Miért görbe a paksi tükör?
|
|
- Erik Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Our Earth is a fragile planet that we must work hard to protect for many future generations to enjoy. We can protect our planet only if we work together. Dr. Julian M. Earls, NASA A 2014-es év elején döntően tematizálta a magyarországi energetikai fórumokat a január 14- én bejelentett megállapodás, melynek értelmében az orosz Roszatom két új reaktort épít Pakson. A téma hazai súlyát jól jelzi az a vita, mely a beruházást támogató és az azt ellenző felek között az elmúlt hetekben megindult. A WEC HYPE örömmel tapasztalta a hazai energetikai szakmának a téma kapcsán mutatott aktivitását, sajnálatosnak találja ugyanakkor, hogy olyan írások is napvilágot láttak ezen időszakban, melyek szakmai tartalma helytelen eredményeket és téves következtetéseket tartalmaz, ezáltal félrevezetheti az olvasóközönséget. Ezek egyike az atomenergiainfo.hu portálon január 8-án közzétett Atomerőmű által termelt villamos energia kiváltásának elvi alternatívái címet viselő írás. A cikk több, egymáshoz lazán kapcsolódó számítást mutat be, melyek célja kettős: egyrészt illusztrálják, hogy a jelenleg üzemben lévő Paksi Atomerőmű helyét hogyan, és milyen költségekkel lehetne pótolni a magyar villamosenergiarendszerben, másrészt bemutatják egy új atomerőmű beruházás költségigényét. A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelésének kiváltása A cikkben szereplő számítások első csoportját a Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelésének kiváltását lehetővé tevő erőművi kapacitásmennyiségek számítása adja. A szerzőhöz hasonlóan a WEC HYPE is a MEKH és a MAVIR Zrt. által kiadott A magyar villamosenergia-rendszer (VER) évi statisztikai adatai című kiadványát veszi alapul a következő számításokhoz: Magyarország teljes villamosenergiafelhasználása a 2012-es évben GWh volt, mely GWh bruttó hazai termelésből és GWh importból állt össze. Amennyiben a hazai erőműveket a felhasznált energiahordozók szerint kívánjuk csoportosítani, a legnagyobb súllyal egyetlen hazai atomerőművünk, Paks szerepel GWh villamosenergia-termelése a hazai termelés 45,9%-át, a hazai felhasználás 37,27%-át adta. Földgáztüzelésű erőműveink együttes termelése GWh volt, ez az ország termelésének 26,73%-a, a felhasználásnak 21,7%- a. A dobogó harmadik fokán széntüzelésű erőműveink állnak, melyek GWh-s összegzett termelése 18,43%-os termelési és 14,97%-os felhasználásbeli részarányt jelent. Ezen számoktól lényegesen elmaradnak a hulladékra vagy megújuló energiaforrásokra alapozott erőműveink. Érdemes megjegyezni, hogy a szélerőművek energiatermelésének nagyságát illetően a VER statisztika két különböző számot is szolgáltat, hiszen míg a 42. oldalon 771 GWh szerepel, addig a 43. oldalon már csak 754 GWh. Mivel a MEKH által kiadott évi KÁT beszámoló az előbbi adatot erősíti meg, ezzel számolva elmondható, hogy a magyarországi szélerőművek a hazai villamosenergia-termelés 2,24%-át és a felhasználás 1,82%-át adták. A számok ismeretében első célunk, hogy megbecsüljük, mekkora kapacitásra lenne szükségünk az egyes erőmű technológiákból ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű villamosenergiatermelését pótolni tudjuk.
