1.
2009/7 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 7. szám 2009. január 23. Állatállomány, 2008. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Tyúkfélék
RészletesebbenKÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
Részletesebbensorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV 2003. október
sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
RészletesebbenAz agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban
TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20
Részletesebbensorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV
sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni Önnek.
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenAz informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében
Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás
RészletesebbenÁllatállomány, december 1.
212/11 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 11. szám 212. február 24. Állatállomány, 211. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 2 Szarvasmarha-állomány 1 3 Sertésállomány
RészletesebbenIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE
IV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉ-
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Változás SPSS állomány neve: Budapest, 2002.
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Változás 2002 SPSS állomány neve: F54 Budapest, 2002. Változás 2002 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...
RészletesebbenVII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap
VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2014. I VI. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Megjelenik negyedévente
RészletesebbenKKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása
s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő
RészletesebbenAz agrárágazat aktuális kérdései. Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium március 9.
Az agrárágazat aktuális kérdései Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2017. március 9. Helyzetkép 2016 2014 2015 2016 2017 I-III. GDP növekedés (%) 4,0 3,1 2,1 2,0 3,1 Mezőgazdaság
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Agrárium 2016 (előzetes adatok) november 22.
VIII. évfolyam 1. szám 214. február 21. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. november 22. Agrárium 216 (előzetes adatok) Tartalom Bevezetés...1 Összefoglaló...2 A gazdaságok száma...2...2...2 Termelési típus és a gazdálkodás
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára
211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL i Igazgatósága ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON 2005. október - 1 - Készült: a Központi Statisztikai Hivatal i Igazgatóság, Tatabányai képviseletén Igazgató: Szemes
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
Részletesebben36. Véleménye szerint mennyire erőteljes a gazdasági verseny, vagyis a piaci szereplők vetélkedése a vevőkért a mai Magyarországon?
TÁRKI Rt. 1 35. Vannak, akik úgy vélik, hogy az állam feladata, hogy szabályozza az árakat, béreket, általában a gazdasági folyamatokat. Mások szerint jobb az, ha kereskedők, termelők versenyeznek egymással.
RészletesebbenA Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.
Dr. Kukovics Sándor Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet Stummer Ildikó Agrárgazdasági Kutató Intézet Tóth Péter Központi Statisztikai Hivatal Jávor Bence DUE Gentili Kft. A Juh Terméktanács
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVII. évfolyam, 6. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. október 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2018
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2018 2 Tartalom Összefoglalás...3 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helye a nemzetgazdaságban...6 3. A földhasználat és a növénytermesztés
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVIII. évfolyam, 7. szám, 2013 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2013. november 25-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
Részletesebben