SIKLÓS OLGA Hősigény és termelési dráma (5) MAJOROS JÓZSEF HONTI KATALIN. arcok és maszkok GÁBOR ISTVÁN. műhely GÁBOR MIKLÓS. dráma BENEDEK ANDRÁS

Átírás

1

2 T A R T A L O M Negyedszázd kezdődött ( 1) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A SIKLÓS OLGA Hősigény és termelési drám (5) mgyrjátékszín I I I. É V F O L Y A M 4. SZÁM Á P R I L I S MAJOROS JÓZSEF Szbálytln portré Vámos Lászlóról (9) HONTI KATALIN Tlálkozás egy drámávl (15) FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK MÁRIA MOLNÁR GÁL PÉTER Kálli kávét iszik (16) rcok és mszkok GÁBOR ISTVÁN Kesergő művész leningrádi szállodábn (19) Szerkesztőség: Budpest, VI., Ngymező utc Telefon: műhely GÁBOR MIKLÓS Amit el tudok mondni (21) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest, VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető Post Központi Hírlp Irodánál (Budpest, V., József nádor tér r.) számú egyéni csekkszámon és számú közületi csekkszámon vgy átutlássl z MNB 8-s egyszámlár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, 1/2 évre 7z,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: drám BENEDEK ANDRÁS Vívódó lelkek (Németh László drmturgiáj) (29) NÉMETH LÁSZLÓ Az írás ördöge (34) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó A T E T O V Á L T R Ó Z S A ELŐADÁSÁRÓL K É S Z Ü L T F E L V É T E L E K E T É S K Á L L A I F E R E N C P O R T R É I T I K L Á D Y L Á S Z L Ó K É S Z Í T E T T E A C Í M L A P O N PSOTA I R É N É S KŐMÍVES SÁNDOR TENNESSEE WILL IAMS: A T E T O V Á L T RÓZSA ( M A D Á C H S Z Í N H Á Z ) ELŐADÁSÁN

3 Negyedszázd kezdődött Igen, kezdődött, mert h tudt lkulás, művészet képtelen is zonnl követni társdlom változásit, április 4. nem nnk teremtette meg puszt lehetőségét, hogy színház ott folytss, hol háború, német megszállás beléfojtott szót. Ellenkezőleg, felszbdulás éppen rr dott lehetőséget, hogy vlmi más, jóllehet legjobb hgyományink továbbvitelével, vlmi új kezdődjön cl: szocilist színház lpjink lerkás. Igz, előbb még szocilist állmot kellett létre-hozni, zután állmi irányítás lá vonni színházkt, s ezekre később került sor április 4. történelmi lehetőséget dt meg mindehhez. Es színház élt lehetőséggel. Először zzl, hogy játszht. Az ország nyugti részén még dörögtek z ágyúk, mikor március elején - Újpesten A revizort dt elő egy újonnn lkult lklmi színtársult, mely József Attil nevét viselte. Nemsokár újjálkultk hivtásos" színházk is. Az olvsó ezeken z oldlkon egy csokorb gyűjtve megtlálhtj nyitódrbok címeit. Moliére-t, Shkespere-t, Csehovot láthtott közönség. És Shw-t és Brechtet és Mdáchot. És Csárdás-királynőt. Klsszikus drámát és operettet. A néző gyönyörködni krt és - végre újr - nevetni. Újrkezdeni z életet. Színházb járni. A korbeli nyiltkoztok - z lábbikbn néhány szemelvényt idézünk színházvezetők, írók, miniszterek írásiból, interjúiból - m már dokumentáris érvénnyel őrzik hőskor " légkörét. A lelkesedést, progrmot, gondokt. Az utóbbik közül sok már régen múlté, mások máig ktuálisk. Az operett vgy zenés vígjáték dilemmáj", szórkoztssunk vgy neveljünk ngy kérdése, művészileg értékes drámát eltrtó" súlytln művecske műsortervbe illesztése úgy látszik már huszonöt éve is terítéken volt. Az erről szóló írás kár m is helyet kphtn vlmelyik l-punkbn. H gondok némelyike meg is mrdt, mg színház ngyot változott. Még nem olyn, mint mindnnyin szeretnénk, de ki tgdhtná eredményeit. Ezekben z eredményekben ngy része vn zoknk, kik ott voltk felszbduláskor újjáéledő mgy r színház bölcsőjénél, és m is színházművészetünk vezető egyéniségei. Mellettük felnőtt egy új nemzedék. Új színházbjárók és új színházcsinálók. ők letéteményesei színházkultúránk eljövendő eredményeinek. A szocilist színháznk. Amelynek megteremtése negyedszázd kezdődött. Az 1945-ös csonk évd bemuttói NEMZETI SZÍNHÁZ ( Mgyr Szín-ház épületében) Kton József: Bánk bán. (Rendező: Mjor Tmás április 25.) Háy Gyul: Tiszzug. (Rendező: Mjor Tmás május 18.) NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARA- SZÍNHÁZA (Andrássy út 69.) Csokoni Vitéz Mihály: Az özvegy Krnyóné s két szeleburdik. (Rendező: Mjor Tmás - [945. március 1.) Moliére: Trtuffe. (Rendező: Mjor Tmás - I945. március 9.) Csehov: A medve, A dohányzás ártlmsságáról. (Rendező: Apáthi Imre - I945. május 5.) Mdách Imre: A civilizátor. (Rendező: Apáthi Imre - I945. május 5. ) Rhmnov: Vihros lkonyt. (Rendező: Gellért Endre junius 28.) VÍGSZÍNHÁZ (A volt Rdius mozi helyén, Ngymező utc ) Gorkij: Éjjeli menedékhely. (Rendező: Somló István - I945. május 30.) Molnár Ferenc: A httyú. (Rendező: Mrton Endre - I945. július 2I.) MADÁCH SZÍNHÁZ (Mdách tér 6.) Szelényi István: Pionír. Jefim Sosulj: Ak és z emberek. (Rendező: Plsovszky Ödön június 9.) Shkespere: Tévedések vígjáték. (Rendező: Földes Péter július 28.) BELVÁROSI SZÍNHÁZ (Petőfi Sándor utc 6.) Török Sándor: Különös éjszk. (Rendező: Bárdos Artúr - I945. május 5.) Molnár Ferenc: Játék kstélybn. (Rendező: Góth Sándor - I945 július 6.)

4 MŰVÉSZ SZÍNHÁZ (Puly Ede utc 35.) Steinbeck: Lement hold. (Rendező: Várkonyi Zoltán április 1.) Molnár Ferenc: Színház. (Rendező: Várkonyi Zoltán április 27.) Cronin: A ngy út. (Rendező: Károlyi István május 25.) Hudson: Csládi szállod. (Rendező: Tímár József július 13.) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ (Ngymező utc 17.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. (Rendező: Lóránth Vilmos április 5.) Fényes Szbolcs: My. (Rendező: Lóránth Vilmos május 25.) MEDGYASZAY SZÍNPAD (Jóki tér 10. ) Heller és Engler: Megsértették minisztériumot. (Rendező: Lénárd Bél május 29. ) Devl: Frnci szoblány. (Rendező: Lénárd Bél május 2.) Gellért Ljos-Weinreb Ignác: Timos. (Rendező: Lénárd Bél július 4.) SZABAD SZÍNHÁZ (Arén, mjd Dózs György út 31.) kispolgári ízlés lnts ösztöneit szolgált Toller: Géprombolók. (Rendező: ki... De elmúlt. Az egész rend-szert elfújt Both Bél május 31.) történelem. Az öntelt képzeletből Goldoni: A furfngos özvegy. (Rendező: Both Bél május 31.) összeomlottk és mguk lá temették született eszmetákolmányok Brecht: Koldusoper. (Rendező: törpe óriásikt. Nem nehéz búcsúzni Rácz György július 5.) Shw: Blnco Posnet elárulttás. (Rendező: Gellért Ljos július 16.) ÚJ SZÍNHÁZ (Rózs utc 50.) Lóránth Vilmos: Pitypltty. (1945. május 18.) Nádsy László: Mákostészt. (Rendező: Dénes György július I2.) BUDAI SZÍNHÁZ (Villányi út 27.) Molnár Ferenc: Mrsll. (Rendező: Ányos Ferenc április 15.) Heyermns: Remény. (Rendező: Abonyi Tivdr május 4.) Szigeti József : Rng és mód. (Rendező: Abonyi Tivdr május 24.) PÓDIUM KABARÉ (Ngymező utc 11.) Szájkosár nélkül (Mussolini és Hitler kbrészínpdon március 24.) Blr át. (Rendező: Komjáti Károly május 28.) JÓKAI SZÍNHÁZ (A Feszty körkép épületében, Városligetben.) Moliére: Dud Gyuri. (Rendező: Szendrő Ferenc - I945. május 11.) MAGYAR SZÍNHÁZ - z Izbell téren - nem játszott, csk z 1 945/4 6 - o1 évdbn, mert helyén Nemzeti Szín-ház volt. PESTI SZÍNHÁZ - Vígszínház kmrszínház (Révi utc 18.) - nem játszott. Színház, I. évf. 1. sz ugusztus 15-én Stud Géz főszerkesztő: * Az elmúlt korszk elposványosított színházi életünket. A művészek ngy részét lekergette színpdról vgy megölette. A gyűlöletet támsztó propgnd szolgáltáb állított színházt, s így lefokozt művészi rngját. Műsorpolitikávl, sztárkultusszl és hálószobtitkokbn vájkáló színházi sjtóvl tőlük. H vissznézünk rájuk, csk undort, megvetést és gyűlöletet érzünk. Köszöntjük jövőt! Köszöntjük zt, mi még nincs, de minek meg kell lennie: mély humánumml telített színházt, kifejező eszközeit tökéletesen ismerő, közösségi érzéstől megihletett színészt és művészi lkotásr éhes, tiszt tekintetű művelt közönséget. Köszöntjük, és krjuk." Drvs József nyiltkozt Színháznk, ugusztus 22-én A színház közönsége eddig polgári elemekből, középosztályból dódott. Most ennél rétegnél, z élet minden területén, egy bizonyos vissz-húzódást lát z ember, egy mkcs el-különülést... A munkásság, melyre mint városok új kultúrhordozó rérétegére hivtkozunk mindig - s vlóbn ez is szerepe - egyik npról másikr nem tud fejlődni, zért, mert z újjáépítésben ez munkásság válllt z igzi ngy szerepet. A bér kevés, és szórkozásr már nemigen fut. Különben, vlljuk be, színházink sokkl kevesebbet dtk, mint mennyit vártunk. A drbok megválogtásábn, elődásmodorábn csk színházi szezon kezdetén volt néhány becsületes kezdeményezés... A produkciók később tüneményes gyorssággl vissz-tértek régi műsorpolitikához, könnyű sikerekhez. Így jutottk színházink bb trgikus dilemmáb, hogy közönség, melyet szórkozttni krnk, nem kr szórkozni! A másik trgikum z, hogy zok, kiknek komoly irodlmt kellene dnunk, még nem szín-girudoux-r." Pesti Műsor, ugusztus 9. Várkonyi Zoltán, Művész Színház igzgtój: Miért játszom operettet? Elsősorbn kérdés érdemi részét kell tisztázni : nem operettet játszom, hnem zenés vígjátékot. Mindez zonbn nem jelen-ti zt, hogy nem játsznék szívesen kár operettet is... A közönség egyelőre úgy látszik lemond rról megtiszteltetés-ről, hogy színház nevelje őt, és meg-elégszik szórkozássl... Ez zonbn nem jelenti zt, hogy színház, kár z enyém, kár többi prózi színházk feldnák zt z elvüket, hogy mgyr, klsszikus és külföldi irodlom remekeit bemutssák pesti közönségnek. En nygi megoldásként kitűnőnek trtom zt, hogy mit egy színház egy zenés vígjátékon megkeres, ráfizeti egy Girudoux-r. Beszélgetés Keresztury Dezső kultuszminiszterrel Színház, november Mi véleménye z új színészgárdáról? Ngyon sok tehetség, de súlyos hiányokt tpsztlok. Nincs például fitl heroinánk, s más szerepkörök-ben is lig vn utánpótlás... színész-képzésre ngy feldtok várnk. Színészeink túlnyomó része nem tud értelmesen beszélni. Áltlábn techniki képzés terén érzek súlyos hiányokt. És külfölddel vló kpcsoltink? A prózi színjátszást illetően nem

5 RAHMANOV: VIHAROS ALKONYAT (BEMUTATÓ: JÚNIUS 28., NEMZETI KAMARASZíNHÁZ) MAJOR TAMÁS (POLEZSAJEV PROFESSZOR) ÉS PETI SÁNDOR (KUGOVALOV) MOLNÁR FERENC: A HATTYÚ (BEMUTATÓ: JÚLIUS 21., VÍGSZÍNHÁZ) VÍZVÁRI MARISKA (BEATRIX) ÉS LEHOTAY ÁRPÁD (JÁCINT ATYA) GORKIJ: JELT MENEDÉKHELY (BEMUTATÓ: MÁJUS 30., VíGSZÍNHÁZ) RÓZSAHEGYI KÁLMÁN (LUKA)