2 8,45% 18,43% 26,73% 0,49% hasadóanyag 45,90% földgáz szén 1. ábra: villamos energia előállítására felhasznált energiahordozók aránya a magyarországi termelésben import hasadóanyag földgáz hulladék és megújuló szén hulladék és megújuló folyékony tüzelőanyag 14,97% 21,70% 6,86% 0,40% 18,80% 37,27% 2. ábra: villamosenergia-felhasználás a felhasznált energiahordozók arányában Napelemek esetén a cikkben szereplő 1100 kwh éves villamosenergia-termelés kapcsán meg kell jegyezni, hogy ez Magyarország esetében az optimálisan elhelyezett (déli tájolású, megfelelő dőlésszögű) panelek esetén fog teljesülni. A 12,56%-os éves kihasználtság miatt ez MW új napelemes kapacitás létesítését tenné szükségessé. Nagyságrendnyi tévedést jelent azonban a cikk azon állítása, miszerint több mint 700 km 2 területet kellene napelemekkel lefedni. A napjainkban elterjedten használt polikristályos napelem panelek kb. 250 W-os teljesítménnyel rendelkeznek, felületük pedig nettó 1,5 m 2, tehát minden kw új kapacitás helyigénye 6 m 2 -el becsülhető. Az imént számolt MWos összkapacitás esetén tehát 86,124 km 2 -es nettó helyigényről beszélhetünk csak. Amennyiben az ilyen jellegű napelemes beruházások a legtöbb hazai szakmai szervezet ajánlásával szemben nem háztartási méretű kiserőművek formájában valósulnának meg, hanem zöld- vagy barnamezős beruházásként, ebben az esetben is jelentős különbségről beszélhetünk. Az Egyesült Államokbeli NREL (National Renewable Energy Laboratory) által végzett felmérések szerint az 1 és 20 MW közötti névleges teljesítményű napelemes beruházások helyigénye még a legkevésbé hatékony rögzített táblás megoldásnál is kb. 45 MW/km 2. Ezzel az értékkel számolva az elvi helyettesítést 319 km 2 -t kapunk, mely még mindig nem éri el a cikkben említett mennyiség felét jóllehet alacsony hatásfokú és a hazai viszonyokhoz kevéssé illeszkedő elhelyezést feltételeztünk. Amennyiben szélerőművekkel szeretnénk kiváltani az atomerőmű villamosenergia-termelését, mindenképpen érdemes több évre visszamenőleg elemezni a hazai szélerőművek kihasználtsági adatait. A 2012-es rekordévben a magyar szélerőművek összesített kihasználtsága 26%-ot ért el, közel 5%-kal meghaladva a 2011-es értéket. Amennyiben jelentős mennyiségű új szélerőmű telepítésére kerülne sor, ezen értékek további növekedése lenne prognosztizálható: az elmúlt 10 évben a technológiai fejlődésnek köszönhetően másfélszeresére nőtt a szélerőművek átlagos kihasználtsága, és további fejlesztésekkel ez a trend folytatódhat. A WEC HYPE számításai során 25%-os értékkel becsülte a szélerőművek éves kihasználtságát, melynek eredményeként az atomerőmű villamosenergia-termelésének kiváltására MW új kapacitásra lenne szükség. Ami a szélerőművek helyigényét illeti, az több, mint kétszerese lenne a napelemekének, azonban az eltérő kialakítás miatt az ilyen jellegű összehasonlítás nem tekinthető mérvadónak. A hagyományos, fosszilis tüzelőanyagra alapozott erőművi technológiák vizsgálatakor a cikk már nem a villamosenergia-termelés nagyságát, hanem az erőművi kapacitást kívánja helyettesíteni. Mivel mind a gáz-, mind a széntüzelés esetén MW-os új kapacitással számol, feltételezhető, hogy mindkét technológia kihasználtsága a Paksi Atomerőműével megegyező szintű. A évi adatokra támaszkodva az ország gáztüzelésű erőművei TJ földgázt használtak fel GWh villamosenergia-termeléshez. Paks GWh termelésének kiváltásához a hazai erőműpark technológiai színvonalán TJ földgázra lenne szükség, melynek térfogata (34 MJ/m 3 -el számolva) 4,3 Mrd m 3 lenne. Elmondható tehát, hogy egy ilyen elvi átállás valóban másfélszeresére növelné az ország teljes földgázfogyasztását, és mintegy megduplázná az erőművek felhasználását, jelentősen hozzájárulva