6 látok sok lehetőséget. A leküzdhetetlen nyelvi kdályok lehetetlenné te-szik reális eredményeket. A zenével és tánccl sokkl többet lehet elérni. Nem szbd engedni, hogy külföld Gyöngyösbokrétán keresztül ismerje meg Mgyrországot. Az oper és táncjáték hivtott rr, hogy Mgyr-ország külföldi propgálój legyen szín-házi vonlon. Brtók és Kodály külföldi megismertetése legngyobb kulturális feldtink közé trtozik. A minisztérium elősegítheti drbok sikerét is, de természetesen ne várjunk mindent minisztériumtól. A miniszter nem nőhet növények helyett, csk kertész szerepét válllhtj, öntözhet és nyesegethet." hogy legngyobb múltú mgánszínházunk, Vígszínház milyen súlyos nygi Az országos hároméves állmgzd- gondokkl küzd." sági tervbe szervesen beleilleszkedő hároméves színházi tervet Mgyr Kom- Drvs József: Új szellemi frontot! munist Párt központi Művészeti Bi- Szbd Nép május 13. zottság dolgozt ki, párton kívüli szín Tudom és látom ennek,népi' érházi emberek bevonásávl z egyetemes telmiségnek minden bűnét, hibáját, mumgyr színházkultúr számár. A terv- lsztását, eszmei tisztáztlnságát - mégis bizottság első feldt z volt, hogy ki- zt mondom, hogy z új mgyr tűzze célt, mely felé terv megvlósítás demokráci ennek soribn tlálht folymán hldnunk kell. Azért kellett ezt elsősorbn jó, becsületes értelmiségi célt külön kitűzni, mert színházi munkásokt, mert ez leglább nem cinikus, tervnek z állmgzdságihoz viszonyítv nem öntudtos rekciós, hnem őszintén sjátos feldti is vnnk. Az hisz népben. Jó elemei számár - pedig állmgzdsági terv megvlósítás nem sokn vnnk ilyenek - feltétlenül vonj mechnikusn mg után színházi lehetőséget kell dni,meg-térésre'; h vn kultúránk továbbfejlesztését. A hároméves értelmiség, melynek - Révi szvi szerint Kérdések Ortuty Gyul kultuszminiszterhez állmgzdsági terv rr törekszik, hogy - elébe kell mennünk, hát ez z. Színház, június 23. elérjük és túlszárnyljuk 38-s A gykorlti módot is megmondom. állpotokt. A hároméves szín-házi tervvel Demokrtikus szellemű írókból, tudó Miniszter úr szereti színházt? békeállpotok helyreállításán túl másfjt sokból, Természetesen. publicistákból, művészekből, színházi életet, más típusú színházkt egyszóvl z lkotó értelmiség legjvából Mi színház kötelessége demokrákrunk kilkítni. Az elvi célkitűzéseket meg kell lkítni egy új szellemi ciábn? következőképpen foglmzzuk meg: A hldó, népért dolgozó színfrontot... Én hiszem, hogy ez z új vonls, tiszt művészet bemuttás. I. Meg kell teremteni lehetőséget, hogy szellemi front foglmkt tisztázó vitminiszter úr szerint is válságbn vn- mgyr népben szunnydó vgy elődásokkl, nkétokkl, szellemi knk pesti mgánszínházk és vidéki elrekesztett erők felszbdításávl mgyr ciókkl, esetleg egy szbd-fórum-szerű színházk? színházi kultúrát legmgsbb minőségre folyóirt kidásávl s természetesen Igen. emeljük. szellemi élet fsiszt mrdványink Miben látj válság okát? 2. A színházi művészetet z eddigi szűk kíméletlen bíráltávl végre meg tudj A válság lpok elsősorbn gz- közönségtáboron túl legszélesebb teremteni zt, mi z ellenforrdlom dsági természetű, mert z újjáépítés során néprétegek számár élvezhetővé tenni. huszonöt esztendeje ltt egyszer sem minden erőfeszítés egyelőre z élet3. A színház és művészet ne legyen sikerült: összehozni és munkásság és feltételek elemi biztosításár irányul, s z kiszkítv társdlmi fejlődés életszínvonl fokról fokr vló lssú mozgásából, hnem szervesen illeszkedjék prsztság mellé szövetségesként odálemelésében muttkozik meg. Könnyen bele mgyr nép sját sorsát jvító te- lítni egy vlóbn népi értelmiségi tábort. Sok mindenkit terhel itt mulsztás, érthető, hogy közületeknek éppúgy, mint vékenységébe. olynokt is, kik most mint mkulátln mgánosoknk nygi erőforrási nem A hároméves színházi terv jelmondt: demokrták ágálnk pódiumon: kell z elsősorbn színházk felé irányulnk. Másodsorbn, úgy látom, hogy legmgsbb minőséget legszélesebb önbírált - nem meculpázás, hnem mgánszínházink nem vették tudomásul néprétegeknek, legszélesebb nép- komoly önkritik, hogy tnuljnk belőle kellőképpen zt ngy társdlmi rétegekért. A Színész Szkszervezetnek követők, és tnuljunk belőle mi mgunk is, változást, mely dolgozó rétegeket végre 3700 tgj vn, ebből 1600 szerződés s most leglább helyesen fogjunk hozzá méltó helyükre emelte mgyr nélkül. Azok, kik nincsenek szerződésben, rendet teremteni romokbn. Jöjjön egy új közéletben, és irányukt változtlnul és zok is, kik szerződésben vnnk, szellemi front, mely devlválódott, polgárság, felsőbb középosztály egy legsúlyosbb nygi gondokkl küzdenek. hitelüket vesztett foglmk, fétisekké vált A létminimum - bbn z esetben, h jel-szvk után végre meghozz szbd, szűkebb rétegére vették. Mi véleménye színházk állmojátsznk forint, melyből demokrtikus szellem teremtő rendjét sításáról? ruházkodniuk is kell, sőt vidéken ebben lelkileg is rommá lett országbn, Elvben helyeselhető. Gykorltbn színésznőknek ebből nyomorult mindenekelőtt pedig z útját vesz-tett, de viszont fokoztosn lehet állmosítni fizetésből kell megvásárolniuk színpdi utt kereső értelmiségben." színházkt. A közönség egy állmosított jelmezeket is, noh kollektív szerződés intézménnyel szemben mindenkor szerint erre nem lennének kötelezhetők. igényesebb, tehát z állmosítás során Színházink ngy része roskdozik z művészeti és nygi tekintetben egyránt nygi terhek ltt. A munkhelyek ngyobb terhek hárulnk z állmr, erre csökkentek. Budpesten Mgyr Szín-ház pedig npjinkbn nem nyílik korlátln bezárt, z Erzsébetvárosi és Józsefvárosi nygi lehetőség." Színház bezárt, és tudjuk jól, Hont Ferenc cikke Színházbn ugusztus

7 SIKLÓS OLGA Hősigény és termelési drám * Az ember színházbn hősök sorsán keresztül sját életének lehetőségeit kuttj és tágítj. A néző olyn élmény részesévé válht, melyet egyedül megvlósítni képtelen, de színházi élmény befogdás lehetősége és ereje htárink tágítását dhtj, sőt színpdi cselekménnyel egy gzdgbb világb lendülhet, nélkül, hogy ezért meg kellene küzdenie. A htáselemzés minden kor színpdi művészetében zt látj, hogy néző teljes szívvel részt kr venni bbn játékbn, mi színpdon folyik. Kiválsztj zokt hősöket, kikkel zonosulni kr, kikért izgul, kiknek sikert, eredményt kíván, kiknek céljávl egyetért. Ezeknek kiválsztott hősöknek gondolt- és érzésvilágáb helyezkedik, önmgát képzeli színpdi figur helyébe, két-három órár egy más világot vrázsol mgánk. De lehet-e zonosulni egy szoborrl, illetve érdemes-e zonosulni egy érdektelen, szürke, jelentéktelen figurávl? Az ötvenes évek drámáink trtlmi semtizmus risztott vissz nézőket? Aligh. A néző színházbn, mozibn megszokt és megszerette sémákt, semtizmust, sőt igényelte is. A film és z üzleti színház csődbe kerül vgy más utt válszt, h néző nem követeli semtikus ábrázolást. A néző tudj, hogy bátor cowboy minden esetben győzni fog, hogy mesterdetektív leleplezi bűnözőket, és nem zvrj emberfölötti voltuk, árnyltln, durván felvázolt jellemük. A két világháború között színházb járó közönség pontosn tudt, hogy A Gyurkovics lányokkl régebben elindított témkör évről évre megteremtette mg dzsentri-miliőben játszódó drbjit, minden komolybb meglepetés nélkül, hogy Mesék z írógéprőllel, mjd Dr. Szbó Jucivl jelzett temtik, mgányos nő boldogulás " újbb megfoglmzási lig vriálják bevált történetet, és tíznek szüzséje leglább nnyir hsonlít egymáshoz, mint tíz téeszdrámáé. A színházbn sémákt nem szocilist-relist drám honosított meg. A színház jellegével, megjelenési formájávl szorosn összefügg, hogy beváltt, sikereset ismételje. A színészek fogllkozttottság, szerepköre is legtöbbször sémszerű. A színpdi szerző, különösen h munkásság egy-egy színházhoz kötődik, szerepkört betöltő színész testére szbj" szerepet. Kettős sém lkul így ki: z első z éppen divtos témkör sémáj, második szerepeket eljátszó színészeké, s néző z ismert tém egy újbb vriánsát kpj. Nem tételezhetjük fel, hogy néző csk z ún. termelési" drbokbn fedezi fel semtizmust, és zért utsítj el ezeket. De nem látj meg tévésoroztokbn, westernekben, krrier-történetekben ugynezt z ismétlődést. Mi vonzó számár z utóbbibn, s mi risztj z előbbiben? A szokvány krriertörténet hőse, például Helyet z ifjúságnk című drbbn ő mg is szeretne lenni. Az állástln fitlember drb végén kevés bonyodlomml, sok szerencsével célhoz ér, pozíció, és gzdg feleség várj. A néző lelkivilágát semmi nem kvrt fel, nem rr gondol, hogy mind-ez tlán elérhetetlen számár, főként drb diktált lendülettel, hnem éppen rr, hogy látott szerencsés pillnt tlán z ő számár is bekövetkezhetik. A drb nem kötelezi gondolkodásr, életmódj, emberi mgtrtás, morálj felül-vizsgálásár, megváltozttásár. Ez történet z elérhetetlent úgy hozz z elérhetőség közelébe, hogy neki semmiféle erő-feszítést ne kelljen tennie érte. Minden szerencsén múlik. A * Részletek szerzőnek Korunk mgyr drámáj című kndidátusi disszertációjából. jó, z ügyes, szerencsés elnyeri jutlmát, rossz, h vn olyn, megbűnhődik. Az igzságszolgálttás osztályok feletti, mindenki mg szerencséjének kovács - csk természetesen nem mindenkinek sikerülhet z élet npos oldlár kerülni. De miért éppen ő ne kerüljön od: erről ábrándozni minden-esetre jogábn áll. Ezzel szemben miről vn szó egy termelési drbbn? Dolgozz jobbn, emeld normán, tnulj többet, vess időben, lklmzd modern grotechnikát, s h mindezt megtetted, meg-dicsérnek érte, hiszen hozzájárultál z egész emberiség sorsánk jvulásához. Nem csupán te mgdéhoz. A hngsúly z osztály, z emberiség jván és nem csk z egyén számár megszerezhető jvkon vn. Ez pedig kevésbé vonzó. A kultúrpolitik nézők tudtosságánk olyn fokát feltételezte, mely szívesen válll ngy erőfeszítést igénylő hétköznpi terheket, hogy hétköznpi eredményeket érjen el, melyek csk távltbn világméretűek. A néző tudj, hogy könnyen legyőzött hétfejű sárkány, bármilyen nturlist köntösben jelentkezik is, csk ndlító mese. De szívesen éli bele mgát mesébe, mert önmgát képzelheti hősnek, önmg egyéniségét emeli fel hozzá. A mg véges, szűkre szbott élete tágul ki pillntnyi nrkotikumként westernben, krriertörténetben. Egy művészi lkotásbn ugynez z élmény mélyen, trtósn rejlik benne. A ngy drám, ngy formátumú hős minden korbn nemcsk néző tetszését, örömét váltott ki, de szélesebbé tette horizontját, növelte önbizlmát. Mert művészet áltl z ember nem csupán sját cselekedetei összességének, de mások áltl végrehjtott tettekkel is gzdgítottnk érzi m-gát. Nem kell legyőznie hétfejű sárkányt, de felcsilln előtte, hogy tlán ő is legyőzhetné. Az elnyomott sszony nézőtéren megismeri Nór lázdását, és ezzel megismeri lázdás lehetőségét. S míg zonosul Nórávl, ddig ő is lázdó. A hős erkölcsi győzelme néző győzelme is, bukás sját bukásánk veszélyét hordozz. H nincs ngy drám, helyette kpott mese viszont elszórkozttj, elndlítj, s hősigényét kielégíti. Olcsón és könnyen jut cselekvés mámorához, siker érzetéhez, siker élményéhez, melyben hétköznpi életben olyn ritkán vn része. A termelési drbok ezt vágyt nem elégíthetik ki. Viszont megterhelhetik néző lelkiismeretét és unttják. Hétköznpi problémákról szólnk, melyek színpdi megoldás csk kkor okozht kielégülést, h ennek htás áttevődik néző hétköznpjib is. Ez pedig csk néző tevékeny közreműködésével sikerülhet. Nem elég ábrándozni drb htás ltt, nemes élménynek dni át mgát Hmlet, és könnyed ábrándozásokb merülni A Gyurkovics lányok elő-dás után, hnem következő npon másként kellene cselekednie, meg kellene változni, minden ezzel járó kényelmet-lenséggel együtt, z ábrándvilágbn vló felelőtlen lebegés helyett. A szocilist drám ngy lkotásibn, Ljubov Jrovájábn vgy z Optimist trgédiábn ez hősigény mrdéktln kielégüléshez jut. Ezekben drámákbn néző egy világrszóló forrdlom részesévé lehet. A Komisszárnő vgy Svángy megsokszorozz emberi lehetőségeit, tetteik legjobb értelemben vett izglom felkeltésére lklmsk, ngy formátumú hősök ők, de követhető emberközelségben. A drámirodlomnk zonbn nemcsk ünnepnpji vn-nk. A színház új és új drbokt vár z íróktól. A színház frisseségét, z élet eredményeire vló villámgyors regálást riportok szintjén feldolgozott ktuális témák szolgálttták. A

8 polgári színház rendszerint gyorsn regált köztudtbn élő problémákr. Cskhogy polgári színház polgári közönségét ezek riportszintű drbok nem krták kimozdítni meghtározott tudtvilágukból. Az áltlunk tárgylt időben bemuttott ktuális-riportszintű drámák sokbn különböztek ezektől, mert másfjt figyelmet követeltek nézőktől, mint tették elődeik. Az elérhetetlen itt is elérhetővé válik, de hogyn? Nem szellemes dilógusok ttrktív csillogásávl, hnem szürke, egyszerű munkávl. Nem szerencsével, nem ügyeskedéssel, nem jó házssággl, hnem mindennpokbn őrlődő kitrtássl. A nézőtől eleve szocilist öntudtot vártk, és zt krták bizonyítni, hogy z érvényesülés útj jobb munk. De jobb munk jutlmául nem vlmi fényes egyéni krrier vár rá, hnem csupán - vgy főképpen - kollektívum, z emberiség boldogulás. A nézőközönség zonbn, mely színházkt zömmel látogtt, hősnek képzelhette mgát, h színpdi hős helyette legyőzte hétfejű sárkányt. De rögtön visszridt, h egy drám zt kívánt tőle, hogy holnp munkhelyén ő mg győzze le mindennpok nem muttós nehézségeit. Amíg volt kibúvó követés kényszere lól, míg felmenthette mgát színpdi példkép tényleges követése lól, ddig hősöket szívébe zárt. De mint drám kézzelfoghtó, elérhető, vlóságos célokt tűzött ki, kényelmetlenné vált számár. S ugynz néző, ki nem kdt fenn zon, hogy Sylvi Csárdáskirálynőben Edwin herceg felesége lett, nyombn kétségbe vont most elébe került deduktív drámák vlóságábrázolásánk hitelességét. Miért nem kell lkkozó semtizmus minden formáj nézőnek? Az munkás nézőtéren miért szeretheti jobbn Edwin herceget Csárdáskirálynőből, mint téesz-elnököt vgy párttitkárt? A kérdés ilyenform feltevése leegyszerűsítéshez és semtizáláshoz vezethet, de ennek felismerése tlán kiélezheti művek és befogdóik között létrejött bonyolult kpcsolt vizsgáltát. A kérdés legegyszerűbb elintézése: nincs néző kellő öntudti fokon, tlán rekciós érzelmi mrdványok kötik z áhított felső tízezer életének kár lkkozott, hzug világához is. S mi szkítj el, h egyszer néző lesz, sját osztályától, miért örül nnk, h Török Péter dzsentri kezet csókol színpdon Mric grófnőnek z egymásr tlálás jegyében, s miért csttn fel mindig tps, h Httyú Alexndr hercegnője megcsókolj Ági Miklóst, nevelőt? Az előbbi egy gyenge operett-librettó fordult, z utóbbi egy briliáns színpdtechnikávl meglkotott vígjátéki csúcspont. De mind két szerző értett mnipulációhoz, néző átlkításához, önmgából vló kiforgtásához. Molnár különösen. Tehát z egyik ok rfinált színpdi htásokból szármzik. A bűvész, mikor z üres klpból elővrázsolj nyult, megszerezte mgánk nézőteret. A jól lklmzott színpdi trükkök", fogások megszerzik nézőteret. A néző nem értelmi képességeivel áll cselekmény, szerző diktált események mellé, hnem érzékeivel és érzelmeivel. Az ötvenes évek semtikus drámáiból ezek trükkök, mnipulációk hiányoztk. A színpdi htáskeltés mint polgári burzsoá mrdvány háttérbe szorult, s h néh lklmzták is, ebben drámi környezetben sut, ügyetlen lett, s ngyon ki-lógott nevelési szándék lóláb". A polgári semtizmus szüntelenül zt hitette el nézővel, hogy nem befolyásolj, érintetlenül hgyj politiki tudtvilágát, meghgyj szbdságát, egyéni döntési jogát és szórkozását. A szocilist drám nevelni, átformálni, lkítni krt, politikilg htni nézőre, és ezt szándékot nemcsk bevllott, de tudtosn hirdette is. A néző mint felnőtt ember áltlábn nem szereti, h nevelik, h vlmire mozgósítják", különösen kkor nem, h ez nevelés nem különbözik hétköznpjitól, ugynis e drámákkl egyidőben színházon kívül is állndón nevelték. H elég öntudttl rendelkezett, kkor zért utsított vissz, h nem, kkor eleve elhárított, hogy ezen változtssnk - színházbn. A néző és színház kpcsoltábn z önkéntesség rendkívül döntő tényező. A néző önként besétál színpdi htások cspdájáb, még esetleg rr is hjlndó, hogy utólg kinevesse önmgát, mert hgyt, hogy mnipuláció érvényesüljön, de nem ül önként iskolpdb, h zsöllyébe váltott jegyet. A kérdésnek vn még egy fontos oldl. A vígjátékot, mely lkkozv, jól szerkesztve olyn, mint egy lngyos fürdő, néző nem veszi túlságosn komolyn. A társdlmi hzugságok, ferdítések, tudtos vgy kevésbé tudtos torzítások mint játékelemek htnk. Kétségtelen, hogy ezek játékelemek összességükben tudtformálás igen htékony eszközei, és ízlést, világnézetet sugllnk, még kkor is, h néző egy könnyed, problémmentes, társdlmi kérdéseket látszólg nem érintő vígjátékot kp. A vígjátéki konfliktus z élet perifériális ügyeit tárgylj, tetszetős sztoriji, fordulti mögött nem kell keresni vlóság elemeit, mondnivlój látszólg nincs, te-hát nem kell keresni mondnivló egyénre is érvényesíthető társdlmi igzságát. A vígjátéki könnyedség, vígjátéki álkonfliktus, vígjátéki lkkozott figur és lkkozott, semtikus igzság" mellett el lehet menni megjegyzés, kritiki észrevétel nélkül is. A vígjáték rendszerint úgy csipkedi fennálló társdlmi rendet, hogy néző csipkelődésnek veszi, s rendszer tudj, hogy e csipkelődések őt erősítik. A szocilist semtizmus komor volt. Mindig z élet legngyobb" kérdéseiről krt beszélni drámi hngon, rákényszerítette nézőt, hogy feltárt problémát" vegye komolyn. S h már nézőt komollyá tették, nem ment bele fenti játékb. A vlóság torzítás elfogdhtó, h játék, de veszélyes lesz, h drám rgszkodik hozzá, hogy ez mg vlóság. Az élet pró, perifériális ügyeiről szóló vígjátéki hzugság egyenként, úgy tűnik, ártlmtln. De soroztbn, töménnyé válv vlódi művészet legngyobb ellenfele lesz ez lényegtelen, semmitmondó társdlmi hzudozás. A polgári színház ksszából tudt, hogy bevált sémát mikor kell újr cserélni, s kkor kezdődhet játék elölről. Mindig kor divtos perifériális problémáiról vgy főkérdéseiről - de kkor perifériálissá lkítv. A szocilist drámi semtizmus még perifériális kérdéseket is központiként muttt be, csipkelődésnek, társdlmi elégedetlenkedésnek itt nem volt helye, s tnmeséről, h nem szórkoztt, elég hmr kiderül, hogy nem is vlódi. Hiányzott z összekcsintás, z egyetértő cinkosság színpd és nézőtér között. Kettős ellentmondás feszült e korszk drámirodlmábn, színpdi műveiben. A színpdi szerzők nem írhttk könnyed, z élet periferikus problémáiról szóló szórkozttó műveket, mert kultúrpolitik z élet vlóságos ábrázolását tűzte ki célul, s minden színpdi lkotástól számon kérte z eszmei mondnivlót", npi ktulitást, de drám sem tárhtt fel z átlkulássl, fejlődéssel járó ellentmondások vlóságos összefüggéseit. Az ún. szocilist relist drám éppen zzl mrdt dós, mi szocilist relizmus lényege - átfogó ismeretekkel rendelkezni z ember igzi élete, érzései és gon-