3 az importfüggőség növekedéséhez. (Nem szabad figyelmen kívül hagynunk persze azt sem, hogy jelenleg az atomerőművi üzemanyagot is külföldről szerezzük be.) Más értékek adódnak viszont, ha új erőmű technológiákban gondolkodunk: egy MW-os teljesítményű, évente órát üzemelő (6 600 GWh/év termelés) kombinált ciklusú gázturbinás erőmű tüzelőanyag-igénye kb t földgáz. Paks kiváltásához így kb. 2,2 Mt földgázra lenne szükségünk, mely (0,68 kg/m 3 -el számolva) 3,23 Mrd m 3 -t jelent, ami jelentős csökkenés az előző szcenárióhoz képest. Téves azonban az a sugallat, mely szerint szénerőművek építése esetén is jelentősen nőne az importfüggőségünk. Bár a cikk szerzője az alacsony készletekkel bíró feketeszént jelöli meg egy lehetséges helyettesítő erőmű tüzelőanyagának, amennyiben hazánk szénerőművek építéséről döntene, a fűtőelemekkel összehasonlítva jóval több szereplős piacon, versenyképes árakon beszerezhető nemzetközi szén mellett jelentős hazai lignitállomány áll rendelkezésre. A jelenleg üzemelő technológiák viszonylatában egy MW-os teljesítményű, évente órát üzemelő lignit erőmű tüzelőanyag igénye kb t. Ez a jelenlegi hazai kitermeléssel közel megegyező volumen, így Paks helyettesítése esetén a visontai és a bükkábrányi bányaüzemek kitermelését a jelenlegi szint közel háromszorosára kellene növelnünk, illetve nagyobb hangsúlyt kaphat új bányák (például Sajóbábony) nyitása. A szén-dioxid kibocsátás kérdésének vizsgálatakor ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tisztaszén technológia minden bizonnyal jelentősen fog fejlődni a következő évtizedekben. Szabályozási tartalékok A cikkben több alkalommal is említésre kerül a különböző erőmű technológiák a villamosenergiarendszerben tartandó szabályozási tartalékok mennyiségére gyakorolt hatása, azonban ennek kapcsán is több téves és/vagy pontatlan állítással találkozhatunk. A szerző két, egymástól jelentősen különböző fogalmat is tartalék szóval illet. Közismert, és valóban igaz, hogy az időjárásfüggő megújuló erőművek (nap és szél) termelése igen változékony, így rendszerintegrációjuk jelentős nehézségeket jelent a hagyományos erőmű technológiákéhoz képest. A legnagyobb problémát az ilyen technológiák alacsony kihasználási óraszáma jelenti, azaz kapacitásukhoz képest viszonylag alacsony az általuk termelt villamos energia mennyisége; ennek következtében ahhoz, hogy kellő mennyiségű villamos energiát tudjunk előállítani, többlet kapacitások beépítése szükséges. A szerző szintén tartalék szóval utal a rendszerszintű szabályozási tartalékokra is, melyek feladata a villamosenergia-rendszer hatásosteljesítmény-frekvencia egyensúlyának fenntartása. Az európai szinkron együttjáró villamosenergia-rendszer (ENTSO-E) tagországaira ezen rendszerszintű tartalékok (primer, szekunder és tercier) vonatkozásában szigorú előírások élnek. Ilyen jellegű tartalékokkal azonban akkor is kell rendelkeznünk, ha szélsőséges esetet nézve csak atomerőművek vannak a rendszerben. A tervezett új, 1200 MW-os paksi blokkok 700 MW-tal lesznek nagyobb teljesítményűek, mint a jelenlegi egységek, ennek következtében pedig legalább 700 MW-nyi új tercier szabályozási tartalék kiépítése lesz szükséges, hiszen az ENTSO-E előírásai szerint a tercier tartalék nagyságát minden esetben a legnagyobb erőművi blokk mérete határozza meg. Mivel ezen tartaléknak 15 percen belül igénybe vehetőnek is kell lennie, csak bizonyos erőmű technológiák jelenthetnek megoldást. Nemzetközi tanulmányok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a szélerőművek térnyerése milyen mértékben emelte meg a rendszerben tartandó szabályozási tartalékok nagyságát. Elmondható, hogy amennyiben a villamosenergia-termelés kb. 25%-a származik szélerőművekből, akkor azok beépített kapacitásának kb. 8%-ának megfelelő többlet szabályozási kapacitás igény merül fel. Amennyiben tehát a Paksi Atomerőmű által elért 46%-os részaránynak megfelelő villamosenergiamennyiségre számolunk, (melyhez az előzőekben MW kapacitást feltételeztünk), lineáris összefüggéssel kb MW-nyi többlet szabályozási tartalékra van szükségünk. Bár hasonló, átfogó tanulmány még nem készült a napelemes rendszerekkel kapcsolatban, azok jobb tervezhetősége miatt joggal feltételezhetjük, hogy a többlet szabályozási tartalékok mennyisége nem lesz nagyságrendileg nagyobb, mint a szélerőművek esetén, és biztosan elmarad a cikkben írt 87%-os aránytól. Figyelembe kell természetesen vennünk azt is, hogy az