9 dolti felől, legngyobb érzékenységet tnúsítni élményeik iránt, tudni bemuttni mindezt megkpó, közérthető, relist irodlom lkjihoz méltó művészi formábn..." - de mrdéktlnul igyekezett továbbikt megvlósítni : A művészi ábrázolás vlószerűségének és történelmi konkrétságánk párosulni kell dolgozók nevelésével és ideológiájuknk szocilizmus szellemében vló átformálásávl" (Részlet Szovjet Írók Szövetségének lpszbályából. Csillg, I.), melyből gykorltbn didktikus szempontok egyoldlú érvényesítése lett. Az 1955-ben trtott mgyr Irodlomtörténeti Kongresszus relizmusvitájábn V. R. Scserbin, szovjet delegátus mondott többek között: Minden olyn felfogás, mely nemzeti kultúr egységes voltát hirdeti társdlom erkölcsi-politiki egységének kilkulás előtt, téves és helytelen irányb vezet." (A relizmus kérdései mgyr irodlombn ) A mgyr irodlompolitik pedig éppen ezt z egységet sürgette, éppen társdlom erkölcsi-politiki egységének kilkulás előtt", és z egységesítő témtervek így z irodlom elszürkítéséhez vezettek. Stílus és módszer egybemosás, sokszor felcserélése igen károsn htott z irodlombn. Az irodlompolitik leegyszerűsítő tendenciáj, mely minimumr kívánt korlátozni tévedés, félreérthetőség lehetőségét, z esztétikábn is ezt leegyszerűsítő módszert követte. A pártosság foglm átlkult pártszerűséggé, z eszmei mondnivló politiki mondnivlóvá. Az esztétiki foglmk módosulásánk, szocilist relist drám semtizmusánk gyökerei társdlmik. Az irodlmi semtizmus elválszthttln társdlmi-politiki helyzettől, mely szülte. A semtizmus ellen meghirdetett hrc ( Mgyr írók Szövetsége I. Kongresszusán, 1951 áprilisábn) z dott társdlmi-politiki viszonyok között nem vezethetett jelentős eredményre. Drvs József beszámolójábn vn egy igen jellemző részlet, melyben semtizmus eredőit kuttj, bár semtizmus kérdését z írói lkotómódszerek vizsgáltár redukált. A társdlmi okok gyökeréig nem áshtott le, mert kkor személyi kultusz bíráltáig kellett voln eljutni - és ez éppen személyi kultusz legerősebb évében elképzelhetetlen volt. Az íróktól számon kérhették z árnylt, sokrétű ábrázolást, de z ellentmondások vlódi feltárásár z irodlombn is csk kkor kerülhetett sor, mikor ez politiki életben már megkezdődött. Fitl, gykorltln írók jelentkeztek z állmi témterv megvlósításár. Élménynyguk, tpsztltuk lig volt, s hiányt párt npi politikájánk ismerete pótolt. Mándi Év, Fehér Klár, Földes Mihály, Mjor Ottó nemcsk színpdismerettel nem rendelkeztek, de írói gykorlttl is lig. Az lkotás vezérfonl politiki ismeretkör és z állmi tém-terv volt. (Meg kell jegyezni, hogy z állmi témterv " nem jelent meg hivtlos, megszövegezett formábn, csk szóbeli utlások történtek rá.) Ezzel poggyásszl kellett legnehezebbet megoldni : z emberek tudtár htni szürke hétköz-npok egyáltlán nem látványos történeteivel. Drámi nygot sűríteni egy ngyon drámi korból - de kiszűrve belőle nnk belső ellentmondásit. Egyfelől megvolt z igény, hogy drámák mindent sűrítsenek mgukb, másfelől hogy sűrített problémlisták optimist megoldássl végződjenek. Az írók, színházk felelősségrevonás semtizmus mitt pedig dolog lényegéről terelte el figyelmet. Ugynezen kongresszuson Révi József kifejtette álláspontját, kettős kötöttségtől " mentes pozitív hősről, reliz mus és romntik elengedhetetlen kpcsoltáról, felsorolt zokt típusokt és témköröket, melyek megírását fontosnk trtott, és elmrsztlt zt nézetet, mely szembeállítj z ún. ngyirodlmt" z időszerű irodlomml, és htározottn z irodlom új jelenségei mellé állt. Fél esztendővel később, Mgyr Színház- és Filmművészeti Szövetség II. konferenciáján kigúnyolt Drvs József áltl is kipellengérezett receptszerűséget, melyben mgánélet ábrázolás - együtt szocilizmust építő ember közéleti tevékenységével - korántsem zt jelenti, hogy vlmiféle szkácskönyv-módszer szerint, kilór és dekár dgolv és összekeverve kell ábrázolni z új embert: végy öt dek munkversenyt, három dek szerelmet, öt dek szbotázst, három dek házssági konfliktust, tedd z egészet egy lábsb, és keverd össze. Ebből keverékből z élet gzdgságánk ábrázolás sohsem lesz! " (Révi József: Kulturális forrdlmunk kérdései, l. ) A semtizmus okit változtlnul ő is csk z írók lkotómódszerében, készületlenségében keresi, társdlmi okok feltárás még nem volt időszerű. A semtizmus elleni hrc éveken keresztül z irodlompolitiki élet egyik vissztérő témáj mrdt. De új megállpítások lig születtek. Lukács György elődás: A semtizmus mi állás és új problémái (Lukács György: A semtizmus mi állás és új problémái, Csillg SZ ) z írói ábrázolás gyengeségét először közelíti meg új oldlról. Kifejti, hogy z eszmei trtlom szegénysége semtizmus egyik szülője, s ezzel nézetével élesen szembehelyezkedik zokkl véleményekkel, melyek művek trtlmi oldl felől közeledtek semtizmus okink felderítéséhez, jobbról is, blról is. A vulgáris jobboldli szemlélet - fejti ki Lukács - z irodlom pártos voltábn, mrxist eszmeiségében keresi semtizmus okit, vulgáris bloldli nézet pedig szocilist relizmust csk trtlmi kérdésekre korlátozz. A semtikus műveknek volt politiki tendenciájuk, de eszmei mondnivlójuk lig. Azt folymtot, mely vlóságnygtól z írói lkotáson keresztül művészi élmény befogdójáig terjed, következőképpen semtizálhtjuk: írói élmény - áltlánosítás - egyéni típuslkotás: mű; - nézői élmény - nézői áltlánosítás. A folymt első részét Lukács György így foglmzz meg: A művészi áltlánosítás: tipikus emberek, tipikus helyzetek, cselekvések segítségével másképpen ábrázolni ugynzt vlóságot, mint melyről z elméletben szó vn." (Lukács György: A semtizmus mi állás és új problémái. Csillg, sz I.) A folymt második része, z élményt befogdónk z lkotói tevékenysége: megismert egyedi esetből, egyedi hős sorsából áltlános etiki, morális következtetéseket levonni, mely világnézeti, jellembeli cselekedeteket megváltozttó, módosító, lkító erővé is válht. A 'művészetet befogdó személynek kkor vn lehetősége z lkotói tevékenységre, h ettől folymttól mg mű nem fosztj meg. A szocilist írói tevékenység feltétele, mű lpj, nyg: élmény, tpsztlt, plusz mrxist világnézet. A semtikus drámáknál z élményt és tpsztltot gykrn futó látogtások helyettesítették, mrxist világnézetet pedig z éppen ktuális párt- és állmi feldtok ismerete. Az író nem sját élménynygát dolgozt fel, hnem mások áltlánosítását vette át. Ilyenkor jutott ngy szerephez z állmi témterv ", politiki beszédekben, irodlompolitiki megnyiltkozásokbn hllott, kifejtett vlóságnyg. Révi megfoglmzt pozitív

10 hős áltlánosított krkterét, vgy jánlott, hogy z írók fogllkozznk házstársk egyenlőtlen fejlődésével - és sok esetben ez helyettesítette személyes írói élményt. Igy lett élmény és tpsztlt helyett z irodlompolitiki követelmények drmtizálás művek lpj. A politiki életben elurlkodó semtikus látásmód tükröződött z irodlmi művekben is. Az z igény, hogy z irodlmi műveknek z élet teljességét kell ábrázolniuk, zsúfoltságot eredményezett, egyik problém és álproblém másik srkár hágott nélkül, hogy bármelyik sokoldlú ábrázolásár lehetőség mrdt voln. Az irodlompolitik, mely vlóság leegyszerűsítését, tényleges konfliktusok helyett álkonfliktusokt indukált, egyszerre nehezítette és könnyítette z írók munkáját. A semtizmus minden korbn gyorsn született, hmr és leegyszerűsítve regált levegőben lógó" társdlmi kérdésekre - z egyszerűsítés sokszor hmisításhoz is vezetett -, megkedvelt sémákt ügyesen töltötte ki újbb sztorikkl. A ngy irodlom jóvl kevesebb művet eredményez, és nehezebben is születik. Egy nemzet irodlmi életében persze helye vn mindkettőnek. Ellentétük mondvcsinált, erőszkolt. Egy Brtók-mű nem kerülhet semmiféle ellentétbe egy slágerrel. Mindkettőnek meg-vn mg önálló élete, helye és létjogosultság társdlombn. Konfliktus kkor keletkezik ngy irodlom és z ktuális irodlom, művészet és kulturális árucikk között, h politiki szempontok kulturális árucikket művészet rngjár kívánják emelni. Az irodlompolitiki gykorlt krv-krtlnul z ún. politikilg hsznos, de művészileg gyenge művek állmi elismerésével, kitüntetésével, sok esetben példképül állításávl ösztönzést dott semtikus irodlomnk. Az ötvenes években kultúrpolitik vezetői z írókt tették felelőssé semtizmusért, személyi kultusz felszámolás már felfedhette semtizmus társdlmi és politiki gyökereit is. Egyszerű lenne felelősség lbdáját ezek után visszdobni társdlomnk és politiki vezetésnek. Mélyebb problém, hogy ki felelős semtizmusért? Az író-e vgy kultúrpolitik? Az egy-egy műben elmulsztott lehetőségekért z írókt, vgy z irodlompolitiki irányítást tegyük-e felelőssé? A politiki-társdlmi tudt lkulás nyilvánvlón htott z írókr, és z írók művei politiki-társdlmi tudtr. A drámírók, színpdi szerzők közül jó néhány e kor produktum volt. Lehetetlen lenne éppen e téren nem venni figyelem-be zt kölcsönhtást, mely megvolt kor és írói között, s lényeges szerepet játszott egymás lkításábn. A kor írói közül sokn elkerülték npi témákt, mert ismerték szempon tokt. Mások megkísérelték tehetségük és lehetőségük szerint legjobbt dni, feltenni kérdéseket és z élet áltl feltett kérdésekre válszolni. Az új típusú drámánk z lett voln feldt, hogy megváltozott világbn z ember helyét keresse társdlombn. Egy korforduló, melyben z egyes ember múltjávl és jelenével egyránt részt vesz, izglms kérdéseket vet fel. Hol kerül ellentmondásb z egyes ember érdeke társdlomml, m é g szocilist társdlomml is, hol és hogyn egyenlítődik ki ez z ellentmondás, hogy újbb ellentmondások szülője legyen - ez lehetett voln korszerű társdlmi drám fundmentum. H kort ábrázoló drámát szembesítjük korrl, kkor kettő felülete megfelel egymásnk. Felmerülhet kérdés, vjon személyi kultusz korszk igényelt-e ennél többet, illetve volt-e módjuk z íróknk felület ltt megkeresni és ábrázolni z ellentmondásokt? A személyi kultusz kultúrpolitikájánk jellegéből fkdón színháztól éppen úgy, mint többi művészettől z állndósult lelkesedést, politiki irányvonl helyeslését és kollektív embereszmény hirdetését követelte. S mert lényegéből fkdt belső ellentmondások tgdás, drám sem fogllkozhtott belső ellentmondások feltárásávl és ábrázolásávl. A kor drámirodlmát sommásn elítélni mi nézőpontjink lpján igen egyszerű, de egyben helytelen megoldás lenne. A kérdés sokkl összetettebb nnál, semhogy csupán esztétiki elemzéssel meg lehetne közelíteni kor munkástémájú drámáit. A politiki ktegóriák lpján történő vizsgált zonbn már jobbn segítségünkre lehet nnk felderítésében, hogy milyen erők érlelték és hozták felszínre ezeket drámákt. A színház politiki nevelés egyik eszközévé lett, közvetlen gitációs feldtokt kellett megoldni. A politiki igények tükrében nyilvánvló volt, hogy munkástémájú drámáknk előbb-utóbb utt kellett engedni színházkbn. Természetes, h o g y egy új korszk új drámi vetülete nem hoz zonnl kiérlelt, mgsrendű lkotásokt. Egy forrongó, lkuló kor leginkább vígjátékbn tlálhtj meg dekvát kifejeződését. De z ötvenes évek elején munkást nem illett" vígjátéki hősnek megtenni. A középfjú színműben viszont csk súlyosnk tűnő problémákt lehet exponálni, mjd egy fordulttl könnyedén megoldni: ez tükrözte kor politiki hngultát, melyben minden kmpányfeldtnk óriási jelentősége volt, s kár eredménnyel vgy nélkül zárult, egy jelentéssel, beszámolóvl npirendre lehetett térni felette.