4 üzemeltetési tapasztalatok alapján nap- és szélerőművek együttes alkalmazása kedvezően hat a szabályozási tartalékok nagyságára. Költségek A cikkben olvasható okfejtések közül a beruházási és üzemeltetési költségek számítása súlyos elvi hibán alapul. Teljesen téves kiindulás ugyanis új (létesítendő) és üzemelő (létesített) erőművek üzemeltetési költségeit összehasonlítani. Tény, hogy jelenleg Magyarország legolcsóbban termelő erőműve a Paksi Atomerőmű, melynek kwh-ra vetített költségei lényegesen alulmúlják a többi erőmű (nem csak a megújulók) hasonló paramétereit. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy ez a kedvező ár nagyrészt annak köszönhető, hogy az erőmű már teljesítette pénzügyi élettartamát. Ezt az összeget kizárólag olyan erőmű üzemeltetési költségeivel lenne szabad összevetni, melyek ezt az elvárást szintén teljesítették. Amennyiben viszont jelenleg telepítendő megújulós beruházásokkal szeretnénk összehasonlítást végezni, abban az esetben a jelenlegi atomerőmű költségeket kell figyelembe vennünk, ebben az esetben pedig közel sem ennyire egyoldalú az eredmény. A világon számos szervezet publikál rendszeresen adatokat erőművek élettartamra vonatkozó költségeiről (LCOE). A WEC és partnere, a Bloomberg New Energy Finance legutóbbi (2013. Q2) adatai szerint az élettartamra vetített költségek a következők szerint alakulnak: atomerőmű USD/MWh (középérték 94), CCGT erőmű USD/MWh (69), szénerőmű USD/MWh (80), vízerőmű USD/MWh (65), napelem USD/MWh (125), szélerőmű USD/MWh (80). A leendő paksi beruházás kapcsán igen hasonló eredményre jutott a REKK tanulmánya is, mely különböző peremfeltételek mellett több konstrukciót is vizsgálva kb. 100 EUR/MWh-t eredményezett. A fentiek ismeretében megdöbbentő az atomenergiainfo.hu oldal másik cikkében (Kiszámoltuk Paks II. áramának árát) szereplő körülbelül 17 Ft/kWh-ás (ön)költség. Az atomerőművek által termelt villamos energia költségének körülbelül 65%-át teszi ki a fajlagos beruházási költség, amely a Paks II. projekt esetében meghaladja a EUR/kW-t. Az építő törökországi projektjének tervezett összköltsége (így a fenti fajlagos költsége is) körülbelül 20%-kal marad el a paksiétól, ugyanakkor a szerződésekben (15 évre és a teljesítmények 50%-ára) rögzített garantált átvételi ár (123,5 USD/MWh) jelentősen meghaladja ezt az értéket. Ezen adatok alapján nem állja meg helyét a cikk azon állítása, miszerint a megújuló bázisú erőművek az atomerőművi árnál közel háromszor drágábban termelnek. Tovább árnyalja a képet, hogy jelenlegi ismereteink szerint Paks II közel 10 év múlva fog üzembe állni, ezen idő alatt pedig a tanulási görbék szerint több megújuló technológia (elsősorban a napelemek) költségeiben és hatékonyságában további radikális fejlődés várható. Feltételezve, hogy egy atomerőművi beruházásnak megfelelő energiatermelésre képes napelemes beruházásban gondolkodunk, annak megvalósítása is több évre nyúlna el, így a jelenlegi költségek felhasználásával egyértelműen felső becslést tudnánk csak adni. 3. ábra: 2013 Q2 Levelised Cost of Electricity [USD/MWh], WEC/BNEF