11 m g y r j á t é k s z í n MAJOROS JÓZsEF Szbálytln portré Vámos Lászlóról A tetovált ró zs rendezése közben Vámos László felszbdulás után indult rendezőgeneráció kimgsló egyénisége. Pályáját z ötvenes évek elején, hőskorszkbn" kezdi - művészi krktere vidéki színház változtos lehetőségű, de lobogást, szívósságot követelő műhelyében formálódott, edződött. ( Az én generációmnk jó iskoláj volt z 1950-es évek vidéki színház. Debrecen-ben Romeo és Júli vgy z Álrcos-bál premierje előtt hetekig úgyszólván nem ludtunk, díszleteket festettünk, próbáltunk, és ngyon boldogok voltunk.") 1955-ben Mdách Színház szerződteti, de nem lesz hűtlen Debrecenhez sem - itt ngyobbrészt z operirod-lom klsszikus remekeinek újrfelfedező munkáját végzi. Egy hálátln évd után (1961: csk kmrszínházbn rendez, s úgy érzi, kmrjáték nem z ő területe - ám z év krónikájához trtozik z is, hogy Debrecenben Köpeny és Ginni Schicchi rendezésével ugynkkor Puccini virtuóz zenevilágánk korszerű értelmezésére válllkozik) 196z-ben egyszerre két ngy feldtot kp: Hmletet és A vágy villmosát állítj színpdr. Munkáj mindkét elődást mgyr színház- művészet kiemelkedő, méltán ngy sikerű produkciójává vtj - s egyben nemzetközi elismerést is rt. (Még joggl kényes ngolok - így z 1964-ben nálunk vendégszereplő Royl Shkespere Compny művészeinek körében is. J. C. Trewin, neves ngol színházi szkember Hmlet kiérlelt, korszerű hngütéséről, hiteles tmoszférájáról szólt dicsérőleg; A vágy villmosát pedig vlóságnk és költészetnek finom brvúrrl megmunkált művészi ötvözete mitt trtott igzbbnk, hitelesebbnek Vivin Leigh főszereplésével készült filmváltoztnál.) Vámos rendezői skáláj imponálón, olykor meghökkentően széles, gzdg: Shkespere-től Peter Shfferig, Shw-tól Brechtig, Lorcától Molnár Ferencig terjed. Egyránt otthonosn mozog z operett és musicl világábn (Csárdás-királynő, Hello Dolly, West Side Story - Minden műfjnk, minden műnek megvnnk lehetőségei korszerű kifejezésmódr. A lényeg csk z, hogy ugynzzl komolysággl, hittel kell hozzáfognom, minth ez voln életem első és utolsó rendezése."); z operszín-pdokon (főként Verdi és Puccini operáink színpdr állításábn jeleskedett, de emlékezetes sikert rtott 1962-ben, Debrecenben, Britten Szentivánéji álom c. operájánk rendezésével is) ; Trgédirendezései szegedi Dóm téren virtuóz képzelettel és elmélyült gondolti elemzéssel közelítettek Mdách szelleméhez. Produkcióink elemzése során mélttói egyre inkább kétségbevonják e szintézis belső, művészi hrmóniáját. Színházát képzeletgzdg, teátrális htásokkl dolgozó színháznk trtják, mely külsőséges htások ngyvonlú színpompájánk igézetében elhnygolj szituációk lélektni motivációját, z intim tmoszférkeltést, rezdülések drmturgiáját. S így vn-e vlóbn? H Vámos László rendezői műhelyét vizsgáljuk, tisztázhtjuk e kérdést. Százdik rendezéséhez közeledve Tennessee Willims A tetovált rózs c. drámáján dolgozik Mdách Színház-bn. sszonyok és De Leo ty ház előtt állnk - trgikus hírt hozzák (Serfin férjét lelőtték). Fojtott, suttogó dilógusuk tudósít rról, mi házbn történik. (Tehát, hogy Serfin egy rózsszínű selymet szbdl, mjd ledobj selymet, földre, torkához kp...) Serfinánk ilyen módon vrrógép mellett még végszvk" előtt kell leregálni z jtó mögötti tudósítást. Igen, de vrró-gép zktol, z sszonyok suttogv be-szélnek, mellett Serfin sját, egyre komorbb sejtéseibe temetkezik: nem-igen hllj hllhtj - ezeket vég-szvkt. Vámos életet visz ebbe csoportb. Precízen kidolgozott helyzeteket, gesztusokt jelöl ki külön-külön mindegyikük számár,: Giuseppin kémlelően előrehjtv fejét fürkészi" házból kiszűrődő világosságot; Peppin mögötte, fülét z blkr tpsztv hllj vrrógép zktolását, míg Violett - hogy jobbn láss rózsszínű selymet - kicsit hátrébb, oldlt lép: erre jelre" dobj le Serfin selymet földre. Assunt elkülönülve kíváncsi sszonyoktól - egy oszlopnk támszkodik ( gyógyfüvekkel kereskedő öregsszony bölcs, rezzenésmentes nyuglm!). De Leo ty még távolbb tőlük - hivtásáb temetkezve. Willims egy csoportb komponálj képet, Vámos zonbn tgolt beállítást lklmz. De Leo ty utt tesz meg ddig, míg z jtóhoz ér; z sszonyok így áhíttos, lssú révület-ben mögéje kerülhetnek; ugynebben pillntbn Serfin - bljós hngfoszlányok után most már lépteket is hllv görcsbe rándulv mereszti szemét z jtór... És ekkor lép be (nem Assunt, hogy Willims előírj, hnem épp csend trgikus sűrűségét némán-illusztrtívn érzékeltetve) De Leo ty. S így lesz igz Assuntánk: Nincs szükség szvkr. Tudni fogj, h meglát minket." Rendelkező prób: II. felv. i. jelenet. Serfin és Alvro első tlálkozás. A kezdeti, kölcsönös bátortlnság, félénkség lssn oldódni kezd. Főleg Alvrónál: kezdi mgát otthonosn érezni, szemügyre veszi szobát, eljátszik ppgájjl, mjd Rendelkező prób: I. felv. 2. jelenet. A telefonhoz lép, hogy be-jelentse drb legrövidebb jelenete. Serfin főnökének, miért késik... Amíg vonlt bolondozik, burkoltnbüszkén-boldog várkozás ( férjét vár-j kpcsolják: hz z utolsó, megváltó" fuvrról) mólfásn szerelmet vll Serfinánk, felszbdult. Ehhez bljós sejtésű hjnlb nyúlik. A vrrógép egyszóvl felszbdultsághoz zonbn mozgás kell, s mellett ül, dobozik. A szomszédígy - helyzetnek megfelelően -

12 egy hosszbb telefonzsinór is. Így lkul ki távolság flu bolondjánk" sokmozgásos produkciój és z özvegy zvrt, merev szemlélődése között: Alvro z ebédlősztl közelében mókázik, Serfin vrrószobábn (melynek szintje kicsivel mgsbb) gép mögött áll - s ebben beállításbn Alvro cskugyn z ő számár játszik. Vámos prólékos gonddl, funkcionális hitellel dolgozz ki különböző beállításokt. H jobbn utángondolunk, nem új felfedezés ez: régről is hozhtunk bizonyító példákt. Hmlet: I. felv. 2. jelenet. A királyfi széke közelebb vn nézőtérhez, mint királyi trónhoz. Ez premier pln tudtos kiemelés királyi udvr second plnos beállításávl szemben - néző is királyfi szemével látj z eseményeket. Hmlet csöndes, mjd egyre erősödő háborgásánk kereszttüzében. Az egérfogó" jelenet előtt Hmlet ugynolyn pózbn helyezkedik el Ophéli ölében, mint hogy mjd Ophéli (már megtébolyodv) Gertrúd ölében. A hsonló beállítás rról győz meg, hogy Ophéli lelke nemcsk pj hlál mitt sérült meg, de őrületébe Hmlet iránti szerelme is belejátszik. A vágy villmos (közvetlenül finálé előtt): z orvos és z ápolónő féltérden, közöttük Blnche kúszv, rémülten próbál. menekülni. Mögöttük - Blnche-sl egyvonlbn Stnley fölényes termete mgsodik. A kompozíció hátborzongtó hitelességgel vll Blnche és Stnley lkjáról, kétféle mgtrtásformáról, kétféle egyéniségről, trgédiáról, z életről: z orvos és z ápolónő látszólg szelíd, vlójábn mechnikus könyörtelensédű, kétoldli sszisztenciájávl. Két jelenet közötti rövid szünetben Willimsről és A tetovált rózsáról beszélgetünk. Vámos: A tetovált rózsábn Willims tiszt poézissel, meghitt iróniávl vll z emberi szenvedélyekről, trgédiákról. Ám ezúttl elmrd többnyire ptológiáb ágyzott ktsztróf... Ugynúgy, mint hogy ebben drbjábn elmrdnk különféle morbid rfinériák is. Serfin sors,»megigzulás» egy új, emberközelibb szerelem érzésében oldódik. Ezért szeretem ezt drbot..." A rendelkező próbák mértni pontosságú, indirekt szituációkomponálás után megnyílht z út mű rejtett, belső vi-

13 TENNESSEE WILLIAMS: A TETOVÁLT RÓZSA MADÁCH SZÍNHÁZ) SERAFINA DELLE ROSE: PSOTA IRÉN lág felé. Izglms világ ez, tmoszféráját virtuóz ritmikáj, megvesztegetően gzdg melodikus invenciój teremti. Vámos kifinomult érzékenységgel építi z egyes jelenetek tmoszférikus ívét. A drb első jelenetének Willims instrukciój szerint szürkülő lkonytot, vgy hogyn z olszok nevezik, prim será"-t kell megfoglmzni. A távolból z nyák vcsorához hívogtják gyerekeiket; Vámos lekottázz" hívogtók hngszínét, hngskáláját. Az egyik távolról hlltszik, elnyújtottn és lágyn; másik ugynúgy, de hngerőben élesebben; hrmdik közelről, szggtottn, sürgetően. A ház elé szldó három kisfiú mondtit is zenéjében " motiválj. (Bruno: A révkpitányságr kitűzték fehér zászlót pergőn, hngosn, élesen". Slvtore: Szép idő lesz - kicsit elnyújtottn ". Vivie: Imádom npot szélesen, lágyn ".) Egy zenei totál plnt komponál itt rendező, hisz másképpen ligh lehetne megvlósítni Willims elképzelését, ki szél és tenger hullámzó dllmához" hsonlítj kezdő kép hngulti, tmoszferikus töltését. (A Yerm tmoszféráj: blldi hngult megteremtése fény-árnyék szüntelen, villódzó váltásávl; prózi monológok kottáb szedett" zenei fel-építésével.) Ellenpontozó technikáj: I. felv. 4. jelenet. A lányától megtgdott, megszégyenített Serfin összetörten áll ház előtt. Bent szobábn - csendes fájdlmávl egyidőben - z sszonyok boldogn lóbálják z elkészült ruhdrbokt. A technik " belső, trtlmi lényege: z örömteli felkiáltások, boldog mozglmsság kiemeli, árnylj Serfin mgármrdottságát. Teátrálissá, látványossá, külsődlegessé válht ez technik kkor, h fájdlom és öröm megnyilvánulási egyránt fortissimór hngoltk, de kkor is, h ránytlnul ngy hngszín és gesztikulációs eltérés. III. Richárd: koronázási jelenet. Látványos, dekor t ív. És ném. És mindössze egy percig trt. Ez z egy perc második rész' kezdő, legelső perce. S mi előtte volt: pergő cselekményesség, sokszor ziháló ritmus, sűrű jelenetváltás Richárd útj trónig. Vámos z összevont, szándékosn elnyújtott első részben z összképet tekintve szürke, fkó, fárdt színeket hsznál: semmi Iátványosság, semmi pompázt, semmi szín-orgi. Hogy zután cél elérésének pil-

14 lnt mg ném, súlyos kápráztábn nnál csttnósbb, kifejezőbb módon árulkodjon z első rész szürkeségének mögöttes trtlmáról. Instrukciói. Vámos igen ngy beleérző kedvvel dolgozik szituációk rezdülésnyi drmturgiáján". Rendkívül szuggesztíven (színesen és változtosn) regálj le egyenként, különböző szerepek oldláról mgtrtások, gesztusok pszichiki hátterét. I. felv. 5. jelenet: Serfin lányánk jándékb vett órát keresi, Flór blúzt, mit Serfinánál megrendelt. Vámos: Kétféle keresés! Serfin mozdulti szögletesek, kpkodók; még lányávl vló jelenet meg-rázó htás ltt áll, és fél, hogy elkésik z évzáróról; Flór könnyed, hányveti tempermentumml keresi blúzt, mint ki»ráér«,»kivárj«". Vámos különösen Serfin és Alvro két hosszú duettjén dolgozik élvezettel: ez két jelenet vlóbn gzdg, sokárnyltú tmoszférát sugll, lírától finom iróniáig igen sok átkötésre d lehetőséget. Második jelenetükben Alvro rendre közeledés-re megfelelő témákt keresi, Serfin ugynkkor z elterelő mozzntokb kpszkodik. Alvro kísérletei sokáig sikertelenek - Vámos mindössze egy futó grimsz erejéig engedi cslódottnk színészt, s zután készségesen és mgbiztosn lendülhet új támdásb: nem bj, kkor beszéljünk vlmi másról" - így, ebben tónusbn készíti elő terepet következő rohmr. A Serfinánk dott instrukcióbn pedig zt hngsúlyozz, hogy z özvegy igen hálás ngyvonlú váltásért, ez felsóhjtásnyi, nyugodt idő számár kényes témák okozt feszültség után. Vizuális fntáziáj. Vámos László soh nem tgdt látványosság, dekortív htások iránti vonzlmát. S nem mgyrázt félre ezt vonzlmt kkor sem, h munkáján, nnk egyes részletein urlkodóvá vált, felületi jelrendszert lkotott. Az önmgávl folyttott perlekedés következtében - és Royl Shkespere Compny játékstílusánk megerősítő htásár ben, 190. elődás után újrrendezte Hmletet. Eszköztelenebb, puritánbb játékot teremtett Hmlet színpdán, hogy zután pár év múlv ezzel változttl is elégedetlen legyen, s elhtározz:... h III. Richárdbn behoznk színre egy fáklyát, nnk z rendeltetése, hogy világítsnk vele." Rokonszenves nyíltsággl vllott rról is, hogy 1965-ben, első szegedi Trgédi rendezésekor megrészegített tér minden lehetősége, mi vlóbn bizonyos szertelenségekhez vezetett". A Trgédi 1966-os, mjd 69-es rendezése is látványos volt; ezekben produkciókbn is gzdgon élt teátrális htáselemekkel - ekkor már szertelenség nélkül. Fntáziáját feszesebben állított mű gondolti trtlmánk szolgáltáb, e htások z értelmi köz-pontozás kiemelését segítették elő. Vlójábn rossz és helytelen szóhsznált itt látványosság", éppúgy, mint dekortív technik", hiszen vlmiképpen kétségbe vonják z értelmi, gondolti tisztázottság tényét - s erre még pompáztos rendezéseiben" sem kd péld. Egyáltlán: ki figyelmesen végigkíséri pályájánk állomásit, meggyőződhet rról, hogy Vámos korszerű elődást világosn és egyértelműen definiál-j, vlósítj meg munkásságábn: értelmileg tiszt, érzelmileg fűtött produkciót ért rjt, melyben százd emberének intellektuális beállítottság és tempermentum tlálkozik. A szbálytln portré őszinte műfj : leglább nyíltn vll rról, hogy fel-dt szbályos megközelítésére tehát vlmiképpeni teljességre - nem válllkozik. E tnulmány sem válllkozhtott rr, hogy teljes portrét djon Vámos Lászlóról: operrendezései, munkáj z Operettszínházbn, szbdtéri rendezéseinek sjátos kusztikáj - lényegi jelzések zonosságán túl - külön tém, jelzésszerű utlásokkl ligh elégíthető ki. Mégis, h szbálytln módszerrel is, tlán sikerült felvillntni Vámos László rendezői portréjánk néhány lp-vető, főbb vonását. Így mindenekelőtt zt, hogy rendezői krktere sok oldlról ihletett, gzdg. Műhelyének eszköztár változtos : ngy formátumú és sűrített levegőjű, rezdüléses drmturgiájú" produkciók létrehozásár egyránt képessé teszi. Munkáját korszerű relizmus igénye jellemzi: gondolti lp-eszme közérthető megfoglmzásánk igénye. Vizuális fntáziáj dús, sokszínű és koncentráltn funkcionális. Tehát sohsem szkd el kifejezendő lpeszme lényegi trtlmától: e trtlom kiemelését, centrumb helyezését segíti, erősíti. Komolyn veszi Sztnyiszlvszkij tnítását: kompozícióink külső képe szervesen nő ki belső, művészi mgból. A drbok ívét részletek feltárásánk pró munkájávl építi: kivételes ritmus érzéke és zenei effektusokr érzékeny hllás segítik munkájábn. Kísérletező kedvét és szenvedélyét műfji konvenciókr vló tekintet nélkül színpdi igzság hiteles tettenérésének szolgáltáb állítj. Mindezt önmgávl, elképzeléseivel folyttott vitái szembetűnően igzolják. Legelsősorbn persze produkciói bizonyítnk. S időben legközelebb: A tetovált rózs színpdr állítás. A tetovált rózs Willims első korszkánk terméke (1951): z író tlán leggzdgbb stílusárnyltú és - Vámos tláló megfoglmzás szerint - legemberközelibb", legtisztább poézisű" drbj is egyben. A színhely trnszponálás már önmgábn is levegőt sűrítő. Bevándorolt szicíliikról szól ez drb, kik hiáb élnek kényszerűségből vlhol New Orlens és Mobile között, szokásikt, boldogságukt és trgédiájukt mediterrán tempermentumml viselik. Ebben közegben zeng fel Serfin delle Rose trgikus, melodrámi, ironikus, összességében mélyen emberi - témáj. Tizenkét évig szerelem oltárán áldozz z életét és kkor férjét elveszíti. Egyedül mrd, testileg-lelkileg deformálódik. A mélypontról egy újbb trgikus hír mozdítj el: bizonyosságot nyer, hogy férje mássl is áldozott" szerelem oltárán, tehát férfi számár nem is igen lehetett olyn szent ez z oltár, mint hogyn ő látt, érezte boldog évek során. A sors vártlnul összehozz egy hsonló módon elárvultn szerencsétlen szicíliivl, ki szintén bnánt szállít, kinek bohóc feje vn, de testét npfény férje testére emlékeztetően rgyogj át, s kinek egyéb vgyon nincs is ebben z elárvult és mgányos világbn", mint szerelem és megértés. Serfin végül is z ő oldlán számol le eddigi életének hzug misztériumivl, s békül ki sorsávl. (Willims: Az kevés őszinteség, mellyel z életben tlálkozunk, olyn emberek sjátj, kik szenvedtek.") A drb történetét mindenesetre így is össze lehet fogllni: kétségtelen tény ugynis, hogy ez történet sok helyen egy oper librettójár emlékeztet. Megszerkesztése, megkomponálás, külső és belső szituációk természete egyfjt operi (érzelmi, dekortív) pompáztosságot sugll. Vámos tlálón utlt egy ízben rr, hogy Willims világát, technikáját, drbjink tmoszféráját sok

15 TENNESSEE WILLIAMS: A TETOVÁLT RÓZSA (MADÁCH SZÍNHÁZ). HORESNYI LÁSZLÓ (ALVARO) ÉS PSOTA IRÉN (SERAFINA) esetben Puccini egzotikus koloritjához érzi közelállónk. A biztos teátrális ösztön, melodikus pátosz, mkbreszk humor és krkterizáló technik oldláról cskugyn helyénvló párhuzm. Ide kell írnunk mindjárt, hogy Vámos biztos kézzel hngolt át drb teátrális fortissimóit puritánbb, egyszerűbb ritmikár, hngerőre és tónusokr. Köztudott, hogy Willims előre rendezi" drbjit, legváltoztosbb instrukciók megjelöléséig mintegy előre kijelöli rendező munkájánk irányát. A tetovált rózs c. drámáj szembetűnő bizonyító példáj módszerének. Számunkr, jelen esetben, éppen teátrlitás kérdése felől lehet különösen izglms kérdés: milyen mértékben rgszkodott Vámos Willims instrukcióihoz? A belső tér olyn trk, mint egy pici bódé" - írj Willims, mjd felsorolj, mi mindent képzel el vásári bódébn": számos kegytárgyt, rnyozott szentképeket, egy ppgáj rézklitkáját, egy rnyhlcskát üvegtálbn, rózsmintás tpétát és rózsás kárpitot - kiáltó rgyogást" fogllj össze tömören. Vámos, z író áltl szuggerált képhez viszonyítv egyszerű, mértéktrtó leleménnyel rendezi belső teret: kegytárgyk, szentképek és rózsmintás kárpitok nélkül... Megtrtj drmturgii funkciót betöltő Misszonyunk kicsiny szobrát ", ügyel z özvegy és menysszony próbbábujár de próbbábuk számát hétről háromr csökkenti. Prktikusn lkítj játék helyszínét - mgár játékr, színészekre bízz látvány " megelevenítését. A kecskekergetőzéseket színflk mögé viszi, megelégszik muttvány hllótávolságávl - s korántsem kény-szerű okok mitt! A III. felvonás 3. jelenetében kecske még hllótávolságból is eltűnik: Willims ugynkkor sziporkázó játékot ír elő kecske elnyújtott mekegése és Alvro egy oktávvl mélyebben " sóhjtott che bellá " -i között. Áltlábn: Vámos legtöbb helyen ellenáll Willims virtuóz instrukcióink, s z elődás ettől semmit sem veszít mediterrán tmoszférájából, gzdg szín-, hng- és stílusárnyltiból. Külön kell szólnunk rról brvúros prómunkáról, mellyel Vámos felszín-re hozz drb meghitt iróniáját (fő-ként Serfin és Alvro jeleneteire gondolunk) : z elődás stílusegyensúlyánk tudtos központozás érdekében. Hiszen z első és hrmdik felvonás színpom-

16 TENNESSEE WILLIAMS: A TETOVÁLT RÓZSA (MADÁCH SZÍNHÁZ). BÚS KATI F. H. (ROSA) után pedig: kihívó, ordináré, hrsány ijesztő! Mindenkit elmr mg mellől, csk misztériumok mrdnk: z áldozás Misszonyunknk és férje hmvink. Psot hitelesen közvetíti ezt z orkánként süvöltő szenvedélyt - tlán egyedül tnárnővel vló jelenetben fokozz hrsánnyá belső háborgást. Igz, erre fortissimór egy csöndesen fájdlms tém felel: kitszítottság, mgár mrdottság témáj. Lány szomszédsszonyok füle hlltár undorítónk nevezi: Psot úgy suttogj vissz lány szvit, hogy fájdlmán túl kérdez. is. Hogy igzk-e, vlóságosk-e? Hogy megér-e vlóságos élettől vló elszkdás, könyörtelen szkézis? Az tán, mikor bebizonyosodik, hogy nem érte meg, hogy becspták, hogy cin-kos, hát mögötti suttogóknk igzuk volt: szenvedés démon. Szerencsére. Lehetne pusztítás démon is, meg leszámolás démon is: Psot zonbn jó érzékkel kerüli ki szituáció cslogtó, látványos megoldásit: hitében, szerelmében, z életében becspott sszony emberfölötti fájdlmát hngsúlyozz. Az utolsó jelenetben megint kecses, megint boldog - most már bljós sejtések nélkül: felszbdultn. Az újrkezdett élet minden szép ígérete ott csillog szemében - Psot lkítás színpdi igzság és z élet igzság összetlálkozásánk megrendítően hiteles pillntivl jándékoz meg. pájánk, vihrzó ritmikájánk belső hitele éppen ebben z iróniábn, relisztikus humorbn rejlik. Rendező és színészek e drb létrejöttének folymtábn példás, lkotó összhngbn dolgoztk együtt. A szó szorosn vett értelmében szenvedéllyel, lázttl munkálták ki drám legprányibb motívumit is - hittek drb igzábn, szerették munkájukt. Horesnyi László Alvrój: kiérlelt krkterlkítás. Jól érzi, hogy erre z Alvrór bolondozás éppúgy jellemző, mint nyúlszívű" sírás, bmb rácsodálkozás meg z őszinte rgszkodás, forró érzelmek. Horesnyi szerepének lírikus tónusát kellő ránybn elegyíti z ironikus felhngokkl - meglepően biztos érzékkel igzodik el szerepe sokféle színárnylt, váltás között. Bús Ktink nehéz, összetett szerep jutott. A drb első jelenetében még szentjánosbogrkt gyűjt - tizenkettőt! Nem sokkl később már z érzelmeit megkpón forrón, szenvedélyesen meg- élő serdülőlány. Tempermentumábn: z nyj lány. Bús Kti lkítás zonbn leginkább ott győz meg tehetségéről, hogy nemcsk z örökölt tempermentum felől közelít Rosához. Ugynilyen szépen, őszintén hiszi vlóságot is. Cs. Németh Ljos tengerésze nemcsk fehér egyenruhájávl rí ki környezet burjánzó, mediterrán színeiből: félénksége, zvrtság, kmszosn őszinte, szemérmes vívódás belülről is hitelesen motiválj idegen " figuráját. Serfin delle Rose: Psot Irén. Serfin lelke: vulkán. Nyugodt, természetes állpotábn is egzotikus légkört teremtő, kitörései elől bámész szemek is fedezékbe húzódnk. Szenvedélyes, ngy szerep, brvúros váltások, sokdimenziós megközelítés vlóságos színészi próbtételével. Psot nem vibráló színei, de z árnylti felől közelít Serfin lkjához. Milyen kecses, milyen gyermekien niv tud lenni z ő Serfináj! A drb elején várkozás boldog izglmábn. A trgikus fordult Tennessee Willims: A tetovált rózs, Mdách Színház. Rendezte: Vámos László; díszlet: János Ljos; jelmez: Milkovszky Erzsébet; zene: Lendvy Kmilló. Szereplők: Psot Irén, Horesnyi László, Bús Kti f.h., Cs. Németh Ljos, Gombos Ktlin, Lelkes Ágnes, Kőmíves Sándor, Pádu Ildikó, Gurnik Ilon, Gáborjáni Klár, Némethy Ferenc. A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI SZÖVETSÉG ÉLETÉBŐL A Fórum-sorozt első összejövetelén Benedek István és Mrx György professzorok színházi életünk kérdéseiről beszélgettek szkm képviselőivel. Gábor Viktor Új irányztok hngjátékok drmturgiájábn címmel trtott elő-dást Prix Itlián szerzett tpsztlti lpján.