5 Járulékos beruházások Az új erőmű kapacitások ahogy azt már korábban említettük többlet beruházásokat tesznek szükségessé, legyen szó akár a jelenlegi atomerőmű kiváltásáról, akár új telepítésekről. A cikk e tekintetben is részben téves megállapításokat tesz. Nem vitatható, hogy több ezer MW-nyi napelem vagy szélerőmű építése hálózatfejlesztést igényelne, azonban ha a szakmai szervezetek által támogatott, háztartási méretű egységekben gondolkodunk, ez a fejlesztés elsősorban a kis- és középfeszültségű elosztóhálózatot érintené. Szélerőmű-parkok esetén pedig a leggyakrabban közös középfeszültségű alállomásokról, és ezeket gerinchálózatba bekötő középfeszültségű célvezetékekről beszélhetünk. A szerző szerint a paksi telephely esetében nincs szükség jelentős hálózatfejlesztésekre ben az Erőterv részletes vizsgálatokat végzett a paksi telephelyen megvalósuló bővítés által igényelt hálózatfejlesztésekkel kapcsolatban. A három vizsgált opció közül a várhatóan megvalósuló blokkok méretéhez a 2x1 000 MW-os szcenárió áll a legközelebb, melynek hálózatfejlesztési költségei 2009-es árakon Mrd Ft-ban kerültek meghatározásra. Bár a teljes beruházás költségeihez mérve viszonylag kis tételről beszélünk, semmi nem indokolja az összeg figyelmen kívül hagyását. Hasonlóan közelíthetjük meg az energiatárolás kérdését is. Akár a MAVIR kapacitásterveit, akár az Energiastratégiát nézzük, a szakma egyöntetű véleménye, hogy szükség van a szabályozható erőmű kapacitás és/vagy az energiatárolás mennyiségének növelésére rendszerszinten ez független attól, hogy atomerőművet építünk, vagy más energiaforrásokra (is) alapozzuk jövőnket. Mivel több évtizedes távlatokról beszélünk, a hagyományos és Magyarországon alacsony elfogadottsággal rendelkező szivattyús-tározós erőművek mellett mindenképpen gondolnunk kell az elosztott energiatárolás nyújtotta lehetőségekre. A szolgáltatók által létesített néhány 10 MW-os telepek mellett vélhetően a lakossági, illetve az elektromos közlekedési infrastruktúra szerepe sem lesz elhanyagolható, az ezen eszközök által rendszerszinten is megjelenő hasznok pedig jótékonyan hatnak majd a beruházási költségekre is. Záró gondolatok Magyarországon napjainkban a szakma és az ország politikai vezetése és a lakosság többsége egyetért a paksi bővítés kérdésében, jóllehet utóbbit erősen megosztják az eddig napvilágot látott részletek. Erőmű portfoliónk jelentős része életciklusának végéhez közeledik, az új kapacitások beépítése így elengedhetetlen. Mivel ezen kapacitások egy részének alaperőműként kell üzemelnie, logikus lépés az atomerőmű esetleges bővítése. A WEC HYPE nem ellenzi a paksi bővítést, cikkünk sem ezt a célt szolgálja. Hitvallásunk szerint azonban kiemelt fontosságú a műszaki és szakmai kérdések tisztázása, a közvélemény félretájékoztatásának megakadályozása, valamint lehetőségeinkhez és képességeinkhez mérten a korrekt, objektív szakmai tájékoztatás. Szakmai felelősségünknek tartjuk, hogy a nem energetikai szakemberek is megértsék ezeket a vitákat, valós, hiteles információk alapján formáljanak véleményt és foglaljanak állást. Véleményünk szerint a társadalom tanácstalanságát több tényező okozza együttesen, melyeken érdemes lehet elgondolkodni: A beruházás előkészítése és a nemzetközi tender kiírása helyett egy, a szakmát is meglepő, hirtelen megállapodás született, melynek gazdasági és műszaki tartalma nagyrészt nem ismert. Meggyőződésünk, hogy a bővítés feltételeinek kidolgozásában, a hatástanulmányok elkészítésében szakemberek vettek részt. Több mint szokatlan, hogy ezen anyagok döntő többsége titkosított, nyilvánosan nem hozzáférhető. A Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervben foglaltak szerint a Magyarország által vállalt kötelezettségek egyre égetőbbek. Ennek tükrében egy, a magyar energetikát több évtizedre meghatározó, Mrd Ft-os beruházás (háztartásonként mintegy 1 millió Ft) jelentősen vissza is vetheti az EU 20/20/20-as vállalások szerinti ígéreteket, kötelezettségeket, törekvéseket. A megbízható, minőségi villamos energia szolgáltatás mindannyiunk közös érdeke. A
6 magyar szakemberek, mérnökök, technikusok munkájának köszönhetően a magyar villamosenergia-ellátás magas színvonalon üzemel, több mint 60 éve. Ahhoz, hogy ez továbbra is fennmaradjon, új erőművi blokkok telepítésén kívül szükség van a szakemberekbe vetett bizalomra is. Ez nem Paks, az atomerőmű, vagy a WEC HYPE érdeke. Ez Magyarország érdeke. WEC Hungarian Young Professionals in Energy február