17 HONTI KATALIN Tlálkozás egy drámávl A Villámfénynél Déryné Színházbn Az elmúlt év őszén Déryné Színház Szécsi Ferenc rendezésében bemuttt Németh László Villámfénynél című drámáját. Az elődás országszerte ngy sikert rtott. - Az embernek vnnk hivtásbeli szerelmei is. A szerelem tárgy áltlábn nem vénül. Ez lehet persze szerelmes tévképzete is. De vnnk olyn szerencsés esetek, mikor régi ideál vlóságbn sem vénül meg, csk átlkul. Ilyen szerelem z én számomr Villámfénynél - emlékezik Szécsi Ferenc. Hogyn kezdődött? Németh Lászlónk volt egy m már irodlomtörténeti jelentőségű folyóirt: T n ú. Ngy izglomml olvstuk, mi, kkori középiskolások, Tvszmező utci Zrínyi Gimnázium növendékei. A Tnúból n é g y é s fél év ltt ( között) tizenhét kötet jelent meg. Németh László mg dt ki, s minden számát egymg írt. Az 1936-os 3-4. számábn jelent meg Villámfénynél. Mi villámfény? Az igzság, mely belecsp életünkbe, s leleplezi hzugságit. Drbombn ez leleplező igzság: nem gondolt, belátás, hnem egy fitl lány szépsége. A körorvost, ki felesége csládjától kpt állását s nyomoráb süppedő flubn ijesztő gyorsn boldogul, rég gyötri szociális és emberi bűn-tudt, de csk kkor eszmél rá teljes erővel élete hzug lpjir, mikor brátj külföldről hzkerült lányábn egy új, igzibb élet álm s reménytelenség egyszerre ölt világító és perzselő testet. Az igzság kiveti őt csládjából, nő és vgyon nélkül, de leglább z igzságtól meztelenre pörkölten merül lá szegény emberek társdlmáb" - így ír drámáról Németh László. Revelációként htott ránk kkor ez drb - mondj Szécsi Ferenc. - Tudtosn-tudttlnul lázdásr buzdított bennünket, kkori fitlokt. Nem voltunk kommunisták, de elég érettek voltunk hhoz, hogy elégedetlenséggel töltsön el bennünket z politiki és társ-dlmi állóvíz, melyben éltünk. Mérhetetlen elégedetlenség gyűlt bennünk, és olyn reménytelennek éreztük mindzt, mi körülöttünk történt, illetve nem tör- tént. M már meg tudom foglmzni kkor még nem tudtm -, zt mondt nekünk, értelmiségi fitloknk ez drám, hogy változhttlnnk hitt kkori rendszernek is lehet nemet mondni. Ngyon fontosnk érzem ezt. Akkor számunkr Ngy Imre, főhős út-j is meg drb is reveláció volt. A Nemzeti Kmr Színház március 3o-án muttt be Németh Antl rendezésében. Tlán nnk z időszknk legjobb elődás volt. Akkor én már Színikdémiár jártm. És szerelem most érdekes módon folyttódott. Minth vlkibe egy képen keresztül szeretünk bele, és ztán meglátjuk vlóságbn. Az írott szöveg megelevenedett, testet öltött. És micsod szereplőkben! M már színpdtörténet jelentős egyéniségei. Timár József lkított körorvost. (Ezzel szereppel kezdődött színész és z író kölcsönös, mély rokonszenve.) A feleség: Rápolthy Ann. A főjegyző: Petheő Attil. A feleségét Nemzeti Színház m már elfelejtett kiváló ngy művésznője, Szbó Mrgit játszott. St megszemélyesítője Szeleczky Zit volt, tányérspkás sváb turulé" Apáthy Imre. Úgy elevenedtek meg előttem ezek ppírr írt figurák, hogy még hrminc-két év távolából is emlékszem rájuk. Az ember hrminckét év ltt sok mindent lát pályán. S most visszkövetkeztetek, hogy micsod htássl lehetett rám, színészjelöltre z z elődás, h még m is élénk z emléke. Aztán megint tlálkoztm drbbl, Kolozsvárott. A fitlbb művészek között Németh Lászlónk hozzám hsonló tisztelői voltk. Tomp Miklós, rendező, Szbó Ljos, színház művészeti titkár, író, drmturg: e g yek voltunk bbn, hogy Villámfénynélt legsürgősebben he kell muttni. Itt én játszottm sváb turult". Ez kolozsvári bemuttó ngyobb siker volt, mint pesti. Ám még mindig kísértett drb. Úgy éreztem, dolgom vn még vele. Egyszer színpdr kell állítnom. 1955ben (vgy tán 56-bn?) lklmm nyílt megrendezni rádióbn. S végre most, itt Déryné Színházbn tudtm először színpdr tenni művet. A drbot remekműnek trtom. A remekmű sjátj, h o g y megújul z idővel. A drb egy más társdlombn játszódik, zzl színpdi htássl nem lehetett számolnunk, mint mg korábn. Az köz vetlen politiki-társdlmi mondnivló, mely bemuttó idején olyn lázb hozott bennünket - történelemmé vált. De drám emberi viszonylti - éppen mert oly hlltln igzsággl és mélyen ábrázoltk tlán erősebben csillnnk fel, mint kkor. Egy életút válság A konfliktus: egy életút válság. A tétel: végül is mire tegye föl z ember z életét? Élesebben: fel kell-e egyáltlán tennie vlmire z életét? Ngy Imre, kilép körből, mely megürült kiváltságokkl korrumpálj. Igzi szolgálttételre nincs igény, tehát mód sincs. A Gömbös-féle szemfényvesztő reformeszme ügyes konjunktúr-embereknek nyitott utt, kik egy demgóg álforrdlmiság görögtüzénél sütik meg mguk pecsenyéjét. Ennyi drámábn korhoz kötött. Ngy Imre zt üzeni z ifjúságnk: tnulj meg leckéjét mg, hogyn ő megtnult. A válsztás m így áll: hivtlnok-nyuglom és unlom, vgy feldtot kereső és vállló, szolgálttevő, nemes élet. De hívás szolgálttétel-re nem úgy érkezik, mint egy ktoni behívó. És z időkből olvsni nem könnyű. És kinek sikerül - ki személyiségén végzett kemény munkávl képessé tette mgát erre -, lépten-nyomon beleütközhet kisszerű nyárspolgári óvtosságb, melynek értékrendjén minden egyéni út veszedelmes, különc hóbortnk számít. S belső prncsot nem, csk külső utsítást ismer el. - Bizonyos ggodlomml néztem premier elé - mondj Szécsi Ferenc. Színházunkbn ez volt z első Németh László-bemuttó. Hogyn fogj megérte-ni mi közönségünk drám világát? És gzdg, ngyon bonyolult nyelvét (különösen fitl Németh Lászlónk volt ez sjátj). Ez nyelv persze megfelelt mondnivlónk. De hát mondnivló sem volt egyszerű. Egy levélből idézek. A soltvdkerti művelődési ház igzgtój írt. Ő mg is idézi, közönség körében hllottkt: Több ilyen elődás kell vidéki közönségnek. Nem hiszem, hogy kdt néző, kinek drb ne tetszett voln."... Grtulálok z elődáshoz. Együtt sírtm művésznővel, nnyir htás ltt voltm művészi átélésének."... A drbnk intellektuális levegője vn. Ez árd színpdról és közönséget mgsbb erkölcsi és szellemi szintre kény-

18 szeríti."... A drb nyelve és színészek beszéde mgyr nyelv dicsőségére válik." A m i színészeink nem szt ár ok" - A mi színészeink nem sztárok mondj Szécsi Ferenc -, szónk jó értelmében sem. Nem is lehetnek. Nem képességeik mitt, hnem mert mi közönségünk egy-egy színésszel néh egy évig sem tlálkozik. Bár vn rá néhány péld, de áltlábn mégis nehezen válhtnk kedvencekké, kik mitt megnéz közönség egy-egy elődást. Ez nálunk ritkság. Nekünk rr kell törekednünk, hogy mi elődásink egészükben hssnk. A mi erősségünk: 2 együttes. Nekünk olyn együttes játékon lpuló színházi tmoszférát kell teremtenünk, hogy néző sztár, kedvenc helyére mgát színházt, gárdát helyezze. - A színészek Villámfénynél előkészületei ltt hónpokig együtt éltek drbbl. Ismerkedtek és brátkoztk ezzel nyelvi és gondolti világgl. Újrolvsták Németh László regényeit. Volt, ki elolvst z író összes társ-dlmi drámáját. Az előkészületi idő hó-npokkl megelőzte próbákt. nynyelv legmélyebb rétegeiben gyökerezik. Az igzi jó elődás - jól tudjuk - sokkl több, mint jó színészi produkciók összege. Egy jó elődás - szövetség, melyben társuló felek ki vnnk szolgálttv egymásnk. Ez lehet nyűg, de lehet htlms morális erőforrás is. Amikor színházi együttes lázttl és szeretettel szolgálj művet. Pontosbbn: zt ngyobbt, teljesebbet, fontosbbt, mit z író is szolgál művével. Ennek bemuttónk vágyát nem hiáb érlelte három évtized. Most beteljesedett. MOLNÁR GÁL PÉTER Kálli kávét iszik Kávét iszik. Kávét rumml. Kicsi csészéből issz, és széles rcán zsíros boldogság rgyog föl. Nem is nnyir boldogság, mint elégedettség. Önelégedettség. Önelégülten issz csésze feketét. Úgy issz, minth nektárt inn, minth minden Németh László: Villámfénynél, Déryné földi élvet mgáb olvsztn ezzel KÖZÉRT-feketével. Szétárd benne Színház. Rendezte: Szécsi Ferenc. Szereplők: jóérzés, szinte érezni, hogyn elkeveredik Szigeti Géz, Kssi Ilon, Vereczkey gondoltivl, belekerül vérkeringésébe, Zoltán, Gyulányi Év, Bessenyei Emm, és minden sejtje kiveszi mgánk z örömöt ebből testi élvezetből. Somody Kálmán, Kőmíves Bori. Kálli kávét iszik, és ebből jelentéktelen fiziki cselekvésből színészi mgánszámot csinál Krdos Ferenc Egy őrült éjszk című filmjében. Olyn színészi mgánszámot, melyik figur filozófiáját M Á J U S I S Z Á M U N K T A R T A L MÁ B Ó L fejti ki képszerűen és cselekvően, sok mindent elmond z életéről és z Both Bél: indítóokiról zzl prányi gesz-tussl, Az új Bánk-koncepció hogyn kávénk és jó íznek örülni tud. Az elődás Hermnn István: Csúny öröme vn - hogy mondni Kristálytiszt elődás Déryné SzínRekviem egy elveszett nép fölött szokás. Csúny, de emberi. Egy embert házé; betölti nézőteret mű szellemével sűrít bele ebbe z ivásb. Kolti Tmás: és légkörével. A jó elődásról nehéz külön Az ivás és z evés tlán legjellemzőbb Mesterségünk címere szólni, csk rossz elődás foszlik le emberi gesztusok. H tudni krod, hogy Földes Ann: műről, mint vedlett ruh. milyen jellemű vlki: lesd meg evés Az egészen rossz elődásokon kívül itt A költő színpd közben Nézd meg, miként nyúl pohár vnnk persze közömbös elődások. A után, és hogy hjtj le z itlt, legyen z Siklós Olg: drb színre vn téve" - vgy inkább kár csk egy pohár víz. Az evés és z ivás A Mlom" útj Veszprémig sínre, s ezen sínen végszóig elfut. Ám z jellemzőerejét film inkább felhsználj, utolsó szvk ltt z ember már rr mint színpd, járás mellett ez Szilágyi János: gondol, hogy másnp korán kell kelnie. legfontosbb behviorist teszt, mit egy A sárkány Debrecenben A Déryné Színház Villámfénynél előszínésszel érdemes jellemzés érdekében Molnár Gál Péter: dás megrgd és fogv trt; néző sokáig elvégeztetni. Olyn mélységeket képes Iglódi, rendező és nemzedéke megmrd z élmény hőfokán, mielőtt felszínre hozni egy-egy tehetséges színész visszsüppedne mg életébe. Viszi ilyenkor, mi vetekszik forgtókönyv Osztovits Levente: mgávl, mit kpott. A néző mg leggyfúrtbbn megírt fordultivl. H Álom házmesterről és cárról gondját vizsgálj, de mgsbbról, tágbb hosszn járni látunk vlkit vgy Emődi Ntáli: lélekkel. Készen rr, hogy eltűnődjön mgányosn enni: többet tudunk meg ról, Jegyzetek z Iván, rettentő próbáiról közös sors ngy törvényein. minth vlmilyen drámi helyzetben Színház ez jvából; drámi pillntok figyeljük meg viselkedését, hiszen kkor Gábor Miklós: belülről izznk, teátrlitást nem lklm vn mnipulálni mgtrtását. A Amit el tudok mondni (II. rész) külsőséges effektusokbn keresi. Az előfilm-művészet mg közelre htoló dás mű és színészek belső erőire épül. Köpeczi Bócz István: eszközeivel gykrn él is z evő-ivó és Jiři Trnk A néző átengedheti mgát htásnk s járkáló ember megmuttásávl. Hogy csk szöveg nyelvi örömének. Vlósággl közelmúlt mgyr filmjeiből kérjünk kölpeter Hndke: Két ünnepi esemény korunkbeli drámábn ilyen csön példát: Tolny Klári szívet szorítón egyfelvonásos megemelt költői szót hllni. Az élőbeszéd mgányos vcsoráj Nem ér nevem fölött lebeg, de z című vígjátékbn, Kiss Mnyi reménytelen elhgytottság Elek Judit

19 Sziget szárzföldönjében vgy Páger Antl evése Dni című filmben, első háború utáni filmszerepében; vgy ismét Kálli Ferencet hozhtjuk föl példként, ki Bán Róbert vígjátékábn, Mi lesz veled, Eszterké?-ben figur legmélyebb jellemzését zzl dt, hogyn ez törtető és erőszkos iskoligzgtó délelőtt kiállt egy fl elé hirtelen kisütő tvszi npfényre, és megmártott mgát np sugribn. Inni színpdon: veszedelmes dolog. Mit igyon színész? Folydékot vgy levegőt? H folydékot iszik, néző számár és mindegyik számár, itt nincs kivétel legnivbb néző és legdörzsöltebb színházi rók között sem), h csk egy pillntr is, de megszűnik z elődás folymtosság, és rr gondol, mit iszik most színész: igzi lkoholt vgy teát, megfestett vizet, csipkeszörpöt? Az együgyűbbje zt hiszi, hogy igzi whiskyt, bort, pálinkát, gint, vodkát, sört, pezsgőt isznk. (Egy ugrifüles színházi riporternő megírt, hogy szilveszter estéjén Vígszínházbn igzi pezsgővel fognk koccintni színpdon, mi zután meg is történt: színház főrendezője minden-kit felköszöntött színpdról, még születését znp ünneplő vezető színésznőt is - de színház álbennfentes bérlői hátm mögött zt suttogták, hányszor csk itl került elő játék során: m igzi pezsgőt isznk. A pezsgő znp estére lényegesebbé vált, mint színjátszás. Vn ez így néh, hogy színpdi itl izglmsbb, mint színpdi elődás.) H igzi lkoholt vél látni néző pohárbn, kkor rról kezd gondolkodni, vjon mennyit tud meginni színész, és nem fog-e berúgni, vgy színészek tnulmányi között - persze - szerepel z tntárgy is, hogyn lehet minél több lkoholt benyklni. Az üvegbe öntött folydék színpdon mindig bosszút áll. Felfordul pohár, plck eldől: víz kicsorog, lefolyik z sztlról, foltj ott mrd pd-lón, még következő felvonásbn is, mikor már évek múltk el drb szerint. A nturlizmus ellen következetesen küzdő rendezők ezért kitlálták szárz i v ást. A kncsóbn nincsen itl. Levegőt töltenek kupákb és z üres ivószer-számot mrkolják meg és isznk belőle semmit. H ilyenkor színész zvrt érez és eljátssz, hogy iszik: kkor rossz. Utrírozottn kortyol. Nem iszik, hnem megjátssz " z ivást. H csk szájához érinti kupáját és nem nyel, mert hiszen mindenki tudj, hogy nincs mit leereszteni torkán: kkor is rossz. Hiszen vn itl, csk láthttln. De mindnnyin hllgtólgosn beleegyeztünk konvenciób, hogy z üres kncsóbn bor vn. Ezzel zonbn még nem értünk végé-re levegőivás problémáink. Ugynis következetlenségek soroztár d lklmt. H üres pohrt hjtnk föl színészek, és következő pillntbn igzi cigrettár gyújtnk rá, és igzi füstöt eregetnek ki z orrukon, kkor fölborul közmegegyezés. Hiszen, h itl nincs, kkor cigrettánk sem szbd lennie: zt is jelezni kellene. Sőt: h üres kncsó, miből képzeletbeli bort töltik pohárnokok, kkor értelmetlen mg kncsó is, kár ppundekliből vn, műhelyben ksírozott műség, kár veretes, iprművészeti műremek, muzeális tárgy, mit régiségkereskedésben vásárolt meg kivételes művészi érzékkel és költségvetési lehetőséggel megáldott kellékes. Minek kncsó, h nincs benne semmi? H z itlt el lehet játszni, el lehet kncsót is. De kkor pohár sem kell, hiszen csk egyszer emelje föl színész begörbített ujjkkl kezét szájához, mindenki tudj nézőtéren, hogy most iszik. Mindez szőrszálhsogtásnk látszik, pedig igen fontos pontj színházi illúziónk, és ngyon gykrn itt lehet tetten érni rendezőket, hogy nem gondolják végig láthtó és láthttln kellékek problémáját. S zért sem elhnygolhtó kérdés ez, mert kivétel nélkül minden nézőt ez fogll el, mikor vlmelyik színdrb elődás során inni kell színésznek. S minél tisztáztlnbb és meggondoltlnbb színpdi ivás, nnál több és zvróbb gondolt bukkn föl nézőben: mellékkörülményekre terelődik képzelete és energiáj, pedig mindezt z elődás lkotói módon vló nézésére kellene fordítni. (S csk vlmiféle kncsl teljesség kedvéért említem meg, hogy közelmúltbn egy rendező költői szépséggel oldott meg színpdi ivás kérdését, persze nem egy-szer és mindenkorr, ilyen művészetben nincsen, de egy elődásr érvénye

20 sen. Mjor Tmás z Athéni Timonbn z Apemntust játszó Őze Ljossl előhúzt egy kulcsot; színész hátt fordít nézőtérnek és zt mondj néhányszor: gluglu. Ez olyn érzékletes és mű-vészi megoldás volt, hogy szinte z egész nézőtér együtt ivott Őzével: és h kkor megkérdezték voln publikumot, biztos, hogy még zt is meg tudt voln mondni, milyen itl volt kulcsbn.) Kálli ivás filmben tehát egy gykrn előforduló fiziki cselekvést állított mély jellemábrázolás szolgáltáb. Kálli most erősen divtbn levő színész, kinek minden lkítását elrgdttás fogdj. Ezt úgy is szokt hívni szín-házi zsrgon, hogy: Kálli jó psszbn vn. Holott egy színész beérésének örülhetünk, ki lssn vált jellemszínésszé, és zután fokoztosn nőtt föl ngy színésszé. Túl könnyű volt pálykezdése: Bárdosnál Rómeóként debütált, mjd szerelmes szerepek következtek. Minden dottság megvolt hozzá : kellemes külső, csinos rc, kellemes hng. S minden dottság megvolt hhoz is, hogy beérje ezekkel fölszínes sikereivel, zokkl sikerecskékkel, melyek minden csinos fitl színésznőnek, jóképű színésznek kijárnk. Akkoribn meglehetősen jelentéktelen és unlms színész volt. Az első meglepetést Lvrenyov Amerik hngjábn szerezte, hol Percy Buttlert játszott, kor ízlése szerinti krkter-intrikust, sok szrksztikus megjegyzéssel, krikturisztikus élességgel megfoglmzott meriki fitlember figuráját. Azután persze megint jóképűség urlkodott cl szerepeiben, de Aenobrbus fordulópontnk tekinthető pályfutásábn. Tlán hngj is ekkorr érett be, és vált zengővé, tknyosn" telítetté. De z is lehet, hogy z évek tpsztlti - emberi és színészi tpsztlti egyránt - meg-hozták számár zt fjtáját színészi felkészülésnek, mikor z egész embert viszi bele színész szerepbe: és belehl egy-egy produkciój során, leglábbis : vlmennyi meghl belőle. (Annyi, mennyivel bölcsességben és tpsztltbn gzdgszik.) Azután már sorr jöttek krkterszerepek és én nem tehetek ról, de z z érzésem támdt, hogy Kálli Ferenc vette át és folyttj zt szerepkört, mi Mányi Ljos hlál folytán elárvult. Nem zt krom ezzel mondni, hogy kár csk egy gesztus erejéig is utánozt voln Mányit; nyilván zért érzem összekpcsolv kettőjük jellemremekeit, mert mind ketten mesterieket lkottk puh testű, ellenszenves intrikusszerepekben, mégpedig olyn mélységű művészettel, hogy soh nem érezhettük vlódi intrikuslkításoknk szerepformálásikt. Mindig egy egész embert, egy emberi életet mutttk föl, és részvéttel rjzolták meg z undorító vonásokt is: mindig elvezették nézőiket od, hogy igyekezzenek megérteni - h fölmenteni nem is - z áltluk ábrázolt embereket. Mányi igen rosszul beszélő színész volt, ki mikor ismét visszkerült Nemzetihez és Trgédi Rudolf császárként lépett föl: lig lehetett vlmit érteni szövegmondásából. A rossz rtikulációt zután kijvított, és mi beszédhibáj mrdt - élete végéig nem trtozott könnyen és szépen beszélők közé -, zt z ábrázolndó figur szolgáltáb állított. Csk zért idézem föl Mányi - nekem ngyon kedves - lk-ját és beszédhibáját, hogy közelíthessek Kállihoz. Neki igen szép hngnyg vn, miből orgánumot csiszolt idővel, de jellegzetes éneklő beszéde és z rossz szokás, hogy sosem teszi le pontot, vgyis nem viszi le hngsúlyt, és így minden mondt nyugtlnítv, nyitottn lebegve levegőben mrd, nem-csk modorossá tették dikcióját, hnem néhány klsszikus szerepében lerontották z összhtást. Nos, ez kántálás krkterfigurák megelevenítésénél természetessé válik, egybesimul szereppel, és nnk egyéni sjátosságává lesz. A Tersánszky-komédiábn (Dulder-Tűrő Ákosként) is kölcsöndt egyéni módorosságát színpdi lknk. Bürokrtái, nehézkes tisztviselői, vsklposi, álszentjei, lttomosi úgy sorkoznk egymás mellé, mint egy ngy krikturist, egy színpdi Dumier kiállításán torz portrék. Ezek között én szívem szerint legjobbn Trtuffe-öt szeretem, és nem zért, mert ez legterjedelmesebb és legjelentősebb szerep közülük, hnem mert újbb fordulópontnk érzem Kálli színészi életművében, és mert itt fordult ki leginkább bőréből. Nem lett más, természetesen. Csk elvetette kézre jánlkozó könnyebb megoldásokt, már kicsiszolt pályákt, és nehezebb, gyötrelmesebb munkát végezte el: újrteremtette színpdon önmgát. Kisebb szerepeiben - melyeket ugynolyn megbecsülés és áltlános siker vesz körül, mint többit - néh muttkozik egy olyn könnyelműbb vígjátéki nygkezelés, mely régiből táplálkozik, felmelegít már kipróbált megoldásokt. Ezek szerepei erősen hsonlítnk egymásr, de ez egyáltlán nem hibáztthtó, hiszen szerepeket nem ő osztj - filmnél meg különösen kevés beleszólás vn nálunk színész-nek, hogy mit játszik, mit játsztnk vele, mit kell eljátszni -, meg zután egyáltlán nem z z eredetiség és mű-vészi ngyság mértéke, hogy vlki elég gykrn képes-e megújulni, elég gyorsn tud-e újdonsággl szolgálni; meg lehet mrdni régi művészi tláltnál, és meg lehet ismételni, h zt mélyíteni, gzdgítni képes vlki. Kállinál ritkán pnszolhtjuk, hogy ngyon is egy tőről metszett szerepeket egyformán lkítná, mindig fölfedez és megmutt már ismert figurábn vlmi új megfigyelést, egy eddig még föl nem tárt réteget, új vonást. Amit kifogásolnék, z z, hogy Kálli néh túlrjzolj ezeket torzképeket. Prodisztikus megoldásokb sodródik. Szétoldj szerep emberi kereteit, és könnyen hnytlik bele külsőségesen komiki ábrázolásokb. Ez elsősorbn hngjánk mszkírozásár vontkozik. Néh - nyilván olynkor, mikor rossz színpdi közérzete támd, mikor mg sincs százszázlékosn meggyőződve szerepformálás tökéletességéről elváltozttott hngon szóll meg, így próbálj kisegíteni mgát lkotói zvrából. A hngmszkírozás", mely mostnábn kezd ismét divtb jönni színészeink között, sőt, úgy hllom, még egy elmélet" is kidolgozódott indoklásár, veszedelmes színészi eszköz. A más hngon, z idegen hngon beszélő színész körülbelül úgy jár, hogy z idegen nyelven beszélő: mit nynyelvén nem merne elmondni vgy kimondni, zt idegen közegben pirulás nélkül ejti ki száján. Hzudni is könnyebb ezért idegen nyelven: olyn, minth nem én mondtm voln zt, mi elhngzott. A felvett hngszín, z eltorzított hnghordozás könnyen csábítj rr színészt, hogy gesztusbn, mimikábn, pntomimbn is kövesse hngj színesebb" meg-oldásit, és ily módon könnyen válik hmissá, mesterkéltté. (Csk egy példát erre Kálli szerepformálási közül: Krlež trilógiájánk középső drbjábn, Lédábn részegség ábrázolásábn így hjlott túl vlószerűn.) Kálli Ferenc szemmel láthtón bő-