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
Részletesebben4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW
Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia
RészletesebbenNukleáris alapú villamosenergiatermelés
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenA szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu
A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenSajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
RészletesebbenDr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva
Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenH/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenNagyok és kicsik a termelésben
Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenSajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenA Csepel III beruházás augusztus 9.
A Csepel III beruházás 2010. augusztus 9. Áttekintés 1. Anyavállalatunk, az Alpiq 2. Miért van szükség gáztüzelésű erőművekre? 3. Csepel III beruházás 4. Tervezés és engedélyeztetés 5. Ütemterv 6. Csepel
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenLignithasznosítás a Mátrai Erőműben
Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenMagyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután
Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Az "Energiewende" energiagazdálkodási, műszaki és gazdasági következményei Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök az atombiztos.blogstar.hu
RészletesebbenMET 7. Energia műhely
MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:
RészletesebbenA megújulóenergia-termelés Magyarországon
GAZDASÁGI PANORÁMA 2018 A megújulóenergia-termelés Magyarországon Csapó Róbert Az új megújuló kapacitásoknak köszönhetően jelentősen átalakul a villamosenergiatermelés Globálisan a legtöbb kormányzat elkötelezte
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás
A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenA nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei
A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos
RészletesebbenA rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.
A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenMit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?
Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Tihanyi Zoltán igazgató MAVIR ZRt. ElectroSalon 2010. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
RészletesebbenHazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására
Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés
RészletesebbenA villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13
A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:
RészletesebbenNAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin
NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt
RészletesebbenA Paks II. projekt aktualitások
A Paks II. projekt aktualitások Prof. Dr. Aszódi Attila Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos Miniszterelnökség Egyetemi tanár, BME NTI 58. Országos Fizikatanári Ankét Hévíz
RészletesebbenTapasztalatok és tervek a pécsi erőműben
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok
RészletesebbenA paksi atomerőmű bővítésének. vonatkozásai. Hazai villamosenergia-fogyasztás. Hazai villamosenergia-fogyasztás nemzetközi összehasonlításban
Hazai villamosenergia-fogyasztás A paksi atomerőmű bővítésének villamos energetikai és gazdasági vonatkozásai Prof. Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenDivényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember
Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, 2010. szeptember Tartalom Probléma ismertetése A létrehozott modell Ágenstechnológia általában Az alkalmazott modell részletes ismertetése
Részletesebben"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben
"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenMiért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?
Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenA szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése
Budapest, 26. január 19. A szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése A villamos energiáról szóló 21. évi CX. Törvény (VET) és annak végrehajtási rendelete (Vhr) 25. évi módosítása
RészletesebbenA rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában
A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,
RészletesebbenKörnyezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
Részletesebbenkülönös tekintettel a kapcsolt termelésre
Dr. Stróbl Alajos A villamosenergiatermelés változásai különös tekintettel a kapcsolt termelésre XVIII. MKET Konferencia Balatonalmádi, 2015. március 27. A főbb változások 2013 és 2014 között (előzetes,
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenA megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes
A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes VIII. Szolár Konferencia 2018. november 8. Tartalom Hazai napenergia-helyzetkép
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenMegújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes
Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1 EU Klímacsomag:
RészletesebbenAz EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés
Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,
RészletesebbenFenntartható (?) árampiac 2030
2019.04.05. Horváth Péter Fenntartható (?) árampiac 2030 REKK workshop A villamosenergia-rendszer teljes átalakulása kézzel fogható közelségbe került Középtávon várható piaci változások és azok hatásai
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenSzivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében
Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina
RészletesebbenA megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)
A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Dr. Makai Martina helyettes államtitkár Zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes
RészletesebbenOxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison
Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison Gáthy Benjámin Energetikai mérnök MSc hallgató gathy.benjamin@eszk.org 2016.03.24. Tehetséges hallgatók az energetikában
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenA Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.
A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán Bagi Attila főosztályvezető-helyettes 2016. október 11. Tartalom - A MEKH feladatai 1. Áttekintés 2. METÁR pályázat lebonyolítása (NFM rendelet alapján) 3. MEKH rendelet
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
RészletesebbenKapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.
Kapcsolt energiatermelés Magyarországon 2016 XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2016. március 2-3. Hajdúszoboszló Szabályozási alapok 2011 októberétől Hatósági hőár rendszer [50/2011.
RészletesebbenA napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok
A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok Dr Grabner Péter Elnökhelyettes úr megbízásából Tóth Tamás Főosztályvezető Naperőmű Tervezők Fóruma 2018. május 30. 1 Tartalom A megújuló
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása
ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai
RészletesebbenAZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN
2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB
RészletesebbenSAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2011. február 01. Baji Csaba PA Zrt. Igazgatóságának elnöke Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Hamvas István PA Zrt. vezérigazgatója 1 A 2010. évi eredmények - Az erőmű történetének
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenNapenergia beruházások gazdaságossági modellezése
Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális
Részletesebbenrendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,
A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
RészletesebbenMEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége
RészletesebbenA megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések
Részletesebben5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése
Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
Részletesebben"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)
"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés
RészletesebbenA JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenA magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról
Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly
RészletesebbenNapelemes rendszer a háztartásban
Napelemes rendszer a háztartásban Dr. Kádár Péter kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu 1 Vázlat Szigetüzem Hálózati termelés ÓE KVK VEI laboratórium 2 Típusmegoldások Kategória jelleg tipikus költség összkapacitás
RészletesebbenFinanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások
Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,
RészletesebbenSAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
RészletesebbenBudapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató
Budapest, 2018. február 15. Hamvas István vezérigazgató MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató 2017: hármas rekord Termelés (GWh) Teljesítmény kihasználás (%) 16000 REKORD 90 REKORD 15500 2014 2015
RészletesebbenPaksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása
1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-414/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
Részletesebben